Pénzügyi kérdőív pároknak
Milyen a kommunikáció közöttetek az anyagi területen? Egyetértetek a legfőbb pénzügyi kérdésekben? Mindketten ugyanúgy látjátok a pénzügyi életeteket? Vagy csak azt gondoljátok, hogy a másik is ugyanúgy gondolja a dolgokat?
Töltsétek ki az alábbi kérdőívet külön-külön és vessétek össze a válaszokat egymással. Egy remek alkalom lesz arra, hogy megbeszéljétek, kit mi foglalkoztat legjobban a pénzügyi életetekben és hogyan tudnátok közös nevezőre jutni. Ne felejtsétek, ha nagy eltérések vannak, az igazság általában valahol középen van, a sikeres házasság titka az, hogy mindkettő enged az álláspontjából.
Akkor a kérdések:
Milyen szóval írnád le az anyagi életeteket? (Megfelelő, remek, siralmas, stb.)
A társad melyik szót használná?
Milyen a kommunikáció közöttetek az anyagi kérdésekben? (Elégséges, átlagos, kiváló, csak a rövidtávú kérdéseket beszéljük meg, még azokat sem, stb.)
Házaspárként mi a legfontosabb anyagi cél az életetekben?
Melyik a második?
Melyik volt a legjobb anyagi döntésetek a közös életetekben?
Melyik volt a legrosszabb?
Mi zavarja legjobban a feleséget az anyagi életetekben?
Mi zavarja legjobban a férjet az anyagi életetekben?
Ha egy csoda folytán megváltoztathatnál egy dolgot a pénzügyi hozzáállásotokban, mi lenne az?
Mekkora az az összeg, amit elkölthetsz anélkül, hogy előtte megbeszélnéd a házastársaddal?
A társam szerint túl sokat költök. (Igaz/hamis)
A társam túl sokat költ. (Igaz/hamis)
Megbízom maradéktalanul a társamban anyagi dolgok területén. (Igen/nem)
Ő megbízik bennem maradéktalanul. (Igen/nem)
Ha kapnék egymillió forintot ajándékba, vagy nem várt bónuszként, mit csinálnék vele?
A párom mit csinálna vele?
Ki felel azért, hogy befektesse a család pénzét?
Mennyit költötök élelmiszerre egy hónapban?
Mennyi volt a legdrágább cipő, amit valaha is megvett a feleséged/párod?
A legdrágább kütyü, amit a férjed vett?
(A kérdés lényege, tisztában vagy-e legalább nagyságrendileg, mennyit költ a párod a csak neki fontos és csak általa használt dolgokra. Nem az összzeg nagysága a fontos, hanem hogy a másik tudja-e, mennyi az. Vagyis megbeszélitek-e ezeket a költéseket legalább utólag.)
Mindent ideértve, amire valaha pénzt költöttetek, mi tette a legboldogabbá a férjed/párod?
Mindent ideértve, amire valaha pénzt költöttetek, mi tette a legboldogabbá a feleséget?
Ha merőben eltérő válaszokat adtatok, érdemes közösen megbeszélni, hogyan tudnátok javítani a pénzügyi kommunikációtokban.
Tehát a külön kassza is olyan dolog szerintem hogy csak egy ideig fenntartható, előbb vagy utóbb jön egy nagyobb kiadás és akkor ezeket a kérdéseket át kell beszélni, de lehet inkább előbb a mihez tartás végett!
A megfelelő partnerrel a közös kassza is kiválóan működik. 😉
Kezdem én: a legjobb döntés az volt, amikor pályakezdőként (vagy 15 éve) elfogadtam egy állást, ami kezdetben nem tűnt akkora kihívásnak, de hosszú távon szakmailag és anyagilag is nagyon kifizetődő volt, mert utat nyitott azon a bizonyos cégen belül.
Amire pedig eddig költöttünk, azok közül az utazások tették a legboldogabbá mindkettőnket.
Ez nem általános érvényű megállapítás. Nálam kritérium volt, hogy csak olyannal, akiben jobban bízom, mint magamban, és alappal tehetem ezt, minden területen. Addig nem házasodtam, amíg az illetőt meg nem találtam, az idő pedig ezt igazolta is.
Ha nem találtam volna ilyen személyt, akkor nem házasodom, ha pedig eltérő vagyoni helyzetű illetőt leltem volna, a házasságba bevitt vagyont és annak vonzatait rendeztük volna szerződéssel.
Így túl sok meglepetéssel nem járt a kérdéssor.
Nagy tévedés, hogy irreleváns lenne. Egy házasságban tudni kell mér a kezdet kezdetén, hogy az illető mi módon kezeli a pénzügyeket, mi a hozzáállása fogyasztáshoz, stb. Egyszerűen az a személyiség olyan fontos szelete, amire nem lehet legyinteni azzal, hogy á, úgysem közös kasszázunk …
Számomra megdöbbentő időnként, hogy milyen ismerethiányosan köttetnek házasságok, hogy pár év múlva törvényszerűen válás legyen a vége, s lehet hangsúlyozni utána, hogy a házasság megy ki a divatból, működésképtelen, diszfunkcionális intézmény. Holott csak az emberek tudása kevés ahhoz (mihez nem?) , hogy felmérjék: mikor lehet belemenni és mikor nem. Most, hogy a gazdasági kényszer egyre kevésbé összetartó erő, kötőanyagként némi tudatosság szükségeltetik. Ami, mint tudjuk, a legnagyobb hiánycikk.
Ha közös a kassza, akkor sokkal több a feszkó – főleg akkor, ha “ínséges” idők járnak. Amíg minden belefér, nincs feszkó sem 🙂
A külön kassza megtanít arra, hogy tiszteletben tartsd a másik másságát, és ne szólj bele olyanokba, amihez semmi közöd. A bizalom pedig lehetővé teszi, hogy ettől függetlenül mindent megbeszéljünk, mindenről tudjon a másik. Épp ezért a külön kassza nagyobb önbizalmat is ad a feleknek, hiszen úgy érzik, hogy a saját lábukon állnak – nincs függőségi viszony, nincs tudatalatti zsarolási alap stb.
Persze, a külön kassza nem tud működni GYES/GYED mellett – ez egyértelmű.
Megújul a pénzügyi rendszerük a háttérben, és az átállás nem sikerül zökkenőmentesen. Például szerződést megosztani csak március elsejétől lehet.
Durva (volt) a helyzet, adásvételi szerződéseket bukhattak a kifizetési késések miatt, csúnya büntetéseknek és kártérítési pereknek nézhetnek elébe.
Utoljára azt hallottam, hogy februárban szeretnék a netbankot visszaállítani, csodálnám, ha sikerülne ezt az időpontot tartani.
A személyi bankároknak elvileg már működik a rendszer, keresd meg akinél kötöttél, ha még ott dolgozik…
Az email ügyfélszolgálat néhány nap alatt jellemzően reagál a kérdésekre, bár sokszor több email váltás szükséges a korrekt válaszhoz, lehet felvettek pár diákmunkást, aki nem ért hozzá…
Az év végi elszámolást is előbb jött és abban is utaltak rá, hogy átalakítanak és ezért küldik előbb.
Szerencsére a magyar jogrednszerben van erre is megoldás azoknak, akik ELŐRE GONDOLKODNAK. A többiek meg a saját kárukon majd megtanulják…! 😉
Ettől függetlenül fontos, hogy nagyjából hasonló pénzügyi gondolkodású legyen egy házaspár mindkét tagja…
Ott a pont!
meg ez se biztos… csak el kell szamolni a 24 oras gyerekfelugyelet dijat (amennyibe kerulne piaci aron) majd azt elfelezni. Nem kis osszeg jonne ki…
Szerintem amugy ott van az idealis, hogy van egy kozos kassza, ami a fizetes jo resze, mondjuk 90%-a, de emellett egy kb 10%-nyit megtart mindenki maganak “zsebpenznek” amirol nem kell elszamolni (kavezasok kollegakkal, csoki, sor, szorakozas) egymasnak. A kozosbol pedig csak ugy vesz ki mindenki, hogy a masik is (elore) tud rola es beleegyezik.
Nalunk ez mukodik.
Nalunk amolyan hibrid megoldas van. Mikor osszekoltoztunk, akkor nyitottunk egy kozos szamlat es mindketten arra utaltunk a fizunk felet. Ebbol fizettuk az alberletet, rezsit, kajat szoval a mindennapi dolgokat. Nyaralast meg tartos fogy. cikkeket szinten 50-50%-ban fizettuk.
Hazassag es 3 gyerek utan meg mindig hasonloan csinaljuk.
Mivel O most csak reszmunkaidoben dolgozik en meg sokkal jobban keresek mint 10 eve, igy most O a fizuja 45%-at, en meg a fizum 66%-at rakom a kozosbe.
Igy van egy kozos kassza, amibol fizetjuk a megelhetest, gyerekek cuccai, de van sajat kasszank is.
A nyaralast/varatlan kiadasokat tovabbra is megosztjuk, de mar nem egyenlo reszben.(pl mikor bedoglott a gazkazan, azt 30-70%-ban fizettuk.)
A maradek sajat penzzel viszont mindenki azt csinal amit akar.
Ha már így: az ultimate közös kassza az, amikor minden pénz egy tarsolyban van ÉS abból megy a “zsebpénz” is a feleknek, miközben ennek mértékén nincs konfliktus, és nem is egy konkrét, előre megszabott összeg. Hiszen ha hasonló a pénzügyi gondolkodás és adott a transzparens kommunikáció, akkor ez valójában nem is téma.
De a kérdőívet este kitöltjük.
Komolyan nem értem. Mire jó, hogy a maradékot, ami még mindig rengeteg pénz ( a fizetésed 33%) külön teszed.
Direkt sarkos példák, de szeretném megérteni, hogy mi értelme.
Te guccit veszel, asszony meg csak H&M-es táskát?
S akkor fogalmatok sincs, hogy a másiknak mennyi van dugiban?
Ha lakást vesztek, felvesztek hitelt, minthogy a saját kasszás pénzből beszállnátok?
Mi történne, ha mindent egy kasszába utaltok (aminek egy részét külön teszitek egy takarékszámlára pl.), s két kártyátok van, amiből mindenki azt vesz, amit akar? Félnél, hogy az asszony, vagy Te sokat költene?
Mivel az evolúciós stratégiáink ellentétesek, a pénzügyileg tudatos férfi nem ugyanazt akarja mint a pénzügyileg tudatos nő, így ez a kettő a legritkább esetben találkozik komoly kapcsolat céljából.
“Hazassag es 3 gyerek utan meg mindig hasonloan csinaljuk.”
ez komoly?
nekem nagyon sok hozzáállástól égnek áll a maradék hajam.. 🙁
Arra mindig is nagyon kíváncsi voltam, hogy akik szigorúan házasági szerződéssel vágnak bele egy szigorúan külön kasszás házasságba, azok voltaképpen miért is kötnek házasságot. Hiszen nem kötelező.
“Házasként házassági szerződés hiányában a külön kassza csak illúzió.”
Ez így ebben a formában egyáltalán nem igaz. A házassági közös szerzés vélelme megdönthető vélelem, és még ezer más okból.
Párom a kórházban dolgozik kemény 100e nettóért, én villanyszerelőként ennek tavaly 5,5x-ösét. Nálam ugye nem fix, munkafüggő
. Jelenleg van 9M megtakarítás, hitel nincs, kocsi van.
Azt sem tudom mennyi van a számláján…. Ő a kocsit tankolja amivel jár (biztosítást én fizet, gk adót is), gyerek dolgait ő rendezi. Dohányzik…. Nyaralást, nagyja bevásárlást én rendeztem.
Eddig működik, az elején fizetés arányában fizettük a rezsit, kaját. (Akkor 140-et kerestem)
Bárcsak mindenki hasonlóan állna a házassághoz.
Nálunk közös kassza fut, már a házasság előtt is az futott. A kisebb személyes dolgok megvételét külön nem is nagyon említjük egymásnak (kb 5.000 Ft alatt), a nagyobb személyes dolgoknál pedig mindig mondjuk egymásnak, hogy figyelj ezt és ezt tervezem venni ennyiért és ezen okból.
Amúgy a pénzügyeket, megtakarításokat mind nyugdíj, mind egyéb célokra én intézem. Azt mondja, hogy megbízik bennem és jobban megy ez nekem, mint neki.
Szóval rögtön itt egy példa, Garbo a másik, és a hozzá nem szóló tízek, százak (ezrek?) meg a többi.
Ui: ezzel nem azt mondom, hogy a közös kassza a tökéletes és egyetlen út, szóval ha valakinek a külön kassza jön be, az az ő dolga
“..,Mivel O most csak reszmunkaidoben dolgozik en meg sokkal jobban keresek mint 10 eve, igy most O a fizuja 45%-at, en meg a fizum 66%-at rakom a kozosbe…”
“…pl mikor bedoglott a gazkazan, azt 30-70%-ban fizettuk…”
Nagyon sajnállak benneteket, de ne kèrdezd, hogy mièrt, mert valszeg úgyse èrtenèd meg…..
De míg olyat aki utóbbi dolgokban egyezik aránylag könnyű találni, addig a sarkalatosabb pontokban (pénzügy, életcélok) már ritkán egyeznek* az álláspontok. Ha meg ott egyeznek, akkor nem találkozik a kettő.
* Nyilván egy párkapcsolati vetítésnél mindenki maximumra tolja az önmenedzselést, ezért is fut zátonyra több kapcsolat a pénz/életcélok miatt, mint amiatt, hogy az egyik operába szeret járni a másik meg moziba. Mert utóbbiban nem árulnak zsákbamacskát, előbbiben viszont mindenki vetít. Pl. hallottál már Tesco árufeltöltőt arról beszélni, hogy egész életében azt szeretné csinálni? Mégis sokan hasonló munkákat fognak.
En 4,5 eve vezetem a koltsegeimet, parom 1,5 eve. A nap vegen kozosen leadminisztraljuk a koltsegeket kb. 10 percben ezert mindketten forintra pontosan tudjuk, hogy mennyi penze van a masiknak.
Minden kozos dolgot(bevasarlas, albi dij, rezsi stb…) fizetes aranyosan osztunk el. 70-30-ban. De mindenre ugy tekintunk mintha 50-50-ben vettuk volna, mert aranyaiban a fizetesehez merten o is annyit kolt, mint en.
Minden egyeb ami nem kozos abba a masiknak nincs beleszolasa.
Ha valamelyikunknek egy nagyobb koltsege van akkor a masik “kolcson ad” es amint tudja visszafizeti.
Neki is van sajat megtakaritasa es nekem is.
Iden hazasodunk de marad ugyanez a felallas. Termeszetesen hazassagi szerzodessel
Folyt.
Ha lesz gyerek, akkor is marad a “fizu” aranyos felosztas, mert nem kapna sokkal kevesebbet a csed/gyed-el mint a fizuja.
Miota en elkezdtem vezetni a koltsegeimet(amit o is elkezdett utana) egy percig nem volt soha vita a penzrol.
O is azt vesz amit akar, en is azt amit akarok.
Persze a fizunk eleg nagy hanyadat mindketten megtakaritasba tesszuk.
azt akartam a csok topikban megkérdezni, hogy meglévő ingatlan tulajdon esetén ha új lakást vesz valaki, igényelhető 2 gyerek után CSOK?
“@Zabalint
“Házasként házassági szerződés hiányában a külön kassza csak illúzió.”
Ez így ebben a formában egyáltalán nem igaz. A házassági közös szerzés vélelme megdönthető vélelem, és még ezer más okból.”
De ez ugye attól függ, ki fizeti az ügyvédet? 🙂
“Arra mindig is nagyon kíváncsi voltam, hogy akik szigorúan házasági szerződéssel vágnak bele egy szigorúan külön kasszás házasságba, azok voltaképpen miért is kötnek házasságot. Hiszen nem kötelező.”
1. Hiába nem kötsz házasságot x év együttélés után gyakorlatilag ugyanazok a a szabályok érvényesek osztozkodáskor ha különmentek mintha házasok lennétek.
2. Ha jól működik a házasság érzelmi része gyakorlatilag nincs jelentősége hogy van szerződés vagy nincs (de nem kér enni a szerződés ahogy mondják…)
3. Ha valamiért megromlik a házasság akkor mindig van 1 sértett fél aki meg fog tenni miindent hogy lehúzza a másikat! Mégha most azt is mondja hogy nem fog…
Te is megírtad utána:
“A házasság a romantikus filmekben tapasztaltakkal ellentétben elsősorban GAZDASÁGI egység. Mindig is az volt. Nem tilos gyengéd érzelmeket táplálni a házastárs felé, de a lényeg attól változatlan.”
“Ez így ebben a formában egyáltalán nem igaz. A házassági közös szerzés vélelme megdönthető vélelem, és még ezer más okból.”
Valóban, de ezt hosszú pereskedéssel tudod csak elérni, és akkor sem biztos hogy a bíró is úgy látja ahogy tényleg volt. Valamint van mikor készpénzben (nem visszakövethető, esetleg fekete) segítenek a szülők vagy MUNKÁVAL (pl építkezés) vagy a saját szürke pénzed akkor azokat bebuktad… Gondold ezt 20-30-40 év távlatában amikor már a szülők nem is élnek, hogy legalább lepapírozzátok utólag, sőt már ti sem emlékeztek igazán ki mit, mikor és mennyiért kapott ajándékba, vagy vitt be a házasságba….
Ha mégis úgy alakul szerződéssel el lehet “relatíve szépen” válni mert gyakorlatilag nincs (nem lehet) vita a vagyonon. Persze neked is élni kell valamiből (ügyvéd) szóval értem miért nem preferálod… 🙂 🙂 🙂
Pedig éppen pénzügyek kezelése és életcélok tekintetében kell ahhoz passzolni, hogy egy házasság működjön (és persze szexualitás, kommunikáció és tisztelet). Ha nem passzolnak az életcélok, akkor nem egy irányba húzzák a közös szekeret, az meg szétesik: lehet elválni.
Vannak bizonyos kérdések, aminek alapvetően passzolnia kell ahhoz, hogy az a bizonyos élet-és vagyonközösség működni tudjon. Ezért nem kell egyedül megöregedni, de érdemes tudatosan választani, hiszen ez is gazdasági döntés: a kivel tudom eredményesen működtetni az életemet kérdése.
Hiszen elég jó szex egy darabig többekkel működhet, mint ahány emberrel képes vagy közös irányba, vállat vállnak vetve tolni az életet. Csak az előbbi egy románc alapja, míg az utóbbi a házasságé. És ha nem baj, nem rúgom ki a férjem, hogy egyedül öregedjek meg 🙂
Kár érte, sokszor bukkantak fel a régi cikkek alatt hasznos frssítések, ha valamelyik kondíció változott az akkor leírtakhoz képest (Cetelem kamatcsökkentések, Önsegélyező változások, ilyesmi)
De miért így csináljátok, azt mondjátok már meg. ne azt, hogy hogyan, hanem MIÉRT?? Mi értelme? Félsz, hogy az egész kapcsolat megy a levesbe? 10-szer annyit keresel, mint a másik?
Azért mert Te többet keresel, a Te neveden lesz a ház?
Ha lesz gyerek, akkor fizetsz majd a feleségednek?
“Valoszinuleg, ha lakast veszunk, azt en fogom venni sajat penzbol es en is torlesztem, ha lesz hitel. ” szóval buksz 1-2 milliót a hiteleken, de legalább a Te neveden van a ház?
ez számomra teljes mértékű bizalmatlanság