Heti összefoglaló
Jelenleg tartok céges kihelyezett Akadémiákat is, ezért elég szűken vagyok idővel. Ez miatt nem sikerült nap összefoglalókat sem írni, pedig volna miről.
A legfontosabb hír, hogy a kormánynál valami elborult, először a szóvivő, majd maga a miniszterelnök fenyegette meg a bankokat, hogy vagy csináljanak valamit a devizahitelekkel, ami sok szavazatot fog hozni a választásokon pár hónap múlva, vagy ha nem, majd a kormány fog erőből intézkedni.
Ettől az ultimátumtól sok embernek elakadt a szava, bár van, akit nem ért meglepetésként. Csányi úr már másfél hete erről beszélt az ATV-ben, hogy 800 milliárdjába fog fájni a bankoknak a devizahiteles mentés, csak akkor még senki nem értette, miről beszél, az akkori ismert álláspontok szerint sokkal kisebb tételekről volt szó. Aztán tessék, neki lett igaza. Talán az OTP részvényeit sem tévedésből adta el, ahogy több más vezető sem.
A Bankszövetség kiadott egy közleményt, amiben finoman és udvariasan kifejtik, hogy sem a forint gyengüléséről, sem a magyar gazdaság rossz állapotáról és a magas munkanélküliségről nem a bankok tehetnek, mégis a kormány az ő torkukon akarja lenyomni ezeknek az árát. Ezen túl a bankok már sok százmilliárdos veszteséget szenvedtek el eddig is az adósmentéseken és sok éve kínáltak eddig is hitelmentő programot a rászoruló adósoknak.
Szeretném remélni, hogy a múlt heti kirohanás a kormány részéről csak valami rosszul elsütött szájkarate volt, de az eddigiek alapján sajnos bármi megtörténhet.
Márpedig ez két-három bank csődjével fog együtt járni és akkor nem lennék azon bankok betétesei helyében. Az OBA vicces 80 milliárdos állománya igen kevésnek fog bizonyulni a több ezer milliárdos betétállománnyal szemben.
Ha ez kevés lenne, a legújabb agymenés, hogy a bankok biztosítsanak két ingyenes készpénz-felvételt az ügyfeleiknek. Ez a portfolió számolása alapján újabb 40 milliárdos kárt fog okozni a bankoknak és visszalő bennünket a bankok előtti történelmi korba. (Mindenki mindenhol készpénzzel fog fizetni.)
Ha ennyi kevés lenne a jó hírből, augusztusra sikerült összehozni az éves költségvetési hiány 109,3%-át, sőt a központi költségvetés már 141%-on áll. Persze ez még nem az éves végeredmény (a kiadások viszonylag állandóak, a bevételek időszakosan érkeznek), de mindenesetre elég csüggesztő adat. Az index cikke itt. Elég sanszos néhány újabb megszorítás, de a választások miatt várhatóan ezt megint a cégekre fogja terhelni a kormány, ami megint sokba fog kerülni az ország gazdaságának.
Az ilyesminek nem bennfentes kereskedés a neve?
A 2 ingyenes készpénz-felvétel után majd jön, hogy a betétekre legalább alapkamat+20% kamatot kell fizetni.
Mondják, hogy a történelem ismétli magát, de hogy ilyen gyorsan?? Megyünk vissza a cucilizmusba? Mindent államosítanak újra? Ne nyerészkedhessen senki a szegény lakosságon, csak az állam és a haverok?
Szóval, több embertől hallottam, hogy pl. a 2008-ban felvett 80(akárhány) ezer Ft-os chf hitele 210(akárhány) ezerre ment föl. Az ilyen mértékű emelést szerintem semmi sem indokolja, a chf árfolyama nem ment föl közel a háromszorosára. Ezzel szemben viszont, ellentétben pl. Lengyelországgal, nálunk a chf kamatát nem a svájci jegybank alapkamatához, hanem a “Magyar Királyi Forinthoz” igazították, tehát a kamata nem lefele, hanem felfele változott. Akkor most el kellene dönteni, hogy ezek a hitelek CHF alapúak, és figyelembe vesszük a a felfelé változó árfolyamváltozást, és természetesen a deviza saját kamatával számolunk, folyt. köv.
Én egyébként, ha bank lennék, a következőképpen hiteleznék devizában: felveszi a delikvens a hitelt, ekkor ugye a hitele deviza alapú, de a deviza valójában nem jelenik meg sehol, ugyanis egy magyar bank vásárol egy magyar cégtől, tehát napi árfolyamon átszámolják forintra, és a bank forintért rendezi az ügyletet. Természetesen csak olyan devizát alkalmaz, aminek hosszú távon emelkedik a forinthoz képest az árfolyama, ezzel bebiztosítja magát, hogy soha, egyetlen pillanatban se lehessen negatívban részéről az ügylet. Erre még azt mondom, hogy rendben is van, havonta, az aktuális napi árfolyammal kéri a törlesztést, ami folyamatosan emelkedik. Viszont a kamatokat nagyon nem illik emelni, ha a piacon csökkennek, ez már tényleg extra profit, és kicsit úgy gondolom, folyt. köv.
Őszintén megmondom, nem szeretem ezt a kormányt, az előzőeket sem szerettem, de nem tudom elképzelni, hogy bukhatnának ezen az ügyleten a bankok.
Okosítást várok, nem lehurrogást. Tényekkel szeretném, ha valaki alátámasztaná, hogy mindez nem így történik, viszont szerintem ez a legésszerűbb és legbiztonságosabb megoldás a bankok részéről, és ha nem így járnak el, akkor valóban hibás ez a pénzügyi rendszer.
Ha egy bank csödöt jelent, akkor az adott bankban lévő betétekhez nem lehet hozzáférni, vagy a bankon keresztül (TBSZ) vásárolt értékpapirokat is befagyasztják?
Szoval, az alaveto baj ezzel az, hogy a Bank nem a sajat devizajat adja ki hitelbe, hanem a teljes devizahitel allomanyat rovidtavu deviza SWAP ugyletekkel fedezte le. Ha a sajat devizajat adta volna ki, akkor jarhato lenne ez az ut, de nem ez tortent.
Nekem az volt anno a meglatasom, amikor NEM vettem fel devizahitelt ezek miatt a kockazatok miatt, hogy a bankok gyakorlatilag az osszes kockazatot attoltak az ugyfeleikre, ellenben a termek arazasa meg pont olyan volt, mintha a teljes kockazatot ok viseltek volna. Es reszemrol ezt tartom igazan szemet huzasnak. Termeszetesen azert azt is hozza kell ehhez tenni, hogy a bankok ezugyben egeszeb pontosan addig mentek el, ameddig az akkori kormany, es a felugyeleti szervek azt megengedtek nekik.
– itt van a CDS. A bankok eloszeretettel hivatkoztak a CDS felarra, es azt szepen ki is fizettettek mindenkivel. Amit nem ertek, hogy a CDS elvileg ugye annak a bearazasa, hogy az adott hitel (most, hogy azt egy orszag, vagy maganember veszi fel, az mindegy) mekkora valoszinuseggel nem lesz visszafizetve. Az en ertelmezesemben ez azt jelenti, hogy egy normalisan mukodo rendszerben ezt a penzt a kolcsonado elkuloniti a lehetseges vesztesegeit fedezni, es ha tenyleg nem kapja vissza a penzet, akkor statisztikai alapon elvileg ez az osszeg fedezi a veszteseget. Ha meg mindent visszakap, akkor nyert az uzleten.
Nos, ha ez igy van, akkor azzal, hogy egy bedolt hitel utan az ugyfelen elete vegeig kovetelik a penzt, nem jelentkezik-e extra profitkent a banknal a CDS felar?
Poén, hogy amíg más országok arra törekednek, hogy a készpénz visszaszoruljon, ezzel egyrészt a készpénzforgalom költségein spórolva, másrészt a feketekereskedelmet és a korrupciót visszaszorítva és elérve hogy nehezebb legyen zsebbe fizetni, addig Magyarországon épp az ellenkezője történik. Nyilván bizonyos köröknek éppen ez az érdeke, sőt, szerintem a szavazók fele is valamilyen szinten érdekelt a fekete kifizetésekben, tehát még annyira nem is lesz népszerűtlen…
A többiben meg tévedsz, a bank nem vállal árfolyamkockázatot abban bízva, hogy a Ft gyengülni fog. Vagy eleve CHF forrásból finanszírozza a hitelt, vagy CHF-re fedezi (ezt nevezik devizaswap-nek), ezért tud (látszólag) alacsonyabb kamattal hitelt adni, mint ha Ft hitel lenne. Ha a bank simán Ft forrásból hitelezett volna CHF alapú hiteleket, nem élte volna meg a válságot, mivel korábban csődbe megy azzal, hogy 4-5%-os hitelt ad, miközben 8-9%-os forrásai voltak.
Oktatas: Szerintem te is jartal altalanos iskolaba. Raadasul ne vegyuk egy kalap ala a gyerekeket a felnottekkel.
Egeszsegugy: Ne agodj, az egeszsegugyi kiadasok 80% az eleted utolso 1-2 eveben keletkezik. Amugy ezt hivjak kozos kockazatvallalasnak.
Kozugyek: Minden fejlett orszagban vannak ugyeid, amiket neha el kell intezned. Ha neked nincs, akkor az azert van, mert valaki megteszi helyetted.
A hitelessel analog pelda az lenne, hogy ne segitsunk az extremsportolon, alkoholistan, kabitoszerfuggon… Vegulis mindenki maga vallalta a kockazatot. Amugy azt senki se mondja, hogy ne segitsunk rajtuk, hanem hogy ne ugy segitsunk, hogy nekik ne kelljen aldozatot hozniuk…
“Szoval, az alaveto baj ezzel az, hogy a Bank nem a sajat devizajat adja ki hitelbe, hanem a teljes devizahitel allomanyat rovidtavu deviza SWAP ugyletekkel fedezte le.”
Ha ertettek volna most nem lennenk itt.
Na majd akkor az X ev utan kezdodik elore a siras ezeknel az embereknel.
Az alaphelyzeten meg amugy sem valtoztat: hitelkeptelen emberek kaptak brutalis hiteleket a semmire aztan csodalkozas van h nem tudjak fizetni.
Olyan ez mint a diakhitel: adjunk allamilag garantalt hitelt olyan embereknek akik budos eletukben nem dolgoztak egy percet sem. Brillians 😀
Nezd meg nehany ev mulva mekkora balhe lesz ebbol pl. amerikaban.
A hitelből fakadó előnyöket természetszerűleg az ügyfelek megtartották maguknak, míg az abból fakadó hátrányokat a közösséggel fizettetnék meg. Nem mellesleg a devizahitelesek nagy többsége a mai napig összességében jobban jött ki, mint egy forinthiteles, tehát miféle hátrányról is beszélünk?
Aki elvesztette a munkahelyét, az nem kapott Ft hitelt, amiből 180-on végtörleszthetett volna.
Ahogy az sem, aki 130 CHF árfolyamon felvett az akkor 8M értékű lakásra 5M hitelt, majd a hiteltartozás 8M-ra emelkedett, közben a lakás értéke 5M-ra. Ha nem tudott másik ingatlant bevonni, akkor ő sem kaphatott másik hitelt. Sőt, a bank akár fel is mondhatná a hitelét vagy kérhetne másik ingatlanfedezetet, más kérdés, hogy amíg rendesen fizet ez a banknak nem érdeke.
Persze biztos volt egy réteg, aki kaphatott volna Ft hitelt, de abban reménykedett, hogy majd visszamegy a frank 150-re, nem fogja 180-on Ftra váltani a hitelét. Na, eddig úgy néz ki, hogy ők nagyon benézték. Persze akinek még 20-30 év hátra van a futamidőből, még akár nyerhet is…
Na de ha jól emlékszem, több év van, amikor az ilyesmi előfordul, mint olyan, amikor nem…
2011 őszén a 180-as végtörlesztés volt, aki azzal tudott élni, nagyot kaszált. Valami rejtélyes okból azonban csak pár hónapig volt nyitott ez a lehetőség, sőt, egy még rövidebb ideig még a cégek is támogathatták teljesen adómentesen. Kíváncsi lennék hány valódi munkavállaló kapott ilyen támogatást, és hányan végtörlesztettek a saját cégükben lévő, adómentesen kivett pénzből…
A masik vegpont mondjuk az, hogy hogy en vagyok egy Mercedesre, es ezt a tarsadalommal akarom kifizettetni. Erre nyilvan mindenki azt mondja, hogy huzzak el a fenebe.
Na a devizahitelezes ugye nyilvan a ketto kozul van valahol. Veszteseg keletkezett, es azon megy a vita, hogy ezt a veszteseget ki viselje, illetve milyen mertekben teritsuk szet a tarsadalomban. Folyt. kov.
De akkor hol a hatar? Ha a szomszed bebukott hitelet nekem kell viselnem, akkor miert nem mindjart ugy csinaljuk, hogy az allam vetet velem egy lakast a szomszednak? Akkor en miertnem vetethetek magamnak egy mercedest a szomszeddal?
Persze joval bonyolultabb ennel a helyzet, mert a tarsadalom eladosodasa kihat az orszag gazdasagara es igy az en szemelyes helyzetemre is, tehat lehet ertelme is az adosmentesnek – ha ertelmesen csinaljak. Eddig egyszer kimentettek a gazdagabbakat (vegtorlesztes), es kitoltak a problemat a jovobe (arfolyamgat), hatha addig csodamod jobb lesz.
Tudtommal eddig csak vad otleteles van, mert Rogan bedobott valamit, de reszleteket nem arult el. A kormanyt ismerve azonban valoszinutlen, hogy lemondana egyszer betervezett bevetelrol, kulonosen miutan a tranzakcios adot egyszer mar szepen megduplazta.
Ami a kamatot illeti: bizonyára lehetne fix kamaton venni fel a hitelt, ha erre tömeges igény lenne, de nem véletlenül nem terjedt el. Ebben az esetben a bankoknak 20-30 évekre kellene megsaccolniuk a kockázatokat – méghozzá egyértelműen fölébecsülve.
Következésképpen mindenki elfogadja, hogy az aktuális kamatkörnyezettől függően változni fog a törlesztőrészlete – elvégre a bank a betétesek pénzét adja kölcsön, azok meg elmennek, ha nem kapnak elég kamatot.
folyt köv.
“a bankok gyakorlatilag az osszes kockazatot attoltak az ugyfeleikre, ellenben a termek arazasa meg pont olyan volt, mintha a teljes kockazatot ok viseltek volna” – na ez az, azért az árazás nagyon lényeges.
Azt senki sem írta, hogy szerinte valóban alátámasztható-e a bankok részéről, hogy sokszor két, közel háromszorosára emelték a törlesztő részletet.
Azt egyébként értem, hogy nem a saját devizájuk, hanem megvették, de akkor is napi árfolyamon vették meg 2006-ben, 2007-ben, stb., amit azonnal “átkonvertáltak” forintra, mert az ügylet már abban zajlott. Havi szinten viszont ők már nem vettek fel további devizát azért, hogy az adott szerződések mögött álló devizát visszafizessék, pedig ezt próbálják beadni sokaknak.
Még egyszer köszönöm a válaszokat.
A Diákhitel 1 nem támogatott államilag, csak az állam olcsóbban jut forráshoz, amit a srácoknak-lányoknak a piacit meg sem közelítő árréssel hitelez ki. (Emlékeim szerint jogszabály alapján a tevékenységnek nullásra kell kijönnie.) A kockázatot tovább csökkenti, hogy a maximális tőkeösszeg is elég alacsony és csak félévekre osztva tudja elverni a delikvens.
A DH2, na az egy őrült dolog. Én azért akartam felvenni, mert a 2%-os hitelt még a mostani kamatkörnyezetben is érdemes befektetni…
De este megpróbálok kikeresni egy pár hónapos angol cikket, ami azt írta, hogy Amerikában tényleg gond lesz a diákhitelekből.
Innentől kezdve a banknak azt a kamatot kell kitermelnie, amennyiért egy magyar embernek egy svájci kölcsönadna – és itt lép be az országkockázat. Ami ugye annak a kockázata, hogy egyszercsak nem akarunk/tudunk fizetni vagy elszáll a forintárfolyam, vagy más hasonlóan vicces dolog történik.
Na ezért utáljuk jópáran amikor meg akarnak menteni – ugyanis az azonnal látszik ebben a kockázatban.
Nos, szerintem nagyjából ennyi – bár én _nem_ vagyok pénzügyi szakember.
Következésképpen a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg Kiszámolóját 🙂
Értem az egészségügyi felvetéseteket is, én csak azt akartam írni, hogy “elvben” mindent megvétózhatnánk, ami éppen nem érint kedvezményesen minket, de ez így nem működik. Nem kell belerúgni a devizahitelesekbe sem, sokan olyan hangon beszélnek róluk,..
Szóval csak annyit akartam írni, hogy én azért együtt érzek a deviza hitelesekkel, csak hirtelen gyenge példák jutottak eszembe. 🙂
Sorok között blog: A diákhitel rossz befektetés
(A csudaba, meg a vegen otleteket adok nekik…)
Van erről valahol cikk, hogy melyik bankokat érinti ez a legjobban?
Az amerikai lakáspiac már 2006-ban lefékezett, a tőzsdék 2007-ben tetőztek és már egy évvel a Lehmann-csőd előtt, tehát 2007. őszén is már dollárszázmilliárdokat kellett a jegybankoknak a bankközi hitelezésbe pumpálni. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de nem a Lehmann csinálta a válságot, az csak egy tünet volt.
Kezelesi koltseget meg mar megszoktak az OTP-ben.
Ahogy a Kőkorszaki szakik mondták volt: a “be”-n és a “ki”-n be, csak egy hülye tévesztheti össze…