Hónap: 2015 január

Nagyon sokan elkövetik azt a hibát a befektetéseikben, hogy a jelen állapotokat és a közelmúlt eseményeit kivetítik a jövőre és azt várják, hogy minden úgy lesz, ahogy eddig volt.

Ha most alacsony az infláció és csak nagyítóval láthatóak a kamatok, akkor úgy gondolják, ez biztos így is lesz a következő években is.

Rövidtávú események alapján hoznak az emberek közép és hosszútávú döntéseket.

Alacsonyak a banki kamatok immár két éve és nem az infláció, hanem éppen ellenkezőleg, a defláció fenyeget? Vegyünk 10 éves kötvényeket és lakást befektetési célból, mert a beszedhető bérleti díj is több, mint amit a bankban most adnak.

Rengeteg fájdalmas veszteségtől megkímélnék magukat a befektetők, ha egy kicsit tanulmányoznák a történelmet, hogyan változtak meg az örökkévalónak gondolt dolgok egyik pillanatról a másikra.

» Read more

Januárban a legtöbben nagy elvárásokkal vágnak bele az előttük álló évbe. Fitneszbérletet vesznek, fogyókúrázni kezdenek és felfokozott elvárásaik vannak az évvel kapcsolatban.

Nincsenek ezzel másképp a piaci elemzők sem. A Morgan Stanley munkatársa, Adam Parker egy tanulmányában megvizsgálta az elmúlt 39 év elemzői várakozásait az év folyamán.

Az év elején a “bottom-up” elemzők átlagosan 14%-os profitnövekedést jósoltak a vizsgált cégeknek, mely érték decemberre 5%-ra olvadt. Az év elejei várakozások 32 esetben a vizsgált 39 évből túl optimistának bizonyultak.

(A bottom-up elemzők egy-egy cégből kiindulva, felfelé épitkezve próbálják megjósolni egy-egy cég jövő évi teljesítményét, ennek ellentéte a top-down elemzők, akik a nagyképből, mint várható infláció, gazdaságot érő várható sokkok és pozitív hatások, politikai változások és egyebekből probálják meg kitalálni, melyik szektorokba (és nem feltétlen cégekbe) érdemes fektetni a következő évben.)

» Read more

A héten valamelyik reggel behívtak a TV2 Mokkájába, hogy szakértsek arról, hogyan érinti az autóhiteleseket a mostani svájci frank árfolyam-emelkedése.

Az adás előtt egy fiatal, jó humorú, vagány sráccal vártam együtt, hogy sorra kerüljünk. Megkérdeztem, neki miről kell beszélnie.

A magáncsőd intézményéről, válaszolta. Na, gondoltam, két pénzügyi tanácsadót hívtak be egy műsorba. El is mondtam neki, szerintem miért rossz az egész koncepció. Ő ez ellen tiltakozni akart, de már mennie is kellett adásba.

Az adásban kiírták a srác nevét: “Rétvári Bence államtitkár”. Upsz, mondtam magamban, mégsem tanácsadó. Így jár, aki nem szokott tévét nézni.:-)

Na mindegy. Közel másfél éve írtam a tervezetről (Itt: A magáncsődről), sajnos látszólag semmi nem változott azóta.

A koncepcióval a legnagyobb baj, hogy csak a kis tartozást (pár millió forintnyi adósságot) felhalmozó adósoknak segít, viszont az ő megsegítésük irreálisan drága lesz, ha tényleg több ezer szakképzett tanácsadót akar leakasztani valahonnan az állam, akik 10 éven át nyomon követik a családokat és beosztják a pénzüket helyettük. Tényleg, honnan is fognak szerezni ilyen embereket ilyen menyiségben?

Mennyibe is fog kerülni egy-egy tanácsadó 10 éven át? Nem lenne olcsóbb, ha az állam inkább átvállalná azt a 2-3 milliós tartozást, mintsem fizessen tanácsadókat sokszor ennyiért éveken át?

A nagyobb adósságokat felhalmozók miért maradnak ki a rendszerből?

Na mindegy, megannyi kérdés. Mivel a tévé és a rádió is ezzel a témával van tele, várhatóan napokon belül törvény lesz a törvénytervezetből és nagy változás már nem várható.

Addig is olvasd el a fent belinkelt cikket, illetve az origo friss cikkét, ha érdekel, vagy érint a kérdés.

Pénteken hallottam egy trükköt, amit megosztok veletek. Az Izysnél (is) van lehetőség bankkártyás fizetésre, vagyis hogy átutalás helyett a bankkártyáddal töltsd fel az önkéntes pénztáradat pénzzel. (Link itt)

Valaki kipróbálta hitelkártyával és gond nélkül működött. Azt mondta, így 2%-ot visszakapott a bankjától és amikor elkölti az önsegélyező pénztárban lévő pénzét, akkor is hitelkártyával fog fizetni a boltban a pénztár saját kártyája helyett, így a pénztár által levont költségek kétharmadát sikerül a bankjával kifizettetnie. (Ahelyett, hogy ő neki kellene fizetni az utalásért.)

Az ötlet remek, de azért pár csapdára felhívnám a figyelmedet.

Az első, ha csak ezért váltanál ki hitelkártyát, azért gondold végig, mennyi is a 2% visszatérítés (vagy 1%, attól függ, melyik kártya) és milyen éves költségei vannak egy hitelkártyának. Nem biztos, hogy így már akkora bóni.

A második, hogy legyél biztos, hogy még így sem fogod túllépni a havi hitelkeretedet, mert azért csúnya büntetést fogsz fizetni. Inkább több hónapra elnyújtva fizess be, ha nem túl magas a havi hitelkereted.

A harmadik, hogy csak akkor tedd meg ezt, ha garantáltan az utolsó fillérig ki tudod fizetni az összes pénzt a legközelebbi határidőig. Ha csak 100 forinttal kevesebbet fizetsz vissza, máris a teljes összegre fizetsz havi 2,5-2,9% havi kamatot, vagyis egyenesen rá fogsz fizetni már egy hónap alatt is.

A hitelkártya nem játék, a visszatérítés csak csali a horgon, amit sok olyan ember is bekap, aki nem veszi észre mögötte a horgot. Olvasd el ezt és ezt, mielőtt nekiállsz technikázni.

Egy pár pénztárat megnéztem, máshol nem találtam kártyás fizetési lehetőséget, de gondolom azért van máshol is ilyen lehetőség. (Bár őszintén fogalmam sincs, miért jó ez a pénztárnak, nyilván fizet a kártyaelfogadás után valami százalékot. De ez legyen az ő bajuk.)

Amíg él ez a hitelkártya-visszatérítés, teljesen átformálja a kártyatulajdonosoknak, hogy számukra melyik a legolcsóbb önsegélyező vagy egészségpénztár. Az egészségpénztári összehasonlítást itt találod, hogy miért szeretjük az önsegélyező pénztárakat, arról meg itt egy cikk. Kérdések és válaszok az önkéntes pénztárakról itt.

Ha a te pénztáradnál is van kártyás fizetésre lehetőség, oszd meg a hozzászólásokban, ahogy azt is, ha már próbáltál fizetni hitelkártyával, kaptál-e visszatérítést. (Pénztár neve, hitelkártya kibocsátója, visszatérítés mértéke.)