Napi ábra: a világ várható GDP növekedése
AZ IMF szerint ez várható a világban a GDP tekintetében a következő szűk két évben. Érdemes megnézni, melyik régió mennyivel járul hozzá a világ GDP növekedéséhez. További adatok erre.
Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Szóval akik jobban értenek a gazdasági kérdésekhez azoktól kérdem: ez tényleg azt jelenti, amit láttatni enged?
Gyenge lenne a nyugati gazdaság, hogy a növekedési kilátásai a fejlődő gazdaságokhoz képest elenyésző? Vagy épp attól fejlődőek ezek a gazdaságok, hogy sok lemaradást kell pótolniuk a nyugathoz képest?
Mindeközben a 2023-as predikcióhoz képest a 2024-esben jelentősen bővül Európa súlya (aránya) akár az USA-hoz, akár a többi fejlett gazdasághoz képest.
Szóval röviden: mit is látunk itt tulajdonképp ? 🙂
Mean reversion.
24.hu/belfold/2023/03/27/klimavaltozas-adaptacio-szaloczy-zsolt-fizikus-interju/
Szerintem ez a fejlődés lassulni fog ahogy egyre zárkoznak föl, illetve mivel sem India, sem pedig Kína nem kapitalista berendezkedésü liberális demokrácia, így maximum megközeliteni fogják tudni a nyugatot hosszú évtizedek mulva.
A 10-13 éve kezdődött BRICS őrület se váltott be minden reményt.
Aztán persze fene tudja.
Afrika még érdekes, hogy mikor jönne el ott egy olyan fordulat ami esetleg az Afrikai Uniót mint egység hasonló pályára állitaná mint amin most India és Kína fut.
– USA GDP: 23.32 trillion USD
– China GDP: 17.73 trillion GDP
Ha USA GDP ~1%-ot nő, akkor a kínai GDP-nek ahhoz is közel 2%-ot kéne növekednie, hogy a jobb oldali ábrán azonos mérettel szerepeljenek. De az ábra szerint Kína hozzájárulása a globál GDP növekedéshez sokszorosa (5-8x-osa minimum) az USA hozzájárulásának. Durva fejszámolással ehhez 10-16% kínai GDP növekedés tartozna, ami tuti nem lesz meg. A többi feltörekvőről nem is beszélve…
Mit nézek rosszul?
Sem Szingapúr, ami a világ legfejlettebb országainak egyike és pont kínaiak és kisebb részt indiaiak lakják.
A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva.
Afrika problémáját nehezen oldaná meg az Afrikai Unió. Első megoldás lehetne, ha a nyugat és Szaud Arábia nem bombázná szét az arab világ összes létező országát (Irak, Lybia, Szíria, Yemen). Ekkor legalább ők formálhatnának valami uniót.
“A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva.” – Próbálj meg ezzel Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emírségekben kampányolni! 🙂
De most mar elkezdett erdekelni, mivel foglalkozik a melyadaptacios mozgalom. 1000 meter melyre sziklauregekbe oriasi ovohelyeket epitenek hatalmas medencekkel a mikrobialis proteint eloallito egysejtueknek? Ilyen Punisher kinezetu bacsikbol maganhadsereget treniroznak? Kukoricat nemesitenek, hogy megteremjen a norveg talajban, ha majd tropusi orszag lesz?
Csak mert egyetemi szeminariumokon vitatkozni es ujsagoknak nyilatkozni kb annyira hasznos, mint Urge Diana es Greta Tunde munkassaga …
A bal oldali ábrán nem ez látszik, meg akkor nem kéne pozitív %-al szerepelnie a fejlett régióknak a jobb oldali ábrán se…
De a linkedet átfutva az oldal alján a táblázatban se ez van (Kína egyébként 5%-al szerepel, szóval az ábra a torz)
India és Kína ettől fényévnyire van.
Szinte minden esetben Szingapúrt hozzák fel ellenpéldának a nem liberális, nem demokratikus, de virágzó kapitalista gazdaságra. Ami egy 5 milliós városállam amelyik nagyrészt kereskedelemből él, fekvését is kihasználva. Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a modell sok száz milliós vagy milliárd feletti országokra megvalósítható lenne, ellenben virágzó liberális demokráciára több és jóval nagyobb példák vannak.
Szerintem meg egyébként sem egyszerű ok-okozat, valójában odva-vissza egymást erősíti a társadalmi liberalizmus és a szabad gazdaság, még ha utóbbi előbb is kezdett fejlődni, hosszútávon és nagy léptékben a kettő csak együtt képes működni.
Plusz az is fontos, hogy legyen bizonyos léptékű visszacsatolás a hatalomban, ilyen szempontból Kínában Tengtől kezdve már több kézben volt a központi hatalom, nem egyetlen ember döntött a legfontosabb kérdésekről, viszont ma “Micimackó” egyeduralomra tör, amivel lesznek még problémák.
India meg mellesleg a függetlensége óta végig demokratikus, még ha nem is liberális és a hagyományos társadalmi modelljük meglehetősen problémás.
Azért a két mondat közötti ok-okozati kapcsolat nagyon nagyfokú leegyszerűsítése a dolognak. Szingapúr sem nevezhető liberálisnak, talán még demokráciának sem (a miniszterelnökük 20 éve van hivatalban), de az egy főre jutó GPD lassan eléri az USA-t, a gazdasági növekedése pedig sokkal nagyobb. (2000 óta megnégyszereződött a GDP, az USA-ban ezen időszak alatt megkétszereződött.)
Az ázsiai berendezkedést nem lehet az európaihoz hasonlítani. Ami nálunk jól működik, az náluk nem és fordítva. Szóval ne dőlj hátra csak azért, mert Európában liberális demokrácia van.
Én már korábban megtaláltam ezt a mozgalmat (a magyart). Van egy kb. 10 részes podcastja és egy kb. 100 pontból álló lista mit kellene megtenni az alkalmazkodáshoz és az összeomlásra felkészüléshez (ez utóbbi tényleg hasznos, gyakorlatias dolgokat tartalmaz, de nincs részletesen kifejtve semmi). Kb. ennyiben ki is merül a hasznuk. A Facebookos zárt csoportjuk elég nagy nulla, szinte semmi hasznos tartalom, többnyire vitatkoznak, siránkoznak (mindmeghalunk), anyáznak, pszichológusok reklámozzák klímagyászolásban segítő szolgáltatásukat stb.
Pedig épp fordítva van. A pénz, a tőke odamegy, ahol biztonsággal fialni tud, ahol tiszteletben tartják a magántulajdont (Te is odavinnéd). Nem véletlen, hogy az emberek inkább az USA-ban vállalkoznak, innoválnak, és lett így az USA a világ motorja, hisz ott nem nagyon visz el a karhatalom 3 hónapra egy átnevelőtáborba, csak mert kritizálni merészelted (pl. Jack Ma – Alibaba). Érdemes elolvasni a “Miért buknak el nemzetek?” c. könyvet, kiválóan leírja, hogy a fejlettség éppen a szabadságjogok következménye. És épp emiatt még jó darabig a Nyugat és azon belül az USA marad a vezető hatalom. Nem azért, mert egy szent (hogy is lenne), hanem mert ez a gazdasági berendezkedés vonzza a vállalkozókat. Mármint jobban, mint Kína, ami nagyot lépett előre, de bármikor lecsaphat a Párt, az úgy meg nem buli.
Tudtommal Szingapúr 60-as évekbeli fejlődése inspirálta Kína modelljét.
India, Kína, Délkelet-Ázsia országai, Japán teljesen egyedi társadalmi modellel, gondolkodásmóddal, világnézettel rendelkeznek, igazán csak a felszínen lehet összehasonlítani őket az angolszász vagy európai gyökerű társadalmakkal, vagy akár egymással.
“Valójában a fejlett államokban már inkább minőségi:”
Csodásan hangzik. Adatokkal alá tudod támasztani?
Én csak ilyen példákat ismerek:
“Norvégiában már több elektromos autót adnak el, mint belső égésűt.”
Tény: belsőégésű autóból is többet adtak el, mint korábban. –> Mennyiségi növekedés.
“Németországban már 30% energiát termelnek megújulóból”
Tény: A fosszilis termelés is több, mint korábban –> mennyiségi növekedés
Szinte sose az történik, hogy a “jobb” technológia kiszorítja a rosszabbat, hanem mindkettő nő, de a jobb dinamikusabban.
A túlfogyasztás napja évről-évre előrébb jön. Miért? Mert a mennyiségi növekedés rendületlen. A mértéke némileg tud csökkenni, de ez hosszútávon ugyanúgy a szakadék felé visz.
A különbség annyi, hogy a globális civilizációnak már nincsenek komolyan vehető ellenségei, a természeti csapások meg helyi jellegükből kifolyólag eddig nem rengették meg. Csak hát ugye mint a fönti interjúban a fizikus is remekül elmagyarázza, a globális civilizáció létét megalapozó erőforrások attól még nem válnak korlátlanná, hogy annak hazudjuk őket.
Használhatnánk nagy szavakat, mint pl. hogy paradigmaváltás kéne, de valójában továbbra is padlógázzal száguldunk bele a zsákutcába.
Abba pedig bele se megyek, akinek a háziállata ennél többet ér. Patológiai kórtünet
ha a teljes szövegkörnyezetet nézzük, a Bibliában pont az áll, hogy az ember akkor sem fog eszmélni, amikor a vég már itt van az ajtó előtt. Mint ahogy a vízözön előtt, amikor Noé már a bárkában volt, de mindenki más még kényelmesen élt és mulatozott. Azt mondja, „hogy álljatok készen, mert nem tudjátok, mikor jön el az Úr”. Nem azt mondja, hogy „ráértek, mert úgyse tudjátok, mikor van itt a vég”.
Én sem vagyok vallásos, de igen meglepően ebben a kontextusban hangzik el az is, hogy viszont amikor úgy is tűnik, hogy jön a megmentő, azt se higgye el senki, bármekkora csodák is történnek. Ez arra – is – rímel, hogy ma sokan a legújabb technológiai újításokra tekintenek megváltóként.
De nyilván nekem se kell elhinni, olvassátok el. 🙂 (Máté 24. és Márk 13. fejezet) Én is csak egy vagyok a pódiumon álló vészmadarak közül, mint a Brian életében.
A megújulók jelenleg a növekvő részét szolgálják ki az energiaigényünknek,a fosszilis felhasználás kb.stagnál jó pár éve. Lehet bohóckodni, de kisebb volumenű fogyasztás nélkül tönkretesszük az életterünket. Kevesebbet meg nem fog senki fogyasztani, mert minden arra épül hogy holnap legyen több mint tegnap. Furcsa ezt egy gazdasági blogon kiírni. Talán azt kellene írni, hogy a költségek között megjelenhetne a természeti erőforrások igénybevétele is-amit próbálnak is pl. a CO2 kvótákkal, de bután mert csak drágább lett a termelés az EU-ban, nem zöldebb.
Aki történelmileg jó helyzetből indul és/vagy jó lapokat kapott, ott könnyű bezzegországgá válni. És erre nem cáfolat sem a lecsúszott/céltalan önpusztító gazdag csemete sem a self-made hajléktalan, mert mindkettő marginális részét teszi ki a társadalomnak.
A születési hely/háttér determinál, akár tetszik, akár nem. Ahogy a szerencsefaktor is mindig erősebb, mint a tényleges effektív erőfeszítés.
Ami nem jelenti azt, hogy kár erőfeszítést tenni, csak tudd: ugyanúgy lottózol, ha a meggazdagodás, generáción belüli kaszt-ugrás a célod. Ugyanúgy éhezők viadala-szerűen fent döntik el, hogy ki kap bebocsátást/tendert/közbeszerzést/ismerős-ismerősét/befolyásos apóst/anyóst.
Az egész evolúció mindig erről szólt, minden más csak illúzió és cukormázas mese…