Napi ábra: a világ virágkereskedelme
A Visualcapitalist készített egy ábrát a világ virágexportjáról, amiből büszkén megtudhatjuk, hogy ebben Európa világvezető, a 11 milliárd dolláros piac 52%-a Hollandiából származik, ő a legnagyobb virágexportőr. A piac nagyjából úgy néz ki, hogy vannak a hollandok és mindenki más.
Másik jelenet, mikor két szerb követ egy finn embert finnországban:
– Te, mi csinál ez?
– Felszedi a kutyája piszkát
– … de .. minek az neki??
Kultúra 🙂
technikailag korrekt
sőt, több, mint 52%-a
52% Hollandia
És általánosságban is forgalom alapján a világ élelmiszer kereskedelmének egyik top országa Hollandia, vetélkedik Franciaországgal és Kínával.
Pl. az Egyesült Államoknak is jelentős a belső virágpiaca, de ez nem jelenik meg a külkereskedelmi statisztikában.
(Ez természetesen mit sem von le a cikk érdekességéből.)
Érdekességképpen tetszene egy olyan cikk a fogyasztói kosararak összehasonlításáról, amikből az inflációt számolják a környező országokban. Arról már gyakran volt szó, hogy mennyi, de érdekes lehet, hogy miért annyi.
T.: D&A
Hogy van nekik ekkora földterületük ehhez? Fele akkora ország mint Magyarország, és másfélszer annyian élnek ott. Oké, hogy síkság az egész, de Magyarország nagy része is az.
Elméletileg baromság a virágoskert egy veteményeshez képest, ugyanakkor figyelmedbe ajánlom a következő sormintát: méhek, porzók, milliónyi (!) rovarfaj, biodiverzitás. Nem véletlenül hozta létre a természet, akkor sem, ha minket, embereket nem táplál közvetlenül. Az állatokat ugyanis igen. Persze laikusként én is azt mondanám, hogy panda vagy zebra nélkül is megvan a világ, minek vesződünk a védelmükkel, de azért ez ennél bonyolultabb kérdés. Amúgy a kutyának sincs már nagyon értelme, mégis tartjuk, mert érzelmileg hozzátesz az életünkhöz. Na a virággal is valami hasonló a helyzet (az előbbieken túl persze).
Nagyon nem vagyok virág rajongó, főleg nem vágott virág rajongó, de ezen logika alapján mindent ami nem létkérdés, szüntessünk meg, csak akkor meg minek éljünk. Vannak olyan emberek, akiknek a virág örömet okoz, másnak meg más okoz örömet.
Tudom, lehetne helyileg termeszteni, hajrá, ezt nem tiltja senki.
A méhekkel kapcsolatos véleménnyel egyet értek, bár nekik lehet fontosabb lenne ha többféle növényt termesztetnénk (faji diverzitás monokulturaák helyett) és kevesebb növényvédő szert szórnánk szét.
Félelmetes belegondolni, hogy annyian vagyunk, hogy erre a luxusnak számító termékre is olyan igény van, hogy hűtött repülők hordozzák az árut tonnaszám ide-oda. OMG!
Nyilván valami kemény holland gombát is, amitől démiurgosznak haluzzák magukat.
Tavaszi szél vizet áraszt, világom, világom… (németalföldi népköltés)
Jól indult a napom…!
Nemrég láttam egy itthoni virág nagykereskedés működését. Kora reggel begurult egy kamion, ami Németországból hozott vágott virágokat hűtve (6 Celsius). Lepakolták, majd a csarnokban sok szorgos női kezek mindenféle fajta és méretű csokrot készítettek belőle. Késő délutánra feldolgozták az egészet, majd a csokrok mentek vissza a kamionra és az vitte vissza Németországba. Meglepődtem, hogy ennyire romlandó és rövid életű dolognak is jelen van egy munkafolyamat kiszervezése egy másik országba.
Köszi.
Azt írod, hogy a termőföld maximális kizsákmányolása. Ha ezt tényleg így csinálnák, akkor nem tudnák tartósan fenntartani, de gyanítom, nem így van. Akkor mégis hogy? Lehet, nem kizsákmányolás, csak a termőföld tervezett maximális kihasználása? Akkor viszont van bőven mit tanulni tőlük.
visualcapitalist.com/cp/visualizing-the-worlds-flower-bouquet-export-market/
Hihetetlenek az ilyen emberek.
Olvasni nem tud, de írni mindenképp akar.
Fussál neki még egyszer és A LEGELSŐ SZÓIG jussál el a szövegben, ami egy aktív link.
Ráadásul pirossal, dőlt betűvel és vastaggal kiemelve. Ennél feltűnőbb egyszerűen már nem tudna lenni.
Köszönöm, hogy legközelebb olvasás után állsz neki okosnak lenni.
A rovarokkal, biodiverzitással kapcsolatban a vadon kinövő, ott egész életüket leélő virágok előnyeivel érvelsz a vágásra termesztés mellett.
A holland virágüvegházakban alighanem külön gondoskodnak róla, hogy egy darab rovar se férjen oda, az ő szemléletükben csak veszteséget okoznának.
Nem, nem azt mondjuk, hogy a virágban gyönyörködni, azzal örömet szerezni hülyeség. Azt mondjuk, hogy pl. a saját kertbe is lehet őket ültetni. Úgy 25x annyi ideig gyönyörködtet mindenkit, mint a vágott (de néhányat akár le is lehet belőle vágni, és ezzel semmi olyan erőforrást nem használunk, mint a hűtő-teherrepülőgép, sőt, az ajándék is személyesebb így). Magyarország gazdag növényzetű éghajlatán talán 2 hónap van az évben (klímaváltozás miatt már annyi sem sokáig), amikor egyáltalán semmi sem hajlandó virágozni – olyankor amúgy a színes bogyós cserjék a kedvenceim. Nonszensz, hogy másik földrészről hozatjuk a természet egyik legszebb, helyben is elérhető ajándékát.
(Nagyon örülök, hogy olyan menyasszonyom van, aki nagyon szereti, amikor vadon nőtt virágokat szedek neki. 😀 )
nézegetnivaló pl: youtube.com/watch?v=juHf6jUGRPw , youtube.com/watch?v=I79CQUTO5II
„Plíz valaki csináljon egy CO2 lábnyom kimutatást a KUTYAiparra, aztán csukjuk be az egészet, racionálisan közelítve értelme végülis nincs. A felszabadult kapacitások meg fogjanak érdemi haszonÁLLAT-termesztésbe.”
a városi kutyatartás szerintem állatkínzás (amellett hogy egy csomó embert is zavar), de ennek ellenére nem látom esélyét a felszámolásának, megtanultam együttélni vele.
Én már le is szoktam a vágott virág vásárlásról, már csak cserepeseket veszünk vagy nevelünk.
Frusztráló volt, hogy 5-10 ezer forintos csokrok 3-4 napot sem bírnak ki.
Ja, csak akkor mindezt állítsd szemben, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van annak, ha egy nagyvárosban vagy az agglomerációjában van kerted, illetve kertes házad(fűtés, közlekedés, kevésbé kompakt városrendezés, stb.) ami meg neked fontos. Már ha mások ökologiai lábnyomával foglalkozol, akik vágot virágot vesznek.
Volt erről nem olyan régen cikk, hogy egy nagytestű kutya ökológiai lábnyoma elsősorban a sok húsfogyasztás miatt egs SUV ökológiai labnyomához hasonló*. De amellett, hogy nekem inkább azzal van gondom, hogy a legtöbb kutyatartó itthon minden szabályt leszar, és kevés aki értene is a kutyájához, ez is megint olyan, ami valakinek fontos, mert szereri a kutyákat, lelki társként tekint az állatra, és ez neki jó.
De a fő gondom ezzel a minek a vágott virág hozzáállással, hogy mindenre rá lehet húzni. Egyik ember szerint a szépségipar felesleges, másik szerint a kutyatartás, harmadik szerint a sör, negyedik szerint meg a parfüm. Beárazni az externáliákat ok, de tiltani nem.
*Szerinrem egyébként nem vették figyelembe, hogy fehérjefeldolgozásnál van amiből haszonállatnak tilos tápot gyártani járványügyi okokból, kisállatnak meg szabad.
“(Nagyon örülök, hogy olyan menyasszonyom van, aki nagyon szereti, amikor vadon nőtt virágokat szedek neki. )”
Én meg leszámítva a tömegesen növő igénytelen gyepvirágokat bunkóságnaj tartom, mikor leszedik a természetben a virágokat, akkor is ha nem védett. Nem elsősorban környezetvédelmi okból, hanem mert az utánad jövő is élvezné a látványt. Feleségemmel soha semmilyen virágot nem szedünk le az erdőben, hanem élvezzük a látványát és fotózzuk, ami nem pár napig, hanem akármeddig megmarad képeken.
A raktáros, csomagoló stb. bére a miénk sokszorosa.
A megoldás: Egyszerűen mivel ez luxustermék, nem az ár-érték arány a meghatározó.
Egy szépen csomagolt, jól marketingelt belga bombon (5000.-Ft) tízszeres áron adható el egy ugyanolyan, TESCO gazdaságos bonbonnál.
A munkaerő kköltsége csupán 20%-ot képvisel a termék árában. Kit érdekel, hogy 4000.-Ft egy csokor rózsa, vagy 4800..-ft?
Tulpen meg leírja a másik okot, az automatizálást. Egy kenyai virágföldön 10.000 munkás dolgozik, egy holland üvegházban tizedannyi, és pont ugyanannyi virágot termelnek.
Igazából a sikeres cserepes virág tartásnak ugyanúgy rengeteg buktatója van mint a személyes pénzügyeknek 🙂
fő funkciójuk a szépség. A termőföldek használatának kérdéséhez annyit tennék hozzá, hogy Hollandiában nagyon gyakori a vízkulturás növénytermesztés, amihez egyáltalán nem kell föld. Egy kis agyaggranulátumba kerül a növénykezdemény, majd megy a vízkulturás tartóba. A növény nem a földből szívja fel a tápanyagot, hanem valamiféle tápoldatot használnak, ha jól sejtem az valamiféle vízben oldott műtrágya. (Ha környezetszennyezést keresünk, akkor a tápoldatok gyártásánál is van egy találatunk.)
Azokban az állattenyésztés mindenféle lábnyoma sokkal rosszabbul néz ki, mint a növénytermesztésé, hiszen eleve kell nekik növényt termeszteni, amit megesznek. 🙂
Szóval ha már állat, legyen rovar, úgyis az a steak jövője! 🙂
Gyanítom, hogy az élelmiszer-kereskedelem is inkább disztribúció a részükről.
Ha már CO2: a spanyol terményekről is hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy hát persze, termesztenek mindig mindent, mert ott meleg van, pedig termesztőházakra alapozott a java. A vágottvirág ugyanez, nem nagyon találni olyat, ami szabadföldi lenne. Így ez a tény, illetve az, hogy ezek a fajták az eltérő nemesítési cél miatt nem attraktívak a pollinátoroknak, magyarázza is, miért nem lesz jó méhlegelő az ipari “virágoskert”.
A Kenyából hűtve jött, valahol csokorra kötött, visszahűtött, tovább utaztatott virágokat megveszed, aztán jó esetben két nap és kuka.
A kutya 20-30ezer év óta az ember társa. Már több, mint egy sima állat, így nem értelmezhető az az általánosított kijelentés, hogy “a városi kutyatartás állatkínzás”. A nem megfelelő tartási mód lehet “állatkínzás”. Pl. “a kutya el van egyedül a hátsó kertben, futkározzon, ha akar”, “kutya csak kertbe való” (mint a budi, meg a szerszámos kalyiba), nagy mozgásigényű kutya a mozgás lehetősége nélkül, stb.
Szociális lény, szüksége van a társaságra, az ember közelségére.
Nem a lakhely a lényeges, hanem a foglalkoztatottsága, aminek igénye fajtánként különböző szintű, s ha az nincs kielégítve, akkor jönnek a problémák.
A gyerektartás ökológiai lábnyomára hivatkozva is vannak, akik nem vállalnak gyereket. Pedig csak nem kell annyi szart megvenni a gyereknek sem (babacuccok, műanyag izémizék stb.).
Mint ahogyan méregdrága lakberendezési izékre sincs szükség. És még folytathatnánk a sort. De ha mindenki minimalista lenne nem pörögne eléggé a gazdaság és akkor az lenne a baj
Kenyából nem virágot kéne hozni, hanem oroszlánt.
Az állítólag sokáig bírja hűtés nélkül, a helyi kutya- és macskaállományt is ritkítja.
Plusz rólad beszélne a fél város, hogy a Józsi milyen rendes, felszedi az oroszlánpiszkot, mikor lemennek sétálni a Szimbával.
A kertek minden formája mesterségesen létrehozott és fenntartott, még a legdiverzebbek is. Kívánatos irány lenne a divatos borzalmas térkő-gyep-tuja vonalról elmozdulni egy komplexebb felé, ahol esetleg a vágott virágot frissen és olcsón saját magad levághatod. Ehhez a tudás és a szándék is sokszor hiányzik.
Úgy ültettem be a kertet, hogy februártól nov. végéig nyílik virág. Nálunk szokott lenni katica is, amíg nincs nagyon hideg, méhecske is. A legtöbb kertesház kertjében sem nagyon van már hová várni a méhecskéknek, pillangóknak, katicáknak. Van mindenféle munka- és vízigényes növény, esetleg még egynyári virág. Mondjuk az is igaz, hogy változik az időjárás és a kertemben pl. a legtermelékenyebb növény – a fügefa. Ellenben paprikával már nem küzdök, az uborka még ok.