A hitelkártyákról számokban
Az előző írásom a hitelkártyák csapdáiról szólt (cikk itt), ami miatt fellángoltak a viták, hogy szabad-e hitelkártyát kiváltani és vajon a bankok felebaráti szeretetből buknak-e látszólag súlyos tízezreket évente a hitelkártyákon.
Ezért ebben a cikkben szeretném megvizsgálni, vajon igaz-e, hogy évente 40-50 ezer forintot lehet nyerni egy kártyával, illetve tényleg mindenki bolond-e, aki kiváltja a hitelkártyát. (A hozzászólások zöme ugyanis ez a két véglet körül helyezkedett el.)
Ezen túl néhány elgondolkodtató statisztikai adatot is szeretnék megosztani elsősorban a hitelkártya őshazájából, az Egyesült Államokból.
Első körben nézzük meg, mennyit is lehet egy átlagembernek nyerni a hitelkártyán.
Mivel a bank pénzét használhatjuk a hitelkeret erejéig, amit ráérünk a következő fizetésünkből visszaadni, ezért maximum egy havi hitelkeret vagy egy havi fizetésünk összege közül a kisebbet nyerjük meg, vagyis ennyi pénzt tudunk lekötni kamatozni, mert a bank pénzét használhatjuk. (Hiszen hiába nagyobb a hitelkeret, ha nem lesz pénzünk visszafizetni a következő hónapban és hiába nagyobb a fizetés, csak a hitelkeretet költhetjük el.)
Ez legyen egy jobb fizetés, 200 ezer nettó (Az országos átlagfizetés 143 ezer Ft).
Ennek az éves kamata 4,5%-os bankbetéttel 7560 Ft a kamatadó után. Tehát ennyit nyerünk a kamatokon.
A vásárlásunk havi mértékének is gátat szab a fizetésünk, vagy a hitelkeretünk. Reálisan a 200 ezres fizetésünk maximum 70%-át költhetjük el kártyával.
Legyen az átlagos visszatérítés 2%, vagyis évi 33.600 Ft-ot nyerünk, ha gyakorlatilag mindent kártyával fizetünk. Az éves kártyadíj és az egyéb költségek után a reális összes haszon 30 ezer forint körül lehet, vagyis 2.500 Ft havonta, ha kétszázezret keresünk havonta és a keretünk is van legalább ennyi.
Bár a 2% kicsit optimista feltételezés, hiszen már több bank felszámol 0,2% tranzakciós adót minden vásárlásnál, illetve a legtöbb visszatérítésnél (tankolás, stb.) le van maximalizálva a havi keret, ami felett nem térítenek vissza. Ezen túl sok hitelkártyánál nem valódi pénzt írnak jóvá, hanem virtuálisat, amit csak adott üzletekben tudunk levásárolni, illetve nem is pénzt kapunk, hanem például csak repülőjegyet.
Tehát ennyi a várható maximális nyereségünk, amennyiben az átlagnál valamivel jobban kereső személyek vagyunk és mindent mindig kártyával fizetünk.
Amit mi megnyerünk, azt logikusan a bank elbukja, ugyanis a nekünk visszatérített összeg 0,4% híján a banknak teljes veszteség, ahogyan az ingyen biztosított hitelkeret finanszírozási költsége is.
Azonban nem véletlenül az egyik legjövedelmezőbb üzletág a hitelkártya, a banknak busásan megtérülnek ezek a kiadások, amint egyszer megcsúszunk a fizetéssel. Érdemes abba belegondolunk, hogy pénzt és energiát mennyire nem kímélve igyekeznek minket rábeszélni egy hitelkártyára a bankunkban.
Egy átlagos bank fizet 30 ezer forintot egy külsős ügynöknek, hogy nekünk hitelkártyát adjon el, nekünk ad egyszeri 5-10 ezer forint jóváírást kezdéskor (vagy akár ingyen repülőjegyet is néha), plusz ingyenes kártyát az első évben, plusz a már említett ingyenes hitelkeretet és a visszatérítést. Vagyis a banknak az első évben belekerülhetünk akár 70-80 ezer forintjába is, ennek ellenére gőzerővel igyekszik minket rábeszélni a hitelkártyára. Ha más nem, hát ez el kellene, hogy gondolkodtasson sokakat.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy senki nem válthat ki hitelkártyát, de szigorúan csak annak szabadna, aki bármikor a teljes tartozását mellényzsebből ki tudja fizetni, akkor is, ha mondjuk elvesztette a munkáját.
Egyébként az 1-4%-os visszatérítést is pont azért adják a bankok, hogy a nagy visszatérítés-eufóriában minél hamarabb túlköltekezzél és ne tudd teljes összegben visszafizetni a tartozásod. Egy felmérés szerint az amerikai gyorséttermekben a hitelkártyával vásárlók 43%-kal több pénzt költenek, mint a készpénzért vásárlók. Így igyekeznek spórolni az emberek a visszatérítéssel….
A hitelkártya tulajdonosok 12%-a használja “okosan” a kártyáját, ők azok, akik használják is és mindig vissza is tudják fizetni a teljes összeget. (Persze ez nem feltétlen ugyanaz a 12%-nyi embert jelenti állandóan.)
Úgyhogy szerintem az átlagos felhasználó inkább csak a tűzzel játszik egy hitelkártya esetén, mintsem hogy valódi haszna lenne belőle. Még egyszer mondom, ennek ellenére van olyan, akinek anyagilag reális döntés a hitelkártya, mert olyan sokat keres és költ is. Esetleg a céges útjai miatt muszáj is neki hitelkártyát tartania.
Jelenleg még csak 1,256 millió hitelkártya van Magyarországon, de a bankok célja az amerikai állapot elérése lehet, ezért érdemes megnézni, mennyibe kerül egy átlagos amerikai állampolgárnak az “ingyen hitel” és a “komoly visszatérítés”.
Az Egyesült Államokban 383 millió élő hitelkártya van, vagyis jóval több, mint a teljes lakosság létszáma. (2009-ben még közel 500 millió élő hitelkártya volt.) Egy átlagos amerikai házaspár 5 hitelkártyát tudhat magáénak.
A teljes lakossági adósságállomány idén az első negyedévben 11,23 ezer milliárd dollár volt, ennek bő 7%-a volt a hitelkártya-adósság (849,8 milliárd dollár).
Bár a válság hatására az eladósodottság mértéke évről-évre csökken az Egyesült Államokban is, a válság előtti két évtizedben 600%-kal nőtt a hitelkártya-adósság mértéke.
A hitelkártyák több mint 10%-ánál 90 napot meghaladó késedelem áll fenn, ez a legrosszabb érték a hitelfajták között, bár a diákhitel szintén nagyon közel áll ehhez az értékhez. (Ne felejtsük, 5%-nyi tőketörlesztés plusz a kamatok befizetése esetén nincs késedelem. Vagyis ezekre a kártyákra még ezt sem tudják befizetni a tulajdonosaik.)
Egy átlagos eladósodott háztartás az összes hitelkártyájukat figyelembe véve 15.216 dollár adósságot halmozott fel. Ez az érték mintegy 20%-kal csökkent 2008 óta, de ennek legfőbb oka a banki veszteségleírások és sok embernek a hitelkeretének az elvesztése volt. Az elmúlt három évben az alacsony és közepes jövedelműek 39%-ánál csökkentette, vagy megszüntette a bank a hitelkeretet, amire a háztartások a költésük radikális visszafogásával voltak kénytelenek reagálni.
A kis és közepes bevétellel rendelkező háztartások 45%-ának a mindennapi anyagi léte függ a hitelkártyától olyan alapdolgok kifizetésére, mint lakbér, élelmiszer vagy rezsi. Ennek oka, hogy valamikor a hitelkártya keretét egy nem várt kiadásra fordították, ez miatt azonban elúsztak az alapvető fizetésekkel, már csak a hitelkártya segítségével tudják ezeket teljesíteni. A válság előtt ezek a háztartások szabadfelhasználású jelzálog-hiteleket vettek fel hasonló célból, de ez már nem működik, így ki vannak szolgáltatva a hitelkártya-keretüknek. Ezek után nem meglepő módon az alacsonyabb jövedelmű háztartások 39%-ának több a hitele, mint volt három éve.
Akik az elmúlt egy évben munkanélküliek voltak, 86%-uk mára hitelkártya-adósságban van.
A kártyatulajdonosok 56%-a legalább egyszer megcsúszott a fizetéssel az elmúlt egy évben.
A rendelkezésre álló bevétel 13,9%-át az átlagos amerikai család a hitelkártya törlesztésre fordítja. A családok 14,7%-a a teljes jövedelmük legalább 40%-át kénytelen a hitelkártya adósságra fordítani.
Ami ennél is súlyosabb, a bevétellel nem rendelkező diákok 76%-ának már van hitelkártyája, a fele nem fizeti vissza havonta a tartozását, a diákok átlagos adóssága 3,173 dollár. A 18-24 évesek 20%-a küzd nehézséggel az adósságai miatt.
A harmincas éveik elején járóknak fejenként 5.689 dollárral van több hitelkártya adósságuk, mint a szüleiknek és 8.156 dollárral van több adósságuk, mint a nagyszüleiknek.
Az átlagos hitelkártya kamat az Egyesült Államokban 15% felett van egy kicsivel, de ez gyorsan megugrik, ha egy-két mulasztást vét az adós. (Ezt vessük össze a 3,5-4,5%-os jelzáloghitel-kamatokkal. De ha van kedvünk, a 40%-os magyar hitelkártya-kamatokkal is összevethetjük.)
A kamatokon kívül(!!!) felszámolt egyéb költségek 22,9 milliárd dollárt tesznek ki évente (plusz a kereskedőknek felszámolt közel 50 milliárd dollár kártyahasználati díj.). Ez a két összeg együtt sokkal több, mint a teljes magyar költségvetés.
A sort még hosszan lehetne sorolni, de látszik ennyi adatból is, hogy nagyon könnyű megcsúszni a hitelkártyával és annál nehezebb kikecmeregni a csapdából. A legnagyobb rizikó, amikor valaki vésztartaléknak tekint a hitelkártyára és abból akar átvészelni egy nem várt kiadást, vagy egy pár hónapos munkanélküliséget. Ekkor egyenes út vezet ahhoz, hogy valaki ki legyen szolgáltatva a hitelkeretének még alapvető dolgok vásárlásánál is.
A számokból az is látszik, miért olyan nagy üzlet a bankoknak a hitelkártya, miért hajlandóak kezdésnél komoly összeget ráfizetni.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra. 
Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Az egyedul erdekes csoport a bizonytalanok. Akik meg nem tudjak, hogy kell-e nekik, vagy hogy jo-e nekik.
figyelo.hu/cikk_print.php?cid=1669_lelemenyes_hitelkartyasok
nem feltetlenul hitelkartyaval kapcsolatban, hanem barmilyen termekkel. Persze meg azelott, hogy a bankok lepnenek:)
– Gyakran hallani, hogy a magyar jól fizető ügyfeleknek a bank bevonja a hitelkártyáját. “Ezt így hogy?”
– Aki kártyával költ, többet költ; pszichológia. De csak hitelkártyával, vagy betéti kártyával is? Erre a kérdésre kerestem a választ, így jutottam el Ramit Sethihez.
Az, hogy az amerikaiak ugyanúgy elcsúsznak a fizetéssel, csak azt mutatja, hogy az emberek alapvetően mindenhol ugyanolyanok, elfelejtik a fizetési határidőt. Annak idején olvastam cikket pl. Reader’s Digestben, hogy hogyan építsük le a hitelkártya-adósságunkat. Ezt a cikket akkor még nem is értettem, mert a magyar helyzet annyira eltért az amerikaitól.
Szerintem csak azoknak való a hitelkártya, akik tudnak nem sokat költeni… mert egyébként a vége az lesz, hogy csak görgeti maga előtt az adósságot az ember.
Ha minimális megtakarításod van, akkor hitelkártyával kínálgatnak.
Ha masszív megtakarításaid vannak, akkor szabadfelhasználású hitelekkel kóstolgatnak, premium szolgáltatásokkal mindenféle értékpapírok vásárlására buzdítanak.
Ha kinősz a premiumból, akkor csak kapkodod a fejed mert naponta jönnek a múltbeli hozamokkal opeáló grafikonok és csudásnál csudásabb értékpapír portfóliókkal csábítanak.
Igaz, az is, hogy csakis a legdögösebb bankár-lányokkal kell az időt múlatni :)Akik még a MIFID tesztet is kitöltenék helyetted 🙂 Egy ilyen szeánszon elfogyott a cérna, megkérdeztem a lányt, most komolyan, látja, nincs szükségem a hitelre. Erre mit mondott? Pont ezért is meri ajánlani! Így nem lesz veszélyben a bónusza. Anyám borogass….
Ennyi a lényeg szerintem. Mérhető pénzt visszatérítésből akkor lehet keresni, ha költ is eleget az ember. Sokat költeni meg az tud, aki sokat keres. Sokkal többet, mint az átlagkereset, meg mint a 200ezer.
Merthogy. Nekem van 2 db hitelkártyám, hitelem semmi, nem szeretek kápéval pöcsölni piacnál nagyobb helyeken, költsége eddig alig volt, a plasztik éves díja, a kettes számú évekig valami 1200 Ft-ba került mert úgy tukmálták rám, elfogadtam végül, mert vannak országok ahol inkább csak Visa vagy csak Master.
Nade. Engem nem különösképp érdekel a pont meg a visszatérítés, viszont marha ideges leszek, ha csak olyan kártya lesz, ami havi 800 Ft ha használom, ha nem. A kutya se akarja kalkulálgatni, hogy milyen költésből térül meg a havidíj. Szerinted terjed majd ez a baromság, mint a ragály? Mert EZ ösztönöz hülyeségekre, nem az alap konstrukció. Vissza a debithez? Nemá….
Sajna ez is ez irányba mutat…én olyan kártyát nem akarok, se “aktív portfóliót” jutalomfalattal, a jutifali kutyának való.
Az elsore meg: legjellemzobb modja hogy lejaratnal nem ujitjak meg neked a kartyat, hanem kuldenek egy levelet hogy viszlat. Minden joguk meg van ra, index forumon a Citibank topikban tobb ilyet is lehetett mar olvasni.
Nekem tobb bankban vannak nagyobb/kisebb osszegeim de a budos eletbe soha nem hivott meg fel senki se hitelkartyaval v befektetesi ajanlattal.
Pedig egyszer mar ugy elbeszelgetnek egy ilyennel 😀
A fordítottja viszont velem is megtörtént: citinél felmondtam a hitelkártyám, mert egy másik bankét használom.
Másnap felhívtak, hogy ha mégsem mondanám fel legalább 3 hónapig, ők a 3. hónap végén jóváírnak 5000 Ft-ot nekem. Megtartottam. Jóváírták.
Pedig sosem fizettem nekik az éves kártyadíjon kívül semmit.
De mivel nem igazán használom már azt a kártyát, szerintem újra felmondom majd. Kíváncsi leszek megint meg akarnak-e győzni majd soron kívüli jóváírással…
de hát őket nem is kell. AZokat érdemes lebeszélni, akik a bankok ígérete és a hibásan státuszszimbólumnak tartott kártya vonzása miatt váltják ki.
És akik hajlamosak tévét és egyéb hülyeségeket hitelre venni.
Nem tudom honnan van ez az info, de en nagyon gyorsan javitanam a helyedben:
“As of June 1, 2013, the United States had a total resident population of 316,017,000,[1] making it the third-most populous country in the world.[2] ”
Az adossagok erteke stimmel, figyelembe veve azt a tenyt, hogy az atlagos eladosodottsag merteket ott is erosen felfele huzza egy szuk reteg:
“The average US household credit card debt stands at $15,216, the result of a small number of deeply indebted households forcing up the numbers. Based on an analysis of Federal Reserve statistics and other government data, the average household owes $7,098 on their cards”
Az átlagos amerikainak 3,5 hitelkártyája van, az átlag amerikai háztartásnak meg 5. Mi ebben a probléma? Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek 3,5 van, mert soknak egy sincs. Mexikói bevándorlók, mélyszegények, milliomosok, stb.
Szerintem nem. Mert a fenti szamokbol nem lehet levezetni azt, hogy a gyerekek levonasa utan egy atlag felnottnek 2,5 azaz haztartasonkent atlag 5 kartya van.
Ebbol mar inkabb:
“As of June 1, 2013, the United States had a total resident population of 316,017,000,[1] making it the third-most populous country in the world.[2]”
“609.8 million credit cards held by U.S. consumers. (Source: “The Survey of Consumer Payment Choice,” Federal Reserve Bank of Boston, January 2010)
Average number of credit cards held by cardholders: 3.5, as of yearend 2008 (Source: “The Survey of Consumer Payment Choice,” Federal Reserve Bank of Boston, January 2010)
“
60 millióval több hitelkártya van, mint állampolgár? Igen.
Egy átlagos felnőtt 3,5 hitelkártyával rendelkezik, egy háztartás 5-tel? Igen.
Mondtam én, hogy minden egyes lakosra öt kártya jut? Nem.
Tehát, mit is kellene javítanom?
Én annyit állítottam, hogy keresek vele évi 60-70 ezret. Azzal is keresek évi 10-20 ezret, hogy a kertem végéből lecsíptem 10-15 négyzetmétert, és zöldséget termesztek. És a kertészkedés még nyugtat is a stresszes meló mellett, ami meg ugye pénzben nehezen kifejezhető.
Aztán meg sok kicsi meg sokra megy, mint tudjuk.
Nem 60, hanem 226 millioval tobb kartya van, mint allamolgar.
A vegkovetkeztetes egyebkent stimmel, egy atlagos felnottnek 3,5 kartyaja van az usaban. Sokkal tobb mint magyarorszagon. Tehat fognak meg hivogatni minket szuper hitelkartya-ajanlatokkal egy darabig azt hiszem…
Pedig dolgoztam hitelkártya-osztályon, tudom, hogy rengetegen vannak ilyenek.
De ahogy látom, ez azóta sem változott. Akik a legtöbbet nyernének az írásaiddal, pont azok nem olvassák el.
KK
Vannak, akik elvi alapon ellenzik.
Aztán vannak, akik csak nyernek vele hónapról hónapra.
Furcsamód az a 88%, amelyik derekasan ráfizet, egy bejegyzést sem ejtett.
Meg olyan sem volt, hogy évente nyerek vele 40 ezret, de a múltkor benéztem a dátumot és legomboltak 25 ezerrel (büntetés és kamat).
Pedig vannak ilyenek (ők vannak többségben), mégsem írt senki egy ilyen hozzászólást sem.
Ha csak erre vársz.:) De 25 ezerrel nem gomboltak le. Nemrég külföldre költöztem, munka, lakás, stb. ezer gondolatom volt, és habár eleve be van állítva egy állandó 200 ezres utalás a hitelszámlámra, pár ezer forinton elcsúsztam. Akkora büntetést kaptam rá, hogy az aktuális havi visszatérítés egyből nullázta is (4-5e forint lehetett).
Hát nem vágott földhöz, nyilván elátkoztam magam, bár a 10 éves hitelkártyatörténetem mellett, jelenleg is 5 különféle kártyával, azt hiszem ez az egyszeri alkalom elég jó arány.
Ellenben szerintem a vehemens ellenzők inkább megégették magukat, csak nem merik bevallani. Vagy amilyen sületlenségeket írnak, kb. 8 éves zsebpénzből élő kisgyerekek lehetnek, nade mindjárt megyek is a másik topikba, ez odavaló már…
Aki eljut odáig, hogy rendszeresen olvassa a blogodat, az valószínűleg eleve tudatosan odafigyel a pénzügyeire.
Én is ilyen vagyok, én speciel továbbképződni járok ide, hogy olyan dolgokról is többet tudjak meg, amikről gőzöm sincs, hiszen nem ez a szakmám.
A tudatosságot viszont nem itt tanultam, az már megvolt előtte is.
Szóval újra felteszem a kérdést: ÉS?
csak a környezetemet elnézve már most is sokan használnak hitelkártyát olyanok, akiknek éppen nem kellene… (kis költés de kicentizve). Ha tovább terjesztik majd lesz itt is valami amerika.
ha már itt tartunk lehet gondolni a 4-6 évvel ezelőtti autóeladási csúcsokra is. Olyan emberek ültek 0 önerővel 10 éves részletre kocsiba, akiknek buszjegyre se volt pénzük. Annak is jó vége lett.
Lehetene sorolni tovább de minek. Mindig az a “hülye” aki nem tart a csordával.
amugy a hitelkártya kiszolgáltatottá tesz (személyes USA tapasztalat): megadod a számot, terhelnek rá amit jónak látnak aztán ha nem értesz egyet menjél Te utána. Persze vissza lehet szerezni a jogtalan levonásokat, de ki aggódjon? ki járjon utána? Hát én az itthoni (balkáni)viszonyok között ugyan nem sok mindenkinek adnék ekkora fórt..
Én ugyan nem merem megcsinálni, de mivan ha a következőt csinálom. 6 különböző hitelkártyát szerzek. De csak egyet használok. A hitelkeretemet a másik hitelkártyával fizetem vissza, mondjuk csoportos beszedéssel. a fizumat máris 6 hónapra tehetem félre, a vásárlásom után máris 6% a visszatérítés. 😀
Amúgy én speciel boldog hitelkártyás vagyok. Minden közüzemű számlámat, fundamentát stb onnan vonnak csoportos beszedéssel, és fizetni is ezzel szoktam szinte mindent. Automatikusan kiegyenlítem a tartozásom minden hónap 10-n. Minden hónapban felírom a forgalmat, kb 5000 ft a szórás benne (ami számomra nagy rejtély, mert télen azért nagyobb a rezsi). A visszatérítést arra használom, hogy karácsonykor nagyjából ez fedezi az ajándékokat. Évi 50-60-t ha hoz, de én nem érzem macerának. Meg persze van nagyobb vésztartalékom, így megcsúszni sem nagyon tudok vele…
Mert ha debitkártyával vásárolsz, akkor nem ugyanez a szitu? Azt az érvelési hibát követed el, hogy két teljesen különböző dolgot mosol össze. Így nem leszel hiteles, találj ki jobbat.
Viccen kivul fajt, igy rogton be is allitattam 0Ft-os keszpenzfelveteli limitet a hitelkartyara. Plusz automatikus hiteltartozas kiegyenlitest a foszamlamrol, a szamlara mindig idoben erkezik a fizetesem, igy eleg automatan mukodik a dolog.
(ez nem csak ennél a postnál figyelhető meg…)
Tavaly áprilisban benéztem a kártyát, és abszolút figyelmetlenségből a hitelkártyával vettem ki kp-t (85 ezer), nem a folyószámlással. Ez 2125 Ft díjba, és 1605 kamatba fájt. A tavalyi tiszta jóváírás (kártyadíj és sms költség nélkül) 55.894 Ft volt. Ehhez kell nézni az általam megfizetett “hülyeadót”.
Alapvetően kis hazánkban abban látom a gondot, hogy anno dacumál a gengszterváltáskor ebszolút nem készítették pénzügyi fogalmakból az embereket. Az átlag paraszt (jelző és nem főnév értelemben) mindenféle hitelt égből pottyant ingyen lóvénak tekint. Szarik ő arra, hogy miből fizeti ki. Hát emiatt van az, hogy az alapvetően jó elgondolású konstrukciók is (mert a hitelkártyát is annak tekintem, megfontolt és célzott használat esetén) nálunk közútálatnak örvendenek.