Search Results for: nyugdíj

A legújabb választási pénzosztás értelmében jövő tavasszal mindenki, aki gyereket nevel, visszakapja a pénzt, amit idén szja-ban befizetett, keresettől függetlenül, annyi megkötéssel, hogy csak az átlagbérig veszik figyelembe az szja-t.

(Oké, az volt a mondás, hogy csak akkor teszik ezt meg, ha a GDP növekedése el fogja érni az 5,5%-ot idén, de ez várhatóan meglesz, ha nem lesz valami nagy gebasz a világban az év hátralévő részében. A nagy növekedés legnyomósabb oka a tavalyi alacsony bázis, illetve a járvány miatt elmaradt vásárlások idei teljesülése.)

S itt jön a lényeg: csak a ténylegesen befizetett szja jár vissza, személyenként durván évi 800 ezer forintig. Vagyis a gyerekek miatt igénybe vett szja kedvezmény már nem.

A nyugdíjbiztosítás, egészségpénztár és bármi egyéb címen is igénybe vett szja kedvezmény sem!

Magyarul, ha megvalósul a pénzeső a választás előtt, akkor idén nem érdemes semmi olyan termékbe pénzt tolni, amibe egyedül csak az adójóváírás miatt fizetnél be, mert anélkül is visszakapod a pénzt. (Kivéve, ha sokkal több szja-t fizetsz be, mint az átlag, gyerek és minden egyéb kedvezmények után is évi 800 ezernél lényegesen több szja-t fizetsz.)

Tehát idén ráfizetés például az egészségpénztár, mert azt a pénzt akkor is visszakapod, ha nem fizetsz semmit a pénztárba és még le sem vonnak 5%-ot a pénztár költségeire és nem is kell egészségügyre költened a pénzed.

Ezt érdemes szem előtt tartani az év hátralévő részében és figyelni a híreket, hogy fog alakulni ennek a választási ígéretnek a sorsa. (Ha véletlenül még sem dobna ki a kormány 550 milliárdot az ablakon, azt az év vége előtt már fogod tudni és akkor még mindig fizethetsz be az önkéntes pénztárakba, a NYESZ számládra vagy nyugdíjbiztosításodba.)

Bónusz kérdés: mennyivel fogja megdobni jövőre az egyébként is évek óta Európa legmagasabb inflációs rátáját, ha minden gyerekes családhoz hozzávágnak akár 1,6 millió forintot? És az államadósságot, ami szintén túl magas a környező államokhoz képest?

Csak lazán kapcsolódik: 2016 eleje óta százmilliárdokat költ az állam az adófizetők pénzéből évente, hogy minél több gyerek szülessen. Érdemes megnézni, vajon született-e több gyerek azóta itthon, mint a környező országokban:

Kelet-európai statisztikák

Írtam már jó régen arról, mennyire nem mindegy, mikor vonulsz nyugdíjba, ha a megtakarításaidból szeretnél/kell megélned nyugdíjasként.

Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

Találtam most egy jó cikket, ami ugyanezt fejti ki táblázatokkal.

Ha ma befektetünk a tőzsdére, ahol jöhet tíz jó vagy tíz rossz év is, mindegy melyik jön előbb, lévén a hozamok mértani sorozatot alkotnak, a végén ugyanott leszünk.

Azonban teljesen más az eredmény, ha közben már elkezdtük felélni is a pénzünket, a példa kedvéért a szent 4%-os szabály szerint. (Erről pedig itt írtam bővebben)

Mennyi az új négy százalék?

Szóval nézzük, hogy alakul a vagyonunk az egyik és a másik esetben, ha emelkedéssel vagy ha eséssel kezdődik a következő húsz év, ha mindkét esetben évi négyezer dollárt akarunk felélni a százezer dollárunkból.

Itt már nagyon nem mindegy, hogy eséssel vagy emelkedéssel kezdjük az előttünk álló húsz évet. Az első esetben marad még 40 ezer dollárunk húsz év után, a második esetben 16 év után már egy fillérünk sem marad. (Az utolsó négy évet kicsit nehéz értelmezni a második táblázat jobb oldali oszlopában, mert negatív tőkére felesleges hozamot számolni, de nézzük el a készítőjének. A lényeg, hogy 16 év után elfogyott a pénzed.)

Ez azért fontos, mert például a korai nyugdíj-mozgalom akkor erősödik fel igazán, amikor nagy emelkedés időszaka van a tőzsdén. Sokan azt látják, hogy megvan az összegyűjtött X százezer vagy egymillió dollár részvényben és ingatlanban, most lehet hátradőlni és elkezdeni a nyugdíjas éveket.

Csak a tőzsde és az ingatlanpiac (meg az egész világ) olyan, hogy a nagy emelkedések után jönnek a nagy esések. Ezért sokan megégetik magukat, mert a tőzsdei csúcsok közelében kiírták magukat a munkaerő-piacról és 55-60 évesen kényszerülnek vissza a munka világába, kihagyott 10-15-20 év után.

Amint írtam is róla, a négy százalékos szabály már régen nem igaz, arra kár alapozni a jövődet. Ha mégis úgy érzed, eljött a visszavonulás ideje, egyrészt számolj jóval kisebb kivehető összeggel, mint négy százalékkal, ne felejtkezz el az inflációról, ami könnyen felpöröghet a következő évtizedekben is és modellezd le a fenti módon, mi történik a vagyonoddal, ha mindjárt egy rossz tíz-tizenöt évvel indul a nyugdíjas korod: esnek a részvényárak, a lakások bérleti díjai és a többi.

 

Balázstól jött egy levél, miszerint felhívta egy “független pénzügyi tanácsadó” cég és az ügynök elárulta, hogy márciusban megszüntetik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, ezért most kell kötni gyorsan egyet, amíg nem késő. Balázs kérdezte, mit hallottam a dologról.

Nos, ezt az ócska trükköt a fundamentások úgy 20 éven át játszották, mindenkit azzal riogattak, hogy a jövő hónapban vége lesz a fantasztikus lehetőségnek, most azonnal kötni kell egyet, természetesen náluk. (Aztán hogy meglepődtek, amikor addig kiáltottak farkast, hogy egy nap alatt valóra vált a rémálmuk.)

Szerintem most sincs ez másként, csak az ügynök találta ki a dolgot. (Annyi esély lehet benne, ha tényleg lesz végre nyugdíjkötvény-állampapír, amit már egy éve ígérnek, akkor lehet, hogy ezzel fogja az állam versenyelőnybe hozni a saját termékét.)

De játszunk el a gondolattal, hogy igaz a hír. Akkor pedig végképp nem szabad kötni ilyen terméket, ugyanis itt nem állami támogatás van, mint a lakástakaréknál volt, hanem SZJA adóvisszatérítés, amit az SZJA törvény szabályoz. Ha ez márciustól megszűnik, akkor minden termékre meg fog szűnni, legyen az új vagy régi. Mert hatalmas különbség az LTP-vel szemben, hogy itt nem állami támogatás van, hanem SZJA visszatérítés, mint mondtam, ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni: teljes mértékben megszűnik. Mindenkinek. (A lakástakaréknál csak az új termékekre nem jár már.) Ahogy ezt meg is szüntették már egyszer 2009-ben a unit linked biztosítások adójóváírását egy egyszerű törvényváltoztatással. Nem volt olyan, hogy aki eddig megkötötte, annak tovább élt, az újakra pedig már nem jár.

Viszont ha mégsem szűnik meg, akkor sem érdemes kötni, mert 3-4 év múlva már több lesz a biztosítás éves átlagos költsége, illetve az abból eredő veszteségünk, mint a megnyert adójóváírás. Aki nem hiszi, ebben a cikkben utánaszámolhat:

Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

Krisztián kérdezte, megoszthatja-e az eddigi élettörténetének anyagi oldalait a közzel. Mivel mindig jó egy életből vett példa, természetesen igent mondtam.

Következzen az ő levele:

Ahogy ígértem, írtam egy kis szösszenetet a nyugdíjból való megélés és korai nyugdíj témakörében.

Megélni a várható nyugdíjadból remek kihívás. Mindenkinek javaslom legalább egyszer kipróbálni, akárcsak rövid időre is.

Mi párommal egy kicsit máshogy vágtunk bele, de lassan 9 hónapja így élünk. Egész pontosan, átlagosan a fizetésünk 30%-át költjük el egy hónapban, viszont hogy elmeséljem hogy jutottunk ide, hadd mondjak egy pár szót magunkról.

28 évesek vagyunk, átlagos, alsó-középosztálybeli családból származunk, átlagos iskolába jártunk, átlagos barátokkal. Szerencsénkre megütöttük korunk főnyereményét azzal, hogy programozónak tanultunk tovább.

Körülbelül 23 évesen, éppen egy unit-linked biztosítás aláírása előtt találtam rá erre a blogra és azóta is hű olvasója vagyok. (Ne aggódjatok, nem kötöttem meg a szerződést.)

Az itteni cikkeket olvasva egy pár dolog gyorsan tudatosult bennem. Rájöttem, hogy szükségünk van egy vésztartalékra, senki nem kötelez rá, hogy elköltsem az összes pénzemet és a legjövedelmezőbb befektetés az, ha szakmailag képzem magam, hogy több pénzt tudjak keresni.

» Read more

Rengeteg agyament és értelmetlen kihívás járta körbe a világot az elmúlt években. Boríts magadra egy vödör jeges vizet meg a többi hasonló agymenés.

Eszembe jutott egy sokkal jobb kihívás, miután láttam egy angol műsort, ahol egy hasonlóra vettek rá egy középkorú házaspárt: élj meg a várható nyugdíjadból egy-három hónapig!

Az emberek nem hiszik el, hogy egyszer ők is lesznek nyugdíjasok és azt sem hiszik el, hogy nagyon rossz lesz megélni annyiból, amennyit kapni fognak.

A legnehezebb azt meghatározni, mennyi lesz a várható nyugdíjad. A demográfiai és egyéb problémák miatt csak becsülni tudjuk a várható nyugdíjat, de szerintem bőven felülbecsüljük, ha azt mondjuk, hogy a mostani bejelentett nettó fizetésed 60%-a lesz a nyugdíjad. (Szerintem a mostani nettó fizetésed fele sem lesz 25 év múlva, mert lehet hogy járna, csak nem fog jutni, de maradjunk a 60%-nál.)

» Read more

Itt a nyár, itt a szokásos OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár belépési akció.

Az első befizetésed 20%-át visszatéríti a pénztár és természetesen továbbra is jár rá a 20% adójóváírás. Lehetsz új belépő vagy máshonnan átjövő, de az áthozott összeg nem számít.

“A garantált ajándékhoz tartozó esetlegesen felmerülő személyi jövedelemadó és SZOCHO kötelezettséget a Szervező téríti meg, amelyről szükség szerint az érintettek részére kiadja az adóigazolást.”

Ha még 30 éved van hátra nyugdíjig, nem biztos, hogy rohannod kellene, de ha már elmúltál ötvennéhány éves, fontold meg az ajánlatot. Ha nem lennél elégedett a pénztárral, bármikor átviheted máshová a pénzed később is.

További infók erre.

Köszönjük Lászlónak a hírt.

A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.

Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.

Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)

A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.

A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)

Emelik a nyugdíjkorhatárt

Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:

Költség-kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz (is)

(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)

Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)

Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.

Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.

Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.

Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.

Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.