Az 500 legnagyobb alapkezelő
A Towers Watson sok érdekes kiadványt bocsát ki évről-évre.
Az egyik tavaly év végi kiadványukban az 500 legnagyobb alapkezelőt vették szemügyre.
Ők összesen nem kevesebb, mint 78,1 billió dollárnyi, azaz 21.528.000.000.000.000 forintot kezelnek. Az egyéves magyar költségvetés 25.804 milliárd forint, vagyis 834 évnyi teljes magyar költségvetésnek megfelelő összeg felett rendelkeznek. (Vagy másképpen 834 ekkora európai ország teljes egyéves kiadását fedezni lehetne ennyi pénzből, beleértve minden költséget.)
Ennek a pénznek 45,3%-a van részvényekben és 34,1%-a kötvényekben.
A legnagyobb alapkezelő továbbra is a Blackrock (4,65 billió dollár), nyomában ott a Vanguard (3,19 billió dollár), majd a State Street (2,44 billió dollár), beelőzve az Allianz-ot (2,19 billió dollár) és a Fidelity-t (1,97 billió dollár). Továbbiak a top 10-ből: J.P. Morgan (1,75 billió dollár), Bank of New York (1,71 billió dollár), Axa Group (1,49 billió dollár), Capital Group (1,4 billió dollár) és a Deutsche Bank (1,26 billió dollár).
A legnagyobb 20 menedzser (cég) kezeli ennek a rengeteg pénznek a 41,6%-át. (Csak hogy érezd, mennyi pénzt tudnak megmozgatni a nagy alapkezelők akár egyik napról a másikra.) Ebből az aktívan kezelt vagyon aránya 78%-ra csökkent a korábbi 80%-ról.
Az egyesült államokbeli alapkezelőknél van a teljes összegből 44,5 billió dollár, európai alapkezelők 25,9 billió dollárnyi vagyont, a japánok 3,9 billió dollárnyi vagyont kezelnek. A világ összes többi része 7,2%-nyi részesedéssel bír, ebből a fejlődő országok alapkezelői 3,4%-nyi vagyon felett rendelkeznek.
Mekkora földmozgást lehet csinálni ennyi pénzzel: ha ezek az alapkezelők (illetve a mögöttük lévő befektetők) úgy döntenének, hogy a vagyon csak 2%-át átteszik mondjuk aranyba, akkor azonnal az egyéves kereslet 923%-a jelenne meg az arany piacán, ami az éves aranybányászat 12,2-szerese lenne, konkrétan 1,37 milliárd uncia arany.
444.hu/2016/05/01/berlinben-gyakorlatilag-betiltottak-az-airbnb-t
🙂 Szerintem itthon is érezhető lesz a hatása.
Bármikor beindulhat, s ekkor bizony meglesz bőven a 2000 usa dolcsi/ uncia árfolyam.
Számomra ez a legérdekesebb infó! Tényleg ennyire alacsony a passzívan kezelt ETF-ek aránya?
Az utóbbi 100 évben az inflációval korrigált (mai pénzben kifejezve) arany átlagát 500 USD körül van. 2011-ig nagy lufit fújtak az aranyban, mert sokan féltek a válságtól és az inflációtól. Infláció azonban nem lett, sőt defláció van. Magyarán az arany ára az utóbbi 15 évben extrém módon és többszörösére ment, semmilyen fundamentális indok nélkül. Ha nagyon félsz az esetleges inflációtól, sokkal jobb ingatlanba, termőföldbe vagy részvénybe fektetni. Az infláció követő állampapír sem rossz.
Ha egyszer normalizálódik a helyzet és a kamatlábak is visszamenne az átlag értékük környékére, semmi nem fogja indokolni, hogy az arany ára ne menjen a 100 éves átlaga környékén, azaz 500 dollárra.
A pénz rossz kezekben fegyver. Sok pénz meg nagy, erős fegyver.
Az hogy valaki nem kereskedik, nem azt jelenti, hogy nem értékel. Azok akiknek sok részvényük vagy sok pénzük van minden nap meghozzák azt a döntést, hogy kereskedjenek-e vagy ne az adott árszinten. Ha nem teszik az szintén egy jel, hogy a részvény kb. jól van értékelve.
hogyan tudjátok megcsinálni? ha nem vagy okleveles paraszt max. 1 ha termőfölded lehet. Ez 1000 HUF/m2 áron 10 millió. 2%-os hozama 200 ezer. Ezzel szemben bérbe tudod adni kb. 20 ezerért.
Ha el akarod adni, akkor mindenkinek elővételi joga van rá: bérlő, szomszéd, azonos táblában tulajdonos, helybeli kisgazda, helybeli akárki, helybeli kiskakas, a helybeli templom egere és macskája.
Ha mégis lenne vevő a helybeli parasztok tanácsa megtilthatja az adásvételt mert csak úgy (bíróságon támadhatod, de a szakvéleményt is ők fogják adni).
Hol itt a business?
(Bocs hogy off-topic, de hetente 2szer hallom ezt a termőföldes bulit és nagyon nem értem)
az elővételi jog akkor is él, amikor Te veszed a földet. És a vétójog is!
“Hiszen ha a teljes volumen kereskedve lenne, ami ugye egy egészen más kereslet-kínálat szituáció,akkor nyilván nem érne ennyit, csak a töredékét.”
De ez azt jelentené, hogy minden részvényes el akarja adni a papírját! Akkor természetes, hogy a béka segge alá esne az ára! 🙂
Ó ugyan, még ennyi sem kell – egy kicsit szervezkednek a szolgálatok, és máris áll a bál. (Ld. 2006 ősze).
kicsit elszámoltad 😀 a termőföld átlagárak 1 millió forint kürül vannak legfeljebb (keleti végeken meg félmillió)
agrarszektor.hu/foldpiac/ezt_hozta_az_uj_torveny_ketteszakadt_a_magyar_foldpiac.5000.html
ha tényleg kell hozzá nagyobb föld vásárlásához papír az meg biztos nem nagy kunszt 😀 (olyan dolgok terjednek a neten, hogy a vizsgán valahol odaadják a megoldókulcsot is, bejárni persze nem is kell, elég a vizsgán megjelenni stb.)
Nem csak bérbeadásból meg termelésből lehet pénzt keresni, vannak különféle pályázatok is (pl natura2000)
földet nem csak Magyarországon lehet venni. Bulgáriában van például egy tőzsdén kereskedett ingatlanalap, amely kizárólag termőföldbe fektet be, de nagyon sok más országban is vannak hasonló alapok.
Olvasd el még egyszer, amit írtam. Ha valaki nem ad el vagy nem vesz nagy mennyiséget, úgy hogy sok részvénye vagy készpénze van az is értékel aznap, amikor kevés a forgalom. Ha az árfolyam pl. nagyon felmenne akkor a nagy csomagokkal rendelkezők elkezdenék csökkenteni a részesedésüket, ha viszont nagyon lemenne, sokan akik készpénzben állnak elkezdenének feltankolni a részvényből. Ha viszont egyik sem lép, akkor még a kis forgalom melletti árfolyam is egyensúlyinak tekinthető.
Így van ez mióta világ a világ.
Ha a befektetési alapok egyik napról a másikta átcsoportosítanák a vagyonuk 2%-át aranyba, ami ETF-eket jelentene nagyrészt és arany kontraktusokat, ezt mégis hogyan lehetne értelmezni, hiszen nem lesz hirtelen az évi kitermelés 12-szerese az ETF-ek mögött fedezetként letétben. Mi van, ha az összes vagyon 10%-a kerülne papíron aranyba? Az 60 évi kitermelés. Már ma sem létezik annyi fizikai arany, mint amennyi ETF-ekben, ETN-ekben, kontraktusokban stb létezik. Ha mindenki kérné a markába azt az aranyat, amit elvileg papíron birtokol, szerintem nagy pofáraesés lenne.
Persze lehet azt mondani, hogy hamarosan itt a krakk, es az aranyba menekulhetunk ugy hogy majd a kello pillanatban elougorva ujabb profitra tegyunk szert. Nos ennek az a neve hogy “market timing”, es soha senkinek nem sikerult nagyobb aranyban nem sikerult, mind ahogy azt a tiszta veletlen megengedne. Nem vagy buta, ha meg se probalod. Sot.
Peldaul a Vanguard altal kezelt S&P500 VOO alap/etf napi szinten 0.08% cserel gazdat. Erdekes modon a State Street altal kezelt SPY amely szinten az S&P500 koveti, napi szinten akar 4%-is gazdat cserelhet. Az a VOO turelmesebb, hosszu tavu befektetok kedvelik, mig a SPY-t kulonfele aktiv rovid tavu strategiakban hedgelesre hasznaljak. Kozel x50 forgalom kulombseg feltehetoleg kissebb transakcio koltseggel is jar.
Tetszik, amikor ezek után itt a fórumon bárki megmondja a tutit, hogy épp mit kell venni vagy eladni. Talán ezeket a derék alapkezelőket kellene megkérdezni, ők biztosabban tudják. Mozdítanak egyet az ingán, behülyítik a fél világot, aztán egyszercsak hopp, belerondítanak a kis szerencsétlenek számításaiba.
Más. Ha erre a vagyonra csak 1% kezelői díjat szednek, akkor ugye egy féléves magyar költségvetés csak ennek a bevétele az első helyen állónál. Mit mondjak, nagyban érdemes játszani.
Van e mögött az irdatlan nagy szám mögött tényleges – kézzel fogható – érték.
Tehát pl a nyugdíjalapok ki tudják ezt fizetni a nyugdíjasnak, ha odajut. És ha kifizetik, lesz mit venni rajta hasonló virtuális értékpapírokon kívül?
Pont ugyanúgy működik, mint a felosztó-kiróvó rendszer. Egyesek befizetnek, mások kivesznek. Ha minden nyugdíjas cash-ben holnap kikérné a pénzét, az pont akkora baj lenne, mintha egy bank összes betétese holnap kivenné.
Ez a rendszer így működik.
A kotvenyei ilyen cegek tartozasai.
Ugyhogy ott tenyleges realertek is talalhato.
Az mas kerdes, hogyha mindenki eladni akar, akkor a termeloeszkozok erteke is nullara csokkenhet, mert nem lesz aki megvenne.
:
Nem ertem, hogy miert ne lehetne a nyugdijjadat automatikusan termelo eszkozokbe valo befektetessel biztositani. Innennezve a tokefelhalmozas igenis segithet. Egy ilyen tarsadalomban olcsok a hitelek, igy konnyu vallalkozni. Ami elvileg olcsobb termekeket jelent nagyobb mennyisegben.
Az állami nyugdíjrendszerben egészen mások a szabályok. Ha idejekorán meghalsz, megszívtad. Ha az állam emeli a nyugdíj korhatárt, megszívtad. Ha a kezdeti helyettesítési ráta csökken, megszívtad.
Ha félreteszel magadnak többféle módon, akkor az örökölhető, tetszőleges korodban elkezdheted felélni, stb.
A közös, hogyha már inaktív vagy, de nincs elég aktív ember, akkor valahogy rosszabbul jársz. De nem mindegy, hogy milyen mértékben, ha nincs tőketartalék, akkor nagyobb lesz a veszteség.
“Ha félreteszel magadnak többféle módon, akkor az örökölhető, tetszőleges korodban elkezdheted felélni, stb.” – és egyszer elfogy.
lehet így nyugdíjat biztosítani, csak ez ugyanannak a demográfiai kockázatnak van kitéve, mint az állami rendszer. Mert: ha a csökkenő népesség miatt csökkennek a (gazdaságból származó) járulékbevételek, akkor ugyanez a gazdaság miért fizetne remek osztalékokat, kötvénykamatokat, bérleti díjakat stb.
Birtokolhatsz te ezer szervert, de nem mindegy hogy ezeken a szervereken a Facebook vagy a Google fut, vagy valami olyasmi ami nem termel milliárdos árbevételt és profitot!
A szocializmus legnagyobb hibája az volt, hogy nagyon sokan azt hitték, ha a munkásosztály átveszi a termelőeszközöket, akkor ezzel automatikusan megkapják a cégek árbevételét és profitját is. A valóság viszont az lett, hogy a cégek egyre silányabb termékeket kezdtek gyártani, amelyet a végén csak a szocialista táboron belül lehetett eladni.
Mert valóban, ha a csökkenő hozadék átvált mondjuk egy évig negatív hozadékba, és kilátás sincs bővülésre akkor hogyan működik ez az egész?
Mindenki eldobálja amije van?
De kinek, a marslakóknak?
Az, hogy kisebb részeket engednek venni belóle másoknak is, az bebiztosítja a tulajdonukat, mert “mindenki tulajdonos”.
A legjobb tulajdonosok éppen ebből következően a nyugdíjalapok, ki merné veszélyeztetné az ő vagyonukat?