A magyar államadósság számokban
A nemzetállamoknál bevett szokás, hogy minden évben többet költenek, mint amennyit keresnek, vagyis az állam több pénzt éget el, mint amennyit adó formájában beszed. (A magyar állam idén 2,3%-kal költött többet, mint amennyi bevétele volt.)
Minden háziasszony tudja, hogy ez hosszú távon nem egy fenntartható folyamat, de ez kevés államot zavar abban, hogy évtizedeken át eleve úgy tervezze a költségvetést, hogy az mínuszos legyen. (Néhány állam, mint például Németország, tud pluszos költségvetést készíteni, de az a kivétel kategóriába tartozik.)
Az állam megtehetné azt, hogy amikor dübörög a gazdaság, mint most, akkor több adót von el az egyébként is túlfűtött gazdaságból, hogy amikor visszaesés van, akkor pedig az állami költekezéssel és adócsökkentéssel segítsen majd életet lehelni a visszaeső gazdaságba. Ezt hívják anticiklikus gazdaságpolitikának, ezt folytatja most a már említett Németország is. Gazdasági fellendülés (külföldiül konjunktúra) idején adóemelés és az állami kiadások csökkentése, visszaesés (recesszió) esetén állami támogatások osztogatása és az adók csökkentése.
Bármilyen logikusnak is hangzik, hogy így kellene működnie a gazdaságoknak, sajnos a gazdaságokat politikusok irányítják, nem pénzügyi kockák. Márpedig ha egy politikus pénzt tud osztogatni, hogy a következő választáson is mindenki rá szavazzon, akkor pénzt is fog osztogatni. Minél több pénz van az államkincstárban, annál többet fog a nép közé szórni. (Mert a nép még mindig nem jött rá, hogy a politikusok azt a pénzt osztják szét közöttük, amit előtte adó formájában elvettek tőlük.) A legtöbb politikus (tisztelet a kivételnek) csak a következő választásig gondolkodik. Most adjunk még több pénzt, most nőjön még inkább a gazdaság, a következő válságon majd gondolkodjon az, aki akkor éppen hatalmon lesz.
A magyar államadósság kifejezetten magas, ha nem is uniós mércével (vakok között király a félszemű), de a környező államok szintjéhez képest mindenképp.
A magyar államadósság tavaly év végén a GDP 70,8%-án volt. Ez mondhatni semmi az eurót használó országok majdnem 88%-os átlagához képest, de rengeteg, ha a hozzánk hasonló országokat nézzük. (Az eurós átlag is megtévesztő, mert Görögország (181%), Olaszország (135%) és Portugália (122%) felrántja az átlagot.)
Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Ebben az összehasonlításban a magyar államadósság kifejezetten magas.