Itt az országcsőd jövő héten?
Ezen a héten ismertté vált a PSZÁF elnökének levele, amiben megválaszolva a Kúria kérdését, kifejti, hogy ha a devizahiteles perekben az ügyfelek javára döntenek úgy, hogy a szerződések semmisek, tehát vissza kell állítani a hitelfelvétel előtti állapotot, akkor az bankcsődöket és végeredményében államcsődöt fog eredményezni.
A Kúria döntése a devizahitelesek ügyében pár nap múlva várható.
Azóta rengetegen kérdezitek tőlem, hogy akkor most mit csináljatok, fussatok-e a bankba és az Államkincstárba és vegyétek-e ki a pénzt még a döntés előtt, nehogy utána már késő legyen.
Nos, az elnöki levélben felvázolt lehetőség sajnos valós, de igen kicsi rá az esély. Ugyanis ahhoz minden hitelesnek meg kellene támadnia jogi úton a szerződését, hogy az összeadódva komoly károkat okozzon. Az sem biztos, hogy minden szerződésben megvannak azok az alaki hibák, amikbe a devizahitelesek kapaszkodnak. (Például, hogy bár a hitel THM értéke tartalmazza a pénzváltás költségét, ez külön nincs leírva a szerződésben, mint költség. Erre hivatkozva szeretnének sokan kifarolni az egész szerződésből.)
A másik, hogy ha olyan döntés születik, amit a devizahitelesek szeretnének, akkor is az egész hercehurcának igen hosszú jogi átfutása lenne a fellebbezésekkel, meg minden egyéb szokásos jogi időhúzásokkal.
Tehát az nem úgy lesz, hogy jövő héten dönt a Kúria és utána fél órával bezárnak a bankok és csődöt jelentenek. Ezért ne kapkodj feleslegesen, mert csak sok károd keletkezik belőle.
Harmadszor, valószínűbb egy olyan döntés, ami nem a szerződések létjogosultságát szünteti meg, hanem csak mondjuk a devizaárfolyamon elért nyereség visszatérítésére kötelezi a bankokat, ha az a költség nem volt benne a szerződésben.
Az óvatosság és az ügy nyomon követése indokolt, de azért a pánik szerintem felesleges. Legalábbis ez az én véleményem.
De én csak szimplán extra pesszimista vagyok, ne is vegyetek komolyan! 🙂
Azért itt most nagyon komoly készülődések folynak a PITEE szervezésében…
Ugyanis a felvételkor éppen azért döntöttek rengetegen a CHF alapú konstrukciók mellett mert a kamat rendkívül alacsony volt.
Ezzel szemben, ha semmis és vissza kell fizetni a teljes felvett összeget, akkor a felvételtől jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat fog járni a banknak…
Mennyi is volt ez? (nem teljesen pontos adatok…)
2005: 6-9%
2006: 6-8%
2007: 7,5-8%
2008: 8-11,5%
2009: 6,25-9%
2010: 5,25-6%
2011: 6-7%
2012: 5,75-7%
2013: 4,5-5,75%
Hoppá! Az első évek nettó súlyok bukók lesznek a CHF hitelhez képest, csak tavalytól fog konszolidálódni a helyzet.
És igen: aki most perel az túlnyomórészt nem azért perel, mert mondjuk az eredetihez képest megnövekedett törlesztőrészletet csak 60-80%-ban fizeti,. Rengeteg ember évek óta nem fizet semmit sem!
Nem értek én ehhez, de nem is olyan egyszerű ez a helyzet. Szerintem.
Fogalma nincs olyanokról, mint annuitás, kamatfelár, országkockázat, árazástechnika, stb.
Ezért igénylik a továbbképzést és ez így van jól.
Az rendben van, hogy azokat a költségeket, amiket a bankok jogtalanul, saját kamatokon felüli haszonszerzésük céljából szedtek be a hitelesektől (amennyiben van ilyen), azt kapják vissza. De mi az, hogy visszacsinálni az egészet? Vagy akkor elköltöznek a házból? Esetleg pénz is vissza, ház is marad? Milyen gondolatok ezek egyáltalán? Valaki kötött egy szerződést, ami akkor kezdvező feltételeket biztosított, aztán mostanában kedvezőtlent.
És a forint hitelessel mi van? Azzal, aki annak idején felelős döntést hozott? Akkoriban majdnem hülyének nézték azt, aki forint hitelt vett fel, ma pedig az állam nézi annak. (Egyik táborba se tartozom szerencsére, de kívülről így látom a dolgokat).
Lehet, hogy sok devizahiteles meglepődne…
Meg a többi okos, akik japán jenben vették fel, pedig nem ajánlottam nekik.
Jöttek vissza, milyen okosak voltak, milyen sokat csökkent a havi részlet 10 hónap alatt.
Akkor még senki nem beszélt “devizalapú hitel csalásról”.
Ezt azóta találták ki a “hozzáértők”, mióta szívás a devizahitel.
Kötbér szerintem csak akkor jár, ha az ügyfél hibájából kell megsemmisíteni a szerződést, ami most nem igaz.
Bár nincs devizahitelem, annyiban helyesnek tartom a dolgot, hogy a bankoknak nem szabad megengedni például az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét (ahogy a világ többi részén ismeretlen), viszont ez az állam szegénységi bizonyítványa is, hogy az ilyen egyértelműen semmissé tevő kitételek megléte már nagyon régóta köztudottak – az állami szervek mégsem tettek semmit. Nem lett volna szabad hagyni a helyzetet idáig fajulni.
Sajat pelda. Durvan a szamok:2005-ben felvett 3 millio HUF jelzaloghitel CHF alapon. 33.000HUF volt a havi torleszto. A vegen 50.000HUF. Szamoljunk havi 40.000HUF-ot atlagban a 7 evre. Ez olyan 3.5 millio HUF osszesen. Arfolyamrogzites 1 eve. 2 lakaskassza megkotese 20-20.000. Osszesen kb 72.000 havonta 5 evre. Ez osszesen 4.3 millio lesz 5 ev mulva. 4.3millio+3.5 millio az 7.8 millio. Ennyit fogok kifizetni 12 ev alatt 3 millio hitelre.
Nekem ennek 1 tanulsaga van, h nem erte meg felvenni. Ameddig a hitelezes ilyen formaban tortenik addig ez csak a banknak uzlet. 1 dolog nagyon hasznos lenne, a penzugyi oktatas. Sajnos en kozgazdasz diplomaval sem lattam at h az egesz mirol szol. Ahonnan en jovok ez lehuzas. Megtanultam h van a profi lehuzas meg az amator. A bankok tenyleg profik. Ezert kell az oktatas, h felismerd a lehuzast.
Egyetértünk. Én is csak ámulok-bámulok, amikor két diplomával rendelkező emberek nem értik még azt sem, mit jelent kamatot fizetni.
Itt egy táblázat, mennyit fizet ki csak kamatra a futamidő alatt: //kiszamolo.hu/valtsd-ki-a-meglevo-ingatlanhiteledet/
Persze, ha valakinek nem hitele lenne, hanem ugyanannyi megtakarítása, akkor ő kapna kamatot a pénzére. Azt már nem érezné lehúzásnak.
7,8-at fizetsz 3 millió hitel után 12 évre? Akkor ez, ha jól számolom 8,28 % ÉVES kamatnak felel meg.
Ennyit nemrég még bankbetéttel is el lehetett érni, ha éppen a másik oldalon álltál és megtakarításod volt.
Ha így csinálnák, a bírák minden héten továbbképzésre kellene, hogy járjanak, kb. pályájuk végéig. Nekik épp elég, ha a joghoz értenek, nem? A szakértői véleményre pedig pontosan olyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a tanúvallomásra, hogy a bíró(ság) megbízhasson bennük.
Onnantol szubjektiv, van akinek az evi 40% se sok, van akinek meg az evi 5% is az.
Arra én is kiváncsi lennék, vajon akik perelnek, tisztában vannak vele, mit jelent visszaállítani az eredeti állapotot? Ki tudják fizetni egy összegben az eredeti tőkét? Kétlem, hogy sorba állnának a bankok, részükre forint hitelt folyósítani az egy összegű törlesztéshez. Nincsenek rajta a pozitív adóslistán, ha nem tévedek. A kivéreztetett bankok nagyon megnézik, kit hiteleznek manapság.
Tök jó volt ezt olvasni!
hvg.hu/gazdasag/20130201_Rona_Peter_A_devizahitelezes_miatt_az_all
A kerdes csak az, hogy milyet… azert a vegtorlesztesnel lattuk, hogy a bankok meg tudjak emelni a kamatokat ha valamiert szukseget latjak… szerintem ez most is igy lesz… nem hulyek ok.
A rokonságban is van/volt hasonló bölcs, előtte én voltam a huhogó pesszimista, aztán utólag meg jött a sírás, hogy valamit ki kellene találni. Bár tanács most sem kellett igazán, inkább pénz, rögtön, majdvisszaadjuk, nehogymár kamatot kérj. Ehhh…
Még 2005-ben én is vettem fel HUF lakáshitelt, mindössze 1.8M 7 évre mindössze havi 30000-31000 HUF volt a törlesztő (olyan 14-16% THM) a másik lehetőség a devizahitel lett volna. Na ki tudja melyik érte volna jobban meg?
Szülőknek volt 2002-ben új autóra CHF hitel, 800k 6 évre havi 12000-13000 HUF.
Úgy gondolom mindenki láthatja a különbséget, ami mögött persze ott volt a deviza kockázat.
2011-ben tudtam volna élni a végtörlesztéssel.
Csak jól járhattam volna. Most megtanultam a leckét!
De a hitel nem így működik. Miután fevetted, már a következő hónapban is fizetsz vissza, a törlesztőrészlet pedig jellemzően annuitásos módon van meghatározva (azaz a havi törlesztőrészlet állandó, csak azon belül a tőke-kamat arány változik hónapról hónapra). Namost ha ilyen egyenlő részletekben fizetsz 12 év alatt 7,8 milliót, az bizony közel 20%-os kamatszintnek fele meg.
Az első időkben feltehetőleg nőtt a tartozásod, mivel a fizetett kamat kevesebb volt a jegybanki alapkamatnál. Szóval nagyon végig kellene számolni, hogy érdemes-e semmisségre játszani.
Kisebb tüntés a bankok ellen. Mi lesz itt ha az OTP elveszti a pert????
Ha közérdekű per indul, aminek eredményére olyan dontés születik, hogy semmis, akkor az a döntés minden szerződésre vonatkozik.
Ez a mostani csak cerre. Esetleg precedens lehet, de minden szerződést külön kell vizsgálni
Közérdekű keresetet csak állami vagy olyan érdekvédelmi szervezetek indíthatnak, akiket erre a törvény feljogosít. A kereset indításának célja a közérdek vagy a közösségi érdek érvényesítése. Az ilyen keresetből született bírói ítélet mindenkire kiterjedő hatályú!
Szerintem sok esetben már az ügyfél több pénzt fizetett vissza a banknak, mint ami korrekt szerződés esetén járt volna. Tehát előfordulhat az is, hogy a hitelfelvevő visszatörlesztette a tőke és kamattartozást, s az indokolt túlfizetést a bank visszaadja.
A nehéz az, hogy a tőkemértket hogyan határozzuk meg, azután milyen kamatot számolunk?
Szerintem részleges érvénytelenséget kell megállapítani
Ezt technikai részleges államcsődnek minmősíthetik.