A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről
Tegnap beszéltem egy ifjú párral, akiknek egy unit linked biztosítást akartak eladni. Volt annyi bölcsességük, hogy aláírás előtt szerették volna mással is átnézetni a szerződést.
A biztosítás TKM mutatója (Teljes Költség Mutatója) az általuk választott 10 éves futamidőre évi 5,34-8,53% volt.
(A TKM mutatót azért vezették be a unit linked biztosításoknál, hogy ránézésre lásd, hogy évente mennyit buksz egy unit linked biztosításon egy elméleti költségmentes hozamhoz képest.)
Az ügynök azt mondta, hogy a tól-ig határ azért van, mert ebben már benne van a kockázati díjrész is. Mivel ők nem kértek bele külön kockázati elemeket, ezért nekik csak évi 5,34% a TKM mutatójuk.
Ilyenkor több dologról elgondolkodok. Az első, hogy ez az ügynök, aki már több mint egy éve a pályán van és nyilván sok ilyen szerződést eladott, ennyire nincs fogalma arról, mit árul (tehát buta), vagy ennyire gátlástalan és pontosan tudja, hogy amit mond, az közönséges hazugság? (Nem tudom, melyik a jobb alternatíva.)
Az általa adott mindössze másfél oldalas TKM tájékoztatóban feketén-fehéren benne volt az alábbi két mondat:
– A TKM mutató kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási díjakat tartalmazza. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő és így nem kell beszámítani a költségmutatóba, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető. (Megjegyzés: minden unit linked biztosítás azért tartalmaz valami kis mondvacsinált, kis értékű biztosítást, hogy legyen valami oka annak, hogy biztosításnak hívják.)
– Amennyiben az alapokat kezelő társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra a TKM mutatónál.
Vagyis: a kiegészítő biztosítások költségeit soha nem tartalmazza a TKM érték és a tól-ig határ azért van, mert nem egyformák a mögöttes alapok alapkezelői költségei (jellemzően a kevesebbet hozó kötvényalapok költségei kisebbek, a részvényalapoké magasabbak.)
Hogy lehet az, hogy egy ügynök ennyit nem tud elolvasni az évek alatt arról a termékről, amit napi szinten árul? Ha egy ilyen alapdologban, amit szó szerint 3 perc olvasással megérthetett volna abból a leírásból, amit ő adott, ennyire nincs képben, hogyan bízzak meg a szakértelmében, vagy a korrekt tájékoztatásában?
A másik, amin csodálkozok, hogy az emberek elolvassák ezeket a TKM mutatóról szóló kimutatásokat, majd aláírják, hogy igen, megértettem, hogy minden évben 8,53% veszteségem lesz a költségek miatt és ez ellen semmi kifogásom nincs.
Ha felmész a Mabisz honlapjára itt és kiválasztod a “Biztosítótársaságok TKM mutatói” linket, találsz a listában még 11,75%-os éves költséggel számoló terméket is 10 évre. Csak összehasonlításul: a világ egyik legjobb hozamú tőzsdéje az amerikai is csak évi 9,4%-ot hoz átlagban. Vagyis nem hogy hozamod nem lesz, hanem egyenesen kevesebb pénzt kapsz vissza, mintha otthon a befőttesüvegben gyűjtötted volna a pénzt, ha 9,4%-nál több az éves költséged.
Ennek ellenére az emberek szó nélkül aláírják, hogy megértették a költségeket.
Nos, ennyit ér mindenféle tájékoztatás. A jogalkotók vért izzadnak, hogy minél egyszerűbben felhívják az emberek figyelmét a költségekre, a veszélyekre, az eladósodás kockázataira, a befektetés általánosnál magasabb kockázatára, de akiknek szól, fel sem fogják, mit írnak alá. Hiába van külön lapon, kiemelve, vastagon szedve, az orruk alá dugva.
Aztán amikor rádöbbennek, hogy hintába rakták őket, a vállalati kötvény mégsem egyenlő a bankbetéttel (lásd: E-star, BTel, Quaestor kötvények), vagy a biztosítótól kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amit az évek során befizettek, esetleg elúsznak a hitellel, vagy a hitelkártyával, akkor jön felháborodás, hogy miért nem szólt nekik senki előre.
Miközben ott volt a papír az orruk előtt, amit alá is írtak. A költségekről, a veszélyről, a kockázatokról.
(Csak hogy tudd: mondjuk az amerikai tőzsde hoz a következő 10 évben évente 9,5%-ot. Te ide fektetsz 10 éven át évi 0,5% költséggel havi 50 ezer forintot ETF-ekben, vagy ugyanezt teszed a fenti unit linked biztosításon keresztül évi 8,53%-os költség mellett.
Az első esetben lesz 9,71 milliód 10 év múlva, a második esetben pedig 6,30 milliód. Szerény 3,41 millió a különbség egy viszonylag kis összegnél. Ennyibe kerül a plusz 8%-os költség már 10 év alatt is. Ezt írtad alá, hogy megértetted a költségeket.
De ha a TKM mutató “csak” 5% lenne, akkor is 2,13 millióval lesz kevesebb pénzed 10 év alatt. Ugyanennyi költségkülönbség esetén (0,5% kontra 5%) 20 év alatt már 13,9 millió az eltérés.)
Vajon mit kellene még tenni, vagy mit lehetne még tenni, hogy az emberek gondolkodjanak a befektetési döntéseik előtt? Hogy mondjuk elgondolkodjanak azon, mit is jelent 8,53% költség minden évben vagy a magasabb kockázat? A 44%-os THM évente a hitelkártyáknál? Az eladósodás veszélyei?
Ha tudod a választ, írd le a hozzászólásokban. 🙂
(Ja igen, a szokásos ügynöki kifogásokat, mint a TKM-et nem is úgy kell érteni, meg majd kidolgozza a költségeket, meg ott vannak a bónuszok már egyszer összegyűjtöttem egy csokorba, olvasd el itt: Mégis megéri a unit linked biztosítás? De ez a cikk most nem a unit linked biztosításokról akar szólni, hanem a felelőtlen döntésekről.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Vagy pl. a királyi TV-ket használhatnák politikai célokon kívül másra is.
És ha van válasz, az nem egy intézkedés, amit csak be kell vezetni, és megoldja a problémát. (Mert akkor elég lett volna pl. a TKM kötelező feltüntetése.)
Varga Mihály javasolja hogy mindenki vegyen államkötvényt!Hajrá!!!
Nekünk még nem volt ilyen, bízom benne, hogy a gyerekeimnek már lesz, de ha nem, akkor valószínűleg elküldöm őket középiskolás korukban az Akadémiára. Hogy ne járjanak úgy, mint az én generációm egy része…
@kiszamolo: A jogalkotók mindent elkövetnek, hogy a papíron átlátható árazást ne értse senki. A képzéseimen február óta bő félóra megy el a fair bankos kamatváltoztatási és kamatfelár változtatási mutatók értelmezésével. El nem tudom képzelni, hogy bejön Marika néni a bankba, miután automatából felvette a nyugdíját és megkérte Gizikét, az ügyintézőt, hogy tegye el neki kp a széfbe, mert Gizikében megbízik, de abban a buta gépben nem, és amikor felvesz hitelt, és érteni fogja, hogy mi alapján mennyit változhat a kamata…
És nem. Ne mondd, hogy ez más, mert nem más. Ez ugyanaz. A népnek bármit megtanítani csak a nép szintjén lehet, nem a jogalkotókén. És ez nem a népet minősíti.
Elfogyott a pénz,emberek adakozzatok:-)))
Viszont van egy olyan kérdésem Kiszámoló, hogy mi lenne, ha mondjuk osztályfőnöki óra keretében a szülők, vagy a tanárok megrendelnének téged egy pénzügyi alapképzésre. Azért gimnazisták már fel tudnák fogni (a jelentőségét is).
Ehhez azért hozzájön egy jelentős brókerdíj is, bár ha egy évben külön gyűjtögeted és mondjuk 1 v. 2szer veszel ETF-et, akkor nem számottevő, figyelembe véve, hogy ez egyszeri díj, nem is a teljes bent lévő összegre vonatkozik és nem minden évben fizetendő.
(Ja, vagyis kétszeri, ha az eladást is figyelembe vesszük 🙂 )
Ugyanez pepitában, illetve nagyban:
“Ha ugyanis a választók egy része – különösen az alacsonyabb iskolázattak – nem érti, hogy miről szólnak a politikai viták, akkor a
demokratikus viták kis elitcsoportok vitáivá züllenek részletkérdésekről, egy egyre kiábrándultabb, és senki által nem képviselt tömeg háta mögött. Perkins szerint pedig mindez “komoly fenyegetést jelent a demokráciára nézve”.
index.hu/mindekozben/poszt/2015/03/18/az_angolok_nagy_resze_nincs_tisztaban_az_alapveto_gazdasagi_kifejezesekkel
_sem_de_akkor_mirol_szolnak_majd_a_valasztasok/
– a minimális díjat kell fizetni a minimális életbiztosítást kérve természetesen, és
– a plusz pénzt eseti befizetésként kell rátenni a számlára,
Sajnos így sem a legkedvezőbb az UL költségszerkezete, de jobb, mint abban az esetben, ha minden a kezdeti és a felhalmozási (megtakarítási) egységekbe menne.
Egyrészt nem nagyon érdekli őket, másrészt még nem nagyon élik át, mit is jelent eladósodni, máról holnapra élni, stb. Nincs saját bevételük, hitelük se, nagyon elméleti nekik.
Ennek ellenére érdemes. De a 14-16 évesek már keményebb diók. Többször hívtak már gimnáziumba, de nem nagyon tudom, mi is szólna akkorát, amire évekig emlékeznek. Engem se érdekelt semmi ilyesmi 15 évesen.
Nekik speciális tananyag kellene, ami fokozatosan beépül a tantervbe.
Nekem viszont családtagom aki rendszeresen mondja: de hát ez így van ,mert bemondták a rádióban!!!!!!
Úgyhogy vegyetek államkötvényt mert az az aranyos Varga Misi mondta…
Egyébként ha valaki még egyszer leírja itt hogy az biztonságos…
De fizetsz az értékpapír számláért évente 0,12%-ot és a vételi-eladási jutalék is egyszeri 0,35%-0,35%.
Bőkezűen 0,5% összköltséget számoltam.
A mama, papa, bátyám, stb. egyáltalán nem sértő, persze az élemedett korú hölgy szebb kifejezés.
De tényleg nem az a blog.
Ja és szerintem is biztonságos az állampapír.
Ja, és a szülők némelyikénél viszont voltak gondok: néhányan személyes támadásnak vették a gyerek a pénzügyi oktatását, felháborodtak, hogy mit turkál az iskola a zsebükben.
Én csak azt mondtam, hogy amit én szoktam átadni, az korai a gyerekeknek.
De akkor ki venné meg őket?
konkrétan, hogy lehet és kinél?
teszem azt én bírok abban, hogy az SP500 emelkedik 7%ot 1 év alatt és szeretnék 2m forintot befektetni.
van egy k&h folyószámlám és ennyi. minden banknál van ez? vagy kihez kell menni?
szerintem erről még nem volt szó, de lehet hogy tévedek. ha volt kérhetek egy linket rá? köszönöm.
A szüleim/nagybátyám 50-60 évesen is hatalmas szamárságokat csináltak (elemi kockázatkezelés figyelmen kívül hagyása)
Ha a pénzügyi nevelés hiányos akkor valóban a legjobb a gyakorlati tapasztalás, vagy nevezzük “tanulópénznek”. Magamból kiindulva legalább is, egy életre megtanultam a leckét ami a UL-t, hiteleket, “apró betűs” részeket illeti.
alapszinten pont azt kene az embereknek megtanulniuk, hogy mi a realis hozamelvaras, mik a realis koltsegek, hogyan hasonlitsanak ossze ket befektetest. Hol tudnak utananezni a lehetosegnek, vagy egy “jonak tuno” ajanlatot hogyan lehet ellenorizni.
Az eppen aktualis termekeket nem kell, hogy nagyon jol megertsek, mert 10-25 ev mulva lehet, hogy teljesen mas termekek lesznek a piacon.
Azt viszont nem art, ha megnezik, hogy egy idenrol jovore halasztott nyaralas mekkora megtakaritas lehet a csaladnak.
Alapvetően egyetértünk, csak a kis összeg többszöri befektetése magas költséggel jár a minimum díj miatt.
Pl.: 0,35 %, min 6,99 USD
Ha évi egyszeri vásárlás/befektetés, akkor szerintem megértettem a matekot. 🙂
Pénzügyeknél sokat számit, ki mit hoz a családból. Sok emberen meg látom – fél a pénzügyektől, merthogy csupa matek, és hát az nem az erőssége. Meglepődnek, hogy józan ésszel is mennyi mindent lehet csinálni.
A gyakorlat a legjobb tanitó, de szerintem némi elméleti alapozás és a használható trükkök megismerése sokat könnyit. A tapasztalat a legjobb tanitó, de néha magas a tandij. 🙁
És nem árt, ha minél többet beszélünk róla – előbb-útóbb azért utat találnak az üzenetek.
Nemrég valamelyik Figyelőben volt pár cikk “kedvenc” pénzügyi tanácsadó szervezetem egyik maradványáról – tündöklés és lassú haldoklás – és szőre mentén a sok tisztességtelenség amit ügyfelekkel, biztositókkal elkövettek. A nyugdijbiztositásban biznak, hogy segit.
kbc költségei ETF vásárlás esetén:
Start csomagnál, havi díj:
0,01%
Minimum: 99 Ft
Maximum: 2 500 Ft
Vétel\eladási díjak (online):
-NY-NYSE (New York Stock Exchange): 0,35 %, min 6,99 USD
-Frankfurt–XETRA (XETRA): 0,35 %, min 6,99 EUR
Valuta váltás automatikus: 1 % (3 % tőzsdén kivüli időben)
S&P ETFek:
SPY költségmutató: 0,09%
IVV költségmutató: 0,07%
VOO költségmutató: 0,05%
Viszont arra kell figyelned, hogy ezek osztalékot fizetnek (adó, EHO, újrabefektetési költség)
Helyette jobban járhatsz pl ezzel (visszaforgatja az osztalékot):
CSPX (Xtran a kódja: SXR8) költségmutató: 0,07%
Mellékesen én már nem vennék jelenleg S&P 500at követő ETFet, kezd nagyon drága lenni az USA (7 éve emelkedik gyakorlatilag folyamatosan)
A másik, hogy ha már van az embernek, hogyan, mikor tudja azt a lehető legkissebb kár mellett felbontani, érdemes-e egyáltalán?
//kiszamolo.hu/nyugdijbiztositas-van-jobb-megoldas/
//kiszamolo.hu/adovisszaterites-az-eletbiztositasokra-januartol-nyugdijbiztositas/
Úgy hirtelen.
Kíváncsi lennék, mit csinálnak most a oroszok a párnacihájukban tartott rubeljeikkel. Idősektől lehetett hallani arról, mennyit vesztettek 1946-ban a pengőn.
A költségekkel egyetértek, hogy nagyon fontos figyelni, én először mindig azt nézem meg.
Ez egy concorde elemzés, érdemes elolvasni. Tökéletesen igaz az a megközelítés, hogy egy nyugdíjmegtakarítási programban felesleges a kockázati életbiztosítási rész.
A mai eszemmel az az álláspontom, hogy a legjobb amit tehetek, ha végigcsinálom a biztosítást, pláne, ha már a felénél járok. Utána lesz egy jó ki termékem, hisz a költségek lecsökkennek (évi 1,7% alapkezelési díjra). Jobb időkben elég mesés hozamokat tudnak produkálni az alapok, amit havi rendszerességgel ki is szoktam értékelni egy két éves távlatot figyelembe véve. Így most van reményem, hogy ebből még valami jó is lehet a végére, sőt az első 10 év lejárta után egész szép eredményekben bízom, max máshova viszem. Te hogyan látod ezt?
Biztosan jó befektetés az ETF is, de egy “mama”, vagy akár egy vállalkozó mint én, ennyi infóból merre menjen, mit csináljon? Nem a hanyagság vagy nemtörődömség itt a fő probléma, hanem, ahogy említettem, nem értünk hozzá, pedig olvasunk a témában eleget
Az állampapír (saját valutában) egy adott országon belül(!) a legbiztonságosabb befektetés. Ha az állam csődbe megy, az magával húzza a bankrendszert is. Természetesen vannak kivételek, de elég ritkák.
Egyébként bankban is megéri pénzt tartani, ugyanis a reálhozamot kell nézni, nem pedig az abszolút hozamot. Mindenki odavan, hogy 1-2 százalék a kamat, de 10 százalék hozamnak örülnek 15% infláció mellett.
A hozzáállásoddal az a baj, hogy a gondolkozás helyett az érzelmeid vezérelnek. Ez a pénzügyeknél nem annyira nyerő…
pont az lenne a lenyeg, hogy akkor mar azt is tudna, hogy erdemes lehet diverzifikalni, esetleg devizak kozott is, de ha nem akar, akkor lakossagi befektetokent van lehetosege BMAKot, vagy PMAK-ot is valasztani, es igy vagy az inflaciot kovetik, vagy az allampapirhozamokat a hozamai. Szerintem ezekkel nem jar rosszul, a realhozama TBSz-en a 0%ot inkabb meghaladja majd. O nem a parnacihaban tartja a penzet, ugyhogy egy drasztikus forintgyengulest talan kivednek ezek a papirok, de egy PEMAKot inkabb csak egy drasztikus eurogyengules tudna megszivatni.
Szoval igen, viszonylag egyszerubb eszkozokkel is sokmindent ki lehet vedeni.
Haborura meg inkabb most ne keszuljunk. Az egy teljesen mas tema.
Infláció +4% hozamot ad a MÁK. Ha nulla az infláció, akkor 4%-ot, ha 6% az infláció, akkor a következő évre 10%-ot fizet, ha 15% az infláció, akkor a következőre 19%-ot fog.
Nekem 2010. óta 3,1 – 9,3% között fizetett már mindenfélét a MÁK.
Emlékszem, mikor épp betévedtem akkor, amikor az idén lejárt infláció+5%-osnak volt a januári kamatfizetése. Dugig volt a MÁK nyugdíjassal, akik épp bezsebelték a 10% körüli éves kamatot. Nem vágtak falhoz semmit, szép nyugodtan vártak a sorukra meg a pénzükre.
//kiszamolo.hu/egy-unit-linked-biztositas-korrekt-arazassal-allianz-eletprogram/
Kb. ennyi jelenleg… 🙂
Illetve a MABISZ oldalán meg lehet nézni még, hogy van-e alacsony TKM-ű UL, és ha a 200 oldalas tájékoztató elolvasása után is az látszik, hogy tényleg megéri, akkor abba is érdemes fektetni. 20+ évre, persze.
Szerintem a nyugdíjbiztosítás nagyon is jó lehetőség azoknak, akik szeretik a kötött programokat, de csak ilyen, még tűrhető költségű termék esetén.
Az Allianznál régi és hosszú távú stratégiának tűnik egyébként, hogy az alacsony költségekkel verjék meg a konkurenciát; most már a forintos költségek emelésére is be lett betonozva egy plafon.
Nekem el akartak adni egy CIG Nova nyugdíjbiztosítást, az is jónak tűnt, csak túl volt bonyolítva, meg nagyon nagy összegekkel működött csak. De az már szerintem nem is létezik, amióta a Quantis összeveszett a CIG-vel.
Pedig amit kaptam elolvastam, s csak abból az látszódott, hogy az első két év befizetése 10 évig “bukó”. Hát a többi is az, bár lehet hosszú távon nagyon jó lett volna.
Mérlegeltem, kb. 4 év után visszaváltottam jelentős mínuszban.
Szóval fektessünk vagy ne állampapírba?
Tavaly és az idén is vásároltam, mert jó ötletnek tűnt a PMAK és a BMAK tbsz-en elhelyezve.
Most viszont híreket olvasgatva elbizonytalanodtam, a Paks2 körüli előnytelen szerződés kötelezettségei miatt, esetleg nem elképzelhető-e, hogy az állam egyszerűen einstandolja majd a megtakarításokat országmentő címszó alatt? Mostanában sokat hallani a reklámokban, hogy egyre csak arra sarkalják a lakosságot, hogy vegyenek állampapírokat, mert az most jó(l jönne a költségvetésnek).
Tehát bizonytalan vagyok eléggé az állampapírt illetően.
Kiszámoló ígérte, hogy tervez a témában egy cikket írni, alig várom.
Nálam időnként némi tőkeáttétel nélküli devizaspekuláció is belefér, amivel kissé (+néhány %) meg lehet fejelni a hozamokat. Az pedig, hogy az EUR és az USD közül melyiket választom erre, nem érzelmi alapon és nem is közgazdaságtani alapon történik, hanem egyszerű megfigyelésen (volatilitás).
A párnacihában tartás kockázatainak kivesézése is megérne egy cikket.
a parnacihanak csak kockazatai vannak:) de komolyan.
Ha haborutol tartasz, akkor hasznalati cuccokat kell venni. Korulnezel tulelooldalakon, apokalipszisvaroknal, es segitenek:) Meg esetleg arany, vagy ekszerek, de ezek szerintem nem jo kiindulopontok, mert ha nem kovetekzik be, akkor buko van. Bekovetkezes eseten meg oriasi nyero:)
Erre most tessék, ez a világvége, civilizáció összeomlása, meg háború mostanában folyton előkerül itt a Kiszámolón a kommentekben… talán az ukrán helyzet tehet róla, de ez már legalább a harmadik cikk az elmúlt egy-két hétben, ahol előkerül.
Azt az oldalt nem sikerült újra megtalálnom, de itt egy hasonló, művelődjetek:
varositulelo.blog.hu/2014/02/08/prepperek_ti_orultek