Itt az országcsőd jövő héten?

Ezen a héten ismertté vált a PSZÁF elnökének levele, amiben megválaszolva a Kúria kérdését, kifejti, hogy ha a devizahiteles perekben az ügyfelek javára döntenek úgy, hogy a szerződések semmisek, tehát vissza kell állítani a hitelfelvétel előtti állapotot, akkor az bankcsődöket és végeredményében államcsődöt fog eredményezni.

A Kúria döntése a devizahitelesek ügyében pár nap múlva várható.

Azóta rengetegen kérdezitek tőlem, hogy akkor most mit csináljatok, fussatok-e a bankba és az Államkincstárba és vegyétek-e ki a pénzt még a döntés előtt, nehogy utána már késő legyen.

Nos, az elnöki levélben felvázolt lehetőség sajnos valós, de igen kicsi rá az esély. Ugyanis ahhoz minden hitelesnek meg kellene támadnia jogi úton a szerződését, hogy az összeadódva komoly károkat okozzon. Az sem biztos, hogy minden szerződésben megvannak azok az alaki hibák, amikbe a devizahitelesek kapaszkodnak. (Például, hogy bár a hitel THM értéke tartalmazza a pénzváltás költségét, ez külön nincs leírva a szerződésben, mint költség. Erre hivatkozva szeretnének sokan kifarolni az egész szerződésből.)

A másik, hogy ha olyan döntés születik, amit a devizahitelesek szeretnének, akkor is az egész hercehurcának igen hosszú jogi átfutása lenne a fellebbezésekkel, meg minden egyéb szokásos jogi időhúzásokkal.

Tehát az nem úgy lesz, hogy jövő héten dönt a Kúria és utána fél órával bezárnak a bankok és csődöt jelentenek. Ezért ne kapkodj feleslegesen, mert csak sok károd keletkezik belőle.

Harmadszor, valószínűbb egy olyan döntés, ami nem a szerződések létjogosultságát szünteti meg, hanem csak mondjuk a devizaárfolyamon elért nyereség visszatérítésére kötelezi a bankokat, ha az a költség nem volt benne a szerződésben.

Az óvatosság és az ügy nyomon követése indokolt, de azért a pánik szerintem felesleges. Legalábbis ez az én véleményem.

Share

59 hozzászólás

  • moncsi

    Na igen, talán nem jövőhéten… De azért egy “olyan” döntés esetén már a keddi naptól kezdve kialakulhat egy pánik, mert ki a fene fogja még bent tartani a kis vagy nagy pénzét egy bankban? ki fogja azt megvárni, hogy az esetleges bizalmatlan hangulatban egyszercsak bezárnak a bankok? gondolom, ez utóbbit nem fogják előre jelezni.
    De én csak szimplán extra pesszimista vagyok, ne is vegyetek komolyan! 🙂

  • moncsi

    Mellesleg milyen döntésre tippeltek, mit valószínűsítetek, ha lehet egyáltalán ilyet?
    Azért itt most nagyon komoly készülődések folynak a PITEE szervezésében…

  • mtoma73

    De ha az a döntés, hogy semmis a szerződés és vissza kell állítani az eredeti állapotot, akkor a hitelfelvevőnek szépen vissza kell fizetnie x napon belül a teljes felvett hitelt-az addigi befizetést (vagy csak a tőketörlesztést). Na ez nem fog menni, mert, akik most perelnek, azok nagy része a törlesztőrészletet sem fizeti. Ők úgy képzelik a semmisséget, hogy a lakás marad, a bank meg így járt, vagy a bank még fizesse nekik vissza, amit addig befizettek. Ez nem lesz egyszerű az biztos.

  • HNR

    Az egy dolog hogy vissza kell fizetnie, de a másik kérdés, hogy mekkora kamattal!

    Ugyanis a felvételkor éppen azért döntöttek rengetegen a CHF alapú konstrukciók mellett mert a kamat rendkívül alacsony volt.

    Ezzel szemben, ha semmis és vissza kell fizetni a teljes felvett összeget, akkor a felvételtől jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat fog járni a banknak…

    Mennyi is volt ez? (nem teljesen pontos adatok…)

    2005: 6-9%
    2006: 6-8%
    2007: 7,5-8%
    2008: 8-11,5%
    2009: 6,25-9%
    2010: 5,25-6%
    2011: 6-7%
    2012: 5,75-7%
    2013: 4,5-5,75%

    Hoppá! Az első évek nettó súlyok bukók lesznek a CHF hitelhez képest, csak tavalytól fog konszolidálódni a helyzet.

    És igen: aki most perel az túlnyomórészt nem azért perel, mert mondjuk az eredetihez képest megnövekedett törlesztőrészletet csak 60-80%-ban fizeti,. Rengeteg ember évek óta nem fizet semmit sem!

  • moncsi

    De ha meg ennyire egyértelmű (?) a helyzet, akkor miért van az, hogy már a Kúria elé került, akik bizony, nem látják ennyire egyértelműnek és nem véletlen folyamodnak az Európai Bírósághoz vagy a PSZÁF-hoz és egyéb illetékesekhez tanácsért? Hétfőn pedig konferenciát is szerveztek az ilyen perekben döntő bírók részére, min. 200-an jelezték a részvételt tegnapig.
    Nem értek én ehhez, de nem is olyan egyszerű ez a helyzet. Szerintem.

  • Kiszamolo

    A bíró jogi végzettségű.

    Fogalma nincs olyanokról, mint annuitás, kamatfelár, országkockázat, árazástechnika, stb.

    Ezért igénylik a továbbképzést és ez így van jól.

  • louie

    Valószínúleg nem leszek szimpatikus sokak számára, de nem értek egyet ezzel a móddal, a hangnemmel, amit a devizahitelesek közös képviselete (és ezáltal a devizahitelesek jó része) mostanában képvisel.
    Az rendben van, hogy azokat a költségeket, amiket a bankok jogtalanul, saját kamatokon felüli haszonszerzésük céljából szedtek be a hitelesektől (amennyiben van ilyen), azt kapják vissza. De mi az, hogy visszacsinálni az egészet? Vagy akkor elköltöznek a házból? Esetleg pénz is vissza, ház is marad? Milyen gondolatok ezek egyáltalán? Valaki kötött egy szerződést, ami akkor kezdvező feltételeket biztosított, aztán mostanában kedvezőtlent.
    És a forint hitelessel mi van? Azzal, aki annak idején felelős döntést hozott? Akkoriban majdnem hülyének nézték azt, aki forint hitelt vett fel, ma pedig az állam nézi annak. (Egyik táborba se tartozom szerencsére, de kívülről így látom a dolgokat).

  • Kalász

    Talán az korrekt megoldás lenne, ha semmissé nyilvánítanák az akkor kötött devizaalapú szerződéseket, és automatikusan átszámolnák forint hitelre, a HUF irányadó kamattal.
    Lehet, hogy sok devizahiteles meglepődne…

  • moncsi

    Azt még nem olvastam, hogy konkrétan mit is szeretnének, csak a PSZÁF elnök levelében a számokat: ő azt írta le, hogy ha a per kimenetele a devizahiteleseknek kedvezne, akkor az a bankok pénzállományának a 70%-át vinné el. De hogy erre csak most gondoltak volna, azt azért nehezen tudom elképzelni, amikor már vagy két éve mennek ezek a perek.

  • bankár

    Legalább egy iciri-picirit értenél a devizanyilvántartású hitelnek nevezett csaláshoz, ha már nyilatkozol róla.

  • Kiszamolo

    Annyira emlékszem azokra a devizahitelesekre, akik 2006-2008 között jöttek nagy mellénnyel, hogy milyen okosak voltak, hogy svájci frankot vettek fel, mert 20%-kal csökkent a havi részletük.

    Meg a többi okos, akik japán jenben vették fel, pedig nem ajánlottam nekik.
    Jöttek vissza, milyen okosak voltak, milyen sokat csökkent a havi részlet 10 hónap alatt.

    Akkor még senki nem beszélt “devizalapú hitel csalásról”.

    Ezt azóta találták ki a “hozzáértők”, mióta szívás a devizahitel.

  • Kántor

    Akkor tudná elvinni a bankok pénzállományának 70%-át elvinni, ha a semmissé tétel során _mindenki_ készpénzből fizetné ki a lakás árát, ami nyilvánvaló képtelenség.
    Kötbér szerintem csak akkor jár, ha az ügyfél hibájából kell megsemmisíteni a szerződést, ami most nem igaz.
    Bár nincs devizahitelem, annyiban helyesnek tartom a dolgot, hogy a bankoknak nem szabad megengedni például az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét (ahogy a világ többi részén ismeretlen), viszont ez az állam szegénységi bizonyítványa is, hogy az ilyen egyértelműen semmissé tevő kitételek megléte már nagyon régóta köztudottak – az állami szervek mégsem tettek semmit. Nem lett volna szabad hagyni a helyzetet idáig fajulni.

  • HB

    Tisztelt Kiszamolo!

    Sajat pelda. Durvan a szamok:2005-ben felvett 3 millio HUF jelzaloghitel CHF alapon. 33.000HUF volt a havi torleszto. A vegen 50.000HUF. Szamoljunk havi 40.000HUF-ot atlagban a 7 evre. Ez olyan 3.5 millio HUF osszesen. Arfolyamrogzites 1 eve. 2 lakaskassza megkotese 20-20.000. Osszesen kb 72.000 havonta 5 evre. Ez osszesen 4.3 millio lesz 5 ev mulva. 4.3millio+3.5 millio az 7.8 millio. Ennyit fogok kifizetni 12 ev alatt 3 millio hitelre.
    Nekem ennek 1 tanulsaga van, h nem erte meg felvenni. Ameddig a hitelezes ilyen formaban tortenik addig ez csak a banknak uzlet. 1 dolog nagyon hasznos lenne, a penzugyi oktatas. Sajnos en kozgazdasz diplomaval sem lattam at h az egesz mirol szol. Ahonnan en jovok ez lehuzas. Megtanultam h van a profi lehuzas meg az amator. A bankok tenyleg profik. Ezert kell az oktatas, h felismerd a lehuzast.

  • Kiszamolo

    Kedves Bálint,

    Egyetértünk. Én is csak ámulok-bámulok, amikor két diplomával rendelkező emberek nem értik még azt sem, mit jelent kamatot fizetni.

    Itt egy táblázat, mennyit fizet ki csak kamatra a futamidő alatt: //kiszamolo.hu/valtsd-ki-a-meglevo-ingatlanhiteledet/

    Persze, ha valakinek nem hitele lenne, hanem ugyanannyi megtakarítása, akkor ő kapna kamatot a pénzére. Azt már nem érezné lehúzásnak.

  • Kiszamolo

    Itt még egy cikk a témában: //kiszamolo.hu/miert-nem-csokken-a-hitelem/

  • Begbie

    Lehúzás?
    7,8-at fizetsz 3 millió hitel után 12 évre? Akkor ez, ha jól számolom 8,28 % ÉVES kamatnak felel meg.
    Ennyit nemrég még bankbetéttel is el lehetett érni, ha éppen a másik oldalon álltál és megtakarításod volt.

  • kridli

    Nekem van devizahitelem, de nem panaszkodom és nem perelek mondvacsinált indokokkal. Hoztam anno egy döntést ami akkor jónak tűnt, utólag kiderült, hogy nem volt az, úgyhogy most ennek megfelelően fizetek, és ennyi. Nevetséges amit egyes “károsultak” gondolnak, de ha olyan döntés születik, akkor meg balek lennék nem perelni?

  • jurta

    Ilyen messzire tudott vezetni az, hogy ebben az országban mindenkinek saját tulajdonú lakóingatlan KELL, méghozzá a lehető leghamarabb.

  • jurta

    De nem erre való a bírósági szakértő?

    Ha így csinálnák, a bírák minden héten továbbképzésre kellene, hogy járjanak, kb. pályájuk végéig. Nekik épp elég, ha a joghoz értenek, nem? A szakértői véleményre pedig pontosan olyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a tanúvallomásra, hogy a bíró(ság) megbízhasson bennük.

  • hb

    ok, akkor nem lehuzas. A lenyeg h at kell szamolni a dolgokat mielott cselekszunk. Utana donteni, h ez jo lepes vagy nem.
    Onnantol szubjektiv, van akinek az evi 40% se sok, van akinek meg az evi 5% is az.

  • HJP

    Nem akkor szokták megtámadni a szerződéseket az emberek, amikor kedvező számukra.

    Arra én is kiváncsi lennék, vajon akik perelnek, tisztában vannak vele, mit jelent visszaállítani az eredeti állapotot? Ki tudják fizetni egy összegben az eredeti tőkét? Kétlem, hogy sorba állnának a bankok, részükre forint hitelt folyósítani az egy összegű törlesztéshez. Nincsenek rajta a pozitív adóslistán, ha nem tévedek. A kivéreztetett bankok nagyon megnézik, kit hiteleznek manapság.

  • Kiszamolo

    Ezért kértek közösen egy fejtágítást a Kúriától, aki meg segítséget kért a PSZÁF-tól.

  • jurta

    WOW! Végre valaki, aki a gödörből, önmagával szemben is reális.

    Tök jó volt ezt olvasni!

  • mesterséges unintelligencia

    Az még oké, hogy Boros Imre mint a kormánnyal szimpatizáló közgazdász szidja a bankokat és a devizahitelt. De Róna Péter miért teszi?
    hvg.hu/gazdasag/20130201_Rona_Peter_A_devizahitelezes_miatt_az_all

  • Krisztián

    Vagy zsír új kocsi, mert az JÁR. 🙂

  • Wnprt

    Egy kis magyar részvényelemzés kéne, milyen stratégiát alkalmazzunk.

  • Janos

    Szerintem kapnak majd hitelt ezek az adosok is.
    A kerdes csak az, hogy milyet… azert a vegtorlesztesnel lattuk, hogy a bankok meg tudjak emelni a kamatokat ha valamiert szukseget latjak… szerintem ez most is igy lesz… nem hulyek ok.

  • GabenHUN

    Minden deviza alapu hitelrol van szo, vagy csak a lakascelurol?

  • EnGé

    Én csak azon döbbenek meg, hogy akad ember, aki (pénzügyi ismeretekkel, avagy azok hiányában) lesz ami lesz alapon 20-25 évre hajlandó leszerződni adósrabszolgának. Úgy, hogy egy évre nem tudsz előre tervezni és húsz év alatt a ‘világ’ fordult egy-két jókorát. Bátor dolog úgy tervezni a jövőt, hogy egyetlen biztos pont létezik, az az adósság, ami egy rossz hitelszerződéssel megfejelve ráadásul még bizonytalan mértékű is. Tudom, szükségletei mindenkinek vannak, vágyai, elvárásai, de ennyire elszakadni a valós és biztonságosan elérhető lehetőségektől…
    A rokonságban is van/volt hasonló bölcs, előtte én voltam a huhogó pesszimista, aztán utólag meg jött a sírás, hogy valamit ki kellene találni. Bár tanács most sem kellett igazán, inkább pénz, rögtön, majdvisszaadjuk, nehogymár kamatot kérj. Ehhh…

  • Sanyi

    én csak a mázlinak köszönhetem, h nem CHF hitelt vettem fel. nem volt meg az önerőnk. mire összejött, már nem volt akkora különbség, h kockáztassunk.

  • Norbert

    Visszaallitani az eredeti allapotot. Nekem van CHF hitelem, valoszinuleg perelnek is, ha latnam a tendenciat. A tenyeket megemlitve, sosem kestem egyetlen torlesztoreszlettel sem, de szivesen vallalnam az “eredeti allapot visszaallitasat”. Igen, kifizetnem egyben az eredeti toket, mar csak az a kerdes, hogy mit csinalnanak a penteken kifizetett 5.8M-nyi elotorlesztesemmel? Levonnak az eredeti tokebol es a maradekot kernek? Ha igen, mostani arfolyamon valtanak, vagy akkorin? Tele vagyok kerdessel…

  • Vécsei Ferencné

    Csak a megtakarításra az ő kamatuk töredékét adja ez is lehúzás!

  • Kiszamolo

    Mégis hogyan kellene? Alacsonyabb kamatra adja ki a hitelfelvevőknek a betétesek pénzét a bank, mint amennyit a betéteseknek fizet?!

  • Stiletto

    Az a bajom a devizahitelesekkel, hogy ők különbek a többieknél pl. a HUF-ban eladósodottaknál.:)
    Még 2005-ben én is vettem fel HUF lakáshitelt, mindössze 1.8M 7 évre mindössze havi 30000-31000 HUF volt a törlesztő (olyan 14-16% THM) a másik lehetőség a devizahitel lett volna. Na ki tudja melyik érte volna jobban meg?
    Szülőknek volt 2002-ben új autóra CHF hitel, 800k 6 évre havi 12000-13000 HUF.
    Úgy gondolom mindenki láthatja a különbséget, ami mögött persze ott volt a deviza kockázat.

  • moncsi

    Ma már valószínűleg megkapták a kellő fejtágítást a bírák, holnap pedig eljön az igazság órája! Azért kíváncsian várom…

  • ittapiros

    Akárhogy is alakul a kúria döntése, részemről hiba volt forint hitelt választani, miközben az ügyintéző határozottan frankot ajánlott,és ha nem jön a válság, igaza is lett volna.
    2011-ben tudtam volna élni a végtörlesztéssel.
    Csak jól járhattam volna. Most megtanultam a leckét!

  • nincs hitelem

    nekem nincs hitelem, engem ki ment meg?

  • moncsi

    Jogos! És nem is vagy egyedül…

  • Géza

    Begbie, Te nagyon rosszul számolsz. Az általad vázolt konstrukció (3 millió hitelre 7,8 millió visszafizetés 12 évre) akkor jelentene 8,28% éves kamatot, ha csak a végén fizetnél egyösszegben vissza. Tehát ha beteszel a bankba 12 évre 3 milliót, mindezt 8,28% (évente tőkésedő) kamatozásra, akkor valóban 7,8 milliót kapsz.

    De a hitel nem így működik. Miután fevetted, már a következő hónapban is fizetsz vissza, a törlesztőrészlet pedig jellemzően annuitásos módon van meghatározva (azaz a havi törlesztőrészlet állandó, csak azon belül a tőke-kamat arány változik hónapról hónapra). Namost ha ilyen egyenlő részletekben fizetsz 12 év alatt 7,8 milliót, az bizony közel 20%-os kamatszintnek fele meg.

  • Géza

    Ha netán az egész szerződés semmis lenne, akkor visszaáll az eredeti állapot. Tehát azonnal vissza kell adni a pénzt, különben az ügyfél jogalap nélkül gazdagodna. Mivel az ügyfél forintot kapott, így forintot kell visszaadni, tehát az árfolyamnak semmi szerepe. Természetesen kamatot azért kell fizetni, hiszen ha a 10 évvel ezelőtti nominál összeget adnád vissza, akkor is jogalap nélkül gazdagodnál. Ez a kamat ésszerűen a jegybanki alapkamat. Tehát a hitelfelvételtől kezdve végig kell számolni, hogy mikor mennyivel tartoztál, azaz a tőketartozásra mikor milyen kamat rakódott éppen, és ebből mikor mit fizettél vissza (akár normál törlesztőrészletként, akár előtörlesztés címén).

    Az első időkben feltehetőleg nőtt a tartozásod, mivel a fizetett kamat kevesebb volt a jegybanki alapkamatnál. Szóval nagyon végig kellene számolni, hogy érdemes-e semmisségre játszani.

  • szvoboda

    Jelen esetben eleve nincs értelme kamatot számolni, mert különböző árfolyamon voltak forintosítva az összegek. Tudni kellene, mennyi volt svájci frankban a felvett és a visszafizetendő összeg. Biztosra veszem, hogy a 20%-nál kisebb kamat fog a végén kijönni.

  • Na beszart a halott, nem mertek dönteni….

  • Bea

    hir24.hu/belfold/2013/06/25/tomegverekedes-az-oktogonnal/
    Kisebb tüntés a bankok ellen. Mi lesz itt ha az OTP elveszti a pert????

  • moncsi

    Bankcsőd, esetleg államcsőd…

  • Agi

    Ezért kellene Kiszámoló Akadémia vidékre is!!! …mondjuk Szegedre 🙂 Hogy mindenki tanuljon és okos legyen és ne vegye fel azt a sok hitelt a csúnya bankoktól!

  • Zsolt

    Sziasztok!

    Ha közérdekű per indul, aminek eredményére olyan dontés születik, hogy semmis, akkor az a döntés minden szerződésre vonatkozik.
    Ez a mostani csak cerre. Esetleg precedens lehet, de minden szerződést külön kell vizsgálni

    Közérdekű keresetet csak állami vagy olyan érdekvédelmi szervezetek indíthatnak, akiket erre a törvény feljogosít. A kereset indításának célja a közérdek vagy a közösségi érdek érvényesítése. Az ilyen keresetből született bírói ítélet mindenkire kiterjedő hatályú!

    Szerintem sok esetben már az ügyfél több pénzt fizetett vissza a banknak, mint ami korrekt szerződés esetén járt volna. Tehát előfordulhat az is, hogy a hitelfelvevő visszatörlesztette a tőke és kamattartozást, s az indokolt túlfizetést a bank visszaadja.
    A nehéz az, hogy a tőkemértket hogyan határozzuk meg, azután milyen kamatot számolunk?
    Szerintem részleges érvénytelenséget kell megállapítani

  • Zsolt

    Az országcsőd abból lehet, ha az átvállalt önkormányzati tartozásoknak csak 93%-át fizeti vissza az állam.
    Ezt technikai részleges államcsődnek minmősíthetik.

  • Bea

    Kiszamolo, mit gondolsz az allami bankrol, amirol ma volt egy cikk a valamelyik hirportalon? Hogy az allam beszallna Demjan bankjaba. Nem lehet, hogy azert halaszottak el most a dontest, mert epp az allami bankkal akarjak feloldani azt az ellentmondast, hogy egy elszegenyedett hiteles nem fog penzhez jutni a bankoktol, hogy kifizesse a tartozasat eredeti osszeg szerint? Korabban cikkeztek arrol is, hogy az allam be akar szallni a betetgyujtesbe is, most nagyon alacsony a jegybanki alapkamat, aminek persze megvan a gazdasagi elonye, kozben meg ott a sok befekteto, aki keresi a lehetoseget. Talan az allami bank fogja ezt nyujtani. Vagy rossz a logikam?

  • Bea

    Bar az is lehet, hogy az allami banknak ehhez nincs koze, “csak” a takarekszovetkezetekre utazik, videkfejlesztes finanszirozasa. Vajon ez csak a kulfoldi bankok gyengitese lesz vagy az OTP alol is kihuzza szonyeget? ( OTP reszvenyem van)

  • hargi

    Ma reggel hallottam a rádióban, hogy az állam 100 milliárddal be akar szállni a takarékszövetkezetekbe. Majd ők adnak forinthitelt a semmis szerződések azonnali visszafizetésére? Egyébként, ha a bankok kitalálnak egy hitelkonstrukciót arra az esetre, ha a devizahizeles szerződések tömegesen semmissé válnak, akkor talán nem is buknak akkorát rajta. Vagy rosszul gondolom? Hiszen -ahogy többen is említették – az amúgy is törlesztési nehézségekkel küszködő ügyfélnek nem lesz egy összegben annyi pénze, hogy kifizesse a bankot.