Mi történt az ingatlanpiacon 2021-ben?

Az ingatlannet felajánlotta, hogy szívesen írna egy összefoglalót az oldalra az elmúlt év ingatlanpiaci történéseiről.

Remélem, hasznosnak találjátok, következzen az ő írásuk:

A koronavírus-járvány kitörése merőben megváltoztatta a magyar lakáspiacot, ami így negatívan érintette a befektetési célú ingatlanvásárlókat is. 2020-ban a turizmus elmaradása és az online oktatás bevezetése sem kedvezett a rövid-, valamint hosszú távú lakáskiadás piacának, amely hatására – a kínálat rekord mértékű bővülése mellett – több éves mélypontra zuhantak az árak.

A tavalyi évben nem várt fordulatokat tapasztalhattunk a hazai lakáspiacon. A 2020-as, bázisév adataihoz mérten a keresleti oldal fellendült, míg a kínálati oldalt további bővülés jellemezte.

Erős évet zárt a lakáspiac

Habár a világjárvány előtti szintet még nem érte el a befektetési céllal ingatlant vásárlók aránya, a magyar lakáspiacot erős, pozitív trend jellemezte a 2021-es évben. A piacnak lendületet adtak a módosított állami otthonteremtési támogatások, amelyek inkább a lakhatási célt erősítették a vevőjelöltek körében. A korábban beharangozott lakossági kedvezmények következtében számos tranzakció a 2021-ben vált esedékessé, valamint a pandémia következtében visszaesett lakásmegtekintési hajlandóság a pandémia előtti szintre emelkedett. Ezen tényezők felhajtóerőként hatottak a lakáspiaci árak esetén, így az év végére 16,35%-os áremelkedést regisztrált az ingatlannet.hu a hazai lakásárak esetén.

Csökkent a főváros lakáspiaci-súlya » Read more

Share

Egy ingatlantulajdonos kálváriája

Az ingatlankiadás nem kockázatmentes üzlet és erről sokan tudnának sokat mesélni.

Itt egy régebbi cikk ezzel kapcsolatban:

A lakás nem passzív befektetés

Itt pedig néhány jogi tanács a bérleti szerződésről:

Lakáskiadás kockázata a jog oldaláról

Nemrég megjelent két cikk az egyik online újságban, ami egy kiadott házzal kapcsolatban a tulajdonos kálváriáját írja le. Hiába volt közjegyző előtt kötött szerződés, most mégsem tudnak hozzáférni a saját ingatlanukhoz.

A “bérlőknek” eszük ágában sincs kiköltözni, se a rezsit, se a bérleti díjat nem fizetik, a tulajdonos nem tudja kikapcsoltatni sem a közműveket, mert ahhoz is joguk van a bérlőknek, akkor is, ha nem fizetik. Bár önkényes lakásfoglalónak számítanak, hiszen már lejárt a határozott idejű szerződés, akkor sem tudják kirakni őket.

A veszélyhelyzet miatt még így sem tudják kirakni az ingatlanbitorlókat, egyszerűen tehetetlenek, ami a magyar jog szégyene.

Az eddigi káruk már meghaladja a kétmillió forintot és márciusig akkor sem tudnák kirakni a “bérlőket”, ha egyébként nem lenne veszélyhelyzet. Egy normál évben is, ha a bérlő kihúzza decemberig a lakásban, utána már csak áprilisban lehet kirakni, közjegyzős szerződés, végrehajtás ide vagy oda.

Régóta adós az állam egy normális jogszabályi környezettel, ami a mostani beteg szabályozásnál sokkal jobban védené a lakásbérlőket, de a lakáskiadókat is. Az nevetséges, hogy valaki a saját ingatlanából nem tud kirakni valakit, aki nem fizet és még a közüzemeket sem tudja kikapcsoltatni, mert a lakhatási jog erősebb, mint a tulajdonosi jog. (Ha ki akarod adni az ingatlanodat, előtte szereltess fel legalább egy feltöltőkártyás villanyórát.)

Addig is, amíg a jogalkotók végre foglalkoznak a kérdéssel, tanulságul itt az említett cikk első része és a második része.

Share

Ingatlanvétel 6. rész: mennyit ér az ingatlan?

Folytatva az ingatlanos sorozatot, eljutottunk ahhoz a részhez, hogy mi alapján határozzuk meg az ingatlanunk értékét (pontosabban az aktuális piaci árát), akár venni, akár eladni akarunk.

(Az eddigi részeket itt találod:

1, Hogyan találd meg az ingatlant

2, Hogyan kérdezd le az ingatlan adatait még az első megnézés előtt.

3, Hogyan értelmezd a tulajdoni lapot és a térképmásolatot még mielőtt ajánlatot adnál az ingatlanra.

4, Hogyan ellenőrizd a helyi előírásokat, ha házat vagy telket készülsz venni.

5, Ingatlanvásárlás: lehetőségek, vágyak és szükségek.)

Ami mindenkinek az eszébe jut, hogy felmegy az ingatlan.com-ra és megnézi, hogy mennyiért árulják mások a hasonló ingatlanokat. Ez nyers kiindulási alapnak jó, az ár alapján a felső és az alsó 15%-ot el kell felejteni, mert vannak a trollok, akik már 15 éve árulják az ingatlanukat eszement áron, az álmodozók, akik az ingatlanuk árából szeretnének megélni az életük végéig és vannak azok, akiknek nagyon gyorsan kell eladni az ingatlant, ezért piaci ár alatt kínálják azt. Azonban itt érdemes szem előtt tartani, hogy a kínált ingatlanok nagy része ott van már régóta beragadva, ezek teszik ki a kínálat bő felét.

A jó áron (vagyis piaci áron) kínált ingatlanok jelenleg 3 hónap alatt kelnek el Budapesten és környékén. Az alábbi ábrát az ingatlan.com-tól kaptam privát e-mailben, nem tudom, publikus-e? (Ha eltűnik hamarosan, akkor nem volt az. 🙂 )

Az ingatlan.com-on minden hirdetésnek van egy sorszáma, ami az adott hirdetés címe is egyben: ingatlan.com/XXXXXXXX Jelenleg a 320….. sorozat végén tartanak, hamarosan jön a 321-gyel kezdődő hirdetések. Ha 31-gyel vagy akár 28-gyal kezdődő hirdetéseket látsz, azok már időtlen idők óta ott vannak. Így ezeket ne vedd alapnak az irányár meghatározásához. (Viszont jó alap, hogy azokból már valószínűleg sokat lehet alkudni vétel esetén, ha nem egy troll hirdetése.)

» Read more

Share

Ingatlanvásárlás 5. rész: lehetőségek, vágyak és szükségek

Ha az ingatlanvásárlásról és eladásról szóló sorozat előre el lett volna tervezve, ezzel a cikkel kellett volna kezdenem: mi alapján kezdj el ingatlant keresni.

Az eddigi részek:

1, Hogyan találd meg az ingatlant

2, Hogyan kérdezd le az ingatlan adatait még az első megnézés előtt.

3, Hogyan értelmezd a tulajdoni lapot és a térképmásolatot még mielőtt ajánlatot adnál az ingatlanra.

4, Hogyan ellenőrizd a helyi előírásokat, ha házat vagy telket készülsz venni.

A legelső lépés, hogy tisztázzuk magunkban, miért is akarunk ingatlant venni. Mert a szüleink erőltetik? Mert lakásbérleti díj helyett inkább pénzbérleti díjat (kamat) akarunk fizetni, a lakástulajdonos helyett egy banknak? Otthont szeretnénk a már meglévő vagy tervezett családnak?

Sok huszonéves akar ingatlant vásárolni, csak azért, hogy legyen neki. Ezzel én nem feltétlen értek egyet. Huszonéves korában az ember egy garzont keres valahol a metró közelében a belvárosban. Rákölt néhány millió forintot (ingatlanos, ügyvéd, illeték, felújítás, berendezés, stb.), majd találkozik valakivel, akivel családot alapít és azonnal sem az ingatlan mérete sem a lokációja nem lesz többé megfelelő az új élethelyzethez. De az is lehet, hogy csak munkahelyet vált és máris nagyon messze lesz a lakás az új munkahelyétől. Főleg, ha másik városban vagy országban folytatja a karrierjét.

Jön a költözés egy nagyobba, egy máshol lévő lakásba. S újra ki kell fizetni az ingatlanost, az ügyvédet, az illeték-különbséget, a felújítást és így tovább. Az előző néhány millió forintot pedig el lehet könyvelni veszteségként, amiből hosszú ideig lehetett volna fizetni egy bérleményt.

A másik véglet, amivel szintén sokat találkoztam már, amikor már középiskolába járnak a gyerekek, de mivel akkor jött össze pénz, akkor vesznek 250 négyzetméteres házat. Eltelt öt év és a gyerekek már nem laknak otthon. A tulajdonos pedig nekem panaszkodik, hogy most ketten kergetik egymást a nagy házban az asszonnyal, amire 150 milliót költöttek és eladni sem tudják annyiért. Miért, mit gondolt, meddig fognak otthon lakni a 16-17 éves fiatalok?

De olyan is van, hogy a kisiskolás gyerekeidet autóval hordod az iskolába, elröppen öt év és már maguk járnak busszal gimnáziumba a szomszédos településre. Illetve járnának, ha nem óránként járna a busz. Amikor odaköltöztél, erre nem is figyeltél, mert az egész család autóval járt iskolába és dolgozni is. Most a gyerekeid állnak a téli fagyban 58 percet, ha éppen lekésték a buszt.

Ingatlant akkor érdemes vásárolni, ha a tervek szerint a következő nyolc-tíz évben megfelelő lesz méret, lokáció és minden egyéb más szempontból.

» Read more

Share

Ingatlanvásárlás ötödik rész: ügyvéd vagy közjegyző?

Kicsit felborítva a logikus sorrendet (még nem nézettük meg az ingatlanukat egy statikussal vagy építésszel), folytatjuk a sort az adásvétellel.

Sokan nem tudják, hogy nem csak ügyvédhez hanem közjegyzőhöz is lehet menni ingatlanvásárlással kapcsolatban. A közjegyzőnek van előnye és hátránya is. Az egyik előnye kétségkívül az, hogy a legtöbb esetben olcsóbb, mivel fix tarifával kell dolgoznia, akkor is, ha szövevényes az ügy. A közjegyző tarifája 10 és 200 millió forint között 86.200 Ft plusz a 10 millió forint feletti rész 0,2%-a. Ehhez még jön 40% költségáltalány. (Köszönjük Sh-nak a kiegészítést.)

Ezzel szemben az ügyvédek jellemzően 0,5-1% között szoktak elkérni egy ilyen ügyletért. Minél drágább egy ingatlan, annál inkább előfordulhat, hogy jobban jársz anyagilag egy közjegyzővel.

A másik előnye lehet a közjegyzőnek, hogy mindjárt kilakoltatási végzést is lehet íratni, ha az eladó nem hagyja el időben a megvásárolt ingatlant (mert mondjuk ő sem tud beköltözni abba az ingatlanba, amit ő vett), ahogy végrehajtást is lehet egyből kérni, ha a vevő nem fizeti ki időben az ingatlant. (Persze más kérdés, ez utóbbinak mennyi értelme van, ha a vevő mondjuk nem kapta meg a hitelt a banktól és azért nem tud fizetni, mert nincs miből.)

Az ügyvéd előnye, hogy ő, szemben a közjegyzővel, tanácsot is adhat, az ügyfeleket felvilágosíthatja és képviselheti az érdekeiket. Ilyet egy közjegyző nem tehet.

Megkértem Norbertet, aki ingatlanokkal foglalkozó ügyvéd, hogy írjon erről egy rövid írást, mi a különbség a közjegyző és az ügyvéd feladata és tevékenysége között.

De mielőtt még átadom a szót, gyakori kérdés, hogy miért kérnek el ilyen sokat az ügyvédek, amikor csak átírnak két nevet és két címet egy biankó szerződésen. Az esetek nagy részében ez nem ennyire egyszerű. A legegyszerűbb esetben is hitel van a házon, amit első körben le kell róla szedni, hogy egyáltalán eladható legyen. Jellemzően erre a vásárló önerejét szokták használni. De akkor már gond van, ha több a hitel, mint a vásárló önereje. Ha a vásárló is hitelt vesz fel, az egy újabb csavar, mert megint többlépcsős lesz a dolog. Ha pedig van is rajta hitel és a vásárló is kér hitelt, az még tovább komplikálja a papírmunkát és a lépések számát. Ha CSOK volt rajta vagy lesz rajta, megint színesíti a kérdést. Előfordul az is, hogy a sok szereplő miatt kicsúszik az ügy az ügyintézés határidejéből és lehet mindent előröl kezdeni, mert valamelyik bank vagy az állam túl későn reagált az ügyre.

S ezek csak a legegyszerűbb esetek, ahol nincs kiskorú a tulajdonosok között, nincs semmi egyéb teher a házra bejegyezve és így tovább. A faék egyszerűségű ügyek a legritkábbak, ahol a tehermentes házat készpénzért veszi meg a vásárló.

Éppen ezért, bár spórolni mindenki szeret, erősen gondold meg, hogy túl olcsó ügyvédre bízod-e a legegyszerűbbnél bonyolultabb ingatlanvásárlásodat. Sajnos ebben a szakmában is igaz, hogy olcsó húsnak gyakran híg a leve.

Ennyi bevezető után következzen Norbert írása:

» Read more

Share

Ingatlanvásárlás negyedik rész: a helyi rendelkezések ellenőrzése

Elkezdtünk egy sorozatot, hogyan vegyél vagy adjál el ingatlant témában.

Az eddigi részek:

1, Hogyan találd meg az ingatlant

2, Hogyan kérdezd le az ingatlan adatait még az első megnézés előtt.

3, Hogyan értelmezd a tulajdoni lapot és a térképmásolatot még mielőtt ajánlatot adnál az ingatlanra.

Ha eddig minden stimmelt az ingatlannal, jön a következő lépés: mit lehet és mit nem építeni, átalakítani stb. egy ingatlannal kapcsolatban az adott önkormányzat területén. Ugyanis lehetnek helyi meglepetések, amire nem is gondoltál: változtatási tilalom, beépítési tilalom, helyi előírások és a többi.

Az önkormányzat honlapján keresd ki a helyi építési szabályzatot. A példa kedvéért ez a budaörsi szabályozás. Sok mindenről szó van benne, ami téged egyáltalán nem érdekel és érint, de azt is itt találod, ami viszont igen. (Szintén érdemes áttanulmányozni a településarculati leírást is.)

Érdemes felhívni is az önkormányzatot, ha nem tudod kimatekolni a szabályzatból a neked fontos részeket. Van olyan önkormányzat, ahol városképi jelleggel szabályozva van például a tető színe, ami miatt a mediterrán tarka cserép például nem jó. Hogy miért, ne kérdezd, de ez a helyi előírás és kész.

Van, hogy egy adott területre változtatási tilalmat írnak ki és ez csak innen fog kiderülni. Vásárlás előtt mindenképp érdemes megkérdezni a helyi önkormányzat építési osztályát, van-e valami tudnivaló az adott utcával esetleg telekkel kapcsolatban. Esetleg a környéken akarnak hamarosan fejleszteni, amitől például az addig csendes utca nagy átmenő forgalmat kap. Egy diszkontlánc megvette a tiéd mögötti összes telket, hamarosan egy áruház mögött fogsz lakni, ahol vasárnap reggel hétkor dobálják le a sörösrekeszeket a kamionokról. (Látod azt a hatalmas üres telket középen a sok építési telek és családi ház között? Az a Lidl telke Budaörsön, amit fű alatt, titokban néhány éve összevásárolt parcelláról parcellára. Szeretnél mellette venni egy házat, reménykedve abban, hogy nem lesz semmi oda építve soha? Most is van eladó telek mellette. 🙂 ) Ezekről a dolgokról a legtöbb esetben kaphatsz információt az önkormányzattól.

Ezután keresd ki, hogy a kinézett telek a helyi szabályozásban milyen besorolásba esik. Megint csak a budaörsi példa. Ez egy térkép, ahol minden egyes telekhez oda van írva, milyen az úgynevezett övezeti besorolása. (Ha már úgyis itt vagyunk, nézzük meg, az önkormányzat térképén ugyanúgy néz-e ki a kinézett ház térképe, mint a földhivatalnál.)

Itt kikeresve a kinézett telket vagy házat a cím alapján, rájövünk, hogy ez a példa kedvéért az “LKE-4/SZ” besorolásba esik. Már csak azt kell megtudni, ez mit jelent.

Ide kattintva azt is megtudjuk.

A telek nem lehet kisebb 700 nm-nél, legalább 16 méter szélesnek kell lennie, 20%-nál nem lehet jobban beépíteni, minimum 50% a zöldterület aránya, a homlokzatmagasság nem lehet több 6,5 méternél, az épület nem lehet nagyobb bruttó 200 nm-nél, szintterületi mutató 0,7, vagyis az építmény bruttó területe nem lehet nagyobb, mint a telek területének 70%-a, emeletek számától függetlenül és a többi.

(Egy kis segítség, hogyan kell értelmezni ezeket a kódokat, mint Lke és társai.)

Ez két ok miatt fontos. Egyrészt, hogy te mit építhetsz másrészt, hogy a szomszéd mit építhet. Mert felrántanak melléd egy 200 fős idősotthont és csak nézel okosan, miközben a telekbesorolás miatt ez teljesen szabályos volt. (Ez is egy másik konkrét példa a környékünkről.) De ha az “örök panoráma”, amiért egy vagyont fizettél lesz elvéve tőled egy háromemeletes, többlakásos társasházzal, annak se fogsz örülni.

Ezért mindenképp tudd meg, hogy a te és a melletted lévő telkekre mekkora házakat lehet felhúzni. Ha kész házat veszel, nézd meg, hogy az teljesíti-e ezeket a feltételeket. (Ha a használatbavételi engedélyt megkapta és a térkép alapján ez az építmény kapta meg, nem az, amit engedély nélkül leromboltak és aminek a helyére építették ezt (lásd előző rész), akkor jó eséllyel igen.)

S ha már csak egy dolgot kell kikeresned az önkormányzat oldaláról: tudd meg az ingatlanok adóztatását is. A legtöbb önkormányzat vet ki a lakóingatlanokra is adót, jellemzően minél nagyobb az ingatlan, annál többet. Ha már eddig is Budaörs volt a példa, az adó éves mértéke 700 Ft/nm, de az első 150 nm után nem kell fizetni. Vagyis ha veszel egy 300 nm-es hodályt, annak az éves önkormányzati adója 105 ezer Ft/év.

Ez még nem is olyan rengeteg, a kérdés, meddig marad ennyi, főleg, mert rengeteg önkormányzattól rengeteg pénzt elvettek. Érdemes ezzel is számolnod, ha ingatlant keresel.

Ha idáig eljutottál, akkor elvileg közvetetten már nagy meglepetés nem érhet a kiszemelt ingatlannal kapcsolatban. (Persze hátra van még, hogy egy építész vagy hasonló szakember megnézze az ingatlant vásárlás előtt, de az már egy másik történet.)

A következő részek tartalmából: Mekkora ingatlant vegyél és hogyan lődd be a lehetőségeidet, illetve az igényeidet? Ügyvéd vagy közjegyző írja a szerződést? Illetve ezek után beszélünk majd arról, hogyan add el az ingatlant.

Share

Ingatlanvásárlás 3. rész: tulajdoni lap és térképmásolat

Az ingatlanvásárlás és eladás (alapvetően és általában) nem egy agysebészet, amihez mindenféle túlfizetett ügynököt kellene igénybe venned.

Azonban az emberek nagy része egész életükben csak néhányszor vesznek vagy adnak el ingatlant, ezért bátortalanok. Nekik segít ez a sorozat. Először a vevők, aztán az eladók szempontjából nézzük meg, hogyan zajlik egy ingatlanvásárlás és hogyan lehet milliókat megspórolni, ha magunknak csináljuk.

Az első rész arról szól, hogyan találj meg egy ingatlant.

A második rész arról szól, hogyan ellenőrizd ingyen, amit tudni érdemes az ingatlanról, mielőtt még egyáltalán elmennél megnézni.

A mostani rész a földhivatali tulajdoni lapról és térképmásolatról szól. Ezt mindenképp érdemes kikérned, mielőtt még egyáltalán ajánlatot tennél az ingatlanra.

Ellenőrizned kell, hogy kié az ingatlan (azé-e, aki árulja, csak az övé-e, van-e rajta haszonélvezet vagy elidegenítési tilalom és így tovább), hogy akkora-e az ingatlan, mint állítják, hogy a rajta lévő épületek fel vannak-e tüntetve, hogy lakóingatlan vagy zártkerti ingatlan, mezőgazdasági épület, nyaraló vagy minek minősül az egész és így tovább.

Elöljáróban annyit, hogy a földhivatali nyilvántartásban rengeteg hiba lehet. (Apám egész életében földhivatalban dolgozott, tudna mesélni, de nem fog, mert úriember. 🙂 )

Ha valami nincs feltüntetve a földhivatalnál, lehet, hogy csak adminisztrációs hiba vagy földhivatali csúszás miatt még nem történt meg a felvitel. De lehet, hogy tényleg engedély nélkül építkeztek vagy rántották fel a garázst a kert végében. Esetleg lebontották a kisházat és engedély nélkül odarittyentettek egy háromszor akkorát, vagy csak bővítették néhány szobával. Amire nem kértek használatba vételi engedélyt, mert nem is kaptak volna, hiszen meghaladták a beépíthetőség százalékos értékét.

Tehát bármi eltérés kisebb eséllyel lehet adminisztrációs hiba, de nagyobb eséllyel súlyos probléma. Soha ne adj még foglalót se, amíg ez nincs tisztázva!

» Read more

Share

Ingatlanvétel második rész

Rengetegen megélnek az emberi tudatlanságból és rosszul értelmezett biztonságra való vágyukból.

Az emberek szó szerint milliókat fizetnek ki elrejtett költségeken keresztül egy magát pénzügyi tanácsadónak kiadó “szakembernek”, akinek konkrétan semmi képzettsége nincs azon az egyhetes tanfolyam kívül, ahol öt napból három és fél napig a sales volt a téma, a maradék másfél nap pedig termékismeret és jutaléktábla.

Miért teszik ezt az emberek? Hamis biztonságot és kényelmet vásárolnak milliós költség mellett olyanoktól, akik pont úgy nem értenek hozzá, mint ő. Inkább kifizet valakinek egy talicskányi pénzt és meggyőzi magát, hogy mindent megtett, hogy biztonságban legyen a pénze.

Állampapírt bárki tudna venni, ha pedig annál kockázatosabbat vesz, övé továbbra is az összes kockázat a brutális költségek mellett is. Épeszű ember meg nem hiszi el, hogy majd helyette figyelik a piacot és a piac előtt fogják tudni, mikor kell kiszállni és mibe kell helyette átrakni a pénzt. Ez a mese része, de az emberek éppen ezt a mesét szeretnék hallani, ezért fizetnek vagyonokat.

Miért mondom ezt? Mert az ingatlanpiac komoly része is pont így működik. Az átlagemberek életük során kétszer, maximum háromszor vesznek vagy adnak el ingatlant, a két tranzakció között gyakran 25 év is eltelik. Kell nekik egy hamis biztonságérzet, hogy valaki helyettük átlátja a piacot, ismer minden buktatót, az ingatlant szemre felméri és észreveszi a statikai hibákat és így tovább. Kerül, amibe kerül, inkább kifizetik és igazából semmi olyat nem kapnak érte, amit ők maguk nem tudnának megtenni.

Eladóként felfogadhatnának profi fotóst, értékbecslőt, virtuális asszisztenst a telefonok kezelésére, de akár még lótifutit is, aki mutogatja a lakásukat, mindezt tizedáron, százszor jobb minőségben. Egy google kereső elég, hogy találjak bárkit közülük.

Vevőként pedig statikust, építészt, ügyvédet és bárkit, aki ezerszer jobban ért a szakmájához, mint aki állítólag szakértő lenne az ügyletben. (Ráadásul ha az eladó fizeti, miért gondolom, hogy számomra megbízható információkat ad?)

Szeretnék elöljáróban valamit leszögezni: az ingatlanosokra bizonyos esetekben nagyon nagy szükség van és baj lenne, ha nem lennének. Ha befektető lennék és kellene tíz lakás a belvárosban, biztos, hogy ingatlanost fogadnék. Ha külföldi lennék és nem ismerném a várost, csakis megbízható ingatlanossal mernék vásárolni. Ha ilyen külföldieknek akarom eladni vagy kiadni a lakásom, akkor is megkeresném őket. Ha nyolcszázmilliós házat keresnék, nem böngészném a hirdetéseket, főleg, hogy a milliárdos ingatlanok fel sem kerülnek ezekre az oldalakra. Ha pedig az ország másik végében kellene eladnom egy ingatlant, ami ráadásul nem is egy egyszerű ingatlan, nagy segítség lenne egy ingatlanos. S lehet, hogy annyira elfoglalt és jól kereső vagyok, hogy megéri az ingatlanos jutaléka, hogy ne nekem kelljen foglalkozni a nagymamától örökölt lepukkant garzon eladásával. Ha lenne egy igazán megbízható ingatlanosom, akiről tudom, hogy előre kiszűri a hülyéket és a megbízhatatlanokat helyettem, amikor a lakásomat szeretném kiadni, örömmel fizetnék neki egyhavi bérleti díjat. Tehát az ingatlanos szakma is hasznos és szükség van rá. Erre a részére.

Azonban az ügyletek 95%-ában semmi szükség rájuk, amit tesznek, nélkülük legalább ilyen minőségben megcsinálhatná mind a vevői, mind az eladói oldal tizedannyi költség mellett. Gyakran az ingatlanosok a tulajdonos által feladott hirdetésekre vadásznak és addig zaklatják a tulajdonost, amíg az be nem adja a derekát.

Mindig lesznek emberek, akik félelemből vagy tudatlanságból, megszokásból esetleg az életkoruk miatt ingatlanoshoz fognak fordulni, de hátha sokan megértik, hogy nem egy atomfizika ez az egész. (S még egyszer: nem arról beszélek, amikor egy ingatlanosnak komoly hozzáadott értéke van. Hanem a többi esetről, amik az esetek nagy részét kiteszik.)

Ezért arra gondoltam, folytassuk a témát, először a vevők szemszögéből. Az előző cikkben arról volt szó, hogyan találj meg egy ingatlant.

» Read more

Share

A lakás nem passzív befektetés

Az ingatlant és az ingatlankiadást már többször megnéztük a blogon pénzügyi szempontból. Most József egy másik szempontból közelítette meg a kérdést. Ugyanis ha lakáskiadásra adod a fejed, bizony nem csak pénzügyi vetülete lesz a dolognak, hanem emberekkel is kell foglalkoznod. Ha szerencséd van, jó bérlőid lesznek. Ha nincs, akkor sok gondod támadhat belőle. József öreg rája a piacon, illetve az volt, amíg el nem adta a lakásait. Következzen az ő írása.

Régóta foglalkozom lakás bérbeadással, de a családban és a környezetemben is adnak bérbe többen lakásokat (elég sokat).

Van aki régi lakásokat vett a belvárosban(Bp) hosszú távú kiadásra, más kisebb néhány lakásos társasházakat épített az agglomerációban, azokat adja ki, megint más meg vett sok kocsibeállót mélygarázsokban kiadásra, de van aki például Airbnb-zik, szóval láttam már pár dolgot az évek alatt.

Én a legtöbb saját lakást egyébként már eladtam és vidékre költöztem – elég volt.

Egy kis kitekintés: többször elhangzott már a 90M mint elérendő limit
Igaz ez nagyban függ az illető családi helyzetétől, hol él, stb., de én azt tapasztalom, hogy itthon, főleg Budapesten ennyi pénzzel még közel sem lesz olyan “gazdag” valaki, mint ahogy azt sokan gondolják. A látszatembereken kívül a környezetemben többen vannak 500-1000M között (nettó vagyon), és ahogy megfigyeltem, sokan ehhez a 90-100M Ft-hoz képzelnek el egy olyan életszínvonalat, amint csak kb. egy nagyságrenddel több pénzzel lehet finanszírozni (vagy azzal se! csak tőke+munka).

Egyébként pedig nem az a gazdag akinek sok a pénze, hanem akinek kevés a vágya. Egy szint fölött a pénz mennyisége nem befolyásolja nagy mértékben az életminőséget, és ez a szint sokkal alacsonyabban van, mint sokan gondolják. Az igényekből is lehet lejjebb adni ezt Miklós is sokszor megírta.

Amit sok helyen tapasztalható, hogy sajnos sokan tévesen hasonlítják össze a lakás bérbeadást más passzív befektetésekkel (PMÁK, ETF-ek, stb), de sajnos a lakás bérbeadás nem teljesen passzív befektetés. Sokan erre nincsenek felkészülve, főleg aki először vág bele. Több kockázat, több macera, nem várt költségek, stb.
Elkezdtem összeszedni sok dolgot, de inkább könyv lett volna belőle ha mindent leírnék, így csak néhány megtörtént esetet írok le, milyen problémák merültek fel, mintegy érdekesség képen:

– A díler: A bérlő egy jól szituált fiatal férfi, mindig fizet rendesen. Aztán egyszer csak a rendőrség beszakítja az ajtót és bilincsben viszi el. Díler volt az illető, csak nem az utcán ácsorgós szintű.

– Az alkoholista: Az alsó szomszéd egy alkoholista, aki bérlő egy önkormányzati lakásban. Anno volt a lakásomban egy csőtörés, a szomszéd az ázásra a biztosítótól felvette a pénzt, természetesen elitta. Utána időközönként bejelentette újra mindenhol az ázást, gondolta bejön ez többször is. Rendszeres körök a fazonnal, önkormányzattal, stb.

– Beteg gyerek: egyik bérlőnek nagyon súlyosan fogyatékos gyereke született (úgy tudták hogy nem marad élve a gyerek, úgy hordta ki, aztán mégis). A nő érthető módon nem volt túl jó mentális állapotban, és sajnos ilyenkor az ő problémája már a bérbeadójé is.

– A berepülő: ifjú hölgynek kiadom a lakást, majd idővel megjelenik a párja, egy igazi “nehéz eset”. A vége az lett hogy egyszer csak összeverte a nőt, az elmenekült, nekem meg ott maradt a fazon a lakásban. Sajnos elég nehezen oldódott meg ez is.

– A családi problémák: havi fizetésnél a férj meg a feleség egymásra mutogat, hogy a másik nem adta bele a részét a pénznek. Nekem ehhez mi közöm?

– Az építkezés: a lakás melletti foghíjtelken elkezdenek építkezni, előtte-közben-utána fényképeznek minden irányban nézegetik a repedéseket a lakásban, leveleznek állandóan, még ezzel is én foglalkozzak.

– A szennyvízcső: a szennyvízcsőnek nincs elég esése+ a szomszédok mindent beledobálnak a wc-kbe, az eredmény havonta- kéthavonta eldugul a wc a lakásban. Megoldás nincs, mert végig kéne verni a fürdőszobákat meg a szobák falát öt lakáson keresztül (többet előtte újítottak fel). Esélytelen.

– Több bérlő: két egymás melletti lakást adtam ki, a bérlőim összebalhéztak, és engem zaklattak ez miatt.

– A közgyűlések: lakóközössége válogatja, de a legtöbb egy esettanulmány. Csak az elején jártam, de feladtam.

– A betörés: betörtek az egyik lakásba, és elvittek dolgokat. A biztosítás csak az ajtó javíttatást fizette, az bérlő cuccait nem. Volt gondom ebből is.

– A kerületi ingatlanadó: kb. 1500Ft/m2/év(!). Ja hogy ilyen is van? Igen, plusz bírság és késedelmi kamatok.

– A szomszédok: ha a bérlők összeakaszkodnak a szomszédokkal, jó eséllyel a tulajt találják meg, jellemzően a közös képviselőn keresztül

– Parkolás: a bérlő úgy parkolt a kocsijával, hogy az egyik lakó nem tudott a szokott helyére kényelmesen beállni, összeszólalkoztak, reggelre betörték a bérlő szélvédőjét. Ezt is hallgathattam.

– AirBnb: a szomszédos lakásokban már megy a rövid távú kiadás, ezért a sajátot hosszú távra nem veszik ki, mert állandó a jövés menés, éjjel megy a buli, stb. Ki lakna két Airbnb-s lakás között, főleg ha bérli azt?

– Pékség: a lakás alá az üzlethelyiségbe pékség költözött, kicsit korán kezdenek, a gépek zaja feljön a lakásba. Ez se a bérlőnek lesz gond, mert megy is tovább. Más meg nem veszi ki.

– A fürdőszoba: egy ázás után kiderült, hogy anno a lakásban nem jó helyen alakították ki a fürdőt, annyi az egész hogy csak odébb kellett tenni. Nem volt olcsó.

– Újépítésű lakás: nem kapta meg a használatba vételit, nincs befejezve, megy a pereskedés már évek óta. Másiknál meg garanciális problémák, stb.

– Az eltűnt: a bérlő éveken át pontosan fizet, majd egyik napról a másikra eltűnik, a lakás romokban. A kaució nyilván alig fedez valamit a felújításból. (Egy tipikus kaució 2-3 havi bérleti díj maximum, ami egy vicc összeg ha bármit fel kell újítani, és még sokan ezt sem tudják lerakni)

– Egér: földszinti a lakás, és a bérlő a tulajt nyaggatja, hogy bejönnek az egerek, csináljon valamit.

– A rezsi: szól a bérlő hogy szerinte sok a villanyszámlája. Mondom neki, hogy Tv is megy egész nap az is fogyasztja az áramot. Erre ő: én össze vissza beszélek, egyszer villany, egyszer áram, és amúgy is a tv adás a levegőből jön, ezért nem kell fizetni, nehogy már át akarjam verni.

– Pince: zárható pincerekeszről a bérlők elvitték a lakatot költözéskor, egy szomszéd a házból azonnal belepakolt és lezárta. Mivel hivatalosan nem volt sehol leírva melyik kié ezért elég problémás volt a visszaszerzése.

– Felújítások: valamit kellett csináltatni a lakáson a szomszédok sokszor megtaláltak, hogy nagy a zaj stb. Utána ők kopácsoltak állandóan, akkor meg a bérlőtől hallgattam ezeket.

– Takarítás: egy bérlő minden előjel nélkül nekem esett, hogy nem volt a lakás megfelelően kitakarítva mikor kiadtam. Akkor miért vette ki anno, meg amúgy is eddig nem zavarta? (kb 3-4 évvel azelőtt vette ki, és teljesen ki volt takarítva)

– közös költség: oda is be lehet fizetni a felújításokra vaskosabb egyszeri tételeket, volt már tetőfelújítás stb.

-IKEA: bérlő jelölt a megtekintéskor: szép a lakás, de honnan lesz függöny meg evőeszköz csöpögtető(!) a konyhába? Gondolom az IKEA-ból, de köszönöm hogy elfáradt.

Lehetne folytatni a sort bármeddig, csak ilyen történetekből van egy könyvre való, sok vicces meg sajnos kevésbé vicces is. Kíváncsi lennék ilyen problémásabb esetekben egy “property manager” ugyan mit csinál, gondolom nem fog feleslegesen belefolyni ezekbe a szituációkba, csak felhívja a tulajt, hogy jöjjön, baj van…

Amíg nincs baj, addig meg nem kell a manager, mert elutalják a bérleti díjat meg a rezsit, megy minden a neten meg telefonon, ha valami elromlik azt is el tudja intézni a bérlő, kihívja a mestert aztán megcsináltatja és levonják. (Max a kiadáshoz/átvételhez kell a személyes jelenlét).

Kommentekben ki lehet vesézni az egyes pontokat, hogy mit hogy lehet megoldani/kivédeni, de nem ez a lényeg. Utólag én is okosabb vagyok már, az évek alatt azért kitapasztaltam jó pár dolgot, de mindig jöttek új esetek, mindenre nem lehet előre gondolni.

Lehet hogy valaki vesz egy (vagy több) lakást, és hosszú éveken át soha nem lesz semmire gondja, de azért valljuk be hosszútávon erre azért elég kicsi az esély, főleg több lakásnál. Az elején még lelkes az ember, de aztán egy idő után rá lehet erre is unni, ráadásul ezeket a dolgokat nem lehet pénzre lefordítani, mikor a bérlőkkel meg a lakással van tele az ember feje. Ettől még megérheti a lakáskiadás, de sajnos ilyenek vannak és lesznek is, mert a lakásokat emberek bérlik, és nem ETF-ek.

De hogy legyen egy példa számokkal is, az egyik lakást akitől vettem tisztán bukta a lakás árát a válság miatt. CHF hitellel vette válság előtt befektetésnek, kiadni nem tudta/akarta/, fizette a hitelt egy ideig, a tőketartozás felment, végül eladta jóval olcsóbban nekem mint ahogy vette, én meg a bankot fizettem ki. Mondta nekem hogy kiszámolt utólag, ha nem csinál semmit akkor a számláján lenne a lakás ára tisztán. Ez egy szélsőséges példa az biztos, de azért jól mutatja mekkorát lehet bukni egy lakással is.

Én nem mondom azt hogy a lakás rossz befektetés, idővel várhatóan felfelé fog menni az ára a jó helyeken, de hogy milyen ütemben, milyen kilengésekkel, azt senki se tudja megjósolni.

Nekem anyagilag végül megérte ezzel az áremelkedéssel, de azért amikor a válságban a szomszéd lakást évekig fele annyiért se tudták eladni mint amennyiért én vettem a sajátot még 2003-ban (paraméterek ugyan azok voltak), akkor azért az nem volt egy vidám állapot. Végül 40%-os áron ment el, kellett a pénz a tulajnak, és ennyire nem volt vevő.

Szóval volt már ilyen időszak, és jöhet is, akár ekkora esés is bármikor. Nem biztos de lehet, ugyanez igaz a problémákra is, ezeket mindenki mérlegelje, mielőtt belevág.

Share

Albérlet, vagy saját lakás? Melyik az olcsóbb?

Régóta adós vagyok ezzel az írással.

Örök dilemma, hogy melyik az olcsóbb: a banknak kamatot fizetni, amiért a pénzét használhatjuk, vagy egy lakástulajdonosnak albérleti díjat fizetni, hogy a lakását használhatjuk.

Gyakran találkoztam azzal az érveléssel a munkám során, hogy azért jobb a banknak fizetni, mert akkor az enyém lesz a lakás, míg az albérletben soha nem lesz az.

Kedves Olvasó, SOHA nem lesz az Öné a lakás, ha kamatokat fizet a banknak. A lakás azért lesz az Öné, mert a kamatokon TÚL apránként a tőkét is kifizeti a banknak. » Read more

Share