A Quaestor ügy margójára
Évek óta sokan azzal szekálnak, miért nem ajánlok soha miniatűr bankokat, takarékszövetkezeteket, magánkézben lévő brókercégeket. Miért szólók le egy bankot csak azért, mert egy magyar magánember áll mögötte, a bank összes tőkéje a törvényi minimum és évek óta veszteséges.
Azt gondolom, az elmúlt pár hét megadta a választ erre a kérdésre, kezdve a Széchenyi Bank csődjétől a Buda-Cash-en át a Quaestorig.
Egy magántulajdonban lévő cégnél egy szűk vezetőség bármit megcsinál, a Buda-Cashnél 15 éven keresztül alternatív könyvelést vezettek, a Széchenyi bank érdekes hiteleket helyezett ki, a Quaestornál véletlenül négyszer annyi kötvényt bocsátottak ki, mint amire engedélyük volt. Az egyik vidéki takarékszövetkezet elnöke 40 millió kenőpénzért 700 milliós adósságot adott el 100 millió forintért cserébe. És ezt a sort még hosszan lehetne folytatni.
Egy nagy pénzintézetnél ilyeneket nem lehet megcsinálni a jól kialakított belső ellenőrzés miatt. Ha mégis megtörténik a csalás (hiszen a K&H Equitas-nak is megvolt a Kulcsár Attilája, ahogy a Société Générale is csúnyán ráfizetett Kerviel úr ügyeskedéseire), egy tőkeerős nagy bank kihever még egy 4,9 milliárd eurós csalást is.
Egy kisbankot hagynak bedőlni, ahol sokan sokat buknak rajta, az MKB bankot inkább államosították, mert túl nagy volt ahhoz, hogy hagyják csődbe menni. (Ez az úgynevezett too big to fail vagyis túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen.)
Nos, ezért nem fogok továbbra sem senkit arra biztatni, hogy kis bankocskákba és egy-két ember kezében lévő egyéb pénzintézetekbe rakja a pénzét. (Ezzel nem azt mondom, hogy ezek a cégek rosszak lennének, vagy tisztességtelenek, csak azt, hogy ha azok akarnak lenni, sokkal nagyobb a kockázatod.)
A Quaestor csődről: előre látható volt már évek óta, hogy hamarosan ez lesz a vége. Igazából senkit nem lepett meg a dolog. Én (és sokan mások még) csak azon csodálkoztunk, hogy eddig elhúzódik a dolog.
Elég ha előveszed a cégcsoport 2013-as nyilvános beszámolóját: a teljes árbevétele a cégcsoportnak 10,4 milliárd forint volt. Ha nagyon bőkezű vagyok, azt mondhatom, hogy ha minden nagyon nyereséges volt, ezek alapján maximum évi 2 milliárd forint profitot termelt a cég.
Ha más hitele nem lett volna a cégnek (volt), csak az, amit a kötvényesektől hivatalosan felvettek 48 milliárd forint, melynek kamatai 6,5 és 11% között szóródtak, akkor egy 7,5%-os átlagkamat mellett csak kamatfizetésre ki kellett volna fizetniük évente 3,6 milliárd forintot. Ez majdnem dupla annyi, mint a bőkezűen feltételezett teljes profit és akkor még hol van a tőketörlesztés és az egyéb hitelek. (Persze azt nem tudhatjuk, hogy 2014-ben mennyivel nőtt a bevétel.)
Ezért az összedőlés csak idő kérdése volt, semmi más. Amint nem tudtak több tőkét bevonni, mint amennyit törleszteniük kellett, eljött a vég.
Ha annyi utánajárást vállaltál volna, hogy ezt a két adatot kikeresed (teljes kötvénykibocsátás és éves árbevétel) már azonnal láttad volna, hogy sikítva kell menekülni.
Ha beírtad volna a Google-be, hogy “Quaestor kötvény”, az első három hely egyikén ott volt a cikkem, amiben leírtam a kötvény legnagyobb kockázatát, hogy egy noname vagyontalan kft nevében bocsátottak ki 50 milliárd forint értékben kötvényt és semmilyen BEVA és OBA védelem nincs a kötvényen.
Persze a cikk kényszerűségből maga volt a teljes PC, mert egyébként 15 percen belül nyakamon lett volna a teljes jogi osztályuk (még a múlt héten is fenyegették valamelyik portált, amelyik negatívan mert írni róluk). De ha csak a következő cikket elolvastad a Saradha csődjéről, (amit nem véletlenül írtam mindjárt a Quaestor kötvényéről szóló cikk után, remélem rájöttél) máris másképp láttad volna a dolgokat.
Úgy gondolom, ennyi utánajárás egy cégről, akinek éppen kölcsön akarok adni, elvárható minden befektetőtől.
De mindegy, ezzel már elkéstem, csak annyit akartam mondani, hogy az éves beszámoló tanulsága alapján a Quaestor minden csalás nélkül is csődbe jutott volna, egész egyszerűen mert több kamatot kellett évente fizetnie, mint amennyit ki tudott termelni. Az engedély nélküli kötvénykibocsátás csak hab volt a tortán, nem maga a csőd oka.
Nem vitatva a felügyelet felelősségét, hogy nem vette észre, hogy az engedélyezettnél több kötvényt bocsátott ki a cég, azért arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem a pénzügyi felügyelet dolga eldönteni, hogy egy kötvényt vissza tud-e fizetni egy cég. Ez a befektetők dolga.
Bármelyik kft (még a tiéd is) bocsáthat ki kötvényeket, ha találsz olyan embereket, akik hajlandók azt megvenni. Ehhez engedélyt kell kérni a pénzügyi felügyelettől, aki nem az üzleti terved fenntarthatóságát vizsgálja (azt majd a hitelezőknek kell megvizsgálni), hanem azt, hogy a kibocsátás törvényi feltételeinek (kibocsátói prospektus megírása, azok alaki kellékei, stb.) megfelelsz-e.
Ha igen, megadja az engedélyt és majd a piac eldönti, hogy akar-e venni a kötvényedből. Ő nem mondhatja azt, hogy ne bocsáss ki 50 milliárdért kötvényt, mert miből fogod kitermelni. Erre azt mondanád, mi közöd van hozzá, pénzügyi felügyelet. (Mondjuk az más kérdés, hogy elegendő-e egy figyelmeztetés az “eltérő kockázatról” amikor egy 10 milliós kft. 50 milliárdért bocsát ki kötvényeket. Valami szofisztikáltabb üzenet szerencsésebb lett volna.)
Egyébként ez nem az első eset a piacon, sokan megégették magukat már az E-star és a Btel kötvényeivel is az elmúlt években. Ott mégsem volt elvárás, hogy majd az állam kártalanítsa őket. Sajnálom azokat az embereket, akik tudatlanságból, vagy információhiányból most károsultak, de egy befektetőnek kötelessége legalább minimális szinten tájékozódni, hogy kire bizzák a nehezen megkeresett pénzüket.
A hajléktalannak nem adnád kölcsön a pénzed, egy vagyontalan kft.-nek gondolkodás nélkül, csak mert szép irodája van. A hajléktalant is fel lehet szépen öltöztetni, attól még hajléktalan marad, vagyon nélkül. De ha elkérem az iratait, egyből kiderül, hogy nincs lakcíme és akkor egyből gyanakodnék, hiába mosolyog szépen, vagy beszél mézesmázosan.
(A témáról már sokat írtam, hirtelen ez a cikk jutott eszembe: //kiszamolo.hu/euros-befektetes-elemezzuk/ Ha nem olvastad még, talán érdemes.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Előre köszönöm a választ
Eleve az ügyfelek a vagyontalan kft-vel vannak jogviszonyban, így maximum a 10 milliós saját tőkére számíthatnak.
Ha mégis rá tudják venni a Quaestort, hogy fizesse ki a kötvényeket, akkor el kellene adni a győri futball stadiont és a hasonló épületeket, egyik sem tűnik túl bomba üzletnek az ingatlanpiacon.
Az így felszabaduló pénzből tudnak fizetni a kötvénytulajdonosoknak.
Ha ér majd valamit a kötvény, akkor fognak kártalanítani.
Tegnap érdekes szórólapot találtam a postán, mikor a soromra vártam.
A fogyasztóvédelem hívta benne fel a figyelmet az unit linked biztosítások hátrányaira. 🙂
Ezek vajon már rég kint vannak? Előző hónap nem emlékszem hogy lett volna még.
“előre látható volt már évek óta, hogy hamarosan ez lesz a vége”. Jól értem, hogy tulajdonképpen a korábbi Quaestoros blogbejegyzésedkor ha megnézed a cég nyilvános beszámolóját, akkor már akár ott fel tudtad volna hívni a figyelmet, hogy jobb menekülni. Mert akkor még így fogalmaztál: “Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy nem szabad venni a kötvényből, csak annyit, hogy tényleg az átlagostól eltérő kockázatú.”
Nyilvános beszámolókat lapozgatva akkor most kivel kell még vigyázni?
Engem már az elriasztott volna, hogy szükségesnek találták, hogy egy vagyontalan kft. bocsássa ki a kötvényeiket. Ez olyan, mint amikor egy Blaha téri hajléktalant választanak meg a cég ügyvezetőjének. Nem biztos, hogy szállítanék hitelbe az ilyen cégnek.
Ha OTP részvényed van a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél és nincsen meg, fizet a BEVA. Erre való.
Mag a Unit-Linked befektetésekről az ország értelmesebbik háromnegyede évek óta tudja, hogy átverés, a Quaestort sokan említették “mint legjobb befektetési lehetőséget 2014-ben”. Itt meg árnyalták a képet.
Amúgy meg nehéz megérteni, hogy ha explicit kiírja Miklós ide, hogy a Questor szar ahogy van, és meneküljetek belőle, mert előbb vagy utóbb összedől a kártyavár, akkor annak pereskedés lesz a vége? Nekem már volt problémám fórumbejegyzésemből, ráadásul olyanból, ahol az igazságot írtam le, és nem Mo-n…
Ha Kiszámoló mindezt elég jól megjósolta, úgy, hogy az információk leszűkített hányada állt rendelkezésre, akkor azok, akik elvileg korlátlan mélységben jogosultak a betekintésre, azokat miért lehetett orruknál fogva vezetni éveken át? Pedig csak néhány szervezet adatait kellett volna összefésülniük és mindez nem történhetett volna meg. (Ha akarták volna…)
(A csalásról természetesen tudnia kellett volna a felügyeletnek, de azt nem mondhatták, hogy nem bocsáthatsz ki kötvényeket, mert biztos bele fogsz bukni.)
Amúgy amit a vállalati kötvények visszaváltásáról nyilatkozott a cég (és aminek a hitelességében kétkedtél is az előző bejegyzésben) az egy ordas nagy kamu, mert semmilyen kötelezettségük nem volt arra, hogy a kötvényeket visszaváltsák, ez teljesen egyértelműen le volt írva a hozzájuk tartozó tájékoztatókban, szóval elég lett volna mindenkinek lejáratkor fizetniük. (Az más kérdés, hogy korábban kérésre rendszeresen vissza szokták vásárolni a papírokat, de ez önkéntes volt)
Üdv! Pár éve erősen gondolkoztam a Quaestor ajánlatán. Szerencsére a sok semmitmondó írás között ráakadtam az Önök Questorról szóló elemzésére. Tanúságos volt elolvasni. Köszönök mindent! Remélem a jövőben is hasznos tudnivalókkal szolgálnak majd. (A többi befektető…. kár, hogy ők nem olvasták a cikküket).
Csak annyit tett, hogy rákeresett google-ben és pár perc alatt megkapta a választ.
Ettől függetlenül! Akár a Buda-Cash kapcsán is. Azt gondolom, hogy van mondjuk 20M ft értékben értékpíparom, meg nincs és a BEVA csak 20000 €-ig véd. Ez nekem nagyon nem tetszik. Per definitionem az értékpapírszámla a legbiztonságosabb, mert az értékpapír ugyebár nem tud eltűnni a brókerház csődje esetén. Csak épp nem Magyarországon? (A Quaestor kötvényt ne hozzuk ide, az más tészta.)
Maradna az állampapír, ha ott sem ámokfutók ülnének.
Példa: húgomék fél éve házasodtak, mindkettejüknek még diákszámlája, lassan kifutnak a jogosultságukból, szeretnének közös számlát. Bankolási szokásaik alapján (szinte mindent kártyával fizetnek, alig utalnak, néha kp felvét, szerényebb havi bevétel, de mindkettejüknek kellene kártya) kijött, hogy messze egy kisbank ajánlata éri meg nekik a legjobban. Miért mertem ajánlani nekik, hogy nyugodtan nyissanak ott számlát? Mert alapvetően folyószámlának használnák, a megtakarításaikat nem ott tartanák, hanem inkább a kincstárban. Mi veszélye lehet ennek? Max egy havi pénzükhöz nem férnek hozzá, ha esetleg bedőlne a bank, és várniuk kell pár hetet, míg fizet az OBA. Mivel a megtakarítások máshol megvannak, ez szerintem abszolút vállalható, pláne, hogy anyagi kár nem is éri őket, míg a bankköltségeken sokat fognak.
De ha van rajta pénz (ritkán fizetnek utalással), akkor inkább elutalom az adóhivatalnak előre, az a biztos.
Sokan 30-100 milliókat tartottak a Széchenyi Bankban is, csak mert magas volt a kamat. Erről beszélek.
Anno én is elolvastam a blog bejegyzésedet és így nem is fektettem be náluk. Köszönöm neked, hogy felhívtad a figyelmemet,nehezen dolgoznám fel, ha az évek alatt összekuporgatott pénzem oda lenne.
A másik érv, amit a poszt írója felhoz, miszerint a kamatszolgálatot cég nyereségéhez kell hasonlítani, enyhén szólva pontatlan. Ugyanis a fizetett kamatok a nyereséget csökkentik. Tehát ha a cég pozitív eredményt mutat fel, akkor az azt jelenti, hogy a bevétel képes volt fedezni a kiadásokat, többek közt a kamatokat is. A kamatszolgálat terhét nyilván valami kamat levonása előtti számhoz kéne mérni.
Kérlek írd már le, hogy hol tudom megnézni a cég kimutatásait és előző évi eredményét, vagy az összes publikus információt, ami fellelhető a cégről.
Az éves árbevétel 20%-át vettem adózott nyereségnek, kamatkiadások előtt. Egyébként érdekes lenne tudni, miből van 4,9 milliárd kamatbevétele a cégnek?!
Leírom egy talán általad is megérthető példával:
Vásárolsz egy kiló almát ősszel, amit tavasszal dupla áron tervezel eladni.
Az almát otthon tartod a lakásban.
Van lakásbiztosításod.
1. eset: betörnek a lakásodba és ellopják az almát. A lakásbiztosítás fizet.
2. eset: megrohad az alma, de ott van neked rohadtan, miért fizetne a lakásbiztosítás? Az alma megvan. Megpróbálhatod eladni rohadtan, de ki az a hülye, aki megvenné???
Alma = Q Kft. kötvénye.
Lakás = Q Zrt, aki neked tárolta a Q Kft.-től megvett kötvényed.
Biztosító = BEVA.
Érted már, hogy hol a hiba a rendszerben, és miért nem fizet neked a “biztosító”?
Szerintem is az a lenyeg, hogy az embernek mashol is legyen penze. Igy, ha nem nagy gond egy kisbank bedolese, es 100k euro alatt tartasz ott, nagy bajod nem lehet. Gondja inkabb annak lehet, aki minden penzet a Granitban tartja mondvan, hogy olcso es magas kamatokat fizet. Valoszinuleg nincs 30 millaja, igy biztositott, de egy bankcsod eseten nehez honapokat elhet at…
Úgy néz ki a képlet, hogy
1) a kötvénykibocsátó tartozik egy valag pénzzel a kötvény vásárlóknak,
2) kötvénykibocsátónak pedig van egy óriási követelése az ingatlanos céggel szemben.
Ha a csőd felszámolásba fordul, akkor ezt a követelést értékesíteni fogják. Szó sincs az ingatlanok eladásáról, az nem a kötvénykibocsátóé. Tehát a kötvénykibocsátó követelését értékesíteni fogják valamilyen árfolyamon (nyilván egy 100%-nál kisebb árfolyamon). A követelés eladásából befolyt pénzen tudnak osztozni a kötvénytulajdonosok.
Ez egy nagyon kifinomult megoldás, még az is lehet, hogy a fő tranzakció (kötvénykibocsátás->hitelnyújtás->abból ingatlan fejlesztés) mégcsak nem is bűncselekmény.
A játék egyre nagyobb tétre megy. A tét pedig a kisbefektetők pénzének a lenyúlása. Be careful.
e-beszamolo.kim.gov.hu/
e-cegjegyzek.hu/
Profit = nyereség = a kimutatás legalja. Amire valóhában gondolsz, az mondjuk EBITDA, vagy üzemi eredmény vagy isten tudja, mi, de annak meg biztos nem profit a neve.
Kamatjuk onnan van – szintén a beszámoló alapján tippelve – hogy vannak befektetett pénzügyi eszközeik, kötvényeik, bankbetéteik (2+10+24 mrd) és kamatnak hívják az árfolyamnyereséget is (VIII/15. és 16. sor)
Ha azt írtam volna, hogy EBITDA egy ilyen cikkben, szerinted ki értette volna meg, mit akarok mondani?
Még az éves eredményt sem értették volna, ezért írtam profitot, azt mindenki érti, még ha pongyola is.
Kamat: ha fel kellett vennie 50 milliárd hitelt (ami 200 milliárd volt állítólag) a piaci kamatozás felett jóval, akkor hogy lehet, hogy közben hasonló mennyiségű értékpapírral rendelkezett? Ez volt a kérdés. Nem tűnik okos gondolatnak felvenni ennyi hitelt, ha egy egész értékpapírhegyen üldögélek.
Kiszámoló válasza:”Dániel, azért azt már nem fogom tudni elmesélni egy blogposztban, három évig tanítják egy főiskolán”
Ezt így kell érteni, ez erre volt válasz? Mert akkor miről beszélünk? A emberek nagy része nem végzett 3 éves pénzügyi főiskolát,sem közgázt, fogalma sincs mit kell megnézni, csupán a pénzét szerette volna biztonságban tudni, úgy hogy lehetőleg kicsit fialjon is, nem devizahiteles hazardírozásról volt szó. Én elhiszem, hogy a pénzügyi szakembereknek minden pofonegyszerű és előre látható, menő dolog a magas lóról leostobázni mindenkit, aki nem igazodik el egy csapásra a mérlegek meg könyvelések meg kamatlábak meg mittudomén mik között. De egy átlagos embernek ez kínai. Akármilyen furcsán hangzik is.
Hogy mit kell nézni rajta és azt hogyan kell értelmezni, na az több tantárgy egy 3 éves főiskolán.
Ha nem értesz az autókhoz, ne állj neki szerelni. Ha nem vagy jogász, keress egyet. Ha nem érted, mit írsz alá, ne írd alá.
Ez tényleg ennyire pofonegyszerű. Ebben semmi leostobázás nincs.
Ha valakinek kölcsön adod a pénzed úgy, hogy semmit, de tényleg semmit nem tudsz róla, sőt nagy betűkkel oda van írva minden reklámba, hogy “a kötvény nem átlagos kockázatú” és nem kérdezed meg, hogy ez mit jelent, akkor egy picit csak hibás vagy te is, nem?
//kiszamolo.hu/17-os-kamat-kockazatmentesen-tessek/
Ezeknek nem szűk a vezetősége? Honnan tudhatjuk, hogy jól kialakított a belső ellenőrzés és jobbak, mint egy magánkézben lévő brókercég? Ezek mögött sem áll nagy tőkeerős bank. Az pedig, hogy a felügyelet figyeli őket, nem tudom mit garantál a friss hírek fényében. Miért gondolod azt, hogy ha a Buda-Cash évtizedekig el tudta rejteni a felügyelet elől a hiányát, akkor ugyanezt egy önsegélyező pénztár nem tudja megtenni?
Ha valaki még a csődbejelentés előtt jelentette be hogy visszavásárolná a kötvényét, de a két napos átutalási idő miatt bent ragadt a pénze az számíthat eltérő elbírálásra?
Teljesen meg tudom érteni Miklóst, hogy annyit irt, hogy túl kockázatosnak tartja őket. Amúgy anno a PSZÁF is ezt irta a devizahitelekkel kapcsolatban és “aggályait” fejezte ki, illetve az UL-ekkel kapcsolatban is “szeretné felhivni a figyelmet a kockázatos mivoltukra és az ügyfelek számára kedvezőtlen költségszerkezetre”. Ebből az átlagember mit értett szemben a “neked ilyen jó meg olyan jó lesz”. A PSZÁF egyik elnökének is éveken át egy bizonyos pénzügyi tanácsadó szervezet volt az első számú közellensége, de mondta, nincsenek meg a lehetőségei amivel fel tudja direktben hivni a figyelmet rájuk. A kedves kollégára sem mondhatom, hogy átver, csak a tapasztalatokat mesélhetem el, aztán a többiek leszűrik belőle a tanulságokat. Vagy nem. 🙁