Nem mindegy, mikor leszel nyugdíjas

Írtam már jó régen arról, mennyire nem mindegy, mikor vonulsz nyugdíjba, ha a megtakarításaidból szeretnél/kell megélned nyugdíjasként.

Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

Találtam most egy jó cikket, ami ugyanezt fejti ki táblázatokkal.

Ha ma befektetünk a tőzsdére, ahol jöhet tíz jó vagy tíz rossz év is, mindegy melyik jön előbb, lévén a hozamok mértani sorozatot alkotnak, a végén ugyanott leszünk.

Azonban teljesen más az eredmény, ha közben már elkezdtük felélni is a pénzünket, a példa kedvéért a szent 4%-os szabály szerint. (Erről pedig itt írtam bővebben)

Mennyi az új négy százalék?

Szóval nézzük, hogy alakul a vagyonunk az egyik és a másik esetben, ha emelkedéssel vagy ha eséssel kezdődik a következő húsz év, ha mindkét esetben évi négyezer dollárt akarunk felélni a százezer dollárunkból.

Itt már nagyon nem mindegy, hogy eséssel vagy emelkedéssel kezdjük az előttünk álló húsz évet. Az első esetben marad még 40 ezer dollárunk húsz év után, a második esetben 16 év után már egy fillérünk sem marad. (Az utolsó négy évet kicsit nehéz értelmezni a második táblázat jobb oldali oszlopában, mert negatív tőkére felesleges hozamot számolni, de nézzük el a készítőjének. A lényeg, hogy 16 év után elfogyott a pénzed.)

Ez azért fontos, mert például a korai nyugdíj-mozgalom akkor erősödik fel igazán, amikor nagy emelkedés időszaka van a tőzsdén. Sokan azt látják, hogy megvan az összegyűjtött X százezer vagy egymillió dollár részvényben és ingatlanban, most lehet hátradőlni és elkezdeni a nyugdíjas éveket.

Csak a tőzsde és az ingatlanpiac (meg az egész világ) olyan, hogy a nagy emelkedések után jönnek a nagy esések. Ezért sokan megégetik magukat, mert a tőzsdei csúcsok közelében kiírták magukat a munkaerő-piacról és 55-60 évesen kényszerülnek vissza a munka világába, kihagyott 10-15-20 év után.

Amint írtam is róla, a négy százalékos szabály már régen nem igaz, arra kár alapozni a jövődet. Ha mégis úgy érzed, eljött a visszavonulás ideje, egyrészt számolj jóval kisebb kivehető összeggel, mint négy százalékkal, ne felejtkezz el az inflációról, ami könnyen felpöröghet a következő évtizedekben is és modellezd le a fenti módon, mi történik a vagyonoddal, ha mindjárt egy rossz tíz-tizenöt évvel indul a nyugdíjas korod: esnek a részvényárak, a lakások bérleti díjai és a többi.

 

Share

Mit csináljak a nyugdíjbiztosításommal?

Az egyik legjobban fogyó biztosítói termék a nyugdíjcélú unit linked biztosítás. Eladni könnyű, szinte nem is kell, mert saját magát adja el. Ki ne szeretné, ha lenne megtakarítása nyugdíjas korában és ráadásul évről-évre kap ajándékba 20% adójóváírást az államtól is.

Majd az okosabb emberek néhány év múlva, látva az éves kimutatásokat elkezdenek gondolkodni, hogy vajon tényleg megéri-e ez nekik.

A nagy trükk, átverés, titok, hívd ahogy akarod, abban áll, hogy az állam csak az éves befizetésedre ad 20% jóváírást, míg a biztosító a bennlévő pénzedből von le jellemzően évi 3-4%-ot mindenféle költség címén.

Nem kell agysebésznek lenni, hogy leessen a tantusz, hogy amint az éves befizetésed ötszöröse benn van a biztosításban, már több lesz a biztosítás költsége miatti veszteség, mint az állami adójóváírás, ha az éves költséged 4%.

Ez legkésőbb az ötödik évben megvalósul, onnantól kezdve már ráfizetéses lesz a dolog mindenféle adójóváírás ellenére is. 20 év alatt 1,4% éves költséget tud kompenzálni a 20 év összes adójóváírása, 30 év alatt már csak 0,9%-ot. (Minél több idő van hátra, annál több a költség miatti veszteséged.)

(Benn van hárommillió forintod, arra átlagosan mondjuk 3,5% költséget számol fel a biztosító évente, az 105 ezer forint költség. Az éves befizetésed 500 ezer forint, arra 100 ezer forint adójóváírást kapsz. Tízmillió forintnál ez 350 ezer forint éves költség és továbbra is csak 100 ezer forint adójóváírás.)

Mivel nem csak a párnacihába gyűjtheted a pénzt, hanem te ugyanúgy befizethetsz havonta pénzt egy befektetési alapba vagy nagyobb összegnél akár ETF-be is, a hozamod ugyanannyi lesz, hiszen a biztosító sem csinál mást a pénzeddel, mint ugyanilyen alapokba teszik a pénzed.

Az egyetlen különbség a költség lesz, vagyis az X százalék hozamból mennyi lesz a tiéd és mennyi lesz az alapkezelőé vagy a biztosítóé.

Akkor mondjuk fel gyorsan a nyugdíjbiztosítást és bukunk rajta, amit bukunk, az lesz a tanulópénz.

Sajnos nem ilyen egyszerű a válasz. Bár a biztosítás költségét éves szintre lebontva szokták megadni, a költségek nem lineárisak. Az elején az ügynök jutaléka miatt sokkal több a költség, mint a vége felé.

Az igénybe vett adójóváírásokat 20% büntetéssel kell visszafizetned az adóhivatalnak.

S utoljára az alternatív befektetési lehetőségnek is van költsége, legyen az bár befektetési alap vagy ETF.

Akkor hadd segítsek, hogy eldöntsd, melyik a legjobb választás.

» Read more

Share

OTP Nyugdíjpénztár akció újra

Újra van OTP Nyugdíjpénztári akció, az új belépők vagy átlépők 20% de maximum 100 ezer forint jóváírást kapnak az első befizetésből (meg persze az adójóváírást, de az ettől teljesen független.)

Részletek erre.

Köszönjük Gábornak a hírt.

Share

Nyugdíjasok nagy bajban

A jelenlegi piaci helyzetben sokan kongatják a vészharangot, hogy mi lesz a nyugdíjasok megélhetésével. (Már olyan országokban, ahol nem a mindenkori kormányzó pártok politikai kegyeltjei, hanem a saját megtakarításaikból kell megélniük.)

Eleve a legtöbb nyugdíjas túl kevés megtakarítással vág neki a nyugdíjas éveinek és még alul is becsüli mind a várható kiadásokat, mind a várható élettartamát.

Ehhez hozzájött az elmúlt 12 évben a nulla százalékos kötvénykamatok okozta veszteség, most pedig a tőzsdei összeomlás. Mivel egy átlagos amerikai nyugdíjasnak nyugdíjba vonulásakor a megtakarításainak fele van részvényben, a mostani zuhanás jelentős veszteséget okoz a felhasználható vagyon mértékében.

Joggal reménykedhetünk, hogy valamikor majd a tőzsde magához tér, de ez valószínűleg évek lesznek, de addig is fel kell élni a tőkét is, hiszen a kiadásaid attól még nem változnak, hogy a tőkéd értéke csökken, aminek azt ki kellene termelnie. Különösen a nulla százalékos kamatok és a jó eséllyel elmaradó osztalékfizetések mellett. Márpedig az a tőkét, amit feléltünk, már biztos nem fog felértékelődni később.

Annyit tehetsz, hogy a kötvényeidet éled fel először, reménykedve a részvényárak emelkedésében. Ennek viszont az a veszélye, ha azok hosszabb távon tovább esnek, mint például 1929-ben, akkor még nagyobb bajba kerülsz, mert folyamatosan egyre nagyobb lesz a részvények aránya a portfoliódban.

» Read more

Share

Önkéntes nyugdíjpénztárak költségei

Az MNB közzétette a különböző nyugdíjpénztárak költségeit, amit itt tudsz ellenőrizni. 

Amire figyelj, hogy a költség havi 25 ezer forint befizetésre van kiszámolva. Mivel a pénztáraknál sávos költség-elvonás van, ha ennél kevesebbet fizetsz be, akár sokkal több is lehet a valódi költséged.

 

A fenti linken sorba tudod állítani a pénztárak költségeit minden időtartamra, illetve az eredményt le is tudod tölteni PDF-ben az eredményt.

Share

Most kell kötni nyugdíjbiztosítást?

Balázstól jött egy levél, miszerint felhívta egy “független pénzügyi tanácsadó” cég és az ügynök elárulta, hogy márciusban megszüntetik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, ezért most kell kötni gyorsan egyet, amíg nem késő. Balázs kérdezte, mit hallottam a dologról.

Nos, ezt az ócska trükköt a fundamentások úgy 20 éven át játszották, mindenkit azzal riogattak, hogy a jövő hónapban vége lesz a fantasztikus lehetőségnek, most azonnal kötni kell egyet, természetesen náluk. (Aztán hogy meglepődtek, amikor addig kiáltottak farkast, hogy egy nap alatt valóra vált a rémálmuk.)

Szerintem most sincs ez másként, csak az ügynök találta ki a dolgot. (Annyi esély lehet benne, ha tényleg lesz végre nyugdíjkötvény-állampapír, amit már egy éve ígérnek, akkor lehet, hogy ezzel fogja az állam versenyelőnybe hozni a saját termékét.)

De játszunk el a gondolattal, hogy igaz a hír. Akkor pedig végképp nem szabad kötni ilyen terméket, ugyanis itt nem állami támogatás van, mint a lakástakaréknál volt, hanem SZJA adóvisszatérítés, amit az SZJA törvény szabályoz. Ha ez márciustól megszűnik, akkor minden termékre meg fog szűnni, legyen az új vagy régi. Mert hatalmas különbség az LTP-vel szemben, hogy itt nem állami támogatás van, hanem SZJA visszatérítés, mint mondtam, ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni: teljes mértékben megszűnik. Mindenkinek. (A lakástakaréknál csak az új termékekre nem jár már.) Ahogy ezt meg is szüntették már egyszer 2009-ben a unit linked biztosítások adójóváírását egy egyszerű törvényváltoztatással. Nem volt olyan, hogy aki eddig megkötötte, annak tovább élt, az újakra pedig már nem jár.

Viszont ha mégsem szűnik meg, akkor sem érdemes kötni, mert 3-4 év múlva már több lesz a biztosítás éves átlagos költsége, illetve az abból eredő veszteségünk, mint a megnyert adójóváírás. Aki nem hiszi, ebben a cikkben utánaszámolhat:

Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

Share

Nyugdíjra készülni fiatalon

Krisztián kérdezte, megoszthatja-e az eddigi élettörténetének anyagi oldalait a közzel. Mivel mindig jó egy életből vett példa, természetesen igent mondtam.

Következzen az ő levele:

Ahogy ígértem, írtam egy kis szösszenetet a nyugdíjból való megélés és korai nyugdíj témakörében.

Megélni a várható nyugdíjadból remek kihívás. Mindenkinek javaslom legalább egyszer kipróbálni, akárcsak rövid időre is.

Mi párommal egy kicsit máshogy vágtunk bele, de lassan 9 hónapja így élünk. Egész pontosan, átlagosan a fizetésünk 30%-át költjük el egy hónapban, viszont hogy elmeséljem hogy jutottunk ide, hadd mondjak egy pár szót magunkról.

28 évesek vagyunk, átlagos, alsó-középosztálybeli családból származunk, átlagos iskolába jártunk, átlagos barátokkal. Szerencsénkre megütöttük korunk főnyereményét azzal, hogy programozónak tanultunk tovább.

Körülbelül 23 évesen, éppen egy unit-linked biztosítás aláírása előtt találtam rá erre a blogra és azóta is hű olvasója vagyok. (Ne aggódjatok, nem kötöttem meg a szerződést.)

Az itteni cikkeket olvasva egy pár dolog gyorsan tudatosult bennem. Rájöttem, hogy szükségünk van egy vésztartalékra, senki nem kötelez rá, hogy elköltsem az összes pénzemet és a legjövedelmezőbb befektetés az, ha szakmailag képzem magam, hogy több pénzt tudjak keresni.

» Read more

Share

Itt a legújabb kihívás: élj meg a várható nyugdíjadból!

Rengeteg agyament és értelmetlen kihívás járta körbe a világot az elmúlt években. Boríts magadra egy vödör jeges vizet meg a többi hasonló agymenés.

Eszembe jutott egy sokkal jobb kihívás, miután láttam egy angol műsort, ahol egy hasonlóra vettek rá egy középkorú házaspárt: élj meg a várható nyugdíjadból egy-három hónapig!

Az emberek nem hiszik el, hogy egyszer ők is lesznek nyugdíjasok és azt sem hiszik el, hogy nagyon rossz lesz megélni annyiból, amennyit kapni fognak.

A legnehezebb azt meghatározni, mennyi lesz a várható nyugdíjad. A demográfiai és egyéb problémák miatt csak becsülni tudjuk a várható nyugdíjat, de szerintem bőven felülbecsüljük, ha azt mondjuk, hogy a mostani bejelentett nettó fizetésed 60%-a lesz a nyugdíjad. (Szerintem a mostani nettó fizetésed fele sem lesz 25 év múlva, mert lehet hogy járna, csak nem fog jutni, de maradjunk a 60%-nál.)

» Read more

Share

A korai nyugdíj árnyoldalai

A FIRE mozgalom, vagyis a korai nyugdíjbavonulás eszméje nagyon divatossá vált az elmúlt évtizedben, sokan tűzték ki célul, hogy 30-40 évesen örökre vissza akarnak vonulni a munkától. (FIRE: Financial Independence Retire Early)

Arról már írtam egy cikket, milyen valós és csak félreértésből származó, képzelt veszélyei vannak a korai ön-nyugdíjazásnak:

A korai nyugdíjbavonulás veszélyei

Találtam egy blogot, melynek a szerzője leírta egy riportban, hogyan talált rá erre a mozgalomra és olvasta el az összes írást és blogot, ami a korai nyugdíjbavonulással foglalkozott. Rávetette magát a témára és a férjével együtt elhatározták, hogy ők is megvalósítják az álmukat és hamar visszavonulnak a munka területéről.

Bár a blogíró hölgy átlagon felül keresett, ahogy a férje is, de a férj projektmunkákra szerződött, így teljesen hektikus és kiszámíthatatlan volt a bevétele.

Ez nem vette el a kedvüket, a bevétel növekedése érdekében másodállásokat vállaltak és átálltak az extrém takarékos költési üzemmódra.

Mindent a szent cél érdekének rendeltek alá, jóformán minden költésüket visszavágták: elmaradtak az együtt kávézások, a heti pizzázások, ugrott a kábeltévé és a mobilnet is.

Örömmel figyelték, ahogy nő a megtakarításuk, azonban azt is észrevették, hogy az életminőségük és jókedvük szabadesésben zuhan.

» Read more

Share

Újra OTP nyugdíjpénztár akció

Itt a nyár, itt a szokásos OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár belépési akció.

Az első befizetésed 20%-át visszatéríti a pénztár és természetesen továbbra is jár rá a 20% adójóváírás. Lehetsz új belépő vagy máshonnan átjövő, de az áthozott összeg nem számít.

“A garantált ajándékhoz tartozó esetlegesen felmerülő személyi jövedelemadó és SZOCHO kötelezettséget a Szervező téríti meg, amelyről szükség szerint az érintettek részére kiadja az adóigazolást.”

Ha még 30 éved van hátra nyugdíjig, nem biztos, hogy rohannod kellene, de ha már elmúltál ötvennéhány éves, fontold meg az ajánlatot. Ha nem lennél elégedett a pénztárral, bármikor átviheted máshová a pénzed később is.

További infók erre.

Köszönjük Lászlónak a hírt.

Share

Mentsd meg a Horizont Nyugdíjpénztárt

Mint ismert, a magánnyugdíj-pénztárak (ami nem ugyanaz, mint az önkéntes pénztárak) csak akkor üzemelhetnek, ha legalább a tagok 70%-a fizeti a tagdíjat, egyébként be kell csukniuk a boltot.

Nos, a legnagyobb pénztár, a 36 ezer tagot számláló Horizont most bajban van, mert most 63%-on áll a mutató, bő egy héttel a határidő előtt. Az éves tagdíj szerény 2.400 forint, ha te itt vagy tag és még nem fizettél, érdemes lenne.

Ha nem jön össze a dolog, a másik három pénztárba át lehet menni, azok teljesítették a limitet.

Share

Nyugdíjkötvény újabb infók

A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.

Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.

Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)

A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.

A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)

Emelik a nyugdíjkorhatárt

Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:

Költség-kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz (is)

(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)

Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)

Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.

Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.

Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.

Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.

Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

Kanadai nyugdíjasok

Olvastam egy érdekes kanadai felmérést az ottani nyugdíjasokról.

A megkérdezett nyugdíjasok 27%-a megbánta, hogy nyugdíjba vonult és 23%-a vissza is akar menni dolgozni. Ezek 59%-a azért, mert hiányzik neki az intellektuális kihívások az életében (magyarul halálra unja magát és nem akar szellemileg leépülni), viszont 50%-a anyagi okokat (is) megjelölt.

A visszatérni szándékozók 32%-ának sikerült ez a megelőző jövedelem mellett, 38%-uk rosszabb fizetés mellett volt kénytelen visszatérni a munka világába, 30%-uknak egyáltalán nem sikerült.

A nyugdíj előtt állók fele inkább el se menne nyugdíjba, mintsem szembesülnie kelljen az életszínvonala esésével, a megkérdezettek 74%-a aggódik azon, hogy elég lesz-e a jövedelme a nyugdíjas éveire. Ezektől a tényektől egyáltalán nem függetlenül 78%-uk gondolkodik azon, hogy valami félállást megtart magának a nyugdíjas évei alatt is.

A számok arról árulkodnak, hogy az embereknek még a közvetlen nyugdíjba vonulásuk előtt sincs semmilyen terve vagy elképzelése, miből és hogyan fog megélni nyugdíjasként vagy akar-e egyáltalán nyugdíjas lenni. Leginkább sodródnak csak az árral, hogy aztán megbánják, hogy túl korán dobták el a kapát-kaszát, mert még sok kreativitás van bennük és leépíti őket a semmittevés, vagy pusztán csak nem tehetik meg, hogy munka nélkül nyugdíjasként éljenek.

Ezért fontos, hogy ne csak megtörténjenek veled ezek (és a hasonló) dolgok, hanem évekkel, sőt évtizedekkel előtte tudatosan tervezd el, mit és miért szeretnél csinálni. Miből fogsz megélni, szükséged van-e a munka miatti szellemi vagy fizikai kihívásokra, akárcsak részidőben is, van-e valami elképzelésed az előtted álló évekre és évtizedekre? Fenntudod-e tartani az életszínvonaladat vagy meg tudsz-e elégedni annyival, amennyire telni fog? S ha beüt egy betegség, akár a saját, akár a házastársad életében?

Gondolkozz ezeken időben, amíg még nem késő, hogy ne akkor kelljen megbánni a döntéseidet, amikor már nem tudsz rajtuk változtatni.

Share
1 2 3 23