Mennyibe kerül egy doboz cigi és egy kis havi túlköltekezés?

Már sok szó volt arról, hogy nem a gázszámla viszi el a fizetésed, hanem a sok apró-cseprő kiadás, amin lehetne spórolni, csak sok embernek nincs kedve lemondani róla.

Egy doboz cigi nem olyan nagy dolog naponta, ahogy egy kávé és két péksüti sem. De vajon mennyit költesz rájuk öt, tíz, vagy negyven év távlatában?

A cigire mai értéken majdnem 20 milliót 40 év alatt, a felesleges dolgokra elköltött havi 50 ezer pedig 37 millióra hízna ugyanezen idő alatt. Vagyis ennyivel gazdagabban mehetnél nyugdíjba, ha átgondolnád az ezekre költött kiadásaidat.

Csináltam egy táblázatot, ahol minden adat mai értéken van megadva, azaz inflációval korrigált. A megtakarításod hozama infláció felett két százalékkal lett meghatározva.

Nem szaporítom a szót, a számok magukért beszélnek.

(Megjegyzés: bár tudom, sokaknak nehéz, de próbálj elvonatkoztatni a konkrét példáktól és az üzenetet próbáld meg megérteni. Ha nem iszol kávét és nem eszel croissant, akkor gondolj a helyébe sós mogyorót és üveg sört, vagy amire éppen költeni szoktál. Ha pedig keresel annyit,hogy nem kell megnézned, mire mennyit költesz, mert mellette is teszel félre eleget, akkor természetesen ezzel nem kell foglalkoznod.)

A cikk folytatása itt.

Share

279 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Kedves Hozzászólók,

    A szokásos értelmetlen komment-cunamit megelőzendő, a “nálunk 150 forint a kávé és 600 az ebéd”, meg “ukrán cigit szívok 500-ért”, “autó nélkül nem tudok élni” és ezekhez hasonló hozzászólásokat mellőzzük.

    Ha ezen túl van valami hozzászólásod, aminek így értelme is van, csak azt tedd közzé.

    Köszi.

  • Darkosia
    Valld be, már ugrásra készen vártad, hogy beírhasd ezt a kommentet. 🙂
  • Kiszamolo
    5 milliárd ember a földön a magyar minimálbér feléből él, sőt pár milliárd ezekből napi két dollárból.

    De mi csak sírni tudunk, milyen keveset keresünk, meg ebből nem lehet eltenni egy fillért se.

    Egy vietnami, vagy egyiptomi a 80-100 dolláros keresetének a közel harmadát minden hónapban elteszi.

    De mi nehogymá’.

  • Kiszamolo
    Egy túrót, elfelejtettem odaírni elsőnek.
  • Vas Macska
    Számok nélkül, de nagyon hasonló következtetésre jutottam. Az a pénz, amit
    az ember nem költ el cigarettára bőven fedezi
    a pl. sportolás költségeit, beleértve az autózást is.
  • Ordas
    Egy Bp. méretű városban munkába járáshoz (reggel be és este el) nagyon értelmetlen az autó. Nem is értem azokat a majmokat, akik kocsival viszik a gyereket iskolába, majd be a melóhelyre.

    Egy kombinált bérlet 10e Ft, 20 munkanappal számolva napi 2×20 km költsége 7 l/100 km fogyasztással számolva (és még nagyvonalú voltam) az 56 l özemanyag, mintegy 25e Ft. Évente 300e Ft tiszta megtakarítás.

    Mivel alapban azt számoltam, hogy kell autó, más költséget nem kompenzáltam, de pl. ez a munkába járás egy évben 8000km, tehát a kocsi szervizelése is ritkábban kell, azaz még kb. 50e Ft/év spórolható.

    A dugóban állást, idegeskedést meg mindenki számolja ki a saját óraérével.

  • Pádi Gas
    Nálunk a gyerekeimnek az iskolában így tanítják:
    Napi egy doboz cigi 800 Ft = havonta 24.000 Ft = évente 292.000.- Ft = egy hét családi nyaralás a Balatonnál. Általános iskola 5. osztály – döntsd el, okosabb vagy, mint egy ötödikes?
  • Kiszamolo
    S ki mondta, hogy annyiba került? A kenyér is 3,60 volt, a fagyi meg 40 fillér.
  • Endre
    A másik része a posztnak természetesen az, hogy félre is kell tenni, amit nem költesz el. A poszt inkább arról szól, hogy a nagyon általános mantra, hogy “jaj nekem nincs annyi pénzem, hogy félre tehetnék” egyszerűen nem igaz.

    És persze növelni is érdemes a jövedelmedet. Például tanulhatsz szoftverfejlesztőnek (több ezer üres álláshely csak Magyarországon, Európai szinten 1 millió szoftverfejlesztőt keresnek…), vagy éppen CNC esztergályosnak, és idővel jóval több jövedelmed lesz. Csakhogy ez egy hosszadalmasabb folyamat, míg a költségeidet azonnal tudod csökkenteni.

  • Rozmár
    Vidéken autó nélkül nehéz. Lehet, hogy Pestről ez nem látszik….
  • Kiszamolo
    Nem tom, én vidéken is eléltem autó nélkül…
  • Garbo
    Tudod, a gond ott van, hogy sok mindent összemosol. A vacak, rossz minőségű kávé, amit itt-ott adnak, a gyorspékséges croissant nem egyenlő azzal, hogy mit engedhetsz meg magadnak és mit nem. Mondok én neked valamit: azok túl rosszak ahhoz, hogy megvegyem őket. A cigi meg túl büdös és túl sok betegséget okoz. A büdös embereket nem szeretem, a betegség meg amúgy objektíve rossz.
    Ezt nem értem: az aluljárós gyorskaja meg a legjobb esetben is közepes kávé nem megvétele mióta tartozik a lemondás kategóriájába, ami nélkül nem élet az élet? Nem venném észre, ha elköltöm rá a posztban felvázolt összeget, sőt, de nem eszem olcsó vacakokat. Érdekes, hogy más szerint meg ezek teszik elviselhetővé az életet. Ha így van, hidd el, hogy az árán vett nyaralás még élhetőbbé tenné az életed 🙂
  • barna
    Nem az a lényeg, hogy nem lehet autóval járni, meg enni péksütit.

    A lényeg az, hogy TUDD, hogy ennek ÁRA van!

    Én többször kocsival járok munkába, holott tudom, hogy többe kerül, de hát ez az ára annak, hogy többet lehessek otthon a családommal, mivel így fele annyi időbe telik beérni és vissza…

    Legyél TUDATOS pénzhasználó! A döntéseidnek fizesd meg (akár szó szerint) az árát és viseld annak a következményeit!

  • mtoma73
    Mondjuk ez vidéken is elég általános. Lehet Mucsajröcsögén nehéz, de Debrecenben már nem.
    Mivel a dohány is csak drog, és elég addiktív is ráadásul, a drogos meg nem számolgat, hogy mennyibe kerül. Ez mindig is így lesz.
    Ezért pl. a legalja kocsma is tuti mindig jó üzlet lesz, mert akármilyen szegénység van a kocsmákban csak nem fogynak el az emberek. Akik oda járnak akármilyen csórók mindig szereznek pénzt piára. Nem véletlenül van minden utolsó faluban is 2-3 kocsma.
    A kávé helyett főleg a fiatalok számolgathatnák az energiaitalokat is, hogy mennyit költenek el.
  • Szilvi
    Szemléletes példa. Milyen jó, hogy nincs autónk, minden közlekedést meg lehet amúgy oldani tömegközlekedéssel is, én tudom, mert vonattal ingázom, és évekig éltem vidéken.
    A capuccinos példát nem értem, mert még nem jártam olyan helyen, ahol 400 Ft-ot kértek vonla érte, jó, lehet hogy egy luxushotelben ennyibe kerül, de egy automatából vagy tasakosan 80-100 Ft között van.
    A cigiről is több ismerősöm szokott már le csak azért, mert drága.
  • Szilvi
    Én is éltem vidéken 8 évig autó nélkül. Kicsit korábban kell kelni, de simán meg lehet oldani. Most meg Budapestről vidékre ingázom tömegközlekedéssel, vonattal, plusz a helyi gyalogolás.
    És amíg nem volt autó, addig hogyan éltek a vidékiek?
  • Tom
    Azt is érdemes lenne beleszámolni, hogy ahelyett hogy őrülten spórol az ember, pl. tömegközlekedéssel jár és naponta minimum 1 órát veszít, vagy kaját főz otthon ami szintén nem két perc, hanem inkább a bevételi oldalra figyel. Képzi magát, tanul, olvas, mert akkor esetleg elér egy olyan szintre, hogy pénzügyileg nem érdekel a napi kávé meg egy sörözés a haverokkal.
    Egyszer elkaptam a tévében ezt az extrém kuponozós műsort. Nem azon csodálkoztam, hogy százdollárnyi terméket kivágott kuponokért és 1 dollár fizetésével megvesznek, hanem hogy előtte mennyit kell vagdosni meg kuponfüzeteken számolgatni mit hogy lehet összekaparni.
    Szóval szerintem a blog többet foglalkozhatna bevétlenövelő ötletekkel is, mert a spórolásnak magában semmi értelme. Nem akarok next door millionaire lenni, akinek ott pihen a számláján csillió dollár, közben pedig csirkefarháton él. Minek?
  • Homeropata
    Szoftverfejlesztővel kapcsolatban: Egyfelől én nem mondanám, hogy több ezer üres álláshely lenne. Másfelől meg nem azért üresek, mert nincs szoftverfejlesztő, hanem mert nincs megfelelő szakirányú, vagy megfelelően képzett ember. (CNC-ről nem tudok nyilatkozni)
  • gabor
    Bizonyára meg lehet lenni autó nélkül, de nem olyan kényelmesen mint Budapesten. Vidéken sokkal ritkábbak a járatok, sokszor fél óránként mennek. De ha el is érem minden nap minimum 10 percel érek be később.
    Ha már kiszámoló:) Köszönettel írom, mert ezt tőled tanultam!
    A feleségemmel utazok együtt a munkába mindketten kártyás rendszerben dolgozunk (számít mikor lépsz be és ki, tulórát kifizetik). Netto 480-at keresünk nekem 364.5 neki 135,4 ft a 10 perc elszámolt munka.
    Összesen 500 ft a többletünk.
    Míg benzinre oda-vissza 10km-en 6-7 dl fogy el vagyis 0,65*430=279 ft a kiadásunk
    Tudom, szennyezem a környezetem, de ha megint tavasz lesz majd járok újra biciklivel. Bár a munkáahelyen ráfizetés, a kondibérletet megspórolom 🙂
  • kp
    Balázs, ha te azér élsz ill. attól élsz jól, hogy ilyen ostobaságokra (mint amit a poszt sorol) elszórhasd a pénzed, akkor sajnállak. Nem kicsit, nagyon.
  • pdw
    Szerintem mar megint le van irva az elejen h hogy kell ertelmezni ezt a cikket:

    “… nem a gázszámla viszi el a fizetésed, hanem a sok apró-cseprő kiadás, … csak sok embernek nincs kedve lemondani róla.”

    Megint nem azoknak szol a cikk, akik 500nettot keresnek, nincs hiteluk es tobb tucatmillios megtakaritasuk van. Ezek az emberek nyugodtan vegyenek napi 2 croissant meg kavet meg cigit ha akarnak.

    Hanem azoknak, akik 150nettot keresnek de ugyanugy vesznek napi 2 croissant meg kave meg cigit.

  • pdw
    Lehet nagyvarosba is koltozni es maris nemkell auto.
  • Attila
    Én is éltem vidéken (Vác) Autó szerint.
    Napi 1:20 volt bejárni tömegközlekedéssel. 25+10 ezer a két bérlet (BKV)

    Most dunakeszin lakom. Innen elvben 1 óra lenne, de a helyi busz nem jár elég gyakran. Bringa + Vonat már jobb (ha nem esik), kb 45 perc. a 2 Bérlet 20 ezer.

    Csak bringa is kb 45 perc, ha edzésben vagyok, de nem vagyok 🙂 és Télen nem az igazi ha csúszik is.

    Autóval bejárni 30 ezer / hó és 25-30 perc (most, nyáron 20)

    A feleségemmel járok, kb ugyan oda (1 autóval), így kb felébe se kerül autóval bejárni, és rugalmas/kényelmes, valamit másra is hasznos (szülők, nyaralás)

    33 évig elvoltam autó nélkül, nem lehetetlen, de ha vidékről kell bejárni, és nincs végig dugó az útvonalon, érdemes meggondolni az autó (egy olcsó) fenntartását.

  • gunnerwatter
    A hozzászólások is mutatják, hogy a régi beidegződéseket igen nehéz megváltoztatni.
    Ha valaki változtatni szeretne az életén az nem több, mint két hónap odafigyelés. NEM TÖBB!!!
    Ehhez az szükségeltetik, hogy két hónapig MINDENT előre megtervez és LEÍR az ember.
    Két hónap után már reflex szintűek lesznek az új “beállítások”.
    Nekem így sikerült leszokni a cigiről, már csak nagyon ritkán kávézom és kiemelten odafigyelünk a háztartás költségeire.

    Hat éve kezdtük ezt a rendszert és mára bizonyított, hogy működik.

    A legeslegjobb érzés az, amikor meglepődik az ember pár év után, hogy mennyit sikerült megtakarítania.

    Amikor kezdtük sajnos még nem létezett Kiszámoló oldala, nekünk egy könyv segített:

    Bodo Schäfer: Út az anyagi függetlenséghez

  • kp
    Az autó kérdés alternatív megközelítése:
    Mi 3 autóra + egy utánfutóra fizetünk havi 5728 Ft fix kts-t (kgfb+adó)és 30-34 Ft-os kilométereket megyünk (tmk-val számolva), havonta 1000-1200 körül. + a 2M holt tőke 2% kamata + eseti apróságok – legyen 50 havonta. (Javítani ritkán kell, azt is én csinálom)

    Alternativa:
    2 db helyi buszbérlet (vidéki város)12K Ft +2 bérlet a falu és a város között 3000 Ft
    Költség: 15K Ft.
    Eseti utakra elköltenénk még min. 5K-t havonta.

    Mit kapunk 30-ért?
    Munkanaponként kb 4 óra szabadidőt, havi 80 órát. (KISZÁMOLTAM. Tényleg ennyit.) plusz az eseti utak: össz 100 megvan. Szerencsénkre megtehetjük, hogy 300Ft-os órabérben ne tömegközlekedjünk.

    + Ami nem forint:
    – kényelem
    – rugalmasság
    – spórolás (olcsón nagy tételben, nem falusi kisboltban vásárolni)
    – pénzkereset lehetősége (másodálláshoz kell autó+futó)

    Ez lehet nem tipikus eset, de van ilyen is.

  • glezmen
    nem LEHETETLEN hanem nehez
    en is videken elek, es auto nelkul igencsak maceras lenne pl. a bevasarlas: buszon vigyem haza a tele bevasarlokocsi cuccot (hogyan??), taxizzak kb. 8000 forintert bevasarlasonkent, vagy vegyem meg a helyi kisboltban duplaaron?
    mikor pl. kulfoldre vagy BP-re megyek, akkor hogyan jussak be a varosba ahol fel tudok szallni a buszra/vonatra? taxizzak ujabb 8000 forintert alkalmankent (ami tobb, mint a 2×170 km-re a busz/vonatjegy), vagy alldogalljak hajnal 5 orakor 2 orat a hidegben, mert eppen annyi ido van a csatlakozasra?

    szoval lehet auto nelkul elni, csak sokaknak nem eri meg
    en tavaly novemberben vettem az autot, a benzint leszamitva kb. 280ezret koltottem ra a vetelarat, atirast, teljesitmenyadot es kotelezot is beleszamitva, ez havi 28ezer, a benzin meg elhanyagolhato (kb. egy ezres a varosba oda-vissza utankent, ha ketten megyunk mar olcsobb mint a busz)

  • jurta
    Nem azt mondja, hogy ne legyen autód, hanem hogy ha úgy döntöttél, hogy legyen, akkor is van olyan eset, amikor nem muszáj használni.

    1000 dologtól függ (és állandóan változik), hogy egy adott családnak mennyire kell az autó, ezért írt más példákat is.

  • jurta
    – Medveee… ezt a kocsit meg miből vetted?!
    – Visszavittem az üvegeket.
  • Zabalint
    Ezzel az a gond, hogy akik úgy gondolkodnak, hogy a fizetés nem elég, azoknak semennyi fizetés nem lenne elég, mert ha jelenleg keresnek 150-et, akkor 300-nál, 600-nál, 1 milliónál újabb pazarló szokásokat vennének fel, így tetszőleges összegnél sem tudnának félretenni.

    Amiket meg Kiszámoló felsorolt, azoknak van olcsóbb alternatívája, kivéve a cigit, azt viszont lehet költeni tartalmasabb dologra is, ha nem mondjuk félretenni szeretnéd.

  • glezmen
    A szamok, foleg az utolso ket tetelnel szerintem elegge tulzoak.
    Most oszinten, hanyan vesznek minden nap 400 ft-os capuccinot meg ket croissant? :S
    En eleg sokat jarok capuccinozni, naponta ketszer, van hogy haromszor, igy kerul hetkoznaponkent kb. 1 euroba.
    Persze elkepzelheto hogy valakinek olyan eros a fuggosege, hogy nem birja ki a napi ket croissant nelkul, de az tenyleg vigyen otthonrol kajat 😀

    A havonta 50ezer elkoltese felesleges vasarolgatasra meg szerintem megintcsak nem a magyar valosag. Lehet hogy bennem van a hiba, de elkepzelni sem tudom mire lehet havi 50ezret csak ugy elszorni… Az evi 600ezer, duplaannyi mint amennyibe nekem az auto kerul 😀

  • kp
    még 1-2 megjegyzés:

    – Tudom az autós kts-ek elsőre furák. Háttér: bőven nagykorú a flotta mindegyik tagja. Nagyon sok időt töltöttem kereséssel (jót jó áron), és foglalkozok a karbantartással is. Szeretem csinálni, és inkább szánom erre az időt mint buszozásra. Ezt ennyiből igy lehet (és igy meg lehet) megcsinálni.

    – Lehet pár filléres apróság kimaradt. De az sincsen benne,h. építkezéskor többszázezret(!) spóroltam azzal, h futóm van. Egy kezemen meg tudom számolni hányszor járt nálunk fuvaros, mindent én hoztam ki, amikor ugyis jöttem.

    Szal lehetne még ragozni, de nálam nagyságrendileg erről van szó.

  • jurta
    “Egy “rendes” 600-700 ezer forintos fizetésből / szülő, vagy családtag bőven el lehetne éldegélni (mint jobb országokban).”

    Elhiszed-e, hogy egy-két év, egy-két hasonlóan gazdag szomszéd, kolléga – és hipp-hopp, az a fizetés is ugyanígy kevés lenne?

  • Kiszamolo
    Én hirtelen több ismerősömet is fel tudom sorolni, akik legalább ennyit költenek ilyen dolgokra, miközben nem is keresnek olyan nagyon sokat.
  • Kiszamolo
    50 ezer neked sok havonta felesleges kiadásokra?

    Ennyit szerintem minden második háztartás elszór, amelyik 400 ezer feletti bevétellel rendelkezik, ez meg nem sokkal több, mint az országos átlag.

  • asd123
    Máshonnan közelíteném meg ezt a dolgot. Először érdemes kiszámolni, hogy 40 év munkaidő alatt mennyi pénzt keresel. Az én esetemben ez mai értéken kb 100 millió forint. Nem a pontos összeg a lényeg, csak a nagyságrend.

    Mi a jobb, ha ezt az utolsó fillérig elköltöd, vagy ha 10-20-30-40 százalékát félreteszed olyan dolgokra, mint váratlan kiadások, munkanélküliség, betegség, saját tőke ami neked hoz hasznot. Nekem a második verzió a szimpatikusabb.

    Hogy tudom ezt megvalósítani? Úgy, hogy a havi bevételemből félreteszek 10-20-30-40 százalékot. Ez pedig úgy megy, ha a leginkább felesleges kiadásokból vágok vissza, ezek pedig azok a dolgok, amiket Kiszámoló a posztban említ.

    Szóval ne a pár száz forintot nézd, hanem a másik oldalát, a sok tízmilliót.

  • kanguru
    Gyerekek, Kiszámoló csak PÉLDÁKAT írt, a capuccino BÁRMI más is lehet, sós mogyoró is, stb. A rengeteg PIÁRÓL nem is beszélt! A fizetésünk pedig azért alacsonyabb, mint a Lajtán túl, mert fejletlenebbek, elmaradottabbak vagyunk – főleg agyilag. Nem is hozzájuk kellene hasonlítani magunkat, hanem a környező többi (többnyire)szerencsétlen néphez (lásd: vonatkoztatási csoport). EZt lehetne folytatni, de minden ország olyan, mint a benne lakó nép!
  • asd123
    Nagyszüleim gyerekkorukban olyan szegények voltak, hogy csak november és március között járhattak cipőben. Főtt krumplit ettek főtt krumplival.

    És csodák csodájára, hihetetlen módon, 40 év munkájával és takarékoskodásával összespóroltak 2 családi házat (a Balatonnál). Szüleim sem szórták el a pénzt, bár ők a szocializmusban voltak aktívak amikor semmi sem segítette a megtakarítást, ők is felépítettek egy házat.

    A három házból jelenleg kettő panzióként szolgál, kevés munkával a két ház együtt évi nettó kétmillió forintot hoz.

    Emellett a családban ma is mindenki dolgozik a lehetőségeihez mérten (bár az túlzás hogy én is dolgozom lévén ide írok kommentet).

    Jól élünk de nem szórjuk a pénzt, és megint csak azt tudom mondani, hogy ezt bárki elérheti, semmi csoda nincs benne.

    Csak azt a bizonyos pár tíz százalékot kell félretenni.

  • Zabalint
    “több ezer üres álláshely csak Magyarországon, Európai szinten 1 millió szoftverfejlesztőt keresnek…”

    A szoftverfejlesztés nagyon tág kategória, azokon a területeken van sok üres állás, ahol olyan tapasztalat kell, amelyet csak ugyanolyan speciális területen betöltött állásban lehet megszerezni, magyarul a cégek egymástól akarják elvenni a munkaerőt, mert a betanítás drága.

    De ha egy átlagos 40 éves ember elvégezne egy informatikus szakot levelezőn, és még arra is van ideje család mellett, hogy otthon kockuljon, akkor is minimális az esélye 40 éves pályakezdőként elhelyezkednie, úgy hogy a fiatalok is küzdenek azért, hogy olyan munkát kapjanak, ahol megszerezhetik a gyakorlatot.

  • Hj
    Utcbaban kifozde 8-900ert deszerttel együtt megvan a kaja, szemben biztosító irodaházi kajaldaban 1500.
    Hiába keres a biztosítós másfélszer annyit ha másfélszer többet kolt el kajára.

    Én az összes devizahitelesnek akinek cigi lóg a szájába beintenek.

  • Matroshka
    Felesleges spórolni… többet kell keresni, mint amennyi a kiadás 🙂
    A fogyasztás fontos motivációs tényező. Nélküle állati szinten vegetálnánk.
  • Kiszamolo
    Igen, ez is egy jó megoldás.

    Az írás lényege is csak annyi, hogy élj a lehetőségeiden belül.

    Ha megteheted, hogy havonta nyaralni menjél, mert a kereseted 30%-át még így is elteszed, pont ne foglalkozz azzal, mennyit költesz el havonta feleslegesen.

  • Zabalint
    Egy jó példa erre az SAP-s terület. Mert oké, hogy van ingyenes változat, amivel az ABAP nyelv alapjait meg lehet tanulni, de ahhoz, hogy valakinek használható tudása legyen, el kell menni egy multihoz dolgozni. A multik először olyat keresnek, akinek már megvan a tapasztalata, nyilván ha ilyen nincs, akkor felvesznek olyat, akinek más szoftverfejlesztési területen már van tapasztalata (egy ex-kollégám volt így), és betanítják.

    De az Oracle adatbázisos terület is ilyen, mert az egyetemről kikerült embereknek inkább mysql és ms sql tapasztalata lehet, mert az Oracle szinte kizárólag csak nagyvállalati környezetben fordul elő. Nyilván ebben az esetben is, ha nincsen, akkor felvesznek olyat, aki más adatbázis rendszerhez ért, de jobban járnak a cégek, ha eleve abban tapasztaltat vesznek fel, nos ebből aztán az fakad, hogy sok a betöltetlen állás.

  • Zabalint
    Ja, de ha a cigi árát 40 éve lekötötted a bankban, akkor legalább 900 Ft lett azóta belőle.
  • Kiszamolo
    Ezért megy el mindenki először a SAP-hoz dolgozni 3-4 évig, ahol jól kiképzik, majd dobbant kétszer annyiért más cégekhez tanácsadónak.
  • Zabalint
    Vidéken viszont távolsági közlekedésben, ha nem Budapest felé mész, iszonyat nagy szívás a tömegközlekedés.
  • Kiszamolo
    Én Budaörsön élek, általában bárhová hamarabb eljutok busszal, mint autóval, hála a buszsávnak, meg annak, hogy fél Magyarország, meg a 400 ezer környéken lakó erre akar bejönni minden nap Budapestre.

    Amikor autóval kell mennem (szerelőhöz, gyereket viszek orvoshoz, stb.), mindig ledöbbenek, hogy a legjobb esetben (ha kellően messze megyek Budapest túlvégére) ugyanannyi időbe telik. De általában lassabb.

    Ennél már csak az a szebb, amikor a kollégáim autóval jártak 20-30-40 kilométerről naponta (egy kolléga-egy autó természetesen), miközben tudtam, hogy nem keresnek 200-250 ezernél többet.

    De még a tanárok a közeli gimnáziumba is autóval járnak, noha pont a kapuban áll meg a busz. Márpedig aligha keresnek 120 ezernél többet egy hónapban.

  • Zabalint
    Attól függ mit értünk vidék alatt, és milyen céljaid vannak a közlekedéssel.

    Pl. a főutaktól távol eső falvakból reggel megy egy busz a városba, este jön egy, bonyolítja a dolgot, ha két város között félúton vagy, legyen A és B város, te B városban dolgozol, de a falu A város vonzáskörzetének számít, ekkor B-be úgy juthatsz el, hogy felszállsz A-ba induló buszra, majd mikor az ráér a főútra (ez faluszerkezettől függően lehet igen nagy kerülő is), ott leszállsz, és felszállsz az A városból B-be induló járatra. Ez egy 20 km-re lévő munkahely esetén várakozásokkal együtt 2 órás utazás is lehet, vissza dettó. Arról nem is beszélve, ha nem klasszikus időpontban kezdődik a melód..

    De városok között sem mindig rózsás, nekem pl. az volt a gondom, hogy pénteken utaztam volna 170 km-t, de a közvetlen busz 15-kor elment, én meg még dolgoztam volna. Az átszállásos megoldás meg ottmaradás veszélyes

  • péter
    Annyira nem értem azokat, akik a postban lévő konkrét példák számaival vagy akár magukkal a példákkal kötözködnek. A szemléletmód a lényeg, sokan megtalálhatják a saját életükben a maguk feleslegesen kiszórt napi 500 forintjaikat, ami lehet hogy épp nem capuccino vagy croissant, hanem bármi, kényelmességből keletkező pluszköltség. Nyilván van akinek az autó nem kényelmi pluszkötség, hanem valódi pénzügyi racionalitás van benne, arra nem vonatkozik az autós példa. Ez ennyire egyszerű.
    Az nagyon más kérdés, és nagyon egyet tudok érteni “barna” hozzászólásával, hogy nem az a lényeg hogy mindenki csirkefarháton éljen. Hanem hogy legyen tudatában annak hogy a kényelmi szokásainak mi az ára, és ennek tudatában hozzon egy tudatos döntést: nekem megér napi ötszázat, évi 180 ezret, egy életen át 7 milliót. És ne síránkozzon.
  • mesterséges unintelligencia
    “Nem véletlenül van minden utolsó faluban is 2-3 kocsma.”

    Látom, te sem voltál mostanában “minden utolsó” faluban 🙂