Most már végleges, hogy Nagy-Britannia kiválik az Unióból. A kérdés csak az már, hogyan, hiszen a válást már kimondták, de az osztozkodás még el sem kezdődött. Hogyan fog hozzáférni Nagy-Britannia az uniós piacokhoz? Be kell-e tartania az uniós előírásokat? Mi lesz a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkal?
S ez utóbbi az, ami igazán érdekel bennünket, hiszen idehaza is népszerűek az angliai fintech pénzügyi szolgáltatók. Mi lesz velük?
Tamás írt egy cikket arról, mi várható, amit ezúton is köszönünk. Következzen az ő írása:
Brexit és Curve/Revolut/Transferwise
Nagyon úgy néz ki hogy Boris Johnson beváltja fő választási ígéretét és az Egyesült Királyság tényleg elhagyja az EU-t jaunár 31-én, most pénteken. Kíváncsi voltam, hogy ez hogyan érinti a Curve/Revolut/Transferwise számláimat, tekintve, hogy mindhárom fintech cég Nagy Británniában van bejegyezve.
Aki aggódós és siet, annak lelövöm a poént, aggódni nem kell, valószínűleg egyik szolgáltatással sem lesz probléma január 31 után sem.
Kicsit nézzük meg, hogy mi a probléma: Mindhárom cégnek Nagy Británniában van pénzügyi szolgáltatói licence, ezt terjesztik ki az egész EU-ra (passporting). Ezeket a passport jogokat középtávon be fogják bukni, hacsak nem egyeznek meg az EUval arról, hogy megtarthassák többek között ezeket is, aminek várhatóan az EU kemény feltételeket fog szabni (pl szabad munkaerőáramlás, Norvégiához hasonlóan pénzbeli hozzájárulás, stb, akkor viszont mi értelme volt a brexitnek? 🙂 ).
2020 végéig egy átmeneti időszak jön. Ez azt jelenti, hogy a britek továbbra is fizetnek az EU költségvetésbe, viszont nem szólhatnak bele semmibe, de legalább egyelőre minden - így a passport jogok is - maradnak a régiben, azaz a fenti szolgáltatók idén még nyugodtan szolgáltathatnak Londonból. Ezt az átmeneti időszakot meg is lehet hosszabbítani, és mivel a szakértők 2-3 évre taksálják a kereskedelmi megállapodások megkötését van rá esély, hogy még évekig Londonban kezelik a számlánkat. Ha viszont nem sikerül megállapodni, és hosszabbításról sem döntenek, az viszont biztosan a passport jogok végét jelenti (december 31-vel). Akárhogy is lesz, nem a január 31-i határidő lesz az ami vehemens változást hoz a számláinkban.
Mindhárom cég nagyon hasonlóan kezeli a történetet, nyilván nem szándékozzák bebukni az európai ügyfélkört, mert elég nagy. Többségük biztos ami biztos alapon létrehozott egy európai céget is, ahová ha kell, villámgyorsan át tudnak majd pakolni minket. Mit jelent ez számunkra. Szolgáltatás szempontjából nem sokat, valószínűleg ugyanazok a szolgáltatások lesznek elérhetőek, amik eddig is. Viszont garancia/felügyelet szempontból már érdekesebb ez a kérdés. Illetve ott van a nem EU-s "surcharge" kérdése, amit ugyan nem a fintecheknek fogsz fizetni, hanem a bankodnak, de azért érdemes odafigyelni rá, mert éppen az olcsó devizaváltás előnyét bukhatod vele, ami mindhárom szolgáltató fő feature-e.
Mi ez a surcharge?
Amikor külföldön fizetsz, akkor a bankod extra költségeket számolhat fel (foreign transactional fee, ami nem egyenlő a devizaváltás díjával), akár akkor is ha a saját devizádban fizetsz. Ha magyar bankkártyát használsz, akkor ebből jó eséllyel semmit nem tapasztalhattál, nem jellemző ez a díjtétel a magyar kondiciós listákban, ugyanis
1. van egy EU-s szabály mely szerint (kicsit zanzásítva) a bank nem kérhet több díjat az EU-n belüli eurós tranzakciókért, mint amennyit otthon fizetnél euróban, vagy ha az országod nem eurót használ akkor a helyi valutádnak megfelelően. Márpedig itthon a kártyás vásárlás általában ingyenes vagy max a tranzakciós adónak megfelelő díj van, tehát az EU ban is maximum annyit kell fizess.
2. A magyar bankok többsége pedig nem tesz különbséget külföldi EU-s és külföldi nem EU-s vásárlás között. (ugyanez a készpénzfelvételről már nem mondható el, de szerencsére mindhárom szolgáltató feltöltése/használata kártyás vásárlásnak minősül, bár Curve-nél lehetnek meglepetések, lásd korábbi cikket: https://kiszamolo.hu/curve-
Ha viszont a Curve-öt/Revolutot/TW-t pl. német vagy dán bankkártyával szoktad használni, akik valamiért jobban szeretnek különbséget tenni az EUs/nem EUs vásárlások között, akkor már érdemes kicsit észnél lenni és átnézni a bankkártya kondiciókat. Ha a britek nem lesznek többé EU-s tagországok, akkor hiába terhelnek a fintechek euróban, az attól még EU-n kívüli euró lesz, és simán megjelenhet a surcharge.
Garanciák.
Mindhárom szolgáltatót jelenleg a Brit Pénzügyi Felügyelet (Financial Conduct Authority röviden FCA) felügyeli. Panaszt tenni náluk vagy a (brit) Pénzügyi Ombudsmannál (FOS) lehet. Állami vagy legalább az OBA-hoz hasonló garanciák eddig sem voltak az itt tárolt pénzre, ezért már eddig sem volt javasolt jelentősebb összeget ezeknél a cégeknél parkoltatni, lásd korábbi Curve cikk. Eddig a brit törvények alapján kellett a pénzünkkel bánniuk, emiatt pl elméletileg az ügyfelek pénzét elszeparálva kell tartsák és csőd esetén a többi hitelező előtt erről a szeparált számláról kell kifizessék. Ha viszont költöznek, akkor a célország törvényei lesznek az irányadók, amiről nem sokat tudok, ha valaki az adott országban él (ld. lejjebb) és jobban képben van, megírhatja kommentben.
Most pedig nézzük egyesével a cégeket:
Curve
A Curve már sok szempontból eddig is külön kezelte a Brit ügyfeleket Európa többi lakosától. Van egy rakás (egyébként igen hasznos) szolgáltatás ami csak a briteknek érhető el: Google Pay, Samsung Pay, Garmin/Fitbit/Wena Pay. (megj: ma startolt el az Apple Pay támogatás és állítólag működik EUból is).
A Curve kártya brit BIN-nel rendelkezik, tehát surcharge-ra érdemes figyelni.
Garanciák szempontjából talán a legkevesebb a rizikó itt, normál használat esetén ugyanis itt nem tárolsz pénzt (kivéve cash card). (lásd korábbi cikk: https://kiszamolo.hu/curve-
A három szolgáltató közül a Curve szeret a legkevésbé beszélni a brexit terveiről, még egy viszonylag friss fórumkérdésre is csak annyit válaszoltak, hogy minden eshetőségre fel vannak készülve. Az utolsó "hivatalos" kommunikáció az ügyben egy tavaly szeptemberi poszt (amikor még az októberi brexitre készültek 🙂 ), eszerint a kártyakibocsátójuk mind az UKban mind az EUban be van jegyezve, de hogy kire gondolnak (a Mastercardra? Wirecardra?) és melyik EU-s tagországra, az rejtély.
Részletek: https://discover.curve.app/a/
Revolut
A Revolut kivár. Pontosabban megvárja, hogy milyen megállapodásokat köt az EU és a britek. Mindenesetre Litvániában bejegyezték a "Revolut Payments UAB" céget, ami "Electronic money institution licence"-t kapott tavaly Mikuláskor ( https://www.lb.lt/en/sfi-
Egyébként a Revolut az egyetlen, ahol egy ici-picit megéreztem a Brexit szelét, ugyanis felkértek, hogy azonosítsam újra magam, mert a jövőben a jogosítvány nem lesz elfogadható, mint személyazonosító okmány. Ugyanis eddig az a furcsa helyzet volt, hogy ugyan az EU-ban általában a jogosítvány nem számít személyazonosításra alkalma okmánynak, viszont a briteknél - mint ahogy nálunk is - igen, és én ezzel azonosítottam magam.
Surcharge szempontból arra érdemes figyelni, hogy a kártyád milyen BIN-nel rendelkezik. Az én tavalyi kártyám már magyar BIN-nel érkezett, tehát valószínűleg nem lesz gond, bár ez sem garancia semmire, nem biztos, hogy egy bank csak a BIN-t nézi. Viszont régen a Revolut is brit BINnel küldte a kártyákat, akinek régi kártyája van, az még inkább érintett lehet surcharge terén. BIN-t például itt lehet ellenőrizni: https://binlist.
Részletek: https://blog.revolut.com/how-
Transferwise
A Transferwise szintén bejegyzett egy céget (TransferWise Europe SA/NV) az EU-ban, ők Brüsszelt válaszották, felügyeletét a Belga Nemzeti Bank látja el. Szintén nem tudom, hogy garancia szempontból ez jobb lesz-e vagy sem. Állítólag a váltás zökkenőmentes lesz, beleértve a többpénznemű számlákat(Borderless account) is. Ez a GBP számla szemszögéből lehet esetleg érdekes, de ha a szintén nem-EU-tag USAban tudnak számlaszámot biztosítani, akkor gondolom az UK-ban is megoldják.
Részletek: https://transferwise.com/hu/
