Ha te is adatokkal is dolgozol
Gergő most írja a doktoriját és kell neki egy felmérés hozzá azoktól, akik adatok előállításával vagy feldolgozásával is foglalkoznak a munkájuk során. Ez nagyjából minden fehérgalléros munkakört lefed a közepes és nagy cégeknél. Ha van öt perced, segíts neki annyit, hogy kitöltöd a kérdőívet.
Ugyanez részletesebben a leveléből:
Egy kéréssel fordulok hozzád PhD kutatásom megvalósítása érdekében. A téma az úgynevezett adat-írástudás (data literacy). A kutatás célkitűzése, hogy Magyarországon először képet kapjunk a hazai közép- és nagyvállalatoknál dolgozók adat-írástudásáról és a vállalkozások adat alapú döntéstámogatással kapcsolatos kihívásairól.
Részletesebben kifejtve, az egyik cél a hazai közép- és nagyvállalatok szellemi beosztású dolgozói adat-írástudási képességének részletes megismerése az adatok értelmezésére, feldolgozására, elemzésére, vizualizálására és prezentálására vonatkozóan. Vizsgálandó a válaszadók adatokhoz való attitűdje is.
A másik eredményelvárás az adat alapú döntéstámogatás kihívásainak feltérképezése a hazai vállalkozásoknál. Az adatgyűjtésre, feldolgozásra, a kompetens személyi állományra és IT támogató rendszerekre fordított erőforrások és az adat alapú döntéstámogatás sikerességének összefüggéseinek vizsgálata.
Mivel Magyarországon hasonló felmérés még nem volt, adatgyűjtést kell végeznem, melyet kérdőíves formában tudok megtenni: https://forms.gle/
Az oldaladat – hozzám hasonlóan – éppen az a célcsoport látogatja, aki véleményem szerint releváns válaszokat tud e kérdéskörben adni. Úgy gondolom, a felmerülő témákhoz is jól illeszkedik az általam vizsgált kérdéskör: mennyire jól értjük, dolgozzuk fel, prezentáljuk a minket körülvevő adatokat? Bízom benne, hogy nem csak számomra izgalmas ez a kérdés. Arra gondoltam, hogy készíthetnénk egy kiszámoló olvasói körre vonatkozó felmérést is (a kérdőívben van lehetőség azonosítót megadni – pl. kiszámoló), így megnézhetnénk hogy a kiszámoló kapcsán válaszadók mutatnak-e szignifikáns eltérést az adatokkal való barátságukban az átlagostól.
:-DDDD
Majd szóljon valaki, ha kapott a pasastól bármit is… 🙂
pl. közigazgatásnál nincs bevétel, mégis kötelező mező, a 12. pontban nincs nem releváns /nincs adat válasz.
és ez csak amire emlékszem.
nem tudom kire lő, mit szeretne kihozni, de az adatgyűjtés minőségéből ítélve meg kell állapítani, hogy a a PHD sem lesz felvételi szempont nálam, ha valaki jelentkezik (nem fog, mert nem olyan terület, de volt már aki nálunk munka mellett végezte el). Pipa, ha van, de a józan ész nem divat. 🙁 Bocs, nem bántani akarok senkit, de nagyon félre fog ez menni, téves következtetés lesz a dolgozatban. Egynek jó lesz azért.
Gergő, arra vigyázz, hogy alapkutatást végezz, nehogy alkalmazott kutatás legyen belőle, mert egy ilyen miatt bukó lehet az egész munkád.
Üdv, egy Ph.D. 😉
A necces inkább az, amit Családfő mondott.
Nem szerencsés megkérdezni valakitől, hogy mennyire ért egy témához és ez alapján bármit levonni. (Dunning-Kruger hatás.)
Örülök, hogy érdekesnek találtátok a témakört és szívesen olvastam a kommenteket is.
engedd meg, hogy rácáfoljak majd a (teljesen jogos) tapasztalatodra. Most kezdődött a felmérés, kérem türelmedet.
ettől még ne temesd el a PhD-s kollégákat, a hozzászólásod alapján a te mintavételed sem igazán reprezentatív. 🙂
@Ádám meg fogom osztani kiszámolóval az eredményeket.
@mate12345 igen, a következtetéseket ennek megfelelően lehet majd megfogalmazni.
a kérdőív e-mail címe lebuktat 😉
magam is szoktam úgy érezni, hogy nem eléggé közeli a gyakorlathoz egy-egy tudományos kutatás, ebben az esetben viszont csupán arról lehet szó, hogy nem találkozott a te elképzeléseiddel a kérdéssor.
Nem, a kérdések alapján egyáltalán nem az látszik, hogy itt minden szellemi munkást akar kikérdezni. Ez a kérdőív a VEZETŐ beosztásban dolgozó fehérgallérosoknak készült, akik menedzsmenttel foglalkoznak, vagyis folyamatosan információk (“adatok”) alapján döntéseket hoznak, irányítanak, és főként ez adja a hozzáadott értéket a munkájuk során.
Mert pl. egy átlagos programozó is “adatokkal” foglalkozik, de attól még nem egy vezető, hanem egy informatikai szakmunkás, aki átalakítja/átalakíttatja az információt (adatokat) más formába. Ahogy egy átlagos könyvelőre is igaz ez, meg sok más “adatokkal” foglalkozó emberre.
Ezekből az adatokból a kolléga nem biztos, hogy megfelelő következtetést fog levonni, mert számos szubjektív elemet tartalmaz, továbbá kizárólag profitorientált vállalati környezetre értelmezhető – lenne, ha kivenné a közigazgatást.
Kicsit igazítani kellene a kérdőíven és mindenekelőtt alaposan átgondolni, hogy tulajdonképpen mit is akarunk vizsgálni és melyik szegmensben.
De roppant figyelmes nem, mert a kérdőív bevezetőjében ott az email címe, abból egyértelműen kiderül.
Görcsi Gergely
Szent István Egyetem
SzIE Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Kutatási terület: A vállalati döntéstámogató képesség fejlesztésének hatása a vállalkozásfinanszírozásra
doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=22848
Ugyanakkor az eredeti képzettségem társadalomtudományi (Ph.D.) és az én tapasztalatom is az, hogy kérdőívekkel nagyon nehéz minden határesetet leképezni.
Természetesen ettől még érdemes fejleszteni a módszertant, meg próba-lekérdezésekkel, interjúkkal feltérképezni a releváns kérdésköröket.
***
+1 volt egy olyan kérdés, h a vezetők miért nem az összegereblyézett és generált adatok alapján döntenek, na ott pont a legrelevánsabb válaszlehetőség hiányzott: mert a politika dönt, nem a számok
hasonlót feszegetsz mint, kávézó. Helyes a bevezető, nem csak vezetői válaszokra vagyok kíváncsi.
a kérdőív bevezetőjében definiált célcsoport nem fedi le a közigazgatást. Módszertanilag viszont helyes benne hagynom a lehetőségek között, két okból: mivel ez kötelező eleme a kérdéssornak, rosszabb ha kiveszem, mert megnő az esélye hogy a válaszadó kényszerűségből rosszat választ. A másik ok, hogy így ezeket a válaszokat külön tudom választani.
Egyetértek azokkal akik szerint az “Ön mennyire ért valamihez?” típusú kérdésekre adott válaszok összevethetetlenek egymással.
Komoly kutatásban ehelyett úgy tudom a “Hányszor fordult elő önnel az elmúlt hónapban hogy próbálta ezt csinálni és sikerült/nem sikerült?”-et szokták kérdezni
Bizonyára vannak metodológiai támaszaid. Ha értesz franciául, keresd:
Luc Van Campenhoud
Raymond Quivy
Madeleine Grawitz
köszönöm a gondolatot. Azzal nem értek egyet, hogy nem dolgozhatók fel hasznosan az itt szóban forgó kérdésekre kapott válaszok, konkrét elképzelés, terv van mögötte.
sajnos a nyelvet nem beszélem, de egy keresést megejtek. 🙂
az utolsó blokkot leszámítva egyik kérdés megválaszolása sem kötelező.
“Szia Miklós! (Off topic) Reggeli mozgás közben az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne egy Kiszamoló facebook “zárt”csoport, ahol megosztanád, illetve a tagok megoszthatnák a véleményüket adott témákkal kapcsolatban. Szép vasárnapot!”
1. A zárt nem jó, mert szerintem Miklósnak mindenki a célközönsége, nem csak pár ember, ráadásul nincsenek nagy titkok az oldalon.
2. A Facebook bármilyen csoport mennyiben jobb, mint bármi más? Pl. ez?
A kérdőívről a véleményem: A kérdőív nem a munkám megértésére fókuszál. Úgy érzem, hogy egy prekoncepció igazolására valók a kérdések.
Sok sok évvel ezelőtt részt vettem egy kutatásban, ahol az emberi viselkedést kutatták. Az személyes lebonyolítású volt, nem ilyen netes kérdőíves. Nem nagyon értettem, hogy mi volt a cél, ezért elbeszélgettem a kutatóval. Elmondta, hogy mit szeretett volna igazolni. Azon alanyok reakcióit, akik nem támasztották alá a prekoncepciót, azonnal kizárta a kutatásból. Így aztán sikeres is volt a kutatás.
A hirtelen megugró durvább fogyasztás lehet simán visszahozza a kieső 1 hónapot..
Lehet ezt árazta végig a tőzsde is?
newstalkzb.co.nz/news/national/queue-at-auckland-mcdonalds-store-cause-traffic-jams/?fbclid=IwAR3MjAH4Ccfc2d77UCI1AZiPS6dEvOGwUv6_IT7PNtN7DMtxcPxwn-T0Odw
Én is adatokkal (is) dolgozom, de e.v. vagyok, tehát nem tudom kitölteni. Kíváncsiságból belenéztem, és szerintem nagyon hiányzik egy definíció az elejéről. Tehát ha így in medias res az az első kérdés, hogy mennyit dolgozom adattal, akkor definiálni kellene, hogy most mit értünk adat alatt, mert a kérdőív a továbbiakban láthatóan csak a cég napi működésére vonatkozó adatokra fókuszál.
igen, valóban ezzel az előfeltételezéssel él. Jó, hogy megvilágítottad ezt a lehetőséget.
köszönöm, illetve az észrevételt is köszönöm. 🙂
a doktorihoz sok sikert kivanok!
Annak kifejezetten örültem, hogy sokakat érdekelt a téma és volt néhány olyan gondolat is, ami hasznos a disszertáció szempontjából.