Az argentin megoldás

Argentína valaha a világ egyik legerősebb gazdasága volt. A múlt század első harmadában Argentína a tizedik leggazdagabb ország volt a világon egy főre vetítve. Hatalmas termőföldjei voltak és erős gazdasága, minden adott volt, hogy egyike legyen a gazdasági világhatalmaknak. A gazdaságát még a nagy világválság sem rázta meg különösebben. A harmincas években az egy főre jutó GDP az Egyesült Államok értékének 80%-a körül alakult Argentínában. (Ma körülbelül a hetede ez az érték.)

A harmincas években jött egy politikai fordulat, a junta vette át a hatalmat, ami a gazdaság folyamatos hanyatlásával és gazdasági bizonytalanságokkal járt. Perón populista intézkedései 1943-tól erősen megviselték az országot. Az államosítás és mesterséges devizaszabályozás, a bevételek mesterséges újraelosztása torzította a piacot, a protekcionizmus drágán termelő vállalatokat szült.

Ennek ellenére még a hatvanas években is gazdagabb ország volt Argentína egy főre vetítve, mint Ausztria vagy Japán, de a növekedése már messze elmaradt a környező országok növekedésétől. Az ötvenes-hatvanas évekre, amit a világon mindenütt az Arany Korszaknak hívtak a magas gazdasági növekedések miatt, Argentína már teljesen megrekedt.

A hetvenes évekre már tarthatatlan lett az államilag szabályozott piac, az egyre inkább mesterségesen lélegeztetőgépen tartott gazdaság már nem tudta felvenni a versenyt külföldön. Ekkor még az egy főre jutó jövedelem kétszerese volt a mexikóinak, de a különbség gyorsan olvadt a következő évtizedben.

A hetvenes évek közepétől 15 éven át az éves átlagos infláció 300% lett. Ezért egy újabb populista lépéssel mesterségesen szabályozták a peso árfolyamát, aminek következtében a vállalatok nem bírták eladni a termékeiket külföldön, hiszen irreálisan túl volt árazva az argentin nemzeti deviza. Az elszegényedés megállítására a populista kormányzat mesterségesen növelte a béreket, ami viszont növelte az államadósságot, ezért pénzt nyomtattak, ami pedig növelte az inflációt, ami további elszegényedést szűlt.

Népszerű lett a további államosítás is az országban, számos vállalatot vontak állami tulajdonba, ami természetesen a tőke menekülését vonta magával.

1983-ban be kellett vezetni az új pesot, de ez sem állította meg az inflációt, ezért 1985-ben új devizát vezettek be, amit 1992-ben cseréltek le újra.

A nyolcvanas években Argentína már mindenkitől csak kölcsönkért, hogy életben tarthassa a gazdaságát. 1986-ban jött az első államcsőd, amit aztán számtalan további követett.

A deviza árfolyamát továbbra is mesterségesen magasan tartották, ezért az argentin vállalatok labdába se nagyon rúghattak külföldön. Ez nem tett jót a külkereskedelmi mérlegnek.

Az elmúlt évtizedek is a populista kormányzásról, az állami szabályozásról, a folyamatos államcsődökről és a hatalmas inflációról szólnak. Mivel minél szegényebb valaki, annál inkább vonzó neki az állami beavatkozás a piaci folyamatokba, ezért a populista kormányzás egyre erősebb, ahogy egyre több a szegény ember.

Mivel a kormány látja, hogy tetszik a szegényebb néprétegeknek az olyan intézkedések, mint árbefagyasztás, a deviza árának mesterséges megállapítása, a gonosz gazdag cégek megbüntetése, az olcsó rezsi és ehhez hasonló szabályozások, ezért a korrupt, populista kormányzat drogként szokik rá az ilyen rendelkezésekre a saját népszerűsége fenntartása érdekében.

Minél nagyobb a gazdasági baj, annál elégedetlenebbek az emberek a kormányzattal, ezért az további populista gazdasági intézkedéseket hoz, hogy nőjön a társadalmi bázisa, az újabb intézkedések még nagyobbá teszik a gazdasági bajokat és kezdődik elölről a folyamat. Mivel a hiba beismerése esetén összeomolna a párt támogatottsága, ezért az ilyen pártok csak előre menekülhetnek, még több és több, egyre károsabb rendelkezést hozva. A bajokért természetesen pedig mindenki más a hibás, leginkább egyes külföldi szereplők.

Argentína az közgazdaságtan állatorvosi lovává vált, élőben lehet vizsgálni az ország gazdaságán, hogyan tudja a populista kormányzás tönkre tenni a világ legnagyobb gazdaságait is és hogyan lesz ennyire szegény egy ország, ami ilyen gazdag a természeti adottságokban.

Ékes és szomorú példa Argentína arra, miért nem szabad megerőszakolni a gazdaságot politikai haszonszerzés reményében és hová vezet az állami árszabályozás, ártámogatás, vagyis egy szóval, a populista kormányzás.

A Szabad Európa most csinált egy kisfilmet az argentin árszabályozásról:

Share

130 hozzászólás

  • Éljen a Fidesz
    Ezek a [szerkesztve] addig úgysem fognak nyugodni amíg teljesen tönkre nem teszik, nem szipolyozzák ki MO-ot. És a sok tudatlan [szerkesztve] csak néz és béget.
  • NN
    Biztos Ausztriát akartál írni, nem Ausztráliát?

    Biztos. Írhattam volna Olaszországot is. Egy főre vetítve ez volt a helyzet.

  • Nacionalista
    Sokat gondolkoztam rajta mostanában, hogy vajon el lehet-e szúrni nálunk annyira a dolgokat mint Argentínában. Ott azért a környező országokban is hasonló a helyzet, ráadásul kisebb a mobilitás. Nekünk van jópár szomszédunk aki kontrasztot tud mutatni, hogy lehet ezt jobban csinálni, és az EU miatt jobban össze is vagyunk velük kötve, jobban látszódik ez itthonról is talán.

    Cserébe itthon meg van egy messianisztikus tévképzet, miszerint a magyarság mindenkinél ügyesebb, ezért mindenki ellenünk van és le akar húzni. Mi lennénk a világ császára, csak azon dolgozik egész Európa, hogy keresztbe tegyen nekünk.

    Nagyon kíváncsi vagyok mi lesz, bízok benne, hoy jövő ilyenkorra már csak kívülállóként szemlélem a dolgot.

  • Pistu
    “Az államosítás és mesterséges devizaszabályozás, a bevételek mesterséges újraelosztása torzította a piacot, a protekcionizmus drágán termelő vállalatokat szült.” – A Harmadik Birodalomnak ez a recept annyira bejött, hogy egész Európa csatlakozott hozzá. 🙂 Ugye tudjuk honnan ered a munkaalapú társadalom fogalma? videa.hu/videok/emberek-vlogok/csak-a-munka-teremt-ujabb-adolf-hitler-arany-THGhPjDqF745k7Xq
    Szóval mitől argentín megoldás? És miért van, hogy egyszer működik máskor nem?
  • Kádárist
    A mi perónunkat pedig Medgyessynek hívták. A száznapos programjai juttattak minket ide.

    Az emútnyócév az oka. Az hát….

    Nagyon remélem, hogy csak trollkodsz, mert ha nem így lenne, az nagyon ijesztő lenne.

  • valaki I.
    “Van valami a levegőbe….” EUR/HUF 10:41:20 / 414,276
  • Banditosz
    Cseréljük le az Argentína szót Magyarországra 🙂
  • Bumburnyák
    Bakker, ha olyan a rendszer, hogy beígérek fűt-fát és rámszavaznak, majd lophatok 4 évig, akkor az nem jó rendszer. Le kell váltani az ilyen rendszert.
  • .....
    “Cserébe itthon meg van egy messianisztikus tévképzet, miszerint a magyarság mindenkinél ügyesebb”

    Valóban van itthon egy erős tévképzet, de szerintem nem az, amit írsz, hanem a gondoskodó államé. Sokak véleménye, hogy az állam az egy független valami saját költségvetéssel és ahogy a Józsinak nincs köze ahhoz, hogy én mire költöm a pénzem, nekem sincs ahhoz, hogy az állam mit csinál vele.

    Én ebben látok egy hatalmas gondot.

  • DRoy
    Mondjuk úgy, hogy elég erősen egy szempontú bemutatása a történteknek az írás. 🙂

    Az argentin gazdaságot nem a jobboldali junták hatalomra jutása roppantotta meg először (ne feledjük, a 30-as évek elején vagyunk, amikor úgy terjedt a kommunista ideológia, a Szovjetunió hathatós közreműködésével (a forradalom exportja) szerte a világon, mint a pestis – hanem a világválság. Az addig a mezőgazdaságból kiválóan prosperáló, de fejletlen iparral rendelkező gazdaságnak mélyütés volt.

    Az utána történtekről is sokat, és hosszan lehetne vitatkozni, de ha ránézünk mondjuk Kubára, talán érthető, hogy miért volt jellemző az egész régióban a katonai diktatúra és a protekcionista gazdaságpolitika.

    Ezzel szemben én pont azt olvastam, hogy Argentína szenvedte meg szinte a legkevésbé a világválságot, például soha nem ment 10% fölé a munkanélküliek aránya, ami az USÁ-ban valami 22-24%-on tetőzött.

  • Mi a megoldás?
    Nyilvánvalóan azért született a cikk, hogy Mo-gal hozzon fel párhuzamot. Kérdezem: Mi a megoldás? Gondolom akkor a használt módszerek ellenkezője, azaz ne legyen ársapka. Ha drágább lenne a benzin, még azt mondom, hogy nem mindenkinek katasztrófa, és nagy előnye volna, hogy kevesebb fogyna. De ha szabadjára engednék az energia árakat és élelmiszer árakat, akkor megfagynának és éhen halnának az emberek (vagyis inkább lázongások körnének ki, bűncselekmények megszaporodnának – aki éhes mindenre képes -).
    Azt is értem, hogy az ársapkás termékeket ugyanúgy mi fizetjük ki csak másképp, mondjuk infláció formájában. Na szóval adott egy ilyen szerencsétlen helyzet. Ha csak arra fókuszálok, hogy megoldjam, fájjon bármennyire is, akkor mi erre a megoldás?
  • Petike
    Elég egysíkű, a konetxtusokat nélkülöző videó és a belőle keletkező írás, de végülis az egybites ballibnek ez elég is. Lehet megint hőbörögni, meg álértelmiségeskedni. 🙂 Aztán csodálkozni. Így szokott ez menni. 🙂

    Gratulálok…..

  • valaki I.
    Mi a megoldás?
    2022-11-24 at 11:23

    ” Na szóval adott egy ilyen szerencsétlen helyzet.” – Az, hogy ez adott lett abban vastagon közreműködtek! Kezdjük azzal, hogy a közreműködők pápá és egyazon által közreműködők felelősségre vonása. Aztán lehet tovább gondolkozni, amíg ez nincs felesleges elmélkedni.

  • gyvas
    Ki az, akinek 110Ft-ért túl drága a tojás, de annyira, hogy éhen halna, 80 Ft-ért viszont tud (és hajlandó) belőle vásárolni?

    Mennyi lisztet eszik havonta, akinek 200Ft/kg különbségen múlik, hogy éhen hal-e?

    Hagyjuk már.

  • Belavoltam
    “Mivel a hiba beismerése esetén összeomolna a párt támogatottsága”

    Szerintem Magyarorszagot akartal irni 🙂 Kicsi orszagunkban ez a zsak a foltjat esete. Van egy tolvaj banda o1g-vel az elen, amelyik pont azokat az egyugyueket szipolyozza ki a legjobban, akik 16 eve teljhatalomban tartjak. o1g pedig nem viccbol zulleszti le az oktatast, nehogy eselye legyen annak, hogy szeles tomegek lassak at, hogy a “reformok” valojaban miert megszoritasok, de leginkabb azt, hogy a kiraly (meg leirni is szornyu ezt a szot) meztelen: valodi kormanyzasra alkalmatlan, mert csak lopni tud.

  • Sötétben Bujkáló Rémhírterjesztő Ellenforradalmár
    Szia Miklós, tudnál írni egy hasonlót Törökországról is? Szerintem sokunkat érdekelné, hogy milyen folyamatok zajlanak ott, és van-e átfedés a hazai folyamatokkal.
  • Akos

    A legtöbb ember éves szinten pár ezer forintot ha spórol ezekkel az arstoppokkal. Ha a cigi, vagy alkohol lenne artoppos sokkal több maradna az emberek zsebében.
  • .....
    “De ha szabadjára engednék az energia árakat és élelmiszer árakat, akkor megfagynának és éhen halnának az emberek”

    Az energiaárakkal (kivételesen) jót csináltak. Egy minimum fogyasztást (ami ahhoz kell, hogy azért ne fagyj meg) fedez az állam, afölött meg nem. Persze más kérdés, hogy a bajt is ők okozták, mert az elmúlt 12 évben mesterségesen alacsonyan tartott rezsi árak miatt elmaradt egy csomó energetikai beruházás.

    Az ársapkás élelmiszerekkel viszont ne bohóckodjunk. Ez erősen kontraproduktív, annyi történik, hogy minden máson próbálják majd a boltok behozni a veszteségeiket. Ezzel nagyon kevés ember jár rövidtávon jobban (amíg lehet egyáltalán kapni az adott terméket), mindenki pedig nagyon rosszul.

    A benzinársapka meg a szánalom netovábbja. Aki fenn tud tartani egy kocsit, azt ne kelljen már kimenteni.

  • Copywriter
    Ahol most lakom, ott 13 év alatt a város 6000 főről 8700 főre nőtt, és ez még Ausztria teljesen keleti széle. Itt minden házat kiadnak a magyaroknak, románoknak, ukránoknak, így sajnos el kell fogadni, hogy a mi megkeresett pénzünkből az osztrákok élnek jól. Én elfogadom ezt, majd lesz saját, de ez a rettenetes pénz Magyarországról nem hiányzik senkinek? Több százezer magyar dolgozik és költi el a pénzét többségében Ausztriában, Németországban, Angliában, és aki teheti, viszi a családot is magával. Így nem csak a pénz, de a fiatalság is eltűnik Magyarországról.

    Ráadásul a populizmus még fel is gyorsítja ezt, mert pont a legaktívabb termelő réteg hagyja el az országot, ezzel arányaiban nő a populizmusra vevő réteg aránya az otthon maradottaknál. Én Argentínára nem számítok, de úgy látom, hogy Mo. most gyűjti be az újabb 30 éves lemaradást a szocialista 30 év mellé. Az már minimum 60 év.

  • KRI
    Mi a megoldás?

    Először is meg kell érteni, hogy az ársapka nem a megoldás része, hanem a problémáé. A magyar infla a sapkák mellett is közel rekorder Európában, az élelmiszerinfla pedig kétszerese pl. a románnak. A sapkák nem oldják meg a szegények helyzetét, viszont tönkreteszik a gazdaságot. A megoldás a célzott támogatás energiára és egyébre a valóban rászorulóknak.
    Ja, meg nem kellett volna el**** az elmúlt 10 évet…

  • Dunántúli
    Tíz éve sokat vitatkoztam erről egy ismerősömmel, mert ő már a magánnyugdíjpénztári megtakarítások lenyúlása és elherdálása kapcsán is az Argentín párhuzamokat emlegette, szerinte egyértelmű volt, hogy afelé tartunk. Akkor úgy gondoltam, hogy nem, de tökéletesen igaza lett.

    Ez annyiból szomorú, hogy az argetínai tapasztalatok azt is megmutatják, hogy ebből nincs nagyon visszaút.

  • ernő bácsi
    Egyet kell értenem: a létéért küzdő Szabad Európa Rádiót anno sem azért hozták létre, hogy olyan nagyon objektív legyen. És a magyar lerakat mostani újraélesztésének sem ez volt a célja…

    Másrészt: bocsánat de milyen válság? Te anno még a napi munkahelyi kávé elhagyásáról (helyesen) és az internet kiköttetéséről írtál nekünk, később pedig már a medenceépítés és a családi ház vásárlás volt a fő problémád.

    Harmadrészt: nem kellene olyasmikről megnyilatkozni, amiről halvány lövésed nincs. És az irományaid alapján a gazdaságpolitika például ilyen. Attól, hogy (nagyon üdvözlendő módon) egy alapjában véve érdekes fórumot csináltál a pénzügyi tudatosságnak (meg pár biztosítás értékesítésének) még nem értesz hozzá. A Szabad Európás kolléga sem, csak neki épp ez lett kiadva. Holnap majd a japán orvosi ellátást hasonlítja a magyarhoz (deszar!!).

    Munkádhoz további sok sikert!

    Hát igen, érdemes elgondolkodni, miért pont Magyarországon hozták létre újra a Szabad Európát, a rendszerváltás után majdnem 30 évvel, szinte egyedüliként az Unióban. Miért gondolta úgy az amerikai kormányzat, hogy itt szükséges a folytatás és nem Szlovákiában vagy Csehországban. Mivel állami fenntartású, nem nagyon küzd az a létéért.

    Mindössze 23 országban tartja fenn az amerikai állam a Szabad Európát, mi vagyunk az egyik.

    Ezen kellene igazán gondolkodni, miért. Miért sorolnak minket egy kalap alá közép ázsiai diktatúrákkal?

    Ha nem tetszik, amit olvasol, akkor a válasz: nem értesz hozzá. Akkor nem kell érvelni, cáfolni, ezt elég odavágni és már nyertem is. Olcsó trükk, sokaknak eszébe jut.

    A demagóg jelentése pedig az sokak szerint, hogy fáj, amit olvasok, tehát demagóg.

    Ezt már megszoktam, legyen szó bármiről.

    Medencét soha nem építettem és valószínűleg soha nem is fogok, mert egy vagyonba kerül és másfél hónap a szezonja.

    Írni csak arról írtam, hogyan vettem egy felállítható medencét százezerért.

    De ne hagyd, hogy összezavarjanak a tények.

  • Bagoly

    A megoldás sajnos nem népszerű dolog, ezért nem vetik be.
    A gazdaságon magas alapkamatokkal szoktak ilyenkor lassítani a jegybankok, ami csökkenti a fogyasztást, és ezzel az inflációt, a forintot pedig erősíti, ami szintén csökkenti az inflációt a sok import miatt. Nálunk a kormány felülbírálja a jegybankot, és meghatároz maximum kamatot… Gazdasági öngyilkosság, csak azért teszik, mert az emberek tapsolnak mellé.
    Egyébként pedig, megszorítások kellenének, de ezt a szót nagyon kerüli a Fidesz, pedig sajnos a megoldás egyik hozzávalója. Mondjuk alkalmazzák is, csak nem mondják ki a szót.
    Nem pedig veszteséges, eszközökben hiány Vodafone-t venni csilliárdokért.
    Persze a korrupciót csökkenteni kéne, akkor jönne újra EU-s pénz, és újra értékesebb lenne a forint, ami szintén csökkentené az inflációt.
  • petrolpityu
    Tudja mi a baj Miklós? Az, hogy ez a közgáz mikro-makro tankönyveiben marha jól hangzik (a soha nem működő gazdasági modellek világában meg a láthatlan kéz elméleteben).

    A valóság pedig az, hogy a világban rengeteg helyen beavatkoznak a gazdasági folyamatokba, csak azt tudós elemzés elfelejtette észrevenni. Bulgária: fix EUR/BGN árfolyam, Csehország: jegybanki tartalékok égetése, Franciaország: agrárszektor, USA: az elnök úr tervei a diákhitel elengedésére, Spanyolország: jelzáloghitel-elengedés és még hosszan sorolhatnánk. Az meg a másik, hogy kb.az almát a körtével esete. Kár volt ezt megírni.

    Mindenkinek elgurult ma a gyógyszere?

    Tényleg? Az eurót bevezetni akaró Bulgária meg akar felelni a követelményeknek, amiből az egyik az árfolyam euróhoz rögzítése két évig? A cseh jegybank azt csinálja, ami a dolga, szabályozza az inflációt? Diákhitel?

    Tényleg vannak olyan országok, ahol a kormány hoz gazdasági döntéseket, jól vagy rosszul? Tényleg ezt akarod tudomásunkra hozni?

    Front van ma, vagy ennyire muszáj valami zöldséget összehordani?

    Szerintem ezt a hozzászólást volt kár megírni, de nagyon.

  • TSubi
    Amit hiányoltam: 1982-ben Argentina a nemzeti érzelmektől túlfűtve és tejhatalmú vezetővel “megáldva”, a gazdasági problémákat leplezendő megtámadta és elfoglalta Falkland szigeteket. Amit 10 hét után visszafoglaltak az angolok, közben Argentína még jobban elszigetelődött.
  • Treil
    Szerintem itt rosszabb, gyorsabb ez a leépülés. Argentinából munkaképes fiatalnak sokkal nehezebb egy fejlett országba kivándorolnia, ott ragad. Ha van munkaképes fiatal aki hajlandó dolgozni arra mindig lehet jövőt építeni. Itthon viszont nem kell sokat menni hogy fejlett országba kerüljön az ember, szerintem a kivándorlás fokozódni fog. Nyugdíjasokkal, dolgozni nem akaró, vagy munkára alkalmatlan mélyszegény rétegekkel nem lehet semmiféle jövőt tervezni.
  • Györgyi
    Szerintem az energiaárakkal szemétség, amit csináltak. Pont nemrég olvastam valahol, hogy összességében 136%-os emelés volt a gáz árán. Ha ezt egyformán mindenkinél érvényesítik, akkor fizetné mindenki valamivel több mint dupláját az eddigi számlájának. De persze fontosabb a többség kedvében járni, mert hát a választások mindenek előtt, így azért, hogy egy csomóan mondjuk 5-10 ezer forint helyett nehogy 12-24 ezret fizessenek, inkább egy kisebb réteggel fizettetnek az eddigi 30 ezer körüli összeg helyett 100 ezer feletti számlákat. Ráadásul a keveset fogyasztók nagy része valószínűleg röhögve ki tudná fizetni az emelt árat, de inkább olyan emberekkel fizettetnek vagyonokat, akik vidéken, régi házakban élnek, és soha nem volt pénzük korszerűsítésre. Egységesen kellett volna emelni, aztán célzottan segíteni azokat, akik a kevés jövedelmükből nem tudják kifizetni.
  • Iron1
    a piaci árakat elengedheted (ha nincs monopólium vagy hasonló piaci erőfölény). Az éhenhalást pedig megfelelő szociális programokkal akadályozhatod meg. Pl. anno úgy járt a gázár-támogatás, hogy volt egy fogyasztási maximum ÉS egy maximális egy főre eső jövedelem. Kaját is lehet így támogatni, csak ez az államnak kerül pénzbe, nem más farkával verné a csalánt…

    Összességében meg: 2030-ra nem Ausztriát érjük utol (általában 30 éve mindig 8-20 év múlva utolérjük), hanem Bulgáriát.

  • TT
    Argentínában legalább az utcára mennek az emberek tüntetni…
    Az IMF ellen (facepalm).
  • TG
    Ez nagyon sok országra, igaz a világban (akár a most háborúzó felekre is, de akár EU országokra is) hogy ha a politikusoknak nem a saját hatalma lenne a legfontosabb akkor sokkal gazdagabb lenne az ország, erősebb gazdasággal és kevesebb szegény emberrel. De valahogy a népszerűtlen döntéseknél jobban szeretik az olcsó populizmust és a hatalomnak kiszolgáltatott embereket.
  • Bob
    @erno-bacsi Titeket biztos nem fog az álértelmieségieskedés vádja érni. 🙂 Véleménye mindenkinek van, sokaknak több is. Véleményt a semmiből bármikor elő lehet állítani, az értéke kereken nulla, ellentétben a logikus érvekkel. Olyat nem találtatok otthon, vagy nem is kerestétek?
  • Navalnij
    Nem hiszem el, hogy a telefonodon nincs még Pegasus!!!! 😀
  • bjozef
    …..
    “Az ársapkás élelmiszerekkel viszont ne bohóckodjunk. Ez erősen kontraproduktív, annyi történik, hogy minden máson próbálják majd a boltok behozni a veszteségeiket. Ezzel nagyon kevés ember jár rövidtávon jobban (amíg lehet egyáltalán kapni az adott terméket), mindenki pedig nagyon rosszul.
    A benzinársapka meg a szánalom netovábbja. Aki fenn tud tartani egy kocsit, azt ne kelljen már kimenteni.”

    A Tescoban látszik szerintem legjobban ezzel a clubcard bohóckodással, hogy teljesen profitmaximalizálásra álltak át, de hát a sarcokat amiket rájuk mértek ezen mi a meglepő? Ki csinálná másképp? Főleg addig amíg majd itt is jönnek az államosítások, akarom mondani “megvédjük a magyarokat”..
    A kocsifenntartásról csak annyit, hogy most sincs, meg nem is igazából volt soha “divatja” felénk konkrétan a fele romhalmaz ami látok közlekedni…

  • Tanuló
    Én egy dolgot nem értek a cikkből, ezt valaki el tudná magyarázni?

    “Ezért egy újabb populista lépéssel mesterségesen szabályozták a peso árfolyamát, aminek következtében a vállalatok nem bírták eladni a termékeiket külföldön, hiszen irreálisan túl volt árazva az argentin nemzeti deviza.”

    Én úgy képzelem, hogy egy ilyen helyzet az exportáló vállalatoknak kevésbé rossz, hiszen devizáért értékesítenek, devizához jutnak termékért, ami sokkal jobb és stabilabb, mint a peso. Vagy volt valami kiegészítő szabály, hogy a devizát rögtön le kellett váltani peso-ra, a mesterséges árfolyamon?

  • DRoy
    Ismétlem, nagyon egyoldalú történelemfelfogásra vall a jobboldali juntákra kenni az elmúlt 90 argentin évet.

    Szövegértési problémából vezeted le a mondanivalódat. Soha senki nem mondta, hogy az elmúlt 90 év a junta miatt volt. Annyit írtam csak, akkor kezdődött.

    Mezőgazdasági exportőr államként eleve nagyon ki volt szolgáltatva a külső hatásoknak a 29-es váláság idején. A primer termékek ára brutálisan lezuhant, leredukálódott a tőkebeáramlás, és a válság kivédésére alkalmazott protekcionista gazdaságpolitika okán pedig villámgyorsan bezárultak a külső piacok. Nomármost, akkor szerinted miért volt alacsonyabb a munkanélküliség? 🙂

    Szóval minden ország alkalmazott protekcionista politikát 1930-ban. Sok országban fasizmus is volt akkoriban. Meg kommunizmus. Tehát? Mit akarsz ebből kihozni?

    Épp azért, mert ha nem avatkozik be az állam, akkor a nyugati minta valósul meg a munkaerőpiacon is… 🙂

    Megsértődni meg nem kell. Csak tényleg fura, hogy egyszer az agóniáról írsz, és bólogat, kommentel a tömeg, aztán pedig arról írnak huszonöten, hogy miként forgatják meg a “diktatúrától” kapott CSOK-ot, babavárót, hogy többet tejeljen… 😉

    Még mindig nem értem, miről akar szólni ez a hozzászólás…

  • къырымтатар
    Miért van olyan érzésem, hogy ha ezt a cikket valaki 10 év múlva előveszi, és kicseréli az “Argentína” szót “Magyarországra”, akkor ugyan úgy megállja a helyét az írás?
  • Csoki
    Érdekesek ezek a mai kommentek. Előző cikkeknél még épkézlábak voltak.
  • Péter
    Tegnap fennakadtam a Lidlben a sajt árán, erre mellettem – kéretlenül – odaszólt bosszúsan egy – nyilván – nyugdíjas:
    “Örülj, hogy egyáltalán ennyi is van.”
    Mindjárt megsajnálom ezt a sok szegény embert, hogy most több benzint tud vásárolni, mint 2 évvel ezelőtt, de közben a háza faláról szakad a vakolat.
    A nagypapám mindig azt mondta, hogy parasztország vagyunk. S nem a mezőgazdaságra értette. Van valami félrenézett “annyira nagyok vagyunk, hogy mindenki minket bánt” elképzelés van a fejekben. Pedig annyira kicsik vagyunk, hogy a történésekben csak a papírhordalék vagyunk az út szélén, amin a világ sétál.

    Nagyon sajnálom, hogy nem tanítják az embereket arra, hogyha többet akarsz, tanulj/dolgozz…nem többet, okosabban.

  • bjozef

    Ha ekkora szagértő vagy, mutass már be egy olyan gazdasági történetet az elmúlt 10 évből aminek nem egy halom sz*r lett a végeredménye, légyszi…
  • Látnokzsálya
    nagyon jól ír, sok a tényállítás, megfelelő érvekkel cáfol, stb.
    Mikós, szerintem mivel te nem értesz a gazdaságpolitikához, ezért javaslom, hogy ernő bácsi kapjon hetente egy-egy tanulmányára publikációs lehetőséget az oldaladon. Ilyen lehetne egyből az “Argentína kontra Soros, avagy Gyurcsány miatt szenved a Pampák népe” kisesszé, amitől a te szemed is felnyílna, mint a kiscicáké.
    (irónia volt)
  • Tiboro
    a rezsigondokra például megoldás lehetett volna az, hogy támogatásokat indítunk a bűn rossz állapotú magyar ingatlanállomány korszerűsítésére, megelőzve a bajt, hiszen mindenki tudhatta már évekkel ezelőtt, hogy a rezsicsökkentést előbb, vagy utóbb el kell engedni (Tudta ezt mindenki, ugye?). Ehhez képest a közműszolgáltatóktól el lett vonva az összes pénz, ők sem tudtak eleget fejleszteni, a lakosságnak sem nyújtott támogatást a kormány (ezzel szemben volt babaváró, támogatás új autóra, csok, támogatás új fürdőszobára stb stb), így most itt ülünk a szigeteletlen, korszerűtlen sz@rokban, és nincs pénzünk kifizetni a piaci rezsit. Mindezt 10 év gazdasági konjunktúra után. Lehetett volna ezt másképp, eleve a kormánynak tudnia kellett, hogy egy átverés a rezsicsökkentés. 🙂 Megállapodhatnánk például Brüsszellel, az is segítene valamit a helyzeten.Nem olyan bonyolult az sem.:)
  • Migri

    “Nekünk van jópár szomszédunk aki kontrasztot tud mutatni, hogy lehet ezt jobban csinálni, és az EU miatt jobban össze is vagyunk velük kötve, jobban látszódik ez itthonról is talán”

    Ne legyenek illuzioid. Budapestrol, meg a nagyvarosi ertelmisegi korokbol ugy tunt a nyaron, hogy az ellenzek jol all, mert vegre mindenhova eljutottak, vegre mindenhova eler az uzenet!
    Aztan mi lett?

    Az info aramlas amire gondolsz, egyszeruen nem letezik a tanyavilagban.
    Az altalad evidens ervek meg teljesen lepattannak a sima agyakrol.
    Konkretan Soskuton felmesz a zartkertekben elokhoz, es mar ott azt fogod erzekelni, hogy migrans, soros, mocskos ukranok, hajra putyin.

    Soskuton! Nem Borsodban a romatelepen, hanem Soskuton, a 100 millios hazakkal zsufolt budapesti agglomeracioban.

  • Átlagparaszt
    “Perón populista intézkedései 1943-tól erősen megviselték az országot”

    És Perón ma is nemzeti hős Argentínában, mint Chavez Venezuelában, Mao Kínában, vagy Orbán Magyarországon.

    “Minél nagyobb a gazdasági baj, annál elégedetlenebbek az emberek a kormányzattal”

    Ez nem feltétlenül így van, az emberek nagy része nem lát összefüggést a kormány tevékenysége, és a gazdasági bajok között. Gondolom már csak azért sem, mert az előző általában többéves késleltetéssel fejti ki igazán a hatását. Utóbbi választás után a számláló bizottságok tagjai közül többen is meséltek olyan sztorikat, miszerint jött szavazni a néni/bácsi, hosszan panaszkodott a nyomorult életéről, aztán a végén megkérdezte, hogyan kell a Viktorra szavazni.

    És talán már szóvá tettem egyszer, de ha már van előzetes moderálás, nem lehetne az idevezényelt fidesztrollok – akik most is azonnal ugrottak a témára – érdemi tartalom nélküli kommentjeit azonnal törölni?

  • NAR
    “Aki fenn tud tartani egy kocsit, azt ne kelljen már kimenteni.” – azért ez csak Budapestről nézve ilyen egyszerű. Ahol szavazatot voltam számolni, ott volt napi 7 busz (reggel 7 és dél között például egy sem – sok szerencsét, ha délelőtti orvosi rendelésre kell menni), de pl. ha volt az iskolában szakkör, akkor ahhoz már nem volt busz, anyukának kocsival kellett hazahoznia a 15 km-re lévő iskolából a gyereket… A faluban se kocsma, se bolt, se iskola, óvoda vagy bölcsőde. Ilyen helyen autó nélkül nem nagyon lehet élni.
  • jalso
    Ha jol emlekszem a szomszedos Uruguay 10 eves adomentesseget kinal az ujonnan bevandorlo szakembereknek. Direkt a balos paradadicsomokbol menekulokre szabtak a jogszabalyt…es mivel egy kellemes, kb Ausztria fejlettsegi szintjen allo orszag valoszinu ott is maradnak majd.
  • AndrewLion
    Fiatalon demokrata volt még a … is.

    Szerintem jó a cikk.

    Az ársapka egy olyan lépés, hogy valamit csináljunk, mert a szavazótáborunk azt várja, hogy csináljunk valamit, mert mi irányítjuk ám a dolgokat, csakhát…
    Mert az ugye elképzelhetetlen, hogy bevalljuk: Nem mi fújjuk a passzátszelet. Főleg nem a globális piacon.

    Ezért inkább mondjuk azt, hogy a kerítés túloldalán elbaszták, ezért dőlt ránk a ház. Nem mi ígértünk és osztogattuk el a tartalékainkat a választások előtt… Nem ám. Azt nem lehet mondani.

    Olyan ez, mint a szegény ember aki hirtelen pénzhez jut. Azonnal elmegy a kocsmába, hogy megmutassa a haveroknak, mekkora májer és vesz egy új tévét, hogy legyen mivel villogni. Csakhát még ott a nyakán az autó- és a lakáshitel… És folytatja a hónapról hónapra élést.
    Jó lenne, ha nem az lenne a cél odafent is, hogy 4 év múlva megint ránk szavazzanak a legtöbben.

  • cabala
    Azt kellene észre venni, hogy munka és verseny nélkül nincs haladás, tehát ha a többség nem akar dolgozni abból nem lesz érték – ezért nem működik a kommunizmus. Ha felépítünk egy olyan államot, ahol munka nélkül lehet kertes házat fenntartani az hamis álom (bocsi kisnyugdíjasok). Ennyiben jól csinálja a mostani kormány, hogy elég jó a foglalkoztatottság a szociális kiadások folyamatos csökkentésével és azzal, hogy idehozza a multikat. Arról viszont mi tehetünk, hogy hagyjuk hogy leépítsék az alkotmányos fékeket – és annyira bebetonozzák magukat, hogy már törvényes eszközökkel nem lehet megdönteni őket és lophatnak törvényesen. Tudják hogy ez már egy puhány társadalom – nem lesz itt már forradalom.
    El tudom képzelni, hogy Anglia nem akart olyan klubban lenni, ahol mi is ott vagyunk, és erre lassan rádöbben a többi EU állam is.
  • Zsófi
    @bagoly

    Muszáj lenne az ársapkákat levenni, legalább a benzinről és az élelmiszerekről. Én azt látom, hogy – bocsánat az erős kifejezésért -, még mindig “szarásig van pénz” az embereknél. 1200 Ft-os menü 1650 Ft, majd 1850 Ft, hát : “hihihi, enni csak kell”, vagy “én nem bííííííííííííírok előző este/aznap reggel összerakni egy ebédet”, “húúúúúúúúúúúú, hát a gyerekek chipsei már megint többe kerülnek”, stb. és a sor végtelen hosszú. Mintha SEMMI nem lenne amúgy, sír a legtöbb ember, mint a fürdős k….a, de amúgy picit csökkent a fogyasztás és a helyettesítő termékeket veszik, ennyi (nyilván a legszegényebbekről nincs infóm). Autózik mindenki orrba-szájba, utaznak ide-oda, stb. Szerintem az első óriási pofon a hitelkamatok elengedése lesz, nem gondolom, hogy a bankokat egy ponton túl meg lehet akadályozni ebben valamilyen központi intézkedéssel. Esküszöm, én már várom..

  • horka
    Kádárist: az akkori Fidesz – beleértve Orbán Viktor is – nem pusztán _egyhangúlag_ megszavazta Medgyessyék száznapos programját, de még rá is ígért mindenfélét (például egy 14. havi nyugdíjat stb.) azonnal.

    Tehát az idióta maszop idióta – vérpopulista – gazdaságpolitikai húzásait KEVESELLTE már akkor is az Orbán-féle bűnszervezet, és – abszolút önös érdekből – már akkor fullba akarta nyomni a kretént.

  • Bankváltás_drága
    Új vagyok itt, régi problémám: a bankváltás költsége. A hirdetményben mindenhol azt írják, hogy a számla megszüntetése ingyenes. De vajon a pénzt hogy veszem ki a számláról megszüntetéskor, ennek mi a költsége? Én jártam úgy korábban (Magnet bank), hogy elhoztam a megtakarításaimat, bezártam a számlát és 25 ezer forint volt az áthelyezése az összegnek egy új bankszámlára, amit egyébként csak a jobb kamat reményében nyitottam. Tehát van egy ilyen rejtett költség gyakran, ami miatt az ember nem nyit csak úgy hetente új banknál számlát, tévedek?