Önkéntes nyugdíjpénztárt érdemes kötni?
A múlt heti cikk a nyugdíjbiztosításokról szólt.
A cikk lényege, hogy csalóka a 20%-os állami adójóváírás, mert néhány év alatt a költségek, amiket a bent lévő pénzedből vonnak minden évben, bőven megeszik az évi 20%-os adójóváírást, amit csak az aktuális éves befizetésekre kapsz. (Bővebben a cikkben.)
Felmerült a kérdés, hogy mi legyen az önkéntes nyugdíjpénztárral, azt érdemes-e kötni.
Gyakori tévedés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak csak befizetésnél van költsége. Ez sajnos nem igaz, ugyanúgy van alapkezelői költsége is, hiszen azt a pénzt kezelni is kell, amit befizettél. S nagyon nem mindegy, mennyiért is kezelik azt a pénzt.
Ezen a linken tudod megnézni, hogy a te önkéntes nyugdíjpénztáradnak mennyi a költsége. Emlékeztetőül 30 év távlatában 0,9% éves költséget tud kompenzálni az évi 20%-os adójóváírás. (Persze ne felejtsd el, hogy máshol is lehet költséged, ha például egy befektetési alapba teszed a pénzed.)
Ezen a linken pedig a tavalyi hozamokat tudod megnézni.
Az előző cikkben található nyugdíjbiztosítás kalkulátort tudod arra is használni, hogy megnézd, mennyire éri meg neked önkéntes nyugdíjpénztárt indítani, csak logikusan használd az önkéntes nyugdíjpénztárad TKM mutatóját a kalkulátorban. (Mivel a jellemző éves költség 1,3-2%, ezért lényegesen jobb a helyzet, mint a nyugdíjbiztosításoknál, de azért olcsónak ezeket a termékeket sem lehet hívni.)
Update: sokan kérdezik, hogyan lehet kiszabadulni vagy megszabadulni ezektől a szerződésektől. Egyrészt nem nagyon tudsz tőle megszabadulni (az első tíz évben konkrétan sehogy nem tudsz belőle kilépni), másrészt viszont nem is biztos, hogy érdemes, mert annyira azért nem rosszak és jellemzően a legtöbb embernek nincs is túl sok pénze benne.
Ha nem akarod tovább fizetni, akkor ne tedd vagy maximum fizesd a minimálisan elvárt havi összeget. Tíz év után háromévenként adómentesen ki tudod venni a hozamot, azzal érdemes élni. A tőke kivétele is lehetségessé válik tíz év után, de csak durva, bár évről-évre csökkenő adó mellett. (2011-ben szigorították a tőke felvételét.) A tőkét érdemesebb nem bántani, mint mondtam, annyira azért nincs rossz helyen, hogy még adóba is elvigyék a komoly részét.
Mindegy is, valószínűleg biztosítót váltok, olyanra, amelyik jobban hozott (ebben az esetben olyanra, amelyik nem veszteséget hozott) és amelyiknél alacsonyabb a tkm. Elegem van belőlük. Jelenleg is a tőkémhez képest 10% veszteség.
1. Ha úgy ismerjük magunkat, hogy a likvid megtakarításainkat felélnénk, akkor szükségszerűen olyan konstrukció kell, amiből nem lehet kivenni a pénzt.Ezek nagy része hulladék, az ÖNYUP tűrhető.
2. Ha a munkahely olyan juttatást nyújt, hogy ha befizetem a bérem 1-4%-át, akkor ő is kiegészíti ennyivel. Sokat számolgattam, így simán megéri, persze ki fogom venni, amint lejárt a 10+10 év.
Ha az 1-2. pontok nem érvényesek valakire, akkor mehet minden állampapírba, nullánál nagyobb kockázatvállalási hajlandóság esetén ETF-be (olcsó, kell hozzá kevés szakértelem) vagy HOLD OVK-ba (drágább 1.5-2%, de nem kell tudás).
Befektetési szakemberként, akinek nincs ideje saját portfóliót kezelni, ebben a 4 termékben ülök, meg van egy saját tulajdonú ingatlanom. Ha tanácsot kérnek tőlem, szinte mindig csak állampapírt, további igényekre magamat vagy Miklóst ajánlom.
A munkáltató pedig jelezte, hogy a havi nettó fizetés 0, 045 %-nak az összegét beutalja a munkavállalói Önkéntes Nyugdíjpénztári számlájára,amennyiben:
a.) rendelkezik ilyen szerződéssel
b.) a munkavállalói is rendszeresen befizet.
Így én fizetem az ÖNKÉNTEST, mivel a cégtől is kapok HOZZÁJÁRULÁST. Kár lenne eldobni ezt a pénzt.
Valamint a legnagyobb probléma az a kormány. Hiába van a most még állami támogatás is, egy toll vonással megszűntethetik. Valamint azt nem is említettem, hogy változni fognak a nyugdíjkorhatárok. Szépen lehet gyűjtögetni még tovább, ahelyett, hogy most élne az ember.
Nekem amúgy az Allianznál van növekedési porfólióm jó 7 éve már.
A mostani ismereteim tudatában inkább csak ETF-et vennél TBSZ alatt hosszútávra.
A kérdés az, hogy hogyan tudom az Allinaz önkéntes nyugdíjpénztáram a legkisebb veszteséggel megszüntetni?!
Megszüntetés esetén ugye bukom a számlára kifizetett, minden évben kimaxolt adóvisszatérítést valamint a számlán keletkezett összes hozamom. 🙁
Megoldásnak látom, ha mindig csak a max adóvisszatérítés összegéig fizetem továbbra is, azaz évi 750.000 forintot és annál véletlenül sem többet. Valamint 10 év elteltével 3 évente fel lehet venni a keletkezett hozamot, amit felveszek és azt fizetem vissza égészen nyugdíjig.
Ha valaki tud ennél jobb módszert költségracionalizálásra, ne tartsa magában 🙂
Pont ezt nézegettem múlt héten, hogy a másfél százalék körüli költség miatt a nyugdíjig lévő időtávra nem éri meg az egész.
Ha meg már bent van sok pénzed, mert pl. a munkáltató adta bónuszként, akkor azt át kell menekíteni olcsóbb pénztárba a TKM kereső alapján szimpatikust választva.
A magas díjakat a kockázatosabb portfólióknál meg SEMMI sem indokolja, az éves hozamokból látszik hogy érdemi vagyonkezelés nem folyik, megveszik az indexeket és szevasz, nagy büdös semmiért nyúlnak le többet mint a kockázatkerülő portfólióban lévő ügyfelektől kérnek.
Úgyhogy lépek is át egy másikba a drágábbik A betűs pénztárból…
Ezeket a számokat kerestem, de nem találtam meg az MNB honlapján!
Tavaly kb mindenhol szarul ment, a nyugdíjpénztárak is, a teljesitmenyukrol sokkal jobb képet ad a jóval hosszabb távú statisztika (pont Neked kene felhívni a figyelmet arra higy egy kiragadott év eredményei önmagukban nem jelentenek semmit 😉 )
A másik hogy a nyugdíjpénztárnal megfelelő idő után adómentesen veheted ki a pénzed, se akar életjáradék is kérhető (hogy ez mennyire éri meg, az nyilván sokmindentol függ)
Volt már több írásod a témában, gyakorlatilag ugyan ezzel a “javaslattal” a végén. Egy dolgot nem értek, és nem is találtam rá választ sehol: a “nettó hozamráta” definíciójából nekem az jön le, hogy a pénztár költségei már levonásra kerültek, és úgy beszélhetünk arról a – pénztártól és portfóliótól függő – cirka 1% – 12%-ig terjedő, 10-15 éves átlagról. A kérdésem az lenne, hogy ha a nettó hozamrátába már érvényesítésre kerültek a költségek, akkor miért nem elég csak ezt (mármint az átlagos nettó hozamrátát) figyelembe venni (megtérülés oldalról) a nyugdíjpénztári megtakarítás létjogosultságának vizsgálatakor, ill. az egyes pénztárak és portfóliók összehasonlításakor?
Az életút oldalán viszont azt látom, hogy a befizetéseimből 2-5% közötti működési költséget levonnak..
Hogy jön akkor ki az 1%alatti TKM?
OTP Dinamikus, a link szerint a TKM 10 évre 1,79%, 20 évre 1,36, 30 évre 1,22.
Egy Hogyan szálljunk ki okosan ÖNYP-ből cikk szerintem sokakat érdekelne.
“A TKM a bent lévő pénzed x%-a évente, a befizetéskori elvonás pedig csak a befizetés x%-a egyszer.”
“Csak”.
A kalkulátorod nem számol a magas befizetési elvonásokkal, évi100.000 befizetésig 6%, 240-ig 5%, 500-ig 4%. (pl: Aranykor pénztár, de máshol is szemét sarcok vannak)
4% befizetési elvonás az pont 4% veszteség a teljes futamidőre.
Az 1.55%-os költségű pénztár adojóváírással 15 év alatt így már csak 1.7%-al hoz többet mint egy 0.3%-os költségszintű ETF.
18+ éves távon már jól összerakott sima TBSZ veri az önkéntes pénztárt. Persze meg kell nézni a tranzakciós költségeket is, amilyen sarcoló a magyar pénzügyi szektor …
Ami biztos, hogy az adókedvezmény maximalizálásához szükséges összegnél egy fillérel többet sem szabad befizetni.
Ja és ennyit az MNB fogyasztóvédelmi szerepéről, birkanyírás megy ezerrel állami támogatásnak hazudott pénzszivattyú ez is.
Aha. Nagyon röhögök.
Az elmúlt 10 évben szerintem soha nem verte a valós inflációt, de én ugyan nem fogok senkit eltiltani ettől.
A szuperlikvidnek szánt pénzt szerintem is 3-6 hónapos távon be kell szórni kincstárjegybe, oszt jónapot, de amúgy hosszú távon borzalmas bukó.
Azért ez így elég magabiztos 🙂
Kinek? Milyen célra? Mennyi időre? Mekkora kockázat mellett? Egyáltalán milyen kockázatok mellett? Stb
Óvatosan az ilyen tanács -szagú kommentekkel, még valaki megfogadja…
:p
😀
A nyugdíjpénztári portfolio többnyire befektetési alapokból áll, amiknek van 1-2-3-…% éves folyó költsége, amit az alapban levő összes pénzből vesznek le, nem közvetlen tőled szedik be.
Ezért nem látod kimutatásban, de nyilván az alap teljesítményét jelentősen csökkenti.
ETF-nek is van ilyen költsége, de ott csak 0.2 – 0.3% körüli érték (TER).
Miközben pont az a lényeg, hogy ha sok pénzt raksz be, akkor lesz alacsony a TKM-ed(!).
Szerintem évi 500e befizetés alatt nem szabad ilyet indítani, évi 50-100e közt meg kifejezetten rossz döntés (ekkora összegre ott a webkincstár). Ráadásul ezt az évi 500e-t azért illene hosszú távon tudni produkálni.
Illetve van lehetőség átlépni önsegélyezőbe, HA a pénztártag munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható.
Én pl. 2 éve írtam Miklósnak, hogy szeretnék egy tanácsadást. Visszaírt, hogy keressünk dátumot. Megírtam, hogy baromi rugalmasan tudok igazodni. Azóta nincs válasz. 🙁
Azt elfelejtetted leírni, hogy kaptál telefonszámot is, amit bármikor felhívhattál volna, ha olyan fontos lett volna.
Már nem is lehet e-mailben jelentkezni, mert csak értelmetlen pingpongozás az egész. Neked jó akkor? Nem. Neked akkor. Nem. Ez jó lesz?
Telefonon az egész egy perc.
A törvényi lehetőségeik szerint a nyugdíjpénztáraknak 3-5 portfoliója lehet, amik között jellemzően az a különbség, hogy mennyi állampapír van benne.
Ez alapján lehet tudni, hogy hozamemelkedéskor (most) szarul teljesít az összes alap.
Amikor meg Matolcsyék vágták az alapkamatot, akkor mindegyik szuperül teljesített.
Nem a menedzserek hülyültek meg, hanem meg van kötve a kezük.
Lesz szép hozam, ha / amikor lesz kamatcsökkentés.
A baj az, hogy nincs “menekülő” portfolió, ahol a kamatemelési ciklust át lehetne vészelni…
Ha ki szeretnél szállni, mivel az állami támogatással együtt sem éri meg, akkor miért akarsz évi 750-et befizetni?
Utána lehet nézni pontosan, de azt hiszem valami szabály miatt még a legvadabb pénztári portfóliók is kb 50% magyar állampapírt tartanak, tehát nincs árfolyam kockázat. Ez persze nem indokolja az árfolyamesést.
Eleve Magyarországon élni 20-40 évig egy hatalmas kockázat. Persze vannak bőven sokkal rosszabb helyek is, sajnos.
Ha kötvényalapról van szó, még várnék vele. Akkor nő az árfolyam, amikor csökkennek a kamatok. Időzíteni kell, amikor az aktuális devizához kapcsolható központi bank kamatcsökkentésbe kezd. Ez meglehetősen nehezen kiszámítható. Illetve, hosszú távon hullámzás előfordulhat, ha újra visszaemelik a kamatszintet, mint pl. a Fed a hetvenes években. Személy szerint a rövidebb időtáv érdekel, meglehetősen gyorsan változhatnak mostanság a gazdasági körülmények. A kockázat kisebb, mint a részvényeknél (rövid távon), de hosszú távra ( ez most 10 év, vagy több) csak a portfólió egy részét fektetném kötvényalapokba.
Ha simán lakossági kötvényt vásárolsz, az úgy vélem, csak rövid távra jó, hosszú távon az infláció alatt hoz. Másik lehetőség, hogy kiülöd a futamidőt, és jó esetben magasabb a kamat, mint az aktuális infláció. Minden esetben van kockázat.
1. A legtöbb munkáltatónál ha beáldozod a bruttó béred 1%-át 3-4%-al egészíti ki a munkáltató.
2. Hatalmas előnye, hogy nem nyúlhatsz hozzá, én még a hozam kivételét is megtiltanám.
Lehet adni a jó tanácsokat, hogy szállj ki mert pl. egy ETF jobb, higgyétek el, akik kiszállnak elkoptatják azt a pénzt (én lennék az első aki a seggére vernék 🙂 ), nem lesz abból semmi nyugdíjra. Persze tisztelet annak az 5%-nak (lehet sokat is mondtam), akik full tudatosan bánnak vele és jobb hozamot érnek el és tényleg a nyugdíjra használják fel, ugyanmár gyertek vissza a földre…
Fogalmam sincs mit tartalmaz a MegaTrend, illetve mindenképpen azt javaslom utána kell nézni mibe rakja az ember a pénzét, kicsit részletesebben, mint hogy “valami innovatív dolog”.
No de nem a ledorongolás miatt akartam írni elsősorban, hanem hogy bár Covid után szárnyaltak a dolgok, tavaly november óta medve van, azon belül is a tech/growth cégeket különösen püfölik. A Nasdaq még mindig -30% körül áll, pedig már visszamászott valamennyit. Szóval a teljesítmény megítéléséhez el kell választania a Covid után kivette-e a részét a felpattanásból a MegaTrend; és hogy november óta mit csinál. Plusz igen, a forint zakónak a mínuszokon enyhítenie kellett valamennyit (de nem mindent, 360->414 árfolyam még mindig csak 15% gyengülés, az 30% (vagy több) árfolyamesést nem kompenzál). De úgy általában nem támogatom az ilyen csillivilli bankos/biztosítós alap-találmányokat.
Nyugdijmegtakaritast nem vasarolunk, se GRAWE se Metlife, se a tobbitol.
Azt ertsd meg, hogy az oriasplakat kampanyt, a TV reklamot, az ugynokoket, az irodat, a szolgalati kocsikat, a telefonos kisasszonyokat a Te es a sorstarsaid penzebol fizetik, abbol amit az arult befektetesi alapokbol levesznek.
Euros allamkotvennyel, passziv ETF-fel TBSZ-en jobban jarsz, es kulonosebb kotottseged se lesz (nyugdijkorhatar elerese pl).