Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Egyre több ügyvéd akar megélni a devizahitelesekből, gyors és hathatós segítséget ígérve nekik, miszerint pikk-pakk érvénytelenítik a devizaszerződésüket. Mindezt interneten hirdetik, ebből a célból létrehozott ohnlapokon. Péter elment az egyik ajánlott ügyvédhez, de túl szépnek tűnt neki a lehetőség, ezért kíváncsi volt, mi a véleményem.
Ezt írta:
A hét fő híre, hogy Ukrajnát a Moody’s egy osztállyal lejjebb sorolta a hitelminősítési listáján (a másik két minősítő nem tette meg.)
Ez nem lenne nagy dolog, csak éppen Ukrajna a “B” szekció alján volt (egyébként csak eggyel alattunk), így ezzel a “C” szekció tetejére került, ami már nem túl előkelő helyezés. Sőt, a Moody’s negatív várakozást fogalmazott meg, ami azt jelenti, hogy akár még tovább ronthatják a megitélését.
Ukrajna sok tekintetben sokkal jobban áll, mint Magyarország, az államadósság messze a fele sincs, mint a magyar, a munkanélküliség sokkal kisebb, mint idehaza és a recesszió is elkerülte az országot az elmúlt években.
Bazsi ajánlott egy kalkulátort, ami a jövedelmed alapján kiszámolja, hány szegényebb, illetve gazdagabb ember él a Földön, mint te.
A használata egyszerű: Válaszd ki a legördülő listából Magyarországot (Hungary). A “H” betűt nyomogatva is odaugrik.
Ekkor forintban fog számolni a kalkulátor.
Ezután írd be, hogy évente nettóban mennyit keresel, beleértve a prémiumokat, cafeteriat, minden hasonlót. (Havi nettó átlagkereset, szorozva 12-vel plusz bónuszok. Még egyszer: forintban kell beírnod.)
Meglepődtem volna, ha az előző bejegyzést a munkád és a jövedelmed kapcsolatáról mindenki megértette volna. Ennél kategóriákkal egyszerűbb dolgokat nem képes, vagy talán nem akar megérteni az emberek jelentős hányada. Lásd például a blog szinte mottóját: ne költs többet, mint amit keresel. Ez még mindig tízezreknél kiveri a biztosítékot.
Ezek után az, hogy te tehetsz arról, hogyan élsz és mennyit keresel, tényleg nagyon radikális kijelentés sokaknak, akik csak azt szeretik hallani, hogy ők megmentésre való ártatlanok, akik csak az aljas bankok miatt vettek fel hitelt és a kizsákmányoló vállalkozók miatt nem jutnak egyről a kettőre, pedig ők tényleg keményen dolgoznak. Bezzeg Nyugaton.
Sikerült belenyúlni a tutiba.
Az emberek igen komoly része anyagi gondokkal küzd, az ország gazdasága szintén romokban, erre írni merek arról, hogy a saját boldogulásod leginkább a te kezedben van és nem azért nincs pénzed, mert másoknak van.
Ezt tetézem azzal, hogy megjegyzem, ebben az országban nem csak a vállalkozók adócsalók és nem azért dolgoznak, hogy másokat tegyenek gazdaggá, illetve, hogy a közalkalmazottaknak is van lehetőség váltani, ha a helyzet nem akar megváltozni. Sőt, azt is mertem mondani, hogy a szokásos magyar panaszkodás lehet, hogy nem fogja megoldani a problémáidat, ha megpróbálnál valamit tenni is, biztos többet segítene.
Mintha mézzel kentem volna be a fejemet és bedugtam volna egy darázsfészekbe. Rengeteg ember rajtam akarja kitölteni a dühét a sorsa miatt, mintha én tehetnék a gazdasági válságról, az ország és az ő helyzetéről és talán még az időjárásról is. Az, hogy már az önsajnálatot is el akarom venni tőle, már végképp felháborító, hát akkor már semmi nem marad neki?
A Sitetalk nevű cég nagy karriert futott be, ha másban nem, hát az emberek pénzének a befogadásában. A következő Facebook-ként aposztrofált vállalkozás MLM rendszerben gyűjtötte a befektetőket.
Sok ezren fizették be a 2.000 euró, vagy ennek többszörösét, hogy majd részvényesként szénné keressék magukat.
A belső, virtuális Sitetalk részvények után az ígéretnek megfelelően bár talán komoly csúszással, de megjött a levél a részvényeseknek, hogy de most aztán tényleg, meglesz a valódi részvénykibocsátás, így most már pénzzé tehető a befektetésért kapott részvénycsomag.
Ehhez csak be kell fizetni egy jelképesnek mondható újabb 30 vagy 50 eurót (attól függően hogyan akarják birtokolni a részvényeket) és már jóvá is írják a részvényeket a számlájukon.
Nagyon sok téveszme van még az emberek gondolkodásmódjában a pénzről és a munkáról, amin érdemes lenne változtatni. A legutóbbi bejegyzésre adott rengeteg hozzászólás is mutatja, hogy milyen értetlenséget vált ki rengeteg emberből, ha valaki azt meri mondani, hogy élj a lehetőségeiden belül, vagy ha nem teheted meg, ne költs havi 30 ezret cigire, vagy 20 ezret munkahelyi büfézésre. Itt kiemelném a ” ha nem teheted meg” kifejezést. Már ezt is sokan nem akarják megérteni.
Hogy azt megértse, hogy két-három havi megtakarítás megszerzése talán fontosabb lenne, mint a Mekiben való rendszeres ebéd, már nagyon utópisztikusnak tűnik.
Ezek után nincs sok illúzióm, hogy mennyien nem fogják megérteni azt, amit ebben a cikkben fogok írni a munkáról és a pénzről, de attól még fontosnak tartottam ezeket is leírni.
Az egyik Akadémián volt egy életbiztosítási ügynök, aki eljött, hogy jobban megismerje a pénzügyi termékeket. (Mindig örülök annak, amikor emberek a saját pénzükből áldoznak arra, hogy jobb szakemberekké váljanak. Most is van banki ügyintézőnk, de a biztosítós emberek szinte minden tanfolyamon ott vannak.)
Az aktuális órán elmondtam a unit linked biztosítások összes hátrányát, kifejtettem, hogy miért oltári nagy szívás ez az ügyfélnek. Felrajzoltam, bekarikáztam, kiemeltem, számokkal bemutattam. Erről beszéltem vagy 20 percen át, konkrét tényekkel.
Már sok szó volt arról, hogy nem a gázszámla viszi el a fizetésed, hanem a sok apró-cseprő kiadás, amin lehetne spórolni, csak sok embernek nincs kedve lemondani róla.
Egy doboz cigi nem olyan nagy dolog naponta, ahogy egy kávé és két péksüti sem. De vajon mennyit költesz rájuk öt, tíz, vagy negyven év távlatában?
Nem akarunk átlagosak lenni, átlagos életszínvonalon élni, átlagos gyerekeket felnevelni. Átlagosnak lenni lúzerség.
Ezért egy magára valamit adó befektető keresi a lehetőséget, hogyan lehetne megverni a piaci átlagot. Részvények okos kiválasztásával, ravasz technikák alkalmazásával, a befektetési alapok rendszeres átvariálásával.
Ezzel vannak tele a gazdasági-pénzügyi lapok is: a legjobb 10 részvény, a jövő év nyertesei, a 15 legjobb befektetési alap és a többi. (Na ja, elég nehéz lenne eladni egy-egy ilyen pénzügyi magazint hónapról-hónapra azzal a címlapsztorival, hogy vedd meg bármelyik amerikai tőzsdébe fektető ETF-et és várjál néhány évet… )
A remekül kitalált adócsalók államkötvény számlája ( itt is írtam róla) úgy tűnik, nem felel meg az uniós és semmi egyéb előírásoknak. (Milyen meglepő.) Gondja lesz az uniónak azzal, hogy név nélkül, az összeg eredetének felfedése nélkül bárki bármennyit betehet hozzánk és tisztára moshatja a szennyes pénzt állami segítséggel. Az index cikke erről itt. Úgyhogy a nagyszerű lehetőség valószínűleg mehet a kukába.
*******************************
Árat emelt a freevoipdeal (cikk itt). Mostantól 1,2 eurócent (3,6 forint) egy perc magyar mobilhívás, a vezetékes továbbra is ingyenes.
******************************
Egy érdekes cikk egy rádióinterjú alapján Surányi Györggyel, az MNB korábbi elnökével itt. Beszél a devizahitelek forintosításáról és egyéb aktuális kérdésekről.
******************************
Az MNB felbuzdulva a KKV (kis és középvállalkozások) szektornak adott 750 milliárd forintos ingyenhitel sikerén, újabb 2.000 milliárdot tolt a programba. Ez sokak szerint nem volt egy nagy ötlet, mert bár az ingyen sör mindig népszerű, a hitelnek komoly költsége van. A kihelyezett hitel előbb-utóbb visszakerül a bankszektorba, amelyik pedig elhelyezi az MNB-nél ezt a pénzt, jegybanki alapkamatra. Így a legvégén az MNB a mindenkori jegybanki alapkamatot fizeti az általa nyújtott ingyenhitelre. Ennek éves költsége a rekord alacsony alapkamat mellett is évi 70 milliárd forint, de minden egyes alapkamat-emelés esetén százalékonként évi 22 milliárd forinttal nő a teher.
Ezzel szemben az ingyenhitel 40%-a hitelkiváltásra ment el, másik 28%-a forgóeszközre, vagyis mintegy 30%-ából lett/lesz csak befektetés-féle.
Az index cikke erről itt.
*******************************
A feltörekvő piacok devizái szenvednek a külföldi tőkekivonásoktól és a befektetői óvatosságtól, a szerb dinár is gyengült a héten, pedig a szerb jegybank többször is beavatkozott és eurót adott el a piacon, hogy kereslettel erősítse a dinárt.
******************************
Indiai esküvői szezon ide, vagy oda, újra lekonyult az arany árfolyama, alig 1300 dollár felett zárt tegnap. Csak idén 22%-ot esett az ára, sokan már 1000 dollár alatti árfolyammal riogatnak.
Nem úgy az euró, ami sajnos beragadt 300 forint felett, úgy tűnik, egyelőre nem tud ez a szint alá kerülni.
Kapok leveleket, amiben emberek leírják, hogy a blog olvasása közben jöttek rá, hogy valamit kezdeniük kellene a pénzügyeikkel. Felszámolták a hiteleiket és elkezdtek takarékoskodni, maguk is megdöbbentek, mennyire egyszerűen megy és mennyire más úgy élni, hogy megtakarításod van és nem gyomorgörcsöd a hiteleid miatt.
Egy ilyen levelet most megosztok veletek, hogy téged is inspiráljon, ha változtatnod kell az anyagi életeden.
Jelenleg tartok céges kihelyezett Akadémiákat is, ezért elég szűken vagyok idővel. Ez miatt nem sikerült nap összefoglalókat sem írni, pedig volna miről.
A legfontosabb hír, hogy a kormánynál valami elborult, először a szóvivő, majd maga a miniszterelnök fenyegette meg a bankokat, hogy vagy csináljanak valamit a devizahitelekkel, ami sok szavazatot fog hozni a választásokon pár hónap múlva, vagy ha nem, majd a kormány fog erőből intézkedni.
Az egyik autóhiteles cég megkereste az ügyfeleit, hogy kedvező hitelkiváltást ajánljon nekik, svájci frankról forintra. Az olvasó elküldte a levelet és tanácsot kért, éljen-e vele.
Mi volt a levél lényege? Csak annyi, hogy milyen jól jársz, ha a jelenlegi 245 forintos árfolyam mellett realizálod az árfolyam-veszteségedet, cserébe még egy BUBOR-hoz (bankközi forintkamathoz) kötött jóval magasabb kamat boldog tulajdonosa is leszel, így a havi törlesztőd egyből 43 ezerről 49 ezerre ugrik.
Ennél jobban csak akkor jársz, ha a jelenleg történelmi mélyponton lévő alapkamat elkezd emelkedni, mert akkor a havi törlesztőd is követi. Egy 4%-os kamatemelkedés millió forintonként mintegy havi 3300 forinttal emeli meg a havi törlesztődet.
Ezért cserébe nem kell kifizetned a szerződésmódosítási díjat. Jó vicc. 🙂
Hát, nem tudom. Ha csak nem fog a svájci frank további 15%-nál is többet erősödni, én nem látom, hogy ez miért lenne jó neked.
Szeretnék gondos apuka lenni, ezért mindkét gyerekemnek kötök Szimba tanulóbiztosítást, az évi 10 ezer forintosat. Mi erről a véleményed?
A Szimba árait itt találod meg. Ez alapján havi 833 ft/gyerek díjért 2,5 milliós baleseti rokkantságot és 750 ezres baleseti halált kapsz. Most azon túl, hogy miért jó egy eltartottra egyáltalán biztosítást kötni, nézd meg a Budapest Bank családi baleseti biztosítását, amely nem csak a két gyerekre, de a két felnőttre is szól. Itt találod. Havi egyszer ezer forintért kétszer ekkora rokkantsági és majdnem hétszer ekkora baleseti halálra szóló biztosítást kapsz az egész családra. Ha még ehhez hozzászámolod a kötelező bankszámla 327 forintos díját is, akkor is sokkal kevesebbért sokkal többet kapsz.
A casco-ról mi a véleményed?
Ha hitel van az autódon, nem kérdés, hogy legyen és ne csak valami legolcsóbb fapados, hanem ami tényleg ér valamit. Ha egy casco olcsó, annak mindig van oka a szolgáltatás oldalán. Ne olcsót keress, hanem megfelelőt.
Ha nem hiteles az autód, akkor az a kérdés, földhöz vágna-e ha ellopnák az autód, vagy ha összetörnéd? Ha igen, akkor megint csak köss casco-t. Ha nem, akkor erősen gondolkodnék, hogy inkább félretegyem-e azt az évi 40-50-80 ezer forintot és majd fedezzem abból az esetleges káromat.
Lejárt a bankunkban a pénzünk, szeretnénk euróba átváltani, de se kivenni, se elutalni nem akarjuk a magas tranzakciós adók miatt. Ön szerint jó ötlet-e eurós magyar állampapírt (PEMÁK) venni a bankunknál?
Érdemes lenne megtudni, milyen árfolyamon tudják átváltani, mert sok bank elég kemény árfolyamot használ még devizánál is. (valuta: készpénz, deviza: számlán lévő külföldi pénznem) Lehet, hogy még a 0,6%-os kivételi díjjal is olcsóbb utcai váltónál váltani (Correct Change, Exlusive Change alacsony díjjal dolgozik Budapesten), majd berakni az Államkincstárhoz ingyenes számlavezetés mellett.
Ettől függetlenül jó ötlet lehet a PEMÁK, két dologra vigyázzon: csak TBSZ-en EHO-mentes és ugyanúgy a magyar államnak adunk kölcsön, mintha forintos állampapírt vennénk. Ezekről itt írtam.
Feleségem ma volt általános iskolai SZMK gyűlésen. Itt a legelső napirendi pontban az igazgatónő szétosztotta a mellékelt papírt, (takarékoskodjál a gyerekednek nálunk, 12-14% százalék hozam, BEVA garancia. Választási lehetőségek: most elkezdem, októberben kezdem el, novemberben kezdem el, nem érdekel. Ennyi. Semmi valódi infó. Egy sajtpapír.) hogy azt szülői értekezleten ki kell osztani és a szülői végére mindenki töltse ki.
Feleségem kérdésére, hogy hol lehetne utánanézni ennek, végre adtak egy weboldal címet is: babapersely.hu
Megnéztem és semmi információ, csak, annyi, ha érdekel, akkor hívj egy telefonszámot. Tovább keresve a neten, csak álláshiredetésben lehetett ezt az egész bandát megtalálni, ilyen címszavakkal: hálózatépítés, MLM és cselesek, mert csak ajánlókat keresnek, akik nem mondhatnak semmi konkrétat, csak adatokat vesznek fel. Szerintem elég gusztustalan, hogy már az általános iskolákban is így nyomulnak ilyen dolgokkal.
A mellékelt papír (hívjuk inkább fecninek) tényleg elég visszás, ahogy az is, hogy ezt az iskolában nyomják, gondolom az igazgatónő anyagilag érdekelt a dologban. Utánanézve a weboldalnak, egy velencei pénzügyi ügynök nevén van, aki egy olyan cégnél dolgozik, amelyik biztosítást és befektetési alapokat is árul.
A 12-14% hozam nettó hazugság, a korrekt kifejezés az lenne, hogy akár ennyit is hozhat egy-két évben a befektetés, ha kellően hatalmas kockázatot vállal a kedves ügyfél.
A költségekről és úgy általában a hátrányokról nemcsak a fecni, de még a weboldal is mélyen hallgat, pedig nyilván jó sok lehet a költség, főleg, ha tényleg MLM-ben nyomják. A weboldalon azon túl, hogy semmi infó nincs, még egy elérhetőség, PSZÁF engedély, vagy hasonló sincs feltüntetve. Ez elég sok fogyasztóvédelmi kérdést felvet.
A weboldal leírása alapján egyébként egy egyszerű havi befizetésű befektetési alap lehet, erre utal a BEVA hívószó. Olyan, amit a legtöbb bank ingyen ad bárkinek. Az adómentességet már nehezebb értelmezni, ez inkább unit linked biztosításra utal, ha csak nem TBSZ számlára gondoltak.
Ugye felesleges mondanom az olvasóimnak, hogy ilyen dolgokba ennyi információ és ennyi szándékos információ-hiány mellett még tévedésből sem szabad beleugrani?
István talált egy nagynevű, idehaza is aktív forex céget, amelyiket “19 éve hoztak létre, 20 országban üzemel, a legnagyobb egész Európában és Ázsiában.”
Most ráadásul egy fantasztikus akciójuk van, egy hónapig a teljes veszteségedet megtérítik, a nyereségedet pedig megduplázzák.
Ez a lehetőség megdobogtatta István szívét, bár egy kicsit már a “túl szép, hogy igaz legyen” kategóriának érezte. A weboldalon a cégről csupa szép és jó volt írva, de azért ő akart egy másik forrást is, ezért kért segítséget, hogy mit lehet tudni erről a cégről. » Read more
