Van jó hír is, esett a BIRS

Nem tudom, miért, de az elmúlt időben szemmel láthatóan csökkent a BIRS értéke. A BIRS a hosszabb futamidejű hitelek forrásköltségét határozza meg a bankok számára.

Bő két hete még közel 11% volt a húszéves BIRS, mostanra 8%-ra csökkent. (Tavaly még 4% alatt volt, de az már történelem.)

Ez annyiban jó hír, hogy várhatóan nem fognak egy ideig tovább emelkedni a lakáshitel kamatok, ha ez hosszabb távon is így marad.

Share

Az argentin megoldás

Argentína valaha a világ egyik legerősebb gazdasága volt. A múlt század első harmadában Argentína a tizedik leggazdagabb ország volt a világon egy főre vetítve. Hatalmas termőföldjei voltak és erős gazdasága, minden adott volt, hogy egyike legyen a gazdasági világhatalmaknak. A gazdaságát még a nagy világválság sem rázta meg különösebben. A harmincas években az egy főre jutó GDP az Egyesült Államok értékének 80%-a körül alakult Argentínában. (Ma körülbelül a hetede ez az érték.)

A harmincas években jött egy politikai fordulat, a junta vette át a hatalmat, ami a gazdaság folyamatos hanyatlásával és gazdasági bizonytalanságokkal járt. Perón populista intézkedései 1943-tól erősen megviselték az országot. Az államosítás és mesterséges devizaszabályozás, a bevételek mesterséges újraelosztása torzította a piacot, a protekcionizmus drágán termelő vállalatokat szült.

Ennek ellenére még a hatvanas években is gazdagabb ország volt Argentína egy főre vetítve, mint Ausztria vagy Japán, de a növekedése már messze elmaradt a környező országok növekedésétől. Az ötvenes-hatvanas évekre, amit a világon mindenütt az Arany Korszaknak hívtak a magas gazdasági növekedések miatt, Argentína már teljesen megrekedt.

A hetvenes évekre már tarthatatlan lett az államilag szabályozott piac, az egyre inkább mesterségesen lélegeztetőgépen tartott gazdaság már nem tudta felvenni a versenyt külföldön. Ekkor még az egy főre jutó jövedelem kétszerese volt a mexikóinak, de a különbség gyorsan olvadt a következő évtizedben.

A hetvenes évek közepétől 15 éven át az éves átlagos infláció 300% lett. Ezért egy újabb populista lépéssel mesterségesen szabályozták a peso árfolyamát, aminek következtében a vállalatok nem bírták eladni a termékeiket külföldön, hiszen irreálisan túl volt árazva az argentin nemzeti deviza. Az elszegényedés megállítására a populista kormányzat mesterségesen növelte a béreket, ami viszont növelte az államadósságot, ezért pénzt nyomtattak, ami pedig növelte az inflációt, ami további elszegényedést szűlt.

Népszerű lett a további államosítás is az országban, számos vállalatot vontak állami tulajdonba, ami természetesen a tőke menekülését vonta magával.

1983-ban be kellett vezetni az új pesot, de ez sem állította meg az inflációt, ezért 1985-ben új devizát vezettek be, amit 1992-ben cseréltek le újra.

A nyolcvanas években Argentína már mindenkitől csak kölcsönkért, hogy életben tarthassa a gazdaságát. 1986-ban jött az első államcsőd, amit aztán számtalan további követett.

A deviza árfolyamát továbbra is mesterségesen magasan tartották, ezért az argentin vállalatok labdába se nagyon rúghattak külföldön. Ez nem tett jót a külkereskedelmi mérlegnek.

Az elmúlt évtizedek is a populista kormányzásról, az állami szabályozásról, a folyamatos államcsődökről és a hatalmas inflációról szólnak. Mivel minél szegényebb valaki, annál inkább vonzó neki az állami beavatkozás a piaci folyamatokba, ezért a populista kormányzás egyre erősebb, ahogy egyre több a szegény ember.

Mivel a kormány látja, hogy tetszik a szegényebb néprétegeknek az olyan intézkedések, mint árbefagyasztás, a deviza árának mesterséges megállapítása, a gonosz gazdag cégek megbüntetése, az olcsó rezsi és ehhez hasonló szabályozások, ezért a korrupt, populista kormányzat drogként szokik rá az ilyen rendelkezésekre a saját népszerűsége fenntartása érdekében.

Minél nagyobb a gazdasági baj, annál elégedetlenebbek az emberek a kormányzattal, ezért az további populista gazdasági intézkedéseket hoz, hogy nőjön a társadalmi bázisa, az újabb intézkedések még nagyobbá teszik a gazdasági bajokat és kezdődik elölről a folyamat. Mivel a hiba beismerése esetén összeomolna a párt támogatottsága, ezért az ilyen pártok csak előre menekülhetnek, még több és több, egyre károsabb rendelkezést hozva. A bajokért természetesen pedig mindenki más a hibás, leginkább egyes külföldi szereplők.

Argentína az közgazdaságtan állatorvosi lovává vált, élőben lehet vizsgálni az ország gazdaságán, hogyan tudja a populista kormányzás tönkre tenni a világ legnagyobb gazdaságait is és hogyan lesz ennyire szegény egy ország, ami ilyen gazdag a természeti adottságokban.

Ékes és szomorú példa Argentína arra, miért nem szabad megerőszakolni a gazdaságot politikai haszonszerzés reményében és hová vezet az állami árszabályozás, ártámogatás, vagyis egy szóval, a populista kormányzás.

A Szabad Európa most csinált egy kisfilmet az argentin árszabályozásról:

Share

Végre megtudtuk, meddig marad a napelem szaldós elszámolása

Egész mostanáig úgy telepíthettél napelemet, hogy fogalmad sem lehetett, megéri-e, meg fog-e térülni belátható időn belül. (Aztán néhány hete már sehogy nem telepíthetsz napelemet, de az egy másik történet.)

A napelemek elterjedését a világon mindenütt támogatják, illetve támogatták a közelmúltig.

A cégek nagyteljesítményű napelem-telepeinél hosszú időre garantált átvételi árat állapítottak meg, hogy biztos megtérüljön a napelem telepítése.

A magánembereknél az úgynevezett szaldós elszámolás biztosította a tervezhető megtérülést.

Ennek lényege, hogy évente összevezetik a fogyasztásodat a napelemed által termelt áram visszatáplálásával és csak a különbözetért kell fizetni.

Ha te fogyasztottál többet, akkor te fizetsz 38/70 Ft-ot kilowattóránként, ha te termeltél többet, te kapsz jelenleg 4,8 forintot.

Ezekkel a számokkal tavaly, az akkori kamatkörnyezetben 12 év alatt térült meg egy napelem-telepítés. Idén drágább a napelem is, az áram ára is, de az elérhető kamatok is, amit szintén ki kell termelni egy befektetésnek.

A gond az volt, hogy fogalmad se lehetett a telepítéskor, hogy meddig számíthatsz a szaldós elszámolásra. Egész egyszerűen nem mondták meg. Egyszer majd valamikor megszüntetjük, szia. (2024-től már nem is kérhető új telepítésű napelemre szaldó. Ezt eddig is tudtuk, a kérdés az volt, mi lesz a már meglévő rendszerekkel.)

Éves átlagban az általad megtermelt áram 25-30%-át használod fel helyben azonnal, a többit visszatáplálod, majd visszavásárlod a szolgáltatótól. Nyáron jelentős túltermelésed van, télen és éjszaka pedig a szolgáltatódtól veszed az áramot.

Ha ma 10 ezer kWh-t termelsz vissza és ugyanannyit fogyasztasz is a hálózatról, nem fizetsz egy fillért se. (Na jó, de, de csak havi néhány száz forint egyéb díjat.)

Nem szaldós elszámolás esetén eladnál a szolgáltatónak 4,8 forintért 10 ezer kWh áramot (48 ezer forint) és vennél is tőle 38/70 forintért ugyanennyit (380-700 ezer forint). Ehhez jön még hozzá a helyben felhasznált, általad megtermelt áram értéke.

Ebben az esetben a megtérülésed már közelebb lesz a 30 évhez, mint a húszhoz, de csak akkor, ha nem kell közben invertert cserélned. Ez nagyjából megegyezik a napelemek tervezett élettartamával, vagyis anyagi szempont nem sok szól a telepítés mellett, ha csak az áram ára nem nő még tovább a következő években.

Ha pedig nem termelhetsz vissza a hálózatba egyáltalán és ezért vennél egy akkumulátort is sok millió forintért, akkor mindjárt száz évhez lesz közelebb a megtérülés jelenleg, mint az ötven évhez, vagyis pénzügyileg egyelőre teljesen értelmezhetetlen a befektetés.

A villanyautosok.hu weboldal vette észre, hogy kijött egy évtized késéssel a rendelkezés, miszerint mindenki tíz évig maradhat szaldóban, utána átkerül bruttó elszámolásba.

Ez így teljesen korrekt lenne, ha nem utólag tudtuk volna meg. Jelenlegi árak mellett 10-12 év alatt megtérül a beruházásod, utána már úgymond talált pénz a napelemek által termelt energia. A megtérülési idő alatt kapsz rá támogatást, utána már nem.

Csak azt nem tudom, miért nem sikerült ezt az infót ezelőtt tíz évvel kiizzadniuk magukból.

Már csak egy akna maradt a rendszerben, a 4 kWp-nél nagyobb rendszerekre adót kell évente fizetni, ami jelenleg nulla forint. Ezt  bármikor bármennyire felemelhetik és ezzel romba dönthetnek minden megtérülési számítást. Nehogy jól érezze magát az, aki napelemet telepít, hogy ezzel is segítse az ország energiaellátását.

(Némelyek szerint 3×32 amperes bekötésnél havi leolvasás lesz 2024-től, ami gyakorlatilag a szaldó végét jelenti. Erről valaki tud bővebbet, lehetőleg konkrét linkkel és törvényi hivatkozással együtt?)

Share

Kamatsapka a bankbetétekre is

Újabb unortodox húzás borzolja az emberek kedélyeit.

Tegnap bejelentették, hogy maximalizálják a 20 millió forint feletti betétek elérhető kamatát a mindenkori diszkontkincstárjegy hozamában. Efelett nem kaphatnak kamatot a befektetők.

Elsőre kicsit érthetetlen a tiltás. Az van mögötte, hogy a jegybank kénytelen 18%-ot adni a nála elhelyezett banki betétekre, hogy ne omoljon még jobban össze a forint árfolyama.

Újra játsszuk azt a játékot, amitől csak nemrég sikerült megszabadulnunk, hogy a jegybanki alapkamatnak semmi köze a valódi kamatkörnyezethez. Papíron megint “csak” 13% az alapkamat, a valóságban 18%.

S itt jön a probléma: a pénzügyi szolgáltatók közül szinte a kutya sem akar diszkontkincstárjegyet venni 12-13%-ért, ha azt a pénzt a jegybanknál is fialtathatja jelenleg 18%-os kamaton. Sőt, sok befektető pénzét összegyűjthetik és berakhatják az MNB-hez, jóval magasabb kamatot ígérve, mint amit egyébként a normál piacon el lehetne érni.

Ez duplán rossz a kormánynak. Egyrészt csökken a kereslet az államadósságra, vagyis növelni kell az ígért hozamot, hogy megvegye azt valaki.

Másrészt a jegybank által fizetett kamat veszteséget okoz a jegybanknak, amit a végén megint csak a kormánynak kell megfizetnie.

Kicsit hasonlít a dolog arra a trükkre, ahol a bankok 2-4%-on adtak lombardhitelt a tehetős ügyfeleknek, akik ezért lakossági állampapírt vettek és ez lett a lombardhitel fedezete. Jól járt a bank, hiszen az akkori piaci kamatoknál nagyobb kamatra tudta kihelyezni a pénzét kockázatmentesen (ott volt a fedezet) és jól járt az ügyfél is, hiszen a semmiért kapott pénzt, más pénzéből vett állampapírt, a két kamat közötti különbséget pedig egyszerűen zsebre tette.

Mindenki jól járt, csak az állam nem, a lakossági állampapírok kamataival a bankok eredményét hizlalta.

Most is hasonló volt a helyzet, hiszen most sem a kisembereknek elérhető a magas kamat, ők jó, ha 1-2%-ot kapnak, hála a még újabb bankadónak.

A piaci válasz erre az anomáliára az lenne, hogy a kincstárjegy kamata legalább részben leköveti a jegybanknál elérhető kamatot, de a kormány inkább szembe megy a piaci törvényekkel ezzel a rendelkezéssel és törvényi úton akarja megmondani, mennyi kamatot kaphatnak a piaci befektetők. Gyakorlatilag megint ki akarják csinálni a jegybank kamatemelésének hatását. Jó, jó, adhat a jegybank 18%-ot, ha annyira akar, de mi megtiltjuk a piac egy komoly részének, hogy ez eljusson hozzá.

Az nagyon nem jó, hogy a kormány az általa okozott problémákat egy újabb piacellenes döntéssel akarja orvosolni, ennek már megint nagyon rossz az üzenete. A helyes válasz az lenne, hogy visszaszerzi a kormány a szavahihetőségét és megbízhatóságát a piaci szereplők szemében, s akkor egyből nem kellene 18%-on tartani a forint kvázi alapkamatát.

Az a legnagyobb gond ezzel a rendelkezéssel, hogy sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy akkor mi lesz a következő lépés, ha az állam újra ilyen szinten avatkozik be a piac működésébe. Az infláció betiltása Fehéroroszország mintájára? A miniszterelnök mondja meg, mennyi az alapkamat, mint Törökországban? Megyünk tovább a sikeres argentín úton?

Ez a rendelkezés önmagában csak megkérdőjelezhető lenne egy valódi piacgazdaságban, a legnagyobb baj vele, hogy egy sorozatos, szándékos piactorzítás egyik, s valószínűleg nem utolsó lépése. (A rendelkezést március 31-ig, átmeneti időre hozták meg, de nagyon jól tudjuk az elmúlt másfél év tapasztalatából, hogy ez gyakorlatilag semmit nem jelent.)

Share

Digi helyett mobilnet?

Mióta tulajdonost váltott a Digi, folyamatosan drágul.

Az eddigi 3.000 forintos net januártól már közel hatezer forint lesz, s ki tudja még, hol lesz a vége.

Egy ideje már nézegettem a Yettel otthoni mobil internetét, havi 3.990 Ft-ért szolgáltat nálunk, ingyenes router bérléssel. (Helyfüggő, hogy mennyi az ára. Van olyan is, ahol nem elérhető a szolgáltatás, miközben más Yettel netcsomagok igen.)

A net korlátlan, bár viszonylag lassú, 150 Mbps maximális sebességgel. (Néhány helyen már van 5G-s net is, lényegesen gyorsabban és drágábban.)

Az előfizetés irányítószámhoz kötött, csak az adott irányítószámon belül használható. A nem helykorlátos netnél (Lite) maximum 500 GB forgalmazható havonta és cserébe lényegesen drágább is.

A minősége valószínűleg helyfüggő, de szerencsére kapsz 30 nap próbaidőt, addig bármikor visszaadhatod.

Akinek van vele tapasztalata, megoszthatná, hogy mennyire elégedett vagy nem elégedett vele, úgy a net vagy a router minőségével, mint az ügyfélszolgálat minőségével.

Share

Mi lett a lakásbiztosításunkkal?

Van egy jó kis lakásbiztosításunk az Uniqánál, amire kapunk extra 20% kedvezményt.

Legolcsóbb lakásbiztosítás? Lakásbiztosítás 20+35% kedvezménnyel

Az elmúlt napokban többen jeleztétek, hogy csökkent a kedvezmény mértéke, mert ha a mi linkünkön kalkuláltok https://www.uniqa.hu/lakasbiztositas?pnrnum=4184565#/precalculation

És utána az Uniqa saját linkjén https://www.uniqa.hu/lakasbiztositas , akkor az eddigi 20% kedvezmény helyett csak 12% különbség van a két ár között.

Megkérdeztem őket, hogy mi történt, miért csökkentették a kedvezményünket.

Megnyugtattak, hogy semmi ilyenről nincs szó, megmaradt a kedvezményünk.

A megoldás az, hogy az Uniqa akciót hirdetett november és január között, ő is ad most 10% kedvezményt, ha online kötsz náluk biztosítást a weboldalukon keresztül, s most ezt az árat látjátok az ő saját weboldalukon.

Ha majd vége az akciójuknak, újra 20% lesz a különbség a mi árunk és a normál árú lakásbiztosítás között.

Share

Lesz még építőipari szakember 15 év múlva?

Van egy generálkivitelező jóbarátom, ő írt nekem levelet a mai cikkel kapcsolatban.

Biztos belevágsz ebbe az építkezésbe?

Mivel érdekes témát feszeget, gondoltam, megosztom veletek is. Nem pénzügyi téma, de fontos meglátás.

Bár csak egy alapos házfelújításon estünk át idén, azt kell mondjam, hogy igaza van. A mai “szakik” nem értenek a szakmájukhoz, csak láttak valakit, hogy ő hogyan csinálja és azt utánozzák. Csak vakszerencse kérdése, hogy mennyire utánozza jól, vagy akitől elleste a dolgokat, az tudta-e, mit miért csinált, vagy ő is már csak az “élet iskolájában” tanulta meg a szakmát.

Nem csak kőműves meg ács van sok ilyen, de villanyszerelőből is a harmadik javította ki, amit az első kettő brutálisan elbarmolt. Pedig villanyszerelő nem lehet akárki, ahhoz még végzettség is kell. Akkor mit várunk egy kőművestől vagy házszigetelést vállaló szakitól?

Huszonéve a szakmában van (és egyébként nagyon szépen dolgozik, de ezt csak zárójelben), úgyhogy van rálátása a piacra.

Ennyi bevezető után következzen a levele. (Ami eredetileg egy gyorsan megírt magánlevél, ezt vedd figyelembe.)

» Read more

Share

Biztos belevágsz ebbe az építkezésbe?

Tegnap tanácsadáson mondta valaki, hogy milyen szörnyű gyerekkora volt, mert az apjáék belevágtak egy építkezésbe, amit soha nem sikerült befejezni, viszont a törlesztő miatt egész gyerekkorukban semmire nem volt pénzük. Nemhogy nyaralásra, de még mindennapi dolgokra sem. Az egész gyerekkorát tönkretette a ház miatti anyagi problémák, amik húsz évig kísértették a családot. A ház azóta is félkész, úgy laktak benne, de soha nem volt pénz rendesen befejezni.

Mostanában rengeteg olyan tanácsadás van, ahol a párok építkezni szeretnének az örökölt, vagy régen vásárolt telken. A tervek most készülnének, valamikor jövő nyáron kezdődne az építkezés.

A meglévő lakást eladják és várhatóan kell még 40 millió forint hitel.

A jövedelem jellemzően 7-800 ezer forint, a feleség még jó néhány évig otthon a kisgyerekekkel.

Ez az elképzelés tele van életveszélyes aknákkal.

» Read more

Share

MVM Otthon SOS Gázőrzők Plusz áremelkedés

Írtam régebben, hogy egész jónak tűnik az MVM által árult Asszisztencia biztosítás, benne a kazánszerelés-kazánkarbantartást is tartalmazó csomag.

Asszisztencia biztosítás

Annyiba került az éves biztosítási csomag, mint amennyiért a kazánt meg szokták nézni évente, már csak ezért megérte megkötni.

Most jött az infó Balázstól, hogy jövőre megduplázódik a biztosítási díj a tavalyi díjhoz képest, amikor is 1.790 forint volt (a most belépőknek 2.790 Ft a díja a honlap szerint):

“Tájékoztatjuk, hogy Otthon SOS Gázőrzők Plusz biztosításának havi díja 2023. január 1. napjától módosul. A módosítást követően a biztosítási díj összege 3180 Ft/hó lesz.”

Gondolom, akkor a többi csomag díja is emelésre kerül. Ha kötöttél ilyen biztosítást, olvasd el a szolgáltató levelét és az új díj függvényében döntsd el, hogy megtartod-e a szerződésed.

Köszönjük Balázsnak az infót.

Share

Cetelem kamatok

“Iparági pletykák” szerint jövő héttől radikálisan nőnek a Cetelem kamatai.

Jó lehet egynek, ha bármikor kellhet a pénz vagy nem akarod az összes pénzed az államkincstárnál tartani. Nincs számlavezetési díj, még tranzakciós adó sem az utaláshoz. (Kamatadó viszont igen.)

Látraszóló kamat 9,38%

Egyéves kamat 10,5%

Kétéves 11,36% évente.

Link még nincs, csütörtök-pénteken már talán lesz valami a weboldalukon.

Share

Koin megszűnése

Ha szeretnéd kontroll alatt tartani a pénzügyeidet, érdemes használni egy kiadáskövető-pénzügyi tervező appot, amivel tudod követni, hogy hol mikor, mennyit költöttél, illetve előre meg tudod tervezni, hogy mire mennyit akarsz költeni.

Erről itt írtam sok-sok évvel ezelőtt:

Tartsd kézben a pénzügyeidet!

Sokan használtátok erre a célra a magyar Koin-t, ami sajnos megszűnik decemberben a hírek szerint.

Lajos kérte, hogy ajánljak helyette másik alkalmazást.

Mivel nem követem, hogy milyen új alkalmazások vannak, különösen olyanok, amik a bankszámlák adatait is tudják kezelni, ezért inkább arra kérlek titeket, ha használsz valamilyen Koinhoz hasonló alkalmazást, ami hasonló tudású, akkor oszd meg a közzel a nevét is és a véleményedet is a hozzászólásokban.

Előre is köszönjük.

Share

Tényleg annyival olcsóbb a bevásárlás Szlovákiában?

Terjed egy ehhez hasonló kép a neten, amiből kiderül, hogy Szlovákiában mennyivel olcsóbb az élet:

Valamiért a tésztát tényleg aranyáron adják itthon, még Svédországban is a felébe kerül a tészta, mint nálunk.

De vajon mennyire igaz ez a többi termékre?

Ma már nem gond összehasonlítani az árakat, ezért megtettem, összevetettem a szlovák és a magyar Tesco online árait. (Kattintásra nagyobb lesz.)

Azt láthatjuk, hogy bár a jelenlegi euróárfolyam mellett valószínűleg olcsóbban jövünk ki egy szlovákiai nagybevásárlással, azért a különbség nem annyira jelentős, mint azt a tészta ára miatt gondolnánk és van olyan is, ami ott drágább lényegesen.

Úgyhogy megnyugodhatunk, csak a tésztamaffia keze van a dologban. 🙂

(Egyébként ha valaki tudja, hogy miért ilyen esztelenül drága minden tészta itthon, amikor máshol fele ennyibe sem kerül, az mindenképp írja meg.)

Share

Megyünk tovább a kádári úton

Kijöttek az új inflációs adatok, az általános infláció 21% felett, az élelmiszerek pedig 40%-kal drágultak egy év alatt. Közben a gazdaságfejlesztési miniszter az év végére 25%-os általános inflációt vár, pedig az ő dolga a kincstári optimizmus lenne. (Nagyon remélem, nem az beszélt belőle. 🙂 )

Ezért aztán a mai kormányinfón bejelentették, hogy első körben év végéig befagyasztják a burgonya és a tojás árát is a szeptember végi áron, hátha akkor 50-60% alatt maradhat az élelmiszerinfláció az év vége előtt. Ha másképp nem, legalább papíron. Mindeközben a nem hivatalos statisztikák már most is bőven 50% feletti élelmiszerinflációt mérnek. S nekem sem úgy tűnt, amikor még állítólag csak 30% volt az infláció:

Lidl árak egy éve és ma

Ennél jobb ötletük most sem támadt az infláció letörésére. Eddig sem működött, de legalább politikailag talán hoz némi hasznot, ha már a gazdaságot hazavágják vele. (Közben az euró drágult majdnem három forintot a kormányinfó kezdete óta, bár nem biztos, hogy ezért.)

Remélem a tyúkoknak is szóltak, hogy mostantól nagyobb fokozatra kell kapcsolniuk, ha már a táp és az elektromos áram ettől még nem lesz olcsóbb a tojásfarmokon.

Ha én bármilyen élelmiszert állítanék elő vagy árulnék, gyorsan árat emelnék most, mert ki tudja, ki lesz a következő.

Share

Felújítandó ház vásárlása

Tavalyi házvásárlásunk során sok erős felújításra szoruló házzal is találkoztunk, amit természetesen aranyárban akartak eladni. Igazság szerint szinte az összes megnézett (vagy pont ezért meg sem nézett) házra rengeteget kellett volna költeni, mert 20-30-40 éve szinte semmit nem költöttek rá, de ettől még újépítésűnél is drágábban akarták eladni őket. Harmincéves fürdőszoba és járólap, régi, rossz kiosztás, semmi hőszigetelés, kilencvenes évek legolcsóbb nyílászárói, ez volt a jellemző kínálat 150-200 millió forintokért.

Néztünk egy olyan házat, ami harminchat éve épült és érzésem szerint azóta egy fillért sem költöttek rá. Olyan szinten nem, hogy még a kerítés festése is az eredeti lehetett.

Az eladó például lelkesen dicsérte a márványpadlót, ami biztos divatos és szép volt a nyolcvanas években, de ma már kuka az egész, annyira tönkrement ennyi év alatt.

Emlékeim szerint 140 milliót akart kapni érte, amikor egy üres telek a szomszéd utcában 60 millió forint volt.

Mennyi lett volna ennek a háznak a reális ára?

» Read more

Share

A legszegényebbek pénzügyei

Írtam néhány hónapja, hogy a házfelújítás során milyen volt közelről látni a szabolcsi romák pénzügyeit. Hiába kerestek viszonylag jól, a pénz egyszerűen kifolyt a kezük közül. Napi egy-két doboz cigi, olyan reggelik és ebédek, amiket én nem veszek meg magamnak, mert túl drágának tartok, ha véletlenül hozzájutnak nagyobb összeghez, abból egyből autót kell venni, de valami villantósat, mindegy, hogy húszéves, de Audi legyen vagy BMW, extrákkal teletömve, amit lehet mindenkinek mutogatni. Aztán az autót eladják néhány hónap múlva töredékáron, amikor se tankolni, se szervizelni nem tudják.

Erre jön még rá a “kamatos pénz”, kevésbé körülményes megnevezéssel az uzsora, ahol egy kis tartozásból gyorsan százezres, majd milliós adósságok lesznek az évi több száz százalékos kamat miatt.

A mélyszegénység egyik oka

Nagyon könnyű ítélkezni ezek az emberek felett, de a probléma az, hogy ők a legjobb tudásuk szerint csinálják a dolgukat, ahogy azt látták a szüleiktől és az őket körülvevő közegtől.

Ezért is nagyon jó lenne elérni őket, hogy valami változás legyen a pénzügyi kultúrájukban. Mivel milliók élnek így, nem kicsi kihívás a probléma megoldása.

» Read more

Share