Az amerikai jegybank, amint már írtam is, beígérte, hogy bevásárol high yield bondokból is. (High yield bondnak hívjuk a befektetésre nem javasolt, rossz megítélésű cégek kötvényeit.)

Annyi kedvezményt tett, hogy egyelőre csak az úgynevezett Bukott Angyalokat vesz, ezek azok a cégek, akik nemrég (március 22-e után) buktak le a még befektetésre javasolt kategóriából a bóvli kategóriába. Ide tartozik a Ford, nem meglepő módon a hajós utazásokban egyik legnagyobb Carnival és még sok másik cég. Az év végéig 300 milliárd dollárnyi kötvény fog átkerülni a bóvli kategóriába elemzők szerint, ez a duplája a 2002-es eddigi rekordnak. A FED akár 750 milliárd dollárért is vehet High Yield Bondot az előzetes tervek alapján, mind kibocsátáskor, mind a másodpiacon. Lehetősége lesz nem csak bukott angyalokat, hanem azoknál is rosszabb besorolású kötvényeket is venni, de a tervek szerint "csak" néhány száz milliárd dollárért.

Hogy ezeket a lehetséges sok száz milliárd dolláros összegeket összefüggésbe tudjuk helyezni, a legnagyobb amerikai HYB (High Yield Bond) ETF-ben 17 milliárd dollárnyi pénz van. (A FED döntésére ennek az ETF-nek is 0,91% lett a prémium értéke, ami azt jelenti, ennyivel adják többért a piacon az ETF-et, mint amennyit a benne lévő papírok egyébként érnek.)

A teljes amerikai junk bond piac mérete 1.200 milliárd dollár jelenleg, a normál kötvények piaca lényegesen nagyobb, 6.700 milliárd dollár.

Az amerikai államkötvény-piac durván 22 ezer milliárd dollár, de ez csalóka, mert ezek nagy része szintén állami kézen van, önkormányzatoknál, nyugdíj-folyósítónál, tulajdonképpen az állam tartozik az államnak. A valódi állampapír-piac 14-15 ezer milliárd dollár.

Ezeknek az összegeknek a fényében értékeld, hogy már most is 5 ezer milliárd dollárnál több kötvény van a FED mérlegében és most akar még csak belelendülni a vásárlása. (Hogy ne legyünk igazságtalanok, a japán jegybank is már 5,6 ezer dollárnyi mérleggel rendelkezik, ami több mint a japán éves GDP és Európa jegybankja sem szégyenkezhet a maga 39%-ot kitevő mérlegével. Hozzájuk képest a FED még most is le van maradva. )

Nem meglepő módon, a fenti ETF is 6,6%-ot emelkedett egy nap alatt a hír hallatán, ekkorát utoljára 1998-ban emelkedett a HYB piac ilyen rövid idő alatt. Csak április első hetében 7,1 milliárd dollár új pénz áramlott erre a piacra, a mostani héten pedig még ennél is több, a beáramlott pénz 50%-kal magasabb, mint az eddigi rekord. Ahogy a nem túl régi mondás tartja, szaladj oda, ahová a FED menni akar...

Örülhetnek a kötvénykibocsátó cégek, a már említett Carnival kötvények kamata 13%-ról 10%-ra esett, a Wynn 7,75%-ából 6,3% lett, a Nordstorm üzletlánc 8,75% helyett 7,1%-on megy. Amint írtam már a héten, megjelent az elefánt a porcelánboltban, egyből estek a kamatok és a hozamok a kötvénypiacon....

Az értékpapír-piacok "államosítása"

Persze ez nem tetszik mindenkinek, sokan mondják, hogy a FED túl sokat törődik a Wall Street-tel (a tőzsdések és a tőzsdei cégek jólétével), ahelyett, hogy inkább a Main Street-re, vagyis a bajban lévő kisemberek és kisvállalkozások problémáira koncentrálna. Miközben karneváli hangulat van a tőzsdéken, mintha nem is egy 90 éve nem látott méretű vihar lenne a világban, hanem szilveszteri pezsgőzés, közben a munkanélküliség az egekben, a kisvállalkozásoknak szánt hitelek keretei már rég kifogytak és az emberek jelentős része már a lakbérét sem tudja fizetni.

A nagy cégek pedig elégedetten hátradőlhetnek, ahogy 2008-ban is kimentették őket és megúszták a felelőtlen pénzkezelésüket és hitelfelvételüket, most is egyértelmű, hogy ez a FED célja. De nem kell aggódni a felelőtlen cégeknek felelőtlenül kölcsönadó befektetőknek sem, hiszen a FED ezáltal őket is megmenti.

Ezt hívják "moral hazard"-nak és ez már hatalmas probléma volt az előző válságban is. Most ugyanez történik, csak egy sokkal nagyobb fokozatra kapcsolva és a cégek továbbra is megtanulhatják: semmiért nem kell felelősséget vállalniuk, ha még nagyobb lesz a baj, a FED előhúz majd egy még nagyobb esernyőt a következő vihar idején. Így nem meglepő, hogy a legtöbb cégnek még kéthavi tartaléka sincs, ahogy erről már írtam nemrég:

Ilyen állapotban vágtunk bele a válságba

Mindeközben ahogy az IMF fogalmazott, "a fél világ fordult segítségért" hozzájuk. A lista tényleg impozáns, naponta egyre több ország kéri az IMF segítségét, ami soha nem szokott túl jó ómen lenni.

Mindeközben már a második ázsiai válság kitörésétől tartanak, de erről nem írok, mert nem is akartam ma cikket írni, de egyszerűen túl sok izgalmas dolog történik mostanában minden nap. Akit érdekel, kattintson ide. (Az első ázsiai válság 1997-98-ban volt és ugyanazért tört ki, amitől most is tartanak.)

Szintén mai hír, a kínai GDP olyat csinált, amit közel ötven éve nem: éves szinten is 6,8%-ot zsugorodott március végére, legalábbis a hivatalos álláspont szerint.

De semmi baj, ma újra nagyot tudtak emelkedni a tőzsdék. 🙂