A múltkori írtam egy cikket egy MLM vagy piramisjátékról, ami (állítólag) napelemekbe fekteti a befektetők pénzét.
A hozzászólásokban kialakult a beszélgetés, hogy igenis jó üzlet napelembe fektetni. Nettó 170 milliós befektetéssel évi 20 millió bevételre lehet szert tenni a megtermelt áram eladásából, az éves költség (fűnyírás, őrzés) évi 2 millió forint, így kevesebb, mint tíz év alatt megtérül a beruházás.
Azóta már többen megkerestek, hogy ők is beszállnának ilyen lehetőségbe. Ezért gondoltam, érdemes megnézni, mennyi az annyi valójában és milyen kockázatokat rejt a dolog.
A cikkben pénzügyi elveket szeretnék mutatni és nem eldönteni, hogy jó befektetés-e a napelembe való beruházás.
Mindjárt érdemes a megtérülést megvizsgálni. Két dolgot szoktak alapból elfelejteni a befektetők. Az egyik a tőkeköltség, a másik az amortizáció.
Ebben a cikkben már írtam erről a témáról, olvasd el, elég hasonló a felvetés ehhez.
A tőkéd ugyanis nem ingyen van. Ha napelembe fekteted, nem tudod másba fektetni, így annak kamataitól vagy hozamaitól elesel. Ha hoz a pénzed prémium állampapírban évente infláció plusz 3,25%-ot, mondjuk átlagosan 5,25%-ot kockázatmentesen, akkor ezzel a kezdő veszteséggel kell szembeállítanod a nyereségedet.
Aztán ott van a kockázati felár. Ha évi 5,25%-ot nyerek kockázatmentesen, mekkora plusz hozamot kellene hoznia a befektetésemnek, hogy megérje kockáztatni? Összevetve az 5,25% kockázatmentes hozammal beraknád a tőzsdére a pénzed, ha évi 6-7% hozamot várhatnál el a múltbeli adatok alapján? (De ez lehet mínusz 20%-is meg plusz 20% is, ettől kockázatos.)
Azt mondanád, hogy várható átlagos 0,75-1,75%-ért bolond lennél ekkora kockázatot vállalni.
Márpedig befektetni az 500 legnagyobb amerikai cégbe (S&P 500 tőzsdeindex) sokkal kevésbé kockázatos, mint beszállni egy ilyen vállalkozásba, hiszen arra kicsi az esély, hogy mind az ötszáz legnagyobb amerikai cég csődbe jut, míg egy ilyen icipici, egy lábon álló vállalkozásnál ennek sokkal nagyobb az esélye.
Ezért mindig súlyozd a kockázattal az elérhető hozamot. Mennyit várhatok el a befektetéstől, máshol mekkora kockázat mellett érnék el ennyit? Hiába a nagyobb hozam, ha a kockázat négyzetes vagy még nagyobb mértékben nő.
A másik hiba: azért fektetek most valamibe 10-20 évre, mert éppen most alacsonyak a banki kamatok. Az emberek ezért vesznek most lakásokat szinte ész nélkül és ezért tartják jó üzletnek azokat a lehetőségeket, amik 1%-nál többet hoznak évente.
Ha 10-15-20 éves befektetést választasz, akkor abból induljál ki, mennyi volt a kamat vagy a hozam az elmúlt 10-15-20 évben átlagosan és ne abból, mennyi most az elérhető hozam. Tudod, almát az almával. 3 éve még kaptál 7,5% kamatot a pénzedre a bankban. Lehet, hogy 3 év múlva megint fogsz kapni. (Sőt, vizsgálni kell az infláció múltbeli és várható alakulását is.)
A már említett S&P 500 amerikai tőzsdeindex 10 év alatt hozott évi 7,45% százalékot, 20 év alatt hozott évi 8,03%-ot úgy, hogy több nagyon rossz időszak is benne volt ebben az intervallumban, mindjárt egy gazdasági világválság is. Mindezt dollárban, egy dollár 154 forint volt 20 éve, most 279 forint.
A következő hiba az amortizáció. Ha értékpapírba fektetsz, 10-15-20 év múlva a teljes tőkédet visszakapod. Ha napelembe (vagy bármi hasonlóba), akkor 10-15-25 év után a tőkédet elveszíted, amikor kukázni kell a termelőeszközt. Ezért a futamidő alatt nemcsak a hozamot, de még a tőkédet is ki kell termelnie a beruházásnak. Tehát lényegesen többet kell hoznia, mint a kockázatos hozam.
Nagyon pongyolán számolva: ha 20 év alatt amortizálódik le a termelőeszközöd, akkor a kockázatos hozamon túl még átlag évi 5% hozamot is kell hoznia a befektetésnek, hogy a tőkéd is megtérüljön.
Ezt nagyon sokan el szokták felejteni.
Tehát elnagyolva a számolást: kapok kockázatmentesen 5,25%-ot. A rendszer élettartamát 20 évre teszem, tehát évente a tőkém 5%-a is semmivé lesz. Mivel egy ilyen vállalkozás sokkal kockázatosabb mint a tőzsde, 5% plusz hozamot várok el a kockázatmentes hozamon túl (ez a kockázati felár).
5,25% kockázatmentes hozam + évi 5% amortizáció (tőkeveszteség) +5% kockázati felár=évi 15,25%-ot kell hoznia a befektetésnek, hogy ezt válasszam. (Nem számoltunk időértékkel és maradványértékkel, de a lényeget lehet érteni.)
Akkor nézzük a kockázatokat:
- Partnerkockázat: nagyon meg kell bíznod abban, aki vezeti a céget és te pedig a pénzedet adod hozzá. Akár egyszerűen el is lophatja, csalhat a költségekkel (mindent kiadást duplán számláztat és felét visszakapja zsebbe), vagy csak egyszerűen pancser és ezért viszi csődbe a céget.
Te semmit nem látsz, csak jó esetben a könyvelést, ami meg csak arra való, hogy az jöjjön ki végeredménynek, amit akarunk.
Ha azt mondom, hogy magánszemélyek birtokában lévő bankba vagy brókercégbe ne tegyél pénzt, mert túl nagy a kockázat a visszaélésére (Quaestor, Hungária, BudaCash, Széchenyi Bank és még sokan mások), akkor itt ez még inkább igaz.
- Költségek: gyakori hiba a kiadások alábecslése. Egy ilyen befektetésnél vannak számítható kiadások (pl. inverter cseréje rendszeresen, kábelek elöregedése miatti kiadások, szokásos műszaki problémák) és készülni kell a váratlan kiadásokra is, amikre esetleg álmodban sem gondoltál volna. Ha minden költséget figyelembe veszel, az több évet hozzáadhat a megtérülésedhez.
- Áram árának az esése. Írtam arról négy éve, hogy az energiaárak nem fognak az égig nőni, nem fog örökre 100 dollár felett maradni egy hordó olaj és milyen sokan pórul jártak, akik az USÁ-ban hitelből vettek napelemet. Azt gondolták, 5 év alatt megtérül, csak közben a gáz ára leesett a töredékére (abból is áramot termelnek), így 50 év lett az új megtérülésük.
Akkor is senki nem tudta elfogadni, hogy ez lehetséges, aztán nézd meg, mi lett a világból négy év alatt.
Nagyon nagy hiba arra számítani, hogy az áram átvételi ára annyi marad, mint most, sőt inflációval nőni fog.
Az áramtermelés ugyanolyan, mint a kőolaj-kitermelés: nagyon drága az infrastruktúra kialakítása, de ha az megvan, utána már szinte ingyen van a végtermék.
Ha túltermelés lesz a piacon, akkor a már üzemelő rendszerek tulajdonosai egymás alá mehetnek az árral. Mert jobb eladni 3 eurócentért az áramot, mint semmit nem kapni érte. A szél fúj, a nap süt, a rendszer termeli az áramot akkor is, ha el tudom adni, akkor is, ha nem.
Ahogy az olajpiac összezuhant a túltermelés miatt, az árampiac is bármikor összezuhanhat. Ráadásul az olaj kitermelését könnyebb szabályozni, mint az áramtermelést.
Már most is sokszor negatív az áram ára, vagyis a felhasználónak fizetnek, ha felhasználja a felesleget.
Ezért vedd számításba azt is, hogy nem biztos, hogy annyi bevételed lesz 5-8-15 év múlva, mint azt most tervezed. Ahogy az olaj ára is leesett a harmadára másfél év alatt és úgy néz ki, tartósan ott is marad, ez az árammal is megtörténhet.
- A jogszabályok változása. Most az energiaszolgáltatók kénytelenek átvenni a megtermelt áramot, mert az államok szeretnék, ha terjedne a megújuló energia. Azonban már most is sok gond van abból, ha kisüt a nap Németországban és mellette még szeles is az idő. Még a cseh és szlovák rendszerek is megsínylik, ha Észak-Németországban beindulnak a szélturbinák.
Könnyen lehet, hogy öt év múlva már nem lesz kötelező átvenni az áramot, ha nem bírja a hálózat. Ez is egy valós kockázat.
- Milyen napelemek lesznek felszerelve? Drága német, vagy kici, occó kínai egy olyan gyárból. ami két éve még nem létezett és jó eséllyel öt év múlva nem is fog? Melyikkel lett számolva a megtérülés? Azt tudjuk, hogy a régi típusú napelemek 25 évig bírták. De ez vajon igaz a teljesen más technológiával készült újakra is? Lesz kinél reklamálni, ha 10 év után meredeken zuhan a termelés mennyisége?
Még lehetne sorolni, mi minden történhet, amit érdemes átgondolni befektetés előtt.
Nagyon fontos! A cikk nem arról szól, hogy ne fektess napelemekbe, mert nem éri meg. A kockázatokról sem azért beszélek, mert azok valami ijesztő dolgok, amiktől rettegni kellene.
Ha kockázatmentes hozam feletti hozamot szeretnél, mindenképpen kockáztatnod kell. Vagy a tőzsdén, vagy egy vállalkozásban vagy napelemekben.
A pénzügy arra való, hogy ezeket a kockázatokat összevessük és vizsgáljuk, hogy megéri-e az adott kockázat mellett az adott hozam, vagy máshol jobban járnánk, ha oda fektetjük a pénzünket.
Lehet, hogy a napelem lesz az évszázad üzlete, de ezt senki nem tudhatja előre. Ezért annyit tudunk tenni, hogy felmérjük a várható kimeneteket és ezek alapján próbálunk dönteni, hogy ebbe fektessük a pénzt, vagy másba. Megvizsgáljuk, hogy tényleg annyi-e a pénzügyi megtérülés, amennyit mondanak, ha azt úgy számolom, ahogy valójában számolni kell, figyelembe véve a tőkeköltséget, az amortizációt és a kockázatokat.
Amire azért felhívnám a figyelmed, az a diverzifikáció, vagyis a több lábon állás szükségessége.
Csak akkor fektess ilyen vagy bármilyen üzletbe, ha csőd esetén sem rengetné meg a pénzügyi életedet.
Ha a befektetett 10 vagy 50 millió elúszna és neked még mindig maradna legalább ötször annyi, akkor nyugodtan kockáztass. Ha ez a 10 vagy 50 millió az összes pénzed, akkor inkább ne játssz vele orosz rulettet.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
