A KSH kiadta a magyar lakáshelyzetről szóló kiadványát, ebből emelek ki néhány érdekes adatot. Akit érdekel bővebben a kérdés, olvassa el a teljes összefoglalót a fenti linken.

Magyarországon 4,4 millió lakás van, ebből egymillió található 25-nél több lakást tartalmazó épületben (jellemzően lakótelepi, lakóparki lakás), a 4 vagy annál több lakást tartalmazó ingatlanok teszik ki a lakásállomány 39%-át, azonban Budapesten a háromnál több lakásos házakban található a lakások 82%-a, megyeszékhelyeken 64% ez az arány.

A lakott lakások aránya 87,3% volt, vagyis a lakóingatlanok közel 13%-a lakatlan. A nem lakott ingatlanok aránya a legfejlettebb közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb, kevesebb mint 7% (Budapesten 6%), míg Észak-Magyarországon 18%. A 100 ezer főnél nagyobb településeken is 12% a nem lakott ingatlanok aránya, míg 50 és 100 fő közötti városokban 11% áll üresen.

Az üresen álló lakások aránya növekszik, 2001-ben 9,2% állt üresen, 2011-ben pedig 10,9%.

Minél olcsóbb az adott településen az átlagos lakásár, annál nagyobb az üres lakások aránya. Az üres lakások 45%-a olyan településen van, ahol az átlagos ár 6 millió forint alatt van.

Mondhatni ugrásszerű növekedés állt be a lakásbérlés piacán, már csak a magyarok 89%-a lakik saját ingatlanban. Az önkormányzati lakások aránya gyakorlatilag változatlan, 3%, a magán bérleti piac egy 50%-os emelkedéssel elérte a 6%-ot, ezen belül is Budapesten a 11%-ot és itt az önkormányzati lakások aránya is eléri a 6%-ot, tehát a budapestiek közel ötöde még hivatalosan is bérlakásban lakik.

Kereset alapján kiugróan magas a lakásbérlők aránya a legszegényebb és a leggazdagabb 20-20% között, bőven a duplája a többi kereseti kategóriához mérten.

A legalább két fürdőszobával rendelkező lakások aránya elérte a 12%-ot, míg a nem elfogadható színvonalú lakások aránya 8%-ra csökkent.

A lakások 10%-ában van klíma, ezek több mint fele családi ház.

Míg a lakások átlagos területe csökkent 2003 óta, a családi házak mérete némileg nőtt. Az átlagos többszintes családi ház mérete 125,2 négyzetméter, az átlagos lakás 53,8 négyzetméter, az országos átlag 80,4 négyzetméter, az átlagos szobaszám 2,8.

A lakások 7%-a túlzsúfolt, 24%-a elfogadható, 41% megfelelő és 28%-a tágas.

Míg Budapesten csak 62 négyzetméter az átlag, a községekben már 95 négyzetméter. Minél kisebb egy település, annál nagyobbak az átlagos ingatlanok.

Érdemes vetni egy pillantást a lakókra is: a 65 évnél idősebb párok 85,7 négyzetméteres lakásban laknak, a 65 évnél fiatalabbak 76 négyzetméteresben. A 65 évesnél idősebb egyedülálló lakása 66,7 négyzetméter, a fiatalabbé 61,3 négyzetméter.

A lakók 61%-a szerint kellene valamilyen felújítás az ingatlanban, az elmúlt 10 évben épült lakásoknál ez az arány 13%. 2003 óta ez jelentős romlás, az elégedettek aránya 56%-ról 40% alá esett, vagyis a lakásállomány minősége sokat romlott a benne lakók szerint.

Legrosszabb állapotban a régi bérházak vannak (26,2%-ukat nem kellene felújítani) és a lakótelepi lakások (37,6%).

A felújítás elmaradásának oka 84%-ban a pénzhiány.

Az átlagos budapesti bérelt lakás havi költsége 94 ezer forint, a többszintes családi házakban 201 ezer forint. (Na mondjuk ez szerintem nem igaz, itt a magyar adócsalás miatt jöttek ki ilyen számok.)

A tulajdonosok majdnem jól becsülték meg az ingatlanjaik értékét, csak átlagosan 600 ezer forinttal taksálták többre, mint amennyiért valójában el is keltek a lakások.

Van még sok érdekes adat a felmérésben a mobilitásról, vagy hogy még soha ilyen kevés lakás nem épült, mint manapság, az 1985-ös 72 ezer vagy a 2004-es 42 ezer lakás helyett csak 9 ezer és a többi.

Akit érdekel mélyebben a téma, olvassa el a teljes anyagot, tanulságos.