Más miért nem tanult?

2024-05-03
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Írtam nemrég a sávos adózásról.

Az egyik visszatérő motívum volt a hozzászólásokban, hogy miért adóztatja az állam a vagyont, amikor azt eleve már adózott pénzből vettem, s ez így már dupla adózás. Érdekes, az áfa ellen, a jövedéki adó ellen, az illetékek ellen nem szoktak kikelni az emberek, pedig ugyanúgy az adózott  pénzedből fizetsz újra adót, bármit is veszel a boltban. Az adózott pénzedből benzint veszel és még a jövedéki adóra is felszámolják az áfát, vagyis az adót adóztatják. De ezt még szinte soha senki nem tette szóvá azok közül, akit zavar a vagyonadó.

Az államnak kell X ezer milliárd forint adóbevétel és azt különféle címszók alatt veszi el. Ideális esetben mindent adóztat kisebb mértékben és nem csak egy-két dolgot nagyon. Nem ezen kell felháborodni, hanem azon, hogy mit csinál a pénzeddel az állam, amit elvesz tőled. Cikk erről: Mit csinálnak a pénzemmel? Forradalom lenne itt, ha az emberek egyszer felfognák, hogy minden, amire a mindenkori kormány költ vagy a tűzhöz közelállók ellopnak, az az ő pénzük, ami maradhatott volna a zsebükben is.

A másik visszatérő elem, amiről valójában írni akarok, hogy miért tőlem vesznek el többet adóban, aki szorgalmas voltam, sokat tanultam és most jól fizető munkám van. Vegyenek el attól, aki lusta volt, nem tanult és ezért gyári munkás most és nem informatikus vagy vezérigazgató, mint én.

Amikor a gyerekeim kisebbek voltak, mindig mondtam nekik, hogy nehogy azt higgyék, hogy az az átlagos, ahogy ők élnek, mert az igazság az, hogy bőven az átlagos életszínvonal felett élnek. Magyaráztam nekik, hogy sok kisfiú és kislány nem azon gondolkodik, hogy hová mennek nyaralni, hanem azon, hogyan fog enni egész nyáron, ha bezár az iskola és nem kap majd ott enni, mint iskolaidőben.

Bólogattak, de láttam rajtuk, hogy nem hiszik el, hogy vannak olyanok, akiknek nincs mindig mit enniük vagy hogy nincs áram a házukban. Egyszerűen megfoghatatlan volt nekik, hogy nem mindenki ugyanolyan körülmények között él, mint ők.

Amikor valaki nyolcéves, ezt elnézi neki az ember. De amikor valaki negyvenéves korában is itt tart, az már nem az igazi.

Pedig ez a helyzet. Rengeteg ember azt gondolja és sokan hangoztatják is, hogy mindenki informatikus, vezérigazgató, orvos lehetne, mint ők, csak lusták voltak tanulni.

Csak a tények kedvéért:

Magyarországon van kb. 450 ezer ember, aki vak, siket, mozgássérült, értelmi fogyatékos vagy egyéb módon korlátozott személy.

S ez csak a jéghegy csúcsa.

Kétezer tanár bevonásával történt felmérés szerint a diákok 35%-a gyengén olvasó, 18%-a pedig egyenesen diszlexiás. Belőlük sem lesz soha egyetemet végzett ember, néhány kivételtől eltekintve.

70 ezer diák lehet ADHD-s, töredékük van csak diagnosztizálva. Egyéb tanulási, memória vagy viselkedési zavar is további tízezreket sújt a diákok körében is. Nem azért kettes matekból, mert lusta tanulni, hanem mert nem képes annál jobban megtanulni. Azért megy szakmunkásképzőbe, mert nem képes annál jobban tanulni. Nem nem akar, hanem nem képes rá.

Az átlagos IQ 90-110 között van. S még a 100 is nagyon kevés, mégis a legtöbb embernek ennyi adatott. Belőlük soha nem lesz mérnök, informatikus és semmi hasonló.

S nem beszéltünk még a családi háttérről. Sok sikert a házi feladat írásához, amikor nemhogy áram, de még asztal sincs otthon, ahol bármit is tudnál írni. Az nem a te érdemed, hogy a szüleid nem alkoholisták, hogy az apád nem erőszakolt meg hetente vagy kergetett késsel részegen minden nap. Ahogy az sem, hogy egy normális családba születtél egy normális helyen és nem a világ végére, egy nyomortanyára.

Rengeteg ember lusta és nagyon sokan tehetnek arról, hogy mit nem értek el az életben. De ne higgyük már azt, hogy mindenki egyenlő eséllyel indult az életben, ezért ne tegyünk már olyan kijelentéseket, hogy mindenki elérhette volna, amit én, csak mindenki más lusta volt hozzá.

Az, hogy mivé váltál, 60%-ban azon múlik, amit az élettől kaptál: tehetséget, IQ-t, képességeket, egészséget.

Minimum 25% az, amire továbbra sem te, maximum a szüleid lehetnek büszkék: hogy normális környékre, normális családba, elfogadható vagy jó anyagi körülmények közé születtél. Hogy apád nem vert részegen, helyette angol különórára járatott. Hogy volt otthon asztal meg világítás és egy jó mintát kaptál, erkölcsi nevelést, morált. Ha semmilyen jó viselkedési mintát nem kaptál volna otthon, akkor te is alkalmatlan lennél a munkára, a tanulásra és úgy általában a társadalmi normák betartására. Mert ezeket a mintákat otthon szerzi az ember. Akár jók, akár rosszak a viselkedési minták.

S csak a maradék 15% az maximum, amit te tettél hozzá az életedhez. De lehet, hogy annyi se. Sőt, ennek a 15%-nak a fele is legalább a szerencsefaktor, hogy jókor voltál jó helyen, a jó céghez mentél dolgozni vagy a jó állásajánlatot fogadtad el. Amiről természetesen csak sokkal később derült ki, hogy az volt a legjobb lehetőség.

A Biblia azt mondja, hogy „Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Kor 4:7) Arra ne legyél annyira büszke, amit az élettől meg a szüleidtől kaptál, ahhoz nincs sok közöd, mondhatni, ezt dobta a gép. Szerencsés voltál, semmi több. Egy mélyszegény családba született értelmi fogyatékos pont olyan értékes ember, mint te vagy. Akkor is, ha semmi esélye, hogy a legcsekélyebb dolgot is elérje az életben.

Nem szeretném, ha félreértenétek: mindenki felel azért, hogy ahhoz képest, amit kapott, mit hoz ki belőle és nyugodtan számon lehet kérni azt, ha valaki lustaságból, nemtörödömségből nem csinál semmit, hogy előrébb jusson. Megint csak a Biblia mondja, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyen és a rest kéz szegénnyé tesz, a szorgalom pedig meggazdagít.

A gyerekek óvodájában volt egy portás, egy életerős, értelmes, harminc év körüli srác. Ült a portásfülkében egész nap hét órát, nyomkodta a telefonját, játszott, nézte a filmeket, aztán hazament, nettó havi 250 ezerért. Kényelmes élet volt, szó se róla, nem kellett semmit csinálni és nem is volt vele szemben semmilyen elvárás. Három éven át naponta legszívesebben felképeltem volna legalább virtuálisan, hogy kezdjen valami értelmeset az életével, mert ennél sokkal több van benne és lustaságból eltékozolja az életét.

De ne essünk már át a ló másik oldalára se. Sajnos nagyon sok embernek olyan kevés adatott, hogy a legtöbb, amit ki tudna hozni magából, az egy óvodai portás állás.

Van, akinek nagyobb erőfeszítés egy gyárban elérni egy csoportvezetői állást havi 350 ezerért, mint amennyi erőfeszítést te tettél azért, hogy megszerezd a doktori címet.

Nem akarok senkit megbántani (bár nyilván sokakat sikerült, majd a hozzászólásokból látjuk, kiket, mert mindig az kiabál leghangosabban, akinek a háza ég), de némelyek olyan szűklátókörűek, hogy egyszerre tudnának benézni egy kulcslyukon mindkét szemükkel.

Vedd észre, hogy nem mindenki olyan szerencsés, mint te és nem az a bölcs kérdés, hogy miért nem tanult mindenki tovább orvosnak, ügyvédnek vagy informatikusnak. De még ha mélyről is jöttél és sikerült kitörnöd, büszkék vagyunk rád, de sajnos te vagy a kivétel.

Previous Post
Ez közel volt

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram