Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

(Akárhányszor írok arról a témáról, hogy mennyire fontos a költség egy-egy pénzügyi terméknél, mindig sok ellenkezést váltanak ki az egyszerű tények azokból, akik nem akarják megérteni a számokat. Ha a megélhetésem függne attól, hogy ne értsem, mit jelentenek a költségek az általam árult termékeknél, természetesen én sem akarnám megérteni, főleg mert a költségek nagy része az én fizetésem lenne. De hogy ne legyen több vita, csináltam egy kalkulátort.)

A befektetéseknél az egyik fontos tényező a hozam-kockázat párosa, a második legfontosabb tényező a költség.

Ha csak 2%-ot von el a befektetési alapunk évente költségként, akkor évi 4-6% hozam esetén a hozamunk felét-harmadát elviszi a költség. Húsz év távlatában 7% hozamot és 2% költséget feltételezve a kezdeti tőkénk 121%-át bukjuk szerénynek számtó 2% éves költség esetén. (kezdeti tőke szorozva 1,07 a huszadikon mínusz kezdeti tőke szorozva 1,05 a huszadikon, ha valaki utána akarna számolni.)

Ugyanezen ok miatt mintegy évi 1,4% plusz költséget tud kompenzálni egy nyugdíjbiztosítás 20%-os adójóváírása húsz év távlatában, míg 30 évnél ez az érték csak 0,9%!! Ennek oka, hogy a bennlévő összeghez képest évről-évre egyre kevesebbet számít az adójóváírás, egyre kisebb költséget tud kompenzálni az évek múlásával. (Ha már bent van 10 millió forintod, a 100 ezer forintos adójóváírás csak 1% éves költséget tud kompenzálni, 20 milliónál pedig csak ennek a felét.)

Tehát a legegyszerűbben fogalmazva, ha ennél nagyobb a csodabiztosítás éves költsége, vagy TKM mutatója, akkor egyszerűen csúnyán bukunk rajta, minden adójóváírás ellenére. (A TKM mutató tartalmazza már a kapott bónuszokat is, így azzal sem kell külön számolni, akármit is mond az ügynököd.)

Ha a példa kedvéért brazil vagy amerikai tőzsdére fektetünk, az adott tőzsde akkor is ugyanannyit hoz, ha évi 0,05%-os ETF-en keresztül fektetünk be, akkor is, ha egy évi 2%-os költségű befektetési alapon keresztül és akkor is, ha évi 4%-os költséggel bíró nyugdíjbiztosításon keresztül. Egyetlen kérdés, mennyi marad ebből nekünk!

Mindig lehidalok azon, amikor ügynökök bizonygatják, hogy de nem kell törődni a költséggel, majd a biztosítás jól kitermeli azt, koncentrálj csak az adójóváírásra, meg a bónuszokra. Mintha bárhol máshol nem tudnék ugyanabba a piacba fektetni és a költségek nem az én pénzemet apasztanák, illetve mintha a bónusz nem lenne benne a költségmutatóban. Az ügynökök gondolatában a pénz máshol semmit nem hoz, ehhez képest talált pénz, ha 8% hozamból nekem megmarad 4%, örüljek neki. Ahogy annak is, ha a saját pénzemből, amit elvontak, visszaadnak egy kevéskét bónusz címszó alatt.

Hát nem, mivel ugyanabba a piacba be tudok fektetni évi 0,3% költséggel is, akkor évről-évre 3,7%-ot bukok, ha ugyanezt egy még olcsóbbnak számító biztosításon keresztül teszem meg. Ezen pedig semmilyen adójóváírás nem tud érdemben segíteni.

Hogy a további felesleges vitát elkerüljük, csináltam egy faék egyszerűségű kalkulátort, ahová beírod az éves befizetést, az első befektetés éves költségét, a másodikét is és végül a nyugdíjbiztosítás éves költségét.

A nyugdíjbiztosításhoz a kalkulátor hozzáadja az adójóváírást a következő év felében és természetesen kamatot is számol rá.

Minden további vita helyett látod, mennyit tud segíteni az adójóváírás és milyen költség felett kell elfelejteni a nyugdíjbiztosítást örökre.

Mindenki használja egészséggel a kalkulátort, itt találjátok.

Update: Krisztián kérdezte, mi a helyzet, ha minimáldíjat fizet be és eseti díjban teszi be a többi pénzt. Ekkor annyiban más a helyzet, hogy a kezdeti költséget nem kell kifizetni, tulajdonképpen ugyanaz, mintha minimáldíjjal nyitnánk (hogy keveset vonjanak el az ügynök jutalékára) és csak később emelnénk a díjat.

Itt a TKM már csalóka, mert kisebb a kezdeti költség. Azonban a folyamatos díjakat plusz a befizetésnél levont díjakat továbbra is fizetni kell. Csak az alapkezelői díj 1,75% plusz az, amit még a valódi alapkezelő levon (ez alaponként más, ezért van tól-ig érték a TKM mutatónál, minden alapnak más a díja, ami az 1,75% felett fizetendő).

Mivel 20 évnél csak 1,4%-os pluszköltséget képes kitermelni az adójóváírás, nagyon kicsi az esélye, hogy akár ezzel a trükkel is jól járjunk. (Ne felejtsük el azt sem, hogy a minimáldíjra a teljes TKM az igaz.) Csak akkor lehet igaz, ha az alternatív befektetés is nagyon költséges.

Share

Egy újabb szerencsés unit linked biztosításos eset

Az előző Skandiás cikktől függetlenül jött egy másik levél, ebben Ádám írja le, hogyan sikerült visszakapnia a pénzét egy másik unit linked biztosításból. Itt az aláírás hiánya volt az, ami eredményre vezetett.

(Nagyon gyakran a szerződő fél nem kapja meg a kötvényét, márpedig a kötvény igazolt átvételétől számított 30 napig elállhat a szerződéstől, akkor is, ha ez az átvétel előtt már hat év díját befizette. Erről írtam ebben a cikkben, a jogász válasza ebben a cikkben. Ha te is így jártál, ez is lehet egy megoldás.)

Ádám levele:

Köszönöm az információt, amit annak idején adtál, megerősített, hogy nincs értelme megtartani a biztosítást. Viszont nem törődtem bele, hogy a befizetett kb 1,8 millió Ft helyett visszakapjak kb 400 ezret, ami ráadásul évről évre tovább csökkent. A biztosítási papírokat megnézve észrevettem, hogy az ajánlaton csak az ügynök aláírása volt, a miénk nem. (Az ajánlat az az indigós, több oldalas lepedő, amit kitölt az ügynök, amikor nálad van. a szerk. megjegyz.) Ezzel reklamáltam a biztosítónál, illetve hogy jelentősen félretájékoztattak a megkötéskor. A biztosító lerázott, mondván az a kötvényt átvettük és nem mondtuk fel a megadott időn belül, így minden törvényes volt. A levél végén viszont ott volt, hogy ha nem tetszik forduljunk a pénzügyi békéltető testülethez.
Rászántam magam és kb 2 hónapja beküldtem minden dokumentumot, levelezést nekik, ügyfélkapun. Vitattam a szerződés törvényességét és a félretájékoztatást.
Rá kb 1 hónapra jött egy válasz, hogy a biztosító ugyan nem ismeri el a hibáját, de hajlandó visszafizetni a befizetett összegeket és megszüntetni a szerződést.
Csak hogy ilyen is van…
Köszönjük Ádámnak a történetet. Érdemes átnézned otthon a nálad maradt papírokat, hátha te sem írtad alá őket. Ha aláírtad, a kötényt is átvetted, akkor pedig könyveld el tanulópénznek az esetet.
Share

Unit linked biztosítás felmondása

Gyakran kapok olyan kérdést, hogy érdemes-e most felmondani ezt vagy azt a unit linked biztosítást, vagy inkább még várjak vele néhány évet.

Ez főleg akkor kérdéses, ha úgynevezett bónuszokat is tartalmaz a szerződés. Mondjuk az ötödik, tizedik és huszadik évben fizet egy éves díj 25-25-50%-át.

Vagy az ötödik évtől fizet évi 10% jóváírást.

Azoknak szeretnék segíteni, akik hasonló cipőben járnak. Mivel rengetegféle szerződés van és az sem mindegy, mikor kötötted, ezért nem konkrét választ tudok adni, hanem támpontokat, hogy mi alapján döntsél. Ha ennek ellenére nem tudod egyedül kiszámolni, inkább kérj segítséget, akár fizetőset is. Bőven megtérül az a pénz, amit ezért kifizetsz.

Robi szerződése az alábbi módon néz ki:

A kezdeti költséget 10 évig vonják, az első három év befizetésének 8%-a. (Jelentése: ha évi 600 ezer forint a kezdeti díj, akkor ennek háromszorosából vonnak minden évben 8%-ot, plusz persze az egyéb költségeket is. Évről-évre kevesebb az alap, mivel folyamatosan fogy a pénzed. Ebből fizetik az ügynököt, ezért olyan nagy buli unit linked biztosításokat eladni.)

– kezelési díj: 1,75%/év (Jelentése: a bennlévő pénzedet minden évben ennyivel csökkentik kezelési díj gyanánt. Ehhez még hozzájön a mögöttes alapok költségei.)

– Vételi-eladási árrés: 5% (Jelentése: minden befizetésednek 5%-a azonnal megy a levesbe. Minden befizetett 100 ezer forintból csak 95 ezer jut el addig, hogy be is fektessék.)

– Nyilvántartási díj: havi 500 Ft, vagyis évi 6.000 Ft. Ez egyszerűen egy további költség. Van, ahol van még pénzbeszedési költség is, az esetünkben nincs.

– extra jóváírás, vagy más néven bónusz: 3. évben az éves díj 50%-a, majd 10% évente, végül 20% a tizedik évben. Mielőtt hanyatt esnél, ez nem ajándék, ezt tőled vonták le az elején, amit visszacsöpögtetnek, ha nem mondod fel a szerződést. A TKM (teljes költség mutató) értékébe ez már bele van kalkulálva, ez nem afelett járó ajándék a Mikulástól.

– visszavásárlási táblázat: első két évben semmi nem jár vissza, harmadik évben 35%, negyedik évben 40%, ötödik évben 45% és így tovább.

Jelentése: az első három (vagy más terméknél kettő) év befizetéséből képzik a kezdeti egységeket, ebből fizetik ki az ügynököt, mint megbeszéltük fentebb. Ezt az összeget tőled nem egyszerre vonják le, nehogy szívinfarktust kapj (vigyáznak az egészségedre), hanem évente, apránként, a példában évi 8%-os részletekben. (Más terméknél 10%, de csak az első két évből.) Ez a kezdeti egység évről-évre fogy, mígnem a 10. év végére levonnak mindent, amit akartak. Ekkor visszakapod a megmaradt pénzt 100%-osan. A lényeg: a megmaradt pénzt!!!! Azért nő évente a visszavásárlási érték, mert évente csökken az összeg, aminek az x%-át visszakapod. A tizedik év 100%-a (nagyjából) egyenlő a negyedik év 45%-ával. Tehát csak ezért teljesen felesleges várni.

– jelenlegi egyenleg (2016.12.01):

– befizetve 5×600.000=3.000.000 Ft

– főbiztosítás piaci értéke: 1.936.889 Ft

– extra jóváírás értéke:          433.249 Ft

biztosítás aktuális értéke: 2.370.138 Ft (-20% 5 év után)

Itt egy gyakori hiba: mindenki az aktuális értéket nézi, ami csak egy virtuális szám, azt soha nem fogod megkapni. Vagy azért, mert tovább vársz és akkor lassan elolvad a kezdeti egység, vagy most kiveszed és akkor csak a visszavásárlási értéket kapod meg. Tehát soha ne törődj az aktuális értékkel, mindig csak a visszavásárlási értéket nézd.

Kezdeti felhalmozási egységek értéke: 941.534 Ft, ennek az 50% kerülne levonásra a visszavásárlási tábla alapján, azaz az eddig befizetett 3.000.000 Ft után 1.889.371 Ft kapna vissza Robi 5 év után extra jóváírásokkal együtt.

A termék TKM (teljes költség mutatója) évi 6,28% tíz évre, ami minden bónuszt és költséget tartalmaz.

Az ötmilliós kérdés: mi érné meg jobban: most felmondani és lenyelni a békát, vagy tovább fizetni és zsebre tenni a bónuszokat, amik csökkentik az eddigi veszteségeinket?

Ha a TKM értékét nézem, azonnal érdemes felmondani, hiszen évente a bennlévő pénzem 6,28%-kal csökken. (Plusz a hozamokkal nő, de hozamokat máshol is kapnék, tehát az most lényegtelen.)

De! Ne felejtsük el, hogy ennek az évi 6,28%-nak egy komoly részét már elbuktuk a kezdeti költségeken. Tehát ez így csalóka, mert a fenntartás nem kerül évi 6,28%-ba, ez csak az éves átlag.

Ha a bónuszt nézem, az évi 10%, talált pénz, érdemes megtartani.

De itt egy újabb de. A költségeimet a teljes összegre vonják, a bónusz pedig csak az egy éves díj 10%-a évente.

Eleve minden befizetésemből levonnak ugye 5%-ot. Vagyis befizetek évi 600 ezret, abból levonnak alapjáraton 30 ezer forintot és kapok bónuszt 60 ezret.

Tehát az a kérdés, hogy a többi költség hogy aránylik a kapott 30 ezer forinthoz. (Ami még egyszer az én pénzem, amit már levontak, de most visszakapom.)

Ugye fizetünk évi 6.000 forint nyilvántartási költséget is. Tehát a valódi hasznunk a megtartáson már csak 24.000 forint.

Évi 600 ezer forint befizetésével 6 millió forintot fizetünk be 10 év alatt. Vagyis átlagosan 3 millió forintunk lenne benn évente, ha nem fogyna a kezdeti egység. Mivel fogy, számoljunk 2,5 millióval. Ennek az 1,75%-át kifizetjük kezelési költségként, vagyis évente ezen a címszóval bukunk durván 43 ezer forintot. De az elején kevesebbet, a végén többet. Plusz a mögöttes alapoknak is vannak további költségei, hiszen valahogy ki kell jönnie az évi 6,28%-os átlagköltségnek.

Azonban ne felejtsük el, hogy ha átvisszük a pénzünk máshová, mondjuk egy befektetési alapba, ott is lesz valamilyen éves költségünk, sajnos nem is kevés.

Tehát a konkrét példánál nagyjából tökmindegy, hogy most felmondjuk-e a szerződést, vagy sem. Ha tudunk alacsonyköltségű, vagy költségmentes befektetést (prémium állampapír, ETF, stb.), akkor érdemes felmondani, ha csak áttennénk egy másik befektetési alapba egy alapkezelőnél vagy bankban, akkor inkább maradjon itt még egy ideig, itt legalább kamatadómentes 10 év után. (Már ha addig egyáltalán lesz plusz jövedelmünk évi 6,28%-os költség mellett.)

Fontos: a leírtak a konkrét példára vonatkoznak, egy meglévő szerződésnél a veszteség minimalizálása volt a cél. Más terméknél más futamidő mellett más lehet a végeredmény.

További olvasnivalók: Kötvény hiánya miatti visszatérítés és A jogász válaszol

Mégis megéri unit linked biztosítást kötni?

A TKM mutatóról És még tucatnyi hasonló cikk itt a blogon.

Share

Céges unit linked biztosításokról még egyszer

Már régen írtam arról, mennyire butaság céges unit linked életbiztosítást kötni.

Az ügynökök által előadott nagy mesterterv ugyanis az, hogy a céged által kössél okosan egy unit linked biztosítást, így adómentesen tudod kivenni a pénzt a cégből.

Finoman fogalmazva ez a kijelentés nem tárja fel az igazság minden apró részletét.

Ugyanis valóban a cég nem fog fizetni a unit linked biztosításba tolt pénz után, ellenben a magánember, aki kapja, annál többet, amikor fel akarja majd venni a pénzt.

Ha eltekintünk a brutális költségektől, akkor is legtöbbször jobban jársz, ha kifizeted az osztalékadót és az EHO-t, mintsem így vennéd fel a pénzt.

Ha a költségeidet is figyelembe vesszük, már sokkal rosszabbul jártál.

De erről már írtam itt, tessék elolvasni: A céges unit linked biztosításokról.

Sajnos kénytelen vagyok újra írni a témáról, mert már több ügyfél jött, akit hasonló érvelésekkel, de más-más termékkel tettek hintába az ügynökök az elmúlt hetekben.

Az alap szituáció: 2018-ban megszűnik ez a nem is létező adóelőny, utána már 51%-os kulccsal fog adózni az ilyen unit linked biztosításokba kifizetett pénz.

» Read more

Share

Unit Linked: ez is jól jöhet még

Azt már tudjátok, hogy egy unit linked biztosításból bármeddig kiszállhatsz, ha nem kaptad meg a kötvényedet és a biztosító nem értesített a 30 napos felmondási jogodról. (Cikkek itt és itt)

Lajos egy másik utat mutatott, ő a kötvényt bár megkapta, de rájött, hogy az általa aláírt ajánlatot rendesen átírták, így nem egyezik meg azzal, amit ő aláírt annak idején. (Arról, hogyan lesz az általad adott ajánlatból kötvény, itt írtam bővebben.)

Ezt írta az esetről:

“Tavaly nyáron kötöttem egy UL-t. (Igen, tudom.)

Megkeresett az egyik ismerősöm, egy közvetítőcégtől, hogy végezne egy pénzügyi felmérést, és ez alapján „megkeresi számomra a legjobb megoldást”. Kapóra jött a dolog, pont ilyet kerestem. Míg én azt sem tudtam merre induljak, neki ez a munkája. Biztos jól átlátja a terepet, olyanra is gondolhat, amiről még nem is hallottam. Elvégezte a felmérést, ez alapján egy biztosító termékét ajánlotta: „ez a tuti”, ennyit fizess be, és költségekkel együtt is ennyi- és ennyi hozamod lesz. Tetszett, bíztam benne, aláírtuk; félévig kérdés nélkül fizettem.
Ekkoriban olvastam, hogy milyen hátrányai vannak az UL-eknek; jót mosolyogtam, „hiszen nekem nem az van” felkiáltással. Aztán persze megnéztem, hogy az én papírom sarkán is ott van az „UL”.

Kezdtem belemélyedni a cikkekbe, ill. kezdtem kérdezősködni a közvetítőmnél. Először finoman ‒hiszen barát‒, aztán a végére már egy kicsit elfajult a vita. Eközben minden lehetséges ‒sőt, talán még annál is több‒ eset, hiba, klisé megtörtént, amiket a cikkekben és azok kommentjeiben olvastam.

» Read more

Share

Unit linked kérdés: a jogász válaszol

Írtam arról, hogy többen visszakapták a pénzüket a biztosítótól, mert a biztosító nem küldte ki a kötvényt, így a vásárló nem tudott élni a 30 napos elállás jogával.

Azóta is folyamatosan kapom a leveleket, ahol tanácsot kértek, mert első körben csak egy lerázó levelet kaptok a biztosítótól, hogy 3-5 év után már nem lehet élni ezzel a jogotokkal. (Mindenki ilyen levelet kap először, ezen ne lepődjél meg.)

Ezért megkerestem egy kifejezetten értékpapír-joggal foglalkozó ismerős ügyvédi irodát, hogy szerinte helyes-e, amire a biztosítók hivatkoznak.

Következzen az ő válasza:

Mivel régebbi ügyekről lehet itt szó, a korábbi jogszabályok alapján válaszolok:

A régi Ptk. szerint a biztosítási szerződést írásban kellett megkötni (537. § (1) bekezdés).

Ez nem volt jellemző, hanem a biztosított egy ajánlatot tett, amit a biztosító azzal fogadott el, hogy megküldte a kötvényt (538. § (1) bek.). A szerződés még úgy is létrejöhetett, hogy a biztosító az ajánlatra 15 napig nem reagált (537. § (2) bek.).

A biztosítási szerződés tehát akkor is létrejön, ha a biztosító nem küld kötvényt, csak hallgat az ajánlatra. Az ilyen szerződés a Ptk. szerint az ajánlat szerinti tartalommal jön létre. Az általad kérdezett esetekben tehát létrejött a biztosítási szerződés.

Azonban már 2003-as Bit. is először a 167. §-ban, majd a 96. §-ban biztosított egy speciális felmondási jogot a fogyasztók számára: Azt követően, hogy a biztosító tájékoztatta őket a szerződés létrejöttéről, volt 30 napjuk hogy meggondolják magukat és felmondják a szerződést. Fontos, hogy nem a kötvény megküldéséhez köti a törvény a felmondási jog gyakorlásának kezdetét, hanem bármilyen „bizonyítható és azonosítható” módon való tájékoztatáshoz, amelyből a biztosított értesült arról, hogy a biztosítási szerződés létrejött.

Azonban a törvény azt is előírta, hogy a tájékoztatásban fel kell hívni a biztosított figyelmét a felmondási jogára.

Ha a biztosító nem tudja ilyen tájékoztatás megtörténtét bizonyítani, akkor a felmondási jog fennáll, csak a kezdő időpontja még nem következett be. Ezért első lépésként kérni kell a tájékoztatás megküldését, majd ennek kézhezvételét követő 30 napon belül lehet felmondani a szerződést.

A kérdés az, hogy mi a felmondás joghatása és mivel tud védekezni a biztosító?

Felmondás alatt a polgári jog a szerződés jövőre nézve történő megszüntetését érti (Ptk. 319. § (2) bekezdés, 321. § (1) bekezdés). A Bit. nem mondja meg, hogy a felmondás mikorra szünteti meg a szerződést, de a szóhasználatából úgy tűnik, hogy azonnali hatállyal, azonban a biztosítónak van 30 napja arra, hogy a részére teljesített befizetésekkel elszámoljon. Mivel a felmondás nem hat vissza a szerződés megkötésére, nem egyértelmű, hogy a biztosítónak a befizetett összeget kell-e visszaadnia, illetve milyen költségeit érvényesítheti. (Mivel a felmondásig kockázatban állt, nem zárom ki, hogy egy kockázati életbiztosítás díját érvényesíteni tudja.)

A biztosító arra hivatkozhat, hogy a biztosított eljárása nem jóhiszemű, a szerződés fennálltáról egyértelműen tudó, az éves díjakat befizető biztosítottat a Ptk. 4. § (4) bekezdésére figyelemmel nem illeti meg a jog, hogy a tájékoztatás hiányára hivatkozzon.

Ez az álláspont szerintem téves lenne. Egyrészt a Ptk. 4. § (4) bekezdése is megengedi ilyen esetben a biztosított fellépését, másrészt a felmondási jogot egy közjogi norma biztosítja és védi. Ha a felmondási jog létéről a biztosító nem értesítette a biztosítottat, akkor ennek minden jogkövetkezményét viselnie kell.

Ha van rá igény, hogy eljárjunk ilyen ügyekben, akkor ezt óradíjas alapon tudjuk elvállalni. A nettó óradíj 25e Ft. Annyi kedvezményt tudok adni, hogy a munkadíjnak a felét azt követően kell megfizetni, hogy a biztosító teljesített az ügyfélnek.

Hát így gondolja ezt egy ezzel foglalkozó jogász. Azonban szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ezzel a joggal ne éljen vissza, az nem tisztességes, hogy tudod, hogy te megkaptad a kötvényt és a megfelelő tájékoztatást, csak arra gyúrsz, hogy hátha ezt a biztosító nem tudja bizonyítani.

Ha figyelmetlen voltál és meggondolatlan, ezért kötöttél egy biztosítást, amiről megkaptad a megfelelő tájékoztatást, akkor viseld a következményeit és a veszteséget könyveld el tanulópénznek, hogy legközelebb elolvasod, mit írsz alá.

Lapzártáig még nem jeleztek vissza, hogy beletehetem-e a nevüket a cikkbe, ezért ha keresni akarod őket, írj egy hozzászólást, hogy érdekel a dolog. Az e-mail címedre el fogom küldeni az iroda nevét. (Az e-mail címedet csak én látom, ha a megfelelő helyre írtad be.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Szabadulás a unit linked biztosításból három év után is

Már volt arról szó a blogban, hogy ha unit linked biztosítást kötöttél, 30 napod van meggondolni magad a kötvény átvétele után. De ha a kötvényt még négy év után sem kaptad meg, akkor bizony négy év után is következmények nélkül felmondhatod a biztosítást és nem a visszavásárlási tábla szerinti fele pénzt kapod meg, hanem a teljes befizetett összeget.
A múltkor írtam Józsefről, aki egy év után kapta vissza a teljes összeget. Ebben a cikkben tudod elolvasni a történetét.
Nos, Tamásnak ugyanez sikerült, csak három és fél év után.
Ezúton közlöm a levelét, csak hogy lásd, igenis van értelme élni a jogoddal és ragaszkodni ahhoz, hogy térítsék vissza a teljes befizetésed, ha a mai napig nem kaptad a kötvényedet.
Úgyhogy következzen az ő levele:
Csak szeretném megköszönni az egyik írásodat.
2012 januárjában kötöttem egy elég combos unit linked életbiztosítást a G. biztosítónál, egy OV. tanácsadón keresztül. Akkor még nem nagyon tájékozódtam a pénzügyekről, csak ismerősöm pénzügyi tanácsadójára hallgatva beleugrottam egy OV. Élet.. Sher.. unit linked biztosításba havi 50e Ft-tal.
Idén kezdtem el kicsit alaposabban foglalkozni a pénzügyeimmel és rájöttem, hogy ez nem igazán az a termék amit szerettem volna, de kicsit elszomorodtam a visszavásárlási tábla láttán, ami alapján a fele pénzt kb elbuktam volna, ha visszavásárolom…
Utána futottam bele ebbe a posztodba:

» Read more

Share

Unit linked biztosítás: teljes visszatérítés a kötvény hiánya miatt

József kötött egy unit linked biztosítást, amiről később derült ki a nagy igazság, hogy bizony nagyon nem éri meg neki.

Azonban az első két évben ha felmondod a biztosítást, akkor egy fillér nem sok, annyit nem kapsz vissza. Utána is búcsút mondhatsz kb. az első másfél év teljes befizetésének, abból lesz a jutaléka az üzletkötőnek.

Ez alól egy kibúvó van: a biztosítási kötvény átvétele után 30 napod van meggondolni magad. Ha ekkor kéred a visszatérítést, az összes befizetett pénzt visszakapod, kivéve egy 5-10 ezer forintos levonást, amit kötvényesítési költségnek hívnak.

Vigyázz, az a sok papír, amit te kitöltesz, az nem a kötvény, az az ajánlat. A kötvényt a kezdeti összeg befizetése után küldi a biztosító, vagy hozza ki az ügynök személyesen és az van ráírva nagy betűkkel, hogy kötvény, vagy biztosítási kötvény.

Hogy mi micsoda ebben az ügyletben, arról ebben a cikkben már írtam bővebben.

Igen ám, de mi van, ha a kötvényt soha nem kapjuk meg? Mert nem hozza ki az ügynök vagy elkavarodott a postán? (Amikor biztosítónál dolgoztam, a főnököm íróasztalában ha nem volt 200-300 ki nem vitt unit linked biztosítási kötvény, akkor egy sem. Az ügynöknek kellett volna kivinni az ügyfélhez, de senki nem rabolta ezzel a saját idejét, hiszen plusz pénz már nem járt érte. Az ablakra tette az ügyfél aláírását tartalmazó egyik papírt és átmásolta az ellenfényben az aláírást a másik papírra, hogy az ügyfél átvette a kötvényt. A kötvény pedig ott maradt az íróasztal fiókjában az idők végéig.)

» Read more

Share

Ne higgy el mindent

Norbert érdeklődött, hogy kötött egy unit linked biztosítást és Concorde 2000 alapba gyűjti a pénzét, mi a véleményem a Concorde 2000 alapról. Jó-e az, vagy tegye át inkább másik alapba a pénzét.

Amikor visszakérdeztem, hogy miért unit linked biztosításon keresztül vesz Concorde 2000 alapot évi 7,5%-os költség mellett, ahelyett hogy bemenne a Concorde alapkezelőhöz, vagy bármelyik bankhoz és évi 1,74%-os alapkezelői költség mellett venné meg ugyanezt, azt válaszolta, hogy az ügynök szerint a Concorde senkivel nem áll szóba 60 milliós vagyon alatt.

Nos, ez közönséges hazugság.

Egy gyors telefon a Concorde-nak (kapcsolat), ahol elmondják, hogy a számlanyitás ingyenes, minimumösszeg nincs(!), a Concorde 2000 vétele összegtől függetlenül díjmentes, visszaváltása egyszeri 500 Ft.

» Read more

Share

A nyugdíjbiztosításról még egyszer

Írtam már többször a nyugdíjbiztosításokról, ami nem más, mint egy közönséges unit linked biztosítás kiegészítve állami adójóváírással. Ezért cserébe be kell vállalnod, hogy 65 éves korodig nem nyúlhatsz hozzá.

Az egyik előző cikkemben megnéztük, hogy a magas költségek miatt még egy kellően alacsony költségű egyszerű megtakarítás is veri a nyugdíjbiztosítást, az állami támogatás sem tudja kompenzálni a unit linked biztosítások magas költségeket.

Kapom azóta is a leveleket a biztosítási ügynököktől, hogy milyen elfogult vagyok, hogy 5%-os költséggel számoltam a nyugdíjbiztosítást, mikor annál csak olcsóbbak vannak a piacon.

Az igazság az, hogy a cikkem megírása után egy hónappal borult ki a bili az MNB-nél és kvázi maximalizáltatta a nyugdíjbiztosítások költségeit, mert az nonszensz, hogy az állami támogatás csak arra lett elég, hogy átvándoroljon a biztosítóhoz a költségek miatt.

Az ajánlásban a 10 éves futamidő mellett maximum 4,25+2% éves költséget tart elfogadhatónak az MNB, ez 20 éves futamidőnél pedig 3,5+2% ez az érték. Az ajánlást itt tudod elolvasni.

Ezután esett csak 5% alá az átlagos TKM érték. Az előző cikk megírásakor még bőven az átlag alatti értékkel számoltam.

Azóta a helyzet kicsit jobb lett, de azért annyira nem jelentős mértékben. Megnézve a MABISZ honlapján az aktuális nyugdíjbiztosítási TKM értékeket itt, azt látjuk, hogy még 20 éves futamidő mellett is mindössze két termék van, ami 3% alatti TKM értéket tud felmutatni, az Allianz Életprogram-család (erről már itt írtam, mint korrekt árazású unit linked biztosítás) és a Quantis alapokba fektető Novis biztosítás.

A legjellemzőbb a 3,5-5%-os éves költség 20 éves tartam mellett. (Néhány példa a legismertebb biztosításokból: Aegon 3,22-5,05%, CIG 3,44-4,58%, Erste 4,43-4,8%, Generali 4,36-5,27%, Groupama 3,27-3,65%, Metlife 4,59-5,06%, Signal 3,96-4,46%, Union 4,96%, Uniqa 3,89-4,96%)

» Read more

Share

Végrehajtható-e a unit linked biztosítás?

Ha már az egyik legdrágább befektetési mód a unit linked biztosítás (bővebben néhány tucat cikkben), vajon igaz-e a hír, hogy egy végrehajtás esetén nem nyúlhat hozzá a végrehajtó?

Nos, a hír igaz. A végrehajtásról szóló törvény 92.§-a szerint nem vonható végrehajtás alá a biztosítási összeg.(A törvény születésekor még nem is létezett idehaza unit linked biztosítás, nyilván nem az volt a jogalkotó célja, hogy oda el lehessen dugni bármennyi pénzt a végrehajtás elől.)

Amíg ez a kiskapu fennáll, a végrehajtó nem nyúlhat az ott található pénzhez.

Azonban arra felhívnám a figyelmet, hogy ha ezért rakod unit linked biztosításba a pénzed, te ugyanúgy nem fogsz hozzáférni, mint a végrehajtó. Ugyanis abban a pillanatban, hogy kifizetésre kerül a pénz, a bankszámládról máris le fogják foglalni az összeget, teljesen jogszerűen.

A végrehajtó pedig pontosan fogja tudni, mennyi pénzed van a biztosításban, mert ezt az adatot biztosítónak ki kell adnia a BIT 157.§-a alapján.

Ha a jogalkotók végre észbe kapnak és kiveszik a befektetési alapokba fektető biztosításokat a törvény hatálya alól (mert nonszensz, hogy egy alapkezelőtől elvihetik a pénzed, ha ugyanott van, de unit linked biztosításban, akkor pedig már nem), akkor gyorsan pórul jársz. Nem is érti az ember, hogy főleg az eseti számlán lévő pénz miért esik más elbírálás alá, mint egy takarékszámla, amikor arra már végképp nehéz ráhúzni, hogy bármi köze lenne bármilyen biztosításhoz.

Biztosabban látszik, ha inkább önkéntes nyugdíjpénztárba teszed a pénzed, az sem végrehajtható. (1993. évi XCVI. törvény 13. § (3) bekezdés)

Ha már mindenképpen biztosításba akarod kimenteni a pénzed, legalább annyi bölcsességed legyen, hogy csak olyan biztosítást kötsz, aminek a költségmutatója (TKM) a lehető legalacsonyabb (pl. Allianz Életprogram, cikk róla itt) és azt is minimumdíjjal indítod, hogy a legnagyobb költséget, az ügynöki jutalékot minimalizáld. (Ha az elérhető hozamokkal vetekszik a unit linked biztosításod költsége, akkor inkább tartsd széfben a pénzt, jobban jársz.)

Share

Még egyszer a TKM mutatóról

Írtam pár napja a felkészült ügynökökről és a TKM mutatóról, ami elárulja, hogy évente mennyit buksz a unit linked biztosításod költségei miatt.

(Itt a cikk: A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről Ha még nem olvastad, érdemes lenne, mert annak a folytatása ez a poszt.)

Lajos a cikk hatására megkereste az ügynököt, akinél kötötte a unit linked biztosítását és utólag rákérdezett a költségekre, hogy akkor most ezt így hogy.

Az ügynök magabiztosan válaszolt levélben, hogy höhö, ott van a rengeteg bónusz, azokat nem tartalmazza a TKM mutató, így a végén még jobban fog kijönni a dologból, mint gondolta volna, mert a bónuszok miatt csilliárd forint üti a markát a 10. és a 15. évben.

Lajosunk nem akarta elhinni az ügynök állítását, felhívta a biztosító központi ügyfélszolgálatát, ahol fogalmuk sem volt, tartalmazza-e a bónuszokat a TKM, majd hosszas tanakodás után kitalálták, hogy nem.

Ennek bizonyítékára átküldték, amit előástak és ami miatt azt találták ki, hogy a bónusz jótékony hatását nem tartalmazza a TKM mutató:

» Read more

Share

A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről

Tegnap beszéltem egy ifjú párral, akiknek egy unit linked biztosítást akartak eladni. Volt annyi bölcsességük, hogy aláírás előtt szerették volna mással is átnézetni a szerződést.

A biztosítás TKM mutatója (Teljes Költség Mutatója) az általuk választott 10 éves futamidőre évi 5,34-8,53% volt.

(A TKM mutatót azért vezették be a unit linked biztosításoknál, hogy ránézésre lásd, hogy évente mennyit buksz egy unit linked biztosításon egy elméleti költségmentes hozamhoz képest.)

Az ügynök azt mondta, hogy a tól-ig határ azért van, mert ebben már benne van a kockázati díjrész is. Mivel ők nem kértek bele külön kockázati elemeket, ezért nekik csak évi 5,34% a TKM mutatójuk.

Ilyenkor több dologról elgondolkodok. Az első, hogy ez az ügynök, aki már több mint egy éve a pályán van és nyilván sok ilyen szerződést eladott, ennyire nincs fogalma arról, mit árul (tehát buta), vagy ennyire gátlástalan és pontosan tudja, hogy amit mond, az közönséges hazugság? (Nem tudom, melyik a jobb alternatíva.)

Az általa adott mindössze másfél oldalas TKM tájékoztatóban feketén-fehéren benne volt az alábbi két mondat:

» Read more

Share

Unit linked és egyéb biztosítások felmondása

Gergő két hónap után megbánta, hogy kötött egy unit linked biztosítást és az után érdeklődött, hogyan lehetne azt felmondani, hogy semmi retorzió ne érje.

Mivel a legtöbben nincsenek tisztában a biztosítások felmondásának módjával, ezért fontos, hogy áttekintsük, mit hogyan lehet csinálni.

Először kezdeném a nem életbiztosítások felmondási módjával.

Fontos, hogy a biztosító a biztosítás megkötésével egy éves díjra jogosult, függetlenül attól, hogy esetleg engedélyezi a havi díjfizetést. Ebből az következik, hogy év közben nem mondhatod fel a biztosítást, illetve megteheted, de akkor is ki kell fizetned az egész éves díjat. (Kivétel, ha eleve ennél rövidebb, fix időpontra szól a szerződés.) » Read more

Share