Hónap: 2016 május

Már gondolkodok azon egy ideje, hogy fel kellene éleszteni az Offtopik blogot, mert gyakran futok bele érdekes írásokba, amit szívesen megosztanék veletek, de nagyon nem pénzügyi téma.

(Sőt, olyanon is gondolkodom, hogy valami magazinfélét csinálni, de azt már nem egyedül. Ehhez az ötlethez egyelőre még hiányoznak a hirdetők. De ezt tényleg csak így zárójelben.)

Addig is, amíg rászánom magam, egy érdekes írás arról, mi mindent tud rólad a Google és hogyan tudod törölni ezeket az infókat. A cikk angol nyelvű, viszont sok ábrával mutatja, mit hogyan csinálj, ha nem szeretnél ennyire nyitott könyv lenni a Google számára.

Szóval a cikk erről itt: Így védekezz a Google kíváncsisága ellen.

Tudom, nem pénzügy, de nagyjából mindenkit érint, aki használja a Google szolgáltatásait. Bármit, amit valaha is diktáltál a telefonodnak, amerre jártál a térképen, kerestél vagy meglátogattál a neten, megnéztél a youtube-on, feltöltöttél fényképet, mind-mind szépen el van mentve évekre visszamenőleg.

Tanulságos belenézni, mi mindent tárol rólad a Google (gyakorlatilag mindent) és érdemes néha egy-egy gombnyomással törölni az összes infót magadról.

(A cikk nem arról szól, hogy most kell-e aggódnod az adatok miatt, vagy ez paranoia, szimplán csak arról, hogy ha akarod, hol tudod törölni a rólad készült adatokat. Egyáltalán örülj annak, hogy az orrodra kötik, mit tudnak rólad és van lehetőséged törölni az infókat.)

A legtöbb ember számára a munka egy szükséges rossz. Elvégzett egy iskolát valaha, utána kikerült a munkaerőpiacra és elvárja, hogy valaki eltartsa, cserébe hajlandó eladni neki az idejéből napi nyolc órát.

Ebből adódóan a legtöbb ember számára a munka nem más, mint egy kényszer. Pont csak annyit dolgozik, hogy ki ne rúgják és pont csak annyit keres, hogy ne mondjon fel.

Az ilyen ember élete egy unalmas és fárasztó rutin. A teljesítménye, a tudása nem haladja meg a szükséges minimumot és nem is szeretne ennél többet adni, mert “ennyi pénzért mit akarnak”. Nem veszi észre, hogy azért keres annyit, mert annyit nyújt. Az ilyen ember az egész életét így fogja jó eséllyel leélni.

A következő lépcső, amikor az ember azt csinálja, amit szeret. Így már a munka nem is munka feltétlen, hiszen az ember örömét leli benne. Ahogy a mondás tartja, ha utálod a hétfő reggeleket, akkor jusson eszedbe, hogy nem a hétfő reggelben kell keresned a problémát. Hanem olyan munkát csinálsz, amit gyűlölsz.

Tele van minden szakma olyanokkal, akik csak kényszerből vagy csak az anyagi előnyökért dolgoznak azon a pályán.

Sokan elmennek orvosnak, ügyvédnek, programozónak csak azért, mert azzal jól lehet keresni.

Aztán rájönnek, hogy az orvos beteg emberekkel dolgozik és hogy az embereket nagyon nehéz elviselni nagy tömegben, ennél már csak egy rosszabb van, a beteg embereket elviselni ugyanekkora tömegben.

» Read more

A diákok eladósodottsága egyre nagyobb probléma. Szerencsére még nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban.

Bár ott is vannak olyan állami főiskolák és egyetemek, ahol sokkal olcsóbban is kihozható a diploma, az emberek inkább erejükön felül fizetik a drága fizetős egyetemek költségeit, abban bízva, hogy ezáltal sokkal nagyobb előnyben indulnak (a gyerekeik) az életben.

Ezt kihasználva a felsőoktatás költségei már nagyon régóta jóval az átlagos infláció felett drágulnak minden évben.

Ennek eredményeképpen míg 1993-ban csak a főiskolát végzettek 46%-a végzett diákhitellel, 9.320 dolláros átlagérték mellett, 2015-ben már 75%-ukat terhelte diákhitel, több mint 35 ezer dollár átlagos összegben.

Sikerült elérni, hogy 2012-től a diákhitel összege meghaladta az összes hitelfajtát, mint hitelkártya-tartozás, autóhitel és társai, egyedül a jelzáloghitelek mennyisége volt nagyobb az országban.

A nagy kérdés csak az, vajon megér-e ennyit egy diploma?

» Read more

Az Európai Parlament kiadott egy sajtóközleményt, ebből a legérdekesebb egy infografika, ami a különböző országok adóelvonását és az adócsoportok megoszlását mutatja.

Az állam három területen adóztathat: a jövedelem megszerzésekor, a megszerzett jövedelem elköltésekor (forgalmi típusú adók) és a megszerzett vagyont vagy tőkét is adóztathatja. (Erről itt írtam bővebben: Az adórendszerről)

Az ábrát nagyban itt találjátok.

Magyarországon egészségtelen módon túl van adóztatva a munkabér (hol a másodikak, hol a harmadikak vagyunk a munkabért terhelő adók és járulékok nem túl dicső rangsorában az uniós országok között) és mi büszkélkedhetünk a világon(!) a legmagasabb forgalmi adóval is.

» Read more

Gyakran hallom tanácsadások alkalmával, hogy sokan több céget tartanak fenn, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük.

Van egy TAO-s kft-jük, ide jönnek a költségek, van egy KATÁ-s egyéni vállalkozás, áfamentes, innen vesz fel 6 milliót szinte nulla adóval és van egy EVA-s cég minden másra.

Vagy van két katás cég, hogy ne kelljen áfát fizetni és kicsi legyen az adó. Esetleg ravasz módon a két cég más tevékenységet csinál, de gyakran még az sem valósul meg.

A legsúlyosabb a dologban, hogy sok könyvelő is úgy gondolja, hogy ez így rendben van.

Ismerkedjünk meg a “nem rendeltetésszerű joggyakorlás” kifejezéssel.

Az adózás rendjéről szóló törvény mindjárt a második paragrafusában kijelenti, hogy az ilyen cégstruktúrák, ha egyetlen igazolható céljuk az adó mértékének a csökkentése, jogellenesek, a joggal való visszaélésnek minősülnek.

» Read more

Az ember gyakran mondogat olyan dolgokat magának, amivel szereti megnyugtatni a lelkiismeretét. Nincs ez másként a pénzügyek területén sem.

Néhány példa, amivel előszeretettel becsapjuk magunkat, ha a pénzről van szó.

– Ez egy jó hitel, ezzel semmi baj nincs.

Vannak olyan hitelek, aminek a felvétele önmagában mutatja, hogy valaki nagyon bután áll hozzá a pénzhez. Ilyenek a személyi kölcsönök, áruhitelek, hitelkártya-tartozások, autóhitelek és az ehhez hasonló dolgok.

Vannak olyan hitelek, amiket az ember azért vesz fel kényszerből, hogy valamilyen valódi előnyt érjen el az életben. Ide tartozik a tanulmányi hitel és a lakásvásárlási hitel. Ezeket szokták “jó hiteleknek” hívni.

Olyan, hogy jó hitel, nem létezik. Csak olyan hitel van, amit legalább nem felesleges fogyasztásra vettél fel. Attól az még hitel, amitől érdemes a lehető leghamarabb megszabadulni.

» Read more

A Towers Watson sok érdekes kiadványt bocsát ki évről-évre.

Az egyik tavaly év végi kiadványukban az 500 legnagyobb alapkezelőt vették szemügyre.

Ők összesen nem kevesebb, mint 78,1 billió dollárnyi, azaz 21.528.000.000.000.000 forintot kezelnek. Az egyéves magyar költségvetés 25.804 milliárd forint, vagyis 834 évnyi teljes magyar költségvetésnek megfelelő összeg felett rendelkeznek. (Vagy másképpen 834 ekkora európai ország teljes egyéves kiadását fedezni lehetne ennyi pénzből, beleértve minden költséget.)

Ennek a pénznek 45,3%-a van részvényekben és 34,1%-a kötvényekben.

A legnagyobb alapkezelő továbbra is a Blackrock (4,65 billió dollár), nyomában ott a Vanguard (3,19 billió dollár), majd a State Street (2,44 billió dollár), beelőzve az Allianz-ot (2,19 billió dollár) és a Fidelity-t (1,97 billió dollár). Továbbiak a top 10-ből: J.P. Morgan (1,75 billió dollár), Bank of New York (1,71 billió dollár), Axa Group (1,49 billió dollár), Capital Group (1,4 billió dollár) és a Deutsche Bank (1,26 billió dollár).

A legnagyobb 20 menedzser (cég) kezeli ennek a rengeteg pénznek a 41,6%-át. (Csak hogy érezd, mennyi pénzt tudnak megmozgatni a nagy alapkezelők akár egyik napról a másikra.) Ebből az aktívan kezelt vagyon aránya 78%-ra csökkent a korábbi 80%-ról.

Az egyesült államokbeli alapkezelőknél van a teljes összegből 44,5 billió dollár, európai alapkezelők 25,9 billió dollárnyi vagyont, a japánok 3,9 billió dollárnyi vagyont kezelnek. A világ összes többi része 7,2%-nyi részesedéssel bír, ebből a fejlődő országok alapkezelői 3,4%-nyi vagyon felett rendelkeznek.

Mekkora földmozgást lehet csinálni ennyi pénzzel: ha ezek az alapkezelők (illetve a mögöttük lévő befektetők) úgy döntenének, hogy a vagyon csak 2%-át átteszik mondjuk aranyba, akkor azonnal az egyéves kereslet 923%-a jelenne meg az arany piacán, ami az éves aranybányászat 12,2-szerese lenne, konkrétan 1,37 milliárd uncia arany.