A héten

Idén a villanyautó-mánia éve van a tőzsdén. Egy, a legtöbb ember számára ismeretlen kínai gyártó, a Kandi bejelentette, hogy ősztől árulni fogja az autóit az Egyesült Államokban is, ennek hallatára 350%-ot ugrott a részvények árfolyama.

S miért mondom erre, hogy mánia? (Már a nyilvánvalóan nonszensz árugráson túl.) Érdemes ránézni arra a két autóra, amit a cég kínál. Még Európában is csak bajosan lehetne eladni őket, az Egyesült Államokban pedig az áruházak bevásárlókocsijai is nagyobbak ezeknél, így szerintem aligha lesz sikeres a cég.

(A nagyobb modellnek, ami szintén nincs még négy méter hosszú sem, talán több esélye lehet, de az csak 1.600 dollárral olcsóbb, mint egy Nissan Leaf, így borítékolhatóan nem lesz könnyű dolga egy teljesen ismeretlen kínai márkaként egy új piacon. S hát annak a formáját is minimum szokni kell. A reklámvideóban elhalad a parkoló amerikai autók mellett, a platójukra felférne az autó. S ez a nagyobb modell.)

De ez senkit nem érdekel, elég egy hír, amire lehet ugrani. Ettől lesz mánia egy mánia. A Bloomberg cikke erre.

A dollár sokat gyengült az elmúlt időben, július közepén még 313 forint volt egy dollár, ma 292 forint, bár ebben az is benne van, hogy a forint is tudott némileg erősödni. 2010 óta nem gyengült a dollár ekkorát, mint ebben a hónapban.

Ebben szerepet játszik, hogy elvesztette a kamatelőnyét (az amerikai dollár alapkamata is nulla lett márciusban s a FED szerint ez így is marad legalább 2022 végéig), a járvány terjedése (két és félszer annyi a napi új fertőzések száma, mint tavasszal), a pocsék GDP adatok és hát ugye az sem segít, hogy idén egy hónap alatt sikerült annyi hiányt összehozni, mint az egyébként ilyen szempontból szintén pocsék 2019-es évben összesen. A NY Times cikke erre. Erre az évre már most 3,7 billió dollár hiányt várnak, ami több mint lélegzetelállító összeg és sokan attól tartanak, még ez sem lesz elég.

A gyenge dollár is az oka, hogy az arany tovább erősödött dollárban, jelenleg 1975 dollár egy uncia arany ára, két hete még 1.800 dollárt adtak érte.

A gyenge tőzsdei jelentések és GDP adatok betettek az olajnak is, negyven dollár körül ragadt az ára hordónként (Nagyon sok fajta olaj van, ezért nem tudok pontos értéket írni.) A tőzsdei negyedéves jelentések szerint főleg csak a tech cégek szárnyaltak a második negyedévben, amihez ugye nincs sok köze az olajkeresletnek.

Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett negyedéves összehasonlításban a második negyedévben az első negyedéves közel 5% után. (Ez 9,5% esés 2019 hasonló időszakához képest az első fél évben. Az amerikai negyedéves adatokat úgy számítják, ahogy például a hozamokat is tilos: a negyedéves adatot kivetítik egész évre. Ezért a nagy eltérés.) Európában a nagy gazdaságok teljesítményei éves szinten 10,1 és 18,5% között estek, legjobban az olasz, francia és a spanyol gazdaság.

Az amerikai techcégek profitadatai mindenkit meglepett, még a cégeket magukat is. Az Amazon még -5 és +5 dollár közé saccolta előre az egy részvényre jutó nyereségét, ehhez képest a 10 dollárt is meghaladta az egy részvényre jutó nyereség az előző negyedévben. Így már “csak” 151 lett a cég P/E rátája, vagyis 151 év alatt termelné ki a cég a részvények árát a jelenlegi profit mellett.

(Sokan felteszik a kérdést, van-e realitása annak, hogy egy már most is ekkora cég még annyit legyen képes növekedni, hogy ez az árazás valaha is reális legyen. A legtöbben nem tudják, hogy a legtöbb bevételt hozó online áruház és házhozszállítás még mindig veszteséges vagy alig nyereséges (országfüggő), az a kevés haszon oroszlánrészét a felhőszolgáltatás és az egyéb, például prime szolgáltatás hozza. S ott vannak az egyre erősebb hangok, hogy darabolják fel az Amazont, Facebookot és a Google-t a monopólium-ellenes törvény szerint, ahogy azt tették például a szintén túl nagyra nőtt At&T-vel. De ez legyen a befektetők gondja.)

Az Apple is jó negyedévet zárt. S ha már így alakult, be is jelentette a részvényei felaprózását, ami azt jelenti, hogy augusztus második felétől a mostani egy részvényért négy újat fognak kapni a befektetők. Ez csak kozmetikai változás, a célja, hogy egy-egy részvény ne legyen túl drága. Egyébként ez már az ötödik darabolás, a legelső még 1987-ben volt, a legutolsó 2014-ben. Mivel a Dow-Johnson index béna módon csak a részvények áraival kalkulál, így az Apple súlya és aránya nagyot fog esni az indexben.

A tőzsdeindexekről

Egyébként a mamut techcégek növekedése miatt már többen szóvá tették, hogy eltorzítják az S&P 500 indexet, lévén a legnagyobb öt cég már lassan az index 30%-át teszi ki. Egyre többet lehet találkozni az S&P 5 és az S&P 495 index kifejezésekkel, egyelőre még csak inkább viccesen, de lehet, hogy ezzel a túlsúllyal majd hamarosan tenni kell valamit, mert hiába zuhan 495 cég ára, ha a mamutok emelkednek, az index alapján úgy tűnik, hogy nőnek a részvények árai.

Sokat elárul a befektetők várakozásáról, melyik vagy milyen részvényeket shortolnak a legtöbben, vagyis melyik részvények bukására fogadnak. A Kiplinger listája a 18 legjobban shortolt részvényről erre. A Tesla shortosai sehol nincsenek, mert bár összegszerűen az a legjobban shortolt részvény, százalékosan elenyésző az arányuk ezekhez a cégekhez képest.

Idehaza is nagyot ugrott a bankkártya használata a járvány miatt, az Egyesült Államokban konkrétan váltópénz-hiány lépett fel és már tart több hete, mert az emberek inkább otthon hagyják a fémpénzeket, a készpénzes fizetés 44%-kal zuhant az elmúlt időszakban.

Míg máskor nagyon komoly büntetést kell fizetni, ha valaki aprót akar beváltani bankjegyre (ez akár 10% is lehet), most sok áruház nem hogy korlátlan mennyiségben bevált fémpénzt bankjegyre, de van, ahol már 5% felárat is fizetnek, ha legalább 100 dollárnyi aprót bevisz valaki. Az egyik, prémiumot fizető bankban a rekorder 4.000 dollárnyi aprót szedett össze otthon, ezzel 200 dollárral lett gazdagabb.

Paul Krugman egy interjúban FOMO [fear of missing out] mániának nevezte azt, ami most a tőzsdéken zajlik. Más is aggódva figyeli, ahogy egyre több ember lép be először a részvénypiacra, olyanok, akik előtte még nem tőzsdéztek és olyan nagy kockázatú cégek papírjait vásárolják fel, amelyek már csődbe mentek vagy csődközeli állapotban vannak. A legtöbb online bróker cég 2-300%-os emelkedést jelent a tranzakciók számában, ahogy az új felhasználók száma is rekordokat dönt.

Share

146 hozzászólás

  • g
    “Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett a második negyedévben az első negyedéves 5% után. Európában a nagy gazdaságok teljesítményei 10,1 és 18,5% között estek, legjobban az olasz és a spanyol gazdaság.”

    Az amerikai adat évesített, az európaiak meg nem.

  • Kiszamolo
    g, mijaz? Az elmúlt év második negyedévéhez képest ennyit estek az európai gazdaságok.
  • Cartman
    Én eldöntöttem, hogy kimaradok inkább és a partvonalról figyelem az eseményeket. Kíváncsian várom, mi fog történni, amikor már nem adnak több segélyt az embereknek, a cégek megmentésével is felhagynak, és a hiteltörlesztési moratórium is megszűnik.
  • maveryck
    Ki tudja? Ha elég olcsó, akkor a Yugo-hoz hasonlóan lehet kereslet a Kandi autóira. Jó példa erre ez a sokunk által ismert filmből való 1,5 perces jelenet: videó youtube.com/watch?v=JxsFvhYt0Is
  • Jasminite
    “Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett a második negyedévben“

    Annyira otthon vagy a pénzügyekben, hogy tudd ez évesített adat, mindenhol leírják.
    A Q2 -7.4% lett.

    Pánikkeltésre és vészmadárkodni jobb, ha véletlen kimarad a magyarázat.

  • IPv6
    151, van itt jövőbe vetett bizalom, ha veszik. Én viszont egyre jobban félek egy büdös nagy válságtól.
  • Petike
    @Jasminite: neked nagyon bekattant hogy, rosszat mondott az ájfónról. Csak jotanácsként mondom, nem kellene ennyire szentnek tartanod egy tárgyat.
  • Kiszamolo
    Petike, nem volt bántó, amit mondott. Azóta már beleírtam, hogy mindenkinek egyértelmű legyen, hogy számolják arrafelé az adatokat.
  • Jasminite
    Jajj Petike… ne butáskodj.
    Nem korrektül írta le, szóvátettem.
    Az Apple ellen azért nehéz lehet a sortosok dolga elnézve a részvény menetelését. Mint egy bulldózer.
    Múlthéten volt egy 370 alatti szint aztán jöttek is a jóhírek.

    Off:
    Az múltkori iphone téma a pay-ből indult, jórészt elégedetten használom az apple szolgáltatását.
    Google oldalon is van ilyen.
    Mondok rosszat azért: Az iCloudon lenne mit javítani mert felhőben tárolva a képeket sokszor nem lehet letölteni a képeket, csak egy felkiáltójel van karikában.
    K.va bosszantó.

  • headset
    Én -saját okoskodás alapján- úgy gondolom, hogy a gyenge teljesítmény melletti általános árfolyam-emelkedésre van magyarázat.

    A részvények árfolyamát is a kereslet és kínálat határozza meg. Van egy bizonyos mennyiségű vevői pénz a piacon és bizonyos mennyiségű eladó részvény. Van egy árszint, ahol a kettő egyensúlybe kerül. Mint a kereskedés előtti aukciós szakaszban. És azt tudjuk, hogy a befektetésre szánt pénzek a 0 kötvénykamatok, a takarékoskodás és a jegybankok pénzszórása miatt megnövekedtek.

    A vállalat olyan, mint egy műkincs. Hiába van valakinek annyi pénze, mint pl. A Ford könyvszerinti értéke, nem tud egy új Ford vállalatot létrehozni. Nem tudja a kínálati oldalt bővíteni és levinni az árakat. Ezért nem az az elsődleges ármeghatározó, hogy összességében a vállalatoknak mennyi a könyvszerinti értéke. És az osztalék is másodlagos, amíg kisebb, mint az árfolyamnyereség.

  • gab
    OFF

    16.50-től kezdődik a riport, a kölcsönadásról.

    atv.hu/belfold/20200802-elkepeszto-csalasok-a-bizalmukba-ferkoztek-most-milliokkal-tartoznak-a-csalok

    „A jó barátság alapja a pontos elszámolás.” Ezt a mondást biztosan sokan ismerik Önök közül, na de alkalmazzák is? Képzeljék el a szituációt, hogy a legjobb barátjuk vagy az egyik rokonuk pillanatnyilag nehéz anyagi helyzetbe kerül és kölcsön kér Önöktől. Mit tesznek? Segítenek neki, vagy nem? A Heti Napló riportja.

  • Név
    9millió forintnyi dollárért egy 20kw-os kínai miniautó 14-es kerékkel. Esetleg mint a filmbe, aranyrúddal a hátsó ülésén..

    Engem az érdekelne, hogy mibe fektessenek ilyen helyzetbe a gazdagok ha ennyire túlárazottak a részvények, ingatlanok? Állampapírba a százmilliókat?

    Nálam könnyű a helyzet, hogy állampapírba, mert nincs még meg a kenyérre való 10-20 millióm. ‍♂️

  • swinger
    Szeretem, amikor hektikus a piac, akkor tudok keresni a tőzsdén. Idén eddig már megvan adók után a 2 milla, és nem kellett sokat görcsölni vele.

    Majd ősszel az USA választások, a vírus újabb hullámai, meg az uniós költségvetésen való marakodás és a britekkel való további pofozkodás okozta turbulenciák miatt valszeg összehozok még ennyit.

    Soha nyugodtabb évet! 🙂

  • Splendid
    Kedves Miklós!
    Lenne egy az Apple részvényekhez kapcsolódó Forex kérdésem.
    Érdemes augusztus közepén a reszvenyek értékének negyedelese előtti utolsó idopillanatban shortolni őket?
    Vagy “csak” görgetni fogják az értéket, vagyis az előtte utána állapotból fakadó különbséget en mint kereskedo nem fogom realizálni?

    Ezt nagyon koszonom elore is ha megvalaszolod.
    Udv Zs

  • Kiszamolo
    Splendid, split (aprózás) után jellemzően erősödni szoktak a részvények, annak ellenére, hogy az értékük nem változik, csak hirtelen négyszer annyi lesz, negyedannyi értékkel.
  • headset

    “Lenne egy az Apple részvényekhez kapcsolódó Forex kérdésem.
    Érdemes augusztus közepén a reszvenyek értékének negyedelese előtti utolsó idopillanatban shortolni őket?”

    Minden nagy részvény helyett 4 kicsivel fogsz tartozni. Szóval, a negyedelés után ugyanott leszel, mint előtte.

    A nyereséget/veszteséget a további árfolyamváltozás fogja meghatározni.

  • L
    Van-e esetleg azzal kapcsolatos tapasztalat, kutatas, gyakorlatba atultetheto elmeleti ismeret stb, hogy milyen hatasai (es milyen tavon) vannak onmagaban annak, amikor rovid idon belul sok uj vevo lep a piacra?

    Jo lenne tudni ezt kihasznalni, de ugy sejtem, hogy onmagaban a sok uj szereplo jelensege tul altalanos jellemzo ahhoz, hogy belenezzunk a josgombbe.

  • Zylver
    Bennem az a kerdes fogalmazodik meg mostansag – es ebben a Miklos mostani a posztja is megerösit – hogyha a techcegek ilyen mertekben szakadnak el a realgazdasagi cegektöl es a tözsdetöl, az nem fog vegsösorban egy dotkom-valsage 2.0-t eredmenyezni?
    Az ezredfodulon mar bebizonyosodott hogy a techcegek sem tudnak a vegtelensegig nöni, most miert lenne maskepp? Persze az ingyen lovetta a FED-töl pumpalja a kötvenyeik es reszvenyeik arfolyamat rendesen… de melyik az a realgazdasagi tevekenyseg ezeknel a cegeknel, amikhez 151 ev kell hogy profitot mutassanak fel???
    “Ertem en hogy benzin, de mi hajtja” alapon az tuti hogy a media es marketing atvandorolt a közössegi oldalakra, meg ott az AI fejlesztes is… de ezeken kivül van meg valami erdemi tevekenyseg amiert ILYEN magas premiumot kell fizetni?
    Eh, le kene mar fejteni Powell kezet arrol a penznyomdarol… brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
  • valaki I.
    Félig off a villanyautókhoz:

    youtube.com/watch?v=4kkd4zsv0Nk

  • PityubáCSI

    Lenne néhány kérdésem 🙂 Ha nem akarsz, persze ne válaszolj, de szerintem másokat is érdekel.
    Hol tőzsdézel?
    Mekkora tőkét forgatsz?
    köszi
  • deres
    egyfelol a kijarasi korlatozasok alatt kozvetlenul megnott sok ilyen cegnek a bevetele – sokkal tobben vasaroltak online, sokkal tobb online szolgaltatast hasznaltak (ami nyereseg az infrastruktura uzemeltetoknek es a szolgaltatasok fejlesztoinek), sokan “bevasaroltak” tech kutyukbol a home officehoz. Masfelol, ha megoldodik iden a jarvanyhelyzet, ha nem, elindultunk az uj vilagrend fele, sok eddigi folyamatot ujra kell ertelmezni es lefejleszteni az azokat tamogato rendszereket, ebben megint szukseg lesz a tech cegekre.
  • Stingy
    most a fogalmatlan amatőrök léptek be tömegesen a piacra, es veszik a pink sheet, csődös, meg mindenféle ócska rv-eket, akár áttétellel is. Ennek az szokott a vége lenni, h a nagyok szép lassan kitömik őket, aztán elengedik az árfolyamot. A többit kitalálod
  • Kiszamolo
    Deres, ezt senki nem is vitatja. A nyomtatott lapoknak végük, az offline reklám halott, a tévézés dettó és így tovább.

    A kérdés az, hogy ekkora prémiumot mi indokol?

    Kiderült, hogy nem olcsóbb egyenként kiszállítani a vásárlókhoz a termékeket, mintha bejönnének az áruházba megvenni azt. Ezért veszteséges vagy alig nyereséges az összes ilyen szolgáltatás, pedig az Amazon mindent megcsinált, amit csak lehet a költségfaragáson: rabszolga szintű munkavégzés, robotizálás, automatizálás, rengeteg lerakat, hogy közel legyen a vásárlókhoz, stb.

    Talán lett a világjárványban 1-1,5 milliárd dollár haszna rajta világszinten negyedév alatt, amikor mindenki online vásárolt? Egy cégnek, ami állítólag 1.590 milliárd dollárt ér? S igazából soha nem volt még közel ilyen nyeresége sem? 26 éve az a mantra, hogy a jövő érdekében fejleszt, majd valamikor a távoli jövőben jönni fog a nyereség is. De mikor? Olyan mint a magyar csatár: nagyon ügyesen tud cselezni a pályán, csak valahogy éveken át soha nem lesz gól belőle. (Jó, az átlagos magyar csatár cselezni sem tud ügyesen, de azért érthető.)

    A járvány miatt 40%-kal 88.9 milliárd dollárra nőtt a bevétel negyed év alatt a világ legnagyobb ilyen cégében és soha nem volt még 5,2 milliárd a profitja 26 év alatt (ennek oroszlánrésze a felhőszolgáltatásból). Ez nagyon szép, de mekkora növekedési potenciál van még benne? Egy 1.590 milliárdos cégben, ami ha tartani tudja a rekordját, éves szinten 20,8 milliárd profitot tud elérni, ami leginkább kerekítési hiba. (S a felhőszolgáltatásban is, ami egyedül nyereséges stabilan, jön fel a konkurencia.)

    Az ünnepelt Spotify a 300 millió felhasználójával, ami még mindig vastagon veszteséges? Mikor fog elkezdeni dőlni a profit? Hárommilliárd előfizetőnél?

    A 488 dollár/részvényre értékelt Netflix, amelyik szintén a világjárványban tudott részvényenként 1,59 dolláros hasznot kimutatni negyedévre? Miközben jönnek fel a konkurenciái és viszik el tőle a kurrens filmeket és persze a nézőket is. Tartalom oldalról is gondba kerül, mert a Disney, Warner, etc nem fog neki több tartalmat adni, ha van saját szolgáltatása és árversenyre is kényszerül velük.

    Pedig az elgondolás az volt, hogy most majd jó sok előfizetőt szerez és mivel egyeduralkodó, majd csendben felemeli az árakat, hogy legyen zsíros profit is a növekedés után. Csak hát ha profit van, akkor a konkurencia is megjelenik, ráadásul olyan konkurencia, ami a tartalomgyártásban is erős.

    A fintech cégek, amíg addig tudnak nőni, amíg mindent ingyen adnak és a befektetők pénzét égetik?

    S hosszú még a sor.

    Ilyenkor mondják, hogy a növekedés van beárazva, ami igaz is lenne, ha nem ugrana azonnal hatalmasat a részvények ára minden pici növekedésre, amit állítólag már öt éve is beáraztak. De még a rossz hírre is ugrik az áruk.

    A befektetők úgy gondolják, az égig fognak nőni ezek a fák.

    S ezt gondolták 2000-ben is.

    Mert azt senki nem vitatja, hogy övék a jövő. A kérdés, mennyi hasznot fognak tudni termelni ebben a jövőben, mert az összes többi csak sztori, mese, meg álomvilág.

  • Joe Black
    Azt fogod hallani másoktól, hogy ez egy új világrend már, a techcégekre nem érvényesek az általános szabályok stb stb… Tipikus “this is a new paradigm” duma.
    Nincs semmi új a nap alatt. Nekem tetszett Helmut Hornstein: Tőzsdepszichológia befektetőknek című könyve. Abban ő is leirja mit élt át a dotcom lufi idején pl. a Telekom részvényekkel kapcsolatban. A többi már történelem, szokták mondani. 🙂
  • csizkek
    “Tipikus “this is a new paradigm” duma.”
    Van egy csomo olyan gazdasagi hatas manapsag, amimiatt lehet hogy ezeknek a hangoknak van igaza. FED put, FED direkt beavatkozas a piacokra, 0%kamat most mar USA, EU, Japan. Kotvenypiac kinyirasa, Zombi cegek. Ingatlan, reszvenybubik. Es a politika felelme a legkisebb recessziotol is.
    A tech cegek az uj “kotvenyek” manapsag. Senki nem lat ajovobe, de mi van ha tenyleg uj paradigma van azaltal, hogy valojaban minden egyeb ertekelodik. A Tech arazas az egy szam most relativ ahhoz amennyit az egyeb szektorok, penzek ernek. De mi van ha jon a tisztitotuz es az erteket a tech cegek orzik csak meg az “erteket” az uj paradigmaban/vilagrendben?
  • Maki
    “Olyan mint a magyar csatár: nagyon ügyesen tud cselezni a pályán, csak valahogy soha nem lesz gól belőle.” ezért kell stadion, hogy legyen ahol eddzen, és akkor majd mindig gól lesz belőle. Most kell befektetni a jövőbe 😉
  • Csaba
    A legnagyobb hülyeség a tőzsdével kapcsolatban, ha a jövőt akarod kitalálni. Ehelyett az adott helyzetre reagálj, annak legalább van értelme.
    Mennyi ember károg a Teslára 300 USD árfolyam óta. Mi is ismerünk ilyet, ugyebár. 😀 Nem azt kell kitalálni, hogy milyen körülmények között érhet ennyit, csak fel kell ülni a hullámra. Apple esetében ugyanez.
    A tőzsde nem egyirányú utca. Ha emelkedik valami, akkor veszel, ha esik, akkor shortolsz. A pozíciódat menedzseled, és akkor nem kerülsz olyan helyzetbe, mint aki 800 Forinton vett Telekomot, vagy éppen 30-40 dolláron Tevát. Mert szép dolog azt mondani, hogy “ráérek, kivárom” , csak közben az alternatív lehetősegeket ne felejtsd el. Az a pénz ennyi idő alatt máshol már fialt volna. Csak sokan nem képesek belátni, ha ellenük megy a piac, és ücsörögnek a vaskos mínuszaikon. Közben meg azzal áltatják magukat, hogy ők befektetők. Hát, nagyon nem.
  • jurta
    “a rekorder 4.000 dollárnyi aprót szedett össze otthon”

    Mindig megdöbbentenek, akik nincsenek tudatában, hogy a rendetlenségnek ára van. (Pénz és utalványok a kocsiban, az íróasztalfiókban, a konyhában, a szolgáltatókhoz előre feltöltött, figyelmen kívül hagyott egyenlegeken, okafogyott, a mindennapokban újra meg újra elfelejtett számlákon.)

    Persze nagyon kellemes egyszeri meglepetés, amikor végre felszámolja, pláne ha kivételesen prémium jár érte, mint emberünknek. De az a pénz és a hozama (lehet, h. több, mint az a 200 $, amit most kapott) valójában hiányzott a költségvetéséből, ki tudja, mióta.

  • D
    A ‘biztonságos’ befektetések hozama/kamata demográfiai (öregedő társadalom -> nagyobb megtakarítás) és egyéb okok miatt évtizedes távlatokban is csökken.
    Először még csak kevesebben fektettek be a tőzsdén. Mivel a gazdaság hosszútávon növekszik, a részvények ára is növekedett. A többi befektető azt látta, hogy a biztonságos befektetés nem hoz hozamot, a tőzsde igen, így ők is vásároltak a részvénypiacon (ami tovább emelte az árfolyamokat). Kb tankönyvi példa a reflexivitásra.
  • V.A.Laki
    Az, hogy valaminek realis-e az ara, ketfelekeppen lehet megitelni. Az elsot hivjak hosszu tavu, ertek alapu befektetesnek. Ez azt jelenti, hogy amit veszel, az kepes a veteli arat aranyosan felulmulo erteket termelni meg azelott, hogy meghalnal. Ez azert jo, mert mindegy, ki mit gondol, csak varnod kell es nyersz. A masik a rovid tavu befektetes, a spekulalas. Itt csak az szamit, ki mit gondol, hogy nehany even belul el fogod-e tudni adni jobb aron valaki masnak.

    Sajnos ma nincs olyan techceg, ahol az arban ne a masodik dominalna. Nekem az a Teslas elemzes tetszett a legjobban, hogy racionalisan nezve 100% valoszinuseggel csodbe fog menni, csak nem tudni, mikor. (Ha holnap mindenkinek Tesla kene, reggelre kesz lenne az onvezerles, estere a 10x-es volumenu gyartas, akkor egy sulyos takeover is jonne, hogy leirjak az adossagukat a kisreszvenyeseik karara. Minden mas eset ennel rosszabb.)

  • Andromeda

    tldr.444.hu/2020/06/27/nem-te-dontod-el-hogy-rakattintasz-e-erre-a-cikkre

    “a megfigyelési kapitalizmus alapjaiban különbözik a kapitalizmus eddigi formáitól, más benne a termék, mások a fogyasztók, és máshogy viselkedik a tőke. A Google vagy a Facebook felemelkedése és szolgáltatásaik ingyenessége jól mutatja be a modellt. Bár az utóbbi években szinte közhelyszerűen terjedt el az egész világon az axióma, hogy ha valami ingyenes az interneten, akkor a fogyasztó maga a termék, de a valós helyzet ennél sokkal dermesztőbb, a megfigyelési kapitalizmusban a fogyasztó ugyanis nem termék, hanem nyersanyag, erőforrás.

    Ebben a modellben a Google, a Facebook vagy a hozzájuk felzárkózó megfigyelési kapitalista vállalatok szolgáltatásait igénybe vevő ember csak nyersanyag, amiből a bennünket megfigyelő vállalatok kinyerik az előrejelzéseik elkészítéséhez szükséges információkat.”

  • deres

    “A legnagyobb hülyeség a tőzsdével kapcsolatban, ha a jövőt akarod kitalálni. Ehelyett az adott helyzetre reagálj, annak legalább van értelme.
    … Nem azt kell kitalálni, hogy milyen körülmények között érhet ennyit, csak fel kell ülni a hullámra.”

    Ha arra tippelsz, hogy a “hullam” meg tart majd, miutan beszallsz, nem ugyanugy a jovot probalod kitalalni?

  • usespanner
    Nekem az az érzésem, hogy Miklósnak igaza van, a cégek többsége rettenetes bukó, de ha csak egy Facebook lesz közte akkor lehet, hogy megérte a többi veszteségét finanszírozni.

    Inkább azt nem értem, miért mindenhol az S&P500 cégeiből szemezgetnek, amikor a kis- és közepméretű cégek profitja 2 évtizedes távlatban is bőven lekörözi az S&P mamutokat.

    Csaba, én is úgy érzem, hogy nem minden esetben érdemes szembe menni az árral, pl. az ingatlanpiaci befektetők sem Záhonyban építenek lakóparkokat, akármilyen olcsó is ott a telek.

  • Cenzné
    A b1t co1 n és a crypto piac megint kimaradt. Ja, mert növekszik.
  • Kiszamolo
    Cenzné, igazad van, amíg van lócitrom, mindig lesz rá veréb is.

    Amíg van elég balek, menni fog a semmiből pénzt kreálunk és azt mondjuk, hogy ez mennyivel jobb, mint az igazi pénz, mert azt el lehet inflálni. Arról mélyen hallgatunk, hogy ezt meg mi találtuk ki és csináltuk és bárki csinálhat magának akármennyit.

    Mert ja, elinflálni nem lehet, de kétezer féle műpénzt csinálni minden mögöttes érték nélkül bármikor bárki tud csinálni. És csinál is, már több mint tízszer annyi műpénz van, mint igazi deviza.

    De adjunk érte 10 ezer dollárt, hátha találunk még magunknál is nagyobb hülyét, akinek el tudjuk adni. Elég csak elhitetni vele, hogy ez a jövő.

    De ha igazán pénzt akarsz csinálni, ne bohóckodj adásvétellel, kreálj egy új kriptopénzt, hiszen semmi nem tiltja és ha kétezer embernek sikerült hülyére venni a “befektetőket”, neked is fog sikerülni. S akkor dollármilliókat ha nem milliárdokat kaszálsz a semmiből.

  • WTF
    Kezdek rájönni, hogy a tőzsde úgy működik, mint a foci.: Rengetegen követik, nézik, beszélnek róla. Sokan fogadnak is rá a.k.a. tipszmixülnek. De nagyon kevesen tudnak jól focizni (Puskás = Warren Buffet).
  • Csaba

    “Ha arra tippelsz, hogy a “hullam” meg tart majd, miutan beszallsz, nem ugyanugy a jovot probalod kitalalni?”

    A jövőt én úgy értettem, hogy egy részvény árfolyamát próbálják meg hónapokra, évekre előre megtippelni. A rövidebb hullámoknál, rövid trendeknél sokkal nagyobb annak a jelentősége, hogy meglovagold azt, ami éppen történik. Persze, ami egy perc múlva lesz, az már a jövő. De nagyon nem mindegy, mennyire távoli jövőben gondolkodsz.
    Másrészt pedig, erre való a pozíció-management. Ha nem találtad el az irányt, akkor kiszállsz, és nem csak reménykedsz a szebb JÖVŐBEN 🙂 🙂

  • Daniel
    @kiszamolo

    Az egyetlen pénz az az arany. Minden más csak valuta. 😉

    Long EGO, AUY, GOLD, HMY, KGC, FCX

  • IDSx
    nem kell az USA-ig se menni mindehhez.

    Magyar startup sikerek, 8-10 éve a piacon (az ilyen már rég nem startup…), ENNYIRE túlhypeolva. A mai napig kockázati tőkéből élnek, ebből persze minden munkatársnak Macbook, iPhone, grillparty, céges happy hours, konferenciákon marketingre óriási pénzek. De üzleti stratégia nulla, senki se tudja kik az ügyfelek, amiből élnek.

    Piacvezető magyar szolgáltatók, folyamatosan pörgő projektek, papíron magas hozzáadott érték. közben igazából majdhogynem kontár munkát végeznek, drágán, minimális profittal. (Jó példa erre pl. a t-systems felmerült eladása, elenyésző profitaránnyal működnek.)

    Első esetben a kockázati tőke befektetők, másodikban az ügyfelek nem mernek kiszállni a cég mögül, mert azzal elismernék: ők is fújják a lufit.

  • usespanner
    WTF,

    Warren Buffetet Kovács Pistához hasonlítani olyan, mint Mészáros Lőrinc építőipari konglomerátumát egy magánszemélyhez hasonlítanál, aki panellakást vett.

    Az egyik kiadja a lakást izmos 4%-os haszonnal kis festés után, a másik felvásárol egy félig üres kőbányai lakóparkot, épít a közepére egy kis tavat parkkal és játszótérrel majd eladja a lakásokat dupla haszonnal.

    Minél több pénze van valakinek, annál több lehetősége.

  • Zupa
    Kijott a juniusi “legtobbet kereskedett” lista a DeGiro-tol.
    degiro.nl/leren-beleggen/blog/meest-verhandelde-aandeel-per-land-juni-2020

    Ugy nez ki, mar nem az auto szektor (Tesla, Nikola) a legnepszerubb, hanem a penzugy.
    A DeGiro-nal levo magyar tozsdecapak leginkabb Buy The Dip-et jatszottak a Wirecard-dal…

  • Cenzné
    Kiszámoló logikával az arany csak spekuláció, arra számítasz, hogy egy még hülyébb drágábban fogja megvenni tőled. Viszont legalább minél drágább, annál jobban megéri bányászni, tehát egyre gyorsul az inflációja is, extrém esetben aszteroidákról is megéri majd hazahozni.
  • Kiszamolo
    Cenzné, az arany az valami, amit te nem tudsz létrehozni. A kriptopénz az semmi, bárki csinálhat magának és ha elég balekot talál magának, a hülyékből milliárdos lesz.

    Amikor írtam a bitcoinról egy éve, még “csak” 1700 ilyen kitalált bohócpénz volt. Azóta már háromezernél is több van, tavaly ősszel jártunk háromezernél.

    According to CoinMarketCap, the total number of cryptocurrencies is just shy of 3,000 – 2,995 to be exact.

    Arany mennyi volt tavaly és mennyi van idén?

    Hány ezer új fémet találtak ki tavaly óta?

  • Cenzné
    Rettenetesen örülnék, ha tudnék létrehozni bitcoint, de sajnos nem tudok. A sakknak is feltalálhatom az új szabályrendszerét, de akkor saját magammal fogok sakkozni.

    Az egyéb kriptopénzek nem is mondják magukról, hogy végesek, más funkcióra találták ki, ebből a szempontból hasonlóan a fiat pénzekhez, vagy épp a mozijegyhez. Egy mozijegynek van értéke? Pedig bárki nyithat mozit és hozhat létre mozijegyet, a jegyüzérek pedig kereskedhetnek is velük.

    Hiba összekeverni a bitcoint az altcoinokkal.

  • Kiszamolo
    Még egy mozit sem lehet létrehozni a semmiből, ahhoz is sok valódi pénz kell, szemben a kriptopénzekkel,

    A hasonlat úgy állna, ha azt mondanánk, hogy képzeld ide, hogy van egy mozi és ennek a képzelt mozinak a képzelt előadásaira árulnám valódi pénzért a jegyeket. Aztán a befektetők erre a képzelt előadásra szóló jegyeket adnák-vennék egymás között, egyre drágábban.

    S ha van elég balek, létrehoznék végtelen számú ilyen képzelt mozit, amíg kitart a hülyeség.

    De a jegyek szigorúan véges számúak lennének, mert attól lesz értékes a képzelt előadás.

    De hagyjuk a vitát.

  • Joe Black
    A bitcoin az a baj, hogy egyre inkább csak spekulációs szerepe van és semmi más. Az elején úgy indult hogy olcsó és határokon átívelő gyors fizetési lehetőség. Csak azóta eltelt pár év, fejleszteni nemigen fejlesztettek rajta. Tegyük hozzá, hogy nem is nagyon lehet.
    Közben pedig a fintech cégek és már a bankok is kinálnak olyan szolgáltatásokat amik bőven jók a bitcoin helyett. Oké, hogy a mexikói drogcsempészek, vagy egy pedofil videókra vágyó nagykövet ezeket nem használja, de az emberek 99.9 százalékának már semmi hasznosat nem nyújt a bitcoin. És innentől kezdve nem maradt más felhasználása mint a spekuláció. Megveszik és várnak egy nagyobb balekra aki remélhetőleg többért tőlük is megveszi.
  • Moltiszanti
    Ha már a degiro szoba került, akkor egy friss hír.

    https://kiszamolo.hu/degiro-szamlak-fontos-valtozas/

    Ez megváltozik és ezután lehet majd olyan pénzt ott tartani amelyet nem fektet be azonnal az ügyfél. Amint levelükben írják, megvette őket a flatex csoport amelynek augusztus 1-tol részesei. Az ügyfeleknek hamarosan nyitnak flatex bankszamlat, regisztrálni kell, német betétbiztosítas 100 e euróig…
    Azt hiszem, hogy ez igazán jó hír!

  • Részvényinfla
    Többen írták már, hogy logikus a részvényárak növekedése. Nem is látszik, hogy lehetne másképp: ha rádobják egy átlag amerikaira/európaira/kínaira/bankra/befalapra/stb. a pénzeszsákot, mit tehet? Egyrészt megpróbálhat inflációt okozni, azaz elköltheti, de mire?
    Vegyen több kenyeret? Nem tud vele mit csinálni, nem vesz. – Nincs infla.
    Vegyen több telefont? Ugyanez, de ha mégis vennének tömegesen, a nagyban automatizált cégek rugalmasan tudnak alkalmazkodni, minimális befektetéssel és plusz alkalmazottal. – Nincs infla.
    Utazza, mozizza, koncertezze, masszázsozza, kaszinózza el? Azt most pont nem nagyon lehet. – Nincs infla
    Költse el online szolgáltatásokra? Na azt lehet, igény is van rá, de előállítható a plusz keresletnek megfelelő plusz kínálat szinte 0 befektetéssel, plusz alkalmazott nélkül – Nincs infla.

    Érthető, hogy nincs infla. Covid nélkül a szolgáltatásokban lehetne.

    Folyt köv

  • Részvényinfla
    Folyt.

    De mit tegyen emberünk a pénzeszsák többi részével?
    Vegyen kötvényt? Annál még a kp is jobb. Hozam ugyanúgy 0, de kisebb a kockázat.
    Vegyen ingatlant? Jobban hangzik, de ehhez a pénzeszsák kicsi, a tranzakciós költség nagy, a rizikó a helyhez kötöttség miatt óriási. Ráadásul a kínálat itt is tud alkalmazkodni, csak lassabban.
    Vegye a kis, lokális cégek részvényeit? Az ingatlannál egyszerűbb, olcsóbb, de ez is rizikós a helyhez kötöttség miatt.
    Vegye a nagy, globális, klasszikus cégek részvényeit? Ez még jobb, de a hiányzó inflából látszik, hogy a termékeikre nem nagyon van kereslet.
    Vegye a nagy, globális, online cégek részvényeit? Bingó, ott van a termékre növekvő kereslet, ráadásul kvázi monopóliumokról van szó, a konkurencia miatt sem kell aggódni.

    Nem a tech részvényekbe szerelmesek az emberek, hanem a pénznyomda miatt a tech részvény az új kötvény hozam/rizikó szempontból.