Mivel a múlt hét a nyaralásé volt (Révfülöp ugye, csak idén mobilház), ezért a heti összefoglaló kimaradt, de most pótolom.
A magyar gazdaság is rendesen megfeküdt a második negyedévben, éves alapon 13,5%-kal szakadt be a gazdaság teljesítménye, az előző negyedévhez képest pedig 14,5%-os a zuhanás, ami nem tűnik soknak, ha egy aldis leértékelésről beszélnénk, de igazából rengeteg, még közel ekkora visszaesés sem volt az elmúlt 25 évben.
A magyar adat csak egy hajszállal jobb, mint az uniós átlag, amit nagyon lerántott Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia. A környező országok sokkal kisebb visszaeséssel szembesültek: Bulgária 8,2%, Szlovákia 8,3%, Csehország 8,4%, Lengyelországé 8,9%, Románia 12,2%.
Sok amerikai városban nagyot zuhantak a lakásbérleti díjak, főleg a techcégek, olajipar és az egyetemek környékén. Ellenben sok, eddig olcsóbb városban felfelé mentek a díjak, valószínűleg sokan költöztek ezekbe a városokba a távmunka lehetősége miatt. Elég durva látni, hogy például San Franciscoban egy egy hálószobás lakás havi medián(!) bérleti díja a zuhanás után még mindig 3.200 dollár. Cikk erre.
Mivel a bőkezű, heti 600 dolláros munkanélkülisegély-kiegészítés július végével kifutott az Egyesült Államokban, sokan várták a folytatást, azonban nagyon úgy tűnik, hogy szeptember közepéig abból biztos nem lesz semmi, mivel elkezdődött a nyári szünet az ottani döntéshozásban. A heti 600 dolláros kiegészítés összességében 250 milliárd dollárjába került az amerikai kormánynak.
Amíg tartott a plusz segély, "csak" az emberek 27%-a nem fizette a lakása bérleti díját vagy hiteltörlesztőjét, ez augusztusban várhatóan 34%-ra fog nőni. Ennek következtében várhatóan a 110 millió főnyi bérlő közel 30%-a hamarosan könnyen az utcán találhatja magát.
Három hónap alatt az Egyesült Államokban a kisvállalkozások 20%-a ment tönkre, míg a 2007-2008-as válságban összesen csak 5%. Legjobban a feketék és a bevándorlók vállalkozásai sínylették meg a válságot. Tanulmány erre. A kis vállalkozások eltűnnek vagy a túlélésért küzdenek, a nagyok még nagyobbá tudnak válni.
Az éttermek sem jártak jobban, harmaduk idén végleg befejezi a működését.
Nagy divat lett tönkrement cégek részvényeire spekulálni, az új befektetők ráugrottak mindenre, ami szerintük olcsóvá vált, az sem zavarta őket, ha a cég éppen csődbe ment. Most éppen a Kodakot rántották fel egy kissé, konkrétan két nap alatt közel tizenhatszorosára nőtt az árfolyama, miután valamiért 765 millió dolláros hitelt kapott a kormánytól gyógyszerészeti alapanyagok gyártására. Majd a befektetők némileg észhez tértek és már "csak" közel négyszeres árfolyamon megy a kereskedés.
A Kodak a legnagyobb filmgyártó volt a fényképezőgépek területén, míg a digitális kamerák elterjedése miatt nem kellett csődöt jelentenie 2012-ben.
Eddig elég egyszerű volt az emberek bérezése: ahány órát töltöttél a munkahelyen, annyi pénzt kerestél. Ha túlóráztál, többet kaptál, ha csak hat órában dolgoztál, akkor kevesebbet. Ez most mind felborult a járvány okozta home office miatt, nehezen lehet értelmezni például a túlóra fogalmát, ha otthonról, viszonylag szabad időbeosztásban dolgozol.
Ráadásul nagyon sok helyen a home office miatt nőtt a termelékenység, az emberek produktívabbak lettek csak azért, mert önállóbbaknak kellett lenniük, sok felesleges meetingtől és utazástól megszabadultak és jobban a saját szükségeik szerint oszthatták be az idejüket.
Ideje átgondolni, hogyan kellene az embereket javadalmazni az eddigi idő alapú fizetések helyett. Cikk erre.
Egy másik tanulmány szerint viszont nőtt a munkaidő, méghozzá nem is kicsit, átlag 48,5 percet naponta. Mondjuk ennek lehet oka az, hogy sok embert kirúgtak, így a maradéknak részben át kellett venniük a feladataikat. De ez csak az én feltételezésem, viszont más felmérésben sok munkavállaló panaszkodott erre.
A júniusi német ipari megrendelési állomány nagyot nőtt egy hónap alatt, 27,9%-ot, de még mindig 11,3%-kal el van maradva a februári értékhez képest. Mindenesetre a növekedés mértéke bizodalomra ad okot.
Az Egyesült Államok eladósodottsága olyan ütemben nőtt az elmúlt években (többek között az adócsökkentések miatt is), hogy most már a költségvetés több mint 10%-át fordítják kamatfizetésre, ami több, mint 2007 előtt, annak ellenére, hogy a fizetendő kamatlábak töredéke az akkori értékeknek.
Trump folytatja a kereskedelmi háborúját, egy hónappal a NAFTA szabadkereskedelmi egyezmény aláírása után büntetővámot vetett ki a kanadai alumíniumra, mire a kanadaiak centre pontosan ugyanannyi amerikai termékre vetnek ki büntetővámot a szemet szemért elv alapján. Hogy ez kinek lesz jó, nehéz lenne megmondani.
A gazdagok egyre gazdagabbá válása és a többiek folyamatos elszegényedése egyre nagyobb gond az egész világon. Itt egy érdekes grafikon, ami megmutatja, hogy ez mennyire tetten érhető az adóztatásban is. A munkát terhelő adók folyamatosan nőttek, míg a cégek adóztatása és az egyéb adók aránya folyamatosan csökkentek az Egyesült Államokban. (A payroll tax jelentése erre.)
Egy érdekes eszmefuttatás arról, miért kellene a kukásoknak több pénzt keresnie, mint a bankároknak.
Nem múlik el hét Tesla hír nélkül, most éppen 1 az 5-höz részvény-felaprózást jelentettek be, vagyis augusztus végétől egy mostani Tesla részvény 5 új részvényt fog érni, így szeretnék elérni, hogy még több, kispénzű ember is be tudjon fektetni a cégbe. (Ezt csinálta nemrég az Apple is, elég bevett szokás a piacon, ha túl drága lesz egy részvény.)
Nagyjából ennyi történt a héten.
