Támadnak a zombik

A 2008-as hitelválságot a jegybankok ingyen hitelekkel próbálták meg kezelni: nullára, majd később Európában negatív tartományba vitték a kamatokat és elkezdtek újonnan nyomtatott pénzt önteni a piacra azáltal, hogy rengeteg államadósságot majd később egyéb kötvényeket is felvásároltak.

Ennek egyik eredménye lett, hogy miután a megtakarítók az addigi infláció feletti 1-2%-os kötvénykamatok helyett hirtelen nulla százalékot kaptak a pénzükre, ezért rengeteg pénz áramlott az ingatlanpiacokba és a részvényekbe, sok nagyvárosban lakhatási válságot okozva, illetve olyan árazásokat a részvénypiacokon, amiket csak a legnagyobb buborékokban láttunk előtte.

Másik eredmény az lett, hogy életképtelen cégek nem csak megmaradtak, de az ingyen hitel miatt még tovább is terjeszkedtek. Évről-évre egyre több az úgynevezett zombi cég, amely éppen csak annyi hasznot termelt (a meghatározás szerint legalább az elmúlt három évben), hogy a jelenlegi alacsony kamatok mellett a kamatokat tudta csak fizetni, de a tőkét már csak újabb hitelfelvételből tudta és tudja visszaadni a lejáró kötvények után.

S ez lehet a következő időzített bomba a piacon.

A jegybankok remekül kitalálták a nulla százalékos kamatpolitika melletti korlátlan pénznyomtatás politikáját, a gond az, amire mindenki felhívta a figyelmet ezelőtt tizenkét éve: egy zsákutcába rohannak egyre jobban taposva a gázpedált. A példa kedvéért az amerikai jegybank először négyszeresére duzzasztotta a mérlegét, de leépíteni már nem tudta, hiszen tüneti kezelést adott csak a gazdaságnak, ha leépít, akkor azonnal az következik újra, ami miatt az egészet csinálta.  Gyógyítás helyett csak lázcsillapítást végeztek a jegybankok, a gazdaság továbbra is ugyanabban az állapotban volt, mint a kúra megkezdése előtt.

» Read more

Share

További infó a KATA-ról

Visszatérve a tegnapi témára, a KATÁ-t sikerült kinyírni egyetlen huszárvágással. A módosítás szerint ha egy cégnek számlázol 3 millió felett, onnantól a fennmaradó részre az adókulcs 40% lett. S hogy a hülyeség még jobban tomboljon, a számlát befogadó cégnek kell nyilvántartani és befizetni azt. Ergo egyetlen rendes cég sem fog katás számlát befogadni. Más lejelenteni egy értékhatárt és más adózni valaki más helyett. Aki ezt a hülyeséget kitalálta…

Majd úgy fog egy cég árajánlatot is elfogadni, hogy előre kell kalkulálnia, mennyi munkát fog adni egy katás cégnek, mert 3 millió forint felett hirtelen 40%-kal drágább lesz a szolgáltatás. Teljesen életszerű elgondolás, látszik, olyan találta ki, akinek fogalma nincs, hogyan működnek a vállalkozások. Hiába vezeti valaki az iparkamarát. (Ennél csak egy rosszabb van, ha pontosan tudta, hogyan működnek és pont azért találta ezt ki, hogy kinyírja a katás vállalkozásokat, mert egy cég sem fog katás számlát befogadni ezután.)

Ellenben akik feketén foglalkoztatnak embereket katás számlákkal, azok csinálnak még egy-kettő-három céget és a mostani katások több felé fognak számlázni és ezek az új cégek fognak beszámlázni a régi cégnek. (Az eddigi katás takarítónők meg biztonsági őrök ezután is bele fognak férni a hárommilliós keretbe, vagy alig fognak túllógni rajta, de még mindig olcsóbb lesz katáztatni őket, mint bejelenteni.)

Eddig tartott kicselezni a törvényt, ellenben minden valódi vállalkozót, aki tényleg cégeknek dolgoznak, sikerült lábon lőni. Miután ügyesen az evát is megszüntették, semmi nem maradt a kisvállalkozóknak, eredményesen visszalőttük az országot a kilencvenes évekbe. Aki nem fodrász vagy taxis, az ne akarjon vállalkozni. Ha ez volt a cél, na azt sikerült elérni. Ha valami más, akkor nagyon elszúrtátok, fiúk.

(Mondjuk könnyű lesz mostantól kiszűrni a csaló cégeket: amelyik hajlandó katás számlát befogadni, azt valami csalásra használják, valószínűleg a fenti szisztémában.)

Néhány dolog, ami kiderült a törvénytervezetből:

– A költségvetési szerveket elegánsan kivették az adózás alól. Azok nyugodtan befogadhatnak katás számlát.

– Ha külföldre számlázol, te fizeted a 40%-ot.  “Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet.”

Kérdés: ha van főállásom máshol, ergo másodállású vállalkozó vagyok, akkor miért büntetnek 40%-os adóval, hiszen biztos nem bújtatott foglalkoztatott vagyok?

A törvénytervezetet átolvasva egyértelmű: a bújtatott foglalkozás elleni harc hazugság, hiszen a külföldre dolgozókat éppúgy sújtja az adó, mint a bejelentett állással rendelkező másodállású vállalkozókat.

A fordított adózással pedig az lehetett a cél, hogy rendes cégek ne fogadjanak be katás számlákat. Mert más magyarázat nincs erre, hiszen a bújtatott vállalkozónak mindegy lenne, hogy neki marad 40%-kal kevesebbje, vagy a munkáltatója fizet 40%-kal többet utána. Semmi értelmes indoka nincs a fordított adózásnak, ami ráadásul bonyolulttá is teszi az egészet.

Ez vagy adóemelés vagy még inkább a kisvállalkozói konkurencia kinyírása. Nehogymá’ a kisvállalkozó kevesebb adót fizessen, mint a nagy cég. Intézzük el, hogy senki ne lehessen kisvállalkozó, aki cégeknek dolgozik. Jó, de mire hivatkozva csináljuk ki őket? Hát a bújtatott alkalmazottakra. De hát ez hülyeség. Nem baj, az emberek meg fogják kajálni.

Fiúk, ha adót akartok emelni, miért nem azt mondjátok? Mondjátok azt, hogy sok pénz kell, a katát ne választhassa más, mint a fodrász meg a kőműves, illetve azok a csalók, akik a fenti módon gond nélkül kibújnak a 3 milliós határ alól.

Ha meg a kisvállalkozói konkurencia kinyírása a nem titkolt cél, akkor azt is megmondhatjátok nyugodtan, nem kell félrebeszélni. Ha be mernétek vallani, tököseknek tűnnétek, igazi kemény arcoknak. Így csak olyan szerencsétleneknek, akiknek a leghalványabb fogalmuk sincs arról, hogy mit csinálnak, kiöntik a gyereket a fürdővízzel együtt.

Update a szövegértésben gyengébbek kedvéért: NEM lenne baj, ha adót emelne a kormány, az sem, ha sávossá tenné a katát. A baj az, hogy olyat csinál, aminek jobb esetben semmi értelme és csak dilettánsok, rosszabb esetben szándékosan akarnak vállalkozásokat kiszorítani. Mondják azt, amit akarnak, de ne hivatkozzanak burkolt alkalmazottakra, mert nagyon kilóg a lóláb. Mondják azt, hogy mostantól cégek nem számolhatnak el katás számlát és kész, illetve adózz többet, még akkor is, ha külföldre dolgozol. Akkor megértjük, maximum megkérdezzük, miért. De ne is játsszák a hülyét és ne is nézzenek mindenkit hülyének. Amit csináltak, az egyedül egy ellen nem jó: a burkolt munkavállalás ellen.

Share

KATA: A hülyeség győzelme az ész felett

A KATA sok visszaélésre ad okot, rengeteg eddigi alkalmazott lett papíron vállalkozó s tényleg ne legyen már minden fogászati asszisztens meg kőműves-segéd álvállalkozó.

De az Iparkamara a nagy eszével kitalálta, hogy úgy lehet ezt kivédeni, hogy akkor MINDEN 3 millió feletti egy helyre számlázás 40%-os kulccsal adózik.

(Update: a még újabb agymenés szerint a számlát befogadó fizetne 40%-ot. Mi van?! Ezután egy rendes cég sem fog katás számlát befogadni, senkinek nem hiányzik egy ilyen adminisztrációs teher, hogy ő tartsa számon, hogy az üzleti partnere eddig mennyit számlázott és mikortól kell helyette adót fizessen. Majd külön könyvelőt tart erre, igaz? Fejbe is lőttük a katát, gratulálok. S ha én magánszemélynek adok számlát 3 millió felett, mondjuk egy építkezéssel kapcsolatban? Akkor ő is fizet helyettem?

Anyám, tényleg ennyit sikerült kiizzadni öt évig tartó ötleteléssel? S ezért valaki még pénzt is kap? Egy marék molylepke ennél okosabbat tudott volna kitalálni, de tényleg.)

Az, hogy az Iparkamara mit beszél, senkit nem érdekel, csak azért vannak, hogy legyen, aki elköltse a kikényszerített tagdíjakat. Ha nem lenne kötelező a tagdíj és nem a NAV hajtaná azt be, már kamara sem lenne szerintem.

Azonban a mai kormányinfón is már arról beszélt a kormány, hogy jövőre ez így lesz.

Hátha nem késő még és akad egy értelmes ember is a kormány környékén, ezért szóljatok nekik, hogy ez így hülyeség.

Ha vállalkozóként négymilliós munkát végzek, akkor az már bújtatott alkalmazottságot jelent?

Az összes ügynök jellemzően egy cégnek számláz és nem is tehet mást. A biztosítási törvény és az egyéb pénzügyi közvetítőket szabályzó törvény is konkrétan tiltja, hogy valaki több cégnek dolgozzon vállalkozóként. (Ha több biztosító vagy bank termékeit akarja árulni, egy alkusz vagy brókercéghez leszerződhet, aki több biztosítóval van szerződve. De még mindig egy cégnek számláz.)

De az ingatlanügynökök sem alkalmazottak és ők is egy cégnek számláznak. Ahogy az üzletkötők zöme is, akik nem kapnak fizetést, csak az eladott szolgáltatás vagy munka után kapnak jutalékot, jellemzően egy-két cégtől, akikkel együtt dolgoznak.

Aztán ott vannak a külföldre dolgozó vállalkozók, idehaza a kontraktorok, akiket egy-egy munkára szerződnek néhány hónapra a cégekhez.

Egy grafikai stúdiónak is a legtöbb esetben van 2-3 nagy ügyfele, akiktől a pénz legnagyobb része érkezik és mégsem alkalmazottak. Nem használják a megrendelő eszközeit, telephelyét, nem a megrendelő osztja be az idejüket, csak akkor kapnak pénzt, ha kapnak munkát és csak addig kapnak munkát, amíg jobbak vagy olcsóbbak, mint a konkurencia.

Tehát érdemes lenne leülnie a döntéshozóknak, ezt az értelmetlen hülyeséget ki kellene dobni a kukába és át kellene gondolni, hogyan lehetne ezt szabályozni.

Első körben mindjárt egy személy csak egy cégben vagy vállalkozásban lehessen katás. Ennek van értelme, most sok ember öt bt-ben katás külsős, hogy ne érje el a 40%-os kulcsot. (Update: a még újabb hírek szerint ez benne lesz a módosításban, hurrá. Ez tényleg egy jó és jogos kitétel.)

Az időszakos munkákat (kontraktorok) eleve ki kellene venni, ahogy az ügynöki munkákat és a külföldre számlázókat is a szabályozás alól.

Ha valaki csak egy vagy két cégtől kapja a bevételeinek a 80%-át, nyilatkozzon, hogy miért nem alkalmazott ő. De ne sújtsuk egyből 40%-os kulccsal, mert akkor sikerül a KATA-t kivégezni és visszaterelni az embereket a fekete zónába, ami miatt a KATÁ-t kitalálták.

Aki csalni akar és mondjuk havi 400 ezret kap fizetés helyett katásként, az alig fog többet fizetni, ha csak a hárommillió feletti rész adózik 40%-kal. De kijátszható egyetlen mozdulattal: a fennmaradó részt számlázd egy másik cégbe, vagy másik cégembe, majd az továbbszámláz nekem.

A most katásan évi 12 millióért számlát adók meg majd összeállnak, csinálnak három céget, a számlák negyedét az eredeti cégnek számlázzák, a többit a másik háromnak. A másik három cég nem katás és nem lesz nyeresége, mert annyit fog költeni a megrendelt munkára, mint amennyit ők kapnak az eredeti cégtől. Problem solved.

De ha még a magyar adóhivatal tekintete alól is el akarunk tűnni, akkor külföldön csinálunk egy céget és az számláz vissza Magyarországra. (Persze nagyon kemény munkával az adóhivatal itt is találhat fogást, de sokkal egyszerűbben tudná most is ellenőrizni a katásokat, még sincs rá kapacitása.)

Ezt az ostobaságot eddig tart kijátszani és pont azokat nem sújtja komolyan, akik állítólag a célcsoport lenne: a kisjövedelmű, alkalmazottként is számlát adó álvállalkozókat.

Ellenben rengeteg valódi vállalkozót elűz az országból (egy Angliába számlázó katás programozónak céget alapítani Romániában nem egy nagy kihívás és még az adózás is jobb) vagy visszalök a fekete zónába, ahogy a most katázós alkalmazottak sem bejelentett alkalmazottak lesznek, hanem akkor majd feketén fognak dolgozni, mint eddig vagy minimálbéren, mint eddig.

S a következő kérdés, mi lesz azokkal, akiket kiűznek a katából? Az evát beszántották, a következő lehetőség meg a normál TAO-s adózás, a maga (kis összegnél túl) magas adókulcsaival és egy kisvállalkozó számára agyonkomplikált adózásával. Nagyon sok kisvállalkozó, aki azért lett valódi vállalkozó, mert a kata egyszerű és átlátható, majd jól beint és nem fog vállalkozni. Ez lenne a cél? Vagy erre sem gondoltak a döntéshozók? Hallgattak egy agyament ötletre és utána sem gondoltak, ez mivel fog járni?

Félreértés ne essen: érdemes átgondolni a katát (kezdve ott, hogy 12 millióig túl keveset fizet egy katás, viszont 12 millió felett már az áfa is bejön és hirtelen 61% lesz az adókulcs. A bevételből és nem a nyereségből). S igen, tényleg szűrni kellene a csalókat. De ez a terv, amit kitaláltak, még ötletelésnek is egy marhaság és viccnek is rossz, a kormány meg komolyan vette.

Nagyon remélem, lesz egy ember, aki átgondolja ezt a dolgot és nem a szokásos “bevezetjük, aztán fél évig reszelgetjük a törvényt, mire értelme is lesz” módon fogják ezt is kezelni.

Például, akinek az idejét a munkát megrendelő osztja be és még a munkát adó eszközeit is használja, az ne lehessen vállalkozó. Nem csak katás, semmilyen. Ha ehhez még hozzájön a munkát adó telephelyén való munkavégzés, akkor az egyértelműen alkalmazott.

Ne lehessen két évig katás számlát adni annak a cégnek, ahol előtte munkaviszonyban álltam.

Srácok, csak gondolkodni kellene törvényalkotás előtt, ki lehet találni, hogyan lehet kezelni a problémát. Ezért írná elő az alkotmány a társadalmi vitát törvénybenyújtás előtt, de helyette képviselői benyújtás kiskapujával kerülik meg tíz éve a társadalmi egyeztetés nyűgét. Amint látszik, nem lenne hülyeség néha több embert is megkérdezni még a változtatás előtt…

Ja és a törvénytervezet indoklásával szemben nem azért van annyi katás manapság, mert mindenki adócsaló lett, hanem mert megszűnt az eva és a kata határt is a kezdeti 6 millióról 12 millióra vitték fel, így már 26-27 millió forint bevételig is megéri a kata, ha nincs komoly költsége a cégnek.

KATA-hoz hasonló törvény rengeteg van a környező országokban, Romániában például 34 millióig lehet az ember katás.

Cégalapítás Romániában

Meg kell nézni, máshol hogy kezelik ezt a problémát.

Az egyik megoldás az lehetne, hogy nem lenne az egyik legmagasabb idehaza a munkabért sújtó adók és járulékok, csak szólok. Mindjárt nem akarna mindenki katázni. Itt köszön vissza a probléma, hogy mivel a vagyont látványosan nagyon nem akarja adóztatni a kormány, ezért kénytelen a munkabért sújtó adókat és a forgalmi adót világszinten is rekord magasra emelni. Ennek következménye, hogy aki csak teheti, kibújik alóla, mert túl nagy az elvonás mértéke.

Adózásról újra

Figyeljük a híreket, mi lesz ezzel a törvénnyel.

Share

MOL Limo autóbérlés hosszabb távra

Régóta kérdés, miért nem lehet egy napra vagy akár több napra kivenni az autómegosztó szolgáltatások autóit értelmes áron. Nyugaton bevett szokás, hogy hétvégén gombokért el lehet vinni az autókat, amikor sokkal kevésbé vannak kihasználva és sokan élnek is a lehetőséggel.

Örömmel jelentem, lépett a MOL Limo, most már van napi bérlésre is lehetőség, maximum 72 órára el lehet vinni az autókat napi maximalizált díj mellett.

Az elektromos kisautókat napi tízezerért tudod elvinni kilométer-korlátozás nélkül, a benzineseket szintén tízezerért, a nagyobb Mercedeseket és az elektromos i3 BMW-ket 16 ezerért, de itt 100 kilométer felett van kilométerdíj is, 39 forint s ha jól értem, nem naponta, hanem összesen. (A gond az, hogy lezárni a bérlést csak Budapesten lehet, így ha elvitted három napra az autót, akkor sem tudsz 3×100 kilométert igényelni. Mármint ha jól értem a leírást.)

Ami viszont jó, hogy nem naptári nappal számol, hanem 24 órával és ha késnél is, addig csak percdíjat számol, amíg nem éred el újra a napi díj összegét.

S igen, a reptéren is beszállhatsz az autóba vagy hagyhatod ott a bérlés végeztével, de akkor a reptéri plusz díjat még felszámolják. (Mármint amint újra elérhető lesz ott a MOL Limo, mert most átmenetileg valamiért nem az.)

Az autókon csak Pest megyei autópálya-matrica van és csak Budapesten nem kell fizetned a parkolásért, az elektromos autókhoz nincs töltőkábel, így azt vagy viszel magaddal, vagy csak villámtöltőn tudod tölteni őket, mert azokon beépített kábel van és a tankolás a tiéd egy vidéki út esetén. (Nem mintha nem lenne tele MOL kúttal az ország és nem férne bele egy kicsit magasabb kilométerdíjba az üzemanyag is…)

Ha eseti felhasználó lennél, úgy drágább a díj, de akkor befizetsz egy hónapra ezer forint tagdíjat és jobban jársz. A részletes árlistát itt találod.

Ennyi pénzért kifejezetten jó ajánlat, különösen a kényelmét is figyelembe véve. Nem kell előtte való nap este elhozni az autót, nem kell leadni, nem nézi át senki szúrós szemekkel. Csak beülsz egybe és már mehetsz is. S ha ott is alszol, ahová mész, akkor se kell feltétlen többet fizetned, ha 24 órán belül visszaérsz.

Update: ránéztem a ShareNow (lánykori nevén DriveNow) áraira is, ott is van napi díj, de nem árulja el, hogy mennyi. Annyi derül csak ki, hogy a legolcsóbb autó 17 ezer forint és 99 forint a kilométer-díj, aminél azért a napi 10 ezer forint kilométerdíj nélkül lényegesen jobb ajánlat. Igaz, nem Mini, csak egy VW eUp. De még a 16 ezer Ft egy Mercedesért is jobb ár a MOL-tól. A ShareNow úgy tűnik, lényegesen drágább, mondjuk kötelező külön díj (999 Ft) ellenében van rajtuk autópálya-matrica és ÖMV kúton ingyen lehet tankolni őket. (Az árlistát az egyik hozzászóló megtalálta, itt lehet elolvasni.)

Share

Hová lett 1,9 milliárd?

Új botrány borzolja a befektetők idegeit a német tőzsdén. A Wirecard AG-nél borult ki a bili, hirtelen nem találnak 1,9 milliárd eurót, vagyis 657 milliárd forintot. Először még próbáltak vetíteni, hogy egy ázsiai bankban tartják a keresett összeget, de aztán kiderült, hogy ott nem tudnak róla semmit.

A hírre a nemrég még 140 eurón forgó részvényár 10-14 euróra zuhant, vagyis elvesztette a cég az értékének 90%-át. (A cég piaci összértéke (kapitalizációja) jelenleg 2,18 milliárd euró, csak hogy tudjuk hová tenni a hiányzó összeg nagyságát.)

A cég körüli botrány nehéz helyzetbe hozhatja a többi fintech céget Európában és sok kérdést vet fel, hogy egy tőzsdei cégnél hogyan lehetett ilyen mértékű csalást kivitelezni. (A tőzsdei cégeknek negyedévente kell beszámolót közzé tenni és auditáltatni az adataikat.) A gyanú szerint már négy éve manipulálják az adatokat fiktív szerződésekből befolyó fiktív bevételekkel. Tavaly év elején jelentek meg az első cikkek, hogy sehogy nem jönnek ki a cég által közölt számok a külsős adatok alapján.

Akit érdekel (vagy érint) a téma, a Bloomberg cikkét itt találja.

Share

Emelkedik a CSED összege

Jövő év közepén a CSED összege a bruttó fizetés 100%-ára emelkedik, így mivel kevésbé adózik a CSED, mint a fizetés (nem kell belőle járulékokat fizetni), az első fél évben a kismama többet fog keresni, mint amikor dolgozott.

Lassan érdemes lenne már egy egyenleget vonni, hány milliárdot költünk el ezekre a támogatásokra évente és mennyi a hasznuk, hogyan alakul a születésszám idehaza. Na mindegy, addig tudj róla, hogy a tervek szerint így lesz jövő nyártól.

Share

Hosszabb jótállási idő jövőre

Változik a törvény, 2021-től 100 ezer forint feletti vételárnál kötelező lesz két, 250 ezer forint felett három év jótállást vállalni. Vége lesz annak a szokásnak, hogy vagyonba kerülő és gyakran nem is javítható műszaki cikkekre is csak egy évet adnak.

(Én nemrég tanultam meg egy életre, hogy soha ne vegyek olyan notebookot, amit nem lehet szétszedni. Egy Asus T305-öt vettem utazásokhoz, hogy tudjak dolgozni. Mivel ritkán utazok, az akkumulátor álltában megadta magát, nem veszi fel a töltést. Egy új akkumulátor 20 ezer forint, viszont az összepréselt gép javítását senki nem vállalta el, még az Asus márkaszerviz is csak úgy tudja szerelni, ha kitöri az egyébként hibátlan kijelzőt. Így a javítási költsége több lenne, mint amit érne a gép a szerelés után. Most már tudom, hogy soha többé nem veszek olyan gépet, amiket nem csavarok fognak össze. Az ilyen gépek nagyon trendik, de egyszerűen javíthatatlanok. Ha valami elromlik benne, akkor kuka az egész. Drága lecke volt. Ha élt volna rá a három év garancia, most az Asusnak fájna a hibás konstrukció és nem nekem. Szóval én örülök a változásnak, még ha számomra későn is jött. De ezt csak így zárójelben.)

A papír alapú jótállási jegy helyett bevezetik a e-jegyet, de hogy ez mit fog pontosan jelenti, még nem lehet tudni.

Share

Napelemek: változó elszámolás

A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.

Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát nem csak napközben, de nyári-téli viszonylatban is, a nyáron megtermelt felesleges áramodat ingyen “tárolja” a téli felhasználásig a szolgáltató.

Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyiért fogja átvenni az áramot a szolgáltató. Már önmagában az nagy érvágás, ha ugyanannyiért veszi át, mint neked adja, csak éppen felszámolja a vételezett áramra a hálózatfenntartás díját is. (Amit most nem tehet.)

Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)

A napelem-parkokat is sikerült megadóztatni a garantált átvételi ár mellett is, még ha nem is így hívják a dolgot, hanem menetrendi előrejelzésnek, ami jó esetben havi 50-60 ezer forintjába kerül a napelem-parkok tulajdonosainak s várhatóan folyamatosan nőni fog ez a költség. Ilyen tételeket kitalálni és bevezetni nem tart soká, ha az akarat megvan rá.

Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat.

A villanyautosok.hu cikke a témában erre található.

Share

Számlázás változása július elsejétől

Amint már volt róla szó, július elsejétől minden cégeknek kiállított számlát fel kell vinni kézzel a NAV rendszerébe vagy át kell állnod a gépi számlázásra, aminek több értelme van. (Január elsejétől minden számlát fel kell majd vinni, a magánszemélyeknek kiállítottat is.)

Dávidék a sikermániánál csináltak egy infografikát, kinek mit kell csinálni. A téma kevésbé való infografikára, de attól még összefoglalónak jó, ezúton is köszönjük, hogy nekünk is elküldték.

Kattints a “Read More”-ra a kép megtekintéséhez. A kép kattintásra nagyobb lesz.

» Read more

Share

Miből áll a GDP?

A mostani felfordulásban a gazdaság teljesítménye, illetve annak változása kulcsfontosságú adat. Ennek mérésére szolgáló legelterjedtebb mérőszám a GDP vagy Gross Domestic Product, vagyis bruttó hazai termék.

A gazdaság akkor nő, ha több terméket és szolgáltatást állított elő, illetve fogyasztott el mint tavaly ilyenkor, esetleg mérhetjük a változást az elmúlt negyedévhez képest is. (Természetesen a kapott adatokat inflációval korrigálni kell.)

A magyar GDP, hasonlóan a többi országéhoz, visszaesést mutat az első negyedévben. Mivel az első negyedévet a járvány alig érintette, mindenki a második negyedéves adatokra vár.

Arra gondoltam, ha már ennyire fontossá vált ez az adat a mostani helyzetben, nézzük meg, mi van mögötte és mi befolyásolja a változását. A turizmus összecsuklása mennyiben fog felelni a magyar GDP változásában?  Az aszályos év miatti mezőgazdasági visszaesés mennyiben módosítja az éves GDP-t? Ha leáll az építőipar vagy éppen rákapcsol mondjuk Paks miatt, az mennyire fogja változtatni a számokat? Egyáltalán, egy paksi méretű beruházás hogyan változtatja a GDP értékét?

A GDP-t többféleképpen is ki lehet számolni, az egyik leggyakoribb módja a fogyasztási oldalon való számítás, összeadjuk a lakosság fogyasztását, a cégek és a lakosság befektetéseit (a háztartások új lakás vásárlása is befektetés illetve a cégek raktárkészletének változását is ide sorolják), a kormány fogyasztását (az nem fogyasztás, hogy a kormány pénzt von el az aktívan dolgozóktól és odaadja a nyugdíjasoknak, az csak transzfer egyik zsebből a másikba a kormány “segítségével”), illetve az export és import különbségét.

» Read more

Share

Hitelelengedés gyerekszülés esetén

Ma került szóba és ha már így van, írok róla, mert valamiért sokan nem tudnak erről a lehetőségről.

A sok gyerekvállalási kedvezmény egyike a lakáscélú hitel elengedése. A második gyerek esetén egymillió, a harmadik gyerek esetén további négymillió forintot átvállal az állam, minden további gyerek esetén újabb egy-egy millió forint lehet az elengedés.

Ennek semmi köze a babaváró hitelhez, a CSOK-hoz és bármi egyébhez, ez egy önálló kedvezmény.

Nem lehet harmadik fél a hitelben (ekkor még a gyerek születése előtt át kell azt dolgozni a hitelt), büntetlen előélet és a köztartozás-mentesség feltétel. A hitelnek már a gyerek(ek) születése előtt aktívnak kell lennie. A CSOK hitel lakáshitel, de a babaváró az nem, mert az szabad felhasználású. (2017 november 14-e előtt felvett hitel lehet szabad felhasználású jelzálog-hitel is.)

A gyerek születése előtt felvett mindenféle lakáshitel kiváltható ezzel a támogatással. Lakáscélú hitel a lakásvásárlásra adott hitelen túl a bővítésre, korszerűsítésre felvett hitel is, s amelyik bankban elérhető, a lakásfelújításra felvett hitel is.

(Azonban előírás, hogy csak olyan ingatlanra lehet igényelni a visszatérítést, ami legalább 50%-ban az igénylő(k) tulajdonában van. Vagyis a szülői házra nem fogsz tudni hitelt felvenni ilyen célból, ha nincs lakóingatlan a neveden.)

Ha akarod, rakass fel napelemet a házra hitelből, újítsd fel a fürdőszobádat és a konyhát is, cseréld le a fűtési rendszert, építsd be a tetőteret és a többi. Csak arra vigyázz, hogy lakáscélú hitelt vegyél fel és ne szabad felhasználásút. A költségeket se felejtsd el a hitelfelvételnél és a lezárásnál sem, amikor mérlegelsz, mennyire éri meg.

S ha már megvan a hitel és a magzat is elmúlt 12 hetesnél idősebb, mindjárt kérheted is a hitel elengedését, minél hamarabb elengedik, annál kevesebb kamatot fizetsz a maradék tőkére. (A tizenkettedik héttől a magzat már gyereknek számít a további sorsától függetlenül.)

Ez azért is fontos, mert nem automatikusan jár a hitel-elengedés, külön kell igényelni.

További részletek a rendeletben.

Update: Vilmos osztotta meg a tapasztalatait a hitelelengedésről:

Mi éltünk a 4m Ft-os hitel elengedéssel.

De néhány gondolat, amit akár érdemes lehet a posztba is betenni:

– Nekünk az átfutás több mint fél év volt. Októbertől február közepéig vártunk a döntésre. Utána a banknak hónapok kellett mire ő is megkapta, és végül április végén, május elején írták jóvá.

– A bank irtó sokat bénázott és bénázik.

    a. Ugrál a tőketartozás. Levélben és telefonon is megerősítették, hogy jóváírták, de mégis az appban ugrál le és fel a tőketartozás mértéke.

    b. Elszámolták a törlesztőrészletet. Gyanús volt… Kiszámoltam, hogy törlesztés előtt és után mennyi kamatot fizetünk vissza összesen a futamidő végéig, és törlesztés előtt 12m Ft jött ki, törlesztés után 11,5m Ft. Ugyanez a tőketartozás különbség a netes kalkulátorral most induló hitelre kb. 2m Ft kamat különbséget mutat nagyon hasonló feltételekkel.

    c. A bank SEMMI tájékoztatást nem adott, hogy miért ennyi lett a havi törlesztő. Másfél hónapja próbálom kicsikarni belőlük, nem sok sikerrel. Most is várom a visszajelzésüket.

Ja és érdemes biztosra menni, van olyan barátunk, ahol valami miatt visszadobták és indulhat elölről.

Share

Te is így járhatsz a Revoluttal

A tegnapi revolutos példához hasonlóan Zakusz is belekerült a Revolut hálójába. Mint írta, amikor másokról olvasott, hogyan jártak a Revoluttal, arra gondolt biztos valami nyomós oka mégis csak volt, hogy célkeresztbe kerültek. Ez velem nem történhet meg, hiszen baleset is csak másokat érhet.

Aztán amikor őt dobta ki a gép, már rájött, hogy nem ezen múlik. Semmi logikus magyarázata nincs gyakran, miért kezdenek el szívatni valakit.

Ha ez kevés lett volna, egy hosszabb menet után az egész újrakezdődött egy hónap múlva, ugyanazokat kérték be és küldte be újra, két hét értelmetlen felfüggesztés után megint visszakapta a jogot arra, hogy használja a kártyáját. Ki tudja, meddig.

Olyan kérdéseken rugóztak, mint az unokahúgának (nem az ISIS-nek vagy Észak-Koreába!) küldött ezer forint vagy a feleségétől átutalt összeg.

Szokták kérdezni, mi a véleményem a Revoluton való pénztartásról vagy az azon keresztüli tőzsdézésről. Hát ez. Aki Londonban él, sem tud hová bemenni asztalt verni, mert még ott sincs valódi ügyfélszolgálata. Egyszerűen csak reménykedni tudsz, hogy belátható időn belül pozitív választ kapsz és újra hozzájutsz a saját pénzedhez. Sokan azt a választ kapják, hogy tovább nem lehet Revolut számlája. Hogy miért? Csak. De mi rosszat tettem? Nem tudjuk, de akkor sem.

Érdemes beleolvasni a chat folyamatba, mindjárt a kezdésnél, mi mindent bekérnek. Nem vagy-vagy, hanem és-és a kívánt dokumentumok listája. Többet akarnak tudni, mint az adóhivatal.

Egy olyan szolgáltatás, ahová nem is lehet pénzt befizetni!! Csak bankszámláról (kártyáról) tudom feltölteni, ahol már a bank egyszer elbírálta, hogy nem pénzmosásból származik a pénz.

Ha a magyar adóhivatalt és a magyar bankomat, amiről feltöltöm az egyenlegemet nem érdekli, honnan van a pénz, a Revolutot miért izgatja, amíg nem milliókról beszélünk?

(Ha folyamatosan idegenek töltenek fel pénzt vagy utalnak a számlámra és gyanús a pénzmozgás nagysága vagy intenzitása, azt a bankoknak is jelenteni kell és a Revolutnak is. De egyrészt erről a legtöbb ismert revolutos esetben nincs szó, másrészt a bankok is csak jelentik a dolgot és alap esetben nem játszanak nyomozóhatóságot. Egyébként erről itt a törvény és itt egy összefoglaló, mikor kell jelenteni.

A Revolut által alkalmazott, a pénz eredetét firtató kérdéseket a törvény csak kiemelten kockázatos hátterű ügyfeleknél ír elő, mint közszereplők és kockázatos országok (Irán, Észak-Korea, stb.) állampolgárai vagy cégei esetén. A Revolut egyszerűen túlbuzogja a kérdést, tele a net olyan sztorikkal, hogy azért zárták be örökre valakinek a számláját, mert egyszer a felesége bankkártyájával töltötte fel az egyenlegét, vagy otthon hagyta a telefonját és egy ismerőse telefonjáról lépett be. (Ez csak egy fórum a sok közül, de tanulságos. Mivel a revolut.com oldalról van szó, nehéz lenne kamunak hívni a felvetett problémákat.)

S ha kiemelten kockázatos ügyfél vagyok, akkor már a számlanyitáskor is úgy kellene kezelnie. Hogy mennyire túlbuzogja, az is mutatja, hogy egész Magyarországon évente 7-10 ezer esetben jelentenek a bankok a pénzmosással foglalkozó szervezetnek (legfrissebb statisztika). S nyilván nem egy-két milliós tételek miatt, ha már a 131 esetben történt ügylet-felfüggesztés, bő egymilliárd forint, bő 3 millió euró meg még némi apró más devizanemekben akadt fenn. Osztok-szorzok, az átlagos érték 200 millió forint környékén van.

Minden banknak kötelező alkalmazni a pénzmosás elleni törvényeket, de valamiért a Revolut problémás ügyleteivel van tele az internet. Miközben azok száma, akik legalább havonta egyszer használják a Revolutot, 3,7 millió fő, a teljes regisztrált ügyfelek száma 10 millió. Minden bankra van panasz, de az ügyfelek számához képest a Revolut ügyfeleinek van a legtöbb problémája a jelek szerint. Miközben csak számlavezetéssel foglalkozik (eltekintve az egyéb, kisebb projekteitől.)

Ahogy azt a Financial Times-ban megjelent cikk is kifejtette, a Revolut problémája, hogy túl gyorsan nőtt túl nagyra. Míg 2018-ban azzal volt gondja, hogy nem működött a pénzmosás elleni szoftvere hónapokon át, most az a gondja, hogy nincs elég erőforrása az ügyfelek időbeni kiszolgálására és túl sok a fals pozitív letiltás. Persze vehetne fel elég embert a compliance-re és az ügyfél-szolgálatra, de akkor viszont nem lehetne olcsó. A minőségből és az olcsóságból egyet lehet választani.)

A GDPR egyik alapja a felesleges adatgyűjtés tilalma, amiért százmillió eurós nagyságrendben szabható ki büntetés. (Valaki megjegyezte, hogy a brit kilépés miatt a GDPR már nem érinti a Revolutot. December 31-ig, az átmeneti időszakban még de. Ha Európában vagy európaiakkal akar üzletelni, akkor utána is be kell tartania.)

Egy bank nem kérdezheti az anyagi helyzetemet és nem lehet kíváncsi a fizetési papíromra, mert nincs szüksége ezekre az adatokra egy számlaszolgáltatás nyújtásához. Ezeket az adatokat csak akkor kérheti be, ha én kérek hitelt tőlük, egész addig felesleges adatgyűjtés tilalma alá esik és tilos. (Vagy ha a törvény előírja a számára, de mint fentebb írtam, ezt csak különleges ügyfeleknél teszi kötelezővé a törvény.)

Mi ez, ha nem felesleges adatgyűjtés és visszaélés a helyzetükkel (beszorult náluk a pénzed, kénytelen vagy együttműködni és kiszolgáltatni olyan adatokat, amihez semmi közük)?

» Read more

Share

Drágul a Revolut

Hosszútávon nem működik az az üzleti modell, hogy mindent ingyen adok, mert abból még akkor is nehéz lenne megélni, ha nem lennének kiadásaim.

A Revolut is lassan rákényszerül arra, hogy pénzt kérjen a szolgáltatásaiért.

Zsombor (és mások is) küldött egy cikket, amiben össze van foglalva, mi változik a Revolutnál augusztustól.

A legfontosabbak:

Az eddigi havi 6.000 euró helyett 1.000 euróig lesz díjmentes a váltás, a hétvégi árfolyam-felár is emelkedik 1%-ra. A hétvégi 1% már elég közel van az olcsóbb bankok váltási díjához, sőt. Havidíjas, “prémium” előfizetőket ez a havi limit nem érinti.  Árlista

Az első országon kívüli utalás marad csak díjmentes, utána 0,5 euró a díj, ha a fogadó ország devizájában utalsz, egyébként 3 vagy 5 euró a díj. (Például dollárt küldesz eurós országba.) Revolut használóknak, illetve az eurózónán belül továbbra sem lesz díj.

Az emelés valószínűleg nem az utolsó lesz, a Revolut sem jótékonysági intézmény.

Ennek ellenére megérheti kiváltani, ha sokat vásárolsz külföldön vagy sok Revolutos ismerősöd van, akiknek pénzt küldenél.

Ha évi 50 ezret költesz el Aliexpressen, nem biztos, hogy megéri vele bohóckodni. Az én bankom kártyás vásárlásnál 0,74%-ot számít fel pénzváltásra (ha nincs dupla váltás ugye), devizás utalásnál meg talán ennél is jobb az árfolyam. Ezzel jobban járok, mint a Revolut hétvégi díjával.

Mióta az Unió a bankok nyakára lépett, az eurós utalásokért sem kérhetnek többet az eurózóna felé, mint a normál belföldi forint utalás díja.

Én 0,2% plusz tranzakciós díjért utalok most is az EU-ba a bankszámlámról, ez 100 ezer forintnál 500 forint, a váltási díj pedig 0,7%, további 700 forint. Persze ez bankonként és számlacsomagonként is változik és ez valószínűleg az egyik legolcsóbb csomag, csak azért írtam le, hogy legyen mihez viszonyítani.

Így ha nem vagy nagy spíler a pénzváltás piacán, éves szinten nem nyersz sokat a Revoluttal. (Persze amíg és ami ingyen van, kiválthatod. A fizikai kártya kézbesítése 5 angol font, viszont a pénzfelvétel 75 ezer forintig díjmentes havonta. Nem naptári hónaponként, hanem 30 naponként.)

Persze megfordítva a dolgot, ha havonta többször utalsz ennyit külföldre, érdemes elgondolkodnod a Revoluton.

A fizetős csomagokat is érdemes átszámolnod, 25 vagy 42 ezer forintos éves díjért sok devizát át lehet váltani, még 1%-os költség esetén is belefér évi 4,2 millió forint. Természetesen megérheti így is, ha sokat váltasz, utalsz más devizában vagy veszel fel készpénzt külföldön (itt 150 ezer vagy 300 ezer forint a havi határ), de érdemes egy gyors fejszámolást végezni, nehogy túl drágán spóroljál.

Ha van kedved, kipróbálhatod, ha nem kérsz fizikai kártyát és ingyenes csomagot választasz, a próba nem fog pénzbe kerülni.

Amire vigyázz, ilyen horrorsztorik még mindig vannak hároméves felhasználóktól is. Nagyon nem tudja a Revolut, hogyan oldja ezt meg. Komoly pénzt soha ne tarts ott és az üzleti számládat se bízd rájuk, mert bármikor befagyasztják a számládat és onnantól nem tudsz velük értelmesen kommunikálni, ha ők nem akarják.

Ha kipróbálnád a Revolutot, csak egyszerűen töltsd le a mobilodra az appot és kövesd az utasításokat. (A személyid vagy egyéb iratod legyen kéznél.)

Share

Mennyibe kerülhet egy gyerek az államnak?

Levente tette fel a kérdést, mennyibe kerül egy gyerek felnevelése az államnak, mennyit veszít az állam azon, ha a fiatalok külföldre mennek és nem otthon kezdenek el adót fizetni. Hogy mennyi a közvetett veszteség, miszerint máshol adózik, most figyelmen kívül hagyva, nézzük mennyibe kerül az államnak a gyerek “felnevelése”.

A kérdés érdekes és izgalmas, de nagyon nem könnyű kiszámolni a végeredményt.

Hogy mennyit költ az állam egy óvodásra, iskolásra vagy egyetemistára, azt is nagyon nehéz összeszedni a költségvetésből. Az se mindegy, állami vagy egyházi iskolába jár a gyerek. Ehhez még jön a gyerekszüléshez kötött kedvezmények (CSOK, Babaváró) költsége, családi pótlék, adókedvezmények, utazási támogatás és egyebek.

Azonban rengeteget keres is az állam azon, amit a szülők a gyerekekre költenek. Étel, ruha, gyógyszer, tankönyvek, tanszerek áfatartalma, benzin jövedéki adója és egyéb fogyasztási adók.

Viszont ugyanígy költ is a gyerekekre, orvosi ellátás, hadi kiadások, rendvédelmi kiadások és minden egyéb hasznából a gyerekek is részesülnek. S ott van még a gyámügy költsége és egyéb kiadások, amire elsőre nem is biztos, hogy gondolnánk.

Így elég nehéz igazságot tenni, mennyibe is kerül az államnak a gyereknevelés.

S a legfontosabb, hogy van-e értelme egyáltalán a kérdésfelvetésnek, amikor az állam csak azt a pénzt osztja szét, amit a szülőktől elvett adó formájában? A legvégén mindent az adófizetők, így a szülők is fizetnek, vagyis erre is a szülők költenek, az állam csak “segít” szétosztani a pénzt.

De nézzük az oktatást és a közvetlen állami támogatásokat.

1,252 millió 6 és 18 év közötti fiatal van az országban a KSH szerint.

A Klebersberg központ személyi kiadásai a költségvetés szerint 510 milliárd forint (de ebből 46 milliárd adó és járulék), dologi kiadások 70 milliárd forint, ennek is komoly része áfaként visszajön. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd. Az iskolák államosítása miatt az önkormányzatok már nem vagy nem igazán költenek az oktatásra ezen kívül, ha jól gondolom.

Ez alapján évente 690 ezer forintot költ az állam egy tanulóra bruttóban, de ebből vissza is kap járulékok és áfa miatt egy elég komoly összeget. 12 év alatt bruttó 8,3 millió forint az alap- és középfokú oktatás.

330 ezer óvodás van és 285 ezren tanulnak a felsőoktatásban. Ez utóbbira nettóban 78 milliárd forintot költ az állam, vagyis 273 ezer forintba kerül az államnak egy felsőoktatásban tanuló évente.

Utazási támogatásra elmegy évente egy 260 milliárd, azonban a 2,6 millió nyugdíjas ingyenes utazása valószínűleg sokkal többe kerül, mint a durván 1,8 millió 18 év alatti és felsőoktatásban tanuló menetdíj-kedvezménye. Ha 80 milliárd a diákok részesedése a támogatásból, akkor ez évi 44 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.

Családi adókedvezmény két gyerek esetén havi 20 ezer forint, évi 240 ezer forint, 120 ezer gyerekenként, 18 év alatt 2,16 millió Ft-tal kevesebb jövedelemadót von el az állam a gyerek miatt.

Családi pótlék két gyerekre 26.600 Ft havonta, egy évtizede változatlan. Ez évente gyerekenként 159.600 Ft.

Nem tudom, van-e értelme az új, mindenféle gyerekvállalási támogatásokkal számolni, hiszen csak pár éve vannak és egyáltalán nem biztos, hogy pár év múlva is lesz hasonló. De legyen mondjuk 4 millió forint gyerekenként. (Kevés a háromgyerekes család, ahol igazán jelentősek a támogatások.)

Sok mindent nem számoltunk, de felfelé kerekítve eddig 20 millió Ft körül járunk gyerekenként. Ennél pontosabban elég nehéz lenne kiszámolni egy gyerek költségét az egyetem végéig. Ebből az összegből kell levonni, amit a gyerekekre költöttek a szülők és az állam ezután adóbevételre tett szert.

Ez látszólag nem kevés, de szerintem nem is olyan sok. Természetesen veszteség, ha a gyerek ezután valahol külföldön lesz adófizető. De mint írtam is, az egy téves elképzelés, hogy az állam költött a gyerekre ennyit, hiszen azt adó formájában vette ki az ország lakóinak a zsebéből, akiknek a zömének van vagy volt gyereke, így a képlet nem sokat változik.

Szóval ha csak nagy hibát nem vétettünk, ennyit bukik az állam a külföld számára felnevelt fiatalokon.

 

Share
1 2