Hitel-körkép: néhány elgondolkodtató adat
Olvastam néhány elgondolkodtató, vagy akár azt is mondhatom, hogy megdöbbentő adatot az amerikai átlagemberek hiteleiről és azokkal kapcsolatos kiadásairól.
– Az átlagos amerikai személy (nem háztartás!) élete során átlagosan 279 ezer dollárt fizet ki csak a hitelei kamataira. (Legkevesebbet Iowában – 129.324 dollárt -, a legtöbbet Washington D.C-ben, 452 ezer dollárt.) Vagyis ennyi a kamatkiadása az élete során felvett hitelei miatt, beleértve az autó, lakás, diákhitel, hitelkártyák kamatkiadásait.
Csak hogy tudjuk mihez mérni az összeget: egy átlagos amerikai háztartás évente 54 ezer dollárt keres, az egy főre jutó medián jövedelem 28 ezer dollár.
(Sajnos az adatok nehezen összevethetőek, mert a medián más, mint átlag (itt már írtam róla), és a háztartás adóssága sem duplája egy személy hitelének, mert bár autóhitelből és hitelkártyából valószínűleg dupla annyi lesz, viszont az ingatlanhitel maximum 30%-kal lesz több kettőjüknek, de azért érezzük, hogy hány évet dolgozik egy átlag amerikai az élete során csak azért, hogy a hitelei kamatait ki tudja fizetni.)
Aki szeretne további információkat az átlagos kamatköltségekről, kattintson ide a forrásért.
– A felmérések szerint az amerikai háztartások 43%-a egész egyszerűen többet költ évente, mint amennyit megkeres. Az alkalmazottak 52%-a fizetéstől fizetésig él, 42%-ának nincs három hónapra elegendő likvid tartaléka. (Forrás)
– A középkorú munkavállalók 6,5%-ának a fizetéséből tiltottak le a hitelezők az elmúlt évben tartozás miatt. (Pénzintézetek és adóhivatal együtt. Az elmaradt tartásdíjak miatti levonás nem tartozik bele.) Forrás
– A lakossági fogyasztás és maga a GDP is úgy nőtt az elmúlt évtizedekben, hogy az inflációval korrigált átlagfizetés ugyanannyi volt 2011-ben, mint 1978-ban. Vagyis semmivel nincs több pénze az embereknek vásárolni, mint amennyi volt 1978-ban, mégis sikerült úgy 30%-kal növelni a fogyasztást ezen időszak alatt.
– Tavaly 16,4 millió új autót adtak el az Egyesült Államokban, 32.957 dolláros átlagáron (csak személygépkocsi). Emlékszünk még, mennyi az átlagos háztartás éves összbevétele? (Forrás)
– Az átlagos autóhitel 2014 végén új autóra 27.429 dollár volt, használt autóra pedig 18.258 dollár. Az átlagos kamatláb 4,6 illetve 8,8% volt, az átlagos futamidő 66 hónap, az átlagos törlesztőrészlet pedig 467 dollár. Élni tudni kell. (Forrás)
– Az autóhitelek száma az Egyesült Államokban 71 millió darab, összértékük 975 milliárd dollár (268 billió forint). Ez 9,3%-os éves növekedés összegben és 6,5%-os növekedés darabszámban egy év alatt. 2014-ben csak októberig 21,2 millió új autóhitelt helyeztek ki, ezek 31%-a minősült subprime, vagyis rossz minőségű hitelnek.(Forrás)
– A hitelválság kitörése óta közel 5 millió befejezett végrehajtás történt az amerikai ingatlanokon, ennek ellenére 2014 végén még mindig 567 ezer végrehajtás volt folyamatban. (Forrás)
– Az amerikai lakosok 64%-a rendelkezik saját ingatlannal, 58%-uk ingatlana még mindig hitellel terhelt. Az átlagos jelzáloghitel nagysága 280.500 dollár. (Forrás)
– Az amerikai lakosság teljes adósságállománya újra dinamikusan növekszik, most éppen 11,71 billió dollár, ennek 69%-a a jelzáloghitel. A diákhitelek aránya a 2007-es 3%-ról egészen 10%-ra nőtt 2014-re. (Forrás)
– Az amerikaiak hitelkártya adósságairól pedig már itt írtam: A hitelkártyákról számokban.
Ezek után én csak azon csodálkozom, hogy csak 70 évente van hitellufi miatti világválság és nem ötévente.
És külön gratulálok azoknak a közgazdászoknak, akik szerint további hitelkihelyezéssel kell a lakosságot még nagyobb fogyasztásra ösztönözni, hogy újra nőjön a gazdaság. Hogy még több hitellel rendelkezzen az emberek, még drágább autóval járjanak és még nagyobb házban lakjanak. A tanácsaik szerint a szintén nyakig eladósodott államoknak ehhez mindenféle ösztönzővel kellene hozzájárulni, nekik is további hiteleket felvéve. Erről már írtam itt bővebben: A világ hitel nélkül.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ami a közgazdászokat illeti: régesrég belegabalyodtak ők már a saját elméleteik és egyenleteik hálójába (majom & házicérna) rég nem látják a valóságot. Egy drasztikus fogyasztás csökkenés pl kimondottan jó lenne már csak környezetvédelmi okokból is. KÉRDÉS a megmaradó munka és jövedelem elosztása… Emiatt én a deflációtól sem tartanék: amire úgyis szükség van azt megveszi mindenki (ha tudja) az meg, hogy autót és szórakoztató elektronikát ritkábban cserélünk csak jó lehet… Bocs az off-ért.
28:22″Vagyont akar szerezni a kapzsi ember, de nem tudja, hogy ínségbe jut.”
Szerintem egy normál állás esetén van arra mód, hogy egy nyugati országban élő ember akár a fizetésének a 40%-át is félre tegye havonta, ha nem költi el butaságokra a pénzét. Igy akár 10 évvel is hamrabb nyugdíjba mehet. Már pedig 55 éves korunkban azért még tudjuk élvezni az életet. De ha csak azt nézzük, hogy a buta hitelek kamatáért 10 évet dolgoznak, akkor meg még hamarabb visszavonulhatnának. De ugye égő olcsó autóval járni, olcsó ruhát hordani, nem nyaralni, a sok kis kütyü nélkül élni, stb…
Egy lakasba kerul neki a turelmetlenseg, meg az urizalhatnek.
Szerintem egy hitelnek van ertelme, es az a lakashitel, mert ott igaz hogy kamatokat vesz az ember a nyakaba, de cserebe megszabadul a lakbertol. Persze ki kell szamolni, hogy megeri-e a csere (node errol volt mar itt cikk).
Pontosan. Azért élünk nehezen, mert elszórjuk a pénzt. Lakáshitel, autóhitel, hitelkártya, személyi kölcsön, áruhitel, ezek közül jó párral rendelkezik egy átlagos család… és mit vesznek rajta? Új autót, mert az 5 éves az ciki… meg iPhone-t, hiszen a szomszédnak is az van…
Pontosan tudom miről beszélek, az elmúlt két évben sikerült zöld ágra vergődni a párommal a fenti kérdésben, és megszüntetni a hitelkártyáját, és a folyószámlahitelét, és az adósságból megtakarítást csinálni. Nem volt egyszerű, de sokkal nyugodtabb ő is, én is, és ez – kis képzavarral – minden pénzt megér. 🙂
Szerintem ez a statisztikák téves értelmezése. Ugyanis maga a hitel és a fogyasztás között hosszútávon semmi összefüggés nincsen, ha jobban végiggondolod, mivel a termelés-fogyasztás a reálgazdaságtól függ, és nyilván mindig az fog fogyasztani, akiknek van pénze, a hitelfelvétel, törlesztés csak azon változtat, hogy ki lesz az (a kamatok is végső soron valakinél jövedelemként realizálódnak, a marzs is). Ez a statisztika egyetlen dolgot árul el: nőtt a tőkejövedelmek aránya a bérekhez képest.
Global Debt: A Scary Situation with Limited Solutions
alphaarchitect.com/blog/2015/02/19/global-debt-and-not-much-deleveraging/#.VOrmSolOW70
Az sem feltétlenül igaz, hogy 10 évvel kevesebbet kellene dolgozniuk, vagy legalábbis ez csak mikro szinten igaz, makro szinten nem. Ugyanis ilyenkor mindig elfelejtjük, hogy a pénz csak közvetítő, amikor pedig túl sok a hitel, akkor az állam eszközvásárlással dob bele pénzt a rendszerbe, ezzel további likviditást biztosítva, valamint a bankokon keresztül is keletkeznek jövedelmek (betétesek, alkalmazottak, menedzsment, tulajdonosok) Valójában ha nem lenne a tömeges hitelfelvétel az USA-ban, akkor is hosszútávon ugyanannyit fogyasztanának, csak sokkal jobb lenne lelki szempontból, hogy mindezt nem eladósodva tennék.
research.stlouisfed.org/fred2/series/PSAVERT?cid=112
Ha abba a mediánba a tőkejövedelem is beletartozik, akkor tévedek, ez esetben viszont mindez arra kell utaljon, hogy jelenleg többet visznek haza az USA-ban ténykedő nem amerikai cégek, mint 78-ban, illetve az amarikai cégek nem amerikai tulajdonosai. Vagy valami más, mert valahol meg kell lennie a különbségnek, hogy a GDP növekedett, míg a jövedelmek nem. Önmagában a katonai kiadások sem magyarázzák, ha a jövedelmek ott csapódtak le belőle, csak az esetleges import kiadásait a hadiparnak.
Én nem lennék tőle boldog Afrikában, mert a mi igényszintünknek megfelelő (házi)infrastruktúra, higiénia, egészségügyi ellátás, oktatás, stb. Afrikában többszörösét is elvinné a hazai jövedelmünknek. Csak addig lenne olcsó Afrika, amíg úgy élnél, mint az ottaniak, de az európai szintű szolgáltatások nem olcsók ott sem.
14 évvel ezelőtt a GAMF-on volt egy matematika tanár, aki az egyik óráját beáldozta hogy a diákoknak a saját elméletét elmesélje az USA-ról. Ő már akkor azt mondta hogy a föld nevű bolygó szervezetén az USA egyszerűen egy rákos burjánzás, kvázi úgy viselkedik mint egy daganat és csak idő kérdése hogy megölje a gazda szervezetét. Akkor hülyének néztük, és ifjú fejjel azt gondoltuk hogy a szoci érából megmaradt ruszkiimádó gyökér. 🙂 Utólag azt gondolom, van némi igazság abban amit mondott és közel sem volt hülye.
Nem az élet olcsóbb, az igények alacsonyabbak, kevesebb mellett is boldogabbak.
Az ő igényszintjükön Magyarország drágább, a mi igényszintünkön meg Afrika drágább (nyilván Közép-Afrikára és Nyugat-Afrikára gondolok, nem Észak-Afrikára és Dél-Afrikára). A tömegigény mindenütt olcsóbb a rétegigénynél.
Az átlag amerikai háztartás nettó vagyona borzalmasan lecsökkent és még mindig csökkenőben van.
Idehaza is sokan követték a fenti személetet, különösen 2003-2008 között, és szerintem hamarosan újabb hazai bumm fog kezdődni (mert azt hisszük, az alacsony Ft hitelkamat örökre így marad), hogy aztán 5-6 év múlva jöjjön az újabb pofon.
Ez nem magyarázat önmagában, mivel ami az egyik oldalon kamattörlesztés, az a másik oldalon jövedelem. Csak akkor magyarázat, ha a másik oldal jelentős részben nem amerikai (ugyanakkor a külföldi áru sem magyarázat, mert most az amerikai GDP-ről beszélünk).
Az igenyeim meg csak egy szempontbol magasak: szeretnem biztonsagban tudni a csaladomat es idovel egy sajat lakast. Na ez itt gyakorlatilag lehetetlen, hiaba keresek mernokkent itteni viszonyokhoz kepest is jol, mert egy hulye szabaly miatt csak a jovedelem harmada lehet a lakashitel torlesztoje (annal persze a lakber is magasabb). Ez erdekelne mennyi Afrikaban.
Autobol teljesen jo a tizeves hasznalt, markas cuccokra, statuszszimbolumokra meg nem vagyom. Uj cipot/farmert egyszer ha veszek egy evben, akkor is olcsot. Etteremre, mozira meg hasonlo luxusra is max egy evben egyszer.
Ha jól kereső mérnök vagy, miért nem azzal kezded a lakásvásárlást, hogy nyitsz két LTP-t (4 éveset) magadnak meg az asszonynak? Az kb. 2.3 mHUF önrészt ad, havi 40 ezer forint megtakarítással. Ha ehhez még tudsz hozzátenni havi 20 ezret, akkor összesen olyan 3.3 mHUF önrésszel veszel lakást. Ha veszünk egy átlagos 60 m2-es téglalakást, 200 ezer HUF/m2 áron, akkor 12 millió forint a vételár. Ez azt jelenti, hogy 9 millió hitelt veszel fel (75%-os fedezet), aminek a havi törlesztője 25 éves futamidő mellett 50-55 ezer forint.
Anélkül hogy érdekelne a kereseted, feltételezem, hogy mérnökként kb. 400 ezer forint bruttót meg tudsz keresni. Ennek a nettója 262 ezer forint körül mozog, ergo 55 ezer forintos részlet mellett 21%-át fordítanád a fizetésednek hiteltörlesztésre.
Folyt. köv.
Folytatás…
Hozzáteszem, képtelen vagyok felfogni, miért baj az, hogy nem tudsz fülön felül eladósodni… 1/3-a a nettódnak egy irdatlanul magas arány, ha bármi gikszer történik az életben, akkor dől minden, mint a kártya vár! Miért nem lehet elfogadni, hogy 1, az albérlet nem egyenlő a leszakadt proli csövezésével 2, előtakarékosság a lakásra – ha már nem lehet nélküle élni 😛 – mindig kifizetődőbb, mint 40-50%-át a fizetésnek zálogba csapni, és nyögni a törlesztőket évtizedekig…
a 30% boven jo. Ha mernok vagy, akkor 20 millios hitelt siman felvehetsz vele. Ha nem, akkor nem eleg jo a fizetesed, vagy ha nem eleg a 20 millio akkor valoszinuleg tul nagyok az igenyeid…
Es egyetembol kiesve sokan egybol lakast vesznek (foleg kisebb varosokban), szoval huszonevesen kapasbol kb. 2 lakas aranak megfelelo hitellel indulnak el. Tobb ilyen ismerosom is van odaat.
Es bizony auto is kell – a nehany nagyvarost leszamitva auto nelkul ehenhalsz. De autot olcson is meg lehet uszni, ha nem szalonbol kell.
A lakbér elviszi az 1/3-át az ember nettójának? Egy bizonyos kereseti szint alatt feltétlenül, de amikor már a 400+ ezer forintos bruttó tartományba ér az ember, akkor talán nem havi 80 ezer forintért kéne lakást bérelni…
Amúgy nem döntik el mennyit fordíthatsz lakhatásra, csak azt hogy mennyi lehet a hiteltörlesztőd… Maradva a 400 ezer bruttónál, ha a fizetésed harmadát félreteszed LTP-be, akkor összesen négyet tudsz futtatni párhuzamosan. (Te, a párod, két szülő adószámára mehet a móka.) 4 év múlva 4.5 – 5.0 mHUF pénzed lesz, amit lakásra költhetsz. Vagy azzal van baj, hogy nem lehet azonnalra megvenni a 12 milliós ingatlant magyar fizetésből??? :-O Kapaszkodj meg, az amerikaiból sem lehetne, csak ott engedik a hiteleket az égig nőni, amíg nem durran a lufi… Ez hitelezési törvény egyike a kevés döntéseknek, amit támogatni tudok az 5 éves kormányzás alatt!
Azonban közbejött a globalizáció, ami azt jelenti, hogy nem az USA-ban marad a pénz, hanem kimegy Kínába. Ekkor pedig nem helyben lesz belőle a plusz jövedelem. Csak a költségek maradnak helyben, és a sok-sok hitel…
“hiaba keresek mernokkent itteni viszonyokhoz kepest is jol, mert egy hulye szabaly miatt csak a jovedelem harmada lehet a lakashitel torlesztoje (annal persze a lakber is magasabb).”
Ez most kemény lesz, de bizony ideillik: nem a zsömle a kicsi, hanem a pofa a nagy.
Ha a fizetésed 1/3-ánál többet költesz lakbérre, sőt, rezsivel együtt gondolom még többet, akkor ott nagyon nagy gondok vannak. Vagy az igényszinteteket kell leadni, vagy jobban fizető állást találni.
Persze ez csak egy ökölszabály, de általánosságban elmondható, hogy a fizu 1/3-a alatt kell tartani ezeket a költségeket (lakbér / törlesztő, biztosítás, rezsi, közös költség, meg ami kell még a lakáshoz). Ugyanis hosszú évtizedek tapasztalata alapján csak ez a fenntartható állapot.
Parizsban dolgozom, fizetes netto 3000(ami jo,mert az atlagfizetes 1500 korul van), ebbol viszont 600euro kihelyezesi dij, tehat a bank maris nem szamol vele. Lakberem 1000 egy olyan lakasra, ami jo messze kulvaros (60km) vonatos ingazas naponta.
A lakasarak: ugy 8-900 KE lenne Parizsban, es 2-300KE legkijjebb. A bankkal nemreg neztuk, hogy kb 170.000et engednenek felvenni, az meg semmire se eleg. (Annak lenne kb havi 750 a torlesztoje).
Nem az igenyek nagyok, hanem a csalad: asszony, ket gyerek, apam es ocsem. Nem jokedvembol vagyok itt, ha otthon egy fizetesbol (meg egy nyugdijbol) meg tudnank ennyien elni, mar indulnek is haza…
“Egy bizonyos kereseti szint alatt feltétlenül, de amikor már a 400+ ezer forintos bruttó tartományba ér az ember, akkor talán nem havi 80 ezer forintért kéne lakást bérelni… ”
Miért is nem? Nekem annakidején (8-9 éve) az 500 ezres bruttómmal tökéletesen megfelelt egy 65 ezres lakás, 2 szobás, Budapesten, nem peremkerületben.
Olvasd el az életszínvonal inflációjáról szóló írást, talán érdemes, érdekes lehet a számodra.
(Ez alól csak a termelő hitelek kivételek, amikből olyat vesz az ember, mai kitermeli a hitelt.)
Számomra az a kérdés, hogy hova kerül ez az irdatlan nagy kamatbevétel?
Tobb mint egy eve irom a koltsegeket, a lakhatas messze a legdragabb. Azonkivul az ember gyakorlatilag alig kolt. Akkor miert kene a semmire megorizni a ketharmadot, a legfontosabbra meg csak az egyharmadot?
Ha a fizetes egyharmadabol megvan a lakas, sot, meg a rezsi is, akkor a fizetes tobb mint felet el lehet tenni. Ami persze nagyon jo, de szerintem aranytalan.
Termeszetesen rezsi nelkul mondtam a tobb mint egyharmadot, a rezsit hozza se merem adni, akkor mar meglenne a fele is 🙂
Magyarországon is sokan laknak 30m2-en 4-en. És autójuk sincs, sőt, sokan még egy biciklitől is boldogok lennének.
Ha egy átlag keresetű magyar ezt bevállalná, akkor számok tekintetében jól élne, alig költene lakhatásra, és aki keveset keres, ez viszi el a bér jelentős részét.
Nem mondom, hogy így kell élni, de ha afrikához hasonlítjuk a jövedelmet, akkor az igényeket is alakítsuk.
Más: kimegy külföldre ottani minimálbérért kulimunkát végezni egy ismerős, és elmondja milyen sokat félre tud tenni. A fizetése 30-50%-át.
Csak azt felejtik el, hogy mennyire leadták az igényeiket.
Ha itthon bérelne 4-6 fő egy 2-3 szobás panellakást, nem lenne autójuk, nem járnának szórakozni, itthon is eltehetnék a minimálbér 30-50%át.
Ha pár év után hazahozza a megtakarítást, akkor persze van különbség, de ha kint marad, semmi!
Namost, ha itthon tennéd ugyanezt: magyar átlagfizetés kétszereséből, munkahelyre 60 km-ről ingázva egy lakást bérelve szerintem nem olyan lehetetlen megélni 6 főnek.
Megtakarításod itt sem lesz persze, gyakorlatilag minimál szintű megélhetés lenne, de gondolom Párizsban sincs ennyi pénzből dőzsölés.
Ha viszont az egész életed így éled le, akkor nem mindegy, hol teszed?
Itthon legalább nem vagy idegen…
Ha ő vagy bárki úgy gondolja, hogy x részét bevállalja a fizetésének hitelre akkor miért ne tehetné meg?
AZ ő döntése, és a hozzáállásából úgy tűnik az ezzel járó teljese felelősséggel is tisztában van. A probléma ott kezdődik ha valaki nem vállalja a felelősséget és a “megmentését” követeli állami pénzből (adófizetők pénzéből) ha neadjisten nem úgy jönnek össze a dolgok ahogy eltervezte. Sőt, nyavajog, panaszkodik hogy jajj de sok a törlesztő meg “szemét bankok”..stb. Nekem sem szimpatikus hogy egyre több témakörben mások (elsősorban a központi hatalom)jobban tudják hogyan akarom élni az életem. Mikor vásároljak illetve mikor biztosan nem tehetem meg, hogyan takarítsak meg nyugdíjra, hogyan vehessek fel hitelt
Nem értem, hogy a 170 kEUR hitel miért nem elég, ha már 200- 300 kEUR környékén van elérhető lakás… Jó, nyilván nem a Champs Elysée mellett, de Párizs (Berlin, London, Róma, stb.) agglomerációja is marha drága lakás szempontjánból. Csak hogy egy nyelvet beszéljünk… kb. nettó 900 ezer forintos (3000 euró) hitelre adnának neked kb. 53 millió forint hitelt (170 ezer euró), és ezt keveselled. Jól értem?
Szerintem az életszínvonal inflációja a te esetedre igaz, nem az enyémre. Én 10 éve is 40 m2-es garzonban laktam, most a párommal ugyanott lakunk ketten. 🙂 Számodra viszont már a közel százmilliós, párizsi öröklakás lenne az igény, holott korábban a pesti lakás is elég volt…És mennyivel keresel többet nettóban? Egy drágább ország egyik legdrágább városa környékén élve?
Szerintem ilyen feltételek mellett lakást venni pénzügyi öngyilkosság…
Te jó isten, 270 misi Párizsban egy lakás? Az mekkora, csak mert említetted, hogy nagy a család? Egy 60 nm-es 2 szobás peremterületi lakás mennyi ott? Mert ahhoz van összehasonlítási alapom idehaza.