Eltelt egy újabb hét, nézzük mi történt a nagyvilágban.
Közeledik az ősz, a nyári uborkaszezonnak lassan vége. Egyre több a cikk, ami a világvégét jósolja, mintha kezdenének rájönni az emberek, hogy még sincs minden rendben a világban. A sok huhogó már arról beszél, hogy V alak helyett W alakú lesz ez a visszaesés.
Idén már 46, egymilliárd dollárnál több eszközzel rendelkező amerikai cég jelentett csődöt, ez új rekord, ehhez képest sehol nincs a 2009-es adat, amikor egész évben összesen volt 38 ilyen cég. Az új munkanélküliek száma is emelkedett a múlt héten az Egyesült Államokban.
Ez a tőzsdén egyelőre nagyon nem látszik, mindegyik amerikai tőzsdeindex új csúcsokon van, vagyis feljebb állnak, mint idén tavasszal. Ahogy az egyik híres közgazdász megfogalmazta, a FED-nek döntenie kellett márciusban, hogy végignézi a teljes összeomlást vagy mániát gerjeszt a piacon. A mániát választotta. Ezért a FOMO mellé (fearing of missing out) egy új kifejezést is érdemes megtanulni, ez pedig a TINA, vagyis There Is No Alternative.
Az amerikai tőzsde mérete az árazás alapján meghaladja az amerikai GDP 179%-át. A dotkom lufi csúcsán ez az érték "csak" 145% volt.
Miután a TINA jegyében a techcégek lettek az új "save havens" papírok az állampapírok helyett, az Apple értéke már meghaladta a kétezer-milliárd dollárt, a P/E értéke 37,87, csak idén 60 százalékot drágult. Ilyen magas P/E értéke utoljára 2007 végén volt, amikor mindenki elájult az Iphone-tól és nagyot nőtt a részvény ára. Egy évvel később már felét sem kérték a részvényekért, mert rájöttek, hogy mégsem eszik olyan forrón azt a kását.
Ennél csak a Tesla viccesebb, már 2.130 dollár felett van az ára, a piaci értéke alapján majdnem annyit ér, mint az összes jelentős autógyártó együtt.
A teljesség igénye nélkül: Tesla piaci értéke 396 milliárd dollár, P/E 1020. Eladott autók száma 2019-ben 367 ezer darab.
Peugeot piaci értéke 13,4 milliárd euró, P/E 7,19, eladott autók száma 3,5 millió darab, VW piaci érték 73,34 milliárd euró, P/E 14.49, tavaly eladott autók száma 10,97 millió darab, Reanult 7,1 milliárd euró, eladott autók száma 3.8 millió darab. Fiat-Chlysler 14,84 milliárd euró, 4,4 millió darab eladott autó, P/E 4,87. General Motors 42,13 milliárd dollár, P/E 27,83, 7,7 millió eladott autó. Ford 27,11 milliárd dollár, P/E nincs, éppen most veszteséges, 5,4 millió autó. Toyota 188 milliárd dollár, P/E 8,25, 10,74 millió autó. Hyundai 32.48 milliárd dollár, P/E 8.92, eladott darabszám 4,4 millió autó.
A fenti számokat összeadva a világ legnagyobb autógyárai együttesen érnek picit többet, mint 400 milliárd dollár (vagyis csak egy hajszállal többet, mint a Tesla önmaga) és eladtak szép haszonnal 50,71 millió autót szemben a Tesla 0,367 millió autójával. Aki szerint ez nem vicces, annak nincs humorérzéke. 🙂
Közben Európában és úgy tűnik, talán Kínában is csökkent a kereslet a Tesla autóira, miután a szokásos kezdeti hullám lement. Júliusban 24%-kal kevesebb autót adott el Kínában (11.456 darabot), mint júniusban. Persze ez még mindig több, mint a májusi 11.095 darab vagy a márciusi 10.160 darab. Lehet, hogy csak a júniusi 15 ezer darab volt egy nagy egyszeri kiugrás. A nagy felpörgés úgy látszik elmaradt vagy csak nagyon késik. Idén hét hónap alatt 59 ezer autót tudott eladni a Tesla Kínában. (Összehasonlítva a hasonló áru nem elektromos külföldi autókkal, a kínai piacon júliusban BMW 3-ból 14,351 és Mercedes C osztályból 14,633 darab ment el. Az elektromos autók között a Tesla lett az első júliusban.)
Ez azért nagy probléma, mert nagyon komoly vállalást tett a kínai kormánynak, miszerint 2023-ra évi 10,5 milliárd dolláros termelést fog végezni a kínai gyárban, egyébként bukja a gyárat. Ez megfelel évi 250-300 ezer helyben legyártott autónak évente. Persze az itt gyártott autókat külföldön is eladhatja, de akkor az amerikai gyára lesz gondban, főleg, ha tényleg megépíti az európai gyárat is. Egy érdekes cikk a kínai vonalról erre. (Egy idő után fizetős lesz, most még olvasható ingyen.) Mondjuk lehet, hogy az a terv, hogy az amerikai gyártást átveszi Kína és Európa, mert akkor van értelme a két új gyárnak. Ezt csak ők tudják.
Update: jelenleg itt tart a Tesla "önvezetése". Picit más az ígéret és a valóság.
Ha már elektromos autók, soha ennyi elektromos autót nem adtak még el Európában, aminek oka a talán túl bőkezű állami támogatások. Mivel Németországban lízingre is lehet használni a támogatást, a kereskedők nem bírják elég gyorsan felvenni a rendeléseket. Ki ne akarna havi 60-100 euróért lízingelni elektromos vagy plug-in hibrid autót 3-4 évre? Németországban 9.480 eurós állami támogatáshoz még a gyártó cégeknek kell adni 3.480 eurót, Franciaországban 12 ezer euró a támogatás, 5 ezer euró a régi autók lecserélésének támogatása.
Ha a plug-in hibrid és az elektromos autókat együtt vesszük, Európában több autót adtak el, mint Kínában. (Ha csak az elektromosakat nézzük, akkor Kína még mindig vezet.)
Kapható lett a Volvo elektromos márkája, a Polestar 2 (egy teszt róla), illetve a VW is bejelentette, hogy elkezdte gyártani az ID3 után az ID4-et is, ami már egy SUV kinézetű autó. Szóval alakul a választék is.
Visszatérve a Teslára, 36.652 autót adott el Európában idén, ezzel egy hajszállal megelőzte a Renault-t és a VW-t (ami még el sem kezdte árulni az ID3-at), de ha mindkét utóbbi céget csoportszinten nézzük, akkor a Renault-Nissan-Mitsubishi és a VW-Audi-Porsche is rávert a Teslára Európában. (48.835 és 47.188 darab autó.) A Tesla piaci részesedése az elektromos autók piacán 33,8%-ról (2019 Q3) 15,2%-ra esett, de szeptemberben még szépíthet, mivel jellemzően a negyedév vége előtt erős a kiszállításban a Tesla, illetve az év vége felé az európai gyártók a kvóták miatt igyekezhetnek a jövő évre áttolni a megrendelt autók leszállítását.
Röviden összefoglalva elég merész az árazása a cégnek részvényenként több mint 2.000 dollárért, legalábbis a hihetetlen növekedés sehogy nem akar előbújni. De kiszámolták, hogy lehetséges elérni a 2.000 dolláros értéket, ha a Tesla elérne mostantól 7%-os adózott eredményt és évente 32%-kal nőne az eladott darabszám a megfelelő profittal 11 éven át, miközben a beruházási igénye nem nőne, akkor utol tudja magát érni és reális lesz ez az árazás. Végül is, miért ne. Bár akkor még mindig ráérünk megvenni 11 év múlva.
Az arany ára a múlt havi menetelés után kicsit mérséklődött, de még mindig 2.000 dollár körül maradt unciánként.
Idén várhatóan nagyot fog esni a cégek osztalékfizetési hajlandósága, élükön az európai bankokkal, amelyek nem fizethetnek osztalékot az Európai Központi Bank utasítása miatt. A techcégeket a visszaesés várhatóan nem fogja érinteni, de azok egyébként se szoktak túl sok osztalékot fizetni.
A tőzsdei cégek alkalmazottai az újabb és újabb rekordárak ellenére (vagy éppen azért) öntik a piacra a saját részvényeiket, augusztus már a harmadik hónap, amikor 15 milliárd dollár felett adták el a részvényeiket a bennfentesek.
Az amerikai államadósság egy év alatt 4,45 billió dollárral nőtt, ami 1.339.450.000.000.000 forintot jelent. S ez csak az egyéves növekmény. De ki vette meg ezt a rengeteg adósságot? A válasz az, hogy a külföldiek aránya jelentősen csökkent, a nagy vásárló a FED volt, illetve az amerikai bankok és intézmények.
Rengeteg amerikai statisztikai adat közvélemény-kutatással készül, a világ legnagyobb gazdaságában onnan tudják, hogy mennyi lehet a munkanélküli, hogy telefonon felhívnak 60 ezer embert. Akik aztán vagy válaszolnak, vagy nem, vagy pontosan válaszolnak, vagy nem. A válaszadási hajlandóság az év eleje óta nagyot esett, így sok amerikai adat megbízhatatlanná vált. Az Axios cikke erről itt.
A magyar infláció elképesztően elszállt, Európában egyedüliként 3,8% lett. Ennek egyik oka az MNB érthetetlen kamatpolitikája, ahelyett hogy kamatot emelt volna, még tovább csökkentette a forint kamatát 0,6%-ra és most úgy is hagyta a biztonság kedvéért. Ennek örömére a forint nagyot gyengült, újra 355 forintot kell adni egy euróért. Ha valaki érti, hogy akar az MNB az infláció ellen harcolni, ha szándékosan gyengíti a magyar devizát, ahelyett hogy erősítené a túl magas infláció miatt, az magyarázza el.
