Vásárolj és fogyassz! :)
Az országban több szociális szövetkezet működik, amelyek az ország szegény részeiben azzal segítenek az ott élőknek, hogy egyrészt felvásárolják a megtermelt terményeket, másrészt helyben fel is dolgozzák és eladják a termékeket.
Nem támogatást és nem adományt adnak, hanem munkahelyet teremtenek és piacot keresnek a helyben előállított termékeknek.
Sok ilyen szövetkezet most nehéz helyzetbe került, mert nem tudják eladni a megtermelt árut a bezárt boltok és piacok miatt, így se fizetni, se munkát adni nem tudnak a helyieknek.
Ha szeretnél segíteni, egyszerűen megteheted: vedd meg a termékeiket.
Az egyik ilyen szövetkezet keresett meg a problémájukkal, az értékesítés hiánya miatt már közel 20 ezer eladatlan termékük halmozódott fel és a pénzük végére értek.
Amíg nem nyitnak ki a piacok és a kisebb boltok sem, segíts nekik annyit, hogy veszel pár (tucat) terméket tőlük. 3 literes gyümölcslevek, savanyúságok, szörpök, tészták, lekvárok és miegyebek. A legtöbb termék cukor- és adalékmentes, a házhoz szállítást a GLS végzi. (Mivel a szállítási díj fix, érdemes egyszerre jóóó sok terméket venned…. 🙂 )
Köszönöm, ha segítesz.
“A hazai élelmiszeripari cégek “belpiaci pozíciójának megtartását” kéne az áruházaknak előtérbe helyezniük. Különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre. Mivel a külföldiek lényegesen olcsóbban kínálják a termékeiket, a “lehetetlen árversennyel” pedig nem lehet mit kezdeni, így az áruházláncoknak elvi alapon nemet kéne mondaniuk a külföldi termékekre.”
(Forrás: index.hu/gazdasag/2020/04/21/tul_olcso_az_elelmiszer_nalunk_korlatozasokkal_fenyeget_az_agrarkamara/)
Az Auchanban egy hasonló savanyúság 619 Ft, ami itt 790 Ft. Nem egy fene nagy különbség.
Alma-meggy 3 liter itt 1.790 Ft, az Auchanban 5 liter 2900 Ft. Az szinte fillérre ugyanannyi.
Nagyon tetszik a dolog, csak az a bajom, hogy kb. 3000-rt rendelnék max (ketten vagyunk csak, nem fogyna el több), de arra sok azért az 1400-s szállítási díj.
Az elözö kommentekbeöl is latszik mennyire összetarto a magyar. Inkabb külföldi(nek latszo), meg gazdasagos, meg felcimkezve jobban kinezö mint tartalmat, minöseget venni.
Az ötlet jo csak ezzel megint a NER lovagokat fogja elönyben reszesiteni, meg hat “CsSanyit” aki szinte mar uralja a piacot sok tekintetben a “jo sok minösegi aruval” a magyar kisembereket jol athuzva.
Mindig nevetek azokon az embereken akik a tomegtermekekkel hasonlítják össze a minőséget, természetesen ár alapján.
Pesten gyakran vásárolok piacon, néha veszek kistermelőtől is. Igen, a kenyér 500-1000 Ft/kg, de össze nem lehet hasonlítani egy sima boltival. Mellesleg kevésbé lufi jellegű is, így kevesebbet is eszünk belőle.
Szerintem ha felhoznának egy nagy adagot Pestre, lenne rá kereslek. Van még olyan kispiac, ahol van szabad stand, csak jól kell hirdetni, hogy fent lesznek.
Más kérdés, hogy a nagy cégek kartelleznek, hogy lenyomják a helyi konkurenciát, aztán lehet drágábban adni ami addig olcsó volt.
A vámok ezért voltak. Most vámmal nem tudod súlytani a külföldi terméket, max támogatni tudod a helyi termelőt. Például azzal, hogy megveszed a jó árut.
Lee – Gondolom nem láttál még zöldségeskertet közelről. Próbáld ki, hogy veszel egy paradicsompalántát és kirakod egy nagy kaspóba az erkélyre. Aztán majd megtudod mi a különbség a holland mezőgazdasági árucikk és a paradicsom között.
Persze a magyar nagyüzemi fos pont olyan fos, mint a külföldi nagyüzemi fos, csak van rajta egy magyar zászló, de mivel látott némi magyar munkaerőt, talán annak is több értelme van.
Illetve a hangsúly itt is – a jelenlegi helyzetben pláne – a hazai termelők, munkahelyek megsegítésén van.
Aki havi nettó 120 – 150 ezerböl él annak ez luxus.
Természetesen aki megteheti az vegye és fogyassza egészséggel.
Nem mintha Hollandiában nem többek között magyar idénymunkások dolgoznának, de nekem miért kéne figyelembe vennem, hol termelik az adott árut? Miért kéne támogatnom egy nem hatékony, semmivel se jobb minőségű, ellenben drágább terméket? Az elmúlt 30 évben miért nem fejlődött szinte semmit a magyar mezőgazdaság az EU nagy agrár országaihoz képest képest? Hogy lehet, hogy a saját piacaikról ki lehet őket szorítani?
Azt hogy a magyar nagytermelői miért drágább mint a külföldi nagytermelői, na azt nem értem, csak sejtem.
@Kiszámolo
Ha kapsz feedbacket arról, hogy nőtt-e a forgalmuk, azt megosztod majd velünk? Az én ismerősi körömben nagy igény van ilyen termékekre, valószínűleg egy kicsit jobb reklámmal könnyen megszabadulnának a készleteiktől.
Egy, a munkáját komolyan vevő kistermelő paradicsomja ízben dimenziókkal jobb lesz a holland (vagy bármelyik országbeli) nagyüzemi paradicsom ízénél. Utóbbit baromi modern technológiával, nagy mennyiségben és valóban sokkal költséghatékonyabban előállítják, cserében termőföldet sosem látott pl. és bizony minőségben gyatrább. Amit a szállítási idő hossza csak tovább ront a helyben előállított termékkel szemben.
Persze akinek az íz nem fontos és/vagy nem akar kicsit többet fizetni a termékért és/vagy megszokta már nagyüzemi ízét, az maradjon a “boltinál”. Annak is kialakult a felvevőpiaca, nincs semmi baj azzal, ha valaki azt választja. Ugyanez igaz nemcsak a paradicsomra, hanem minden másra.
Ugyanígy fontos, ha a kistermelő csapnivalót árul (=nem jobb a minősége, mint a dömping “boltinak”), úgyis elveszíti a piacát, és nem azért, mert alulmaradt az árversenyben.
Nem reszletezem, nem akarok túl negatív lenni.
Ha valakinek nem drága és a minőséget keresi akkor fogyassza egészséggel!
Az egy másik kérdés, hogy a nagyüzemi nem feltétlenül rosszabb, mint a kistermelői áru. Azért él ez a képzet, mert a nagyüzemi termelés képes még az adott zöldség/gyümölcs szezonja előtt is árut termelni például fóliasátorban. Ezért nem lesz olyan minősége mint a csak szezonban termő és kapható magyar áruknak. Egy júliusi olasz nagytermelői paradicsom simán sokkal jobb, mint bármelyik magyar kistermelő szinténi júliusi áruja, de igaz ez a görög eperre, vagy a holland répára.
De ezzel nagyon eltértünk már a cikk eredeti tárgyától, ami 100%-ban támogatandó.
Igen, valószínűleg olcsóbb a Sparban a nagyüzemben, nagy tőkével, jobb marketinggel előállított hasonló termék. De mint írtam, nem jelentős a különbség.
Akkor értelek, nem néztem az általad hivatkozott cikket az első kommentből, másról értekeztünk. Én csak a komolyan vett, helyi kistermelői és a bármilyen országbeli nagyüzemi zöldség összehasonlítására reflektáltam. Azt fenntartom, hogy előbbiben jobb minőség érhető el, cserében nyílván drágább lesz. Szó szerint értettem, hogy pl. a nagyüzemi paradicsom sokszor termőföldet sem lát, ezt én saját szememmel is láttam éppen Hollandiában. OK, ez a módja, hogy nagy mennyiségben, konzisztens minőségben, messzebbre szállíthatóan és költséghatékonyan termeljenek – ennek ára, hogy ízben és állagban nem fogja tudni azt hozni, amit egy gondos(!) kistermelő a szomszéd faluban megtermelt.
“Az egyik ilyen szövetkezet keresett meg a problémájukkal, az értékesítés hiánya miatt már közel 20 ezer eladatlan termékük halmozódott fel és a pénzük végére értek.”
Esetleg bővítsétek a portfóliót. Szívesen.
Testhezálló a nick-ed. 🙂 Ne maradj a tipikus sztereotípiák szintjén. A helyben honos és kicsiben megtermelt élelmiszert jobb minőségben lehet előállítani (bár nem mindig történik így), mint a nagyüzemi távolról jövőt. Jól mondod, ez országfüggetlen, itthon a magyart míg pl. Franciaországban a franciát célszerű venni, stb. A minőség és frissesség mellett a helyi kistermelőt támogatod, és még az ökológiai lábnyomod is sokkal kisebb lesz. Cserében nyilván drágább valamennyivel.
Jómagam is ha csak lehet ilyen élelmiszereket vásárlok, és nem igazán érdekel, hogy mennyivel drágább, mert nekem a minőség számít. Kapunk elég értetlenkedést ismeretségi körből ir de az se érdekel.
Nagyon szimpatikus az oldal és amit csinálnak de gondolom Erdélybe nem szállítanak.
A mezőgazdaság teljesen másképp működik, mint a legtöbb termelő munka. Ha természetesen akarod csinálni, elképesztő figyelmet és készenlétet, szaktudást igényel ahhoz, hogy sikeres legyen és az még csak a termelés. Meg vagyok azon döbbenve, hogy amikor például programozói óradíjakról beszélünk, akkor a szép számokra mindenki elismeréssel csettint, amikor meg az élelmünket előállítókról van szó, semmi nem lehet elég olcsó, pedig például egy csomó szolgáltatás nélkül lehet élni. A piacnak ez az értékítélete a mezőgazdasági munka és termelés fölött nagyon kétes eredményű irányokba vezetett. Ez szemléletbeli, kulturális (bátrabbaknak erkölcsi) kérdés.
A hazait támogatni számomra elsősorban elvi kérdés. Hogy egy se lenne e hazában, aki erre méltó a mostani helyzetben, azt erősen kétlem.
Az éremnek mindig két oldala van, a hollandok sok befektetéssel nagyon hatékony módszert fejlesztettek, ez itthon elmaradt.
Persze a fentiekben csak az itthoni és a holland nagyüzemi termelést lehet összehasonlítani, nagyüzemi és a kistermelői paradicsom teljesen más és nincs is értelme összehasonlítani.
Ha globális léptékben átállnánk biogazdaságra, az egyrészt durva élelmiszerhiányt okozna (vagy csökkenteni kellene hozzá az erdők arányát), másrészt durván rontaná az élelmiszerbiztonságot. A természetes összetevők pedig sok esetben bullshit, egy példa, semmivel nem jobb a homoktövisből kivont C vitamin a többinél.
A németeknél mondjuk más jelentősége van a bionak, azzal szorítják ki az import élelmiszert, ugyanis olyan szabályokat alkalmaznak, amivel szinte lehetetlen import terméket Németországban bio minősítésűnek eladni. Szóval ott komoly piacvédelmi szerepe van.
Ettől függetlenül ez azért is nagyon jó dolog, mert ez végre mindenhova szállít az országban (a nagy online élelmiszerboltoktól eltérően). Persze, jóval kisebb választékkal, de jó pár gyümölcsös és tésztás tartós élelmiszert itt is be lehet szerezni.
Köszönjük a linket! Milyen hasonló szociális szövetkezet létezik még?
Erre a durva élelemhiányra vonatkozó állításodra van valami forrásod is ami nem egy “trust me bro” jellegű blog/videó valahol az interneten? Én amúgy azt mondtam, hogy az ilyen élelmiszereknek igenis van egy piaca, nem azt, hogy mindenki így kéne termeljen.
Bullshit vagy nem bullshit én igenis érzem a minőségi különbséget az íz szintjén a bio és nem bio sajt, paradicsom, hústermékek stb esetében. És a különbség jelentős. Nem tudom miért jönnek egyből az emberek, hogy “ez biztos bullshit”. Ezzel próbálják nyugtatni magukat, hogy nem éri meg több pénzt kiadni, úgyis bullshit, vegyük a legolcsóbbat továbbra is? Vannak csalók itt is mint mindenhol, akik a bio élelmiszerek felárát meglovagolva próbálják drágán eladni a silány termékeket. Mint ahogy vannak akik vizezik a bort és az üzemanyagot. Mégse lehet kijelenteni azt, hogy minden drága bor biztos szar csak sok pénzért.
+ hozadék: ha egyszer sikerül ténylegesen megvetnünk a lábunkat a földön kívül is, akkor ott elég jól fog jönni, hogy nap nélkül, minimális víz és hely felhasználás mellett zöldséget, petri csészében pedig húst tudunk előállítani.
Én gyakorlatilag idén először vetettem néhány zöldséget pici kertbe/erkélyládákba/vödrökbe, és gyakorlat híján sokat kellett olvasnom a felkészüléshez. Az egyik meglepő dolog a mindenféle kerttervező appok által kihozott termőhelyigény volt.
Közepesen intenzív kertészkedés mellett egy 12×12 méteres parcellába belefér egy család zöldségigényének nagy része.
Nem ez a cél – inkább a szórakozás, meg a gyerekek lekötése, ha úgyis itthon ülünk őszig -, de elgondolkodtató. Ez egy teljesen kezelhető méret, naponta nagyon kevés időt igényel.
Hogy számoljunk is egy kicsit: egy stadion felásásával durván 50 családot lehetne zöldséggel etetni egy évig.
Miért kellene átállni teljesen. Akinek kell az olcsó az vegye azt. Akinek meg kell a kiskerti, bio cucc, az meg vegye azt. Szerintem a kettő elfér egymás mellett. Csak a nagytermelőknek nem tetszik, nekik kell az egész piac. Jó lenne, ha megértené a nagytemrelő, hogy nem mindenkinek kell az ő terméke.
“valaki nemzeti alapon ájuldozik egy zöldségért vagy gyümölcsért. Ha valaki jár külföldön, akkor észreveheti, hogy a közbeszédben és a reklámok szerint mindenhol a helyi élelmiszer a “legjobb a világon”, a külföldi meg “sz*r”.”
Cseppet sem kell ájuldoznod nemzeti alapon. Nem a magyar a “jobb”, mint a többi, hanem
1. a KÖZELBEN termelt – mert a februári holland répától csak pár további lépés a saját éghajlatunk fokhagymaszezonja idején is kínai (!!) fokhagyma a hipermarketben. (Nem mint opció, hanem csak az van.) CO2-kibocsátás, szállítási minőségromlás, stb.
2. a tieddel AZONOS ADÓRENDSZER területén termelt – mert a te adóidból fogják a munkanélküli segélyt fizetni, plusz a társadalmi problémákat (mentális betegségek, bűnözés) is hatékonyan előzi meg, ha “alkothatnak” valamit, amit (esetleg ilyen ösztönzőkkel, mint ez a cikk, de) el lehet adni.