Több információ, pontosabb találat?

A befektetések világában sokan szeretnék kitalálni, melyik lesz a következő nyerő értékpapír. Aki igazán pontosan szeretné megcsinálni a házi feladatát a befektetési döntés előtt, az igyekszik minél több információt összegyűjteni és ebből a lehető legjobb döntést hozni.

Találtam egy érdekes tanulmányt, ami egy nagyon hasonló világban vizsgálta az információk értékét a helyes döntés meghozatalában.

Ez a világ a lóversenyek világa volt. Felkértek egy tucat lófogadásból élő profit, hogy tippeljék meg előre a futamok kimenetelét. Ehhez 88 féle különböző adatot bocsátottak a rendelkezésükre.

Azonban a csavar annyi volt, hogy ebből az adathalmazból először csak 5 adatot választhattak ki és ismerhettek meg, ez alapján kellett döntést hozniuk.

Majd 10, 20 és 40 adatot használhattak fel a többi futamnál.

Az adatok számának növelésével statisztikailag nőnie kellett a találati esélynek. De nem csak az nőtt, hanem a játékosok magabiztossága az előrejelzésük pontosságát illetően.

Ezzel szemben a tapasztalat az volt, hogy a profik előrejelzése egy fikarcnyit sem javult a több adat és a nagyobb adatelemzés ellenére. Nem volt kimutatható előnye a több adatnak a találati pontosság esetében.

Vagyis a több adat és a több elemzés sem hozott nagyobb találati arányt. Egyedül a magabiztosság nőtt, nem az eredmény. A túlzott magabiztosság azonban a legrosszabb tanácsadó. Azt gondolom, hogy tévedhetetlen vagyok, legalábbis kevésbé tévedhetek, mint azok, akik csak fele-negyed-huszadannyi adattal dolgoztak, mint én. Hiszen én rendesen elvégeztem a házi feladatot. Miközben pont annyi eredményt értem el, mint aki a fej vagy írás döntési módszert vagy annál alig komplikáltabb módon döntötte el, mi lesz egy verseny végkimenetele.

A befektetések világa is ezt támasztja alá, az aktívan kereskedők jellemzően nem tudják legyőzni a passzív befektetőket, hiába próbálják minél több mutató alapján kideríteni, milyen cégekre kellene fogadást tenni a tőzsdén.

Ki akar átlagos lenni, avagy verjük meg a piacot.

Az amerikai kisbefektetők teljesítménye

Aktív és passzív portfólió teljesítménye

Akik tudják a jövőt

Share

56 hozzászólás

  • Blend Ahmed
    Pareto-elv? Vagyis nagyon kevés tényező van nagyon nagy hatással az eredményre?
  • Ekvilibrium
    Jó a meglátás. Nem kell túlagyalni. Ha egy cég nélkülözhetetlen terméket kínál, tud árat emelni miközben vásárlót se veszít, és évek óta osztalékot fizet, akkor a portfóliómban van a helye.
  • nobody
    Ebből a tanulmányból félreérthető következtetéseket lehet levonni. Számtalan különböző oka lehet, hogy több adattal nem értek el jobb eredményt, mint kevéssel.
    Pl. Lehet, hogy:
    1. Az adatok értelmezése/gyakorlatba ültetése közben hibát követtek el.
    2. A különböző adatok különböző súllyal jósolják a végeredmény.
    3. Az egyik adat hatástalanítja egy másikat.
    4. 88 adatból nem, de 150-ből nőne a találati arány.
    5. rengeteg olyan adat létezhet, amit még csak nem is mér senki, de mégis döntően befolyásolja a végeredményt.

    Ettől függetlenül a lényeg sztem az, hogy a tőzsde annyira összetett/bonyolult, hogy egy ember nem képes mindet adatot begyűjteni, feldolgozni és alkalmazni. Vannak néhányan azért akik ügyesek.
    A jövőben lehet lesz néhányaknak olyan szuperszámítógépe mesterséges intelligenciával ami megoldja ezeket. Szóval a több adat igenis hasznosabb, mint a kevesebb, csak értelmezni nehéz

  • gaborr
    Vagy lehet ezért kell(ene) AI-t alkalmazni, mert az ember agya képtelen túl sok adattal mit kezdeni?

    milyen az a nélkülözhetetlen termék? példát tudsz mondani? (én nem tudok nélkülözhetetlen termékről, ezért érdekelne) cigaretta?

  • mitel hentes
    Régi szerencsejátékos bölcsesség: Már 7-szer piros számra ment a golyó, most már feketének kell lenni.
    Vagy nem.
    Minden attól függ, hogy az egyes rulettkerék forgatások függetlenek-e egymástól. Ha igen, akkor hiába minden bölcselkedés, és adatsor elemzés.
  • gaborr
    @Én is akarok kommentelni… már nyugdíjba ment $52 AMD árfolyamnál? 🙂 vagy még tartja?
  • Ekvilibrium
    – Pl. az áram. ELMŰ vagy AQN (Algonquin Power & Utilities Corp).
  • Nbazs
    nobody 2-es pontja lehet a kulcs, és hogy “az adathalmazból először csak 5 adatot választhattak ki és ismerhettek meg”

    Ha az 5 adat véletlenszerű lett volna, akkor valószínűbb hogy nő a találati arány. De a profi azért profi, mert tudja hogy melyik adat lesz a segítségére az előrejelzésben. Ha bőséges adatmennyiség áll rendelkezésre, akkor nem az a fontos, hogy mindet ismerd, hanem hogy ki tudd szelektálni a tényleg relevánsakat.

  • Fox
    Azért a lóversenyt a tőzsdéhez hasonlítani enyhén szólva erőltetett megoldás. Nagyjából semmi közük egymáshoz, tehát a tanulmányozásuk eszközei és módszerei is teljesen mások.
    Milyen analógia szerint hasonlítjuk össze az S&P500 részvényeit a Kentucky derbin futó lovakkal?
    Talán az egyetlen közös elem az, hogy senki nem látja a jövőt. De ezt eddig is tudtuk.
  • Én is akarok kommentelni...

    Köszönöm kérdésed, de mint írtam legutóbb is, még nem látom a jelét annak, hogy el kellene adnom az AMD-t. A Teslát is jól elkapkodtam, mikor adjam el, de rábeszéltetek a profit realizálásra.

    Amúgy egyre inkább gondolkodom a dolgon, lévén havi 400 ezerből bőven megvan a család több éves átlag alapján (valós inflációval kúszik felfelé az érték). Jelenleg bérbeadásból származó jövedelmem adózás után 140 ezer forint.
    A 4000 db AMD részvényem a mai USD árfolyamon állampapírba átrakva már havi 270 ezer forintot adna. Szóval szűken mérve már meg is lenne a dolog (ha nem lenne az a fránya SZJA az árfolyam nyereség után) 🙂
    Ha meg csak én megyek “nyugdíjba”, a párom pedig továbbra is dolgozna, akkor élhetném vígan a futballista feleségek életét 🙂 De még szeretem az aktuális munkám, így még tolódik a dolog. Viszont most iskolázom be magam a héten egy újabb területen 🙂

  • András György
    Jó cikk. Azért szeretjük a sok információt, mert igazolja a kemény munka látszatát. Pedig információt gyűjteni könnyű. Ami nehéz, az egy adott terület fundamentumainak pontos megértése. Sajnos ez utóbbi alapján tudjuk eldönteni, mi a lényeges információ és mi nem az.
    fs.blog/2013/10/more-information-decisions/
  • Usespanner
    Amíg nem tudjuk, hogy mennyi extraprofitot lehet tőzsdén elérni buy and hold stratégiával at 5%os államkötvényhez képest, addig ez csak játék.

    Amúgy nem nagyon vannak megbízható adatsorok az oktatásról, bevandorlasrol, háborúkról és szankciokrol.

    Ezért nehéz az elemzés, ezek mind torzítjak a piacot pl egy bux-dax ETF esetén.

  • örök körök

    Amit írsz, lényegében többször is megtörtént a tőzsde története során, amikor egyes szereplők információs előnyre tettek szert (legutóbb pl. a kereskedő botok megjelenésével). Az új, sikeres modell jellemzően hamar elterjed és az lesz az új “átlag”, a piac hatékonysága nő, nem egy valaki tarolja le a piacot.

    A jelenlegieknél nagyobb intelligenciájú kereskedő botok megjelenése azt jelentené lényegében, hogy utána ezek versengenének egymás ellen egy hatékonyabb piacon. Ugyanazokkal az ősi problémákkal szembesülnének, csak magasabb szinten, nagyobb feldolgozandó adathalmaz és rövidebb elvárt válaszidő mellett. Neked meg maradna pont ugyan az a kaotikus lutri, mint ami 100 éve is volt.

  • V.A.Laki
    Ami nekem errol eszembe jutott, hogy ezt a sakkjatek szerelmesei is ismerik, ami ugye a racionalis dontes modellje. Ha egy allas pontos, szuperszamitogepekkel ellenorizhetoen helyes kiertekelesehez pontosan 15 dologot kell tudni (az osszes fontosabb variaciot + a vonatkozo strategiai megfontolasokat), akkor ebbol 3-at ismerve az ember nem feltetlenul hoz rosszabb dontest annal, mintha 11-et ismer. Sot, sokszor 14-et helyesen megfontolva is nagyon beneznek emberek dolgokat. Expert jatekosok tudnak errol meselni.

    Es ez meg az optimista ember meseje, aki hisz benne, hogy nehany szaz (ezer) tenyezo ismereteben a loverseny racionalisan legyozheto. Nem meselunk kaoszelmeletrol, nem sullyedunk mely pesszimizmusba a vilag bonyolultsaga miatt. Ez csak az a resze a tortenetnek, hogy a kis tudasu ember miert gyozi le neha a sokat (de nem eleget) tudo embert egy tisztan racionalis terepen.

  • der_
    Miklós írnál a fx swap-ról?
  • Spurdisznó

    “Jó a meglátás. Nem kell túlagyalni. Ha egy cég nélkülözhetetlen terméket kínál, tud árat emelni miközben vásárlót se veszít, és évek óta osztalékot fizet, akkor a portfóliómban van a helye.”

    Vajon miért gondolom, hogy hosszú távon, ugyanazon a piacon egy passzív index alap kenderbe veri ezt a taktikádat?

  • csgary
    Csak egy információforrás kell: benfentes. Az összes többi sza.t sem ér. Lóversenyek esetében ugyanez az ábra.
  • Szakértő
    A lóverseny egy speciális világ. Ott a befutási sorrendet kell megtippelni, ami alapvetően két egymástól független tényezőtől függ:
    A lovak erőnléti állapota,
    A hajtók motiváltsága.
    Mindkét tényezőt könnyedén lehet leplezetten befolyásolni. Az összes adat, legyen az 88 vagy akár 880000 amiből ezekre lehet következtetni semmivé válhat egyetlen lényeges adat ismerete nélkül.
  • Kiszamolo
    Fox, láttál te már hardcore lovisokat? Ugyanazt a fundamentális elemzést végzik, mint a tőzsdén játszó gamblerek. Szerintem nagyon is találó az összehasonlítás.
  • NAR
    Valamit nem értek. Egyszer van az, hogy “Az adatok számának növelésével statisztikailag nőtt a találati esély.”, aztán meg az, hogy “a profik előrejelzése egy fikarcnyit sem javult a több adat és a nagyobb adatelemzés ellenére.” Most akkor nőtt a találati esély vagy sem?
  • Zabalint
    A helyzet az, hogy a lóversenyen már be vannak árazva azok az információk, amelyek publikusak, és úgy vannak kalkulálva az oddsok, hogy hosszútávon a fogadóiroda nyerjen. Emiatt lehet, hogy a legegyszerűbb ökölszabályokkal jobbak az esélyeid, természetesen akkor is 50% alatt van, hogy n lépés után duplázod a pénzedet.

    A tőzsde annyiban hasonló, hogy ott is beárazódnak az elérhető információk, ugyanakkor nagy különbség, hogy a tőzsde pozitív összegű játék (osztalékok és saját részvény vásárlások miatt), addig a lovi a játékosok szemszögéből negatív összegű.

  • Fox
    “Ugyanazt a fundamentális elemzést végzik, mint a tőzsdén játszó gamblerek”

    Nagyon kíváncsi lennék egy paci tőkeszerkezetére, eszközeire, követeléseire, likviditási mutatójára, és még egy sor adatra.
    Annyira ugyanaz, mint nagyanyám vályogháza meg az Empire State Building. Mind a kettő egy épület.

  • Zol
    Na akkor harmadjára… Üdv Miklós! Kb 3 hete töltöttem ki a form-ot és feladtam a levelet a belépéshez, kb. mikorra várhatok visszajelzést? Tudom, sok melód van, csak mivel sima levél, az se kizart, hogy elveszítik…
  • Szabó Gábor
    “tőzsdén játszó gamblerek” azért ez már kemény arrogancia. Honnan jön ez? Az fx swapról tényleg írhatnál, ahogy előttem már kérték
    sajnos a bennfentes infó se mutatja hogy merre fog menni a részvény ára.
  • Kiszamolo
    Szabó Gábor, mi ebben az arrogancia? Vannak befektetők a tőzsdén és vannak, akik pont olyan szerencsejátékosok, mint az összes többi, legyen az lóverseny, sportfogadás, vagy akármi más.

    Csak nem azt gondolják, hogy jobban tudják, melyik a jobb csapat vagy ló, hanem melyik a jobb cég. Azt gondolják, nekik több az infójuk egy-egy cégről (lóról, csapatról), mint másoknak, ezért okosabbak, mint mások.

    Azt kérték, írjak a swapról. De melyikről, mert rengeteg van: kamatswap, devizaswap, stb.

  • Helmholcz
    pontosan! Az adatokat nem véletlenszerűen kapták, hanem maguk választhatták a “profik”. Ez legfeljebb arra bizonyíték, hogy a lovin 5 jól megválasztott adat is elég, de arról nem szól a cikk, hogy milyen lenne egy laikus eredménye, azaz milyen lenne itt a passzív befektető.

    Általában szeretem a blog cikkeit, de most szerintem Miklós nagyon kifordította az eredeti mondanivalót. A lényeg itt az volt, hogy a több adat nem feltétlenül vezet jobb teljesítményhez, nem pedig az, hogy úgyse tudunk semmit, minden csak szerencsejáték, vegyünk inkább indexeket passzívan és kész.

    Egyébként ez a jelenség TA alapú tradereknél már rég ismert. Attól, hogy 20 indikátort és görbét használsz egyszerre, és a chartod úgy, néz ki mint egy avantgárd festmény, nem leszel sikeresebb.

  • der_
    A devizaswap. Többször is írták a nem írom le hol, hogy az mnb nem fogad el ajánlatot, és hogy így próbálják “erősíteni” a forintot. Értem én, csak nem tudom miről olvasok 🙂
  • Szabó Gábor
    úgy értettem félre, hogy mindenki, aki tőzsdézik gambler. Akkor elnézést.
  • Menyus
    Az a baj ezekkel az összehasonlításokkal, hogy semmi értelmük. Értem a cikket, jó is persze. De aki befektet, hoz egy döntést, pontosan tudja, milyen infókra van szüksége, se többre, se kevesebbre. Arról nem beszélve, hogy a matek része legalább annyira fontos dolog, a pszichóról nem is beszélve. Nem könnyű játék az aktív tőzsdézés, de sokkal több hozamot lehet vele elérni. És a passzívat se nevezném teljesen passzívnak, nem ilyen élesek a határok. Amúgymeg az emberek többségének szerencsejáték volt/marad/lesz a tőzsde.
    Aktív befektetéssel, nagyobb kockázatok mellett az itt megkeresett pénzt porlasztja kisebb kockázatú, kisebb hozamú, kisebb energiabefektetést igénylő eszközökbe a pénzét az ember. Ennek van realitása jellemzően.
  • Kmiki

    En is tartom, csak joval kevesebbet 🙂

  • Ekvilibrium
    – “Vajon miért gondolom, hogy hosszú távon, ugyanazon a piacon egy passzív index alap kenderbe veri ezt a taktikádat?”

    Tévedés. Nézd meg a WTRG (víz), ATO (gáz), UNP (vasút), NEE (áram), WM (szemét) grafikonjait a SPY ellenében 10, 15, 20 vagy 25 éves távlatokban.

  • Andromeda
    Ha hozamot akarsz csökkenteni, akkor diverzifikálj!
    Ha pénzt akarsz keresni, akkor még véletlenül se oszd sokfelé a tőkédet! És akkor bizony szükséged lesz információra, hogy mire fókuszálj.

    Ez kockázatos? Hát persze. De máshogy meggazdagodni nem lehet, még alkalmazottként a munka világában sem.

    Mert az, hogy milyen szakmát választasz, melyik iskolába iratkozol be, melyik céghez mész dolgozni, hol telepedsz le, kivel alapítasz családot, ez mind nagyon kockázatos, pont a diverzifikáció hiánya miatt. De ez adja az erejét is, ettől juthatsz magasabbra, mint az átlag.

    Csak ésszel kell csinálni, a rendelkezésre álló információkat helyesen feldolgozva.

  • headset

    “Nézd meg a WTRG (víz), ATO (gáz), UNP (vasút), NEE (áram), WM (szemét) grafikonjait a SPY ellenében 10, 15, 20 vagy 25 éves távlatokban.”

    Nagyon jó meglátás. Ezek tényleg sokkal jobban növekedtek, mint az SPY.

    De hogyan keletkezett ez a lista? Évek óta ilyen részvényeid vannak?

    Vagy valamilyen keresés eredménye? A szektorokon belül az összes nagyobb vállalat ilyen sikeres vagy vannak az SPY alatt teljesítők is?

  • nyman
    Jó matematika algoritmus kell. Ez működik lóversenynél is. 🙂 index.hu/tudomany/til/2019/10/17/a_matematikai_zsenibol_lett_profi_szerencsejatekos_aki_megalkotta_a_tokeletes_loverseny-algoritmust_william_benter/
  • gaborr
    ELMŰ? De hát felvásárolta az EON. Mi értelme lenne még ELMŰ-t venni? Valószínűleg kivezetik. (igaz én is beragadtam az ÉMÁSZ-ba, mert nem fejeztem be a felajánlási folyamatot…) Az áramnak szerintem az lesz a sorsa, mint a gáznak. Csökken rá az igény, és nem fogja megérni. A víz és a szemét már más tészta. Míg nem államosítják, és piaci alapon működik.

    pedig már akartam kérdezni, hogy minek eladni az arantojást tojó tyúkot 🙂 nekem $17-ról van, de nem ennyi, csak töredéke. ilyen infláció mellett 4 év múlva elég keveset fog érni az a havi 270 (ma sem sok szerintem), nem beszélve a távolabbi kilátásokról. SZJA csökkentés meg ígéretként létezik 😉

  • Ekvilibrium
    – AWK (víz), SWX (gáz), NSC (vasút), D (áram), RSG (szemét). Ezek is verik a SPY-t.

    Ez a könyv ihletett meg: amazon.com/Myth-Capitalism-Monopolies-Death-Competition/dp/1119548195

    Évek óta vannak ilyen részvényeim. Tudatosan kerestem olyan cégek részvényeit, amelyek monopólium vagy oligopólium helyzetben vannak és nélkülözhetetlen terméket kínálnak. A MSFT például 2005 óta kíméletlenül 8% és 20% között növeli az osztalékát. Piaci torzulások nélkül ez nem lenne lehetséges.

    Szektoron belül nem minden nagy vállalat tud ilyet hozni, mert pl. a Pacific Gas and Electric Company (PCG), Kalifornia legnagyobb áramszolgáltatója, 2019-ben csődbe ment.

  • András György
    “Nézd meg a WTRG (víz), ATO (gáz), UNP (vasút), NEE (áram), WM (szemét) grafikonjait a SPY ellenében 10, 15, 20 vagy 25 éves távlatokban.”

    Tényleg könnyű utólag részvényeket választani. Azért a grafikonokon túl nem árt megnézni az értékeltséget sem, a WTRG egészen vicces a 70-es PE mutatójával, de price/sales alapon mind drágább, mint a közismerten konzervatív Tesla részvény.
    A világért se venném el a kedvedet az SP500 veréstől, csak rögzítsük: a kihívás abból áll, hogy az elkövetkező 10-20 évben kell ezt megtenni, nem a mögöttünk levőkben.
    A stratégiádról egyébként az jutott eszembe, hogy a Dow Jones index indulásakor a 11 cégből 9 vasúttársaság volt. Ezek tipikusan nélkülözhetetlen szolgáltatást nyújtottak abban az időben, tudtak árat emelni, osztalékot is fizettek… aztán eltűntek a süllyesztőben.

  • Én is akarok kommentelni...
    @gaborr
    Kivárok. Még nem látom mi lesz a vége az AMD történetnek. Márciusban és májusban jönnek ki megint újabb chipek, az Intelt durván hátba vágta a kínai vírus is (a fő gyáruk leállt 3 hete már, és eddig se bírtak elég chipet gyártani). Szóval lehet nem szép ilyet leírni, de az AMD-nek nem jön olyan rosszul ez a vírus.

    Én most nagyon a június 3-át várom még, az Apple fejlesztői konferenciát. Ha tényleg igazak a visszafejtett infók, az AMD elkezd bekerülni a Mac-ekbe is lassacskán, az pedig egy érdekes napot eredményezhet a tőzsdén az AMD shortosok számára.

  • Kopter Géza
    OFF:
    Nemrég akadtam rá erre a videóra, amiben a Tavarish művésznevű Youtuber egy Pimp my ride-ban feltuningolt, mostanra
    legatyásodott kisbuszt pofozott helyre a haverjával:
    youtube.com/watch?v=2QrEBEbIl4A
    Hogy jön ez a pénzügyekhez? Na, ez az érdekes. A Pimp my ride-ban Xzibit csapata általában olyan embereknek cicomázta ki a járgányát, akiknek általában bontószökevény tragacsa volt. Namost, aki nem tudott/akart egy normál autót fenntartani, az a nyakába kapott egy kicicomázott pénznyelőt, amit aztán, mily meglepő, megint hagyott lerohadni, de mivel már szénné volt customizálva, immár el sem tudott adni normális áron. 😀
  • gaborr
    beszélgetünk itt mindenféle spéci megtakarításokról, miközben elég volt annyit tenni, hogy év eleján BÁRMILYEN egyéb devizába átváltod a forintodat. Év eleje óta:

    EURHUF – 2.78%
    GBPHUF – 3.61%
    USDHUF – 5.96%
    PLNHUF – 2.83%
    CZKHUF – 5.21%
    RONHUF – 3.09%

    Mit nekünk szuper állampapír! 🙂

  • naa
    A lóverseny – tőzsde különbségeihez még:

    – Ha egy lóra nagyon sokan fogadnak, az önbeteljesítő módon nem javítja a ló eredményét, ill. megfordítva, ha egy lovat mindenki utál, önmagában attól az nem fog szükségszerűen rosszabbul teljesíteni – a tőzsde nagyon nem ilyen.

    – Ha jön egy általános recesszió, para, zuhanás, akkor a tőzsdén szinte minden zuhan – a lóversenyen tökmindegy hogyan változik a külső környezet, valaki mindig megnyeri, valaki lesz második, harmadik, stb.

    – Lóversenyen nem tudsz az “átlagos” lóra fogadni, nincs olyan, hogy egy kézenfekvő, minimális energiát igénylő választással jó eséllyel megvered a hardcore lovisok nagy részét – a tőzsdén megveheted az indexet.

    Lovakból portfóliót is nehezebb építeni…

    Szóval összességében… Tőzsdézni sokkal könnyebb!!! 🙂

    Amúgy teljesen egyetértek a mondanivalóval, nem azért…

  • szofter
    Nagy kár, hogy a vakmajom stratégiát nem vizsgálta a tanulmány. Így, mint fentebb is írták, csak az derült ki, hogy egy profi lovis, ha nagyon muszáj neki, ki tudja választani az öt legfontosabb adatot a tippeléshez – és ha kap még ötöt, még 15-öt, még 35-öt, vagy még százezret, az már nem ad hozzá túl sokat az öthöz képest. De ami igazán érdekes lett volna, az az, hogy ha nulla információval kell tippelniük, ahhoz képest javul-e a találati arányuk öt adattal.
  • headset

    “beszélgetünk itt mindenféle spéci megtakarításokról, miközben elég volt annyit tenni, hogy év eleján BÁRMILYEN egyéb devizába átváltod a forintodat.”

    Gratulálunk! Sikeresen megjósoltad a MÚLTAT!

    Ellenben:
    – 2015 márciusban az euro 300 forint volt. Most 340. Ez csak évi 2,5 %-os hozam. (Az elmúlt 5 év márciusi árfolyamai: 300 314 309 313 321)
    – ahhoz. hogy a devizaspekuláció legalább annyit hozzon, mint a MÁP+, az elkövetkező években így kellene alakulnia az euronak: 357 375 394 413 434
    Lehetséges, hogy így lesz. De, lehet hogy nem. Elég meredeknek tűnik ez az árfolyamjóslás.

    És akkor még csak ugyannannyi a hozam, mint egy alacsony kockázatú befektetésnél. 🙁

  • matetoth

    utólag mindig okos az ember, persze szeptembeben már nem lett volna akkora üzlet a váltás (4 hónap, 1-1,5% hozam), illetve egy “hirtelen” kamatemelés sokat változtathat az egyenleten. Szóval csak ésszel…
  • Levente
    +1: A deviza swapról én is szívesen olvasnék a der_ által már említett okból.
  • Szabó Gábor
    Akkor már év elején tesla részvényt venni… utólag .. 🙂
  • gaborr
    lehet mondani, hogy utólag, de valójában jóideje mondom már, hogy nem szabad forintban megtakarítani, ha valaki gondolja keresse vissza a hozzászólásokban. nem sok pénzt tartok forintban, inkább usd alapú részvényekben, vagy olyan etf-ben mely mögött főleg usd alapú befektetések vannak. felesleges leírnom mennyit hozott a konyhára, mert abba is csak belekötnétek 😉 csak, hogy legyen viszonyítási alap, sp500 1 éves hozama 22%, erre jön még az usd erősödése 1 éves távon 9.67%. vagy feltörekvő piaci usd államkötvény etf (közte usd magyar államkötvénnyel), 1 éves hozama 12% erre jön még az usd erősödése 9.67%. persze szüksége van az országnak a szuper államkötvényt vásárló hazafiakra, ezzel nincs baj, én is örülök, ha inkább azt veszik, mint ingatlant.
    köszi, lementem ezt az árfolyamjóslatod 🙂
  • Tomek
    Múlt héten beikszelni a megfelelő lottószámokat… Utólag… 😀
  • Kmiki
    Kedvenc makolasom:
    Haver 2008-ban amerikai techcegnel kezdett kisfonokkent, nem sokkal kesobb, mintegy motivacios jelleggel, hozzavagtak 20k usd ertekben ‘melos’ reszvenyeket, darabjat megszamitottak 10 usd-ert. Mit tudta o, megkoszonte, eltette. Reszveny kilott, forint gyengult… 2013-ban vett belole ket lakast pesten meg egy chf-csodos hazat budan, es meg maradt is neki boven. Azota ugye az is kilott, lakasokat eladta. Ird es mondd: a 2018-19-es kis korrekcio abszolut melypontjan, mert miert ne, a kapott bonuszaert usa techpapirokat vett.
    Remelem azon legalabb bukik valamennyit 🙂
  • Szakértő
    :OFF: A tőzsdelufi kipukkanásához vagy legalábbis zsugorodásához egy katalizátor lehet a koronavírus-hisztéria. Most még “csak” ott tartunk, hogy a Kínai autóipar rosszabb napjai/hetei látszanak. Nézzük meg mi lesz egy-két hét múlva. Én nem a tőzsde további szárnyalására számítok.
    Ti hogy látjátok? Mivé fejlődhet ez?

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.