Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?
Az idei évben egy gazdag ajándékot hozott a befektetési célú életbiztosításokat kínáló társaságoknak, ugyanis a nyugdíjcélra megkötött életbiztosítások után újra lehet igényelni adókedvezményt.
Így az eddigi NYESZ számla és az önkéntes nyugdíjpénztár után most már a unit linked biztosítások is visszakerültek az államilag támogatott formátumú nyugdíj-előtakarékosságok közé.
Egyre többen kérdezitek, hogy szabad-e kötni ilyen biztosítást, vagy inkább mást válasszatok. Miután a héten is többen megkérdeztétek, gondoltam, ideje írni róla.
Újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer
Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosság egyetlen előnye az állami támogatás, amit a személyi jövedelemadónkból igényelhetünk vissza. Ennek mértéke minden esetben az éves befizetésünk 20%-a, de maximum évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer Ft. (A nagyobb érték akkor igaz, ha már nincs sok hátra a nyugdíjig).
Ezek az összegek külön-külön is igénybe vehetőek a különböző termékeknél, azzal a kikötéssel, hogy összesen nem lehet évi 280 ezer forintnál többet visszaigényelni ilyen címszóval. (Nem mellesleg az is alapfeltétel, hogy fizessünk ennyi jövedelemadót egy évben, főleg, ha a családi kedvezményre már visszaigényeltük az adónk nagy részét.)
A dolog nagy hátulütője a kötöttség: egy ma 25 éves ifjúnak nem biztos, hogy érdemes belevágnia egy 40-50 éves kötöttségbe az állami támogatásért cserébe. Csak gyorsan gondold végig, mi volt itt az elmúlt száz évben: két világháború, két hiperinfláció, pár diktatúra, forradalom, államosítás és a többi.
S akkor még a jogszabályok változásáról még nem is beszéltem. Az elmúlt években többször változtak a nyugdíjmegtakarítások feltételei és soha nem előnyükre: lett 20% a 30% támogatásból, a minimum 3 év futamidőből minimum 10 év a NYESZ-nél, az adómentes felvételből minimum 10 év utáni adómentes felvétel az önkéntes pénztárnál és a többi.
Az állami támogatás mértékéről is mindig el kell mondani, hogy az csak addig nagy cucc, amíg semmi megtakarításod nincs. Amikor már van benn 10 millió forintod, azt az évi 100 ezres visszatérítést nem fogod akkora hanyatt esésnek érezni.
A fentiekből nem az következik, hogy kár is ezekkel a termékekkel foglalkozni, mert például 50 felett kifejezetten ajánlottnak tartom őket. Csak fontos átgondolni, mit is vállalunk és miért cserébe.
Nos hát, akkor melyik terméket válasszuk? Mivel maximum 280 ezret tudunk visszaigényelni, ezért két termék a háromból a legtöbbször elegendő.
Itt jönnek képbe a költségek.
A NYESZ számlánál a portfóliónkat mi állítjuk össze, ezért az összes költségünk a NYESZ számla éves díja, illetve a választott termékek (csakis értékpapírokat választhatunk) kereskedési költsége, illetve éves alapkezelői költsége. A NYESZ éves költsége a törvényi előírás miatt minimum évi 2.000 Ft, plusz általában fizetnünk kell az ott tartott értékpapír-állomány után is évi 0,1-0,2%-ot.
Az önkéntes nyugdíjpénztárnál az éves befizetésünkből vonnak le működési költségekre (ennek hiányában az elért hozamunkból). Ennek mértéke pénztáranként változó és gyakran sávos az elvonás, vagyis minél többet fizetünk be, annál kevesebbet vonnak el. A jellemző érték az éves befizetés 3-5%-a. A törvényi hátteret itt olvashatjátok. Ne keverjük össze az éves befizetésünket a már bennlévő pénzünkkel. Nem a bennlévő pénzük 3-5%-a az éves költségünk, csak az adott év befizetéseiből elvont pár százalék.
A nyugdíjbiztosítások költségeit legegyszerűbben a Teljes Költség Mutatóból (TKM) tudjuk megállapítani. Ennek mértékét megtaláljuk a MABISZ honlapján itt.
A TKM mutató egy százalékos összegben sűríti össze, hogy évente hány százalékot bukunk a költségek miatt. Ha a TKM mutató 5% és egyébként hozott volna 7%-ot a befektetésünk, akkor csak 2% hozam marad meg nekünk, a többit elviszi a költség. Ha 10%-ot buktunk, akkor a költségek miatt 15%-kal lesz kevesebb a pénzünk.
Néhány nyugdíjbiztosítás TKM mutatója 10-20 éves futamidő esetén (nem teljes lista, a költségnél a drágább alapkezelői díjjal rendelkező részvényalapok figyelembevételével. Csak azokat vettem figyelembe, amik nyugdíjcélú megtakarítások a MABISZ listáján):
Aegon: 5,54-7,77%
Allianz Bónusz: 1,78-3,11%
CIG Pannónia: akár 7,93-11,91%
Erste: 5,18%
Generali: 5,20-7,69%
K&H: 4,5-4,59%
Magyar Posta: 3,56-4,79%
Metlife: 5,18-6,6%
Signal: 3,96%-6,77%
Union: 4,91-6,62%
Amint láthatjuk, toronymagasan a legeslegdrágább a nyugdíjbiztosítások költségei. Ahogy azt már ebben a cikkben megbeszéltük, még a részvénypiacoktól sem várhatunk 9-9,5%-nál nagyobb éves hozamot hosszú távon, ennek legalább a felét, de van, hogy sokkal többet elvinne a biztosítás költsége. Van, ahol egyenesen még kevesebb is lenne a pénzünk, mint amit befizettünk 20 éven át.
Vagyis aligha fog gyarapodni a pénzünk a magas költségek miatt. (A fix hozamot biztosító vegyes életbiztosítások még rosszabbak, ezért azokra még kitérni is kár.)
Mibe fektethetjük a pénzünket?
A biztosításoknál a biztosító által felkínált néhány alapból válogathatunk.
Az önkéntes pénztárnál csak csomagot választhatunk (az óvatostól a dinamikusig), a befektetést maga a pénztár végzi, sajnos komoly törvényi megkötések mellett. Nem akármibe fektethet és nem akármilyen arányban. A magyar papírok túl vannak dimenzionálva az összetételben a törvényi megkötések miatt. Ez nem biztos, hogy olyan jó nekünk.
A NYESZ Számlánál bármilyen Európai Gazdasági Térségben kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapírból, vagy befektetési alapból válogathatunk.
Ha a pénzünket egy tőzsdeindexet lekövető alapba fektetjük NYESZ számlán, illetve unit linked biztosításon keresztül, akkor az alábbi módon alakul a megtakarításunk. (NYESZ költsége évi 1%, biztosítás költsége évi 5%, éves befizetés 500 ezer forint, hozam éves 8%. Állami támogatással most nem számoltunk, hiszen mindkét termékre ugyanannyi jár.)
A különbség szerény plusz 59% a NYESZ számla javára a huszadik évben. Nos, ezért számít sokat a költség és a jó választás.
Ezért ne vakuljunk meg “nyugdíjcélú” varázsszótól és az állami támogatás lehetőségétől sem.
(A számolásnál van egy nagy csalás a biztosítások javára, ugyanis a TKM érték egy 10-20 évre kiátlagolt érték, azonban a valóságban az első években sokkal nagyobb az elvonás a kezdeti költségek miatt, majd később alacsonyabb, amikor már az ügynök jutaléka ki lett fizetve. Ebből jön ki a meghirdetett átlag. Csakhogy a kamatos kamat miatt jobban nőne a NYESZ előnye már az első években és ez kihatna egész végig.
További érv, hogy a TKM egy mintaérték egy előre meghatározott éves díj mellett. Mivel a költségek 95-98%-a százalékos elvonás (például 1,75% alapkezelői díj évente, 5% levonás minden befizetésből, a kezdeti éves díj 140-150%-a az ügynöké) és talán egyedül a havi 500-600 forintos számlavezetési díj fix összeg, ezért nagy eltérés soha nem lesz a TKM-ben.)
De tudok ennél még durvábbat is mondani.
Most hasonlítsuk össze az államilag támogatott biztosítást egy államilag nem támogatott, de bármikor és bármire szabadon felhasználható befektetési alappal, amit TBSZ számlán tartunk.
A biztosításnál figyelembe vesszük az éves 100 ezer forintos állami támogatást, a másik esetben értelemszerűen nincs állami támogatás. A befektetési alap éves költsége továbbra is 1%, a biztosításé továbbra is 5%.
Hoppácska. A normál befektetési alapunk állami támogatás nélkül is ronggyá verte az államilag támogatott biztosítást. Húsz év alatt még így is 32%-ot vert a biztosításra az alacsonyabb költségek miatt. (Ha ETF-et választottunk volna 0,5% költség mellett, további majdnem kétmillió forinttal több pénzünk lenne. Az ETF-ekről itt írtam.)
Ezek után szerintem felesleges feltenni a kérdést, hogy akkor most érdemes-e nyugdíjcélú unit-linked biztosítást kötni 5% éves költség mellett.
Újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Már meglévő unit linked (tudom, nem vagyok sikeres ember) biztosításnál is érvényesíthető az adókedvezmény? Illetve ez ebben az évben beadandó adóbevallásban is lehet már szerepeltetni, vagy csak jövőre?
Köszönöm előre is 🙂
Semmit nem mond egyetlen termékleírás sem komoly kockázati biztosításról, kivéve az amúgy is olcsó Allianz terméke, ahol oda van írva, hogy a termék TKM-e 10%-os kockázati részt is tartalmaz.
De ha akarod, linkeld be, melyik biztosító ígér komoly biztosítást alapáron, ami benne van a TKM értékben. Én megnéztem a legtöbb honlapját, egyiknél sem találtam ilyet. Ha te találsz, akkor majd beárazzuk, hogy az mennyibe kerülne évente egy kockázati biztosítással. (Ne a vegyes biztosításokat nézd, mert nem arról szól a cikk. De azt is érdemes megnézni, ott még siralmasabb a helyzet, legtöbbször annyit sem kapsz vissza, mint amit befizettél.)
A TKM-et általában egy minimál összegre számolják ki, évi 500 000 Ft-nál sokkal kisebb. Ráadásul ismét figyelmen kívül lett hagyva a futamidő során fizetett bónusz, és ismét nem lett számításban véve az alapváltások költsége. Mint ahogy az sem, hogy a nyugdíjbiztosítást el lehet indítani kisebb éves díjjal is, majd az év során eseti számlán kiegészíteni max. évi 650 000 Ft-ra, a maximális adójóváírás igénybe vételéhez. Ez a megoldás a tényleges TKM-et is csökkenti.
Egy lényeges infó kimaradt a cikkből, a nyugdíjbiztosítás minimális futamideje 10 év, így az 55. életévüket betöltöttek már nem köthetik meg.
(tudom, semmi sem akadalyoz meg, hogy kiszamoljam).
DE fogsz még egy átlagembert, és nyittatsz vele egy értékpapír számlát, és annyit mondasz neki, hogy tegyen el havi 10.000 Ft-ot. Ha ezt meg is teszi MINDEN hónapban, önszántából, akkor valóban 1,5X pénze lesz a 20. év végén.
Egyébként ezt a 20%-ot sokkal egyszerűbben fel lehet fogni, mint hogy mennyi pénzünk van bent, és ahhoz képest mennyi százalék. Egyszerűen, ha befizetéskor +20%-ot kapunk az államtól, akkor lejáratkor is 20%-al többünk lesz. Hogy ez sok vagy kevés, azt mindenki maga döntse el. Ami biztos, hogy ha kint csak 1%-al több hozamot tudunk, akkor olyan 15 év alatt már nem éri meg. Viszont mivel NYESZ-re ugyanazokat az értékpapírokat lehet venni (ritka kivételektől eltekintve), mint TBSZ-re, ezért az, legalábbis számokat nézve mindenképpen megéri.
Ja, egyébként az ÖNYUP is lehet jó. Ha 10 évem lenne a nyugdíjig, akkor NYESZ-t és ÖNYUP-ot nyitnék.
Meg “adminisztrálni is sokba kerülne”.
Az értékesitők mindig is védeni fogják az eladandó terméket, kellő agymosás után meglesz a vehemencia is hozzá.
Egy pályakezdő meg ma már bárhová mozdulhat az egész világban – nem biztos, hogy a föld túlsó feléről is ez lesz a legjobb megoldás.
Nekem az is hiányzik hogy a megtakaritások felépitését is elhanyagolják. A hosszútávú konstrukcióknál – persze lehet csúszni ha baj van, de büntetik rendesen. Persze ezt a részét már hajlamosak cak elsuttogni az üzletkötők.
Költői kérdés: mi ebben az új szabályozásban jó az államnak? Az önyp és a nyesz mellett minek kellett megtámogatni egy olyan konstrukciót, aminek gyakorlatilag az a lényege, hogy az állami támogatást átszivattyúzza a biztosítóknak?
Plusz egy megjegyzés: lehet, érdemes lett volna a nyesz vs. biztosítás kalkulációt is az állami támogatás figyelembevételével számolni (most ugyanis úgy tűnhet a figyelmetlen olvasónak, hogy a kettő ugyanannyit hoz…), akkor ugyanis mellékhatásként az állami támogatás hatása is kiderült volna. Amiből az is látszana, hogy igaz ugyan, hogy a 10. évben már nem nagy tétel az azévi támogatás, de ha minden évben kihasználod, akkor azért jelentős lesz a különbség.
Lehet, én túl idealista vagyok, de én úgy gondolom, ha olyan a befektetésem, hogy nem tudom kivenni idő előtt, az nem előny, hanem hátrány. Tehát ha két befektetés azonos hozamot hoz, az egyik bármikor kivehető, a másik csak nagy veszteséggel vehető ki lejárat előtt, akkor az első a jobb, és akkor még nem is beszéltem arról az esetről, amikor a ki nem vehető adja a rosszabb hozamot. Miért? Mert ha mondjuk átmeneti likviditási problémáim adódnának, akkor igenis értéke van annak, ha azt meg tudom oldani félretett pénzzel, ugyanis ellenkező esetben akár hitelkamatot kell fizetnem. Félreértés ne essék, nekem vannak egyaránt könnyen hozzáférhető és nehezen hozzáférhető befektetéseim, de utóbbit a magasabb hozam miatt vállaltam.
Ha megvan a pénzügyi tudatosság, akkor meg igenis megtakarít az ember, nem kell hozzá erőszak. Ha nincs, akkor meg baj van így is, úgy is.
Ebből a szempontból is jobb a NYESZ számla.
28 vagyok 🙂 akkor mibe “vágjam” ? 🙂 Nekem 6 éve van már az aegonnál, még az első munkahelyemnél kezdtem el cafetériában, és azóta fizetem.
Lakást vettünk 2008-ban, befektetésként abba se érdemes “vágni” mert pont beütött a válság, most 3,5 millióval ér kevesebbet a lakás. Mi nem lakunk ott, az albérlő elkezdett nem fizetni, úgyhogy eladjuk.
Most akkor te tudatos vagy abban, hogy nem kezeled tudatosan a pénzügyeidet és ezért te hajlandó vagy összességében 25-50 %-nyi megtakarításról lemondani.
Írj könyvet!
nem oda sorolom magam, de én is ember vagyok, én is csábulhatok el, kerülhetek olyan helyzetbe, hogy minden pénzt összekaparok amit tudok. Ha vagy egy olyan, amihez nem férek hozzá, akkor azt nem számolom bele. Az ismeretségi körömben háromféle embert látok csak. Az első típus, aki ugyan félretesz, de el is költi mindet amikor valamit venni akar (kocsi, lakás, stb.). A második típus, aki nem is tesz semmit félre, nagyon maximum az éves nyaralásra valót. És van egy harmadik típus, aki valamelyik az előző kettő közül való, annyi különbséggel, hogy fizet miden hónapban X összeget egy biztosításba. Mást nem ismerek. Szép dolog az elmélet, de a valóság nem ez.
300 000 Ft/év
Futamidő Lejárati összeg (6% / 9% hozam)
10 év 3 940 000 / 4 600 000
11 év 4 400 000 / 5 200 000
12 év 4 880 000 / 5 850 000
13 év 5 390 000 / 6 560 000
14 év 5 980 000 / 7 390 000
15 év 6 590 000 / 8 290 000
20 év 10 286 000 / 14 148 000
650 000 Ft/év
Futamidő Lejárati összeg (6% / 9% hozam)
10 év 8 820 000 / 10 260 000
11 év 9 840 000 / 11 610 000
12 év 10 910 000 / 13 060 000
13 év 12 060 000 / 14 650 000
14 év 13 360 000 / 16 500 000
15 év 14 740 000 / 18 510 000
20 év 22 845 000 / 31 251 000
A kalkulált lejárati összegek tartalmazzák az adójóváírásokat és a biztosító bónuszait is.
…automatikusan vonják a számlámról, nem tudok hozzáférni…
Ezt meg tudod csinalni egy allampapir szamlaval is, nem?
Igaz, ahhoz hozza tudsz ferni, de nem olyan egyszeruen.
Vagy, ha nincs eleg onuralmad, akkor nyiss egy olyan bankszamlat, amihez direkt nem kersz sem kartyat, sen Netbankot, es csak szemelyesen tudd intezni a penzfelvetelt.
Egyebkent meg a temahoz szorosan hozzaszolva:
En SEMMIBEN nem bizom, amiben szerepel barmilyen formaban is a “nyugdij” szo.
Nem tudom, emlekeztek-e meg arra, hogy 3 evvel ezelott mi tortent a magannyugdijkasszakkal.
Tolem nem vettek el, de tudom, ez meg mindig nem vegleges mert szukseg lehet arra a maradek 1xx Mrd HUF-ra is.
Szoval ez, egyutt a befektetes illikviditasaval engem arra kesztet, hogy nagyivben elkeruljem, mint befektetest.
Pl. 54 évesen indítasz egy nyugdíjbiztosítást évi 650 000 Ft-tal 10 évre.
Ez 54 ezer Ft/hó.
Ekkor lejáratkor lesz egy 8-10 milliós tőkéd, ami a 65. születésnapodat követően havi 40-60 ezer Ft járadékot biztosít számodra.
Biztosítási díj: 250 000 Ft/év
10 évre: 4,7%-6,73%
15 évre: 3,81%-5,82%
20 évre: 2,8%-4,79%
650 000 Ft/év díj esetén lényeges kedvezőbb.
Hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, azoknak akik maximálisan ki szeretnék használni az adójóváírás lehetőségét, azt javaslom, hogy indítsa el havi 35-40 ezer Ft/tal, ezt minden hónapban automatikusan utalja át, a többit pedig ahogy a lehetőségei engedik, valamikor év közben tegye az eseti számlára.
Akkor minden korrekt, ha az UL ügynök úgy adja el a biztosítást, hogy elmondja az ügyfélnek:
1.) Te most egy olyan hosszútávú szerződést fogsz kötni, ami a futamidő végére 99.999 %-os valószínűséggel kevesebbet fog kifizetni, mint egy olyan konstrukció, ami hasonló termékekbe fektet töredéke költséggel.
2.) Kapsz állami támogatást, amit figyelembe véve is nagyjából 100 % bizonyossággal kevesebb lesz a kifizetés, mint egy hasonló, de töredéke árú terméknél.
3.) Mindezen hátrányokért cserébe ezen hosszútávú elkötelezettség mellékhatásaként, ha idő előtt szeretnél a pénzedhez jutni, akkor azt jelentős veszteséggel teheted csak meg, ezért nagyobb valószínűséggel végig fizetni a megtakarítást, mint egy önkéntesebb jellegű befektetésnél.
Megkötöd barátom?
Számomra vicces egy termék pénzügyileg hátrányos tulajdonságát előnyként beállítani a hiányos pénzügyi kultúrára hivatkozva…
Miért nem minimáldíjat javasolsz, havi 10 ezret, amit később lehet emelni, amikor már nem az ügynök fizetésére megy szinte az egész?
33 eves vagyok, van ONYUP-om. Amenyiben befizetek ez evben 750 000-et, akkor Januar 1.tol mar 150 000 forint allami tamogatas jar.
Szeretnek nyitni egy NYESZ-t is melle. Amennyiben az informacioim helyesek, akkor ott max 100 000 forint allami tamogatast tudok megkapni – tehat 500 000 ezret kell befizessek.
Es van egy egeszsegpenztaram is – ott azt irjak h a maximalis adokedvezmeny eleresehez(150 000 forint)750 000 ezer forintot kell betennem.
De, most olvasom az alabbi linken hogy: `Az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések adókedvezménye továbbra is összevonandó, az együttes adókedvezmény mértéke sem haladhatja meg az évi 150 000 Ft-ot.`
erstenyugdijpenztar.hu/hu/adokedv.html
Tehat ha kihasznalom a max ONYUP kedvezmenyt,akkor EP-re semmi nem jar?
150 ezer + 100 ezer?
150 ezer + 130 ezer?
150 ezer + 100 ezer + 150 ezer?
150 ezer + 130 ezer + 150 ezer?
az azért más, mert ott simán bemész, és kiveszed, és mondom, ez a fajta főleg a Mari néniknek szól, akik képtelenek megtakarítani. És én rengeteg ismerősömet látom, akik egy fillért nem tesznek el maguktól, csak ha esetleg rájuk “sóztak” egy biztosítást. És ez nem jövedelem függő. Na, náluk mondd meg, hogy állítsanak be egy havi állandó utalást egy kártya nélküli bankszámlához. Szerinted mikor sétálna be a bankba kivenni a lóvét?
Az MNYP meg azért más. Azt az állam találta ki, mondta azt, h lemond a neki fizetett pénz egy részéről, hogy az egy számlán gyűljön. Aztán ezt vette vissza.
Nem én ekézem a unit linked biztosítási állandóan, az egész egyszerűen egy ótvar termék, amit rásóznak az ügyfelekre.
Én mindössze annyit csináltam most is, hogy egy táblázatban megmutattam, mennyit jelent az az évi 4% plusz költség.
Ha ez neked nem tetszik, arról sajnos nem én tehetek.
Vanguard’s Principles for Investing Success
personal.vanguard.com/us/insights/investingprinciples
PDF
vanguard.com/pdf/s700.pdf
Érdemes elolvasni.
Aki pénzügyileg nem elég tudatos, az úgyis fel fogja törni, ha sokat veszít vele. Nincs mese, az embereknek pénzügyi alapműveltség kell, változtatni kell azon a szemléleten, hogy a személyes pénzügyekhez lehet nem érteni, mert igenis értenie kell hozzá minden felnőtt embernek!
A másik, hogy ha valakinek plazmatv kell, akkor igenis vegye meg a megtakarításaiból, inkább, mint hogy 35%-os THM-re vegyen fel hitelt, miközben ott figyel a megtakarítása 6%-on. Egy másik történet, hogy a bevételeinkhez mérten költekezzünk, azaz ha ezzel az idős korra szánt megtakarításainkat élnénk fel, ne vegyünk plazma TV-t.
Az erőltetetten rendszeres megtakarítás már azért sem szimpatikus számomra, mert nem simítja ki azt, hogy a nagyobb kiadások nem egyenletesen oszlanak el. Nekem egyetlen automatikusan utalós megtakarításom van, az LTP.
Akinek pénzügyi tudatosságban komoly hiányosságai vannak, az majd pont el fogja olvasni az apró betűs részt…
Ami pedig a 3 csoportodat illeti, pont azok nem tartoznak egyikbe sem, akik tudatosan kezelik a saját pénzüket, tehát pl. a blog olvasóinak a jelentős része.
Nincsen senkinek sem előre elrendelve a pénzügyi kultúrája. Nagyon sokat lehetne változtatni ezeknek az embereknek a hozzáállásán, az egyik legrosszabb, ami történhet, ha a biztosítók bepalizzák őket előnytelen kondíciókkal, és akkor hamar a rosszabbik végletbe fognak kerülni.
A biztosítók pedig éppen azért tehetik meg, hogy ilyen költségeket tesznek rá a termékeikre, mert az emberek úgy gondolkodnak, ahogy mondod, azt mondják, “nem baj ha lehúznak, legalább valamennyit félreteszek, amúgy elszórnám”. Közben meg egy pénzügyi alapműveltséggel rendelkező embernél alapvetés, hogy éppen lejárat előtt nehezebben hozzáférhető pénzügyi terméknek kellene lennie olcsóbbnak és magasabb hozamúnak, mint ahogy kivételes esetektől eltekintve a 2 éves állampapír hozama magasabb, mint az 1 évesé.
ettől függetlenül azt mondom, hogy az emberek nagyrésze számára nincs más módja a rendszeres megtakarításnak, mint egy ilyen fajta kényszer, és éppen emiatt van szükség erre a termékre, mert legalább félretesz, ha csak értékálló marad a pénze, és elteszi, már többet tett a jövője érdekében, mintha kampány szerűen el-el teszeget pénzeket alacsony költséggel, nagy hozammal
és ha az üzletkötő csak annyit ígér az ügyfélnek, hogy a megtakarítása értékálló marad, akkor korrektül járt el, mert azt el lehet várni egy UL-től.