Miért emelkednek a tőzsdék?

Sokan szeretnék megérteni a tőzsdék viselkedését ezekben a napokban.

Hatalmas a bizonytalanság a világban, egy eddig még nem látott válsággal próbál megküzdeni a világ és minden beszerzési index, üzleti bizalmi index 30-40 éves mélyponton van, a cégek sorra bocsátják el az alkalmazottakat, az újra nyitó gyárak is negyed vagy félgőzzel tudnak csak termelni az alkatrészek és a kereslet hiánya miatt, a munkanélküliség pedig több országban 50-100 éves rekordokat döntöget.

Az autóipari cégek egész évre 20%-os visszaeséssel számolnak és ennek megfelelően építik is le a munkaerő létszámát.

Az első negyedév a tőzsdei jelentések fényében a legtöbb cégnél úgy volt elég csapnivaló, hogy a járvány igazából csak a negyedév utolsó két hetét érintette, mégis sok cég jelentette be az osztalék csökkentését.

A hitelállomány soha nem látott magasságokban vagy a mindenkori rekordok közelében, legyen szó lakossági, vállalati vagy állami adósságállományról.

A gazdaság minden mutatója komoly problémáról árulkodik, ehhez járul hozzá a bizonytalanság, nem tudjuk, mikor térhetünk vissza a normális élethez, mikor lesz védőoltás, újra el lehet-e kapni a fertőzést és sok más hasonló megválaszolatlan kérdés van az egészségügyi dolgokkal kapcsolatban is.

Ennek ellenére a tőzsdék, különösen az amerikai tőzsde az első ijedség után minden rossz hír ellenére emelkedik, már csak 16%-ra van a mindenkori rekordjától, a békebeli tavaly őszi árazásnak megfelelő szinteken mozog a tőzsdeindex. (Ezen belül a technikai cégek akár a mindenkori rekordjaikat döntögetik, de talán még meg is lehetne magyarázni az Amazon, Netflix vagy a Paypal szárnyalását, bár a 100-120-as P/E érték azért ott is több mint jelentős.)

» Read more

Share

Növekedési Hitelprogram újra

Újra elérhető a mikro-, kis és középvállalkozás számára biztosított kedvező és kiszámítható kamatozású NHP hitel.

A kamata továbbra is fix 2,5%, könnyítés az eddigiekhez képest, hogy a maximális futamidő 20 év is lehet és a szerződéskötés után akár három évvel is le lehet hívni a hitelt, az összege egymillió és kétmilliárd forint között változhat.

Felhasználható hitel- és lízingkiváltásra, ha az január elseje előtt lett igényelve, forgóeszköz-hitelként gyakorlatilag szabad felhasználásra és beruházásra is. A bankoknak két hét áll rendelkezésére, hogy elbírálják a hitelt. Forgóeszköz-hitel maximális összege a készletállomány, vevőkövetelés és személyi jellegű ráfordítások együttese lehet.

Elég sokat lazultak a mostani hitel feltételei, ha van céged és kell hitel vagy van meglévő drágább hiteled vagy lízinged (gépjármű-lízingnél figyelj az áfaelőnyre), érdemes ránézned a lehetőségre. Kérj több banktól is ajánlatot.

Feltételek erre.

Share

Ha te is adatokkal is dolgozol

Gergő most írja a doktoriját és kell neki egy felmérés hozzá azoktól, akik adatok előállításával vagy feldolgozásával is foglalkoznak a munkájuk során. Ez nagyjából minden fehérgalléros munkakört lefed a közepes és nagy cégeknél. Ha van öt perced, segíts neki annyit, hogy kitöltöd a kérdőívet.

Ugyanez részletesebben a leveléből:

Egy kéréssel fordulok hozzád PhD kutatásom megvalósítása érdekében. A téma az úgynevezett adat-írástudás (data literacy). A kutatás célkitűzése, hogy Magyarországon először képet kapjunk a hazai közép- és nagyvállalatoknál dolgozók adat-írástudásáról és a vállalkozások adat alapú döntéstámogatással kapcsolatos kihívásairól.

Részletesebben kifejtve, az egyik cél a hazai közép- és nagyvállalatok szellemi beosztású dolgozói adat-írástudási képességének részletes megismerése az adatok értelmezésére, feldolgozására, elemzésére, vizualizálására és prezentálására vonatkozóan. Vizsgálandó a válaszadók adatokhoz való attitűdje is.

A másik eredményelvárás az adat alapú döntéstámogatás kihívásainak feltérképezése a hazai vállalkozásoknál. Az adatgyűjtésre, feldolgozásra, a kompetens személyi állományra és IT támogató rendszerekre fordított erőforrások és az adat alapú döntéstámogatás sikerességének összefüggéseinek vizsgálata.

Mivel Magyarországon hasonló felmérés még nem volt, adatgyűjtést kell végeznem, melyet kérdőíves formában tudok megtenni: https://forms.gle/PWmzEDX3pDe9Hjpz8

Az oldaladat – hozzám hasonlóan – éppen az a célcsoport látogatja, aki véleményem szerint releváns válaszokat tud e kérdéskörben adni. Úgy gondolom, a felmerülő témákhoz is jól illeszkedik az általam vizsgált kérdéskör: mennyire jól értjük, dolgozzuk fel, prezentáljuk a minket körülvevő adatokat? Bízom benne, hogy nem csak számomra izgalmas ez a kérdés. Arra gondoltam, hogy készíthetnénk egy kiszámoló olvasói körre vonatkozó felmérést is (a kérdőívben van lehetőség azonosítót megadni – pl. kiszámoló), így megnézhetnénk hogy a kiszámoló kapcsán válaszadók mutatnak-e szignifikáns eltérést az adatokkal való barátságukban az átlagostól.

Share

04.23

Ha csütörtök, akkor amerikai munkaügyi adat.

Az eddigi 22 millió új munkanélküli mellé az elmúlt héten “csak” 4,4 millió új társult, így már 26,5 millió feletti az elmúlt öt hétben újonnan munkanélküliekké váltak száma az Egyesült Államokban. A munkanélküliség pontos alakulását csak a májusi adatokból tudjuk meg, hiszen azt tudjuk, hogy mennyien veszítették el a munkájukat, de azt nem, hogy mennyien találtak új munkát az eddigi munkanélküliek közül.

Mindenesetre a legtöbben 20% feletti munkanélküliségre számítanak, ami nincs messze a minden idők legnagyobb, 24,9%-os értékétől amit az 1929-32-es válság mélypontján ért el az ország.

A FED mérlege a héten is tovább hízott, újabb rongyos kis 205 milliárd dollárért vett állampapírokat és jelzálogleveleket. (Ez picivel több, mint 68 ezer milliárd forint elköltése egy hét alatt. A magyar éves költségvetés mérete 21 ezer milliárd forint, csak hogy tudd hová tenni a heti összeget.) Június közepére várhatóan eléri a mérleg a 9 ezer milliárd dolláros méretet a sok összevásárolt kötvény miatt, ami közel tízszerese lesz a 2008-as méretnek és duplája a mostani válság előtti összegnek. Ennyi pénzből még az Egyesült Államok költségvetése is bő két évig el tudna működni egy fillér bevétel nélkül.

A Gilead Sciences által feltalált gyógyszer hatástalannak bizonyult, most jelentették be. A tőzsdék három hete ez a gyógyszer bejelentése ,az olajárak stabilizálódása és a FED akciói miatt kezdtek el emelkedni. Háromból egy még megvan…

Az európai beszerzési menedzserindex az eddigi legalacsonyabb értékére zuhant, a gyártás indexe 33,6 pontra a pesszimistán várt 39,2 pont helyett a múlt havi 44,5 után, a szolgáltatások hasonló értéke 11,5 pont lett. (50 pont alatt van visszaesés.)

A német cégek több mint fele küldte rövidített munkaidőre a dolgozóit, az autóipari beszállítók is nagy leépítésbe kezdtek, nem hisznek a gyors kilábalásban. Itthon is fokozatosan bocsátják el az embereket az autóipari cégek.

Ausztrália sem járt jobban, ott is mélyrepülésben a beszerzési index.

Kanadában a legjobb esetben 25%-kal esik az új autók eladása idén, rossz esetben 40%-kal. A már meglévő használt autók értéke jó esetben csak 17%-kal esik, rossz esetben 25%-kal.

Németországban hiába nyitottak ki a lezárás után újra a boltok, a vásárlók elmaradnak, inkább tartalékolnak a nehezebb időkre. Nincs ez másként az Egyesült Államokban sem. Ahogy a mondás tartja, hiába viszed le a lovat a patakhoz, arra nem bírod kényszeríteni, hogy igyon is. Ezért nem lesz könnyű az újranyitás után sem, ha az emberek nem akarnak vagy nem mernek fogyasztani a bizonytalan anyagi helyzetük miatt.

De aggodalomra semmi ok, az amerikai tőzsdék ma is emelkedtek. 🙂

Share

Adózásról újra

Az egyik cikk alatt nemrég kialakult egy vita a hozzászólásokban az adózással kapcsolatban.

Az egyik kérdéskör az volt, hogy magasak-e a magyarországi adók? A válasz az, hogy igen, különösen ha a környező országokhoz képest nézzük, hiszen almát az almával kell összehasonlítani.

A jó hír, hogy az adóelvonás mértéke jelentősen csökkent két-három éve Magyarországon, a rossz, hogy nem eléggé. Még mindig megelőzzük az adóelvonásban a környező országokat.

Nemcsak sok pénzt szed be az állam, de még az államadósság is a legmagasabb a környező, hozzánk hasonló államokhoz viszonyítva. A magyar 70% kifejezetten magas a többi országhoz képest: Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Bővebben ebben a cikkben.

Vagyis túl sok pénzt szed be az állam, de még annál is többet költ.

» Read more

Share

Vásárolj és fogyassz! :)

Az országban több szociális szövetkezet működik, amelyek az ország szegény részeiben azzal segítenek az ott élőknek, hogy egyrészt felvásárolják a megtermelt terményeket, másrészt helyben fel is dolgozzák és eladják a termékeket.

Nem támogatást és nem adományt adnak, hanem munkahelyet teremtenek és piacot keresnek a helyben előállított termékeknek.

Sok ilyen szövetkezet most nehéz helyzetbe került, mert nem tudják eladni a megtermelt árut a bezárt boltok és piacok miatt, így se fizetni, se munkát adni nem tudnak a helyieknek.

Ha szeretnél segíteni, egyszerűen megteheted: vedd meg a termékeiket.

Az egyik ilyen szövetkezet keresett meg a problémájukkal, az értékesítés hiánya miatt már közel 20 ezer eladatlan termékük halmozódott fel és a pénzük végére értek.

Amíg nem nyitnak ki a piacok és a kisebb boltok sem, segíts nekik annyit, hogy veszel pár (tucat) terméket tőlük. 3 literes gyümölcslevek, savanyúságok, szörpök, tészták, lekvárok és miegyebek. A legtöbb termék cukor- és adalékmentes, a házhoz szállítást a GLS végzi. (Mivel a szállítási díj fix, érdemes egyszerre jóóó sok terméket venned…. 🙂 )

Köszönöm, ha segítesz.

Share

Ingyen képeslap Telekomosoknak

Boglárka vette észre, hogy most anyák napja alkalmából ingyen képeslapot lehet küldeni a telekomos alkalmazásból.

Más esetben nyilván nem lenne egy nagy dolog ez, de most talán jól esik a bezárt anyáknak (vagy nagyanyáknak, dédanyáknak), ha a gyerekük/unokájuk nem is tudja meglátogatni őket, de küld egy képeslapot.

Ha van kedved, próbáld ki, ha jól értem, fizetésnél kell megadni a telekomos alkalmazásban feltüntetett kuponkódot.

Share

Az amerikai megtakarítási ráta

Az előző cikkhez gyűjtöttem, de aztán nem raktam be ezt az adatot, nem akartam ezzel szétverni a cikk fonalát. Viszont oda tartozik és érdekes, ezért most leírom.

Ez pedig a megtakarítási ráta az USÁ-ban.

Első ránézésre impozánsan nőtt az előző válság óta az amerikaiak megtakarítási kedve:

A hetvenes évek elejétől rohamosan csökkent a megtakarítási kedv, ami a 2008-as válság előtt érte el a görbe alját, azóta látványosan emelkedik, a legutolsó adat szerint (2020 február) már eléri a 8%-ot. (A megtakarítási ráta az adózott bevétel az adott hónapban el nem költött része százalékában, összgazdasági szinten.)

Azonban ha az adatokat megnézzük, úgy tűnik, megint hamarosan esni fog az érték és nem csak a munkanélküliség terjedése miatt.

Hogy miért? Havonta 19 ezer milliárd megkeresett dollárra jutott 1,32 ezer milliárd dollár el nem költött pénz.

Azonban ebben benne van 1,72 ezer milliárd dollár kapott kamat, 1,3 ezer milliárd dollár kapott részvény-osztalék és 795 milliárd dollár ingatlan után kapott bevétel is.

Már eleve a bevétel forrásaiból látszik, hogy a tőkejövedelmek miatt pozitív egyáltalán a megtakarítási ráta és ez nyilván zömmel nem azoknál keletkezik, akik munkabért kapnak.

» Read more

Share

Tanuljunk a történelemből: a Nagy Depresszió, azaz az 1929-es világválság

Folytatva a gazdasági válságokról szóló sorozatot a mai témánk az egyik leghíresebb és egyben legtanulságosabb recesszió, az angolul Nagy Depressziónak hívott 1929-1932-es válság.

Az első világháború után az Egyesült Államok egy nagyon kényelmes helyzetben találta magát. Az addig domináns európai államok gazdasága és termelése romokban hevert, az Egyesült Államok történelmében először vezetői szerepre törhetett, mert az addigi vezető államokat lenullázta a világégés.

Soha nem látott igény lett az amerikai mezőgazdaság és ipar termékeire is, ezért a nagy profit reményében hatalmas raktárkészleteket halmoztak fel az amerikai mezőgazdaság szereplői.

» Read more

Share

Hogy jön ez ki?

Az erre az évre számított gazdasági modelleket az egész világon ki lehet dobni a kukába, hiszen minden másként alakul, mint az bárki akár csak februárban is tervezte. Más lesz a munkanélküliség, az adóbevétel, az egészségügyi kiadás, a GDP alakulása, a hiány és minden más is.

Mivel még benne vagyunk a járvány közepén és azt sem tudjuk, mi lesz utána, nincs sok értelme találgatni, hogy fog alakulni az idei év. Szerintem ember nincs, aki felelősen bármit tudna mondani, annyi a bizonytalan tényező.

Azonban számolgatni már érdemes lenne, mert az látszik, hogy semmi nem lesz tartható abból, amit erre az évre terveztünk. A munkanélküliség már most bőven 10% felett lehet és nem látjuk, hol lesz a vége, a gazdasági növekedést idénre nyugodtan elfelejthetjük, szerintem egy 4-5%-os éves visszaeséssel nagyon elégedettek lehetnénk.

A költségvetés is tarthatatlan, hiszen a tervezett bevételek messze kevesebbek lesznek, miközben a kiadási oldalt még ott sem csökkentik, ahol kellene, miközben több helyen emelni is kellene, ideértve az egészségügyet és a munkahely-védelmi programokat. (A gazdasági válság egyetlen réteget nem érint, a nyugdíjasokat. Na, a nyugdíjakat pont sikerült emelni, ha másra nem is futotta.)

Ehhez képest egyelőre a tervezett plusz bevételek csak politikai színezetűek: politikai pártok költségvetésének 1,5 milliárdos megvágása tönkreteszi a kis pártokat, a nagy pártok meg sem érzik, mert nem az állami támogatásból élnek, a bankadó a futballcsapatok kiesett TAO bevételeinek pótlására megy és egyébként is csak 35 milliárd forint, az élelmiszer-kereskedelmi láncok sávos büntetése sem annyira a bevételre megy, mint a hazai láncok előnybe juttatására.

» Read more

Share

Nem viccel a FED

Az amerikai jegybank, amint már írtam is, beígérte, hogy bevásárol high yield bondokból is. (High yield bondnak hívjuk a befektetésre nem javasolt, rossz megítélésű cégek kötvényeit.)

Annyi kedvezményt tett, hogy egyelőre csak az úgynevezett Bukott Angyalokat vesz, ezek azok a cégek, akik nemrég (március 22-e után) buktak le a még befektetésre javasolt kategóriából a bóvli kategóriába. Ide tartozik a Ford, nem meglepő módon a hajós utazásokban egyik legnagyobb Carnival és még sok másik cég. Az év végéig 300 milliárd dollárnyi kötvény fog átkerülni a bóvli kategóriába elemzők szerint, ez a duplája a 2002-es eddigi rekordnak. A FED akár 750 milliárd dollárért is vehet High Yield Bondot az előzetes tervek alapján, mind kibocsátáskor, mind a másodpiacon. Lehetősége lesz nem csak bukott angyalokat, hanem azoknál is rosszabb besorolású kötvényeket is venni, de a tervek szerint “csak” néhány száz milliárd dollárért.

Hogy ezeket a lehetséges sok száz milliárd dolláros összegeket összefüggésbe tudjuk helyezni, a legnagyobb amerikai HYB (High Yield Bond) ETF-ben 17 milliárd dollárnyi pénz van. (A FED döntésére ennek az ETF-nek is 0,91% lett a prémium értéke, ami azt jelenti, ennyivel adják többért a piacon az ETF-et, mint amennyit a benne lévő papírok egyébként érnek.)

A teljes amerikai junk bond piac mérete 1.200 milliárd dollár jelenleg, a normál kötvények piaca lényegesen nagyobb, 6.700 milliárd dollár.

» Read more

Share

Újabb 5,24 millió munkanélküli az Egyesült Államokban

A szokásos csúszással kijött a múlt heti amerikai munkaügyi adat, az eddigi bő 16 millió új munkanélküli mellé további 5,24 millió ember csatlakozott az elmúlt héten.

Így már 22 millió felett jár az összes új munkanélküli száma négy hét alatt, arányaiban már a 15%-ot is eléri a munkanélküliek aránya, ami a legnagyobb érték az elmúlt 80 évben.

Az egyetlen jó hír, hogy legalább az ütem csökken, két hete még 6,8 millió új munkanélküli volt, a múlt héten is 6,2 millió. A rossz hír az, hogy eddig főleg csak az elsőkörös munkavállalók kerültek lapátra: bolti eladók, pincérek, turizmusban dolgozók és hasonlóak. A második kör ezután jön, ami már mindenkit érinteni fog az ügyvédtől a webdizájnerig.

A nagy kérdés, hogy meddig fog még tartani a bezártság, mennyivel fog tovább nőni a munkanélküliek száma, illetve ezeknek az embereknek mekkora része fog majd gyorsan új munkahelyet találni, ha újraindul valamikor a gazdaság. (Ha érdekel, mennyi a munkanélküli segély államonként, itt meg tudod nézni.)

Bajban vannak az ingatlanpiac szereplői is. Április 5-ig az aktuális bérleti díjak csak 69%-át fizették ki a bérlők, a márciusi 81% után. Nem csak lakossági bérlőkről, hanem üzlethelyiségekről is szó van a statisztikákban. A járvánnyal leginkább sújtott New Yorkban még nagyobb a nemfizetők aránya, akár a 40%-ot is elérheti.

Az ingatlankiadók legnagyobb félelme nem is az áprilisi nem-fizetés, mert sokan azt még a tartalékaikból megoldották, hanem a május, amikor már annak sem lesz pénze fizetni, akinek most még volt. Ráadásul ott van az államonként eltérő, jellemzően 60-90 napos kilakoltatási moratórium, amit a járvány miatt rendeltek el az államok. Az ingatlantulajdonosok most ugyanilyen moratóriumért lobbiznak, ami a bankoktól védené őket.

Ingatlanbefektetők, magánszemélyek éppúgy, mint cégek szenvednek attól, hogy a hitelt törleszteni kellene, de a bérlő nem fizet és nem is találnak új bérlőt a piacon.  Olyan nagy üzletláncokhoz tartozó bérlők nem fizetnek, mint a Subway és társaik.

A 2-3 ezer dolláros new-yorki bérleti díjakat az ott lakók akkor is csak kínkeservesen tudták kifizetni, amikor még volt munkájuk. Most már leginkább sehogy nem tudnak fizetni.

De nem sokkal jobb a helyzet a saját tulajdonban lakóknál sem, ha a bezártság a nyár közepéig-végéig kitart, a lakáshitelek 30%-a lesz nemteljesítő, ami elég rossz hír a bankoknak is. (Nem véletlenül tartalékol az összes bank a várható veszteségekre már most.)

Az ingatlantulajdonosok eddigi igen kényelmes helyzete gyorsan rosszra fordult, csak a járvány gyors lecsengésében reménykedhetnek. A tagállamok és városok adóelengedéssel vagy késleltetett befizetéssel próbálnak nekik segíteni, de ez valószínűleg nem lesz elég. (Persze egy olyan ingatlantulajdonost, aki hitelből vette az ingatlant, hogy azon meggazdagodjon, pont annyira kell sajnálni, mint egy részvénybefektetőt, aki szintén tőkeáttétellel vásárolt.)

De hogy valami jót is mondjak: legalább az amerikai tőzsde nem érezte meg az új munkaügyi adatot, még erősödött is tegnap záráshoz képest (Délután ötkor.) Az apró jó híreknek is kell tudni örülni. 🙂

Share

Hogy is volt ez?

Szinte naponta kapok olyan leveleket, ami úgy kezdődik, hogy bár nem értek hozzá, de beszálltam a tőzsdére, olajat vettem, Netflixet vettem és mennyit nyertem rajta két hét alatt, vagy szeretnék venni, mert a kollégám is vett és mennyit nyert rajta, hogy tudok venni határidős olajat?

Ha ezt meg kell kérdezned, akkor könyörgöm, nehogy beszállj a buliba. Nemrég írtam erről, de úgy látszik kevesen olvasták:

Óvatosan a befektetésekkel

A történelem azért van, hogy tanuljunk belőle. Egyrészt minden válság más, azonban valahol minden válság ugyanaz. Ugyanúgy reagálnak az emberek és legtöbbször hasonló a vége is. Ezért gondoltam, hogy írni kellene az összes nagyobb összeomlásról, amit részben már el is kezdtem régebben.

A 2007-2009-es válságot hívták a Nagy Recessziónak. A válság 2007 februárjában kezdődött, a háttere a túlzott hitelezés volt (szinte mindig az). Egyre több hitelfelvevő nem tudta fizetni a lakáshitelét, ezért egyre több ezzel foglalkozó pénzintézet jelentett csődöt. (A legnagyobbak listáját itt találod.) Az amerikai állam a kisebb hitelezőket hagyta tönkremenni, a nagyokat azonban megmentette, mert túl nagyok voltak ahhoz, hogy hagyja őket tönkremenni.

» Read more

Share
1 2 3