Egy világjárvány hatása a gazdaságra
Most újra egy kórokozó tartja rettegésben a világot, a Kínából kiindult koronavírus, ami közeli rokona a 2003-as SARS vírusnak. Ez utóbbi hírhedté vált, noha csak 750 halálesetet írtak a számlájára. (Már ha hinni lehet a hivatalos adatoknak.)
Jelenleg senki nem veszi komolyan a járvány gazdasági hatását, elég csak az újabb rekordokat döntögető amerikai tőzsdeindexekre nézni. Pedig már most is komoly gazdasági hatása van a járványnak, lévén rengeteg mindent Kínában gyártanak, elektronikai cikkeket és alkatrészeket éppúgy, mint gyógyszerek alapanyagait. Egyre több gyár szembesül azzal az egész világon, hogy fontos alkatrészekhez és alapanyagokhoz nem jut hozzá a kínai leállás miatt. Kiállításokat és egyéb rendezvényeket, illetve turista utakat törölnek szerte a világon. Azonban ez még semmi ahhoz képest, ha esetleg a járvány valódi pusztítást fog okozni. A turizmus, a termelés és kereskedelem is nagyon kitett egy járvány hatásainak.
Azt gondoljuk, hogy a modern világunkban meg tudjuk állítani a gyorsan fertőző járványokat, de a valóságban ez önáltatás, egyáltalán nincs így, különösen mióta ilyen méretű lett a tömegturizmus és globalizált lett a világkereskedelem is. (A jelenlegi koronavírus a kéthetes lappangási idejével tökéletesen alkalmas arra, hogy akár földrészeket utazzon észrevétlenül egy-egy repülő utasai között. Száz évvel ezelőtt is főleg a vasútvonalak mentén terjedt a spanyolnátha.)
Ha meg akarunk állítani egy gyorsan terjedő vírust (ezt vagy reméljük inkább egy következő másikat), minden közösségi teret le kell zárni, beleértve a tömegközlekedést és a munkahelyeket is. Ez pedig akár beláthatatlan következményekkel is járhat a gazdaság számára. Kínában is ez a fő kérdés most: a vírust állítsák meg vagy a gazdaságot? Mert úgy tűnik, a kettőt együtt nem lehet megoldani.
Még nem tudjuk, lesz-e komoly járvány a mostani koronavírusból, de több járvány söpört már végig a világon az elmúlt századokban, így némi elképzelésünk lehet, mivel járna egy világjárvány.
A 14. századi európai pestis a maga 50-200 milliós áldozatával (akkori népességi adatok mellett!) teljes mértékben átalakította az egész gazdaságot. Annyi munkáskéz tűnt el, hogy ez elindította a fejlődést, sokak szerint ez ágyazott meg a későbbi kapitalizmusnak. A mezőgazdaságban a munkaerő-igényesebb növénytermesztés helyett előtérbe került az állattenyésztés. A példa kedvéért a halászatban is ekkor fejlesztették ki a nagy kerítőhálókat, amihez kevesebb ember kellett.
A túlélők jól jártak a pusztítással, mert annyival drágább lett a munkaerő a fellépő munkaerőhiány miatt, hogy ez lényegesen javította a szegény rétegek vagyoni helyzetét. Ehhez még tegyük hozzá, hogy élelmiszerből, ingatlanból túlkínálat lett a piacon, így azok ára is esett. (Európa lakosságának harmada, egyesek szerint közel fele lett a járvány áldozata.)
Ezelőtt egy évszázaddal tört ki a spanyolnáthának nevezett influenzajárvány, ami lényegesen több halottat követelt, mint az egész első világháború. Egy éven át fertőzött három hullámban, félmilliárd ember kapta el és 50-80 millió közé teszik a halottak számát világszerte, ez az akkori teljes népesség (bő) 5%-a volt.
Ami rendkívüli volt a járványban, hogy a legtöbb áldozat 20-40 év közötti egyébként egészséges férfi volt. S nem csak azért, mert az akkor végefelé járó világháború hadseregei remek táptalajai voltak a fertőzés továbbterjedésének, mert a civil lakosság között, földrésznyi távolságokra bármilyen fronttól is főleg az egészséges immunrendszerű férfiak közül került ki a legtöbb áldozat. S még a magasabb társadalmi osztályokat is éppúgy elérte a járvány, mint a fertőzéseknek a rossz életkörülmények miatt jobban kitett szegény rétegeket. (Hogy miért pont a legéleterősebb rétegekben volt a legnagyobb a halálozási arány, arra sok elmélet van, de most erre nem térnék ki.)
A fertőzés valószínűleg egy Kansas állambeli kiképzőtáborból indult, onnan hurcolták át az amerikai katonák Európába, hogy aztán néhány hónappal később már Új-Zélandon is felüsse a fejét a fertőzés. S miért éppen spanyolnátha a neve, ha nem is Spanyolországból indult és nem is végzett kiemelkedő pusztítást ott? Az ok a háborús cenzúrában keresendő: mivel Spanyolország nem vett részt a világháborúban, így a többi országtól eltérően az újságok szabadabban írhattak a problémáról. Így ragadt rá a fertőzésre a spanyolnátha név.
A fertőzés egy év alatt három hullámban pusztított, a legelső hullám halálozási aránya még alig volt nagyobb, mint a szokásos influenza esetén, igazán hatalmas csapást a második hullám jelentett 1918 őszén. A második hullám 1918 augusztusában szinte egy időben bukkant fel Franciaországban, Sierra Leonében és az Egyesült Államokban is, a halálozás világszinten október-novemberre érte el a tetőpontját. A legszigorúbb karantén-előírások is teljesen hatástalanok maradtak, csak a teljesen izolált területek, mint Grönland északi része úszták meg a járványt.
A korabeli újságok cikkei alapján a kereskedelemben 30-70%-os volt a visszaesés a járvány, a karanténok és az ellátás nehézségei miatt. Kivételt képeztek a gyógyszertárak és logikus módon az ágymatracokat és felszereléseket árusító boltok.
A vasutasok harmada vált munkaképtelenné az influenza miatt, a telefontársaságok annyi munkatársat vesztettek el (zömét szerencsére csak átmenetileg) a telefonközpontokból, hogy megkértek mindenkit, feleslegesen ne használják a telefont. A föld alá összezárt bányászok között akkora volt a fertőzöttek aránya, hogy komoly fennakadások voltak a kitermelésben, beleértve a fűtéshez akkor nélkülözhetetlen szénkitermelést is.
A nagyobb halálozási arányt mutató államokban még 11 évvel később is kimutatható volt a kieső munkaerő miatti nagyobb bérnövekedés. (Mint említettem, a halottak fele 20-40 év közötti volt, szemben az egyébként jellemző időskorú és gyerek áldozatokkal.) Azonban a szövődmények miatt a fertőzést túlélő férfiak jövedelme 5-9%-kal volt kisebb a betegségen át nem eső férfiakkal szemben évtizedekkel később is.
Mindezek ellenére, bár az érintett egyének és a családok életében nagy pusztítást végzett az influenza, a gazdaság viszonylag könnyen túltette magát rajta, az említett lokális munkaerőhiányt és cégtulajdonosok halálát, illetve a bankok által az elhunytaktól nem behajtható hitelállományt leszámítva. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a spanyolnátha amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen el is tűnt 1919 tavaszán. Egy erős visszaesés kimutatható az 1919-1921-es gazdasági növekedésben, de utána úgy tűnik az adatok alapján, hogy a gazdaság visszatalált a rendes kerékvágásba. (Hogy aztán az 1929-es válság törje azt derékba, de ez már egy másik történet.)
A járványok hatása a világgazdaságra nem eléggé kutatott terület, pedig amint azt a történelem mutatja, bármikor kitörhet a következő járvány s igazából semmi fegyverünk nincs ellene. A karanténok nem hogy segítenék a járványok megfékezését, hanem ahogy a mostani kínai esetek is egyre több esetben igazolják, inkább azok is elkapják a fertőzést, akik a karantén előtt még egészségesek voltak, miközben már rengeteg fertőzött elhagyta a lezárt területeket. Egy több hetes lappangási idővel terjedő vírus kellő fertőzési potenciállal a mostani globalizált világban eléggé megállíthatatlannak tűnik és a gazdasági hatása is nagyon szerteágazó lehet az egész világgazdaságban.
Reméljük, nem a mostani koronavírus lesz ez a vírus, de érdemes lesz komolyan venni a gazdasági hatását, ha nem sikerül megállítani a terjedését.
ööö nem, nem az. Talán lesz majd egy járvány amit nem tudunk megállítani, de a jelenleg nagyonis jó kezeljük a járványokat. Szerintem pénzügyi tanácsadóként inkább ne terjeszd az egyébként téves véleményedet a járványokról. Megteszi ezt helyetted az ÖSSZES újság, ami hetek óta csak ezzel van tele.
Először is minden hátsó szándék nélkül kérdem: mit értesz az alatt, hogy pl. a mostani járványt jól kezelik?
Bő egy hónapig titkolták a létezését is, aki a valóságot tudósítja a világ felé karanténba zárják (hehe), a statisztikák a fertőzésekről/gyógyulásokról/halálesetekről mennyire hihetőek? Pár napja volt, hogy eldöntötték, kevéssé hamisítják a számokat, meg is ugrottak a számok nem kicsit. Ami még a karanténba zárt kínaiaktól kijutott infó szerint a mostani számokat is meg lehet nyugodtan szorozni egy nem biztos, hogy egyjegyű számmal. Ha az alatt azt érted, hogy jól kezeljük a mostanit is, hogy aki tüsszent, vagy köhint nem lövik le azonnal, akkor egyetértünk.
Én két dologtól félek, ami után tényleg jöhet az apokalipszis (és szerintem ebben eddig szerencsénk volt):
India és Afrika “érintetlen” még. Előbbiben 2,5 mrd ember, utóbbiban nincs is infrastruktúra.
A spanyolnáthában egyébként is az volt a fura, hogy nyugatról indult. Korábban minden “rendes” járvány keletről érkezett.
De ha már pestisről is írtál, akkor manapság az afrikai hemorrágiás lázas fertőzések (ebola, marburg) se piskóták.
Ez az ijesztgetős narratíva a sajtó narratívája, nekik jól fekszik: halál, maszkos emberek, karantén stb. Befektetőként egyik fő feladat, hogy ne tegyük magunkévá a mainstream sajtóban megjelenő értelmezéseket, mert a legritkább esetben fedik a valóságot. És ne próbáljunk szakértőként viselkedni kompetencián túli területen.
A koronavírus jelenleg non event tőzsdei szempontból. Évente több százezer ember hal meg sima influenzában, miért dőlne össze a világgazdaság néhány ezer halottól? Nem fog, ahogy eddig sem tette:
lustaport.wordpress.com/2020/01/24/jarvanyok/
Spanyol nátháról:
brooklyninvestor.blogspot.com/2020/02/coronavirus-munger-etc.html
Én is azt gondoltam, amit te, meg a legtöbben: egyszeri eset volt a világháború miatt. Meg fejletlen egészségügy. Aztán utánaolvastam, hogy nem a fronton pusztított csak és hiába volt minden komoly karantén.
Szerencsére ennyire fertőző betegség ritka, a legtöbb járvány se nem ennyire fertőző, sem nem ennyire halálos.
Nem a halottak a gond, hanem a védekezés. Vagy termelünk és kereskedünk, vagy minden embert otthon tartunk, lemondunk a turizmusról, a világkereskedelemről és a többiről. Kínában már a készpénzt is kéthetes karanténba zárják és fertőtlenítik a jegybankban. Nyilván ok nélkül.
Szerinted hány halott kell ahhoz néhány luxushajón vagy hotelben, hogy az emberek lemondják a nyaralásukat meg a repülésüket? Néhány tucat elég.
Hogy ne akarjanak rendezvényekre járni? Semmilyenre se.
Amikor egy embert megkéselnek Allah nevében, aztán a turizmus abban az országban 30%-ot esik egyetlen bolond miatt hónapokon át.
Mert az emberek attól félnek, hogy ő lesz a következő az évi 20 millió turistából.
Szerintem te bagatelizálod el a hatását.
Persze, amíg messze van, nehéz komolyan venni.
S nem mondom, hogy a mostani vírus lesz az. Remélem nem. De messze nem látjuk még erről sem, hogy mi lesz belőle.
Jó esetben fél év múlva elfelejtjük ezt is. De talán még korai ezt kijelenteni. Most bezárták a gyárakat Kínában, de hát lassan ki kell nyitni őket. Akkor derül majd ki, lesz-e komoly fertőzés.
– A kínai turisták számának zuhanása miatt a department store eladások 10% felett csökkentek máris, a városban levő duty free boltok pedig 50%-kal.
– Nyilván a külföldi turistákat (kínaiak) kiszolgáló szállodák forgalma is összeomlik egy időre. De a belföldi utazás is visszaesett, vészharangokat kongatnak már ezen a fronton is.
– A hipermarketek forgalma csak azért nem zuhant nagyot, mert Koreában már divatossá vált az internetes bevásárlás.
– Olyan sok koncertet lemondanak, rendezvényszervező barátom panaszkodik, hogy nem tudja kifizetni az alkalmazottait.
Szóval gond van náluk minden olyan területen, ahol kínai kapcsolat van, vagy emberek gyűlnek össze. Pedig Koreában összesen 30 beteg van.
Miklóssal értek egyet. A többiek bagatelizálják. Mivel a jelenleg ott tartunk képességben, hogy a “védekezés az a fizikai kontaktus kerülése, mint 100 éve. Már ha ez nevezhető védekezésnek. Ennyit tudunk jelenleg tenni. Ha fizikai kontaktus nincs akkor viszont munka se nagyon. Ha munka nincs még a legalapvetőbb dolgok is problémásak, pl étkezés, ugyanis azt is elő kell állítani. Egy komolyan fertőző járvány hazavágja a gazdaságot (is)
Nézzük az első teóriát: nem kell komolyan venni. A tőzsdén most sem veszi komolyan senki, így aztán az árfolyamokra gyakorolt hatása se jelentkezik.
De nézzük meg azt a lehetőséget is, hogy egyszer valaki -bármilyen ijesztő hír hatására- komolyan veszi. Akkor bizony elindul egy igen komoly eladási láz. Véleményem szerint ez a pont nincs már nagyon messze. Biztos vagyok abban, hogy idén el fog érkezni és 30%-nál nagyobb mértékű esést fog okozni a mai árfolyamokhoz képest mondjuk az S&P 500 ban, de nyilván a többi részvénynél is.
Hogy pontosan mikor lesz ez a lejtmenet és meddig tart, azt is nagyon jó lenne tudni, de erre ma még a fentinél pontosabbat nem tudok mondani.
Járványt megállítani nagyon nehéz, mai világban szinte lehetetlen. A legfontosabb a már fertőzöttek megfelelő kezelése, illetve kórházak, ellátórendszer felkészítése nagyszámú beteg ellátására. Nem hiszem hogy fejlett világban jövőben lesz hasonló pusztítású járvány mint a történelemben, hacsak nem szabadul el valami szupervírus.
A lezarult esetek 17%-a vegzodott halallal eddig. Remeljuk, hogy ahogy novekednek a szamok, egyre tobb emberben lefolyik a betegseg, a halalozasi arany csokken, de jelen pillanatban a sajtoban keringo 2-3%-os arany felrevezeto.
és kb 30 000 évente csak az eu-ban közlekedési “baleset”ben
Ja, hogy az társadalmilag teljesen elfogadott civilizációs veszteség, meg amúgy is kell pörögni az autógyáraknak….
Hogy miért gondolom játszmának?
Mondjátok, hogy összeesküvéselmélet, de én látom azért az elég erős összefüggést:
kiszamolo.hu/?s=aut%C3%B3ipar
portfolio.hu/gazdasag/20200210/europaban-is-terjed-a-koronavirus-415221
jarmuipar.hu/2020/02/koronavirus-szomszedban-bezartak-egy-autogyarat/
Tudva, hogy a lappangási idő 24-30 nap is lehet (eddigi extrém esetek), és tudva, hogy közben is fertőzhet a beteg, meggyőződésem, hogy a vírus megállíthatatlan.
A kínán kívüli esetek is exponenciálisan nővekednek (de a legtöbb EU ország még mindig csak akkor végez tüdőfolyadékos tesztet ha az illető 14 napon belül Wuhan-ban járt (kína más része nem számít). Másféle teszt nem megbízható (fals negatív esetek).
A kínaiak szerint újra lehet fertőződni kigyógyulás után, és másodjára sokkal halálosabb, mint elsőre (második tüdőgyuszi). Aki tüdőgyuszis lesz, azoknak 19%-a szorul intenzívre.
A legfontosabb a személyi higiéniát pörgessük maximumra és ne menjünk tömegbe, főleg ne Távol-keletiek közé, vagy akik arra mászkáltak. 5-6 hét múlva okosakabbak leszünk, de lehet világjárvány.
És ott aztán nehéz lenne karantént csinálni.
“Szerencséjükre” a rossz higiénia miatt talán alapvetően védettebbek a hasonlókkal szemben.
Egyébként én sem értem az 1-2%-ra becsült halálozást, mert a gyógyultak arányában ez inkább jelenleg 20% körüli (persze várhatóan csökkenni fog, mert meghalni 3 nap alatt is lehet, gyógyulni meg 3 hét is kellhet)…
(Persze nem tudni ténylegesen hány fertőzött van, abból ténylegesen hány gyógyult vagy hány halt meg…)
– Vasárnap kezd rosszul lenni, de hátha csak kis nátha, hétfőn bemegy dolgozni, amúgy is sok mostanában a munka, keddre elmúlik. Tömegközlekedésen, majd munkatársaknak átadva.
– Keddre már rossz a helyzet, elmegy a háziorvoshoz, hiába megy elsőnek, belőzi egy csapat öregasszony, akik jókat pletykálnak az orvossal, végül 3 óra után, a rendelőt végigfertőzve sorra kerül.
– Az orvos azt mondja, ez influenza, és még felír hozzá egy antibiotikumot(!), menjen haza, feküdjön. Patikában újabb emberek megfertőzése.
– Fekszik, de csak rosszabb lesz. Éjszaka hívja az ügyeletes orvost, első körben az lerázza, pár óra múlva kimegy. Mentőt hívnának, de nem sürgős eset, ezért taxival megy sürgősségire.
– Sürgősségin befektetik pár haldokló beteg mellé, akiket megfertőz. Napokkal később kezdenek koronavírusra gyanakodni.
igazad van, de amíg nincs itthon megbetegedés, addig semmi értelme egy olyan orvosnak nem influenzára gyanakodnia, amíg az illető nem fertőzött helyről jön. A többi részben szomorú, részben pedig nem igaz, vagy csak részben az.
Másrészt meg maradj otthon minden köhintés miatt? Ez szimplán nem megoldható.
+tegyük hozzá, hogy minél többen, többfelé megkapják, annál nagyobb eséllyel mutálódik. Jó esetben ennyira/annyaféleképp, hogy akik már (szerencsésen) túlestek a fertőzésen, azoknak a sejtes immunválasza sem ér egy fabatkát sem…
És ha nincs elegendő ember az alapszolgáltatásokhoz (orvosik/boltok/gyárak), akkor fogynak az emberek és készeltek is.
+0ott is bezuhan a gazdaság, ahol épp nem vészes a járványhelyzet…
Én azt mondom, mákunk van Kínával, mert a számok kétségtelenül hamisak, de gőzerővel mozgósítanak amit csak tudnak a fékezésre; ezek között bármi drasztikust is…
Ugynez Indiából már durvább lenne – azaz az a kérdés, mikor megy arra a járvány…
Tőzsdét szerintem azért nem érintette annyira a történet (még), mert kitolódott ezzel (megint) a monetáris szigorítás. Ebben a ciklusban messze ez a legfontosabb tényező, kis túlzással minden más egyszerűen csak zaj a fake news és a politikai unortodoxitás tengerében. Tök mindegy a cégek általános eredménye, amíg – jobb híján – úgyis ömlik a tőzsdére a pénz.
Úgy tudom, egyelőre bizonytalan, hogy lappangási időszakban is fertőz, a német cégnél járt kínai beteg példája miatt gondolták így, de utólag kiderült, hogy már voltak tünetei Németországban is, mielőtt hazaindult repülővel.
“igazad van, de amíg nincs itthon megbetegedés, addig semmi értelme egy olyan orvosnak nem influenzára gyanakodnia, amíg az illető nem fertőzött helyről jön.”
Hát volt egy hír, ahol az illető konkrétan fertőzéshez közeli helyről jött, és lepattintották. De amúgy ebben igazad van, én csak azt akartam érzékeltetni, elég sokszor továbbadná az illető, mire kiderül.
“A többi részben szomorú, részben pedig nem igaz, vagy csak részben az.”
Igazából nagyrészt egy konkrét eset alapján költöttem (családban, másféle fertőzés), csak a hétfőn nem megy munkába rész volt teljesen kitaláció, a többit az élet írta.
Egy példa:
reddit.com/r/Coronavirus/comments/f57kox/professor_of_epidemiology_at_harvard_university/
Kiszámoló általánosságban beszélt a járványokról, hogy nem sokat tehetünk ellenük. Ez óriási tévedés. Ezen a blogon ex cathedra léphet fel, de ettől még egyáltalán nem válik szakértőjévé a témának.
Nem csak, hogy rengeteget tudunk tenni hanem minden nap rengeteget teszünk a járványok megelőzéséért / megfékezéésért. 100 év alatt annyit fejlődott az orvostudomány mint az azt megelőző 2000 alatt tehát a spanyolnáthával meg a pestissel jönni abszolút értelmetlen.
Csak remélni tudom, hogy a hozzászólók jobban értenek a pénzügyekhez mint az egészségügyhöz, mert arról a többségnek fogalma sincs a hozzászólásokat olvasva.
Amikor megjelentek az első hírek a vírusról, akkor épp influenzával vergődtem otthon. Nyilván nem a koronással. Be vagyok oltva influenza ellen és emiatt-vagy nem emiatt-, de normál lefolyású volt nálam. Szövődmény nélküli. “csak” 2 hétre estem ki a melóból. Amikor először bementem dolgozni meglepődve tapasztaltam, hogy a tömegközlekedésen utazva egyetlen emberen se volt védőmaszk. Mintha a híradó csak egy esti film lenne. Teljesen védtelen az ország!!
Emlékszem arra, hogy amikor a H1N1 madárinfluenza járványtól kellett félni, akkor az volt a cégnél a “védőintézkedés”, a vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében, hogy betiltották a kézfogással történő üdvözlést. Vicc. Mintha ezzel meg lehetne előzni. . .
Ha jól értem többen kongatják a vészharangot, de velük nem értesz egyet, de nem szeretnéd kifejteni, hogy miért (az eddigi érveid ezt sugallják).
A jelenlegi járványt biztosan jól kezeljük, ha exponenciálisan gyorsulva nő a pozitív tesztek száma, kínán kívül is, bár én laikus vagyok, kérlek nyugtass meg.
Miklóssal értek egyet abban, hogy a fő kérdés: dolgozni, vagy hatásos karantént fenntartani? Érzésem szerint a “dolgozni” felé billen a mérleg nyelve Kínában. Azt a pár % emberáldozatot simán bevállalja a Párt a totális gazdasági összeomlást elkerülendő. Arra tippelek, hogy az információ áramlásának kontrollja újra szigorúbb lesz, mint az embereké.
azt ugye tudod, hogy a vírusok kint tartásában 0 szerepet játszik a (műtős/orvosi) maszk. Annak egy lényege van, hogy amikor nyitott száj vagy vágás felett köhögsz/csöppensz, akkor ne a másikba essen a dolog. Nincs értelme járvány ellen védekezni vele. Ha te vagy beteg, akkor vedd fel (illetve maradj otthon).
Egyébként vicces vagy nem vicces, a kézfogás nagyon sok kórokozót terjeszt. Ezen kívül az orvosok hosszú köpenyének az ujjvége. Azt is le kéne vágni, és sokkal kevesebb lenne a kórházi fertőzés. Ilyen kis semmiségek számítanak…
Ha a kettő EÜ gép nem áll rendelkezésre, akkor a kórházban sem tudják kezelni a beteget, emiatt volt állandó a betegek száma egy ideig, illetve lassan nőtt. Annyi fertőzöttet vettek fel a kórházakba, amennyi gép állt rendelkezésre. A maradék “enyhe” eset megőrzőkbe került, ahol nem kapott kezelést.
Ha a vírus átterjed bárhova, ahol nincsen jó EÜ, akkor vége a dalnak. India ilyen hely és közel van.
Ha bentmarad Kínában és a fejlett világban, akkor megállítható.
az elmúlt járványok hatásai…