Search Results for: nyugdíj

A múlt heti cikk a nyugdíjbiztosításokról szólt.

Megérheti a nyugdíjbiztosítás nyugdíj előtt?

A cikk lényege, hogy csalóka a 20%-os állami adójóváírás, mert néhány év alatt a költségek, amiket a bent lévő pénzedből vonnak minden évben, bőven megeszik az évi 20%-os adójóváírást, amit csak az aktuális éves befizetésekre kapsz. (Bővebben a cikkben.)

Felmerült a kérdés, hogy mi legyen az önkéntes nyugdíjpénztárral, azt érdemes-e kötni.

Gyakori tévedés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak csak befizetésnél van költsége. Ez sajnos nem igaz, ugyanúgy van alapkezelői költsége is, hiszen azt a pénzt kezelni is kell, amit befizettél. S nagyon nem mindegy, mennyiért is kezelik azt a pénzt.

Ezen a linken tudod megnézni, hogy a te önkéntes nyugdíjpénztáradnak mennyi a költsége. Emlékeztetőül 30 év távlatában 0,9% éves költséget tud kompenzálni az évi 20%-os adójóváírás. (Persze ne felejtsd el, hogy máshol is lehet költséged, ha például egy befektetési alapba teszed a pénzed.)

Ezen a linken pedig a tavalyi hozamokat tudod megnézni.

Az előző cikkben található nyugdíjbiztosítás kalkulátort tudod arra is használni, hogy megnézd, mennyire éri meg neked önkéntes nyugdíjpénztárt indítani, csak logikusan használd az önkéntes nyugdíjpénztárad TKM mutatóját a kalkulátorban. (Mivel a jellemző éves költség 1,3-2%, ezért lényegesen jobb a helyzet, mint a nyugdíjbiztosításoknál, de azért olcsónak ezeket a termékeket sem lehet hívni.)

Update: sokan kérdezik, hogyan lehet kiszabadulni vagy megszabadulni ezektől a szerződésektől. Egyrészt nem nagyon tudsz tőle megszabadulni (az első tíz évben konkrétan sehogy nem tudsz belőle kilépni), másrészt viszont nem is biztos, hogy érdemes, mert annyira azért nem rosszak és jellemzően a legtöbb embernek nincs is túl sok pénze benne.

Ha nem akarod tovább fizetni, akkor ne tedd vagy maximum fizesd a minimálisan elvárt havi összeget. Tíz év után háromévenként adómentesen ki tudod venni a hozamot, azzal érdemes élni. A tőke kivétele is lehetségessé válik tíz év után, de csak durva, bár évről-évre csökkenő adó mellett. (2011-ben szigorították a tőke felvételét.) A tőkét érdemesebb nem bántani, mint mondtam, annyira azért nincs rossz helyen, hogy még adóba is elvigyék a komoly részét.

Ma nyilatkozta a miniszterelnök, hogy a nyugdíj miatt kellett “megreformálni” a katát.

Apró gond az érveléssel, hogy pont a nyugdijalapot jelentő 50 ezer forintot nem emelték, sőt elvették még a lehetőséget is, hogy 75 ezer forintot fizessen valaki önként a magasabb nyugdíj reményében.

Ha ez kevés lenne, főállásod sem lehet kata mellett mostantól, tehát a garantált éhenhalásra ítélik a taxisokat és a fodrászokat nyugdíjas korukra. Egy katásnak nem lehet több nyugdíjalapja, mint a minimálbér fele évente. Ez mostantól törvénybe van öntve. (Ilyen az, amikor fél nap alatt írnak egy törvényt, még a helyesírási hibákat sem tudják kijavítani és másnap már el is fogadják hathetes határidővel.)

Gondolom, a miniszterelnök is így értette a mondandóját, hogy túl sok lesz a nyugdijas hamarosan, fontos, hogy a katások gyorsan éhenhaljanak. (Jó, nem így értette, hanem hogy azért dobtak ki szinte mindenkit, hogy jó sokat adózzanak.)

Túl gyors munka soha nem jó, ahogy tartja a mondás. De jó lenne, ha a kormány először gondolkodna, utána cselekedne és nem fordítva állandóan.

(Arra nem vesztegetném a szót, hogy a miniszterelnök szerint a brüsszeli szankciók miatt kellett meghalnia a rezsicsökkentésnek, a valóság ezzel szemben az, hogy az energia már tavaly is közel ugyanilyen drága volt, mert az oroszok nem küldték a gázt már tavaly sem.

Az is apróság, hogy a gázra nem vetettek ki szankciót, az oroszok annyit küldhetnének, hogy ingyen lehetne a gáz. De nem teszik, szándékosan zárják el a csapokat. De mi az oroszokat nem hibáztathatjuk, így Brüsszelt kell és különben is harcban kell állnunk. Soha nem hagyta a miniszterelnök úr, hogy a tények összezavarják a hangulatkeltésben… )

Ma reggel láttam, hogy a puccos Budaörsön jól szituált család éppen talicskázza befelé a frissen vett tűzifát.

Szintén itt egy raktárnál már két teherautónyi tűzifa van felhalmozva.

Ha tudsz fával fűteni, még ma rendeld meg, mert nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan nem lesz és addig is gyorsan fog drágulni.

Nincs felkészülve az ország a megugró keresletre, az szinte biztos.

S mi fogyott még el tegnap az Auchanban? A konnektorba dugható fogyasztásmérő. Még hogy nem tudnak spórolni az energiával az emberek, ha közvetlenül érzik a pénztárcájukon.

Még egy gondolat: apósomék ki akarták adni a felső szintet bérlőknek. Ebből most nyilván nem lesz semmi, ha a plusz rezsi a duplája lenne, mint a remélt bérleti díj.

Vajon mekkorát fognak esni a bérleti díjak és mennyire fognak felértékelődni azok a bérlők, akik a rezsit is ki tudják fizetni? Az embereknek továbbra is fix összegük van lakhatásra, ha a rezsi az ötszöröse lesz, akkor a bérleti díjnak kell csökkennie.

Mennyire fognak felértékelődni a kisméretű és/vagy korszerű bérlemények? (Vagy kevésbé leértékelődni, mint a nem szigetelt nagy hodályok.)

Tamás küldte át a linket, miszerint egy közös uniós nyugdíjmegtakarításról állapodtak meg PEPP (Pan-European personal pension product) néven még 2019-ben, ami most tavasszal lépett életbe.

A leírás szerint “Ezzel egy új, önkéntes, az egész EU-ra kiterjedő rendszer nyílik meg a nyugdíj-előtakarékosság iránt érdeklődők előtt. A PEPP a nyugdíj-előtakarékosság iránt érdeklődők számára bővebb választékot, nagyobb versenyt, fokozott átláthatóságot és rugalmas termékfeltételeket kínál majd, az érintett termékek szolgáltatói számára pedig a valódi egységes piac és a határokon átnyúló egyszerűbb forgalmazás biztosítása révén eszközösszevonási és méretgazdaságossági előnyöket fog nyújtani.”

A törvény szövege szerint a maximális költség évi 1% lehet és kiemelten fontos, hogy a költségek átláthatóak legyenek.

Adókedvezményről nem írnak, csak ajánlást fogalmaztak meg.

Tehát van egy ilyen új lehetőség elvi szinten. Sokakat érdekelne egy uniós nyugdíjmegtakarítás, szabályozott költségek mellett, kérdés, hogy a pénzintézetek szükségesnek tartják-e majd a bevezetését. Könnyen lehet, hogy nem fogják erőltetni, amíg magasabb haszonkulccsal is tudnak hasonló termékeket értékesíteni. A másik kérdés, hogy hasonló adókedvezményt fog-e kapni, mint a már most piacon lévő termékek.

Ha valakinek van bővebb infója, esetleg már találkozott konkrét termékkel, az legyen olyan jó és írjon róla egy hozzászólást.

A legújabb választási pénzosztás értelmében jövő tavasszal mindenki, aki gyereket nevel, visszakapja a pénzt, amit idén szja-ban befizetett, keresettől függetlenül, annyi megkötéssel, hogy csak az átlagbérig veszik figyelembe az szja-t.

(Oké, az volt a mondás, hogy csak akkor teszik ezt meg, ha a GDP növekedése el fogja érni az 5,5%-ot idén, de ez várhatóan meglesz, ha nem lesz valami nagy gebasz a világban az év hátralévő részében. A nagy növekedés legnyomósabb oka a tavalyi alacsony bázis, illetve a járvány miatt elmaradt vásárlások idei teljesülése.)

S itt jön a lényeg: csak a ténylegesen befizetett szja jár vissza, személyenként durván évi 800 ezer forintig. Vagyis a gyerekek miatt igénybe vett szja kedvezmény már nem.

A nyugdíjbiztosítás, egészségpénztár és bármi egyéb címen is igénybe vett szja kedvezmény sem!

Magyarul, ha megvalósul a pénzeső a választás előtt, akkor idén nem érdemes semmi olyan termékbe pénzt tolni, amibe egyedül csak az adójóváírás miatt fizetnél be, mert anélkül is visszakapod a pénzt. (Kivéve, ha sokkal több szja-t fizetsz be, mint az átlag, gyerek és minden egyéb kedvezmények után is évi 800 ezernél lényegesen több szja-t fizetsz.)

Tehát idén ráfizetés például az egészségpénztár, mert azt a pénzt akkor is visszakapod, ha nem fizetsz semmit a pénztárba és még le sem vonnak 5%-ot a pénztár költségeire és nem is kell egészségügyre költened a pénzed.

Ezt érdemes szem előtt tartani az év hátralévő részében és figyelni a híreket, hogy fog alakulni ennek a választási ígéretnek a sorsa. (Ha véletlenül még sem dobna ki a kormány 550 milliárdot az ablakon, azt az év vége előtt már fogod tudni és akkor még mindig fizethetsz be az önkéntes pénztárakba, a NYESZ számládra vagy nyugdíjbiztosításodba.)

Bónusz kérdés: mennyivel fogja megdobni jövőre az egyébként is évek óta Európa legmagasabb inflációs rátáját, ha minden gyerekes családhoz hozzávágnak akár 1,6 millió forintot? És az államadósságot, ami szintén túl magas a környező államokhoz képest?

Csak lazán kapcsolódik: 2016 eleje óta százmilliárdokat költ az állam az adófizetők pénzéből évente, hogy minél több gyerek szülessen. Érdemes megnézni, vajon született-e több gyerek azóta itthon, mint a környező országokban:

Kelet-európai statisztikák

Írtam már jó régen arról, mennyire nem mindegy, mikor vonulsz nyugdíjba, ha a megtakarításaidból szeretnél/kell megélned nyugdíjasként.

Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

Találtam most egy jó cikket, ami ugyanezt fejti ki táblázatokkal.

Ha ma befektetünk a tőzsdére, ahol jöhet tíz jó vagy tíz rossz év is, mindegy melyik jön előbb, lévén a hozamok mértani sorozatot alkotnak, a végén ugyanott leszünk.

Azonban teljesen más az eredmény, ha közben már elkezdtük felélni is a pénzünket, a példa kedvéért a szent 4%-os szabály szerint. (Erről pedig itt írtam bővebben)

Mennyi az új négy százalék?

Szóval nézzük, hogy alakul a vagyonunk az egyik és a másik esetben, ha emelkedéssel vagy ha eséssel kezdődik a következő húsz év, ha mindkét esetben évi négyezer dollárt akarunk felélni a százezer dollárunkból.

Itt már nagyon nem mindegy, hogy eséssel vagy emelkedéssel kezdjük az előttünk álló húsz évet. Az első esetben marad még 40 ezer dollárunk húsz év után, a második esetben 16 év után már egy fillérünk sem marad. (Az utolsó négy évet kicsit nehéz értelmezni a második táblázat jobb oldali oszlopában, mert negatív tőkére felesleges hozamot számolni, de nézzük el a készítőjének. A lényeg, hogy 16 év után elfogyott a pénzed.)

Ez azért fontos, mert például a korai nyugdíj-mozgalom akkor erősödik fel igazán, amikor nagy emelkedés időszaka van a tőzsdén. Sokan azt látják, hogy megvan az összegyűjtött X százezer vagy egymillió dollár részvényben és ingatlanban, most lehet hátradőlni és elkezdeni a nyugdíjas éveket.

Csak a tőzsde és az ingatlanpiac (meg az egész világ) olyan, hogy a nagy emelkedések után jönnek a nagy esések. Ezért sokan megégetik magukat, mert a tőzsdei csúcsok közelében kiírták magukat a munkaerő-piacról és 55-60 évesen kényszerülnek vissza a munka világába, kihagyott 10-15-20 év után.

Amint írtam is róla, a négy százalékos szabály már régen nem igaz, arra kár alapozni a jövődet. Ha mégis úgy érzed, eljött a visszavonulás ideje, egyrészt számolj jóval kisebb kivehető összeggel, mint négy százalékkal, ne felejtkezz el az inflációról, ami könnyen felpöröghet a következő évtizedekben is és modellezd le a fenti módon, mi történik a vagyonoddal, ha mindjárt egy rossz tíz-tizenöt évvel indul a nyugdíjas korod: esnek a részvényárak, a lakások bérleti díjai és a többi.

 

Balázstól jött egy levél, miszerint felhívta egy “független pénzügyi tanácsadó” cég és az ügynök elárulta, hogy márciusban megszüntetik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, ezért most kell kötni gyorsan egyet, amíg nem késő. Balázs kérdezte, mit hallottam a dologról.

Nos, ezt az ócska trükköt a fundamentások úgy 20 éven át játszották, mindenkit azzal riogattak, hogy a jövő hónapban vége lesz a fantasztikus lehetőségnek, most azonnal kötni kell egyet, természetesen náluk. (Aztán hogy meglepődtek, amikor addig kiáltottak farkast, hogy egy nap alatt valóra vált a rémálmuk.)

Szerintem most sincs ez másként, csak az ügynök találta ki a dolgot. (Annyi esély lehet benne, ha tényleg lesz végre nyugdíjkötvény-állampapír, amit már egy éve ígérnek, akkor lehet, hogy ezzel fogja az állam versenyelőnybe hozni a saját termékét.)

De játszunk el a gondolattal, hogy igaz a hír. Akkor pedig végképp nem szabad kötni ilyen terméket, ugyanis itt nem állami támogatás van, mint a lakástakaréknál volt, hanem SZJA adóvisszatérítés, amit az SZJA törvény szabályoz. Ha ez márciustól megszűnik, akkor minden termékre meg fog szűnni, legyen az új vagy régi. Mert hatalmas különbség az LTP-vel szemben, hogy itt nem állami támogatás van, hanem SZJA visszatérítés, mint mondtam, ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni: teljes mértékben megszűnik. Mindenkinek. (A lakástakaréknál csak az új termékekre nem jár már.) Ahogy ezt meg is szüntették már egyszer 2009-ben a unit linked biztosítások adójóváírását egy egyszerű törvényváltoztatással. Nem volt olyan, hogy aki eddig megkötötte, annak tovább élt, az újakra pedig már nem jár.

Viszont ha mégsem szűnik meg, akkor sem érdemes kötni, mert 3-4 év múlva már több lesz a biztosítás éves átlagos költsége, illetve az abból eredő veszteségünk, mint a megnyert adójóváírás. Aki nem hiszi, ebben a cikkben utánaszámolhat:

Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

Krisztián kérdezte, megoszthatja-e az eddigi élettörténetének anyagi oldalait a közzel. Mivel mindig jó egy életből vett példa, természetesen igent mondtam.

Következzen az ő levele:

Ahogy ígértem, írtam egy kis szösszenetet a nyugdíjból való megélés és korai nyugdíj témakörében.

Megélni a várható nyugdíjadból remek kihívás. Mindenkinek javaslom legalább egyszer kipróbálni, akárcsak rövid időre is.

Mi párommal egy kicsit máshogy vágtunk bele, de lassan 9 hónapja így élünk. Egész pontosan, átlagosan a fizetésünk 30%-át költjük el egy hónapban, viszont hogy elmeséljem hogy jutottunk ide, hadd mondjak egy pár szót magunkról.

28 évesek vagyunk, átlagos, alsó-középosztálybeli családból származunk, átlagos iskolába jártunk, átlagos barátokkal. Szerencsénkre megütöttük korunk főnyereményét azzal, hogy programozónak tanultunk tovább.

Körülbelül 23 évesen, éppen egy unit-linked biztosítás aláírása előtt találtam rá erre a blogra és azóta is hű olvasója vagyok. (Ne aggódjatok, nem kötöttem meg a szerződést.)

Az itteni cikkeket olvasva egy pár dolog gyorsan tudatosult bennem. Rájöttem, hogy szükségünk van egy vésztartalékra, senki nem kötelez rá, hogy elköltsem az összes pénzemet és a legjövedelmezőbb befektetés az, ha szakmailag képzem magam, hogy több pénzt tudjak keresni.

» Read more

Rengeteg agyament és értelmetlen kihívás járta körbe a világot az elmúlt években. Boríts magadra egy vödör jeges vizet meg a többi hasonló agymenés.

Eszembe jutott egy sokkal jobb kihívás, miután láttam egy angol műsort, ahol egy hasonlóra vettek rá egy középkorú házaspárt: élj meg a várható nyugdíjadból egy-három hónapig!

Az emberek nem hiszik el, hogy egyszer ők is lesznek nyugdíjasok és azt sem hiszik el, hogy nagyon rossz lesz megélni annyiból, amennyit kapni fognak.

A legnehezebb azt meghatározni, mennyi lesz a várható nyugdíjad. A demográfiai és egyéb problémák miatt csak becsülni tudjuk a várható nyugdíjat, de szerintem bőven felülbecsüljük, ha azt mondjuk, hogy a mostani bejelentett nettó fizetésed 60%-a lesz a nyugdíjad. (Szerintem a mostani nettó fizetésed fele sem lesz 25 év múlva, mert lehet hogy járna, csak nem fog jutni, de maradjunk a 60%-nál.)

» Read more