Hónap: 2020 február

Talán nincs még egy olyan megosztó részvény a piacon, mint a Tesla részvénye. Nem véletlen, hogy a világ legjobban shortolt részvénye, ezzel szemben viszont az egyik legnagyobb rajongás is övezi a céget, sokan benne látják a jövőt, sőt a közeljövő legnagyobb autógyártóját.

Igazságot nem tudunk és nem is akarok tenni, mert éppen ezért van piac: az emberek egyik fele így gondolja, a másik fele úgy.

Azonban érdekes a cég annyira, hogy megnézzük, miért alakult ki ez a számokkal nehezen megmagyarázható árazás, mit várnak a cégtől azok, akik néhány napja még 900 dollárnál is többre értékelték a cég részvényeit, ezzel 170 milliárd dollárra tartva a céget. (Ami majdnem kétszer annyi, mint a világ legtöbb személyautóját eladó Volkswagen piaci értéke.)

A Teslával kapcsolatban két világ csap össze: a pusztán pénzügyi mutatók (bevétel, növekedés, profitráta, stb.) alapján értékelők állnak szemben a jövő új Google-ét vagy Iphone-ját látó befektetőkkel. Szemükben a Tesla képviseli a jövőt, mert az sokkal több, mint egy autógyártó.

» Read more

Egy hónapja írtam róla, hogy néhány bank hitelkártyájánál a Revolut feltöltés hirtelen készpénz-felvételnek minősült, minden előzetes tájékoztatás nélkül.

Revolut feltöltés készpénz-felvétel

Sokan a bankokat hibáztatták, azonban gyorsan kiderült, hogy a Revolutnál változott meg az MCC kód (valószínűleg nem önszántából tette), ezért lett hirtelen pénzfelvétel a Revolut kártya feltöltése.

De mi is az a négyszámjegyű MCC vagy Merchant Category Codes?

Biztos találkoztál már azzal főleg hitelkártyáknál, hogy egy-egy negyedévben más valamire adtak kiemelt visszatérítést: hol a drogériákra, hol az utazásra, hol ruhavásárlásra. Esetleg ki volt kötve, hogy üzemanyagra maximum havi 20 ezer forintig jár visszatérítés.

De honnan tudja a bank, hogy én mit vettem a kártyával? Nos, erre való az MCC kód, elárulja a kártyát elfogadó kereskedő fő profilját, hogy ő állatorvos, kerékpár-szaküzlet, hotel, autókölcsönző vagy éppen benzinkút. Rákeresve a neten, sok listát találsz, itt van például egy.

Az MCC kódnak vannak még egyéb funkciói az elszámolásban (kockázatosabb profilú kereskedők nagyobb kártyaelfogadási díjat fizetnek, adózásnál is lehet szerepe, kiderül, hogy szolgáltatást vagy terméket vásároltak, stb.), így előfordul, hogy a kártyatársaság sorolja át a kártyaelfogadót az ő akarata ellenére.

Valószínűleg ez történt a Revoluttal is, az éppen pech, hogy az új MCC kód több helyen pénzfelvételnek minősül, ami a hitelkártyáknál azonnali kamatozást jelent az elszámolásban.

Mától új kamatozása van a prémium állampapírnak, 2025/I és 2023/K jelzéssel, február 20-tól a kamat 4,8% és 4,4% évente. Az állampapír a régi, csak kamatforduló történt most, a magasabb infláció miatt nőtt a kamat.

Mivel a kamatfordulókor az infláció vizsgálatánál augusztusi adatot vesznek figyelembe, ezért ilyen hurka az új kamat is, hiszen múlt hónapban 4,7% volt az infláció, így ha januárt néznék, akkor 6,1%-nak kellene lennie a kamatnak.

Mindegy, ez van.

S a kalkulátorunk is frissült, ha dönteni szeretnél, melyik állampapírral járnál jobban:

Néhány évvel a törvény létrehozása után a NAV is eldöntötte, hogy szerinte mitől lesz egy külföldi számla TBSZ számla.

Én is és mások is leveleztek a NAV-val, talán ezt megunva végre írásba adta, mi is a véleménye a kérdésről. Eddigi levelezésünk utolsó felvonása és a felmerült kérdések:

TBSZ számla külföldön harmadik rész

Röviden ami csak most derült ki egyértelműen: az kevés, ha TBSZ-neki tekintjük az adott számlát, vagy úgy használjuk. Idézem a NAV állásfoglalását: “Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát.”

Gyakorlatilag soha nem lesz TBSZ-szé egyetlen külföldi számla sem, kivéve ha a külföldi szolgáltató egy hamisítatlan magyar TBSZ számlát hoz létre csak a mi kedvünkért. Minden más esetben nem tekinthető TBSZ-nek egyetlen számla sem. 

Ennél bővebben a NAV weboldalán található információ

Egy újabb kérdés megoldódott.

Januárban 4,7%-kal volt magasabbak az árak, mint egy éve és a maginfláció is 4% lett. S ebben az értékben még csak nagyon korlátozottan van benne az idén szintén rekordgyenge forint áremelő hatása.

Az MNB célja papírforma szerint az infláció 2-4% között tartása, érdeklődve várjuk ilyen inflációs adatok mellett lesz-e végre valami kamatemelés, utolsóként a régióban.

A befektetések világában sokan szeretnék kitalálni, melyik lesz a következő nyerő értékpapír. Aki igazán pontosan szeretné megcsinálni a házi feladatát a befektetési döntés előtt, az igyekszik minél több információt összegyűjteni és ebből a lehető legjobb döntést hozni.

Találtam egy érdekes tanulmányt, ami egy nagyon hasonló világban vizsgálta az információk értékét a helyes döntés meghozatalában.

Ez a világ a lóversenyek világa volt. Felkértek egy tucat lófogadásból élő profit, hogy tippeljék meg előre a futamok kimenetelét. Ehhez 88 féle különböző adatot bocsátottak a rendelkezésükre.

Azonban a csavar annyi volt, hogy ebből az adathalmazból először csak 5 adatot választhattak ki és ismerhettek meg, ez alapján kellett döntést hozniuk.

Majd 10, 20 és 40 adatot használhattak fel a többi futamnál.

» Read more

Túl vagyunk az átalakulás nehezén, nagyon nem volt könnyű az átállás, de még most is azt mondom, hogy megérte, sokkal jobb lett az új biztosítás, mint a régi volt. (Még egy hét és talán cikket is lesz időm írni.)

Olyan későn jött meg a számla az NN-től januárban, hogy megvártam a februárt a listával, arra a pár napra már kár lett volna feltölteni a januári listát, amikor radikálisan megváltozott február elsejétől a csomagváltások miatt.

Íme a februári állapot: http://m.blog.hu/ki/kiszamolo/image/webre_2020februar_2020.xls

Arra kérek mindenkit, ellenőrizze magát, hogy abban a csomagban (csomagokban) van-e, mint ahogy tudni véli. Lehet, hogy elírást találsz csak benne, de inkább most derüljön ki valami, mint akkor, amikor szükség lenne rá.

A “Q” azt jelenti, hogy a másik biztosítónál (még) nem vagy biztosítva. Vagyis az AQ jelentése, hogy csak az Uniqa A csomagjában vagy, a QF pedig csak az NN F csomagja él most a számodra.

A “kapott mailt” azt jelenti, hogy az NN és az Uniqa is elbírálta és írtam neki az új csomagokról. Ha nem kaptad meg a levelet, nézd meg a spam mappában is. Ha ott sincs, akkor kérlek írj a kiszamoloegyesulet kukac gmail pont com-ra.

A sárga háttér a választott csomagkód rublikájában azt jelenti, hogy stimmel az összeg. A szürkés háttér vagy hiányt vagy túlfizetést jelent. Az új csomag ellenére a régit fizetted, vagy elfelejtetted lemondani a régi utalást, miközben elindítottad az újat, még nem bírálták el a jelentkezésed, de magadtól elkezdted a magasabb összeget fizetni, elfelejtetted elutalni az éves támogatást és ilyenek.

Aki nem sárga, annak mindenkinek írni fogok a jövő héten, hogy a túlfizetés vagy alulfizetés miért van. (Vannak egy pár százan…)

Mivel a hónapban még egy számlát sem kaptam, csak a múlt havi befizetéseket tudom feltölteni, mihelyst meg lesz az új, azt is ide fogom rakni.

Az Uniqától már megjött az új kötvény, az NN-től még nem. Ide fogom felrakni azt is, amint megérkezik. Kérlek, addig is töltsd le az Uniqa kötvényét és tedd el magadnak.

Most már végleges, hogy Nagy-Britannia kiválik az Unióból. A kérdés csak az már, hogyan, hiszen a válást már kimondták, de az osztozkodás még el sem kezdődött. Hogyan fog hozzáférni Nagy-Britannia az uniós piacokhoz? Be kell-e tartania az uniós előírásokat? Mi lesz a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkal?

S ez utóbbi az, ami igazán érdekel bennünket, hiszen idehaza is népszerűek az angliai fintech pénzügyi szolgáltatók. Mi lesz velük?

Tamás írt egy cikket arról, mi várható, amit ezúton is köszönünk. Következzen az ő írása:

Brexit és Curve/Revolut/Transferwise

Nagyon úgy néz ki hogy Boris Johnson beváltja fő választási ígéretét és az Egyesült Királyság tényleg elhagyja az EU-t jaunár 31-én, most pénteken. Kíváncsi voltam, hogy ez hogyan érinti a Curve/Revolut/Transferwise számláimat, tekintve, hogy mindhárom fintech cég Nagy Británniában van bejegyezve.

Aki aggódós és siet, annak lelövöm a poént, aggódni nem kell, valószínűleg egyik szolgáltatással sem lesz probléma január 31 után sem.

Kicsit nézzük meg, hogy mi a probléma: Mindhárom cégnek Nagy Británniában van pénzügyi szolgáltatói licence, ezt terjesztik ki az egész EU-ra (passporting). Ezeket a passport jogokat középtávon be fogják bukni, hacsak nem egyeznek meg az EUval arról, hogy megtarthassák többek között ezeket is, aminek várhatóan az EU kemény feltételeket fog szabni (pl szabad munkaerőáramlás, Norvégiához hasonlóan pénzbeli hozzájárulás, stb, akkor viszont mi értelme volt a brexitnek? 🙂 ).

2020 végéig egy átmeneti időszak jön. Ez azt jelenti, hogy a britek továbbra is fizetnek az EU költségvetésbe, viszont nem szólhatnak bele semmibe, de legalább egyelőre minden – így a passport jogok is – maradnak a régiben, azaz a fenti szolgáltatók idén még nyugodtan szolgáltathatnak Londonból. Ezt az átmeneti időszakot meg is lehet hosszabbítani, és mivel a szakértők 2-3 évre taksálják a kereskedelmi megállapodások megkötését van rá esély, hogy még évekig Londonban kezelik a számlánkat. Ha viszont nem sikerül megállapodni, és hosszabbításról sem döntenek, az viszont biztosan a passport jogok végét jelenti (december 31-vel). Akárhogy is lesz, nem a január 31-i határidő lesz az ami vehemens változást hoz a számláinkban.

» Read more