Lottómilliárdok: áldás vagy átok?

Ki nem ábrándozott még a milliárdos lottónyereményeket hallva, hogy milyen jó lenne, ha ő nyerné meg a pénzt. Gondolatban elköltötte, vett egy szép házat és egy drága autót, beutazta a világot és a maradékból élt boldogan élete végéig.

A valóság azonban nem ilyen rózsaszín. Rengeteg kutatás és felmérés készült a lottónyertesekről és bizony elég nagy részüknél semmit nem oldott meg a hirtelen jött pénz, sőt sokan átkozzák a napot, amikor megnyerték a főnyereményt.

Az Egyesült Államokban a nyertesek egyharmada bankcsődöt jelent a nyeremény utáni öt éven belül. Egy másik, kanadai felmérés szerint a hirtelen nagy összeghez jutó személyek 70%-a hét éven belül elveszíti az így szerzett vagyont.

Első pillanatra ez elég hihetetlennek tűnik, pedig így van. Nézzük meg, milyen okok állnak a háttérben. » Read more

Share

Élsportolók teljes anyagi csődben

Nemrég fejeződött be az Amerikai Futball Liga új játékosainak kiválasztása. Nem kevesebb, mint 200 szerencsés diák kapott belépőt az “Egycsapásra milliomosok” klubjába. A Ligában az átlagfizetés 1,9 millió dollár évente, azaz mintegy 420 millió forint. Ennyit fog keresni a szezonkezdéstől ez a 200 szerencsés kiválasztott.

Ezzel a keresettel azonban a focisták a legrosszabbul fizetett sportolók az USÁ-ban, mert a hokisok átlagfizetése 2,4 millió dollár, az MLB baseball játékosai 3,31 milliót keresnek átlagban, míg az NBA kosarasai nem kevesebb, mint 5,15 milliót vehetnek fel évente (reklám és egyéb bevételek nélkül).

Ez utóbbi bizony évi 1,1 milliárd forintos átlag, ami adózás után is szép fizetés lesz.

(Ha nem akarunk ilyen messze menni, az angol Premier League heti(!) 7,8 millió forintos átlagfizetését is sokan elfogadnánk.) » Read more

Share

Itt az országcsőd jövő héten?

Ezen a héten ismertté vált a PSZÁF elnökének levele, amiben megválaszolva a Kúria kérdését, kifejti, hogy ha a devizahiteles perekben az ügyfelek javára döntenek úgy, hogy a szerződések semmisek, tehát vissza kell állítani a hitelfelvétel előtti állapotot, akkor az bankcsődöket és végeredményében államcsődöt fog eredményezni.

A Kúria döntése a devizahitelesek ügyében pár nap múlva várható.

Azóta rengetegen kérdezitek tőlem, hogy akkor most mit csináljatok, fussatok-e a bankba és az Államkincstárba és vegyétek-e ki a pénzt még a döntés előtt, nehogy utána már késő legyen.

Nos, az elnöki levélben felvázolt lehetőség sajnos valós, de igen kicsi rá az esély. Ugyanis ahhoz minden hitelesnek meg kellene támadnia jogi úton a szerződését, hogy az összeadódva komoly károkat okozzon. Az sem biztos, hogy minden szerződésben megvannak azok az alaki hibák, amikbe a devizahitelesek kapaszkodnak. (Például, hogy bár a hitel THM értéke tartalmazza a pénzváltás költségét, ez külön nincs leírva a szerződésben, mint költség. Erre hivatkozva szeretnének sokan kifarolni az egész szerződésből.)

A másik, hogy ha olyan döntés születik, amit a devizahitelesek szeretnének, akkor is az egész hercehurcának igen hosszú jogi átfutása lenne a fellebbezésekkel, meg minden egyéb szokásos jogi időhúzásokkal.

Tehát az nem úgy lesz, hogy jövő héten dönt a Kúria és utána fél órával bezárnak a bankok és csődöt jelentenek. Ezért ne kapkodj feleslegesen, mert csak sok károd keletkezik belőle.

Harmadszor, valószínűbb egy olyan döntés, ami nem a szerződések létjogosultságát szünteti meg, hanem csak mondjuk a devizaárfolyamon elért nyereség visszatérítésére kötelezi a bankokat, ha az a költség nem volt benne a szerződésben.

Az óvatosság és az ügy nyomon követése indokolt, de azért a pánik szerintem felesleges. Legalábbis ez az én véleményem.

Share

Váltsd ki a meglévő ingatlanhiteledet

A legtöbb jelzáloghitelt már legalább 3-4 éve vették fel az adósok, miközben azóta rengeteg minden történt a piacon.

Egyrészt bevezették a bankok a referenciakamathoz kötött árazást, a szofisztikáltabb ügyfélminősítést, a pozitív adóslistát és sok egyéb dolgot. Sok bank szeretne jól fizető ügyfeleket a hitelportfoliójába, ezért hajlandó az ilyen ügyfeleknek vonzó kamatokat kínálni.

Másrészt nagyon sok bank elképesztő módon megemelte a meglévő hitelek kamatát, tanácsadás alkalmával egész elképesztő kamatokkal bíró hiteleket látok. » Read more

Share

Újabb nagyléptékű tranzakciós és telefonadó-emelés

Miután a tranzakciós adóból várt bevétel fele sem folyt be eddig (ahogy azt már tavaly másokkal együtt megjósoltam a nemzetközi felmérések alapján), a kormány nem beismerte a kudarcot, hanem brutálisan megemelte az adót. Ezzel azt éri el, hogy az is elmenekíti a számláját az országból, aki eddig még nem tette meg.

(Csak egy kiragadott példa a fent belinkelt cikkből: Peruban jóval több adóbevételt hozott a tranzakciós adó, amikor 0,05% lett 2004-ben, mint 1990-ben, amikor 2% volt az adó mértéke. Ezért kellett volna inkább csökkenteni az adót és nem növelni.)

Nézzük, mi változik augusztus egytől:

Az eddigi 0,2%-os kulcs 0,3%-ra nő. Ez terhelt minden banki tranzakciót, kivéve a készpénz-felvételt és a pénzváltást.

A készpénz-felvétel és a pénzváltás adója egyenesen 0,6%-ra nő és ráadásul az eddig meglévő 6.000 Ft-os plafon is megszűnik. Ezért ha készpénzben akarsz nagy összeget felvenni, vagy pénzt szeretnél váltani, tedd meg még júliusban.

A kamatadó is 22%-ra nő, de az is furmányosan, ugyanis úgy marad egykulcsos az adó, hogy a plusz 6% egészségügyi hozzájárulás lett. Ez azért is jó, mert megint a gazdagok járnak jól, hiszen az EHO éves mértéke maximalizálva van. Aki ezt eléri, a banktól kapott igazolással visszaigényelheti ezt a plusz pénzt. (Már ha jól értelmeztem a törvénytervezetet.) Az még nyitott kérdés, hogy ezt az EHO-t meg kell-e majd fizetni az egyébként kamatadó-mentes megtakarításokra, mint TBSZ, NYESZ, lakástakarék és társaik.

A kormány nagylelkűségét mutatja, hogy augusztus elseje után csak arányosan kell figyelembe venni a plusz terhet, vagyis ha augusztus 7.-én jár le a betét, csak az utolsó 7 napra kell a plusz terhet is fizetni.

(Mint a régi, Lenin bácsi nagylelkűségéről szóló viccben, amikor haza zavarja a focizó gyerekeket: “Miért nem volt nagylelkű? Közéjük is lövethetett volna!”)

– Ha ez kevés lenne, a céges telefonok adóját is nettó 2 forintról nettó 3 forintra emelik percenként és az eddigi 2.500 Ft-os havi plafont 5.000 Ft-ban állapítják meg. Ha eddig nem vették el a céges telefonodat, na majd most el fogják.

(A bányajáradék mértéke is nő, de ez az átlagembert főleg akkor érinti, ha van MOL részvénye.)

Ha céged van, nyiss külföldön számlát, itt leírtam hogyan kell.

 Csúnyán beszélni most sem ér a hozzászólásokban.

Share

Aegon Libra: mi benne a trükk?

Az Aegon feltalálta a spanyol viaszt, sőt egyenesen a bölcsek kövét: egy olyan kockázati életbiztosítást, a Librát, ami visszaadja a pénzed, ha nem történt semmi káreset a futamidő alatt. Vagyis ingyen biztosít 15-40 éven át.

Fut is a szekér rendesen, ki ne akarna egy ilyen ingyenes biztosítást kötni? Az ügynökök megkapják a jutalékukat, miközben nyugodtan mondhatják az ügyfélnek, hogy nem kell aggódni a költségek miatt, mert azok nincsenek.

Ha végig fizeted a biztosítást, a futamidő végén visszakapod az utolsó hónap befizetését szorozva a hónapok számával.

» Read more

Share

OTP Simple csomag: tényleg minden ingyen van?

Az OTP Bank tavaly év végén vezette be a Simple csomagot, 30 éven aluli ügyfeleknek. Ez később változott, most már bárki igényelheti ezt a számlacsomagot. Sokak szerint ez még az Erste Szupernullánál is jobb csomag, hiszen minden ingyen van. Ezt erősíti bennünk a simple.hu weboldal felületes olvasása is, ahol minden sor úgy kezdődik, hogy “díjmentes”.

Azonban ha a hirdetményt is elolvassuk, látjuk, hogy a számlacsomag ingyenessége csak időleges, illetve elég sok korlátozás van beépítve a csomagba.

A kártya csak az első évben díjmentes, az utalás és a pénzfelvétel pedig csak június végéig. Lássuk a részleteket: » Read more

Share

Adócsaló állampapír?

Egy érdekes cikket találtam a privátbankáron itt, ami hivatkozik erre a törvénytervezetre.

A tervezet lényege, hogy ha befizetsz 5 milliót állampapírba és ott hagyod öt évig, gyakorlatilag nem vizsgálják, honnan van, leadózott jövedelemnek fog számítani.

Ez elég meleg pite, érdemes lesz figyelni, mi sül ki belőle. Támogatjuk az adócsalást, sőt még kamatot is fizetünk nekik? Reméljük, hamarosan megtudjuk.

Update: Állítólag ma megszavazták a tervezetet. Akkor mától nem kell senkinek adót fizetni, ha legalább ötmilliót sikerül elcsalnia és azt befekteti erre a számlára.

Share

Folyószámla-hitelkeret: csúnyán ráfizetsz

Bemész egy bankfiókba számlát nyitni, az ott ülő hölgy nagy buzgósággal rábeszél egy folyószámla-hitelkeretre, mert jó az vésztartaléknak, ha hónap végén megszorulsz.

Beállít egy minimális összeget, 20-30 ezer forintot, abból biztos nem lesz baj.

Mindenki boldog, neked van egy kis összegű vésztartalékod, a hölgy pedig teljesítette a cross-sale rátát és a kiosztott értékesítési kvótát a folyószámla-hitelkeretből.

Kicsit morcos vagy, mert a banktól függően fizetni kellett 2.400 Ft egyszeri díjat, vagy a hitelkeret 0,5-1%-át. Persze ezt csak a következő havi számlakivonatból tudtad meg. Még szerencse, hogy csak 30 ezres a kereted.

» Read more

Share

Cashback: a közeljövő kuponos oldalai

A nyugati országokban a kuponos oldalak népszerűségének csökkenése után az úgynevezett cashback oldalakon alapuló közösségi vásárlás hódit.

Egy-egy felkapottabb cashback oldalon több ezer ajánlat vár bennünket, mint például az amerikai Ebates-en, MrRebates-en, az angol Quidco-n és az ausztrál Bucksback-on.

Az oldalak működése igen egyszerű: az úgynevezett affiliate programban résztvevő cégek a weboldal(ak) tulajdonosainak magas jutalékot ígérnek, ha az ő ajánlására vásárol valaki náluk. Az egyik legismertebb ilyen affiliate oldal az amerikai Comission Junction. Ha egy weboldal tulajdonos csatlakozik ehhez az oldalhoz, akkor sok száz cég affiliate ajánlatából válogathat, amelyet aztán a weboldalán reklámozhat.

» Read more

Share

A hitelkártyákról számokban

Az előző írásom a hitelkártyák csapdáiról szólt  (cikk itt), ami miatt fellángoltak a viták, hogy szabad-e hitelkártyát kiváltani és vajon a bankok felebaráti szeretetből buknak-e látszólag súlyos tízezreket évente a hitelkártyákon.

Ezért ebben a cikkben szeretném megvizsgálni, vajon igaz-e, hogy évente 40-50 ezer forintot lehet nyerni egy kártyával, illetve tényleg mindenki bolond-e, aki kiváltja a hitelkártyát. (A hozzászólások zöme ugyanis ez a két véglet körül helyezkedett el.)

Ezen túl néhány elgondolkodtató statisztikai adatot is szeretnék megosztani elsősorban a hitelkártya őshazájából, az Egyesült Államokból.

Első körben nézzük meg, mennyit is lehet egy átlagembernek nyerni a hitelkártyán.

» Read more

Share

Hitelkártya-csapdák: ezekre figyelj

Sokan elcsábulnak a hitelkártyák ajánlatára. Bár nem értik, miért fizet rá a bank minden egyes vásárlásukra (A számlavezető bank 0,6%-ot kap egy hitelkártyás vásárlás után, ebből jön le a tranzakciós adó 0,2%-a. Ezzel szemben 1-4% kedvezményt ad a kártya tulajdonosának. Vagyis minden egyes tranzakció nettó ráfizetés a banknak.), miért ad nekik ingyen hitelt 45-51 napra, amin szintén komoly költsége van a banknak.

Nyilván azért, mert nagyon megéri a banknak a hitelkártya és nem hülye ő, de most nem erről szeretnék írni.

Hanem arról, milyen csapdákra figyelj, ha hitelkártyát használsz, mert könnyen mindenféle büntetést fizethetsz a tudatlanságod miatt. » Read more

Share

Bankkártya-használat külföldön: ezekre figyelj utazás előtt

Közeledik a nyaralási szezon, érdemes átnéznünk, mire kell figyelnünk, ha bankkártyával akarunk nekivágni a nyaralásunknak.

Dombornyomott, vagy elektronikus kártya?

A legtöbb helyen elfogadják az olcsóbb sima (nem dombornyomott) bankkártyát fizetéskor. Azonban főleg, ha Európán kívüli helyre utazunk, érdeklődjünk a bankunknál, tudjuk-e majd használni a sima bankkártyánkat is.

Mikor jár le a kártyánk?

Kellemetlen élmény, ha odakint derül ki, hogy a kártyánk érvényessége lejárt. Ezért még indulás előtt gondosan ellenőrizzük a lejáratot. A kártya előlapján hónap/év sorrendben találjuk a lejárat dátumát. A kártya a feltüntetett hónap utolsó napjáig érvényes, utána se vásárlásra, sem készpénz-felvételre nem alkalmas.

» Read more

Share

Miért nem gyengül a forint, avagy a Balassa-Samuelson hatás

Gyakran felmerül a kérdés, miért nem gyengül a forint sokkal jobban az euróhoz képest, mikor a magyar infláció sokkal nagyobb, mint az eurózóna inflációja.

Józan paraszt ész szerint amennyivel nagyobb az infláció az egyik országban, annyival jobban kellene leértékelődnie a devizájának a másik ország devizájához képest, hogy az egymáshoz viszonyított értékük megmaradjon.

1999 augusztusában egy euró 254,4 Ft volt. Ma 296 forint egy euró. Ez idő alatt az eurózóna inflációja miatt euróban az árak az 1,33-szorosára nőttek, a forintárak Magyarországon pedig a 2,09-szeresére. Vagyis az inflációt figyelembe véve ma egy eurónak 399 Ft-nak kellene lennie.

» Read more

Share
1 2