Hónap: 2023 március

Kovács Tamás Egy névtelenséget kérő Wise alkalmazott küldte ezt a levelet a blogban is említett fizetős Revolut feltöltéssel kapcsolatban:

Tamásék felvették a babváró hitelt, de aztán a gyerek születése után elváltak. Ezután tudni szerette volna, hogy akkor most mi lesz a babaváró hitel sorsa.

A zöld bankban mindenki mindent mondott. Az egyik ügyintéző szerint, mivel a gyerek megszületett, minden marad a régiben, a hitel továbbra is kamatmentes. A másik ügyintéző úgy vélte, hogy csak az ötéves periódus végéig marad a kamattámogatás, utána normál kamatú lesz a hitel. A harmadik ügyintéző nem mert még tippelni sem, azt ajánlotta, írjon Tamás e-mailt a banknak.

Az e-mailes kérdésre azt a választ kapta Tamás, hogy telefonon érdeklődjön vagy a bankfiókban, ott, ahol azt tanácsolták neki, hogy inkább e-mailben érdeklődjön.

Ezen berágva levelet írt a panaszával, amire szintén nem kapott választ, csak egy CTRL-C CTRL-V semmitmondó üzenetet. Konkrét választ azonban még nyomokban sem tartalmazott a válaszlevél.

Egy újabb tipp az volt, hogy az eddigi 46 ezer forintos törlesztő 67 ezer forintra fog nőni. Hogy ezt miért gondolta az ügyintéző, az Tamás leveléből nem derül ki.

Aztán hogy teljes legyen a káosz, jött egy postai levél a bank központjától, miszerint a hitel havi törlesztője 2023 közepétől, a hitel szüneteltetésének lejáratától, 163 ezer forint lesz, ami azért viccnek erős lenne.

Itt tart most Tamás, a bankban mindenki homlokegyenest mást mond, konkrét választ senkitől nem kapott, sem személyesen, sem e-mailben, sem levélben, ellenben van több “ajánlata” 46 ezer és 163 ezer forint közötti havi törlesztőkkel. A bankban úgy dobálják őt egymás között az ügyintézők, mint a forró krumplit, pedig azért nem egy olyan történt vele, amire még nem volt precedens, egyszerűen csak elvált a gyerek születése után.

Az a rossz hír, hogy a bank központi levelének lesz igaza, a 163 ezer forintos törlesztővel. Még pedig azért, mert a babaváró hitelt házasok vehetik csak igénybe. Ha megszűnik a házasság, akkor a kamattámogatás okafogyottá válik, függetlenül attól, hogy a bevállalt gyerek már megszületett, így a hitel a bank által nyújtott személyi kölcsönné alakul át, annak megfelelő kamattal. (A gyerek megszületése csak annyival teszi jobbá az ügyet, hogy legalább az addigi állami kamattámogatást nem kell egyösszegben visszafizetni.)

A hitel kamatozása az ötéves állampapír kamatozásához lesz kötve, annak a 130%-a plusz néhány százalék, ezért jön ki egy ilyen magas havi törlesztő.

Tamás csak annyit tehet, hogy megpróbálja kiváltani a hitelt egy másikra. Ha van ingatlana, ami tehermentes, vagy még elbír 10 millió forint további szabadfelhasználású hitelt, akkor az lenne a legjobb megoldás. (De itt a jövedelmet is nézni kell, mert az is meg van kötve, hogy a fizetés hány százalékát teheti ki az összes havi hiteltörlesztés.)

Könnyen lehet, hogy rémálommá válik Tamásnak a felvett hitel, ha a jövedelme miatt nem tudja kiváltani másikra a hitelt. Akkor sajnos marad az eredetileg tervezett havi törlesztő három és félszerese a válás miatt.

Esetleg meg lehet próbálni csökkenteni a hitel összegét, eladni autót és hasonló dolgokat és a kapott pénzt befizetni a hitelbe. Ha sikerülne mondjuk levinni a tartozást tízmillió forintról ötmillióra, mindjárt feleannyi lenne a havi törlesztő.

Érdemes lenne Tamásnak beszélni valakivel, aki képben van a hitelpiacon, valószínűleg hiteles Gáborunk is tudna ajánlani alternatívákat.

Izgalmas időket élünk. Tönkrement egy amerikai nagybank, amelyikkel igazából semmi olyan probléma nem volt, amit ne lehetett volna kezelni, csak áldozatul esett egy bankpániknak. A leértékelődő hosszú kötvényei miatt (amivel tele van a többi bank is) tőkére volt szüksége, de tőke helyett egy bankpániknak lett az alanya. Néhány nappal később az óceán túloldalán a második legnagyobb svájci bankot is csak úgy lehetett megmenteni, hogy összeolvasztották a legnagyobb svájci bankkal, miközben bár nem volt túl jövedelmező a bank és a menedzsment sem volt éppen a legjobb, de minden pénzügyi és likviditási mutatójában hozta az európai átlagos szintet.

Sokaknak felsejlett 2008 réme, amikor befagyott a bankközi piac, sok bank tönkrement, sok másikat pedig csak hathatós állami beavatkozással sikerült megvédeni, s a válság következményeit még hosszú évekig nyögtük.

Aki egy kicsit is érdeklődik a közgazdaság iránt, kívülről fújja, mi okozta a subprime válságként elhíresült, 1929 óta a legnagyobb pénzügyi válságot okozó 2008-as válságot.

A 2001-es gazdasági válságot (szürke mező a grafikonon) az amerikai jegybank kamatcsökkentéssel igyekezett ellensúlyozni és az addigi 6,5%-os alapkamatot levitte egészen 1%-ra. Így kívánta élénkíteni a gazdaságot, felpörgetni a fogyasztást és a hitelezést is.

Az amerikai alapkamat változása:

A hirtelen jött olcsó pénzt a bankok ki akarták helyezni, de a normál piac már telített volt, ezért egyre nagyobb kockázatot vállalva a subprime vagy másképp fogalmazva másodrendű, nem annyira jó adósokat szólították meg a hitelekkel.

Ennek köszönhetően megugrott a másodrendű, kevésbé jól fizetőnek számító hitelek aránya 2003 körül.

Ha pénzt öntünk a gazdaságra, akár olcsó hitel formájában is, akkor vagy előbb, vagy utóbb, de felüti a fejét az infláció. Először a befektetések területén, később a napi fogyasztási cikkek áraiban is.

A FED megijedve a 4% környékére nővő inflációtól, 2004-től folyamatosan visszaemelte az alapkamatot a kilencvenes évek szintje közelébe, egészen 5,25%-ig. (Ami, még egyszer, teljesen normális kamatszint volt, kevesebb, mint a kilencvenes évek második felében megszokott és lényegesen kevesebb, mint a nyolcvanas évek elején.)

Azonban a megemelkedett kamatszintet sokan nem tudták fizetni, így kitört egy világszintű bankpánik a bedőlő ingatlanhitelek miatt, illetve az ilyen hiteleket összecsomagoló pénzügyi termékek és az ehhez kapcsolódó tőkeáttételek miatt. A krízist a Lehman Brothers csődje durrantotta be igazán, akkor lett világméretű a válság.

Eddig az alaptörténet, amit mindenki ismer és a következményeit is, a legnagyobb pénzügyi válságot 1929 óta.

Azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy amint az a fenti ábrán is látszik, a subprime hitelek aránya a legrosszabb pillanatban sem haladta meg a 14%-ot, s nem is minden subprime-nak hívott hitel mögött volt rosszabb adós, lehet, hogy a hitelkihelyezés formája miatt (pl. rövid fix kamat után változó kamatperiódus) került subprime címke a hitelre.

2009-ben ezek a subprime hitelek 17,4%-a volt nem teljesítő, azaz legalább 90 napos elmaradásban lévő. A válság kitörésekor, 2008-ban a teljes hitelállomány 4,5%-a volt nemteljesítő, ami egy 2002-es 2,4%-hoz képest erőteljes emelkedés, de azért mégsem a világ vége. S ne felejtsük el az amerikai elsétálás jogát: ha bármi oknál fogva nem akarom fizetni tovább az ingatlanhitelemet, akkor a bank elveszi a házam, de annál többet nem követelhet. Ha 10% önerővel vettem az ingatlant, de közben ennél jobban estek az árak, egyszerűbb volt sokaknak lemondani az ingatlanról és a hitelről is. Olyanoknak is, akik egyébként tudták volna fizetni a hitelt.

Vagyis önmagában az amerikai lakáshitel-állomány helyzete nem indokolta a világválságot. Egy 4,5%-os nemteljesítő hitelállomány, ahol a veszteség nagy része visszajön az ingatlanok kényszerértékesítéséből még nem ok egy pénzügyi összeomlásra. (Már a válság okaként, a munkanélküliséggel együtt tovább nőtt később a nemfizető hitelek aránya, egészen 2016-ig magasabb volt a nemteljesítő hitelállomány, mint 2008-ban, a válság kitörésekor.)

A válságnak nem az oka, inkább az indoka volt a hitelállomány romlása. Egy ugyanolyan pánik keletkezett, mint amit kicsiben most látunk. Túlértékelt tőzsdék és eszközárak, mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatti túlzott hitelezés, emiatt berobbanó infláció és erre válaszul megemelt alapkamatok, a megemelkedett kamatok miatt fizetési nehézség a túlhitelezett cégek, államok és magánemberek között. Ez történt 2008-ban és nagyjából ugyanezt csinálta és csinálja az amerikai jegybank (is) most.

A jelzáloghitelezés miatti aggodalmak csak szikrát jelentettek a puskaporos hordónak, de nem az okozta a robbanást. Ahogy most sincs logikus magyarázat, hogy miért tör ki bankpánik egy egyébként nem rossz mutatókkal rendelkező bankokkal szemben. (Ráadásul sokat szigorították is a banki előírásokat, pont az előző válságból okulva, ennek ellenére is bankpánik tört ki.)

Nem, a cikk nem arról szól, hogy újra itt a világvége. Nagyon remélem, hogy sikerül megfogni a pánikot és nem lesz újra 2008. A cikk arról szól, hogy az ilyen nagy földindulásokat jellemzően olyan okok váltják ki, amiknek igazából nem kellene ekkora pusztítást végeznie. De egy túlfeszített, túlstimulált gazdaságban egy kicsi szikra is elég ahhoz, hogy kidurranjon a lufi, s utána a szikrára haragszunk, mert azt gondoljuk, hogy az volt az oka. Nem, az oka a túlfeszített, túldoppingozott gazdaság volt, a szikra csak egy indok volt, nem ok. (S a pánik után sorban hullanak ki a rejtegetett csontvázak a szekrényből, ahogy ez történt 2008-ban is, de az már nem az oka, csak a következménye a válságnak.)

A Minsky pillanat

Támadnak a zombik

Ingyenpénz: Kockázatok és mellékhatások

Megkértem hitelügyiintézős Gáborunkat, hogy írjon egy kis szösszenetet a hitelpiacról, ami most megélénkülni látszik a tavaly év végi összeomlás után. Csökkentek a forrásköltségek is, sőt sok bank ad forrásköltség alatt valamivel hitelt a jó ügyfeleknek.

Következzen Gábor írása:

A lakáshitelpiac helyzetét és kilátásait a potenciális hitelfelvevők jövővel kapcsolatos várakozásai minden másnál nagyobb mértékben határozzák meg. Hitelt akkor vesznek fel a háztartások, amikor magabiztosak azzal kapcsolatban, hogy a törlesztőrészleteket fizetni tudják majd, optimisták a jövővel, a jövőbeli bevételeik és kiadásaik alakulásával kapcsolatban. 2022 második felében a háború, az elszabaduló infláció, a növekvő rezsiköltségek és a tartósan magas hitelkamatok együttesen megtörték ezt a jövővel kapcsolatos hitet. A lakáshitelek iránti kereslet 40-50%-kal esett vissza az év utolsó negyedévében. A vártnál enyhébb tél, a csökkenő gázárak azonban úgy tűnik csodát tettek az elemzők várakozásai és az egyszeri médiafogyasztók közhangulata tekintetében is. Kezd újra visszatérni a kereslet a lakás- és hitelpiacra.

Jelenleg számomra az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy újra egy stabilan – de kevésbé meredeken – emelkedő pályára áll majd a hitelkihelyezés. Arra számítok, hogy lakáshiteleknél az átlagos hitelösszegek fognak inkább csökkeni, a hitelfelvételek tranzakciószáma pedig legfeljebb kis mértékben esik vissza az előző évekhez képest. Az elmaradt lakáshitel igénylések egy része pedig más típusú hitelként ölt majd testet. Jelzáloghitel helyett személyi kölcsön, lakossági hitel helyett vállalkozói hitel irányában is várok átrendeződést.

Nézzük a részleteket!

Kevesebb hitel, Több hitel

A magas kamatok önmagában nem törik meg a hitelfelvételi kedvet. Kisebb, olcsóbb lakást vesznek kevesebb hitelt igényelve. Jellemzően az összes lehetséges önerőt összekaparják az ingatlanvásárláshoz, de továbbra is vesznek fel hitelt az emberek. A magyar népléleknek szerves része, hogy akkor érezük jól magunkat, ha van saját tulajdonú ingatlanunk.

A kieső lakáshitelvolumen egy részét bőven kipótolja az, hogy a kamatoknál is jelentősen magasabb infláció és állampapírhozamok olyanokat is hitelfelvételre sarkallnak, akik egyébként nem is vennének fel hitelt. Ebben az ügyfélszegmensben a hozam maximalizálására törekedve az átlagos hitelösszegek is kifejezetten magasak. Ráadásul több hiteltípus iránti keresletet is érezhetően növeli az arbitrázs lehetősége. Gyakorlatilag a személyi kölcsönig bezárólag az összes lakossági hiteltermékét és a kamattámogatott vállalkozói hitelekét is. A lakáscélú hitelek esetében a (több) hitelfelvétel révén megmaradt önerő, a szabadfelhasználásúak esetén a kiutalt hitelösszeg jelenti a forrást az állampapírvásárláshoz.

Kamatok és periódusok

Csökkenek a banki forrásköltségek:

Ebből a számsorból is látszik, hogy a piac hosszútávon a forrásköltségek csökkenésére számít.

A jelenleg elérhető legalacsonyabb és legmagasabb lakáshitel kamatok:

Miért olcsóbbak a legjobb kamatok, mint a banki forrásköltségek? Azért, mert jelenleg a betétgyűjtés kiemelkedően magas profitot termel a bankoknak. A legtöbb bank 0,5%-os látra szóló betéti kamatot fizet, miközben ők 18%-os kamat mellett helyezhetnek el betétet a jegybanknál. Amennyiben egy stabilan magas számlaforgalmat bonyolító ügyfél „megszerzéséhez” vagy megtartásához az kell, hogy a számára nyújtott hitelen ne keressen pénzt a hitelt nyújtó pénzintézet, akkor ezt most simán bevállalják.

Milyen kamatperiódust érdemes választani?

Tíz évest vagy végig fix-et, mert jelenleg ezek a legolcsóbbak. Lehetne úgy gondolkodni, hogy az öt éves kamatrögzítés azért jó megoldás, mert ugyan az első kamatperiódusban drágább, de a másodikban hitelcsere nélkül is várhatóan olcsóbb lesz, mint a hosszabb időre rögzített kamatú. Én két okból sem tartom ezt jó megfejtésnek. Egyrészt nincs garancia arra, hogy a kamatforduló nem épp egy, a mostanihoz hasonló magas banki forrásköltségekkel terhelt időszakra esik majd. Másrészt, ha jelentősen csökkennek a kamatok öt éven belül, akkor a rövidebb kamatperiódusú hitelt is érdemes lesz olcsóbbra cserélni. Akkor pedig inkább indítsunk az elérhető legolcsóbb hitellel és később, ha jobb alternatíva adódik, cseréljük le a hitelt!

Kamat vagy előtörlesztés költsége

A most felvett hitelek esetében jó eséllyel lesz majd olyan időszak, amikor alacsonyabb kamatúra cserélhetjük azokat. Azt nem tudhatjuk, hogy mikor és mennyivel csökkenek majd a kamatok, de az biztos, hogy a hitelajánlat kiválasztásánál az előtörlesztés költsége kiemelten fontos szempont kell, hogy legyen.

Az előtörlesztés díján felül – ami jellemzően az előtörlesztett összeg 1%-a – fontos megemlíteni, hogy sok esetben, ha az adott hitelt kettő, három vagy öt éven belül visszafizetjük – akár egy újonnan igényelt hitelből –, akkor a hiteligényléskor elengedett egyszeri költségeket utólag kiszámlázza a bank.

Azt javaslom, hogy azon hitelajánlatok közül válasszunk, ahol az előtörlesztés díján felül más járulékos költségünk nem lesz az esetleges hitelcsere esetén. Azokat a hitelajánlatokat pedig, amelyek estében az előtörlesztés díja alacsonyabb mint 1%, akkor is érdemes megfontolni, ha van számunkra elérhető alacsonyabb kamatú hitelajánlat is.  Két konkrét ajánlatot külön is kiemelnék a kedvező előtörlesztésű díjú opciók közül:

CIB Minősített fogyasztóbarát lakáshitel

• előtörlesztés díja: 1%, de max 30.000 Ft
• kamat 8,54% (feltétele 450.000 Ft jóváírás/hó)

és MKB lakáshitel partnerkedvezménnyel

• előtörlesztés díja: az összes közalkalmazott és egyéb szerződött munkáltatónál (pl. Audi, Robert Bosch, GE, Tesco) dolgozók akármikor, akárhányszor díjmentes törleszthetnek elő.
• kamat 8,54%

Kreatív megoldás az is, amit az OTP bank alkalmaz: egy alkalommal díjmentesen lehetővé teszi a bankon belüli hitelkiváltást. A CIB és az MKB megoldása azért jobb, mert a más bankhoz történő költséghatékony refinanszírozás lehetőségét is nyitva hagyja nem csak a bankon belüli hitelcserét.

Lakáshitel vagy Szabadfelhasználású jelzáloghitel

Csökkent a kamatkülönbség a lakáshitelek és nem lakáscélú hitelek között.

Legjobb szabadfelhasználású jelzáloghitel kamat: 8,99%

Lakáshitel helyett szabadfelhasználású jelzáloghitelt akkor érdemes felvenni, ha a hitel ügyintézést előbb indítjuk. Mire a lakásvásárlásra sor kerül, a pénz már a zsebünkben van és az eladó felé kvázi készpénzes vevőként tudunk fellépni. Ez jobb alkupozíciót jelenthet.  Egy-egy alkalmi vételre így könnyebb lecsapni. A vételár és az eladó átfutási idővel kapcsolatos preferenciáinak előzetes ismerete nélkül persze nem tudhatjuk előre, hogy melyik hiteltípussal járunk jobban.

Lakossági hitel, vállalkozó hitel

A lakossági hitelek 8-assal kezdődő kamatlába és az 5%-os kamattal elérhető Széchenyi vállalkozói hitelek között továbbra is jelentős a különbség. Természetes közös metszete lehet a két szegmensnek a befektetési célú ingatlanvásárlás. Erre a célra akár induló vállalkozások is igényelhetnek mikrohitelt, de maximum 10 éves futamidőre. A befolyó bérleti díj általában nem elégséges a havi hitelteher törlesztésére.

Relatív olcsó vagy nagyon drága

Eddig a legjobb kamatokról és előtörlesztési díjakról volt szó. Érdemes kiemelni, hogy az egyes bankok hitelajánlatai nagyon széles skálán mozognak:

• lakáshitel 10 éves kamatperiódussal: 8,09%-tól 11,76%-ig
• szabadfelhasználású jelzáloghitel 10 éves kamatperiódussal: 8,99%-tól 12,76%-ig
• előtörlesztés díja: 0 Ft- tól az előtörlesztett összeg 1,5 %-a + az összes elengedett költség utólagos kifizettetéséig

Fontos, hogy az elérhető ajánlatok közül a legkedvezőbbet válasszuk!

Vigyázat, önreklám következik:

Jelen cikk írója független hitelszakértő.

Amiben én és a kollégáim segítséget tudunk nyújtani:

• A legkedvezőbb személyre szabott hitelajánlatok elkészítése,
• Szóbeli és írásos tájékoztatás a hitelkondíciókról és a hiteligénylés folyamatáról,
• Előminősítés készítése,
• A hitelkérelem kitöltésének és a banki hitelügyintézés átvállalása.

Munkámért a bankok fizetnek jutalékot és azt nem is háríthatják át a hiteligénylőkre. Ügyfeleimtől pedig semmilyen jogcímen nem kérek munkadíjat, vagy költségtérítést.

Aki igénybe venné ezen szolgáltatásokat, vagy bővebb tájékoztatást kér, kérem az alábbi elérhetőségeken jelezze:

olcsohitelek.com

gabor.solymosi@benkspartner.hu

+36 70 603 9076

Lászlónak volt egy elfelejtett előfizetése, egy domain regisztráció, aminek a díja kétévente esedékes. A történetben az érdekesség, hogy egy azóta már két éve lejárt bankkártya adatait adta meg (a kártya nem sokkal azután járt le, hogy megadta azt a szolgáltatónak).

Ennek ellenére sikeresen le tudták emelni a pénzt a számlájáról, amit megreklamált a bankjában. Ezután a bank törölte a tranzakciót és visszahívta a pénzt, de mégis meglepő volt, hogy egy több éve lejárt vagy esetleg menetközben letiltott kártyával mégis lehet ilyet csinálni. A bank tájékoztatása szerint előfizetés jellegű lehívásokat a kártya lejárata után is bármeddig be lehet terhelni, függetlenül attól, hogy azóta már új bankkártyát kapott az ügyfél a lejárat miatt.

Érdemes ezt tudni, hogy te ne járj hasonlóan.

A bank válasza László kérdésére:

Előkerült a hozzászólásokban, hogy csak a hülyék adóznak, az okosok csinálnak egy céget Dubajban vagy valami hasonló másik helyen és örökre megszabadultak az adózástól. Bár itthon élnek és innen irányítják a céget, de a dubaji cégen keresztül számláznak, nem vesznek fel osztalékot, mert mindent a céges bankkártyával vásárolnak, így aztán egy fillér adót sem kell fizetniük.

A dolog messze nem ilyen egyszerű, csak sok gátlástalan cég, amelyik külföldi cégalapítással foglalkozik, elhiteti az emberekkel, hogy ez így működik. Aztán jön a meglepetés, amikor a NAV megkérdezi, hogy miért is külföldi cégen keresztül bonyolítod az üzleteidet, miért nem létesítettél magyar telephelyet, ha a cégvezetés itthonról valósul meg, aztán nem akarja elhinni, hogy a cég szoftvereit a Máltán két órába bejelentett pincérfiú értékesíti egész Európa-szerte, él a gyanúval, hogy semmi valódi munkavégzés nem folyik Dubajban vagy dubaji központtal és így tovább.

Természetesen lehet külföldi céget alapítani és lehet külföldi cégen keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat forgalmazni, csak tudni kell válaszolni arra, hogy miért így csinálod. (A garantáltan rossz válasz, hogy azért van külföldi céged, mert kevesebb adót akartál fizetni. Ha ennél jobb indokod nincs, amit meg is tudsz védeni, akkor pórul jártál.)

S igen, lehet helye egy külföldi adótervezésnek, amit teljesen védhető is, csak a legtöbbször messze nem olyan egyszerű, mint ahogy sokakkal elhitetik.

Már többször voltam a Crystal Worldwide-nál ügyfelekkel, a legtöbbször az volt a válaszuk, hogy ez így nem fog működni és/vagy egyszerűen nem éri meg. Más, hasonló cégnél egyből rá akarták beszélni az ügyfelet egy külföldi cég alapítására, pedig még én is tudtam, hogy egy ellenőrzésnél nem fog megállni a dolog.

Megkértem őket, hogy írjanak egy rövid cikket arról, hogy milyen buktatói lehetnek a külföldi cégek használatának az adóelkerülésben.

Következzen az ő írásuk:

» Read more

Már többször írtam róla, hogy ne bankszámlán tartsd a céges pénzt.

Ennek három oka van: az egyik, hogy kaphatnál rá akár 14%-nyi éves kamatot is, ezért roppant nagy luxus tíz, de akár százmilliókat is aszalni a számládon hónapokon át.

Cég, alapítvány, társasház, egyesület, vállalkozás számlanyitása az Államkincstárnál

A másik, hogy a felesleges pénzt mindig ki kell venni a cégből, mert az esetek nagy részében jobban jársz, ha magánemberként fekteted be. Igen, annak ellenére, hogy adóznod kell a kivételkor.

Nem veszem ki a cégből a pénzt

A harmadik ok pedig a bankcsőd lehetősége, ami most is történt az Egyesült Államokban, de akár itthon is a Sberbankkal. Hajadra kenheted a 100 ezer eurós betétbiztosítást, ha ennek a többszöröse volt a céges számládon.

Fontos, hogy a számlakövetelésedért a bank áll helyt, legyen az folyószámlán tartott pénz vagy lekötött banki betét. Ha bankcsőd van, akkor közel 100%-os esélyed van rá, hogy csak az első százezer eurónyi összeget kapod meg. (Lényegtelen, hogy hány számlád vagy hányféle devizád volt az adott bankban, minden egyes bankban csak 100 ezer eurót kapsz vissza. Ha három bankban volt pénzed és mind a három csődbe ment, akkor háromszor százezer euró a limit. Ha volt céges számlád és magán számlád is az adott bankban, akkor kétszer százezer euró a limit.)

Azonban ha nem számlakövetelésed van, hanem vettél állampapírt vagy akár pénzpiaci befektetési alapot a bankban, akkor az a tiéd, a te neveden (illetve a céged nevén) van, ahhoz semmi köze a bankcsődnek. Ha csak bűncselekmény nem történt (lásd még Quaestor a példa kedvéért), akkor egy bankcsőd esetén is maradéktalanul vissza kell kapnod ezt a pénzt. (Persze ha a befektetési alap a banknak a kötvényeivel volt kitömve, akkor szívás. De ez azért ritka. Mindenesetre kérdezd meg, miben tartják az alap pénzét.)

Ha eddig nem hallgattál rám, remélem, most legalább egy kicsit megijedtél és fogsz valamit csinálni a számlán heverő (céges) pénzeddel.

Vannak eurós, dolláros és forintos pénzpiaci és rövidkötvény alapok is, ahogy állampapírt is tudsz venni, akár közvetlenül az államkincstárnál is. Beszélj a bankároddal, milyen lehetőségeid vannak. (Persze figyelj oda a költségekre is, 3-4% vásárlási és eladási jutalék plusz évi 2% alapkezelői díj mellett nem sok marad neked. De ez már egy másik cikk lesz. Illetve volt, keress vissza a témára, vagy nézd meg a Kiszámoló Akadémia erről szóló részét a youtube-on.)

(Ha pedig a napi cashflow miatt van túl sok pénzed a bankszámlán, akkor annyit tegyél, hogy több bankban tartasz fenn számlát.)

A hét vezető híre az amerikai Silicon Valley Bank csődje, ami az Egyesült Államok történetének második legnagyobb bankcsődje és a legnagyobb 2008 óta. Ez a 16. legnagyobb amerikai bank volt és a nevéből is sejthető, hogy a Szilicium Völgy startupjainak egyik kedvenc bankja volt. Ebből is következik, hogy a betétállományának 85%-a a betétbiztosítási összeg felett volt, ezzel komoly gondba kerültek a helyi startupok is.

Önmagában ez a csőd nem okozna nagy problémát, de a bankszektorban mindig jelentős kérdés a tovább fertőzés esélye (ez az úgynevezett dominó-hatás). A bankszektor abból él, hogy betéteket gyűjt, amiket aztán haszonnal kihelyez hitelbe másoknak. Ebből következik, hogy a betétesek pénze nincs a bankban, ezért egy bankpánik esetén még a legerősebb bank is kétvállra fektethető. Egy idő után a legtőkeerősebb bank sem tudná visszafizetni az összes betétes pénzét egyszerre.

Közben az emberek arra is rájöttek, hogy a bankok tele vannak néhány éve vásárolt állampapírokkal, amiknek az értéke nagyot esett a kamatemelések miatt. 620-650 milliárd dollárral érnek kevesebbet a bankok kezében lévő állampapírok, mint amennyiért vették őket.

Ha sikerül megállítani a bizalomvesztést és a pánikot, akkor gyorsan túl leszünk ezen az ügyön. Ha nem, akkor még komoly gondok lehetnek, a jövő hét végére már sokkal okosabbak leszünk ezzel kapcsolatban.

(Az amerikai betétbiztosítási alap 124,5 milliárd dollárral rendelkezik, ez elég lenne a mostani csőd finanszírozásához, de elenyésző a 22 ezer milliárd dolláros amerikai bankbetétek állományához képest.)

Ha megmentik a bankot, akkor felmerül a kérdés, hogy mostantól minden bank “too big to fail” lesz-e? Ha nem mentik meg, akkor pedig ott a tovább fertőződés esélye.

Update: hétfő reggel már közölte is a FED, hogy minden betétest kárpótolnak és annyi pénzt öntenek a bankrendszerre, amennyit csak szükséges. S csak úgy, mellesleg, a Signature bankot is gyorsan bezárták, így már a harmadik legnagyobb bankcsőd is meglett a hétvégén.

A tőzsdei hangulat is elromlott, az S&P 500-as amerikai tőzsdeindex 4,5%-os mínusszal zárta a hetet, így az idei teljes nyereség 0,6%-ra olvadt. Nem meglepő módon az esést a bankpapírok vezették.

Egy másik bank is bajban van, a kriptobanknak is emlegetett Silvergate Bank is csődbe ment, a kriptopiacon történt csődök újabb és újabb áldozatokat követelnek továbbra is.

Újabb “stablecoin” hasalt el a csődök miatt, az elvileg mindig egy dollárt érő USDC ára 88 centre esett, mostanra sikerült visszakapaszkodnia 96 centig.

Az amerikai munkaerőpiaci adat jobb lett a vártnál, 311 ezer új állás keletkezett februárban. Ez és a várhatóan továbbra is magas inflációs adat a jövő héten előrevetíti az erőteljesebb dollár alapkamat-emelés lehetőségét márciusban, a részvénypiacok nagy bánatára.

A meghirdetett állások száma azonban már lehűlés jeleit mutatja a munkaerőpiacon:

Míg 2021-ben soha nem látott mértékben nőtt az amerikai megtakarítási ráta, mivel az emberek rengeteg pénzt kaptak az államtól, de nem tudták elkölteni, mostanra az eladósodás mértéke dönt új rekordokat. Nem csak az adósság mennyisége nő gyorsuló ütemben, de a nemfizetési ráta is emelkedésnek indult.

A tanárok fizetése az Egyesült Államokban is túl sokáig volt túl alacsony, így ott is komoly tanárhiány lépett fel. Egy új törvénytervezet szerint a tanárok éves minimumfizetése nem lehet alacsonyabb 60 ezer dollárnál.

A lakhatási lehetőségek romlását jól mutatja az alábbi ábra, egy 30 éves lakáshitel havi törlesztője 20% önerő mellett így alakult az elmúlt évtizedben:

A japán jegybank továbbra sem idegeskedik a növekvő infláció miatt, véleményük szerint ez külső okok miatt van, ezért továbbra is ragaszkodnak az ultra laza monetáris politikájukhoz.

Az idecsalogatott akkumulátorgyártók miatt három új gázerőmű létesítését jelentette be a miniszterelnök. Azért gázerőmű, mert azt lehet a leggyorsabban felépíteni. Mivel gázt még azóta sem találtunk túl sokat idehaza, felmerül a kérdés, hogy honnan lesz hozzá gázunk. (Csak zárójelben, már most is importálnunk kell a villamosenergia majdnem egyharmadát, ennyire állunk jól villamosenergiával.)

S ugyanebben a beszédében arról is szólt a miniszterelnök, hogy 500 ezer új munkavállalóra is szükség lesz a közeljövőben, de ennyi szabad munkaerő már régen nincs Magyarországon. Tehát a gázhoz hasonlóan azokat is importálni kell majd. A vizet elfelejtette megemlíteni, mármint, hogy elég víz sincs az akkumulátorgyártáshoz, de gondolom majd azt is behozzuk valahonnan.

Miután a tavalyi eurózóna infláció 8% felett alakult, az AKK megszűnteti az euró inflációjához kötött prémium állampapír-sorozatot.

Helyette egy sokkal rosszabb, az euriborhoz (ez hasonló a magyar BUBOR-hoz) kötött állampapírt bocsát ki, jelenleg 3% alatti kamatozással. (Később sem várható érdemben magasabb kamat, ha csak nem lesz nagy gebasz az Unióban.)

A jó hír az, hogy nem csak magyar, hanem német, francia és egyéb inflációkövető állampapírokat is vehetsz, az egyik hátrányuk, hogy csak TBSZ számlán kamatadómentesek, a másik, hogy nincs fix visszaváltásuk, hanem piaci áron kell megvenni és eladni. Ezzel járhatsz jobban és rosszabbul is, mint a fix visszaváltással.

Az előnyük, hogy egyrészt nem magyar állampapírok (bár az olasz állampapírok nem biztos, hogy érdemben jobbak), másrészt, hogy inflációhoz kötöttek továbbra is.

Itt írtam már róluk:

Inflációkövető nem magyar eurós állampapírok

Az AKK közleménye a témában erre található.

Többen megemlítettétek a Cristo cascot az előző cikk hozzászólásai között.

Ez egy kilométer alapú biztosítás (ha nem csak az álló járművedet akarod biztosítani lopás és rongálás ellen). A kilométert egy kütyüvel kell mérni, amit viszont nem ingyen adnak, hanem havi 1.500 forintért, ez nem derül ki egészen addig, amíg le nem töltöd az appot. Szóval ennek árát még érdemes hozzászámolni a havi biztosítási összeghez.

Ha kár esetén te szeretnéd megmondani, hogy milyen szerviz szerelje az autódat, az nálam külön még havi 7.500 forint volt. Ha ezt az opciót nem kéred, ők szereltetik meg az autót, ott, ahol nekik a legolcsóbb. Nagy értékű autónál nem biztos, hogy szeretném, hogy egy általam ismeretlen szerviz rakja össze az autót. Ebben az esetben viszont drágább lesz a díj. (Előre kell eldöntened, hogy szeretnél-e élni a szervizválasztás jogával.)

Nekem kifejezetten drágára jött ki a casco, de nem is én vagyok a célcsoport. 45 év felett, bónusz tízes besorolással, évi 15 ezer kilométerrel számtalan olcsóbb biztosítás van a számomra. Sőt, szinte mindegyik olcsóbb, mint ez.

Azonban neked jó lehet, ha keveset mész az autóddal, fiatalabb vagy, de idősebb, mint 23 éves és nem túl magas a bónusz besorolásod.

Mindenképp érdemes kalkulálnod egyet.

Ami még jó benne, hogy bármikor megkötheted és le is mondhatod. (Nem tudom, hogy a havi 1.500 forintos kütyüvel ilyenkor mi lesz.)

Úgy érzed, hogy otthon, a kisvárosban nem érhet baleset, de szeretnél a nyaralásra kötni egy cascot? Mintha csak neked találták volna ki.

Szintén jónak tűnik hétvégi autósoknak és olyan fiataloknak, akiket méregdrágán biztosítanak a többi biztosító.

Ami ellene szól, hogy ez egy külföldi biztosító. Ott az Uniqa logoja az oldalon, de ez nem a magyar Uniqa, hanem az anyavállalat liechtensteini fiókcége. (Olvasd el a hozzászólásokat is.)

Egy biztosításnál a kár és panaszrendezés a legsarkalatosabb pont, de ezzel egészen addig nem találkozol, amíg nincs károd. Amíg nincs kár, minden rózsaszín.

Ha neked már van tapasztalatod a kárrendezéssel, fizetéssel vagy javítással, akár pozitív, akár negatív, megköszönjük, ha megosztod velünk.

Most promócióban akár ötezer forintnyi díjat is átvállalnak, illetve ha valakinek a kódjával regisztrálsz, ő is és te is kaptok ezer-ezer forintot. Nem lenne szép tőletek, ha mindenféle kódokat írnátok a hozzászólásokba és random kódokat használnátok fel a hozzászólásokból. 🙂

Összefoglalva, a keveset autózoknak jó lehet, de engem kicsit zavar ez a liechtensteini háttér. (Utasbiztosítást sem kötök online angliai céggel, hiába olcsóbb 30%-kal, mint egy magyar utasbiztosítás.)

Biztosítót váltottam és fej-fej mellett az Allianz és egy másik biztosító lett a legolcsóbb.

Az Allianznak van egy nagy előnye más biztosításokkal szemben: az önrész mértéke fix, az autó értékétől függően 50, 100 vagy 200 ezer forint.

Más biztosításoknál jellemzően 10%, de minimum 100 ezer forint az önrész mértéke, ahol a 10% egy értékesebb gépjárműnél a mai árak mellett több millió forint is lehet.

A legdrágább autóknál kétmilliós kár alatt más casco éri meg, mert akár százezer forinttal is kisebb az önrészed, de ha drágább autód van, megnyugtató, hogy nem kell aggódni a 10% önrész miatt, hogy az mennyi lesz egy nagyobb kárnál. (Kisebb kárt amúgy se cascora intézel, nem csak az önrész, de a bónusz elvesztése miatt sem és azért sem, mert ha cascora intézed, a legtöbbször vastagabban fog a ceruza. Nagyobb kárnál meg sajnos gyorsan összeugrik az az egy-két millió forint a mai árak mellett.)

(Másik előny, hogy az autó egyéves koráig újkori árat fizet totálkár vagy lopás esetén. Ebből is látszik, hogy a nagyobb értékű autók tulajdonosait célozza meg elsősorban az Allianz. Mondjuk másfél milliós autóra egyébként sem biztos, hogy érdemes cascot kötni.)

Ha olcsó gépjárműbiztosítást keresel, első lépésként érdemes a biztosítók saját oldalát felkeresni.

Bár lehet használni az árösszehasonlító biztosítási oldalakat is, de ott gyakran nincs fenn minden ajánlat, illetve a biztosító saját oldalán lehetnek olyan kedvezmények, amik máshol nem elérhetőek.

Hol kösd meg a biztosításodat?

Mivel nincs olyan rengeteg biztosító idehaza, ráadásul ma már a rendszám alapján maguktól kitöltik az adatokat a kalkulátorok, nem tart sokáig azt a néhány biztosítót végigkalkulálni.

S utána még érdemes felhívni egy ügynököt is, mert lehet, hogy tud olyan kedvezményeket beállítani, ami a fő kalkulátorban nem elérhető. Az Allianznál ilyen volt egy vezetéstechnikai videó, annak megnézésével is olcsóbbá vált a biztosítás. Ezt az ismerős ügynöktől tudtam meg, érdemes volt felhívni.

(Egyébként szuperek ezek az ajánlatgyűjtő oldalak, csak sajnos nagyon drágák is. Az ott szereplő szolgáltatók a szerződésük szerint nem adhatják a saját oldalukon olcsóbban ugyanazt, de további kedvezményeket adhatnak és adnak is azoknak, akik a saját oldalukon rendelnek. Ha ételt akarsz rendelni, ne a futárcég oldalán rendeld meg azt, hanem írd be a keresőbe, hogy pizzéria Törökbálint vagy mexikói étel Buda. A legtöbbször kapsz egy plusz ingyen pizzát, üdítőt vagy bármit, ha az étterem saját oldalán rendelsz.

Ugyanez a booking.com-mal és társaival. Kényelmes ott rányomni az ajánlatra, csak éppen a hotel saját oldalán gyakran (bár nem mindig) ugyanaz 10-15%-kal olcsóbb. Jelentkezni kell egy kamu klubtagságra a hotel saját oldalán és már tiéd is a kedvezmény. Ugyanígy van a biztosítókkal is. Inkább lapozd végig azt a pár biztosítót, amelyik van Magyarországon, mert a legtöbbször ott olcsóbb lesz a biztosítás.)

Röviden, ha nagy értékű autóra kötsz cascot és nem (lényegesen) drágább az Allianz ajánlata, a fix önrész miatt érdemes megfontolni, hogy azt választod-e.