Hónap: 2017 január

Kijöttek az új számok az amerikai hitelkártya-tartozásokról.

Sajnos nem meglepő módon némileg tovább emelkedett az egy háztartásra jutó tartozás, ez most 5.581 dollár. Azonban ez a szám csalóka, mert csak a háztartások 38,1%-ának van egyáltalán ilyen adóssága. Így azok, akik tartoznak, azok 16.048 dollárral adósok, az általuk fizetett kamat jellemzően 15 és 20% között van. (A medián éves jövedelme a háztartásoknak 53.719 dollár, adózás előtt.)

Inflációval korrigáltan a 2007-es csúcsértéket a hitelkártya-adósságban várhatóan 2019 végére fogja elérni újra az ország.

Az 1946 és 1985 között születettek adóssága átlagosan 6.889 dollár, az 1946 előtt születettek 3.780 dollárral, az 1985 és 1995 között születettek 3.542 dollárral, az ennél fiatalabbak (vagyis zömében diákok) 1.682 dollárral adósok. Ami érdekes (szomorú), hogy a hetven év felettiek és a diákok is már jelentős adóssággal bírnak.

Területi eloszlásban az iowai 4.410 dollártól az alaszkai 7.752 dollárig terjed a skála. A magasabb munkanélküliséggel sújtott régiókban jellemzően magasabb a hitelkártya-adósság aránya is.

Ha a családok a bevételük 15%-át fordítanák hitelkártya-törlesztésre, átlagosan 15 hónap alatt tudnák kifizetni az adósságot. Azonban ne felejtsük el, hogy mindössze az emberek 38%-ának van adóssága, így az átlag megint csalóka. Akinek van tartozása, annak ez majdnem két és félszer ennyi ideig tartana.

Az eladósodás hatalmas probléma az Egyesült Államokban is, különösen az úgynevezett X (next) generációt sújtja, akik 1965 és 1980 között születtek.

Főleg ők azok, akik szembesültek azzal a kilencvenes években, hogy a jövedelmük reálértéke folyamatosan csökken, miközben a megélhetési költségük meredeken emelkedett.

Nekik szólt a jelszó: ha nincs rá pénzed, oldd meg hitelből. Nem kell megijedni a kihívásoktól, elég hitelt felvenni rá. Legyen szó házvásárlásról, oktatásról, autóvásárlásról, de akár mindennapi bevásárlásról is. A hitel miatt megkerülhetőnek tűnt a csökkenő reálbérek miatti életszínvonal eséssel való szembenézés. (Erre sajnos még azóta sem került sor.)

Az addigi pénzügyi tudatosság fogalma átalakult. Már nem a megtakarítás került előtérbe, mint a jövő záloga, hanem azt jelentette a pénzügyi felelősséget, ha valaki többet tudott keresni, mint a havi kiadásai. Ő már akkor pénzügyileg felelős embernek számít az új világnézet szerint.

(Erről ebben a cikkben írtam bővebben.)

Ennek a hozzáállásnak lett az eredménye a soha nem látott eladósodás és az is, hogy míg 1970-ben az akkor még jellemzően egykeresetű háztartások bevételének 51%-a ment el a fix kiadásokra, ma már ez az arány 82%. Ez azt jelenti, hogy a havi (heti) bevétel négyötöde már azonnal el van költve, többek között a hitelek törlesztőire. Így már mozgástere sem maradt az embereknek a változtatásra.

Az emberek kiszolgáltatottá váltak a munkaerő-piacon is, a munkaadók pontosan tudják, hogy felesleges emelni a munkabéreket, a munkavállalók nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy akár csak egy hónapig ne dolgozzanak, hanem munkát keressenek. Ez is az egyik oka annak, hogy a reálbérek húsz évig esni tudtak, csak az elmúlt két-három évben kezdett nőni megint az amerikai átlagfizetés vásárlóértéke.

A diákhitellel (sőt hitelkártya-adóssággal) durván eladósodott fiatalok is rá vannak kényszerítve az azonnali munkába állásra, az elérhető jövedelemtől függetlenül.

Az alacsony hitelkamatok is tovább rontottak a lakosság eladósodásán, akik még nem jöttek rá, hogy az inflációs ráta is alacsony, így nem élvezhetik azt, ami évtizedek át segítette az adósokat: az adósság reálértéke évről-évre jelentősen csökkent, könnyebb volt fizetni a növekvő fizetésekből. Ők csak azt látják, hogy a kamatokra jelenleg kevesebbet kell fizetni, ezért még több hitelt vesznek fel.

A probléma egyre komolyabb. Vannak olyanok, akik már államilag gátolnák meg az embereket a túlzott eladósodástól, például maximalizálni szeretnék az egy személy által felvehető diákhitelek nagyságát, esetleg a bankokat büntetnék jogi szabályozással, ha bizonyos szint felett eladósodott embereknek nyújtanának további hiteleket. Természetesen ezt papíron könnyebb megoldani, mint a valóságban és az érintetteknek is igen nehéz lenne elmagyarázni, hogy a saját érdekében nem engedik tovább adósodni.

Érdekes és tanulságos év volt befektetői szempontból a 2016-os év.

2009-től töretlenül nőttek az árfolyamok, úgy a kötvényeken, mint a részvényeken hatalmasat lehetett keresni. A képen az amerikai S&P 500 amerikai tőzsdeindex teljesítményét lehet látni, osztalékok nélkül:

Bár az emelkedés a nagy összeomlás után kezdődött, ennek ellenére ennyi emelkedés után (700 pontról 2028 pontra nőtt az index értéke, plusz az osztalékok) sokak keze megremegett 2015-ben, kétszer is komoly korrekció következett a piacokon, ezzel együtt is csak enyhe negatív nullában zárta az amerikai tőzsde a 2015-ös évet is. A Nagy Korrekció 2015-ben is elmaradt.

Ezután azonban mindenki meg volt győződve, hogy a 2016-os év a korrekció éve lesz. Minden cikk a medvepiac (eső piac) eljöveteléről szólt, ezt alá is támasztotta az, hogy mindjárt január közepén újabb hatalmas eséssel kezdte a tőzsde az évet, összesen 10%-ot estek az árfolyamok január elsejéhez képest.

Eközben a kötvénypiacokon is már ért egy korrekció, abnormálisan alacsony hozamok mellett mentek még a kockázatos kötvények is.

Minden adott volt ahhoz, hogy megremegjen a piac, rengeteg feszültség volt a piacon: gyengélkedő európai bankrendszer, az Unió felbomlásának lehetősége a Brexit miatt és egy amerikai elnökválasztás, ami olyan eredménnyel zárult, amire senki nem számított.

Mivel a befektetők keze már egy éve az eladás gomb felett pihent, minden újabb gazdasági gond remek alkalom volt egy földindulásszerű eladási hullámhoz.

Ezzel szemben a tőzsde újabb közel 11%-ot erősödött az Egyesült Államokban:

A kötvények között kockázatosabbnak számító high yield bond alapok zöme is 8% körüli hozamokat hozott össze, ami a mostani éves átlag jó kétszerese.

Erre mondják azt, hogy a piacon szép tudsz lenni, de okos nem. Ugyanaz a helyzet, mint a nyolcvanas években.

1982 óta meredek emelkedés volt az amerikai piacokon, mindenki évről-évre jósolta az azonnali összeesést, ennek ellenére erre egészen 2000-ig kellett várni. Természetesen semmi nem garantálja, hogy nem a tavalyi volt az utolsó jó év a tőzsdén a közeljövőben.

Ha befektetésre adod a fejed, érdemes ezzel tisztában lenni. A tőzsdén mindent meg lehet jósolni, kivéve a jövőt.

A Nemzeti Otthonteremtési Közösségről szóló törvényt tavaly fogadta el az országgyűlés. A NOK-ról itt írtam bővebben, túl pozitív véleményem nincs róla.

Mivel az egész NOK nem más, mint a jogosan betiltott fogyasztói klubok felmelegítése állami támogatással megsegítve, előre borítékolható a rengeteg felháborodott károsult, aki úgy gondolta, hogy ő fog lakást kapni önerő nélkül.

A törvényi előírásoknak egyetlen cég felelt meg, azonban a törvény elfogadása után közel egy éve hatalmas a csend. Már-már azt gondolta az ember, hogy mégsem lesz belőle semmi.

Azonban több hónapja hallom több helyről, hogy márciusban indul a beszervezés, az ügynökök kiképzése már gőzerővel folyik. (A nyitási díjat, ami itt is 1%, mint a lakástakarék, nyilván az ügynökök fogják kapni, ahogy a lakástakaréknál is.)

Ádám küldte át az első fecskék egyikét, amelyik a NOK-ba kívánja berángatni az embereket.

Ezek szerint mégis elkezdődik. Elő a popcornnal, kövessük az eseményeket.

A napokban beszéltem valakivel, akihez betörtek és sok milió forintját és az aranyérméit elvitték. Ő olyan széfet keresett, ami 0-24 óráig nyitva van. Budapesten nagyon nehéz alapból is széfet bérelni, főleg mióta már a kamatok miatt sem teszik be az emberek a pénzt a bankba, hogy aztán 0,6% adót fizessenek, amikor ki akarják venni.

Ma botlottam bele az FHB széfhirdetésébe, ami 0-24 órás széfet hirdet, föld alatti garázs-beállási lehetőséggel, mérsékelt áron, Budapest belvárosában. Ha te is széfet kerestél, nézd meg ezt a lehetőséget is. (Pénzt hivatalosan egyetlen széfben sem lehet elhelyezni, csak ha kérdeznék, mit akarsz tartani benne.)

Ha szoktál nagyobb méretű levelet vagy két kilogramm alatti csomagot levélként feladni, akkor már biztos tudod, hogy a posta január elsejétől nem vesz át semmit levélként, ami 324x229x24 mm-nél nagyobb méretű.

Ez azért komoly érvágás sokaknak, mert ennél nagyobb (általában vastagabb) dolgot csak csomagként lehet mostantól feladni. Egy 250 grammos babaruha eddig 275 forint plusz ajánlott díjért ment el, egy fél kilós könyvet pedig 490 forint plusz ajánlott díjért tudtál elküldeni. Ez mostantól legalább 1.490 forint lett.

Azonban van egy megoldás. (Már azon kívül, hogy futárcéghez fordulsz, akik akár 399 forimtért is elviszik a kisebb csomagot, lásd például Vaterafutár. Azonban sok helyen az országban nincs átvevő automata, ezért ott csak a posta marad, mint olcsóbb lehetőség.)

Ez a lehetőség pedig az, hogy postán maradóként adod fel a levelet. Ez csak annyi, hogy ráírod a helyi posta címe mellé a címzett nevét és azt, hogy postán maradó.

A Posta ÁSZF-éből (itt találod) kiderül, hogy így továbbra is elviszik a nagyméretű küldeményeket levélként.

Így szól a szabály: “postán maradó”-ként vagy postafiókra címzett küldemény esetében hosszúságban, szélességben és vastagságban együttvéve 900 mm, de a leghosszabb mérete 600 mm-nél nem lehet nagyobb. Tekercs alakban a hosszúsága és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm, a hossza legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet.”

Ilyenkor annyi a kényelmetlenség, hogy a címzettnek be kell ballagnia a körzeti (vagy az általa választott egyéb) postahivatalba és ott személyesen tudja átvenni a levél-csomagot. Azonban vigyázz: a címzettet a posta sehogy nem értesíti, neki kell keresnie a levelét. Küldd el neki az ajánlott levél regisztrációs számát, így hamarabb megtalálják a postán a levelet.

Álítólag sok helyen nem veszik így fel a levelet, de én ma kipróbáltam és tényleg működik. Ha a kisasszony akadékoskodna, kérd, hogy keresse ki az ÁSZF ötödik oldalán az erről szóló részt.

Amint írtam már róla, a Telekom bevezette a Vodafone Tutira válaszul a Domino Most-ot, amivel mindent 19 Ft-ért hívsz, kivéve a Telekomos számokat, mert azt 9 Ft-ért.

Azonban nem rendes díjcsomagot hozott létre, hanem csak egy bármikor visszavonható vagy fizetőssé tehető kiegészítőt a Dominohoz.

Eddig január 31-ig volt érvényes az ajánlat, ezt most meghosszabbították június 30-ig. Addig várhatóan élni fog az ajánlat és ingyenes lesz.

(S a Digit is várjuk, mint az epret. Hátha ők is elindulnak júniusig.)

Ha idő előtt visszaváltod a hosszabb futamidejű állampapírjaidat, akkor büntetést kell fizetned. (Amit nem így hívnak, hanem forgalmazási jutaléknak, de számodra a lényege ez. )

Ez eddig 2% volt, ezt január 10-től 1%-ra csökkentették a prémium és bónusz állampapíroknál, hogy a lakosságot még inkább a hosszabb távú állampapírok felé terelgessék. Vagyis ennyi pénzed bánja, ha idő előtt szeretnél visszaadni egy prémium vagy bónusz állampapírt. (Itt tudod ellenőrizni, melyiknél mennyit kell fizetned. Ha felhalmozott kamatok nélkül 99%-ért veszik meg, akkor logikusan te 1%-ot buktál a névértékhez képest.)

Ez azt is jelenti, hogy még akkor is megéri hosszabb futamidejű állampapírt venni, ha tudod, hogy hamarabb vissza fogod váltani, mint a lejárat.

Eleve jobban megéri egy infláció plusz 2,75%-os prémium állampapírt venni, ami most két év múlva jár le, mint egy kétéves kincstárjegyet 2,5%-os kamat mellett. Még akkor is 0,5%-kal többet kamatozik, ha továbbra is nulla maradna az infláció.

Azonban most már akkor is jobb választás a négyéves infláció plusz 3,25%-os állampapír, mint a két éves infláció+2,75%-os, ha szinte biztos, hogy visszaváltod két év múlva az állampapírokat, most már 1%-os költség mellett.

(Két év alatt pont 1%-kal kapsz többet a hosszabb papírnál és ott a lehetőséged, hogy tovább tartsd. Ha még a két évet sem tudod megvárni, akkor is jobban jártál a hosszabb papírral, mert többet kamatozott addig is, mint a rövidebb futamidejű.)

Érdemes erre figyelned, ha állampapírba akarsz fektetni, nem biztos, hogy csak a rövidtávúakat érdemes megnézned, hiába 1-2-3 évben gondolkodsz csak. (Persze arra nincs garancia, hogy ezt a visszaváltási költséget ne változtassák meg a következő években a számodra kedvezőtlenül.)

Olvastam egy cikket régebben, hogy hőkamerával bárhol ellopják a bankkártyád PIN kódját.

Semmit nem kell tennie a tolvajnak, csak utánad odalépve a PIN padhoz (amin meg kell adnod a PIN kódodat bankkártyás vásárlásnál vagy készpénz-felvételnél), csinálni egy gyors hőfotót a billentyűről. Gyönyörűen látszik, hogy melyik gombokat nyomtad meg, sőt még az is, milyen sorrendben. Amelyiket hamarabb nyomtad meg, az már hidegebb, így halványabb piros a képen.

Ma az egyik áruházban láttam egy Cat S60-as mobiltelefont kirakva, amiben beépített hőkamera van. Egy teljesen hétköznapi mobilról van szó, semmi feltűnő nincsen benne.

Gyorsan kipróbáltam, tényleg képes-e rögzíteni utólag, hogy melyik gombokat nyomtam meg az ujjammal. Igyekeztem teljesen normál tempóban nyomkodni az itt nem létező gombokat, ahogy az emberek csinálják ezt valójában.

Íme, még fél perc után is ezt látja az utánad jövő:

Én videót csináltam a kedvetekért, de az unott arcú srácnak, aki utánad áll a pénztárnál sorba, belebukva a telefonjába, elég egy gyors fotó is. Fel se kell néznie hozzá a telefonjából, semmi feltűnő nincs abban, amit csinál.

Ahogy a pincérnőnek az étteremben is elég egy fotót csinálnia fizetés után a PIN pad billentyűzetéről, vagy az ATM-nél utánad jövő embernek.

Ezután már semmi más dolguk nincs, mint ésszel vagy erővel megszerezni a bankkártyádat.

Még egyszer: ez a létező legegyszerűbb, mobiltelefonba épített hőkamera, ennél csak jobbak és komolyabbak vannak a piacon.

Hát ennyit a PIN kódról is.

Mit tudsz csinálni? Csak egy dolgot: a billentyűzet több gombján is megpihenteted az ujjad, hogy egy kicsit összezavard a hőkamerát.

Pár hete kaptam egy e-mailt a Yahoo-tól, hogy elnézésemet kérik, de most jöttek rá, hogy ezelőtt 3 éve feltörték a rendszerüket és több tízmillió másik e-mail címmel együtt az én jelszavamat és e-mail címemet is ellopták.

Arra sem emlékeztem, hogy valaha is regisztráltam a Yahoo-nál, de biztos így volt.

Ma már minden weboldalra, de még mobilapplikációba is regisztrálni kell, hogy egyáltalán beléphess oda.

Mit csinálsz ilyenkor? Van egy gagyi e-mail címed, amit csak erre használsz és egy könnyen megjegyezhető jelszavad, mondjuk a kutyád neve és a születési éved.

Ezt adod meg úton-útfélen, minden weboldalon, webáruházban, online pizzarendelésnél, belépéshez a mobilszolgáltató oldalán, mindenhol. (Jó esetben legalább a bankszámládhoz és a paypal-hoz valami másik jelszót és e-mail címet használsz. De sokan még ezt sem teszik meg.)

Tudják ezt azok is, akik feltörték a Yahoo-t, a Linkedin-t, Myspace-t és a többi oldalt.

Ilyenkor mindenhová megpróbálnak belépni az e-mail cím/jelszó párossal. Első körben a bankokhoz. Aztán a levelezőrendszerekbe, hogy hozzáférjenek a levelezésedhez, hogy a nevedben vírusos leveleket és spameket küldjenek. Aztán jönnek az ismert webáruházak, ahol még a kártyaadataidat is legtöbbször elmentik, így a nevedben küldenek csomagokat a saját részükre, vagy valakinek, akinek előre eladták a terméket egy apróhirdetési oldalon. De ellopják a kuponjaidat és pontjaidat a mindenféle pontgyűjtő kártyákról is. Drága appokat vásárolnak a nevedre a telefonodra, ami után jutalékot kapnak. Esetleg viccből átrakják a tévéelőfizetésedet a legdrágább csomagra és hónapok múlva jössz csak rá. Hónapokon keresztül rendelnek pizzát utcai átvétellel a te számládra, mire átnézed a kártyás költéseidet és rájössz, mit csinálnak.

Sokkal többet tudsz bukni így, mint gondolnád. Á, mi bajom lehet abból, ha a gagyi jelszavamat megszerzik? Sokan fájdalmasan döbbentek rá, hogy mennyi káruk lett belőle.

Hogyan tudsz ez ellen védekezni?

Az első, hogy csinálsz egy normális jelszót. A születési dátumod, a jelszó1234 és a facebook123 nem az.

Vedd például a kedvenc versed vagy dalod első vagy második sorát:

A hatalmas szerelemnek. Legyen minden “a” betű 4-es és minden “e” 3-as és minden “s” $.

Így a jelszavad 4h4t4lm4$$z3r3l3mn3k. Könnyen megjegyzed, de senki ki nem találja. (Esetleg elég az egyik szó is a kettő közül, ha kellően hosszú.)

Ez azonban még kevés. Ehhez minden egyes oldalon fűzz valamit hozzá.

Mondjuk az amazonon írd elé, hogy konyv. A bankodnál, hogy rafi. A Linkedin-en, hogy link. A Facebook-on, hogy face, a twitteren hogy csipog, a levelezőrendszerben, hogy level.

Így minden oldalon más és más lesz a jelszavad, hiába törik fel az egyiket, nem tudják sehol máshol használni a kapott jelszót, még ha az e-mail cím ugyanaz is.

De lehetsz modernebb is és használhatsz direkt ilyen célra kitalált programokat is. Nemrég ingyenes lett a Lastpass, ami még IOS és Android alatt is használható, nézd meg, milyen egyszerűen tudod használni. A jelszavaidat kódolva tárolja. Már feltörték 2015-ben, de a hajukra kenhették a kapott adathalmazt.

Hasonló alkalmazások még a 1Password, Dashlane és a KeePass is és sok másik is.

Akár a manuális megoldást választod, akár programra bízod a jelszavaidat, fontos, hogy mielőbb meglépd, mert az eső után köpönyeg nagyon sokba fog kerülni mind anyagilag, mind időben. Amint látod, nekem is három évvel később szóltak, hogy ellopták a jelszavamat.

Karácsony után négy héttel az áruházak feladták, hogy jó áron túladjanak a megmaradt ajándékcsomagokon, ilyenkor lehet remek áron vásárolni belőlük.

Éppen ma vettem a Sparban 2.999 Ft-ért Gillette Fusion Proglide borotvát 4 pengével. Ennek a rendes ára, ha nem karácsonyi csomagban van: csak a készülék egy pengével, most 20%-os akcióban 3.824 Ft. Négy penge hozzá: 6.499 Ft.

Szintén itt vettem Oral B Pro 400 elektromos fogkefét 6.499 Ft-ért, ennek normál ára 11.990 Ft.

Ha jársz bármelyik üzletben, vess egy pillantást a karácsonyi csomagokra, töredékáron találsz most tusfürdőt, borotvát és minden mást, amit karácsonyi csomagokban szoktak árulni.