Heti gazdasági összefoglaló
A robotok térnyerése nem áll meg, sőt, a növekvő munkaerőhiány miatt ugrásszerűen nőtt az igény irántuk. Most már lehet robot munkaerőt is bérelni, aminek nincs kezdő díja, ugyanúgy csak fizetést kell adni, mint egy alkalmazottnak, de az amerikai 15 dolláros minimálbérnek alig több, mint a felét. (Eddig is lehetett vásárolni robotokat, de a hardver és a programozás miatt túl magas volt a kezdeti befektetés.) Ebben a cikkben szereplő cég az első robot után további húszat szeretne beállítani a termelésbe az új “pay as you go” rendszerben.
Nagyot zuhant a Netflix árfolyama, hiába hozott több új előfizetőt 2021 utolsó negyedében, mint várták. A gond az volt, hogy a mostani első negyedévben túl kevés előfizetőt vár a cég, bő 20%-kal zuhant az árfolyam. A chipgyártókat sem kímélték a tőzsdén. Idegesek a befektetők a FED várható kamatemelése, az orosz-ukrán konfliktus és úgy általában a túl drága tőzsde miatt.
Nem elég, hogy az Unió meg akarja szüntetni a kriptopénzek anonimitását a pénzmosás megakadályozása érdekében, most még a kriptobányászat energiazabáló verzióinak betiltásáról is tárgyalásokat kezdenek, mert vért izzad az Unió az energiakibocsátás csökkentése miatt, miközben világszinten egy nagy gazdaság, például Norvégia éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséget zabál fel a kriptók bányászata.
Az amerikai 30 évig fix lakáshitelkamatok újra 4% felett vannak, ami a 7%-os infláció mellett még mindig ajándéknak tűnik. A legalacsonyabbak egy éve voltak, 2,65%-kal, 2011-ben pedig az 5-6% közötti tartományban jártak, 1982-ben pedig 18%-ot kellett fizetni egy 30 éves fix kamatozású lakáshitelért évente.
A nagy felmondási hullám Nagy Brittaniát is elérte, 2009 óta nem mondtak fel ennyien és “emberemlékezet óta” nem volt ennyi betöltetlen állás, jelentsen ez bármit is.
A Wharton Schoolban, a pennsylvaniai egyetemen, a jövő cégvezetőinek feltették a kérdést, szerintük mennyit keres az átlagember az Egyesült Államokban. Volt, aki 800 ezer dollárra tippelt, de az átlag is jóval 100 ezer dollár felett volt, miközben a valóság ennek a fele sem, 53 ezer dollár, a medián pedig 34 ezer dollár. A probléma az, hogy mindenki abból indul ki, ahonnan ő származik, azt tekinti az átlagnak, ami a számára átlagos. A válaszuk nagyot ment az amerikai médiában, mennyire vannak tisztában a leendő vezetők a beosztottak keresetével.
Az átlagos amerikai dolgozó 4,7%-os béremelésben részesült az elmúlt évben, miközben az infláció elérte a 7%-ot.
A magyar kormány kitalálta, hogy valamiért már az előző év közepén elfogadják a jövő évi költségvetést. Hogy ennek mi az értelme, nem annyira világos. A terv annyira bevált, hogy például tavaly csak 85-ször kellett átírni a költségvetést, vagyis alig több, mint négynaponta.
Az MNB most második hete nem emelte a forint kvázi alapkamatát, meg is lett az eredménye, újra 358 forint felett kell adni az euróért.
