Tanuljunk a történelemből: a Nagy Depresszió, azaz az 1929-es világválság

Folytatva a gazdasági válságokról szóló sorozatot a mai témánk az egyik leghíresebb és egyben legtanulságosabb recesszió, az angolul Nagy Depressziónak hívott 1929-1932-es válság.

Az első világháború után az Egyesült Államok egy nagyon kényelmes helyzetben találta magát. Az addig domináns európai államok gazdasága és termelése romokban hevert, az Egyesült Államok történelmében először vezetői szerepre törhetett, mert az addigi vezető államokat lenullázta a világégés.

Soha nem látott igény lett az amerikai mezőgazdaság és ipar termékeire is, ezért a nagy profit reményében hatalmas raktárkészleteket halmoztak fel az amerikai mezőgazdaság szereplői.

Azonban ahogy magára talált az európai mezőgazdaság, hatalmasat zuhantak a termények árai, ami komoly veszteséget okozott az amerikai cégeknek a felhalmozott raktárkészletek miatt, ennek eredménye egy nagy recessziót lett 1920-1921-ben az Egyesült Államokban.

A piros vonal a nagykereskedelmi árakat jelöli, ez sújtotta a gazdasági szereplőket, a kék a lakossági árak. A visszaesés mértékéből látszik, hogy egy komoly recesszió rázta meg az országot. Ugyanezt látjuk a GNP mértékében is. (A GNP a GDP párja, csak a GDP-n túl figyelembe veszi a nemzetek közötti tranzakciókat is. Erről majd valamikor máskor, a lényegen most nem sokat változtat. Nem találtam normális ábrát GDP-vel, ami egyszerre mutatja 1920-at és 1930-at is.)

Amint látjuk, az 1929-es válság kirobbanásához vezető időszak egy komoly gazdasági válság utáni felépüléssel indult. (Ennyiben más a mostani időszak, mert most nem engedték, hogy recesszióba süllyedjen a gazdaság 2008-ban, ennek isszuk most a levét.)

A húszas évek igazi aranyévek voltak az amerikaik életében. Rengetegen költöztek a városokba a mezőgazdasági területekről és az emberek megtanultak fogyasztani.

Új iparágak emelkedtek fel, amikhez rengeteg beruházás társult. Elérhetetlen luxuscikkek váltak nélkülözhetetlen termékekké az amerikai háztartásokban néhány év alatt.

Rengeteg helyre bevezették az áramot, az emberek vásárolták a hűtőgépeket, porszívókat, rádiókat és minden olyan terméket, amiről még csak nem is álmodhattak néhány évvel azelőtt.

Az évtized végére már 26 millió autó rohangált az Egyesült Államok útjain, miközben a népesség száma nem érte el a 122 milliót sem. Alig volt háztartás, ahol ne lett volna egy autó. Az autók köré egész iparág épült ki: benzinkutak, motelek, szervizek és minden más is, az állam is milliárd dollárokat költött utak, hidak és egyebek építésére.

1925-ben még csak hatezer ember utazott repülőn, 1929-ben már 173 ezer.

Ennek azonban súlyos ára volt, a lakosság a fogyasztás háromnegyedét hitelből oldotta meg, ahogy a beruházások zöme is hitelből valósult meg. A munkabérek szinte semmit nem változtak egy évtized alatt, a képzett emberek 29,16 dollárt kerestek hetente 1920-ban és 32,6 dollárt 1929-ben az összeomlás előtt. (Egyedül a felső 1% növelte lényegesen a bevételeit, az 1922-es 13,4% helyett már 14,5%-ot keresett 1929-re, vagyis ennyi jövedelem csapódott le a felső 1%-nál)

Érdemes megnézni azt is, a mai átlag amerikai mennyivel keres többet, mint ötven éve. (Csak azért él látszólag nagyobb jólétben, mint ötven éve, mert a háztartások hitelállománya még a folyamatosan növő GDP arányában is a duplájára nőtt, a fizetésük arányában pedig legalább megötszöröződött, lásd következő ábra.)

De vissza a húszas évekbe: mivel a jövedelmek nem emelkedtek, de mindenki vásárolni akart, a megtakarítási ráta a nulla közelébe süllyedt, míg az eladódottság először az ország történelmében az egekbe szökött.

A hirtelen jött kereslet a termékekre a munkaerő-piacon is változást hozott, az 1921-es 11% feletti munkanélküliségi ráta 4-5% közé esett az évtized második felére. (Pont mint most.)

A gazdaság dübörgött, mindenki fogyasztott, a munkanélküliség történelmi mélypont közelében. Volt néhány kisebb gazdasági válság az évtizedben, de elég hamar túltették magukat rajta. A példa kedvéért amikor a Ford fél évre lezárta a gyárait, hogy átálljon a T modell gyártásáról az A modell gyártására, az gazdasági recessziót eredményezett 1927-ben, annyira fontos szereplő lett addigra az autóipar az ország gazdaságában.

Miután 1920-ban 32%-os zuhanást élt át a tőzsde a recesszió miatt, ilyen gazdasági környezetben nem csoda, hogy az amerikai tőzsdeindex értéke 1921 és 1929 között meghatszorozodott. Miért is ne szárnyalt volna a tőzsde, amikor így dübörgött a gazdaság. (Ekkora emelkedéshez persze kellett a FED kamatpolitikája és az is, hogy rengeteg kisember kezdett tőzsdézni akár tízszeres tőkeáttétellel is, de ez már egy másik történet.)

A gazdasági recesszió 1929 júniusában kezdődött el, a részvények ára ettől függetlenül még lelkesen emelkedtek 1929 őszéig.

S akkor eljött az igazság pillanata.

Az egész hitelfelvételre és az azon alapuló növekedésre felépített légvár kidurrant 1929-ben. Kiderült, hogy az emberek mégsem lettek sokkal gazdagabbak, mint 1920-ban, ha ugyanannyit kerestek, mint akkor, de közben autót vettek, rádiót, porszívót, nagyobb házat és minden egyebet hitelből, s egy komplett új gazdaság is hitelekből épült fel az országban.

Beköszöntött a gazdasági válság, a Nagy Depresszió korszaka. A munkanélküliség a válság mélypontjára 20% fölé szökött, a GDP visszaesett a nagy növekedés előtti szintre. A bankok sorra mentek csődbe, ennek egyik oka a vállalatok csődjei. A bankok, hogy mentsék magukat, a még talponálló cégektől is elkezdték visszakövetelni a kihelyezett hiteleket, ami viszont a még üzemelő cégeket is csődbe vagy a csőd szélére sodorta. Szintén gond volt a bankpánik, amikor a betétesek megrohanták a bankokat, hogy mentsék a pénzüket.

Az emberek olyan leckét tanultak meg, amit előtte még soha. Hirtelen szitokszóvá vált a hitel és mindenki megtakarító lett pénzszóró helyett. Egészen a második világháború végéig kellett várni, hogy felnőjön egy generáció, amelyik újra elkezdett hitelből fogyasztani. Addig azonban radikálisan esett a hitelállomány, az emberek komoly megtakarításba kezdtek. A húszas években az emberek semmit nem tudtak a hitelekről, csak élvezték a hitelek által biztosított növekvő lehetőségeiket és fogyasztásukat. Mostanra világossá vált a számukra ennek az életvitelnek a valódi költsége.

A GDP alapú hitelállomány (és megtakarítása állomány, mint a fenti ábrákon) nagyon megtévesztő, mert a gazdasági növekedés elfedi azt, hogy az adósságállomány továbbra is nő. Az Egyesült Államok államadóssága 100% fölé kúszott a második világháborúban és sokan aggódtak, hogyan fogják kifizetni. Nos, sehogy nem fizették ki. Helyette növelték a gazdaságot, így bár az összeg megmaradt, arányaiban viszont kevesebb tudott lenni. Ezt csinálja azóta is az összes fejlett állam: minden évben többet költ, mint keres, de ennek eredményeként kénytelen hajszolni a növekedést, hogy az államadósság ha összegszerűen nő is (ami egyenes következménye annak, ha mindig többet költesz, mint keresel), de legalább arányaiban ne változzon. Így viszont ha megáll a növekedés, egyből kihullanak a csontvázak a szekrényből.

Mi vár most ránk? Ha lesznek normális politikusok, akkor az, ami akkor: ki kell józanodni és a fogyasztás helyett megtakarítani kell. Az államok most brutális mértékben el fognak adósodni a válságkezelés miatt. (Hiszen már most is el vannak.) Ezeket az állami hitelállományokat csak akkor lehet kezelni, ha kinőjük őket. Ehhez pluszos, de legalábbis nullás költségvetést kell csinálni még legalább másfél évtizedig.

Ami nem jelent mást, mint hogy az állam kevesebbet költ, mint amit beszed adóban. Vagyis csökkenő állami támogatások mellett növekvő adókra van szükség, bármennyire szörnyen hangzik is ez. (Különösen egy politikus számára.)

Az embereknek pedig a megtakarításra kell tenni a hangsúlyt a fogyasztás helyett, a fogyókúrára a mértéktelen eddigi zabálás helyett. Ez természetesen gond lesz az első időben, hiszen a fogyasztás visszafogása a gazdaság csökkenésével fog járni, de engedni kell, hogy ebből a mesevilágból, ahol most élnek az emberek, ahová az állandó növekedési kényszer hajszolta őket, visszataláljanak egy normális állapotba.

Ahol nincs minden családban két új autó, nem járnak nyaralni évente kétszer az emberek és nem költik el előre 25 évre azt a pénzt, amit meg sem kerestek. Hozzá kell szokni, hogy nem a 3,7%-os munkanélküliségi ráta (ami konkrétan már munkaerő-hiányt jelent) a normális állapot, hanem a sokkal magasabb 6-8%.

Vagy kijózanodik a világ, vagy még tovább akarjuk szőnyeg alá söpörni a szemetet, csak az a gond, hogy ott már nincs több hely. Ott van már a 2008-as szeméthalom és most próbálják meg mellétuszkolni a mostani rakást is, de félő, hogy nem fog sikerülni. Minél tovább hazudunk magunknak önös érdekből, annál fájdalmasabb lesz felébredni és ráébredni a valóságra. Lehet, hogy majd vágyakozni fogunk a Nagy Depresszióra, amikor “csak” 24% volt a munkanélküliség és “csak” 20%-ot esett a GDP és “csak” három-négy évig tartott az egész.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

88 hozzászólás

  • Truczka Mihály
    Nagyon jól összeszedett írás, igazi gondolatébresztő.

    Kérdés: Mi lesz, ha a politikusok hitelből egy nagyobb szőnyeget vesznek, hogy aláférjen a sok szemét?
    Mondjuk úgy, az indexek kb 50% os esésénél? Ez nekik kényelmesebb lehet, mint őszintén beszélni?

  • bugocsiga
    Most jön a pánikszerű gazdaság újranyitások kora, aztán lehet, hogy őszre jön a járvány következő hulláma. Addigra ki is derül, hogy az élet nem lesz többé olyan, mint azelőtt. A hazai módszer, az adók növelésének (különadók, amik örökre itt maradnak) ötlete sztem nem jó irány, most is munkahelyeket szűntet meg először a kereskedelmi láncoknál, aztán beszállítóknál, végül a mezőgazdaságra is lecsapódik. Karcsúbb államapparátus kell, van hol csökkenteni jócskán. A hitel sem ördögtől való, csak ésszel kell használni. Mértéktelen eladósodás és pénznyomtatás persze látjuk mit eredményez, de egészséges szerkezetű cégeknek igenis szüksége van hitelre, hogy fejlődni, fejleszteni tudjanak ezáltal több munkahelyet teremtenek, nagyobb értéket állítanak elő. Csak az államilag támogatott hitelezés a zsákutca mindig. Jól működő cégek tudják, hogy mikor mennyi hitel tudnak egészségesen bevállalni.
  • Tiboro
    Szerintem a politikusok alkalmatlanok erre sajnos. Az emberek azért választják meg őket szerte a világon, hogy legyen 13. és 14. nyugdíj, hogy csökkentsék az adókat, növeljék a támogatásokat stb. Ha meg ennek ellenkezőjét teszik (adót emelnek, csökkentik a nyugdíjakat stb), abba azonnal bele is buknak. Épp ezért ezt a politikusok úgy fogják kezelni a mostani helyzetet is, ahogy mindig: a szőnyeg alá söprik mindazt, ami csak befér oda. És majd kitalálunk megint valami ellenséget, akit lehet majd okolni a kialakult helyzetért. Fel kellene már nőnie az emberiségnek, de szerintem még olyan ezer évre vagyunk az ideális állapottól.
  • Cin
    Egyetértek a cikk tartalmával, de annak konklúziójával, miszerint majd az eddigi irracionális döntéshozók felébrednek, és racionális gazdasági szereplőként fognak funkcionálni, nem. A nagy depresszió idején a dollár mögött még aranyfedezet állt, így nem tudtak végtelen mennyiségű új likviditást a piacra önteni. Ma már a pénz más funkcióval bír, hisz az átlag megszokta, hogy ezzel “kell” fizetni. Mint láthatjuk a napi eseményekből, e feltételes reflex már az olaj nélkül is “értéket” ad a dollárnak, szóval ez az egész inkább a Hülyék paradicsoma c. filmre emlékeztet…
  • jami
    Nem értem, miért írják sokan az őszi második hullámot.
    Igen, a spanyolnáthánál volt (harmadik is). De. Míg az influenza ilyenkor már rég nincs, a covid19 gyönyörűen él és virul most, a napsugaras áprilisban is. A spanyoloknál, olaszoknál is. A napsütötte Braziliában. stb.
    Folyamatosan van, Kínában is, annyira szorult vissza, amennyire csökentették a társas érintkezést.
    A spanyol náthánál nem volt ekkora elhatárolódás, mindenféle óvintézkedés hegyek, ott tényleg hullámzott a fertőzés.
  • Blend Ahmed
    “Nagy Depressziónak hívott 1929-1932-es válság”
    Ezt már a magyar nyelvű szakirodalom is így mondja? Anno ez még “nagy gazdasági világválság” néven futott.

    “ami nem jelent mást, mint hogy az állam kevesebbet költ, mint amit beszed adóban.”
    Hasonló dolgot eddig egyetlen politikustól hallottam 🙂
    Frank Underwood: ‘You Are Entitled to Nothing’
    youtube.com/watch?v=XJUyPjguq6E

  • Kiszamolo
    Cin, 1933-ban fel is mondták az aranystandardot az USÁ-ban is, tehát akkor is szabad volt a pálya. Egyébként a legtöbb állam, így az USA is felmondta azt az első világháborúban, csak később visszatért hozzá még egy rövid időre. Mivel szabadon felrúgható volt és fel is rúgták, ha úgy találták jónak, túl sok értelme nem volt. (S pont a húszas évek végére derült ki, hogy több már a hátránya, mint az előnye az aranystandardnak.)
  • Kiszamolo
    jami, második tetőzést várnak. Az elsőt kivédték azzal, hogy bezárták az embereket, ha most kiengedik őket sok megkötéssel (nincs strandolás, nincs mozi, nincs koncert, szájmaszk van), akkor lesz egy újabb tetőzés ősszel.
  • Kiváncsi
    Jól értelmezem a ha4madik, órabéres táblázatot? Combos tíz százalákot emelkedett reálértékben az órabér az usában? Lehet ez? Miközben a GDP 12 szeresére nőtt? De akkor valójában mitől élnek jobban?
  • manus
    Mit is jelent mindez egy mai fiatalnak? (<30)
    Kisebb kereset. Több ledolgozott óra, roszabb munkakörülmények (hisz a munkáltató diktál).
    Kevesebb félretehető pénz, kitolódott saját ingatlan. Később vállalt (és esetleg kevesebb) gyerek.
    Összességében több stressz, több munka, kevesebb elérhető anyagi javak, alacsonyabb életszínvonal.
    Esetleg még nagyobb nyomás a külföldre kötlözésre (ez attól is függ, melyik ország, hogy halad előre).
    Nem igazán szívderítő…
  • usespanner
    @jami-Miklós,

    Lehet, hogy teljesen igazatok van, de az ellenkezőjére sem tudunk rácáfolni.

    Aligha védekeznek a vírus ellen Tajikistánon át Ghánáig, de sehol sem érte el a fertőzöttek aránya az 1%-ot a világon.

    Ha exponenciálisan nőne 0,1%-ról (20%/nap), akkor az 3 hét alatt a lakosság 4%-a kapná el.
    Ha exponenciálisan nőne 1%-ról (20%/nap), akkor az 3 hét alatt a lakosság 40%-a kapná el.

  • nobody
    Ha már összehasonlítás. Jellemzően ősszel szokott eljönni az igazság pillanata. Talán most is így lesz?
  • Majsz
    Kötve hiszem, hogy a helikopterpénzen kívül más érdemi lehetőségünk lenne a válság megoldására, max annyi mozgásterünk maradt, hogy eldönthetjük, hogy hova öntsük a pénzt.
    (Túl azon, hogy átstrukturáljuk a saját kiadásainkat, és racionalizáljuk a gazdálkodásunkat, ami szintén pozitív, csak önmagában kevés.)
  • nyman
    Na az olajár is nulla: ft.com/content/a5292644-958d-4065-92e8-ace55d766654

    De már volt mínuszos is: “West Texas Intermediate, the US benchmark, traded as low as -$40.32 a barrel in a day of chaos in oil markets.”

    Volt komment aki kártyajósokat emlegette az elemző közgazdászokkal párhuzamosan, én az asztrológussal vontam párhuzamot az egyik posztombam. 🙂 Kétségeim vannak bármilyen gazdasági elemzéssel.

    Eddig sem értettem, hogy miért jó, ha egy fogyasztás alapú piramisjátékot építünk, mert az “közgazdaságilag” jó. Valakiknek biztos, de össz társadalni szinten nem hiszem.

    A nagyszüleim túlélték a 29-es válságot, a II vh, az egy egyik nagyapám az I vh is. Két bátyja ugyan nem volt ilyen szerencsés az olasz fronton.

    Azon a véleményem vagyok, ha csak gazdasági válság jön azt lesz@rom, valahogy túl éljük. Háború ne legyen. Azt már nem biztos.

  • Kiszamolo
    nyman, egyszerű az ok: rengeteg határidős kötés volt mostanra (vagyis hát májusra, de azt most kell lezárni).

    Ez a rengeteg kötés zöme marhára nem akart olajat tartani, csak befektető volt. Viszont nagyon nem akarja, hogy le is szállítsák neki az olajat, ezért eladja lejárat előtt ezeket a szerződéseket.

    Eddig nem is volt baj, mert mindig megvették tőlük.

    Csak most minden tároló tele van, ezért senki nem akar olajat venni.

    Ha viszont a befektető nem tudja átvenni az olajat, akkor fizetnie kell valakinek, aki átveszi helyette. Így lett mínusz 40 dollár egy hordó határidős olaj.

  • Garázs
    Én még úgy tanultam, hogy az a válság 1929-től 1933-ig tartott. Közel 100 évvel később az az egy év már nem oszt, szoroz.
    Láss csodát, a történelem ismétli önmagát! (Vagy az emberi természet nem változik?):
    “Az emberek olyan leckét tanultak meg, amit előtte még soha. Hirtelen szitokszóvá vált a hitel és mindenki megtakarító lett pénzszóró helyett. Egészen a második világháború végéig kellett várni, hogy felnőjön egy generáció, amelyik újra elkezdett hitelből fogyasztani. Addig azonban radikálisan esett a hitelállomány, az emberek komoly megtakarításba kezdtek. A húszas években az emberek semmit nem tudtak a hitelekről, csak élvezték a hitelek által biztosított növekvő lehetőségeiket és fogyasztásukat. Mostanra világossá vált a számukra ennek az életvitelnek a valódi költsége.”
    Ugyanez lezajott a 2000-es években is, a devizahitelek kapcsán.
  • Kiszamolo
    uses, ja, van olyan afrikai ország, ahol 0% a fertőzöttek aránya.

    Egy egyszerű oka van: nincs tesztjük.

    Ha csak azokat teszteljük, akiket lélegeztetőgépre teszünk, akkor tényleg alacsony lesz a statisztika. Főleg, hogy Afrikában hamarabb meghal otthon, mintsem eljutna valami orvoshoz.

  • flasgordon
    Széchenyi István a Hitelről írt könyvet annó és azt mondta, hogy a hitelezés vezetheti ki az országot a feudalizmusból. Akkor most a hitel jó dolog, szükséges rossz vagy a sátán kisértése?
  • expect

    “most is munkahelyeket szűntet meg először a kereskedelmi láncoknál”
    Azért ezt a maszlagot, amit a spar lenyomott sztem nem kell túl komolyan venni. Mert mi is történt? Hirtelen drasztikusan megugrott a kereslet, ezért plusz munkaerőre volt szükségük. Mi van most? Normalizálódott a kereslet, ezért elküldték őket. Az, hogy ezt a magától értetődő lépés megpróbálják a különadóra fogni, nem több üres politikai húzásnál.

    Cikkhez:
    Én nem hiszem, hogy ez az igazság pillanata lenne, ugyanis ez egy mesterséges válság. Nem a gazdasági folyamatok, a gazdaság egészségtelenségének eredménye, hanem a járványügyi intézkedéseké. A mostani helyzet olyan, mintha egy rákos beteg eltörné a lábát. Utóbbitól előbbi súlyossága nem növekedett, s utóbbi bekövetkeztéig a rákkal még tudott dolgozni, szóval ha sínbe kerül a láb, még megy tovább egy darabig minden a régiben, max bicegve.

  • Nacionalista

    Viszont a halálozási arány növekedéséből ki kell derülnie, hogy ha tényleg “arat” ott a járvány. És ennek 1 maximum 2 hónapon belül látszatnia kell(ene) majd.

  • Kiszamolo
    expect, a járvány csak kiborította a színig töltött bilit.
  • Ekvilibrium
    Nagyon jó a bejegyzés. És aktuális. Sok a párhuzam.

    Például bankcsődökre is számíthatunk az eurózónában, amik Magyarország-i bankokat is megrengethetnek. Ne felejtsük a Creditanstalt történetét, ami a mi bankunk is volt a monarchia révén.

    Az EKB már dolgozik a “megoldáson”:
    insideover.com/economy/will-the-european-central-banks-bad-bank-rescue-the-eurozone.html

  • örök körök
    Kis színes az olajhoz:
    forexlive.com/news/!/heres-why-it-could-get-even-uglier-for-oil-20200421

    Szerencse, hogy ódzkodva a határidős termékekből képzett ETF-ektől nem vásároltam bele az olaj áresésbe a többi balekkal együtt, pedig a történelmileg alacsony árakat látva azért viszketett az ember tenyere (más egyszerű beszálló meg nem nagyon van kisbüfiként). Most hirtelen nagyon sokan fogják a bőrükön megtanulni, hogy mik is valójából ezek a termékek és miért nem fektetünk olyanba, amit nem értünk pontosan.

    Köszi Kiszámoló (meg lustaportnak, illetve a többi pénzügyi bloggernek, akiket követek), hogy ebből a pofáraesésből kimaradtam. A történelemkönyveket most írják.

  • jami

    A második hullám nem azért lesz ősszel, mert visszatér a vírus, hanem, amikor megint sokan leszünk egyhelyen. Ha a mostani értelmetlen döntések annak az előkészületei, hogy máj. 3-tól nyitunk, akkor nyár első felében lesz a második hullám.

    Mondjuk azt nem nagyon tudom elképzelni, hogy a családbarátság mellett hogy lehet majd úgy kevesebbet home office-ban dolgozni, hogy minden gyerek otthon van. Nekem már a nyár is erős fejtörést okoz, mert nyilván nem lesznek táborok, de a nagyszülőkhöz sem merem majd vinni őket (év közben csak pár pici látogatás van a távolság miatt)… Épp ma is volt egy munkamegbeszélésem, fiatal lelkes munkatárs: neki semmi extra, megspórolja a napi ingázást, tök szuper. Mondtam neki, hogy hááát, nekem van némi változás. Aha, akkor már érti, miért kap tőlem éjjel 1-kor vagy reggel 6-kor levelet.
    Ja..

  • Kiszamolo
    örök, gondolkodtam is, hogy aki itt meg tőlem kérdezősködött olaj után, csak mert 25 dollár lett az olaj, azok most mennyit buktak a negatív áron?

    Mert olyan úgy sem lesz soha, hogy 25 dollár alá megy az olaj ára.

  • mezőgépész
    A 29-es válságból kivezető út volt az állami építési beruházásokba pumpált pénz, mint pl. a Hoover gát esetén. Akkor szinte csak dolgos kezekre volt szükség, így a pénz egy része megjelent a széles tömegeknél. Míg a XXI. században ha ilyen történik, az a cégeknél marad, mert a technológia és a gépesítés már teljesen általános fejlesztési irányvonal. Rengeteg képzetlen ember továbbra is jövedelem nélkül fog maradni ha elindulunk valamikor a gödör aljáról… amit még el sem értünk.
  • Pampalini
    “most a hitel jó dolog, szükséges rossz vagy a sátán kisértése?”

    Jó, amíg lehetővé teszi a vállalkozást, az innovációt, a méretgazdaságosság elérését.

    Rossz, ha fogyasztásra és szükségtelen presztízsberuházásokra költi az ember (vagy az állam).

    Magánszemélyként egyetlen célra tartom ésszerűnek: az első saját lakás megvásárlásához. Minden más (áru, autó, személyi…) hibás döntés eredménye.

    Vállalkozóként gyakran az egyetlen lehetőség az induláshoz vagy a továbblépéshez, de nyilván ésszel kell felmérni a kockázatot.

    Állami szinten pedig… ehhh, hagyjuk…

  • örök körök

    Az lesz a kemény, ha ezek az ETF-ek kukázódnak, akkor realizálódik a bukó, kiülni se lehet. Márpedig a linkelt cikk szerint az amcsi olaj ETF-ek a júniusi határidős olaj 30%-át birtokolják az utóbbi hetek kisbefektetői rohama folytán. Ha lemegy a határidős termékek ára (a teljes portfólió értéke) mínuszba, akkor csődön kívül mi a bánat lehet? Ráadásul ez nyilván egy öngerjesztő folyamat, ahogy zárnak be az ETF-ek és öntik ki a piacra a tartalmazott papírokat, úgy nyomják le az árat a béka feneke alá, mindezt pánik hangulatban. Szóval ez egy teljesen reális szcenárió.
  • Husz János Puszita
    Lehet ezt még fokozni, mondjuk alapjövedelem jegybanki játék pénzből, de nem akarok ötleteket adni
  • Kiszamolo
    Írtam már öt éve a problémáról, úgy látszik sokan nem olvasták. 🙂

    https://kiszamolo.hu/hogyan-lehet-befektetni-olajba/

    Ezekkel az ETF-ekkel a hatalmas probléma, hogy nem olajat vesznek, hanem csak határidős olajra szóló papírokat, amint hatalmasakat bukhatnak, ha rosszkor kell eladni őket. Így az elmúlt jó néhány évben nagyon elmaradt a teljesítményük a valódi olajártól.

  • yimshagin
    Bocs, ha vki kommentjét ismételem, de nem is biztos, hogy annyira muszáj megszorítani, ha ügyes a politikus. Lehet ezt úgy is csinálni, hogy az átlagembernek fel se tűnjön, de mégis megoldjon problémákat. Pl nem költünk stadionokra, futbal-ra (nem muszáj 0-ra venni, hanem mondjuk csak a századára) stb. Ez annyira nem viselné meg a népet, viszont jót tenne a költségvetésnek. És még népszerű is lenne, hogy lám-lám, milyen ügyes. Persze ehhez az kéne, hogy legyen elég a többmilliárdos vagyon, amit összegyűjtött az ismert kör.
  • Kiszamolo
    yim, a magyar adóelvonás mértéke 30-40%-kal nagyobb, mint a környező országoké. Vagyis a magyar adókat úgy lehetne csökkenteni ennyivel, hogy senkinek fel sem tűnne, kivéve persze azokat, akikhez ez a plusz pénz most vándorol.
  • bugocsiga

    Nem, nem érdekel a spar, csak az, hogy a közeli tesco bezárt végleg. Éppen most pakolják ki és az ott dolgozóknak, akiket nem a járvány alatt vettek fel, hanem évek óta ott dolgoztak nem biztos, hogy lesz állásuk, ezt ők mondták és nem az ujjamból szoptam. Itt a kegyelemdöfés az extra adó volt.

  • Családfő
    Kiszámoló,

    Én pár éve gondoltam olajba fektetni valamennyit, de többek között a cikked hatására nem tettem. Ahogy írtad, pont az a baj, hogy csak határidős papírokba lehet. Azok meg könnyen hullámvasútra kerülnek, tipikusan lefelé.

    A tegnapi negatív ár valóban egyedülálló, de nem lehet rajta csodálkozni. Hetek óta másról sincs szó, mint a tároló kapacitások végességéről. Egész jól megúszta még az a trader vagy alap, aki eladta -40 dolcsin, hisz ez még mindig jobb, mint májusban párezer (millió?) marmonkannával megjelenni a préri közepén, mert át kell venni az olajat. (Aki esetleg nem mélyült bele: a prompt piacon nincs negatív ára az olajnak, a határidős kötések hozták meg a szalagcímeket. Meg ugye ez csak a WTI, a többi index értelmes szinten maradt.)

  • IV Béla
    Ezt a címet fáj olvasni is – magyarul Nagy Gazdasági Világválság az esemény neve, bárhol is használják ezt a szörnyû tükörfordítást?
  • SM

    egy mai fiatalnak nem lesz 6 hónaponként munkahelyváltás 30+% fizuemelésekkel, viszont tanulhat egy korrekt főnöktől (ha megtalálja). Kinézheti az irányt magának, a köv 5-10 évben felépítheti a következő 30 évét.
    Nem törvényszerűen rossz ez.
    Lehet pénzt, időt beosztani. Lehet párt keresni, olyat aki nem feléli a jövőjét, hogy a szomszédnak imponáljon. stb.
    Alacsonyabb életszinvonal? Igen, vagy csak más életszinvonal. De a cikk is erről szól.
  • Kiszamolo
    Mivel ha az olvasókat érdekli a téma, kénytelenek lesznek angolul olvasni, ezért is adtam meg az eredeti nevét. Ahogy a 2008-as válságot is a Nagy Recesszió néven fogja bárki megtalálni mostanában.

    Aki nem jön rá a címből, meg abból, hogy 1929, hogy miről van szó, annak a nagyon költői Nagy Gazdasági Világválság sem fog semmit mondani az égegyadta világon.

  • attila
    Vannak index követő olaj etf-ek is. Ezek nem fektetnek olajba hanem valamilyen olajjal kapcsolatos indexet követnek például ezt BCOMCLTR:IND
    Bloomberg WTI Crude Oil Subindex Total Return
    Ezek tökéletesen követik az olaj árát és nyilván megy csődbe mert indexkövető 😉
    Ha olajba szeretnél fektetni hosszú távon akkor ilyet javasolnék ! Légy optimista mikor a többiek félnek 😉
    “örök, gondolkodtam is, hogy aki itt meg tőlem kérdezősködött olaj után, csak mert 25 dollár lett az olaj, azok most mennyit buktak a negatív áron?
    Mert olyan úgy sem lesz soha, hogy 25 dollár alá megy az olaj ára.”
    És mennyit fognak nyerni mikor 50 dollár lesz 5 év múlva ! 😉 80-as, 90-es években ugyanez volt, az olaj az egy nagyon volatilis nyersanyag mivel a legtöbb termelő rugalmatlan…..
  • Mazzola
    okos embernek a hitel gyógyszer, a butának méreg. ma már vény nélkül kapható úton útfélen, bárkinek elérhető és mindeki úgy lövi magának, ahogy jól esik. ezért tűnhet úgy, hogy méreg, de szerintem nem az.
  • Családfő
    Az olajhoz még, illetve a tároló kapacitások durva helyzetéhez néhány érdekesség.

    Most olvastam a Wall Street Journal-ban: “The average day rate for a VLCC on a six-month contract is about $100,000, up from $29,000 a year ago… Spot charter rates have risen sixfold…” Ezeket (VLCC = very large crude carrier, elfér benne 2millió hordó olaj) egyre inkább tárolásra használják, ezért drágultak meg ennyire. Aki abban hisz, hogy belátható időn belül felmegy az olaj ára, az nagyot kaszálhat… vagy aki nem akar most bukóban kiszállni és bizakodik. Hordónként jgy napi 5 centért (na jó, plusz egyéb költségek) tárolja. Volt, akinek az Öbölháború előtt bejött. Most persze ne történjen semmi hasonló.

    Egyébként a jövőkép egyelőre még pozitív, mert az éves fix kontrakt már olcsóbb napidíjú ezekre a tankerekre, illetve az olaj határidős ára is már jóval magasabb őszre, mint júniusra.

  • usespanner
    ha nem tesztelsz = nincs fertőzött.
    Tény.

    De ha legalább 5% lenne a fertőzöttek aránya bárhol is az összlakosságon belül, akkor elég lenne 20 db teszt, hogy ezt tudományosan is bizonyítsuk.

    Ezért hiszek én a statisztikáknak. Egyelőre csak zárt környezetben találtak ilyen magas arányt (diák- és hajléktalanszállók, kórházak, idősek otthona, luxushajók). Azaz ahol betegség esetén is bent maradnak.

    A legfontosabb a betegek elkülönítése.

    OFF: Az szénhidrogének jövőjéről annyit, hogy a napenergia ára a világon a legolcsóbb és a világ háromnegyedében gazdaságosan elérhető.
    Ha pedig ingyen van az energia, akkor jöhet az elektromos autók és elektromos fűtés kora.

  • bugocsiga
    Máris jelentkezik a különadó hatása? Bravó orbán! Csak azt nem értem, hogy Varga Miska ehhez miért asszisztál?

    infostart.hu/gazdasag/2020/04/21/szankciokat-helyezett-kilatasba-a-nak-az-aruhazlancoknak

  • Bence

    2016 febr és 2018 okt között az olaj ára emelkedett 198%-ot míg a bloomberg indexed 88%-ot. Akkor hogyan követi le pontosan? sehogy.
  • örök körök

    Remélem csak trollkodni próbáltál. Első gugli találat alapján:
    >About Bloomberg WTI Crude Oil Subindex Total Return
    >the index is a single commodity subindex of the Bloomberg CI composed of futures contracts on crude oil.
    Ez egy határidős termékekből összelegózott index. Az erre alapozó ETF-ek és a többi szopóágon lévő származtatott ETF-hez képest semmi különbség. Lényegében ugyanúgy működik, ugyanazokkal a problémákkal.

    Kisbüfiként rendes spot árfolyamba nem nagyon tudsz “fektetni”, csak a határidős termékeket (ETF-be csomagolva vagy máshogy) tudsz megvenni. Illetve közvetve tudsz még beszállni olaj termeléssel, szállítással, feldolgozással kapcsolatos cégek részvényein keresztül, de ezek minden mással együtt emelkedtek az utóbbi hetekben.

  • lvjtn
    azért pontosítsunk: Széchenyi könyve NEM a lakossági fogyasztási hitelről szólt, hanem arról, hogy ha a feudális hűbérbirtokra lehetne hitelt fölvenni (kábé ez egyfajta jelzáloghitelként értelmezhető), akkor a földesurak nem a sárban dagonyáznának készpénz nélkül, hanem tudnának iparosítani. szóval ő olyan hitelről beszélt, aminek van fedezete, csak az a nem tud szabadon forogni a piacon, lévén mindenféle feudális szabályozás köti

    aztán érdemes ugorni ötven évet és Mikszáthot olvasni, hogyan mulatta el a nemesség egy része a családi birtokot, mikor már lehetett rá hitelt venni, de azt nem innovációra, hanem dínomdánomra költötték

  • Gábor
    Érdekes kérdést feszeget az írás – viszont mi lett volna akkor a húszas években a jó hozzáállás az USÁban – hogyan lehetett volna megelőzni a válságot?

    – Nem kellett volna fejleszteni és termelni?
    – Ha nem veszik meg a termékeket (porszívó, autó stb.) akkor csődbe megy a termelő?
    – Törvényileg béremelés?
    – Alapjövedelem?

  • Mókuscic
    Szia Miklós,

    A képek többet mondanak ezer szónál, ha gondolod linkeld be a cikkbe, ez nagyon durva volt anno:
    ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2019/10/24/13_1_eszbonto_teny_a_nagy_gazdasagi_valsagrol_az_usa-ban
    ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/12/09/gazdasagi_recesszio_az_allamokban

  • Sosem kommentelek
    Azért ahhoz a tesco bezárashoz hozzátenném, hogy nem véletlen zárták be, sajnos az ott dolgozók sem véletlen nem kaptak szerződést. Mindenkit megtartanának, ha akarnának…
  • Unemployed
    Olyannyira igaz az írás minden szava, hogy erre a mi életünk a legjobb példa. Nem változott benne szinte semmi.
    Oké, nem szájmaszkban jártunk vásárolni, a nejem bejár dolgozni, a gyerekek oviba, de eddig se autóztunk eddig se utaztunk, nem jártunk étterembe, csak bevásároltunk. Azok a bemarketingelt szükségletek omlottak össze, amelyekre amúgy sincs senkinek igazán szüksége. A házak épülnek, velünk szemben is, mert lakni kell, de nincs új autó vásárlás, utazgatás, repkedés, wellness, étterem meg a sok dolog amire nem mondom, hogy szükségtelen, de az a mérték, ahová ez elfajult, hogy egyesek Dubajban vettek hétvégi nyaralót… Szóval annak most vége van.
    A bolygó megköszöni, akik viszont eddig ebből éltek, azok kevésbé.
    Én pedig reggel ugyanúgy felkelek, mint eddig és elolvasom a kiszámoló blogot. Azután pedig minden ugyanúgy lesz, ahogy eddig is volt.
  • KL
    “Vagyis csökkenő állami támogatások mellett növekvő adókra van szükség, bármennyire szörnyen hangzik is ez.”
    Nulla állami támogatás mellett.

    “Az embereknek pedig a megtakarításra kell tenni a hangsúlyt a fogyasztás helyett, a fogyókúrára a mértéktelen eddigi zabálás helyett. ”
    Ennek legegyszerűbb pedagógiai módja: aki eddig nem takarított meg, az most nyomorogjon.

    Meg is vagyunk.