Az ingatlankiadás nem kockázatmentes üzlet és erről sokan tudnának sokat mesélni.

Itt egy régebbi cikk ezzel kapcsolatban:

A lakás nem passzív befektetés

Itt pedig néhány jogi tanács a bérleti szerződésről:

Lakáskiadás kockázata a jog oldaláról

Nemrég megjelent két cikk az egyik online újságban, ami egy kiadott házzal kapcsolatban a tulajdonos kálváriáját írja le. Hiába volt közjegyző előtt kötött szerződés, most mégsem tudnak hozzáférni a saját ingatlanukhoz.

A "bérlőknek" eszük ágában sincs kiköltözni, se a rezsit, se a bérleti díjat nem fizetik, a tulajdonos nem tudja kikapcsoltatni sem a közműveket, mert ahhoz is joguk van a bérlőknek, akkor is, ha nem fizetik. Bár önkényes lakásfoglalónak számítanak, hiszen már lejárt a határozott idejű szerződés, akkor sem tudják kirakni őket.

A veszélyhelyzet miatt még így sem tudják kirakni az ingatlanbitorlókat, egyszerűen tehetetlenek, ami a magyar jog szégyene.

Az eddigi káruk már meghaladja a kétmillió forintot és márciusig akkor sem tudnák kirakni a "bérlőket", ha egyébként nem lenne veszélyhelyzet. Egy normál évben is, ha a bérlő kihúzza decemberig a lakásban, utána már csak áprilisban lehet kirakni, közjegyzős szerződés, végrehajtás ide vagy oda.

Régóta adós az állam egy normális jogszabályi környezettel, ami a mostani beteg szabályozásnál sokkal jobban védené a lakásbérlőket, de a lakáskiadókat is. Az nevetséges, hogy valaki a saját ingatlanából nem tud kirakni valakit, aki nem fizet és még a közüzemeket sem tudja kikapcsoltatni, mert a lakhatási jog erősebb, mint a tulajdonosi jog. (Ha ki akarod adni az ingatlanodat, előtte szereltess fel legalább egy feltöltőkártyás villanyórát.)

Addig is, amíg a jogalkotók végre foglalkoznak a kérdéssel, tanulságul itt az említett cikk első része és a második része.