Most kell kötni nyugdíjbiztosítást?
Balázstól jött egy levél, miszerint felhívta egy “független pénzügyi tanácsadó” cég és az ügynök elárulta, hogy márciusban megszüntetik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, ezért most kell kötni gyorsan egyet, amíg nem késő. Balázs kérdezte, mit hallottam a dologról.
Nos, ezt az ócska trükköt a fundamentások úgy 20 éven át játszották, mindenkit azzal riogattak, hogy a jövő hónapban vége lesz a fantasztikus lehetőségnek, most azonnal kötni kell egyet, természetesen náluk. (Aztán hogy meglepődtek, amikor addig kiáltottak farkast, hogy egy nap alatt valóra vált a rémálmuk.)
Szerintem most sincs ez másként, csak az ügynök találta ki a dolgot. (Annyi esély lehet benne, ha tényleg lesz végre nyugdíjkötvény-állampapír, amit már egy éve ígérnek, akkor lehet, hogy ezzel fogja az állam versenyelőnybe hozni a saját termékét.)
De játszunk el a gondolattal, hogy igaz a hír. Akkor pedig végképp nem szabad kötni ilyen terméket, ugyanis itt nem állami támogatás van, mint a lakástakaréknál volt, hanem SZJA adóvisszatérítés, amit az SZJA törvény szabályoz. Ha ez márciustól megszűnik, akkor minden termékre meg fog szűnni, legyen az új vagy régi. Mert hatalmas különbség az LTP-vel szemben, hogy itt nem állami támogatás van, hanem SZJA visszatérítés, mint mondtam, ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni: teljes mértékben megszűnik. Mindenkinek. (A lakástakaréknál csak az új termékekre nem jár már.) Ahogy ezt meg is szüntették már egyszer 2009-ben a unit linked biztosítások adójóváírását egy egyszerű törvényváltoztatással. Nem volt olyan, hogy aki eddig megkötötte, annak tovább élt, az újakra pedig már nem jár.
Viszont ha mégsem szűnik meg, akkor sem érdemes kötni, mert 3-4 év múlva már több lesz a biztosítás éves átlagos költsége, illetve az abból eredő veszteségünk, mint a megnyert adójóváírás. Aki nem hiszi, ebben a cikkben utánaszámolhat:
Csak az első éves adójóváírást MÁP+ állampapírva berakva már duplán kitermeli a NYESZ számla éves díját, ezek után pedig ugyanúgy kezeled, mint bármely más befektetésedet, csak innen nem veszel ki, csak berakod évente az 500 ezret. Vagy kevesebbet, ha épp úgy gondolod. Annyi a megkötés, hogy csak forint alapú eszközöket vehetsz, de van pár jó külföldi ETF amit megvehetsz, és ott a PMÁK, MÁP+ és BUX is.
Ezen felül még kitermelhetsz 150e éves adójóváírást egészségpénztárból (akár lekötéssel) az már 250e, a lehetséges max. 280-ból. A maradék 30e lehetságes adójóváírást pedig én “bent” hagynám.
Tényleg, egy KATA-snak milyen nyugdíjmegtakarítás lenne hasznos? Azért kérdezem, mert a havi 50e-ből semmilyen nyugdíj nem lesz, ez legalább biztos.
Egyébiránt 380 ezer KATA-s van ma Mo-n, épp most kezdi boncolgatni a NAV, hogy sokan biztosaan trükköznek ezzel..
380e szerintem se kevés..
Egyszer csak olvasod a hirekben, hogy kijon az uj allami nyugdijkotveny. Par nap mulva kiszivarog egy eloterjesztes, amely az szja-visszateriteseket atiranyitja az uj termekbe, de megemeli az osszeget a duplajara, mig a nyesz-onyp-nyb termekekre nem vagy csak minimalis jovairast enged. Aztan egy nap alatt torlik a nyesz tbsz-sze alakitasanak lehetoseget. Te meg bent ragadsz hosszu evekre es veheted a bux etf-et meg a 2% eves koltseggel mukodo alapokat.
Sokkal nagyobb sikerélmény figyelni ezeket az alapokat ajánlati könyv és az eredeti lekövetendő index alapján és dönteni, semmi értelme a unit-linkednek, mert a nyugdíjbiztosítás valójában az.
Akkor innen a CIB-nél érné meg a leginkább?
nyugdijbiztositas.com/nyesz-osszehasonlitas/
Köszi a válaszokat! 🙂
Ugyanígy kell forintos megtakarítás is, miért ne a NYESZ-en tartsam annak egy részét? Ha összességében kevés megtakarításom lenne, annál inkább nyitnék NYESZ-t, mert a kis tőkére vetítve az éves 100e Ft visszatérítés annál jobban esne.
Miért ne használjam ki az éves 100e forint adóvisszatérítéseket? Ez különösen akkor jelentős, amíg még nincs túl nagy összeg a NYESZ-en, de aki pl. amúgy is a Randomnál vagy KBC-nél stb. tartja a megtakarításait, miért ne legyen egy NYESZ-e is?
De elsősorban nyilván a nyugdíjbiztosítással összehasonlítva világlik ki a NYESZ előnye. Ha valami, akkor inkább a NYESZ.
Azzal maximalisan egyetertek, hogy akkor mar inkabb nyesz.
Kevesen lehetnek azok, akiknek tobbfele megtakaritasuk van erre a celra.
Azt gondolom, hogy ha mar komolyan gyujtenek, ezert az osszegert a kockazatokat figyelembe veve inkabb le se hajoljon az ember. A kockazatok miatt.
nem ment át a lényeg úgy látom, a NYESZ jó így ahogy van, most. Csak ebben az az országban hobbi szinten a mindenkori kormányunk szeret keddről szerdára iparágakat kinyírni egy darab tollvonással…aztán amikor ROSSZ lesz a nyesz mert mondjuk kitalálják hogy mást támogatnak ( 1-2-6-8-19 év múlva ) akkor majd ülsz bent még 24 évet a szar konstrukcióban
Szép-szép a NYESZ, de
a) mondjuk az éves összes megtakarításom max 30%-át tolnám bele, ha már a nyugdíjtól 10-15 éves távlatba vagyok, addig semmit.
b) és akkor kezdeném el, ha már mondjuk megvan évente minimum +2-3 milla megtakarítás, tehát ha már csinálom, akkor ki legyen maxolva.
Egyszerűen túl nagy az ország kockázat (szabályozói, deviza, infláció) és sok a korlátozás hogy mibe fektethetek.
Lásd manyup és LTP, ha esetleg valaki úgy gondolja hogy meg lehet bízni a kormányban/államban.
Ez ellen egy védelem van, ha olyan dologba fektetsz, amiben a pártnak is rengeteg pénze van, pl. airbnb. Na, azt nem fogják szétadóztatni.
“Akkor innen a CIB-nél érné meg a leginkább?
nyugdijbiztositas.com/nyesz-osszehasonlitas/”
Szia!
Ez a link csak a banki NYESZ számlákat sorolja fel. Az egyéb értékpapírkezelők között van jobb ajánlat:
Pl. a Random Capitalnál vagy a KBC Equitasnál nincs állománydíj. (A KBC-nél csak akkor, ha nyilatkozol, hogy csak NYESZ számlát akarsz.)
A választék is szélesebb és a kereskedés költsége alacsonyabb.
Egyszeri díj minimáljai:
– 200 000 HUF
– 1 000 EUR
– 1 000 USD
Eseti díj minimáljai:
– 30 000 HUF
– 100 EUR
– 100 USD
2% kezdeti költség.
0.085% vagyonarányos költség / hó.
Díjmentes:
– árfolyammonitor,
– online felület,
– váltások
– nincs kockázati díj (díjmentes a közlekedési baleseti halál)
Ami történhet a pénzzel az:
1., idős otthon költségeinek fedezése
2., a felhasználásig 1-3 év pl államkötvény.
2020-02-10 at 16:55
A KATÁ-sok majd nyugdíjállampapírt vesznek… 🙂
nyugdíj-, vagy bármi nem kockázati biztosítás meg elvből értelmetlen árukapcsolás.
Éves költsége 3%, alaptól függően. Minden egyes évben.
union.hu/sw/static/file/27704pAp1_Go_for__TKM.pdf
Ezt írd be a kalkulátorba és nézd meg, jól jársz-e vele. Spoiler veszély: nem.
“Naa, tovább is lejet gondolni ezt az egészet. Mielőtt beteszed a nyesz-re, megforgatod egészségpénztárban ugyanazt a pénzt. 2×20%-ot kapsz.”
Úgy tudom, az önkéntes pénztárakra használható szja-kedvezmény felső korlátja 150e.
Tehát 375e-nél többet nem érdemes így mozgatni. És ha az EP-be ennyit befizetsz, azt onnan valamilyen ÉRTELMES szolgáltatás-számlával kell kivenned, hogy aztán befizethesd egy NYP-be. Az extra nyereség éves 75e. Nem tűnik soknak.
2020-02-11 at 21:27
Szerintem, ha Mo-on tartod a pénzt valamilyen számlán, akkor még az sem tekinthető megfelelő biztosítéknak, hogy esetleg devizában van. Tehát ilyen erővel simán tedd át állampapírba a nagyrészét 90-95% akár, ami nem kell belátható időn belül. Ha diverzifikálni akarsz a régiótól, akkor a számlát is el kell vinned. Ez amúgy szerintem hozam szempontból várhatóan bukó, ha nincs baj. Ha baj van, akkor meg nem tudom mi van, hogy jutsz hozzá, stb, de felteszem ez nem feltétlenül egy “átlagmagyar” szintű tőkét érintő kérdés 🙂
Csak pillér lesz, szerintem, szóval sosem baj, ha más is van. Ha megvannak a kondíciók, akkor újra kell számolni a nyugdíjat, akit ez érint/érdekel. Pár hónap és talán kiderül, ha már pár év alatt nem sikerült kihozniuk.
A 375-öt nem igazán értem. A 150 ezres korlátban nincs benne a nyesz. Amit írtam, az arról szól, hogy a költségekkel nem számolva ugyanazt az 500 ezer forintot először az ep pénztárban megforgatva majd nyesz számlára téve 200 ezer ft adókedvezményt kapsz.
Egy összegről önmagában nem lehet eldönteni, hogy sok vagy kevés, vizsgálni kellene, hogy mihez képest.
Addig értem, hogy befizetek az EP-be 500e Ft-ot. De hogy érted azt, hogy “az EP pénztárban megforgatva, majd NYESZ számlára téve”? Hogyan mozgatod át az összeget egyik számláról (EP) a másikra (NYESZ)? Ha jól emlékszem, még az EP-i adójóváírást sem kérheted, hogy az a NYESZ számlára kerüljön.
Amúgy jó dolog ez az 20%-os adójóváírás, de azért így 2020-ban, elég röhejes ez a 150e ill. 100e ft-os összeg. Ha jól rémlik, 25 évvel ezelőtt 100e Ft-ban maximalizálták az EP-i befizetések után járó adójóváírást. Ahhoz képest, ez a másfélszeres limit módosítás kutyafitty… És akkor arról ne is beszéljünk, hogy akkoriban nem a befizetések 20%-a után, hanem a 30%-a után járt az adójóváírás. Jó lenne, ha picit jobban ösztönöznék az embereket, mert ez így elég halovány. Ha nem is százalékos mértékben, de legalább az összeghatár módosításában léphetnének…
A biztosításnak nevezett nem-biztosítás jellegű tőkegyűjtő konstrukcióknak adóelőnyük lehet, illetve magáncsőd/keresőképtelenség esetén védelmet élvezhetnek. Ennek például egy olyan országban lehet jelentősége, ahol értelmezhető szociális segély van. Más értelme tényleg nincs.
Random Capital nincs állományi díj, széles paletta, és RC-nél lehet forintban denominált ETF-eket is venni! Pl: SRX8, vagy EXXT-t.
örülök, hogy más is gondolkodik így 🙂
Aki meg az utolsó 10-15 munkás évében kezdené a nyugdíjmegtakarítást, annak szólok, hogy az már KÉSŐ, sosem fog összejönni az szükséges több 10 millió, hogy ne haljon éhen. (mai 40-esek)
Az exceledbe tegyél olyan mezőt, hogy a vagyon értéke EUR vagy USD-ben. Ugye.
Amig a tömeg nem kezdi el kimenekíteni EUR-ba a forintját, addig lenyúlnak tőled belőle évente kb. 3-5%-ot, Innen indul a móka.
Most van egy pesti ház, amben lakunk, azt nem számolom.
Ezen kívül van kb 3-4% látra szóló betét, ez majd csökkenni fog, ha amiket akarok, megcsináltatok, kb 49-50% lakás és kb 45-46% állampapír. Valutám is van valamennyi (kb 1M), de az cash, apránként használom el, ahogy utazom, vagy majd ezt adom az embercsempészknek, ha kell 🙂
Abszolút nem biztonságos (diverzifikált), ellenben túl konzervatív, de amikor a nagyobb összegem beesett (tavaly), már régóta túlzottnak gondoltam az ingatlan és a részvényárakat.
Eddig “jó” volt, mert elég magas hitelt építettem le 10 év alatt, és nem kellett a befektetési lábbal törődni.
Nem érdekel, hogy nem vehetem ki nyugdíjkorhatárig. Hisz az a cél, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor legyen némi vagyonom nem? Ennek egy része a NYESZ-en lesz. A NYESZ mindig abban a részben lesz, amit nem bántok, ennyi.
Akinek nagyobb vagyona van, ott elfér a NYESZ, nem érdekli, hogy nem veheti ki, nem is akar, portfóliót kezeli. Akinek meg kicsi, ott többet számít az az évi 100.000 plusz is.
Tartok eurót, dollárt (meg még más devizát), de forintot IS a portfóliómban, te nem tartasz forintot? Ha “olvasott emberként” nem tartod annak az országnak a devizáját EGYÁLTALÁN, ahol élsz, az “durva”.
Tehát gondolom tartasz forintot is a portfóliódban.
Most figyelj a következő logikai lépésre: azt a részét a portfóliódnak, amit amúgy is forintban tartanál, miért ne tartanád NYESZ-en?
Ha ez a rész abszolút értékben kevés, akkor a 20% visszatérítés szép profitot eredményez arra a részre, tehát logikus a NYESZ. Ha meg nagy a forintos rész, akkor nem mindegy, hogy azt a kis NYESZ-t hány évesen veheted ki? Ugyanúgy tudsz rajta kereskedni, akár devizakitettséget is vehetsz rá. A 100.000 pedig “talált pénz”, ha ha morzsa neked, ha nem
Nem, nekem az a célom, hogy a nyugdíjba “menésemkor” legyen némi vagyonom. Tehát amikor én eldöntöm, hogy nyugdíjba megyek, nem a tehetséges politikusok által meghatározott életkorban, amit jó eséllyel addigra igen kellemetlenül magasra fognak feltolni. A két időpont között akár évtized lehet a különbség, és addig nem akarok az ujjammal dobolni a NYESZ-re várva, hogy használhassam a saját pénzem.
Az, hogy mi a kevés meg mi a sok, azt nem tudon, nyilván nincs az a kis összeg, ami ne jönne jól. A 20-40 % viszont nem jön rosszul.
Nyilván azért mentél nyugdíjba korábban, mert összejött akkora vagyonod, aminek a hozamából, ill. passzív jövedelmeidből kényelmesen meg tudsz élni. Nálam ez azt jelenti, hogy nem élem fel a tőkét, hanem kb. a tőke hozamaiból élek, a tőkét pedig majd öröklik a gyerekeim utánam.
Vagyis megint csak baromira nem érdekel, hogy ki tudom-e venni 50, 60, 65, 70 évesen a NYESZ-en levő tőkét. Majd onnan veszek ki a költségeimre, ahonnan lehet. A NYESZ-en levő tőkét pedig továbbra is befektetem ETF-be, részvénybe, kötvénybe, amibe jólesik.
Soha nem mondtam, hogy csak 1 db NYESZ-em lesz, amikor nyugdíjba mennék és annyi – a NYESZ-en kívüli befektetésem lesz a több, tehát nem érdekel a NYESZ tőkéjéhez/hozamához való hozzáférés.
Ha túl nagy lesz a NYESZ, akkor majd abbahagyom a befizetést. Ez még nem fenyeget