Miért emelkednek a tőzsdék?
Sokan szeretnék megérteni a tőzsdék viselkedését ezekben a napokban.
Hatalmas a bizonytalanság a világban, egy eddig még nem látott válsággal próbál megküzdeni a világ és minden beszerzési index, üzleti bizalmi index 30-40 éves mélyponton van, a cégek sorra bocsátják el az alkalmazottakat, az újra nyitó gyárak is negyed vagy félgőzzel tudnak csak termelni az alkatrészek és a kereslet hiánya miatt, a munkanélküliség pedig több országban 50-100 éves rekordokat döntöget.
Az autóipari cégek egész évre 20%-os visszaeséssel számolnak és ennek megfelelően építik is le a munkaerő létszámát.
Az első negyedév a tőzsdei jelentések fényében a legtöbb cégnél úgy volt elég csapnivaló, hogy a járvány igazából csak a negyedév utolsó két hetét érintette, mégis sok cég jelentette be az osztalék csökkentését.
A hitelállomány soha nem látott magasságokban vagy a mindenkori rekordok közelében, legyen szó lakossági, vállalati vagy állami adósságállományról.
A gazdaság minden mutatója komoly problémáról árulkodik, ehhez járul hozzá a bizonytalanság, nem tudjuk, mikor térhetünk vissza a normális élethez, mikor lesz védőoltás, újra el lehet-e kapni a fertőzést és sok más hasonló megválaszolatlan kérdés van az egészségügyi dolgokkal kapcsolatban is.
Ennek ellenére a tőzsdék, különösen az amerikai tőzsde az első ijedség után minden rossz hír ellenére emelkedik, már csak 16%-ra van a mindenkori rekordjától, a békebeli tavaly őszi árazásnak megfelelő szinteken mozog a tőzsdeindex. (Ezen belül a technikai cégek akár a mindenkori rekordjaikat döntögetik, de talán még meg is lehetne magyarázni az Amazon, Netflix vagy a Paypal szárnyalását, bár a 100-120-as P/E érték azért ott is több mint jelentős.)
Ez még akkor is érthetetlen árazás, ha figyelembe vesszük, hogy a tőzsde nem a jelent, hanem a közeljövőt árazza be a részvényárakban. Az optimizmus azt sugallja, hogy heteken belül minden visszatér a normális kerékvágásba, a munkanélküliek mind találnak újra állást, az IMF minden rászoruló államot megmentett, Ázsiát elkerülte a második ázsiai válság és mindent ott folytatunk, ahol pár hete félbehagytuk.
Több elképzelés is van, mi okozhatja ezt a nehezen megmagyarázható emelkedést.
– Több nyugdíjalap menekíti ki a pénzt a nulla kamatozásúvá visszavágott kötvényalapokból.
– A pénzügyi stimulus (túl)értékelése, a FED mindenhatóságába vetett erős bizalom. Ugyanígy a kormányzat pénzosztása is sokakban azt a reményt kelti, hogy a nagy gazdasági összeomlás és a vállalati csődök ezúttal elmaradnak. (Különösen a választás évében, amikor az aktuális kormányzatnak semmi nem elég drága, hogy a választópolgárok jól érezzék magukat.)
– Az eddig partvonalon álló kisbefektetők lelkes piacraugrása, illetve a klasszikus FOMO (Fear Of Missing Out) érzés, mert senki nem akar kimaradni a rallyból.
– A befektetők tíz év emelkedése után még nem hangolódtak rá a lehetőségre, hogy lefelé is vezethet út az árazásban.
– A részvények 80%-a a lakosság felső 10%-ának a kezében van, ők nem érzékelik a saját bőrükön a válságot a mindennapokban, így nem is tartják akkorának a problémát.
– A befektetők egyszerűen ignorálják a rossz híreket és belekapaszkodnak a nekik tetsző információkba. Senkit nem érdekel, hogy átlagosan 14,5%-kal estek a cégek eredményei abban az első negyedévben, amit a vírus nem is igazán érintett még (ez a mértékű esés a profitban a legrosszabb érték 2009 óta), mindenki csak arra kíváncsi, hogy fog a cég teljesíteni a visszapattanás után. (Mert az biztos lesz a véleményük szerint.)
– A befektetők semmilyen recessziót nem látnak, szerintük a mostani probléma csak néhány speciális szektort érint, mint a turizmus vagy a légiközlekedés. Ha viszont a többieket nem érinti a probléma (illetve hamarosan nem fogja, mert gyorsan újraindul a termelés és a fogyasztás is), akkor nincs miért essenek a tőzsdék.
A Business Insideren jelent meg egy (fizetős) cikk John Hussman-nal, aki szerint a jelenlegi emelkedés csak egy klasszikus bull-trap, vagyis egy olyan emelkedés, ami egy tévedés következménye, amikor a befektetők az újonnan kialakult magas árfolyamokat veszik a normál állapotnak és mindenáron azt gondolják, ahhoz fog visszatérni az árfolyam.
Bár alapvetően medve beállítottságú (amit nem is felejtenek el soha az orra alá dörgölni a kritikusai), azonban pontosan megjósolta a dotkom lufiban az esés mértékét, hogy a kétezres éveket az amerikai tőzsde nulla százalék hozammal fogja zárni, illetve 2007 áprilisában is előre jelezte a piaci esést és annak nagyságát is.
Szerinte a mostani árfolyam-mozgások a klasszikus trendet követi.
Látunk ilyen kezdeti emelkedést 1929-ben is, akkor 50 nappal az esés után indult egy erőteljes emelkedés és 100 napig kitartott a trend, mielőtt újra zuhant volna a tőzsde, illetve megfigyelhető volt 2007-ben is hasonló folyamat.
A cikkben szerepel egy érdekes ábra a tőzsdei árazások és a cégek profittermő képességének összefüggéseiben.
A zöld vonal a cégek jövedelmezősége alapján számolt átlagos árazás, a kék vonal maga a tőzsdei árfolyam (logaritmikus skála), a bordó egyenesek pedig a stabil szinteket mutatják. Az ábra elég elgondolkodtató.
A tőzsdei emelkedésben bízok sokat adnak a FED szavaira, amely szerint minden a legnagyobb rendben van, a mostani visszaesés és a munkanélküliség átmeneti lesz csak és minden gondnak hamar vége lesz. “Amint újra biztonságosan tudunk menni dolgozni, gyors helyreállást fogunk megtapasztalni a gazdaságban.” nyilatkozta Jerome Powell április 9-én. (Persze mi mást nyilatkozna az, akinek a piacok megnyugtatása a feladata?)
Érdemes felidézni, miket nyilatkozott a FED akkori elnöke az előző recesszió alkalmával:
2007 május 17: Úgy hisszük, a rossz minőségű hitelek csak nagyon limitáltan fogják érinteni a szélesebb ingatlanpiacot és nem lesz befolyásuk a gazdaság többi részére vagy a pénzügyi szektorra.
2008 január 10: A FED nem érzékel recessziót a közeljövőben a jelenlegi helyzetben.
2008 január 18: Erős a munkaerőpiac és remek a termelés, likvid a pénzügyi piac és képes kezelni a problémát.
2008 június 9: A kiugró munkanélküliség ellenére kicsi az esély egy komoly visszaesésre.
2008 július 16: a viharok ellenére a Fannie Mae és a Freddie Mac erős lábakon állnak, nincsenek veszélyben. (Szeptember hatodikán kellett megmenteni őket, rá egy hétre jött a Lehman Brothers csődje.)
Hát hogy is fogalmazzak, nem igazán jöttek be az akkori meglátások.
Egy szó mint száz, sokan találgatják, mi mozgathatja jelenleg a tőzsdei árakat, mert nagyon úgy tűnik, mintha a gazdaság és a tőzsde két külön úton járna. Egy évtized múlva biztos tanítani fogják a mostani idők tapasztalatait, addig is érdeklődve várjuk, merre fog kanyarodni a gazdasági helyzet a közeljövőben és mit fognak erre reagálni a tőzsdéken. Ha pedig a tőzsdéknek lesz igaza? Abból is sokat fogunk tanulni.
Másfelől, nem lehet, hogy tényleg nincs akkora baj? A vírus visszaszorulóban van, júniusban-júliusban kinyit minden étterem és szálloda, minden ugyanúgy fog működni csak maszkot kell felvenni. Meg nem lehet olyan könnyen külföldre utazni… A boltok tele vannak áruval, mindent meg lehet venni, alig érzékelhető a válság a mindennapokban, ha vége a kijárási tilalomnak-korlátozásnak.
Hát Új-Zéland “feloldotta”. Úgy megrohanták a gyorskajáldákat, hogy rendőröket kellett hívni.
edition.cnn.com/2020/04/29/asia/new-zealand-burgers-police-crowd-control-coronavirus-intl-hnk-scli/index.html
Én kb erre számítok mindenhol, de nem csak gyorséttermek, hanem minden egyéb kapcsán is. Pl. itthon az IKEA-nál is hasonló lesz a helyzet szerintem május 5-én.
Szerintem a tőzsde is pont ezt árazza. Márciusban azt írtam hogy nincs itt semmi látnivaló, minden megy tovább, ezt a néztemet nem sokan osztották. Hát meglátjuk.
Ha ugyanis azt mondjuk mostantól nem termelnek, megállnak, akkor enni sem fognak. Ezen a ponton viszont már nem gazdasági (matematikai?) kérdés, hanem már politikai.
Tudom elő szoktatok itt jönni a hangyás szöveggel – jelzem nekem is megtakarításaim vannak – azonban a nép bő 90%-a nem tücsök. Tehát mikor azt mondod miért fogyasztott olyan sokat, akkor tévedsz. Nem sokat fogyaszt, hanem éppenséggel keveset. Ha ugyanis fogyasztana eleget, lenne kinek pl autókat gyártani ismét..
Tehát ez ezen a szinten már nem matematika, nem hangya kontra tücsök, hanem emberek milliárdjainak értelmes feladat kérdése, azaz politika.
Aki viszont tud jobbat, azaz okosabb és főleg politikamentesebb matekot, az legyen szíves írja le, a javaslatát.
twitter.com/vetleforsland/status/1254801938975199232
Az is látszik, hogy a mostani válság nem egy klasszikus tőzsdeválság, hanem egy pandémia helyzet, és nem a realitások, hanem a pánik árazta a piacokat. Az OTP, MTELEKOM árfolyama úgy esett a KSZÉ alá, hogy semmi nem indokolta azt, sőt a Telekomnak most jobb a piaci helyzete, mint a válság előtt, és úgy tud embereket elbocsátani, hogy a maradék keményebben fog ingyen túlórázni, hogy legyen munkája. Aki most bevásárol, azé lesz a profit. Olyan nem volt, hogy a tőzsde középtávon nem ment a korábbi maximum árfolyam fölé.
Sőt.
Az egekbe fog az árfolyamuk nőni, mert a mostani fing-a-biliben csak a lufi világ nem létező, túlértékelt “iparágait” sújtja, amúgy többé-kevésbé helyesen…
– 2017 tavaszan likvidaltam minden reszvenypozim, es minden penzunk egy ujepitesu lakasba tettem be elso reszletkent (11.kerulet nem). Akkori aron, 38.3M volt a 61nm lakas + 10nm erkely (ket halo + nappali).
– 2019 tavaszan atvettuk a lakast (jol sikerult, azota is meg vagyunk elegedve).
– 2020 tavaszara visszafizettem az utso (barati) kolcsont is (cegvaltas miatt a lakas atvetelekor, 2019 elejen epp nem voltam hitelkepes).
Hasonlo lakasok 60M korul mentek mostanaban (de kovetkezo 5 evben nem tervezzuk eladni).
Jo vetelnek eltem meg, de kozben folyamat neztem az alternativat (S&P 500 – VOO meg VTI).
Most kb 2M likvid tokenk van (es 10M babavaro MAP+ban) ezert ha akarnek sem tudnek nagyon ugralni.
Vettem 100 OTP-t 9150-es aron (ezzel kielegitettem a FOMO-t), es azota is nyugodtan figyelem az esemenyeket a partvonalrol. 🙂
Ha kivárjuk a 100 napot, és utána jön egy többéves lejtmenet, annak sem látjuk a végét.
Majd hirtelen emelkednek a tőzsdék és “már nem is annyira érdemes befektetni” hangulatunk lesz.
Akinek van pár milliója, fektesse be 3 havonta, Miklós által ismertetett passzív módon (pl ETF), előre meghatározott időszakban, függetlenül attól, hogy milyen állapotban van a tőzsde.
Már ha nincs szükséged a pénzre az elkövetkezendő 10 évben.
Várni a gyors, totális összeomlásra teljesen felesleges.
1. azt lehet tudni, miért közel egyenes a zöld vonal (azaz miért exponenciálisan nő az időben a historical valuation?
2. az utolsó bordó szegmenst mi alapján húzták be, hiszen itt még nem is mert a jövőbeli visszaesés?
1: SP500 az ami elég sokat jött vissza. Ezek főleg tech, gyógyszer és FMCG cégek, defenzívek. Tehát ezek nem reprezentálják a tőzsde egészét.
2. federalreserve.gov/monetarypolicy/bst_recenttrends.htm – ezt kellene megnézned és nem a FED idézeteket. A FED 2008ban csak dumált, most izomból lőtt és lő folyamatosan. Ezzel nem érdemes szembemenni.
3. Buffettnek van egy híres cikke 2008 vége, NY times. Idézet:
“THE financial world is a mess, both in the United States and abroad. Its problems, moreover, have been leaking into the general economy, and the leaks are now turning into a gusher. In the near term, unemployment will rise, business activity will falter and headlines will continue to be scary.
So … I’ve been buying American stocks.”
Kicsit úgy érzem, hogy próbálod racionalizálni a tőzsde ellenességed…
Egy kérés/kérdés: megoldható, hogy a képeket nagyobb méretben töltsd fel? Nekem (még) nem rossz a szemem de a History of the financial crisis: Mid 2007 to 2010 ábrát még külön ablakban megnyitva se hozza elő akkora méretben hogy megérje elkezdeni kibogarászni és átolvasni a szöveget.. Köszi!
2, Rengeteg uj jatekos ult le jatszani a tozsdezok asztalahoz, ezaltal rengeteg uj penzt kerult a jatekba, ez huzza fel a reszvenyek arait, ez eddig win-win.
A kerdes az, hogy a munkanelkuliseg aranya novekszik, stagnal, vagy javul a kovetkezo honapokban? Ha stagnal/novekszik akkor baj van, mert rengeteg penzt fognak kivonni a tozsderol, es elindul a domino. Ez lehet csak a hitel moratorium utan, 2021-ben fog realizalodni, bekovetkezni. Iden valasztasok vannak, utanameg a vizozon.
Plusz azert 2007 ota volt nehany QE es mindenki tozsdezik ezaltal viszont akaratlanul is felfele megy az arfolyam.
En is szamitok meg esesre, de nem 50%ra…
Az alját meg senki sem tudja eltalálni.
Van az a felmérés, hogy ha elkerülted a 10 legrosszabb napot vs. kihagytad a 10 legjobbat.
A: Sok volt a kijárási korlátozás, most mindenki szeretne menni, költeni, és nagyrészt pótolják az elmaradt vásárlásokat az emberek, ebből lehet kisebb felpattanás.
B: a FED, a politikusok és hasonlók mindig csak szépet és pozitív dolgokat mondanak, nem is tehetnek mást, mert akkor ők maguk okoznák az összeomlást. Így legalább minden megy a maga útján.
C: Teeka Tiwari szerint úgy csinálták a profitot jópáran a nagyok közül, hogy nyilatkozatokkal elriasztották a befektetőket, s amikor beszakadt az árfolyam jól bevásároltak. Vagyis nem azt kell nézni amit a miliárdosok mondanak, hanem amit csinálnak.
Mar lattam olyat is h pl konkretan uveggomb magyarazatokkal tamasztottak ala velemenyt. Ojje 🙂 mar hetek ota a legdurvabb szinten probal mari neni is poziciot felvenni aztan johet a pofon. Lesz itt meg siras meg sorosozas, mert szerintem nem csak a fed onti a piacra a manit hanem lassan kb “mindenki”
Már ha usa index ETF-et tartottál… Van olyan részvény, aminek már harangoztak.
Nekem viszket a tenyerem egy jó kis short pozíció felvételére, annyira hihetetlennek tartom, ami itt történik, de még sokáig mehet a roncsderby, amikor majd egyszer lekapcsolják a villanyt és kihúzzák a magnót a konnektorból.
Vagy nem, még sokáig, ezért maradok a korlátozott kockázatú pozícióknál.
Tegye fel a kezét, akinek a cégénél / érdekeltségeiben nem hozott komoly változást ez a helyzet.
Igen, azt mondják, a nagy tech cégek is húzzák vissza a tőzsdét. Ezért alternatívaként gondolkodom a kis kapitalizációjú cégek (Russel2000) shortolásában is (RWM, SRTY).
Disclaimer: 6 havi tartalék megvan, megtakarítások jelentősebb része állampapír és arany.
Részvény piacon meg sok ár nagyon csalóka.
Boeing például az állam kézfogása nélkül szerintem csődbe menne.
Nem normális ez, hogy a mamutokat megmentik a kkv szektor szereplőit meg nem, pedig lehet sokkal jobban gazdálkodtak mint Boeing, cssk ugye nincs az az erős kézfogás..
Én azt kérdezem magamtól hogy az amerikai gazdaság és az S&P mekkora részét teszik ki az éttermek, turizmus, plázák, olajipar etc. Illetve mekkora részét a technológiai üzletágak amik nem hogy csökkentek hanem növekedtek az elmúlt 2 hónapban.
Ha utánagondolsz logikus hogy ha a torta 20%-os szelete összeesik a felére, de egy 50%-os szelet nő 10%-ot akkor ugyanott vagy. A kapitalizmust nem munkásokban mérik hanem pénzben. Egy Google alkalmazott valószínűleg 100 pincér GDP-jét megtermeli és mint látjuk ha nagyon kell az állam szívesen eteti a pincért pár hónapig amíg az talál új munkát. Szerencsére amíg a politikus szavazatot is számol a pénz mellett megvan a kellő motivációja hogy ne legyen túl sok embernek rossz.
Már tavaly ősszel is túlértékelt volt a tőzsde, de akkor legalább pozítiv volt a jövőkép, lehetett azt mondani, hogy a gyönyörű jövő miatt ilyen magasak az árak.
De most?????
“Már tavaly ősszel is túlértékelt volt a tőzsde, de akkor legalább pozítiv volt a jövőkép, lehetett azt mondani, hogy a gyönyörű jövő miatt ilyen magasak az árak.”
Nem tekintesz elég messzire. Légy nyitottabb. Alig párszáz év múlva kolonizáljuk a Marsot és aszteroidákból fogunk bányászni, miközben földönkívüliek és robotok fognak dolgozni helyettünk. Mit érdekli egy kis járvány a tőzsdéket egy ilyen jövőkép mellett? 😀
Rossz viccet félretéve: Az emelkedő tőzsdék miatt jobban aggódok, mint a járvány miatt. Elég sokat foglalkozok szabályzókörökkel (ipari folyamatvezérlésben) és ott általában egy ekkora túllövést egy másik túllövés követ csak a másik irányba.
Kivéve persze, ha az aktuátorok csillapítják a túlfutást, aztán a lecsengést, de itt az összes beavatkozó arra használja az energiáját, hogy fűtse a túllövést.
Pl. hurrikánok utáni balesetekben több ember hal meg mint magába a hurrikánba amire jól funkcionáló havária rendszer van.
Cunamik utáni ellátmányhiány, áramkimaradás, egyéb járulékos károk miatt többen halnak meg mint magába a hullámba.
stb.
Szóval én azt gondolom hogy a politikusok a saját népszerűségüket féltve, emberéleteket ismét figyelmen kívül hagyva megnyitják újra a gazdaságot, az emberek megint összezsúfolódnak, és a vírus még az eddigieknél jobban is elkezd terjedni, és vakcina még a láthatáron sincs.
És még mindig nincs átfogó kutatás hogy a vírus milyen egyéb megbetegedéseket okozott. Pl. elég nyugtalanító hogy a szívrohamok száma a vírus exponenciális függvényéhez illeszkedik, fiatalok esetében is hirtelen megnőtt a szívhalál….
Azt meg senki nem tudja előre megjósolni, hogy az jár rosszabbul, aki részvényekben tartja a pénzét, vagy az, aki kiszállt. Ha 2008-09-el ellentétben itt infláció lesz, mert annyi pénzt teremtenek a jegybankok, akkor a vállalati tulajdonrész felértékelődik a kp-val szemben.
Jól bírta a portfóliód? Többet esett, mint a választott benchmark? Miért? Az általad birtokolt cégek hogyan bírják a kialakult helyzetet? Birtokolsz olyan céget, ami osztalékot vágott, feltűnően sokat esett, kockázatossá vált, instabil lett pénzügyileg? Rosszul elemezted anno? Az elemzési módszerden tudnál javítani?
Működött a stratégiád? Ha nem, miért? Milyen hatással volt rád a hirtelen esés/emelkedés? Tartottad magad a stratégiádhoz? Hoztál meggondolatlan döntéseket, észrevettél magadon bármilyen torzítást (bias)? Ki tudnád a jövőben küszöbölni?
Ezek lennének a jó kérdések – szerintem. Ezekre van befolyásunk.
Sok igazság van abban amit írsz, de a nyugtalanító hírekről: engem az Index pld. már kimondottan dühít, mert mindig kiválasztják a legpesszimistább legszörnyűbb szenzációhajhász cikkeket a kattintásért. Nem, nincsen SEMMILYEN fiatalokat/gyerekeket nyújtó strokehullám.
Továbbra is ezt a honlapot érdemes figyelni, összesített halálozási ráta az EU-ban (nem COVID, hanem minden halálozás feltétel nélkül)
euromomo.eu/graphs-and-maps/
A 64 év alatti korosztályban az egész EU (!) területén volt heti 9900 a legrosszabb arány, de ez is visszaesett múlt hétre 7800-ra. Csak viszonyításképp, 2017-ben ugyanezen a héten 7900 64 év alatti halt meg. 2017-ben meg egy sima influenajárványban 8900-n.
Szóval nem, a 64 év alattiak között ebben a pillanatban az égegyadta világon semmilyen halálozási hullám nincs, se stroke, se korona(!), csak a média gyűjti a klikkeket.
szóval ez a nagy emelkedés elég csalóka
barchart.com/stocks/indices/sp/sp500?viewName=performance&orderBy=percentChange1y&orderDir=desc&page=2
A FED a relatív nagy helikopter pénzzel azt próbálja meg elérni, hogy legyen elég likviditás/vásárló, amíg a haverok ki tudnak szállni. A befektetők nagy tömegének fogalma sincs semmiről és amúgy sincs ötlete mit csináljon a pénzzel, ha kivenné az ETF-ekből. Az emberek nagy részének van annyi megtakarítása, hogy 1-3 hónapot kibírjon anélkül, hogy hozzányúlna a középtávú megtakarításokhoz. A baby boomerek lassan kilépnek a munkaerő piacról vagy önként vagy küldik őket és kénytelenek lesznek hozzányúlni a befektetéseikhez. Pár héten belül tömegesen elkezdenek csődölni a kkv-k, mert mégiscsak a profitért működnek az meg eltűnt/eltűnik. Na ekkor jönnek majd a brutális és tömeges pánikeladások és ennek a megtartásához a FED is nagyon kevés lesz.
Egyébként szerintem brutális infláció várható.
Googlit a cloud uzletag huzta fel. Most mindenki all at remote workbe. HA megvan az atallas, akkor mi hajt ekkorat? Nyilvan megy, de ekkora ugras nem lesz. Facsenak 2 szamjegyu % usernovekedese volt, mikozben a hirdetesi bevetelei 0% novekedes elozo evhez kepest. Ez nekem csokkenes. Ok, nem osszeomlas, de massziv bevetel csokkenes. Most mindenki otthon ul, nagy ugras a felhasznaloi szamban. De innen hova ugrik tovabb a user szam ekkorat? Ha az egyeb szektorok begyuruznek, akkor ki fog hirdetesert fizetni a guglinak? Gugli, facse is elkezdte a koltsegoptimalizalast es a “startup” otletek leallitasat. Legalabbis guglinal ez jott le a Q1 jelentesbol.
Nemetorszag -6% GDP csokkenest var es 2022 ev vegere a 2019-es allapotokat. Az 3 ev kieses az EU motorjaban..
“Szóval nem, a 64 év alattiak között ebben a pillanatban az égegyadta világon semmilyen halálozási hullám nincs, se stroke, se korona(!), csak a média gyűjti a klikkeket.” Tipikus statisztikai felreertelmezes. Fentebb a linken a magyarazat. NAgy szamok elkenik a kis teruleti kiugrasokat. Ahol elojon a virus ott 4-5x a halalozas. Az k. sok.. Foleg hogy ezek mind vmennyire elfojtott allapotok
Netflixnél meg új pénz nem attól jön, hogy ugyanazok többet nézik a műsoraikat. Most a negyedéves Netlfix új előfizetők száma 16 millió lett, ez a duplája a szokásosnak, de egyszeri esemény és zöme előrehozott vásárlás.
Ennek ellenére kilőtt a netflix, pedig már előtte is 80 feletti volt a P/E, vagyis minden létező növekedési potenciál bele volt árazva. A befektetők minden létező növekedést beáraznak, aztán ha tényleg valamelyik megvalósul, akkor még feljebb nyomják az árakat.
Jelenleg a világ mesterségesen le van fojtva, de ha feloldják, azonnal kilő mint a puskagolyó, mert az emberek kirándulni akarnak, étterembe járni, wellnesezni, meg költeni a pénzt és jól élni. Most is szinte csak “puskával” tudják visszatartani az embereket.
És ne legyen kétség: a korlátozások fel lesznek oldva (persze látszatnak majd meghagynak néhány bohóckodást, mint pl. maszk a boltban meg két méteres távolság, amit a kutya nem fog ellenörizni).
Ugyanis már a járvány által legjobban sújtott Olaszországból is jönnek a hírek, hogyha nem engedik be a kelet európai munkások százezreit és nem lesz learatva a termény, az évszázad éhínsége jön.
És melyik politikus akar milliós éhező, munkanélküli tömeget ami épp ellene vonul fel?
OFF
“több milliós engedménnyel dobálják utánad a szalonok az új autókat, pedig szerintem még bőven az elején vagyunk ennek a “válságnak”.”
Hááát khmmmm. Lemaradtam az autóról (buta úr), mert erősen túlárazott lett minden szerintem, Peogout BMW-vel egy áron, WTF?
Azóta is nézem az árakat, ezek a készletakciók úgy jönnek ki, hogy van egy a túlárazottnál is túlárazottabb modell, nagyjából fölösleges funkciókkal – mármint épeszű teknikai nézetből – pl, 36″ alukerék, 3 színű fényezés, állítható hangulatvilágítás az utastérben, stb, de semmiképpen nincs benne pl. LED-es aktív lámpa.
Na ezeket a modelleket próbálják elsütni a sima túlárazott áron. Peugeot / opel hibrid SUV kedvezménnyel 13 millió. WTF? A Toyota SUV-ja 10 körül nem bohóchibrid (másnéven parasztvakítás az EU kielégítésére), dehát ez van.
Mert recesszió az, amikor az emberek felébrednek a mámorból és rádöbbennek, hogy mégsem keresnek annyit, mint amennyit költenek és mégsem annyira biztos a munkahelyük, mint gondolták. A cégek sem akarnak még nagyobb beruházást a biztos jövő tudatában.
Márpedig ha csak az emberek és cégek fele gondolkodott el ezen az elmúlt másfél hónapban, garantált a nagy visszaesés, ami az egész gazdaságon és az egész világon végig fog gyűrűzni. Akármennyi pénzt is öntenek a piacra, ha se a cégek, se az emberek nem akarnak eladósodni.