Mondj nemet a váltásra

Egyre több helyen fordul elő, hogy bankkártyás használatnál akár üzletben, akár ATM-nél megkérdezik, hogy milyen pénznemben terheljék meg a kártyádat: forintban, vagy a helyi pénznemben, mondjuk euróban.

Ilyenkor sokak szeme felcsillan, hogy hát persze, hogy forintban. Azt gondolod, megúszod a váltási költséget.

Aha.

Általában éppen hogy ekkor húznak le, de nagyon. Az eurót majd valami nagyon hasbaakasztós árfolyamon, akár 350-360 forintért fogják neked váltani.

Egyszer vettem fel itthon forintot egy külföldi dolláros kártyával. Az ismert magyar nagybank automatája előzékenyen nekem is feltette ezt a kérdést, átváltsa-e ő a dolláromat forintra, vagy inkább hagyom a külföldi bankra.

280 Ft-os árfolyamnál adott volna érte talán 240 vagy 250 forintot. A külföldi bank meg felszámolta a szokásos 1,5%-ot a váltásért.

(Ahol “korrektek”, kiírják az árfolyamot is. Csak vajon hány ember tudja kapásból, hogy 1 HUF=0,002949 euró az most jó árfolyam-e? Nem az, ha az általad megszokott 339 Ft-os kiírásban látnád, egyből rájönnél.)

Tehát röviden, jegyezd meg: SOHA ne engedd, hogy valaki pénzt váltson neked, se vásárlásnál, se pénzfelvételnél, mindig válaszd azt, hogy az eredeti pénznemben terheljék be a kártyádat, majd a kártyatársaság, vagy a bankod átváltja 1,5-2%-ért a külföldi költésedet. (Ja igen, a Paypalnak se engedd, hogy ő váltsa a pénzt, az is lehúz vagy 5%-kal.)

Arra is figyelj, hogy gyakran a pénztáros már eleve igent mondott a váltásra, mielőtt neked átadja a PIN-padot.

Ha euróért vásároltál, de forintösszeget látsz a bankkártya-terminálon, akkor add vissza a kezitcsókolomnak és mondd, hogy törölje a tranzakciót és kezdjétek elölről az egészet, amíg euró nem lesz a kijelzőn.

Share

Nyugdíjas 31 évesen

Írtam néhány éve egy bloggerről, aki 30 évesen ment el nyugdíjba. Most egy másik hasonló hölgyről szeretnék írni, aki 31 éves korára jutott el odáig, hogy visszavonuljon a napi munkából.

Ő kanadai és természetesen ő is programozónak tanult. A szülei átadták azt a tudást, ami szerintük a sikeres élet receptje, legalábbis az volt az ő életükben.

Ez négy igen egyszerű pontból állt:

– Szerezz egy jól fizető állást. Ezért felejtsd el a hülye írásmániádat, ne a buta álmaidnak élj, inkább tanulj mérnöknek.

– Vegyél egy házat, mert csak a lúzerek dobják ki az ablakon a bérleti díjat.

– Legyél hűséges alkalmazott.

– Vonulj nyugdíjba 65 évesen.

A hölgy feladta az álmát, hogy író legyen, mert azok állítólag semmit nem keresnek, kínkeservesen elvégezte az egyetemet, majd beült egy íróasztal mögé dolgozni és igazán hűséges alkalmazott akart lenni.

Ennek az lett a vége, hogy először heti 60 órát dolgozott, majd még többet, már a kádban, az ágyban és a metrón is a céges e-mailekre válaszolt. Alig aludt, meg is lett az eredménye, egyszer hajnalban ki kellett hívnia az orvost. Ahogy kiderült, rengeteg kollégája is hasonlóan járt, volt aki majdnem a munkahelyén halt meg és ezt szó szerint kell érteni.

S vajon megérte ez a hajtás a biztonságos munkahelyért? Bárkit kirúgtak szó nélkül, ha valamelyik tulajdonos kevesellte az évi 2 milliárd dolláros profitot és létszámleépítést rendelt el.

A hölgy igyekezett keveset költeni és azt vette észre, hogy a szépen növekvő portfóliója lassan kezd közel annyi hasznot hozni, mint amit a munkájával megkeresett.

Ezért még inkább rákapcsolt a megtakarításra, minden kiadás előtt megkérdezte magától, ez közelebb visz az álmaimhoz, vagy távolabb? Új notebook, amin tudok írni és újságíró-tanfolyam? Kell. Új autó vagy hétvégi görbe este 150 dollárért? Szó sem lehet róla.

Kilenc év munka és takarékoskodás után észrevette, hogy a megtakarításai már többet hoznak, mint amennyit a fizetéséből elkölt. Eljött az idő a kiszállásra.

Már csak egy tanács maradt hátra a szülei négy pontjából: vegyél saját ingatlant. Akárhol nézte az ingatlanokat a nagyvárosban, ahol élt, mindenhol minden méregdrága volt. Akár a külvárosban, akár a kül-külvárosban, nem talált normális ingatlant 500 ezer dollár alatt. Persze a bank készségesen adott volna hitelt.

Feltette magának a kérdést, kell-e neki ilyen túlárazott ingatlan, hogy aztán beálljon a sorba és éjt nappallá téve dolgozzon stresszben, mint az összes kollégája, csak hogy fizetni tudja a havi törlesztőket a következő 25 évben.

Az anyja minden tiltakozása ellenére nemet mondott, bérelt lakást és inkább befektette a pénzt, ami mostanra, hála a szerencsés időzítésnek is, már egymillió dollár fölé hízott.

Miután 31 évesen nyugdíjba vonult, a férjével utazgatnak az egész világon, évi 30-40 ezer dollárt költve, ami kevesebb, mint a portfóliójuk hozama és még a drága kanadai bérleti díjat sem kell fizetniük, mivel mindig úton vannak.

Később majd vesznek egy olcsó házat valahol vidéken, mert mint mondják, nem ház, hanem hitelellenesek és inkább élnek, mintsem hogy az egész életük arról szóljon, hogy azért dolgoznak, hogy ki tudják fizetni egy drága ház és autó havi törlesztőjét. Nem akarják, hogy félmillió dollárjuk álljon a házban és semmit ne hozzon ez a pénz életük során. Inkább befektetik ezt a pénzt és élnek, ahelyett, hogy azért élnének, hogy a házukat szolgálhassák.

A blogján leírja, hogyan jutott el ide, hogyan alakult a befektetése a kezdeti években és sok minden mást is.

Érdemes elolvasni a blogját, bár nemrég kezdte írni. Itt találod, természetesen angol nyelven.

(Igen, tudom, ez nem Magyarország és különben is, nem gyári melós volt 120 ezerért. Ezeket már kár leírnod a hozzászólásokban. Ha sikerül megérteni a cikk lényegét, akkor szívesen várom a meglátásaidat.)

Share

Ki fizesse a gyerek oktatását?

A felsőoktatás idehaza egyelőre még többé-kevésbé az ingyenes kategória (legalábbis több területe), de már eddig is voltak jelei, hogy a felkapott szakok bizony komoly pénzbe is kerülhetnek.

Ha pedig a gyerek most ötéves, érdemes úgy gondolkodni, hogy ő már fizetős felsőoktatásban fog részesülni.

A kérdés az, ki fizesse ennek a költségét.

A társadalom közel egybehangzó véleménye szerint ez a szülők kötelessége.

Amikor az Akadémiákon megkérdezem a hallgatóságot, hogy ha választaniuk kell, hogy a nyugdíjra, vagy a gyerek egyetemére tesznek félre, akkor a hallgatók 80%-a a gyerek oktatását választja.

Véleményem szerint ez nem helyes megközelítés. Néhány indok, miért nem feltétlen a szülőnek kellene fizetnie a gyereke felsőoktatását.

» Read more

Share

Csalásfigyelő weboldal

Minden évben több ezren lesznek csalók áldozatai, akik különféle módszerekkel kopasztják meg a gyanútlan embereket.

Nagyon nehéz harcolni az átverések ellen, mert számtalan formát öltenek az álalapítványokon át a szerelmi viszony kiépítésén keresztül a mindenféle “Ön nyert, de előtte még fizessen be egy kisebb összeget” típusú csalásokig.

Teljesen véletlenül futottam bele egy ausztrál állami weboldalba, ahol igyekeznek tájékoztatni a lakosságot a legújabb átverésekről és leírják, hogyan dolgoznak a csalók.

Annyira jó lenne egy ilyen magyar oldal is, ezért írok róla, hátha valakinek, aki ebben illetékes, megtetszik az ötlet.

Érdekes elolvasni a statisztikákat is, a közvélekedéssel szemben alig nagyobb a 65 év feletti áldozatok aránya, mint a többi korosztályé.

Toronymagasan a legtöbb veszteséggel a romantikus kapcsolatokon keresztüli átverések okozzák. Sajnos én is találkoztam több ilyen esettel és gyakran euró százezreket gombolnak le az áldozataikról a csalók. Először pár ezer eurót kérnek attól, akit behálóztak érzelmileg, valami üzletre csak addig, amíg a nagy pénz meg nem érkezik, ami csak valami fennakadás miatt késik, aztán még egyre többet. Ekkor már azért fizet az áldozat, hogy az eddigi befizetéseit viszontlássa.

Nemrég egy magyar hölgy mesélte el, hogy rászedték. Még hamis bankot is “alapítottak” a csalók és rendes bankszámlája is volt a hölgynek, internetes felülettel, amin látta az egyébként nem is létező egyenlegét.

Aztán ügyvédek fenyegették a külföldi kormány nevében, hogy pénzmosásban vett részt és ha nem fizet még talán 50 ezer eurót, akkor börtönbe kerül. Nagyon durván felkészültek és profik voltak a csalók, látszott, hogy nem először csinálják és nem 5-10 ezer eurókra gyúrnak.

Az oldalon végigveszik a leggyakoribb átveréseket, a közös jellemzőiket és hogyan lehet védekezni ellene. Néhány személyes sztorival is színesítik a leírásokat a könnyebb megértés kedvéért.

Bár az oldal nem tökéletes (én színesebbé és még tartalmasabbá tenném, esetleg videókat is tennék bele) és szenved az állami oldalak hátrányával, hogy nem nevezheti nevén az aktuális csalásgyanús dolgokat, csak általánosságban beszél az átverésekről, ennek ellenére egy nagyon jó kezdeményezés, remélem mihamarabb viszontlátjuk a magyar megfelelőjét is, ami széles körben ismerté lesz.

(A legrosszabb, ha egy állami cég megcsinál egy ilyen oldalt, csak senki nem tud a létezéséről. Találós kérdés: ki tud arról, hogy az MNB-nek is van pénzügyi felvilágosító oldala és ki tudja, hol kell azt keresni? Pedig vannak rajta jó dolgok, csak az érintettek nem is tudnak az oldal létezéséről.)

Share

Bandi tanya

(Még) itt a nyár, a nyaralás ideje. Kisgyerekes szülőként arra jutottunk, hogy a 3 és 5 éves gyerekeket teljesen felesleges külföldre vinni, egy ekkora gyereknek nem sok különbség van a sarki homokozó és a tengerpart fövenye, a helyi strand és a tenger vize között. Ami viszont számít, hogy egy négyórásnak mondott repülőút igazából 12 óra utazást jelent, amit egy héten belül kétszer megtenni nem éppen kisgyerekeknek való mutatvány.

Így maradt a belföldi utazás. Tavaly hotelbe mentünk, de eléggé sokalltunk egy hétre 300-350 ezer forintot, annyit azért messze nem ért a hotel és a napi kétszeri étkezés, így idén maradtunk a magánszállásoknál.

Mórahalmot választottuk, nagyon jó a fürdője, rossz idő esetén pedig közel van Szeged.

Találtunk egy tanyát, de nem ám valami operett-farmot, hanem rendes tanyát, vályogházzal, nádtetővel, búboskemencével, sparhelttel, tehenekkel, bocival, tyúkokkal, kecskékkel, nyulakkal, macskákkal és minden mással.

A gyerekeknek nagyon tetszett. Minden reggel állatokat etettünk, füvet szedtünk a nyulaknak és a kecskéknek, kenyérmorzsát szórtunk a tyúkoknak, négyhetes macskákat dögönyöztünk, este kecske és tehénfejést néztünk és természetesen újra megetettünk minden állatot, sőt húztunk vizet is a teheneknek. Megtanulták, hogy működött a búbos kemence, a sparhelt, a faszenes vasaló, hogy szitálták a lisztet és dagasztották a kenyeret a fateknőben és hogy csinálják a sajtot.

A négy napért fizettünk 41 ezer forintot idegenforgalmi adóval együtt, kaptunk kecskesajt-kóstolót, sőt egy tál madártejet is a háziaktól. (Ők a szomszédos házban élnek.)

Ha még elmennél valahová a nyáron óvódáskorú gyerekekkel, ezt vagy valami hasonló tanyát bátran merem ajánlani, a gyerekek minden percet élveztek és napi kicsit több mint tízezer forint négy főnek egy teljes házért igazán nem sok.

Néhány kép a tovább gomb után, de a honlapon is találsz fotókat. » Read more

Share

Rászáll a NAV az airbnb-n lakást kiadókra?

Pár napja került ki egy közlemény a kormány honlapjára, miszerint az adóhivatal elkezdte ellenőrizni a lakásukat rövid távra kiadókat. Bár nem nevezték néven, valószínűleg az Airbnb-n hirdetőket kezdték el ellenőrizni, “havonta szisztematikusan letöltött adatok alapján”. Találtak olyan magánszemélyeket, akik fejenként 20-20 lakást adnak ki.

Hogy mennyire vannak valós adatai az adóhivatalnak és mennyire pszichikai hadviselés inkább a közlemény, azt nem tudom. Azonban ha téged érint a dolog, ettől függetlenül is érdemes tisztába tenni a lakáskiadásodat, hiszen túl sok ész nem kell ahhoz, hogy a hivatal megtalálja, ki áll a kiadott lakás mögött még akkor is, ha esetleg az Airbnb nem akar adatot kiadni. (Bár kérdéses, van-e valódi kapacitása a nyomozásra, ha nem kap adatot az Airbnb-től.)

Másik hasonló, kicsit régebbi hír, miszerint a NAV ellenőrizni fogja azt, hogy ki tart fenn több céget csak azért, hogy kevesebbet adót fizetni. (Például egy tao-s cég a költségekhez, egy evás cég a nagyobb bevételekhez és katás vállalkozás a lehető legkisebb adó miatt.) Erről már én is írtam erről régebben itt: Céghalmozás csak óvatosan

Share

Hát igen

A határátkelő blogon egy kettós állampolgár arról írt, miért ennyire elfuserált a magyar adórendszer és miért nemzeti sport nálunk az adóelkerülés és az állam utálata és hogyan kellene csinálni, hogy működő  és hatékony legyen az állam.

Érdemes elolvasni, tanulságos. Itt találod a cikket.

Share

A magyar lakáshelyzet

A KSH kiadta a magyar lakáshelyzetről szóló kiadványát, ebből emelek ki néhány érdekes adatot. Akit érdekel bővebben a kérdés, olvassa el a teljes összefoglalót a fenti linken.

Magyarországon 4,4 millió lakás van, ebből egymillió található 25-nél több lakást tartalmazó épületben (jellemzően lakótelepi, lakóparki lakás), a 4 vagy annál több lakást tartalmazó ingatlanok teszik ki a lakásállomány 39%-át, azonban Budapesten a háromnál több lakásos házakban található a lakások 82%-a, megyeszékhelyeken 64% ez az arány.

A lakott lakások aránya 87,3% volt, vagyis a lakóingatlanok közel 13%-a lakatlan. A nem lakott ingatlanok aránya a legfejlettebb közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb, kevesebb mint 7% (Budapesten 6%), míg Észak-Magyarországon 18%. A 100 ezer főnél nagyobb településeken is 12% a nem lakott ingatlanok aránya, míg 50 és 100 fő közötti városokban 11% áll üresen.

Az üresen álló lakások aránya növekszik, 2001-ben 9,2% állt üresen, 2011-ben pedig 10,9%.

Minél olcsóbb az adott településen az átlagos lakásár, annál nagyobb az üres lakások aránya. Az üres lakások 45%-a olyan településen van, ahol az átlagos ár 6 millió forint alatt van.

Mondhatni ugrásszerű növekedés állt be a lakásbérlés piacán, már csak a magyarok 89%-a lakik saját ingatlanban. Az önkormányzati lakások aránya gyakorlatilag változatlan, 3%, a magán bérleti piac egy 50%-os emelkedéssel elérte a 6%-ot, ezen belül is Budapesten a 11%-ot és itt az önkormányzati lakások aránya is eléri a 6%-ot, tehát a budapestiek közel ötöde még hivatalosan is bérlakásban lakik.

Kereset alapján kiugróan magas a lakásbérlők aránya a legszegényebb és a leggazdagabb 20-20% között, bőven a duplája a többi kereseti kategóriához mérten.

A legalább két fürdőszobával rendelkező lakások aránya elérte a 12%-ot, míg a nem elfogadható színvonalú lakások aránya 8%-ra csökkent.

A lakások 10%-ában van klíma, ezek több mint fele családi ház.

Míg a lakások átlagos területe csökkent 2003 óta, a családi házak mérete némileg nőtt. Az átlagos többszintes családi ház mérete 125,2 négyzetméter, az átlagos lakás 53,8 négyzetméter, az országos átlag 80,4 négyzetméter, az átlagos szobaszám 2,8.

A lakások 7%-a túlzsúfolt, 24%-a elfogadható, 41% megfelelő és 28%-a tágas.

Míg Budapesten csak 62 négyzetméter az átlag, a községekben már 95 négyzetméter. Minél kisebb egy település, annál nagyobbak az átlagos ingatlanok.

Érdemes vetni egy pillantást a lakókra is: a 65 évnél idősebb párok 85,7 négyzetméteres lakásban laknak, a 65 évnél fiatalabbak 76 négyzetméteresben. A 65 évesnél idősebb egyedülálló lakása 66,7 négyzetméter, a fiatalabbé 61,3 négyzetméter.

A lakók 61%-a szerint kellene valamilyen felújítás az ingatlanban, az elmúlt 10 évben épült lakásoknál ez az arány 13%. 2003 óta ez jelentős romlás, az elégedettek aránya 56%-ról 40% alá esett, vagyis a lakásállomány minősége sokat romlott a benne lakók szerint.

Legrosszabb állapotban a régi bérházak vannak (26,2%-ukat nem kellene felújítani) és a lakótelepi lakások (37,6%).

A felújítás elmaradásának oka 84%-ban a pénzhiány.

Az átlagos budapesti bérelt lakás havi költsége 94 ezer forint, a többszintes családi házakban 201 ezer forint. (Na mondjuk ez szerintem nem igaz, itt a magyar adócsalás miatt jöttek ki ilyen számok.)

A tulajdonosok majdnem jól becsülték meg az ingatlanjaik értékét, csak átlagosan 600 ezer forinttal taksálták többre, mint amennyiért valójában el is keltek a lakások.

Van még sok érdekes adat a felmérésben a mobilitásról, vagy hogy még soha ilyen kevés lakás nem épült, mint manapság, az 1985-ös 72 ezer vagy a 2004-es 42 ezer lakás helyett csak 9 ezer és a többi.

Akit érdekel mélyebben a téma, olvassa el a teljes anyagot, tanulságos.

Share

Hamis biztonságérzet

A befektetés egyik kulcsszava a diverzifikáció, vagyis a minél szélesebb alapokon nyugvó portfólió.

Ha minden pénzem például magyar forintos állampapírban van, nagyon szomorú leszek, ha akár a magyar állam, akár a forint összecsuklik hiszen akár a teljes vagyonomat is elveszíthetem.

Ha csak a pénzem 20%-a van magyar állampapírban és például az állampapírok elvesztik az értékük felét, ahogy ez mostanában többször előfordult a világban, akkor veszítek 10%-ot. Ha ez annyi, mint az elmúlt két év hozama, kamata, akkor nem történt semmi tragédia. Jól nem fog esni, de azért nem is lesz akkora érvágás, mintha a pénzem fele lenne oda.

(Hamarosan kezdődik az Akadémia, erről majd ott lesz szó bővebben. Még nem tudom a pontos dátumot, de szeptember első vagy második hetében kezdünk. Az ára még marad 25 ezer forint, de hamarosan emelni fogok.)

Amiről írni szeretnék, az egy gyakori hiba, amivel nagyon sűrűn találkozok.

A befektető igyekszik diverzifikálni, ezért tesz pénzt a Magyar Államkincstárba és több bankban is választ befektetési alapokat. Büszkén tekint a jól diverzifikált portfóliójára, hiszen öt banknál is vett különféle alapokat, így széles alapokon nyugvó befektetéssel rendelkezik.

A gond ott kezdődik, hogy mivel félős nagyon óvatos befektető, ezért minden bankban magyar kötvényalapokat választott.

Márpedig szinte az összes magyar kötvényalap 95%-a magyar állampapírból áll.

Tehát az összes pénzének a 95%-a továbbra is forintos magyar állampapírban van, csak minden bankban más néven vásárolt ugyanabból. Az egyetlen különbség, hogy évente mennyit vonnak le tőle alapkezelési költség címén. (Itt tudod ellenőrizni a költségeket. )

Hogyan tudod ezt elkerülni?

Vásárlás előtt járj utána, hogy a kiválasztott befektetési alap mit tartalmaz. (Már ha egyáltalán a befektetési alap a jó választás, lásd a fenti cikket a költségekről.)

Amit keresned kell, az az úgynevezett portfólió jelentés. Segítségül hívod a Google-t és rákeresel mondjuk a “CIB Kincsem Kötvényalap portfólió jelentés” kifejezésre. Rövid keresés után megtalálod, hogy 87%-a magyar állampapír.

Van még a példa kedvéért Erste XL Alapod is. A fenti módszerrel megtalálod, hogy 96%-a magyar állampapír.

És így tovább, érdemes végigmenned a teljes portfóliódon.

(Még sok minden mást is látsz ezekben a portfóliójelentésekben, például egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lejáratú kötvényekkel van tele az alapod, fél év múlva vagy 10 év múlva lejárókkal, de erről majd legközelebb.)

Tehát érdemes ezt a házi feladatot elvégezni, mert így nem ringatod magad a hamis biztonság illúziójába.

Egyébként ha már állampapírt veszel, érdemes a Magyar Államkincstárnál vásárolni és nem befektetési alapokon keresztül. Ennek két oka van: az egyik a költségek (a MÁK-nál költségmentes a számlavezetés), a másik pedig az, hogy magánemberként vehetsz olyan állampapírokat (prémium, bónusz, stb.), amik jobban kamatoznak, de befektetési alapok ebből nem vehetnek.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Áldozat mindig van

Kaptam levélben egy újabb fantasztikus lehetőséget, ami kifejezetten az amatőr ligában kívánja lehúzni az embereket.

Csak azért teszem közzé, hogy ti is lássátok, milyen pitiáner módszerekkel is igyekeznek megkopasztani a szerencsétlen szegény embereket, akik belekapaszkodnak mindenbe, amitől azt remélik, hogy majd megváltoztatja az anyagi életüket.

Leginkább sírni lenne kedvem, hogy milyen amatőr ostobaságoknak is felülnek az emberek.

Röviden a lényeg:

– Évente 100 milliárd appot töltenek le az emberek. (Szerintem sokkal többet, de ez most mindegy.) Mivel a 100 milliárd nagy szám, ezért az üzlet tuti. (Hogy ennek mi köze az én appomhoz, az nem derül ki, szemkápráztatásnak viszont jó.)

– Van egy nagyon jóhírű United Games nevű cég, ami hatalmas név lesz hamarosan a játékforgalmazás piacán. (Te se hallottál még róla? Az azért lehet, mert a domaint idén május 25-én jegyezték be, méghozzá titkosan, ne lehessen tudni, ki van mögötte. A cég saját honlapján a főhadiszállás képe egy virtuális iroda címe és fényképe? És akkor mi van? Mindenki más is pont így csinálja, például ők is. Ezek után semmi meglepő, hogy az ünneplő indiai tömeg is kölcsönzött kép.)

» Read more

Share

Befektetés napelemekbe

A múltkori írtam egy cikket egy MLM vagy piramisjátékról, ami (állítólag) napelemekbe fekteti a befektetők pénzét.

A hozzászólásokban kialakult a beszélgetés, hogy igenis jó üzlet napelembe fektetni. Nettó 170 milliós befektetéssel évi 20 millió bevételre lehet szert tenni a megtermelt áram eladásából, az éves költség (fűnyírás, őrzés) évi 2 millió forint, így kevesebb, mint tíz év alatt megtérül a beruházás.

Azóta már többen megkerestek, hogy ők is beszállnának ilyen lehetőségbe. Ezért gondoltam, érdemes megnézni, mennyi az annyi valójában és milyen kockázatokat rejt a dolog.

A cikkben pénzügyi elveket szeretnék mutatni és nem eldönteni, hogy jó befektetés-e a napelembe való beruházás.

Mindjárt érdemes a megtérülést megvizsgálni. Két dolgot szoktak alapból elfelejteni a befektetők. Az egyik a tőkeköltség, a másik az amortizáció.

Ebben a cikkben már írtam erről a témáról, olvasd el, elég hasonló a felvetés ehhez.

A tőkéd ugyanis nem ingyen van. Ha napelembe fekteted, nem tudod másba fektetni, így annak kamataitól vagy hozamaitól elesel. Ha hoz a pénzed prémium állampapírban évente infláció plusz 3,25%-ot, mondjuk átlagosan 5,25%-ot kockázatmentesen, akkor ezzel a kezdő veszteséggel kell szembeállítanod a nyereségedet.

Aztán ott van a kockázati felár. Ha évi 5,25%-ot nyerek kockázatmentesen, mekkora plusz hozamot kellene hoznia a befektetésemnek, hogy megérje kockáztatni? Összevetve az 5,25% kockázatmentes hozammal beraknád a tőzsdére a pénzed, ha évi 6-7% hozamot várhatnál el a múltbeli adatok alapján? (De ez lehet mínusz 20%-is meg plusz 20% is, ettől kockázatos.)

» Read more

Share

A túlsúlyosak kevesebbet keresnek

Akarok írni egy cikket a fogyókúra és a pénzügyek párhuzamáról, ezért keresgettem a neten a témában és igen érdekes felmérésekre bukkantam.

Több felmérés is azt támasztja alá, hogy a túlsúlyos emberek lényegesen kevesebbet keresnek, mint a normál testsúlyú társaik. (S mellesleg sokkal többet költenek egészségügyre és természetesen élelmiszerre is. Egy 20%-kal nehezebb testnek 20%-kal több kalóriára is van szüksége és sajnos egészségügyileg is sokkal sérülékenyebb. De ezzel most nem foglalkozunk.)

Az egyik 2015-ös felmérésben munkaadóknak ajánlottak normál testsúlyú munkakeresők fotós önéletrajzait, majd ugyanezen embereket ajánlották, csak photoshop-pal kövérebbé tették az arcképüket. A túlsúlyos személyeket a munkaadók nagyobb arányban utasították el, nem érezték őket elég kompetensnek az adott feladatra.

» Read more

Share
1 2