Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Kérésetekre most a gyémánt és drágakő befektetésekről írok röviden.
Az arany 12 éve tartó áremelkedése után sokan óvatosak lettek az aranybefektetésekkel kapcsolatban, félve attól, hogy egy komoly árkorrekció veszi kezdetét hamarosan. (Az aranyról itt írtam egy összefoglalást: //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/)
Ezért egyre többen fordulnak a drágakövek, főleg a gyémánt felé, remélve, hogy az lesz a következő évtized sztárja.
Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.
Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.
Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/
A héten egymás után jelentek meg a negatív hírek a unit-linked biztosítások piacáról:
– A portfolio.hu egyik jelentése szerint a unit linked biztosításokból 55 milliárdot vontak ki az emberek az elmúlt egy évben, 2006-hoz képest 574 ezer biztosítás tűnt el, a második negyedévben 19%-kal kevesebb pénzt folyt be a biztosításokból, mint az egyébként se túl combos előző évben. (Viszont még mindig 1,3 millió élő unit-linked és vegyes életbiztosítás van a piacon.)
– A másik hír a CIG Biztosító zuhanó értékesítéséről és a legnagyobb brókercég, a Brókernet szakadásáról szól, ami mögött a közelállók szerint a jutalékbevételek drasztikus esése áll.
A héten írtam egy-egy cikket a készpénz, illetve a kártyás fizetés költségeiről, a kommentekben fellángolt a vita a készpénz hasznáról, illetve káráról.
Többek szerint át kellene térni a kártyás fizetésre, mások ugyanilyen hevesen ellenzik a kártyák további terjedését, mert a végső cél mindenképp egy, a készpénzt leváltó elektronikus pénz használata, ami ugyanolyan evolúció, mint amikor az aranypénz helyett megjelent a papírpénz, majd az arany teljesen ki is kopott a világ pénzforgalmából. Most ugyanez zajlik a készpénzzel, lassan átadja a helyét az elektronikus pénznek.
Miért lenne jó egy készpénzmentes társadalom? Megszabadulnánk a készpénz előállításának, tárolásának, számolásának, szállításának költségétől. Az adócsalás gyakorlatilag a nullára csökkenne, a korrupció is csak nagyon szofisztikáltan tudna fennmaradni. Értelmét vesztené a zsarolás, az emberrablás és sok más bűncselekmény, például az orgazdaság is nehezen kivitelezhető lenne. Képzeljük el a titkos zsarolót, akinek meg kell adnia a nevét és a számlaszámát, aztán el kellene számolnia az adóhivatallal, honnan van a pénz.
A nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok helyzete egész Európában a politikusok kénye-kedve szerint alakul, a következő választások megnyerésének legbiztosabb módszere az egyre növekvő nyugdíjas réteg ellátásának növelése és egyéb kedvezmények nyújtása. Az európai államok eladósodottsága egyenes arányban növekszik a nyugdíjakra fordított összegek nagyságával. A harmincas évek többletes költségvetésétől a hatvanas évek marginális államadósságán át eljutottunk oda, hogy alig van európai állam, amelyiknek 70-80% alatt lenne az államadóssága és a helyzet a társadalom öregedésével és az egyre hosszabb életkorral évről-évre romlik.
Másik ilyen problémaforrás az állami egészségügy, ami nem csak drága és pazarló, de nálunk például alacsony színvonalú is.
Szeretnék nektek két példát megmutatni, hogyan lehet ezt jól csinálni, hogyan lehet kicsavarni a politikusok kezéből a nyugdíjak és a társadalombiztosítás kérdését. A jóléti társadalmak fenntarthatatlanságának vannak működő alternatívái.
Az első modell a szingapúri modell. A szingapúri Central Provident Fund az ország társadalombiztosításának alapja, ide fizet be minden dolgozó pénzt, méghozzá mindjárt három különböző helyre: egészségügyi, általános és különleges számla. A számlákra való befizetés mértéke függ a világgazdasági helyzettől és a dolgozó életkorától is. Az „Ordinary Fund” azaz általános alap, vagy számlából lehet fedezni a lakásvásárlást (!!!!), a felsőoktatást és egyéb meghatározott célokat. A „Special Account” a nyugdíjakra van fenntartva, innen akár már 55 évesen is lehet pénzt felvenni, de meg van kötve, hogy mennyinek kell a számlán maradni a normális öregségi nyugdíj fedezése céljából. Az egészségügyi számláról kell mindenkinek fedezni az orvosi ellátását, illetve köthet külön biztosítást erre a célra, főleg állami biztosítás keretein belül. A járóbeteg ellátás 80%-a magánkézben van, a fekvőbeteg ellátás 80%-a pedig állami kézben. A szingapúri egészségügyi kiadás az OECD országok 40%-át sem éri el.
A hozzátartozók egymásnak felajánlhatják a számlájukon lévő pénzt, illetve a saját befizetésükből kapnak minden ellátást. Ebből fedezik az összes szükségüket, így a családi összetartás és a munkából szerzett jövedelem adja a társadalom alapjait. Szingapúr a harmadik leggazdagabb ország a GDP alapján és itt az egyik legalacsonyabbak az adókulcsok. (Bár megjegyzem, hogy az államadósság mértéke 100% feletti és a demokrácia sem feltétlen európai mintára épül fel, úgyhogy van mit javítani. Viszont sem a nyugdíjkérdés, sem egyéb segély nem függ az állam akaratától és a politikusok kegyeitől, mindenki a saját, állam által előírt mértékben eltett pénzéből finanszírozhatja azt.)
A második modell a chilei modell. Sokan nem tudják, hogy Chile egyre vonzóbb célpont még az európai munkavállalóknak is a magas fizetések és az alacsony adók miatt. A fizetésből mindössze 20% körüli az adó és egyéb levonások mértéke, miközben a chilei államadósság a GDP 9,4%-a, azaz a francia, vagy német államadósság kilencede. Az állami újraelosztás mértéke 21,5%, jóval kevesebb, mint a fele a magyarnak. A gazdaság 6%-kal bővült az elmúlt években, az egy főre jutó GDP 17.400 dollár.
1980-ban társadalombiztosítási és nyugdíjreformot hajtottak végre, aki akart, kiléphetett az állami ellátásból. Az emberek 95%-a döntött így és az addigi személyi jövedelemadóját a saját nyugdíjszámlájára utalhatta. A nyugdíjpénztárakban elérhető hozam miatt már most kétszer akkora nyugdíjra jogosultak az emberek, mint amit az állami rendszertől kaptak volna.
Ha kevesli az így eltehető összeget valaki, további összegeket is elhelyezhet a nyugdíjszámláján, adómentesen. A megtakarításai számára olyan nyugdíjpénztárat és befektetési politikát választ, amilyet szeretne.
Bár van állami nyugdíjkorhatár, ez senkit nem kötelez semmire. Ha a felhalmozott nyugdíjmegtakarításból az élete hátralévő részében valaki az elmúlt 10 év átlagfizetésének 50%-át élete (várható) végéig biztosítani tudja és az több mint a minimál-nyugdíj, bármikor elmehet nyugdíjba, maga dönti el, hány évesen akar nyugdíjas lenni. Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt és a saját megtakarításaiból nem jogosult még minimál-nyugdíjra sem, akkor az állam kipótolja a különbözetet.
Az akkori nyugdíjasok ellátásáról még az állam gondoskodott az átmeneti időben, mostanra elértek odáig, hogy gyakorlatilag az állam teljesen ki tudott vonulni a nyugdíjak finanszírozásából. A chileieket nem fenyegeti sem az európai rendszer jóléti juttatásai miatti államcsődök veszélye, sem az alacsony népszaporulat miatti összeomló felosztó-kirovó rendszer, mindenki a saját nyugdíját teszi félre,
Ennek (is) következménye az alacsony adók, a szinte nem is létező államadósság és a dinamikusan fejlődő gazdaság.
Amint látható, igenis vannak működő modellek a világon, ahol nem az állam tart fenn egy torz és méregdrága jóléti rendszert és nem a politikusok játékszere az állami újraelosztások lehetősége. Előbb-utóbb Európának is lépnie kell, ha nem akarja, hogy a megbukott jóléti állam modellje miatt összeomoljon a teljes gazdaság.
Hogy mi a baj a magyar nyugdíjrendszerrel, arról itt írtam: //kiszamolo.hu/a-nyugdijkerdes-mekkora-is-a-problema/
Hogy neked miért nem lesz nyugdíjad, arról itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/
Hogy miért jobb, ha az állami újraelosztás mértéke csökken, arról itt: //kiszamolo.hu/gondoskodo-allam-kontra-piacgazdasag-magyarorszag-vs-szlovakia/
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Bence keresett meg, hogy segítsek lefaragni a vállalkozásának bankköltségeit.
Egy fuvarozó cége van, ebből fakadóan a legtöbb utalása és bejövő tétele is euroban történik, külföldre, illetve külföldről.
A cég tavalyi bankköltsége 9 millió forint volt! Ez havi közel kétszáz darab euros utalás és száznál több euros jóváírás eredménye, de már a cégméret miatti kedvezményes áron.
Egy kisvállalkozás (700 millió éves forgalom alatt) az alábbi költségekkel számolhat az egyik legnagyobb magyar bank díjszabása szerint:
Havi díj 5.400 Ft, euros utalás az EU-ba interneten (SEPA): 0,1%, minimum 10 euro. Jóváírás költsége: 0,05%, de minimum 10 euro. Papír alapon még magasabbak a díjak.
Tehát ha egy kisvállalkozás havi 30 euros utalást indít és ugyanennyit kap is, minimum 600 euro plusz havidíj a költsége, ez szerényen számítva is minimum 180 ezer forint havonta és az egyéb költségekkel (pénzfelvétel, bankkártya díja, stb.) még nem is számoltunk.
Egy másik magyar nagybank speciális devizaszámláján, amit “rendkívül kedvező nemzetközi átutalási kedvezményekkel” hirdetnek, ilyen költségeket találunk:
SEPA utalás: 0,1%, de minimum 3.300 Ft, devizautalás jóváírása: 0,03%, de minimum 2,5 euro. Tehát utalni drágább, fogadni utalást valamivel olcsóbb, mint a másik bankban.
(A SEPA egyébként nem egy utalási mód, a közkeletű tévhiedelemmel szemben, hanem az egységes euro pénzforgalmi térség rövidítése, tehát egy földrajzi megnevezés, csak másodsorban jelent egy SHA költségelszámolású euros utalási szabványt, erről itt írtam.)
Ezek után Bencéék még egész jó árakat kaptak a 9 milliós bankköltségükkel.
Első körben kértem ajánlatokat konkurens bankoktól Magyarországon, aztán bevillant a nagy ötlet: a megoldás odaát van.
Mármint a határ túloldalán, Szlovákiában.
Megkérdeztem az adóhivatalt, van-e bármilyen akadálya, hogy magyar cég Szlovákiában is rendelkezzen vállalkozói számlával. A válasz nemleges volt, minden további nélkül lehet nyitni szlovák bankszámlát is.
Úgyhogy felkerekedtem és meg sem álltam Komarnoig. A már ismert bankokat végigjárva (a magánszámla nyitásáról itt írtam), a CSOB Banka ajánlatát tartottam az egyik legjobbnak.
Nézzük, mennyit spórol az, aki az euros utalásait ugyanúgy interneten, de szlovák számlán keresztül intézi?
Nagyon kis cégeknek a konto PLUS való, 5 euro havidíjért jár 10 ingyen euroutalás bárhová az Unióba (SEPA) és 10 ingyenes jóváírás. Minden további utalás és jóváírás 0.15 euro/darab, tételenként 50 ezer euroig. Az 5 euro havidíj bizonyos feltételek mellett visszajár. Tehát a fenti kisvállalkozás összes költsége a legrosszabb esetben is 3190 Ft. Ez éves szinten több, mint 2,1 millió forint megtakarítás!
Nagyobb cégeknek a konto Elektron való, havi 15 euroért. Ez korlátlan számú internetes utalást és havi 50 jóváírást jelent, a további jóváírás szintén 0,15 euro/darab.
Azt gondolod, hogy ez minden? Akkor folytatom: ingyenes bankkártya, akár dombornyomott is, ingyenes megtakarítási számla 0,8%-os kamattal (hét napos felmondási idő mellett lekötés nélkül). Készpénz befizetés csak 0,5 euro, készpénz-felvétel 1,7 euro, mindkettő összegtől függetlenül. (Ötezer euro feletti készpénzfelvételt két nappal előtte be kell jelenteni.)
Akkor még tovább folytatom: minden KBC automatából ingyenes készpénzfelvétel egész Európában, akár 20 ezer euro/nap. Azaz a magyar K&H bank automatáit is ingyen csapolod, egyetlen szépséghiba, hogy fizetsz egy keveset az euro-forint váltásért. De ha a ferihegyi euros K&H automatát fejed meg, még váltási költséget sem fizetsz.
Internetes utaláshoz magyar telefonszám is megadható az SMS-hez, de akár token is kérhető.
Az olyan nagy cégek, mint Bencéé, kérhet egyedi elbírálást, így további kedvezmények is elérhetőek a havi díjból, vagy ha több kártyára van szükség.
Ami kell a számlanyitáshoz: 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat, nem internetről lehúzott (ahhoz kell közjegyző, egyszerűbb közvetlenül a Cégbíróságtól kikérni papír alapon a cégkivonatot.)
Ezt le kell fordítattni hivatalosan Szlovákiában, 16-18 euro/lap költséggel, például az Ady Lingua cégnél, katt ide.
Ennyi az egész mutatvány. Mivel még egy kisebb cég is évi több milliót spórol az euros utalásokon, talán érdemes megfontolni a számlanyitást.
Sőt, ha a kezdeti fordítás költségétől eltekintünk (ami szintén csak pár utalás díja), az öt euros csomag 10 ingyen utalással már havi egyetlen utalás küldése vagy fogadása esetén is olcsóbb, mint a magyar díjak.
Mivel a CSOB marketingosztályával nem egyeztettem, nem mondhatom meg, hogy Máriával beszéltem a vállalkozói osztályról, a telefonszámát sem adhatom meg, de ha te megtalálod, azzal semmit nem tudok kezdeni. Azt meg mindenki tudja, hogy nemzetközi hívásnál az első 0 helyett +421-et kell tárcsázni, mert az Szlovákia országkódja. … 🙂
Na, remélem ma is segítettem megtakarítani pár milliót a cégednek. (Ne felejtsd el, a jogszabályok szerint legalább egy magyar számlával mindenképpen rendelkeznie kell a cégednek.)
Fontos! A cikk nem pénzügyi tanácsadás és nem alkalmas ajánlatok összehasonlítására. Mindössze egy lehetőségre hívja fel a figyelmet, de döntést ne hozz ez alapján, a cikk nem tartalmaz minden lényeges információt.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
