Csökkent a prémium állampapír visszaváltásának költsége
Ha idő előtt visszaváltod a hosszabb futamidejű állampapírjaidat, akkor büntetést kell fizetned. (Amit nem így hívnak, hanem forgalmazási jutaléknak, de számodra a lényege ez. )
Ez eddig 2% volt, ezt január 10-től 1%-ra csökkentették a prémium és bónusz állampapíroknál, hogy a lakosságot még inkább a hosszabb távú állampapírok felé terelgessék. Vagyis ennyi pénzed bánja, ha idő előtt szeretnél visszaadni egy prémium vagy bónusz állampapírt. (Itt tudod ellenőrizni, melyiknél mennyit kell fizetned. Ha felhalmozott kamatok nélkül 99%-ért veszik meg, akkor logikusan te 1%-ot buktál a névértékhez képest.)
Ez azt is jelenti, hogy még akkor is megéri hosszabb futamidejű állampapírt venni, ha tudod, hogy hamarabb vissza fogod váltani, mint a lejárat.
Eleve jobban megéri egy infláció plusz 2,75%-os prémium állampapírt venni, ami most két év múlva jár le, mint egy kétéves kincstárjegyet 2,5%-os kamat mellett. Még akkor is 0,5%-kal többet kamatozik, ha továbbra is nulla maradna az infláció.
Azonban most már akkor is jobb választás a négyéves infláció plusz 3,25%-os állampapír, mint a két éves infláció+2,75%-os, ha szinte biztos, hogy visszaváltod két év múlva az állampapírokat, most már 1%-os költség mellett.
(Két év alatt pont 1%-kal kapsz többet a hosszabb papírnál és ott a lehetőséged, hogy tovább tartsd. Ha még a két évet sem tudod megvárni, akkor is jobban jártál a hosszabb papírral, mert többet kamatozott addig is, mint a rövidebb futamidejű.)
Érdemes erre figyelned, ha állampapírba akarsz fektetni, nem biztos, hogy csak a rövidtávúakat érdemes megnézned, hiába 1-2-3 évben gondolkodsz csak. (Persze arra nincs garancia, hogy ezt a visszaváltási költséget ne változtassák meg a következő években a számodra kedvezőtlenül.)
zsiday.hu/blog/fogyaszt%C3%B3i-boominfl%C3%A1ci%C3%B3
Mindenkinek sok sikert az állampapírokhoz!
Nem véletlen, hogy ezt akarja a lakosság torkán lenyomni a kormány, elinflálják az államadósságot, tessék csak tessék, bátran venni belőle…
Tehát nem értem, mit is akarsz ebből kihozni.
Két év alatt pont 1%-kal kapsz többet a hosszabb papírnál”
Csak én nem tudok számolni? hol a hiba:
1.0275 * 1.0275 = 1.05575625
1.0325 * 1.0325 * 0.99 = 1.0553956875 nem járok jobban.
Pl. ha jön egy olimpia, akkor érdemes utánaszámolni egy görög scenarionak, nem biztos hogy nyugodtan aludnék egy 10 éves papírral, különösen mostanában nem vennék már ilyet.
Az inflációt manipulálják, erre itt egy jó összefoglaló:
zsiday.hu/blog/mi%C3%A9rt-csal-az-infl%C3%A1ci%C3%B3
Érdemes megnézni a többi írását is az inflációról, bár az ingatlanárakkal én sem értek teljesen egyet…
De hivatkozhatnék az asszonyra is, aki szerint az elmúlt 2 évben a szokásos tej ára 180-200-220-250 Ft-os pályát járta be, ez sem a zéró infláció jele…
nem kamatos kamat.
1 + 0,0275 + 0,0275
0,99 + 0,0325 + 0,0325
– ha visszaforgatom(jobban járok) a két papírt nézve pont 0.025%-al lesz jobb a hosszabb papír:
1 + 0.0275 + 0.0275*0.99 + 0.0275*0.0275 = 1.05548125
0.99 + 0.0325 + 0.0325*0.99 + 0.0325*0.0325 = 1.05573125
– ha nem forgatom vissza(kevesebbet kapok) a két papírt nézve ugyanannyit kapok:
0,99 + 0,0325 + 0,0325 = 1.055
1 + 0,0275 + 0,0275 = 1.055
A fenébe is, az első sorban írtnál, jobb lenne ha a 0.0325-ösbe forgatnám vissza:
1 + 0.0275 + 0.0275*0.99 + 0.0275*0.0325 = 1.05561875
máris csak 0.01125% a különbség 🙂
Ősszel megnézik, mennyi volt az előző évi infla és az lesz a következő periódusra az alap.
Míg korábban tavasszal volt kamatmódosítás, most már ősszel.
Szép csendben 3,5 és 5,5 éves papírt csináltak a Prémiumokból.
Még mindig jobb, mint ha mondjuk 5 éves normál államkötvényt vennéd, mert a pmák-al csak 1 év inflációs kockázatát futod(valójában max. 1%-ot, hiszen kiszállhatsz és átszállhatsz másba, ha megéri), az 5 éves államkötvénnyel meg 5 évét.
Lényegtelen hogy egy ember költségei hogy valtoztak, tudtommal nem vagy makrogazdasági tényező…
Igazából a kötvény utolsó kamatmeghatározás időpontja és az utána bekövetkező infláció eltérése a kockázat. Pl. a 2021. októberében lejáró papír az utolsó egy évben a 2019-es infláció alapján fizet kamatot, ami eltérhet a 2019. dec 31. – 2021. október 20. közötti inflációtól.
A korábbi időszakok kiegyenlítik egymást, és az első időszak ugye 0% inflációval kalkulált. Ami nem jó kezdet egy ilyen papírnál, de ha valaki 2010. óta tart ilyen papírt, akkor meglovagolhatta a csökkenő infláció (sőt a negatív infláció) előnyeit is.
No persze ha 2021-ben is lesz új papír hasonló feltételekkel, akkor a fenti kockázat tovább tolódik 6 évvel, 12 év alatt pedig már elég sok reálkamat összegyűlik az esetleges utolsó időszak kockázatának mérséklésére.
Soha nem értettem, hogy miért kell ekkora marzzsal kereskedni az állampapírokkal. Ez nagy és likvid piac és valószínűleg minden nap lenne sok vevő és eladó. A mostani állampapír hozamoknál, ha a befektetők ,5%-os előnyhöz jutnak, már az is nagyon sok lenne!
Szép példa, miért nem érdemes a saját mikrokörnyezeted kivetíteni az egész országra. Más területekre is igaz ez, nemcsak az inflációra.
5 éve is volt UHT-tej, ami 300,- forintba került, és ma is kaphatsz akár 150-160-ért is, ha akarsz.
Mivel a fenti kötelezettség csak a kamatra vonatkozik, ezért azt szeretném kérdezni, hogy ha az adott papír kamatfizetése után újra papírt vásárolok, majd ezt követően töröm fel a tbsz számlát, akkor majdnemhogy nulla lesz a fizetendő adó?
Azért gondolom ezt, mert az újra befektetett kamat az valójában már tőke lesz.
Ellenben ha rosszul gondolom, akkor a tbsz egész időtartama alatt felhalmozott kamat – függetlenül az újra befektetéstől – lesz a kamatadó alapja?
Ez persze nem valós szándékom, csak érteni szeretném a működését 🙂
ez sajnos nem így van, minden év számít. Ha folyamatosan emelkedik az infláció, minden évben bukhatod a reálhozam egy részét. Matekra fordítva:
PMÁK kamat: infláció+2,75%
1. év: Előző évi infláció 0%->PMÁK kamat tárgyévben 2,75%; tárgyévi infláció 2% -> PMÁK reálhozam ~0,74%
2. év: Előző évi infláció 2%->PMÁK kamat tárgyévben 4,75%;tárgyévi infláció 4% -> PMÁK reálhozam ~0,72%
Fenti példában mindkét évben 0,7% körül volt a tényleges reálhozamod, tehát a gyorsuló infláció miatt mindkét évben elbuktál bő 2%-nyi reálhozamot, miközben valószínűleg abban a reményben vetted meg a papírt, hogy az elérhető reálhozam évi 2,75%.
Ha az infláció később csökkenni kezd, akkor az persze a kötvényesnek fog dolgozni (nőni a tényleges reálhozam); ez a következő 2-3 évben szerintem nem várható.
Az, hogy olcsón ki lehet szállni a konstrukcióból az egy nagyon előnyös dolog, de az alapproblémától független. Azt sem vitatom, hogy adott helyzetben lehet a PMÁK az optimális választás egy befektetőnek. Nekem is van ilyen papírom.
Csak látni kell a korlátait is.
Azért “görcsölünk”, mert az önsegélyező maximum 150.000 forintot ad vissza évente, és a többit valahova el kéne rakni, hogy dolgozzon keményen, de viszonylagos biztonságban.
A törvény szerint (egyszerűsítve) jövedelemnek minősül a tbsz-be betett pénz és a megszüntetés időpontjában érvényes piaci ár közötti összeg. A jövedelem után az adó a lekötési időtől függ (15%-10%-0%). EHO nincs idéntől.
Rendben nincs eho, de a felvetés többi része még ül.
Mi nem így van? Te elolvastad, amit írtam? A pmáknál mindig 1 év inflációját kockáztatod, de azt minden évben. De legfeljebb 1%-ot, mivel bármikor kiszállhatsz -1%-al, és vehetsz jobb befektetési alternatívát. Addig egy 5 éves fix hozamú államkötvénnyel meg 5 év kockázatát futod az első évben. Ha jövőre a kamatkörnyezet és az infláció 5%-ra emelkedik, akkor az 5 éves fix hozamú állampapírodat simán -15% körüli buktával adhatod el, míg a pmákot -1%-al, és vehetsz 5 éves normál állampapírt 5%-os hozamért, esetleg maradsz a pmáknál, és akkor buksz a következő évben max. 5%-ot.
Tán valakinek nem csak 750ezernyi befektetni való pénze van.
2017-01-24 at 10:11
“Azért gondolom ezt, mert az újra befektetett kamat az valójában már tőke lesz.
Ellenben ha rosszul gondolom, akkor a tbsz egész időtartama alatt felhalmozott kamat – függetlenül az újra befektetéstől – lesz a kamatadó alapja?”
A szabály nagyon egyszerű és logikus. A számla megszakításkori értékéből (pénz + eladatlan értékpapírok pillanatnyi árfolyama) levonják az összes befizetett pénzt.
Ez a netto nyereség az adóalap.
2021/I PMÁK esetén a hozam: 0.99 + 0.0325 / 2 = 1.00625 => 0.625%
FKJ esetén a hozam: 1 + 0.02 / 2 = 1.01 => 1%
Jól számolok?
Ha tudsz jól németül, megtatálod a nagyját a neten (én sajnos nem tudok, angolul meg nincsen)
Nem találom már azt a hozzászólást, amelyikben valaki felhívta a figyelmet az otp kedvezmények menüpontjára (netbank) és ott a tescos vásárlási visszatérítésre.
Mindenesetre köszi neki, ma több évnyi számla és kártyaköltségemet visszanyaltam tőlük, még kerestem is egy kis pénzt :)))
Holnap is megyek 🙂
Ha a kamat 2,75%, két év után kapsz 5,5706% kamatot, abból már nem vonnak le semmit.
Tehát jobban jársz akkor, ha eleve a hosszabb futamidőt választod.
Ha nem kamatos kamattal számolsz, akkor meg tökre pont annyi pénzed lesz.
Én nem is értettem, miről akar ez az okoskodás szólni, de már nem is érdekel, azért is nem reagáltam rá. Őszintén szólva el sem olvastam. Belenéztem, aztán legyintettem. De ha nem engedem ki, akkor meg én vagyok a rohadt cenzor, aki a kritikus hangokat elhallgattatja.
Majd maximum itt is lezárom a hozzászólást, ha értelmes hozzászólások nem lesznek.
Igen, igazad van, minden év számít. Ha 5 év alatt az infláció folyamatosan nő, akkor a növekményt bebukod, igaz, évekre visszaosztva várhatóan tompulni fog a bukta, egy-egy kiugró éves növekmény hatása. Kérdés, hogy a jelenlegi nulla bázishoz képest hol lesz amikor végleg kilép valaki ebből a konstrukcióból?
Ez sajnos nem igaz! Állampapírnál nem lehet “tiszta” kamatos kamattal számolni:
Hogy miért?
Tegyük fel, hogy 1 egység a befektetett pénzed.
Egy év után megkapod a kamatot 0.0325, amit visszaforgatsz, erre a visszaforgatott pénzre második év végére (0.0325* 0.0325) kamatot kapsz
Második év végén újra fizet kamatot az eredeti papír: (0.0325)
Az eredeti papírt visszaváltod: 1-0.01 = (0.99)
A visszaforgatott_kamat_papirját is visszaváltod: (0.0325*0.99)
A ()-ben lévőket összegzed.
0.99 + 0.0325 + 0.0325*0.99 + 0.0325*0.0325 = 1.05573125 => marad 5.573% (5,605% helyett)