Idén a villanyautó-mánia éve van a tőzsdén. Egy, a legtöbb ember számára ismeretlen kínai gyártó, a Kandi bejelentette, hogy ősztől árulni fogja az autóit az Egyesült Államokban is, ennek hallatára 350%-ot ugrott a részvények árfolyama.
S miért mondom erre, hogy mánia? (Már a nyilvánvalóan nonszensz árugráson túl.) Érdemes ránézni arra a két autóra, amit a cég kínál. Még Európában is csak bajosan lehetne eladni őket, az Egyesült Államokban pedig az áruházak bevásárlókocsijai is nagyobbak ezeknél, így szerintem aligha lesz sikeres a cég.
(A nagyobb modellnek, ami szintén nincs még négy méter hosszú sem, talán több esélye lehet, de az csak 1.600 dollárral olcsóbb, mint egy Nissan Leaf, így borítékolhatóan nem lesz könnyű dolga egy teljesen ismeretlen kínai márkaként egy új piacon. S hát annak a formáját is minimum szokni kell. A reklámvideóban elhalad a parkoló amerikai autók mellett, a platójukra felférne az autó. S ez a nagyobb modell.)
De ez senkit nem érdekel, elég egy hír, amire lehet ugrani. Ettől lesz mánia egy mánia. A Bloomberg cikke erre.
A dollár sokat gyengült az elmúlt időben, július közepén még 313 forint volt egy dollár, ma 292 forint, bár ebben az is benne van, hogy a forint is tudott némileg erősödni. 2010 óta nem gyengült a dollár ekkorát, mint ebben a hónapban.
Ebben szerepet játszik, hogy elvesztette a kamatelőnyét (az amerikai dollár alapkamata is nulla lett márciusban s a FED szerint ez így is marad legalább 2022 végéig), a járvány terjedése (két és félszer annyi a napi új fertőzések száma, mint tavasszal), a pocsék GDP adatok és hát ugye az sem segít, hogy idén egy hónap alatt sikerült annyi hiányt összehozni, mint az egyébként ilyen szempontból szintén pocsék 2019-es évben összesen. A NY Times cikke erre. Erre az évre már most 3,7 billió dollár hiányt várnak, ami több mint lélegzetelállító összeg és sokan attól tartanak, még ez sem lesz elég.
A gyenge dollár is az oka, hogy az arany tovább erősödött dollárban, jelenleg 1975 dollár egy uncia arany ára, két hete még 1.800 dollárt adtak érte.
A gyenge tőzsdei jelentések és GDP adatok betettek az olajnak is, negyven dollár körül ragadt az ára hordónként (Nagyon sok fajta olaj van, ezért nem tudok pontos értéket írni.) A tőzsdei negyedéves jelentések szerint főleg csak a tech cégek szárnyaltak a második negyedévben, amihez ugye nincs sok köze az olajkeresletnek.
Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett negyedéves összehasonlításban a második negyedévben az első negyedéves közel 5% után. (Ez 9,5% esés 2019 hasonló időszakához képest az első fél évben. Az amerikai negyedéves adatokat úgy számítják, ahogy például a hozamokat is tilos: a negyedéves adatot kivetítik egész évre. Ezért a nagy eltérés.) Európában a nagy gazdaságok teljesítményei éves szinten 10,1 és 18,5% között estek, legjobban az olasz, francia és a spanyol gazdaság.
Az amerikai techcégek profitadatai mindenkit meglepett, még a cégeket magukat is. Az Amazon még -5 és +5 dollár közé saccolta előre az egy részvényre jutó nyereségét, ehhez képest a 10 dollárt is meghaladta az egy részvényre jutó nyereség az előző negyedévben. Így már “csak” 151 lett a cég P/E rátája, vagyis 151 év alatt termelné ki a cég a részvények árát a jelenlegi profit mellett.
(Sokan felteszik a kérdést, van-e realitása annak, hogy egy már most is ekkora cég még annyit legyen képes növekedni, hogy ez az árazás valaha is reális legyen. A legtöbben nem tudják, hogy a legtöbb bevételt hozó online áruház és házhozszállítás még mindig veszteséges vagy alig nyereséges (országfüggő), az a kevés haszon oroszlánrészét a felhőszolgáltatás és az egyéb, például prime szolgáltatás hozza. S ott vannak az egyre erősebb hangok, hogy darabolják fel az Amazont, Facebookot és a Google-t a monopólium-ellenes törvény szerint, ahogy azt tették például a szintén túl nagyra nőtt At&T-vel. De ez legyen a befektetők gondja.)
Az Apple is jó negyedévet zárt. S ha már így alakult, be is jelentette a részvényei felaprózását, ami azt jelenti, hogy augusztus második felétől a mostani egy részvényért négy újat fognak kapni a befektetők. Ez csak kozmetikai változás, a célja, hogy egy-egy részvény ne legyen túl drága. Egyébként ez már az ötödik darabolás, a legelső még 1987-ben volt, a legutolsó 2014-ben. Mivel a Dow-Johnson index béna módon csak a részvények áraival kalkulál, így az Apple súlya és aránya nagyot fog esni az indexben.
A tőzsdeindexekről
Egyébként a mamut techcégek növekedése miatt már többen szóvá tették, hogy eltorzítják az S&P 500 indexet, lévén a legnagyobb öt cég már lassan az index 30%-át teszi ki. Egyre többet lehet találkozni az S&P 5 és az S&P 495 index kifejezésekkel, egyelőre még csak inkább viccesen, de lehet, hogy ezzel a túlsúllyal majd hamarosan tenni kell valamit, mert hiába zuhan 495 cég ára, ha a mamutok emelkednek, az index alapján úgy tűnik, hogy nőnek a részvények árai.
Sokat elárul a befektetők várakozásáról, melyik vagy milyen részvényeket shortolnak a legtöbben, vagyis melyik részvények bukására fogadnak. A Kiplinger listája a 18 legjobban shortolt részvényről erre. A Tesla shortosai sehol nincsenek, mert bár összegszerűen az a legjobban shortolt részvény, százalékosan elenyésző az arányuk ezekhez a cégekhez képest.
Idehaza is nagyot ugrott a bankkártya használata a járvány miatt, az Egyesült Államokban konkrétan váltópénz-hiány lépett fel és már tart több hete, mert az emberek inkább otthon hagyják a fémpénzeket, a készpénzes fizetés 44%-kal zuhant az elmúlt időszakban.
Míg máskor nagyon komoly büntetést kell fizetni, ha valaki aprót akar beváltani bankjegyre (ez akár 10% is lehet), most sok áruház nem hogy korlátlan mennyiségben bevált fémpénzt bankjegyre, de van, ahol már 5% felárat is fizetnek, ha legalább 100 dollárnyi aprót bevisz valaki. Az egyik, prémiumot fizető bankban a rekorder 4.000 dollárnyi aprót szedett össze otthon, ezzel 200 dollárral lett gazdagabb.
Paul Krugman egy interjúban FOMO [fear of missing out] mániának nevezte azt, ami most a tőzsdéken zajlik. Más is aggódva figyeli, ahogy egyre több ember lép be először a részvénypiacra, olyanok, akik előtte még nem tőzsdéztek és olyan nagy kockázatú cégek papírjait vásárolják fel, amelyek már csődbe mentek vagy csődközeli állapotban vannak. A legtöbb online bróker cég 2-300%-os emelkedést jelent a tranzakciók számában, ahogy az új felhasználók száma is rekordokat dönt.
