Tegnap beszéltem egy ifjú párral, akiknek egy unit linked biztosítást akartak eladni. Volt annyi bölcsességük, hogy aláírás előtt szerették volna mással is átnézetni a szerződést.

A biztosítás TKM mutatója (Teljes Költség Mutatója) az általuk választott 10 éves futamidőre évi 5,34-8,53% volt.

(A TKM mutatót azért vezették be a unit linked biztosításoknál, hogy ránézésre lásd, hogy évente mennyit buksz egy unit linked biztosításon egy elméleti költségmentes hozamhoz képest.)

Az ügynök azt mondta, hogy a tól-ig határ azért van, mert ebben már benne van a kockázati díjrész is. Mivel ők nem kértek bele külön kockázati elemeket, ezért nekik csak évi 5,34% a TKM mutatójuk.

Ilyenkor több dologról elgondolkodok. Az első, hogy ez az ügynök, aki már több mint egy éve a pályán van és nyilván sok ilyen szerződést eladott, ennyire nincs fogalma arról, mit árul (tehát buta), vagy ennyire gátlástalan és pontosan tudja, hogy amit mond, az közönséges hazugság? (Nem tudom, melyik a jobb alternatíva.)

Az általa adott mindössze másfél oldalas TKM tájékoztatóban feketén-fehéren benne volt az alábbi két mondat:

- A TKM mutató kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási díjakat tartalmazza. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő és így nem kell beszámítani a költségmutatóba, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető. (Megjegyzés: minden unit linked biztosítás azért tartalmaz valami kis mondvacsinált, kis értékű biztosítást, hogy legyen valami oka annak, hogy biztosításnak hívják.)

- Amennyiben az alapokat kezelő társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra a TKM mutatónál.

Vagyis: a kiegészítő biztosítások költségeit soha nem tartalmazza a TKM érték és a tól-ig határ azért van, mert nem egyformák a mögöttes alapok alapkezelői költségei (jellemzően a kevesebbet hozó kötvényalapok költségei kisebbek, a részvényalapoké magasabbak.)

Hogy lehet az, hogy egy ügynök ennyit nem tud elolvasni az évek alatt arról a termékről, amit napi szinten árul? Ha egy ilyen alapdologban, amit szó szerint 3 perc olvasással megérthetett volna abból a leírásból, amit ő adott, ennyire nincs képben, hogyan bízzak meg a szakértelmében, vagy a korrekt tájékoztatásában?

A másik, amin csodálkozok, hogy az emberek elolvassák ezeket a TKM mutatóról szóló kimutatásokat, majd aláírják, hogy igen, megértettem, hogy minden évben 8,53% veszteségem lesz a költségek miatt és ez ellen semmi kifogásom nincs.

Ha felmész a Mabisz honlapjára itt és kiválasztod a "Biztosítótársaságok TKM mutatói" linket, találsz a listában még 11,75%-os éves költséggel számoló terméket is 10 évre. Csak összehasonlításul: a világ egyik legjobb hozamú tőzsdéje az amerikai is csak évi 9,4%-ot hoz átlagban. Vagyis nem hogy hozamod nem lesz, hanem egyenesen kevesebb pénzt kapsz vissza, mintha otthon a befőttesüvegben gyűjtötted volna a pénzt, ha 9,4%-nál több az éves költséged.

Ennek ellenére az emberek szó nélkül aláírják, hogy megértették a költségeket.

Nos, ennyit ér mindenféle tájékoztatás. A jogalkotók vért izzadnak, hogy minél egyszerűbben felhívják az emberek figyelmét a költségekre, a veszélyekre, az eladósodás kockázataira, a befektetés általánosnál magasabb kockázatára, de akiknek szól, fel sem fogják, mit írnak alá. Hiába van külön lapon, kiemelve, vastagon szedve, az orruk alá dugva.

Aztán amikor rádöbbennek, hogy hintába rakták őket, a vállalati kötvény mégsem egyenlő a bankbetéttel (lásd: E-star, BTel, Quaestor kötvények), vagy a biztosítótól kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amit az évek során befizettek, esetleg elúsznak a hitellel, vagy a hitelkártyával, akkor jön felháborodás, hogy miért nem szólt nekik senki előre.

Miközben ott volt a papír az orruk előtt, amit alá is írtak. A költségekről, a veszélyről, a kockázatokról.

(Csak hogy tudd: mondjuk az amerikai tőzsde hoz a következő 10 évben évente 9,5%-ot. Te ide fektetsz 10 éven át évi 0,5% költséggel havi 50 ezer forintot ETF-ekben, vagy ugyanezt teszed a fenti unit linked biztosításon keresztül évi 8,53%-os költség mellett.

Az első esetben lesz 9,71 milliód 10 év múlva, a második esetben pedig 6,30 milliód. Szerény 3,41 millió a különbség egy viszonylag kis összegnél. Ennyibe kerül a plusz 8%-os költség már 10 év alatt is. Ezt írtad alá, hogy megértetted a költségeket.

De ha a TKM mutató "csak" 5% lenne, akkor is 2,13 millióval lesz kevesebb pénzed 10 év alatt. Ugyanennyi költségkülönbség esetén (0,5% kontra 5%) 20 év alatt már 13,9 millió az eltérés.)

Vajon mit kellene még tenni, vagy mit lehetne még tenni, hogy az emberek gondolkodjanak a befektetési döntéseik előtt? Hogy mondjuk elgondolkodjanak azon, mit is jelent 8,53% költség minden évben vagy a magasabb kockázat? A 44%-os THM évente a hitelkártyáknál? Az eladósodás veszélyei?

Ha tudod a választ, írd le a hozzászólásokban. 🙂

(Ja igen, a szokásos ügynöki kifogásokat, mint a TKM-et nem is úgy kell érteni, meg majd kidolgozza a költségeket, meg ott vannak a bónuszok már egyszer összegyűjtöttem egy csokorba, olvasd el itt: Mégis megéri a unit linked biztosítás? De ez a cikk most nem a unit linked biztosításokról akar szólni, hanem a felelőtlen döntésekről.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en