József szeretne aranyba fektetni, erre lenne havi 50 ezer forintja. Olyan céget keres, amelyik összegyűjti a pénzt és vásárolna neki folyamatosan aranyat, majd nagyobb tételnél ki is szállítaná azt. Azt kérdezi, melyik céget tudnám erre ajánlani.

Nos, amit József szeretne, az az úgynevezett aranyszámla. Erről már itt írtam bővebben: Az aranyszámláról

Ezzel csak három probléma van:

- Az aranyszámla elképesztően drága lehetőség, ennek mértéke ki van fejtve a fenti cikkben. A költsége veri az átlagos unit linked biztosítások költségeit, az pedig nem kevés. Az is kérdéses, hogy hol őrzik az aranyunkat, valóban létezik az, vagy csak virtuálisan tartják nyilván.

- Az arany a közhiedelemmel ellentétben nem is annyira jó befektetés.

- Valószínűleg nem is való Józsefnek, hogy aranyba fektessen.

Az aranyt valami nagy mítosz veszi körül, miközben a hozama messze elmarad nem csak a részvényektől, de jóformán még a kötvényektől is. A fizikai arany sem osztalékot, sem kamatot nem fizet, de legalább drága az adásvétele és az őrzése sem feltétlen egyszerű.

Az alábbi ábrán az amerikai tőzsde és az arany éves átlaghozamát láthatjátok 1945-ig visszamenőleg.

Az elmúlt 10 évtől eltekintve az arany még csak meg sem tudta közelíteni az amerikai tőzsde hozamát.

Ezzel szemben azonban a volatilitása (az árfolyam-ingadozása) veri a részvényekét.

Az alábbi ábrán az arany árfolyamváltozását láthatjátok inflációval korrigáltan.

Nem csak az látszik az ábrán, mennyire hektikusan változik az árfolyama, de az is, hogy 45 év távlatában még csak olcsónak sem mondható az arany jelenlegi ára, sőt jóval a több évtizedes átlagára felett van, még mindig bő négyszáz dollárral drágább, mint volt átlagosan az elmúlt közel ötven évben.

Bármilyen furcsa, nem nagyon szól semmi az aranybefektetés mellett. Sokan abból indulnak ki, hogy az arany az kézzel fogható, egy cégben való részesedés (részvény) meg olyan megfoghatatlan. De ennyi erővel a lakásod tulajdonlapja és a saját ceged tulajdonlása is csak egy papír, amit bármikor elvehetnek tőled. (Amire volt is példa nem olyan régen a történelemben.)

Én még emlékszem arra is, amikor pár évtizede kötelező volt a tulajdonomba került aranyrudat felajánlani a magyar államnak megvételre, természetesen a nem túl vonzó hivatalos árfolyam mellett, a be és kivitele pedig radikálisan volt korlátozva. Miközben pár dollár vagy márkabankjegyet könnyű volt ki- vagy becsempészni, egy azzal egyenértékű fizikai arannyal sokkal nagyobb volt a lebukás esélye.

A fizikai arany vétele is drága (a vételen és az eladáson akár 10%-ot is bukhatunk, ami átlagosan mintegy kétévi teljes hozamunknak felel meg) és az őrzése is pénzbe kerül. Az adózás szempontjából a nyereség minimum 16%-a az adókulcs, de ha rendszeresen adjuk-vesszük, mondjuk évente több alkalommal adunk el belőle, akkor a 27% EHO-t is ki kell fizetnünk.

Ezzel együtt is lehet része egy portfóliónak az arany, mert a korrelációja alacsony a többi értékpapír árfolyamával. (Vagyis gyakran akkor drágul, amikor mondjuk a részvények ára esik.) De semmiképpen nem érdemes túlsúlyozni, 5-10%-nyi részesedés bőven elég és legyünk tisztában a várható (alacsony) hozamával, a drága adásvételi és őrzési költségével és a hektikus árfolyam-mozgásával is. Azon se lepődjünk meg, ha újra 20 évig 800 dollár alatt lesz az arany ára.

S ezzel el is érkeztünk ahhoz, hogy Józsefnek érdemes-e aranyat vennie. Sajnos a levélből nem derül ki, mekkora vagyona van másban s vajon a havi 50 ezer forinton kívül mennyit tenne még félre nem arany befektetésbe, de szerintem valószínű, hogy ez az összes pénz, amit havonta el tudna tenni.

Neki szerintem nem való az arany, bármekkora divatja is van. De ha már van vagyona és nem csak aranyban szeretne takarékoskodni, akkor is jobban jár, ha aranyszámla helyett inkább összevárna annyi pénzt, hogy tudjon venni egy-egy unciányi aranyérmét (ez 320-350 ezer forintot jelent). Esetleg vehetne fizikai aranyba fektető ETF-et is, mint például az SPDR Gold Trust ETF. Ennek előnye, hogy olcsóbb a megvétele, nem otthon kell őrizgetni, könnyebb eladni, bár tény, hogy így ugyanolyan kézzel fizikailag megfoghatatlan befektetés, mint egy akármilyen másik részvénybefektetés.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en